Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

KEDD, 1953. DECEMBER 29. 3 DÉLMAGYBRORSZÍG QAf éLtt aziiLeiik A tulai központi szülőotthon egyik kellemes, mcieg termében négy fitttal anya fekszik. Eufina Zeijonova a hófehér takarón nyugtatja kezét és kitekint az ablakon. Boldog mosollyal nézi a zúzmarás fákat. Téli napsúgár táncol a nik kelezett ágyrudnkon. A szomszédos úttörőotthon kertjéből csengő gyermekhangokat hoz a esél. A fiatalasszony képzeletében már ji játszó gyermekek közt látja újszülött fiacskáját. Majd, ha megnő, úttörő lesz ... Nem is olyan régen még ő maga is gyermek volt. Most pedig... Miiyen különös, milyen lelkesítő érzés, amikor az ember először pillantja meg azt a kis rózsaszínű, élő gomoiyagot és találgatja: vájjon kire hasonlít majd. Később a harmonikagyárra gondol, ahol mint rngaszténő dolgozik. Eszébe jutnak komszomol társai, meg az idősebb munkásnők, akik szülési szabadsága előtt igy búcsúztak tőle: — Aztán hős légy Ruflna. — Vera Szergejevna Gnljevszkaja szigorú ám! Ruflna hálatelt szívvel gondol Vera Szergejovnára, a szülőotthon főorvosnőjére. Milyen kedvesen bánik az emborekkel, milyen tapasztalt orvos. Hullna pontosan eljárt a női tanácsadásokra., gondosan betartotta az orvosi utasításokat. A szülés simán és könnyen ment. Akárcsak szomszédnőinéL Anna Szurovceva, Anna Ruzinszkaja és Alekszandra Medvegyeva, a mezőgazdasági gépgyár dolgozói. Valamennyien a város Proletár körzetében laknak, ahol a hajdani viskók helyén ma n Kirov-telep új házcsoportjai emelkednek. Marija Fjodorovna, a gyermekágyi osztály vezetője lép a terembe. — Hogy vannak kedveseim! — kérdi. — Kifogástalanná — felelik mind a négyen egyszerre. — Nagyon hálásak vagyunk a szülőotthon egész kollektívájának a kitűnő ellátásért — teszi hozzá Anna Szurovceva. Marija Fjodorovna kikérdezi a fiatal anyákat, vájjon jól megér tették-e, hogyan gondozzák az újBzülöttet. — Ezeket a könyveket mind elolvastuk — mordja Bnflna. az éjjeli szekrényen lévő „Anyák iskolája" cimü brosúrákra mntatva. — Látogassák szorgalmasan a konzultációt. Jó egészséget kedveseim! — búcsúzik Marija Fjodorovna. Kufina ma hazamegy. Minduntalan az ablakhoz lép. Egyszerre csak könnyű gépkocsi gördül a bejárat elé. Rufina szeme felcsillan. Férje — kezében virágcsokor — és anrón száll ki az autóból. A fiatal asszony férje mellett ül. Messziről már feltűnik a szép új ház, ahol Kufináék laknak. Vele szemben emelkedik a kultúrpalota fehér épülete. Itt ismerkedett meg Leonid Zeljonowal, a városépítészeti technikum végzett növendékével. Leonid most ott ül mellette és óvatosan tartja kisfiát ... • A tulai központi szülőotthont negyedszázaddal ezelőtt létesítették. Vezetője azóta, is Vera Szer gejevna Guljevszkaja. az OSZSZSZK érdemes orvosa, a köztársaság Legfelső Tanácsának küldötte. A szülőotthon orvosai értékes és sokrétű munkát végeznek. Az üzemekben és gyárakban megelőző vizsgálatban részesítik az asszonyokat. Nagy türelemmel készítik elő a leendő anyákat a szülésre, felvilágosítják őket a terhesség fiziológiájáról, útmutatást adnak a csecsemők gondozására. Ezenkívül kórházban és a női tanácsadóban is dolgoznak. A tulai központi szülőotthon orvosai n tudomány legújabb vivmányainak alkalmazásával, fájdalom mentesen vezetik le a szüléseket. Az asszonyok nemcsak az orvosok által előirt időpontokban jelennek meg a szülőotthon konzultációján. Gyakran azért jönnek, hogy népszerű orvosi irodalmat olvassanak, előadásokat hallgassa nak. Az anyák nagyon szeretik orvosaikat és védőnőiket. Minden teketória nélkül meghívják őket otthonukba is. — Van úgy, hogy éjjel csak 3—4 órát alszom, mégis azt tartom: a gyermeknevelésnél nincs nagyobb boldogság, — mondja az egyik fiatal anya a főorvosnönek. — De igaz ls, látogasson már el hozzánk, meglátja, milyen szépen fejlődik a kicsike. Guljevszkaja főorvosnő gyakran ellátogat vidékre is; előadásokon ismerteti az ottani orvosok előtt gazdag szülészeti éa sebészeti tapasztalatait. A tulai központi szülőotthon kollektívájának munkáját az emberszeretet jellemzi. Ez a szeretet érződik az ügyeletes ápolónő szavaiból, amikor egy újonnan érkezeti' asszony elé siet: — Üljön esak le kedves, ide a kényelmes fotelba. Mindjárt hívom az orvost. Ex O szeretol érződik Guljevszkaja főorvosnő szavaiból, mikor kiszámítja, hogy negyedszázad alatt hány gyermeket segített világra. — Tőbh mint 200 ezret! — Ilyen sok unokám van, bizony! Jóformán egész Tol a rokonom ... F. BELJAKOVA cikke nyomán SZEGEDI JEGYZETEK Kötelesség és figyelmesség Mintegy tizenöten úlltak már a Dugonics-téri Fodrász Szövetkezet ajtajában csütörtök reggel, jóval hét óra előtt: dolgozó nők, akik közül legtöbben egyenest a gyárból jöttek, hogy nz ünnepekre berakassák a hajukai, vagy dauert csináltassanak, szépek, gondozottak legyenek. Benn a munkateremben már égtek a neon lámpák, takarítottak, s a Fodrász Szövetkezet tagjai előkészültek a karácsony előtti nagy forgalomra. Kinn a kora reggeli ködös hidegben fázva topogtak a várakozók. Egyszerre csak nyilt az ajló és kiszóltak: — Jöjjenek be az elvtdrsnők. igaz, még nincs nyitás, de addig is ne áll innak ott kinn a hidegben. A figyelmesség nagyon jól esett mindannyióknak. Tudták: nem kötelesek hét óra e'őtt beengedni, de hát, — a Textilm*7vekben dolgozók mindjárt, el is mondták gondolataikat — ők mindennap már jóval a munkaidő kezd'te, előtt bennt vannak a gépeknél és bizony ilyenkor ünnep előtti napon a fodrászoknak is ki kell tenni magukért, — miért is álldogálnának kinn a hidegben, mikor egy kis figyelmességgel melegben is várakozhatnak. Nem igy történt azonban a Széchenyitéri Fodrász Szövetkezetnél. Ott is várakoztak az utcán, vagy húszan, s amikor beszóltak az ajtón, hogy engedjék már be a didergő nőket, ezt válaszolták — magyarázatképpen: — Mi is dolgozók vagyunk. Csak hét órakor kezdődik a munkaidőnk, addig senkit be nem engedhetünk. — Igen, ezt tudjuk, de hát most az ünnep elölt kivételesen, hisz annyi ember kinn sorban áll, fázik, többen egész éjszaka dolgoztak, s mielőtt hazamennek, szereljék rendbe hozatni a hajukat. Maguk is dolgozók, megérthetik ... Nagyon keservesen kinyitották az ajtót, — nem megértésből, rsak azcrl, haay elkerüljék a további vitát. Persze, ennek a dolognak folytatása is van. Ugyanis a miniszteri rendelkezés értelmében az üzletek a karácsonyi nyitvatartások idejét három nappal előbb kötelesek voltak kifüggeszteni. Mégis ugyanezen a napon, csütörtökön dél felé, amikor a legnagyobb forgalom volt, a városi tanács ipari osztálya kiadott a Fodrász Vállalatoknak egy olyan utasitást, hogy kétszer hat órás műszakot tartsanak és este 9 óra helyett 7 órakor zárjanak be. Alci tehát 7. vagy nyolc óra után — igy számltolldk előre kl idriüket — nem tudtak a, csütörtök déli rendelkezésről — akarták hajukat megigazíttatni, vagy borotválkozni. azok bizony visszafordulhattak. és — nem számítva előre perc a hekise're. — otthon keresgettek rári pengét- cs azzal húzták le a szt7káiukat. Több figyelmesség gondosabb munka, r akkor ezek a panaszok nem történtek volna meg. Markovits Tibor Előkészületek az új tervévre a Szegedi Vasöntődében Az új esztendő hamarosan beköszönt. A szegedi üzemekben felkészülten várják az 1954-es évet. A dolgozók új terveket szőnek a jövőre nézve: munkájukban újat, sokszorta jobbat akarnak adni. A Szegedi Vasöntödében is több előkészületet tettek már a következő tervévre. A selejtes öntvények mennyiségének csökkentése foglalkoztatja leginkább az üzem vehetőségét. Igen helyes ez a törekvésük, mert ebben a hónapban például igen magasra ugrott a selejtszázalék. Egyetlen nap sincs olyan, Imikor 12 százalék alatt lenne a selejt, pedig a megengedett csak 8 százalék. A műszaki ellenőrzési osztályra tartozik a selejt okainak megkeresése. Az a tapasztalatuk, hogy üjen gyakran a minta hibájára vezethető vissza a selejt. A minták ugyanis idővel elvesztik alakhűségüket és így nem az előírt szabványnak megfelelően készül el az öntvénv A technológiai csoport ellenőrzésének hiánya látszik ebben és az, hogy keveset tett a technológiai fegyelem betartása érdekében. A dolgozókat is felelősség terheli ilyen esetekben, mert nem szólnak a minta hibája miatt. A műszaki ellenőrzési osztály egy tervet dolgozott ki a jövő évre a selejt csökkentése és a minőség megjavítása érdekében. Rendszeresítik a gyártásközi ellenőrzést az üzemben, hogy a félúton és sok esetben még a munka kezdeténél meg tudják akadályozni a selejt keletkezését és munka közben segítséget, tanácsot tudnak adni a műszakiak a dolgozóknak, hogyan végezzék napi munkájukat. Minden új öntvénytípusnál próbaöntést kell végezni — ez is benne van a tervben. A dolgozó a próbaöntés után látja majd, hogy formázás közben hol kell jobban ügyelnie a megmunkálásra, a kidolgozásra. A jövőben a művezető adja át a kész öntvényeket, a műszaki ellenőrzési osztálynak és a munkadarabokról kimutatást készít, amelyen megjelöli, melyik öntvény nem felel meg az előírásnak. Ezáltal a művezető is jobban megköveteli majd a formázóktól, hogy h'bátlan munkát adjanak ki kezükből. A kész öntvények ellenőrzésére is nagyobb gondot fordítanak a Vasöntődében. Egy-egy öntvényt alapos vizsgálat alá vesznek és ennek érdekében különböző mérőműszereket szerez© nek be. Ezek segítségével a méreteknek pontosan megfelelő motorpajzsokat, csapágypajzsokat éa egyéb öntvényeket tudnak készíteni. A kész termékek tárolását is jobbá teszik az üzemben. Ugyanis eddig előfordult, hogy a vékonyabb falú öntvények eltörtek már tarolás közben, ami azt jelentette, hogy újabb órákra volt szükség, még ezeket újból elkészítették. A vékony öntvények tárolás közbeni törése abból is adódott, hogy egymás fölé rakták ezeket a kényesebb öntvényeket. A tisztítódobban is többször eltörtek az ilyen öntvé© nyek. Ezért másféle tárolási rendszert vezetnek be a Szegedi Vasöntődében. és a vékonyabb öntvényeknél a tiszíítódobot nem veszik igénybe. Az export-gyártmányok kiváló minősége érdekében a legjobb szakmunkásokra bízzák ezeknek az öntvényeknek a készítését. Emellett az üzem vezetősége a többi dolgozók szakmai továbbképzéséről is gondoskodik, hogy fokozatosan csökkenjen a selejt. Beszélgetés két nevelővel a pedagógusok tanácskozása előtt A Földműves-utcai általános iskola olyan csendesen áll már napok óta, mint a fészek, amelyből kiröppentek a fiókák. A tanulók most ott csapongnak a bágyadt decemberi napsütésben kJ szánkóval, ki meg gyalogszerrel, az olvadni kezdő hóban. Szünet van. A folyosóin, ahol a lábak dobogása, a fiúk hancúrozó jókedve álig pár nap előtt még nagyon is otthon volt, most kihalt, árván búslakodik még a faliújság is. Csak az igazgatói irodából hallani az írógép ütemes kattogását. A magyaros mintájú bútorokkal berendezett igazgatói szobában Sallai Imréné elvtársnő, a tanulmányi vezető hajol egy félig beírt fehérlap fölé. Mindig akad agy hia eltntéani való, — szabadkozik, mintha restelné, hogy a tanító, a nevelő a szünetben sem tud más lenni. —Január 4-én és 5-én lesznek várostikban a pedagógus tanácskozások, arra készülődünk. Az igazgatók tanácskozására megy az igazgató, meg én, mint tanulmányi vezető. Az osztályfőnöki munkaközösségből pedig Kerényi Mihályné elvtársnő megy az osztályfőnökök tanácskozására. <3 a legjobb osztályfőnök itt nálunk. A tanácskozásoknak az a legnagyobb értéke, hogy több iskola képviselője mondhatja el a nevelőmunka tapasztalatait, eredményeit és nehézségeit. Talán az a legnagyszerűbb ezekben a találkozókban, hogy a területileg egymástól messze eső iskolák pedagógusai, nem egymástól függetlenül igyekeznek pro-blétalálni. A tagjobb pedagógusok találkoznak, hogy a jobb nevelési módszerért folyó harc állását megbeszéljék. Természetes dolog, hogy ez a tapasztalatcsere sok új lehetőséget tár fel előttünk. Kerényi elvtársnő elmondja majd itthoni eredményeinket, és biztos, hogy •olt új gondolattal gazdagodik. Hiszen a célunk egy. Tanítani, megtalálni a kulcsot a tanítványaink eszéhez és szívéhez, hogy a becsületesség, a haza- és munkaszeretet magvait elvessük — mondja befejezésül Sallad elvtársnő. Sokáig csengett a fülemben az utolsó mondat. Ezzel nyitottam be Kerényi Mihályné énektanárnő lakására is, aki a Földműves-utcaii általános iskola hatodik osztályának osztályfőnöke. , — Egyszerű tanító vagyok és szeretem a gyerekeket. Nincs ebben semmi hősi — mondja. Kerényi tanárnő végtelenül szerény, pedig büszke lehetne méltán, mert a nép, az állam, gyönyörű jövőjének várományosait tanítja, embereket nevel. — Kodály hangversenyre készültünk — mondja osztályáról. Az osztályomban van egy fiú, Balázs Laci. Nagyon szeret énekelni, de a hangversenyen csak fehér úttörő ingben lehetett megjelenni. Búslakodott a kisfiú, mert tarka Inget mégsem vehet fel. Az utolsó napon a fiúk összedugták a fejüket. — Inget kell szerezni — mondta a raitanács egyik tagja. — Honnan? Hiszen nincsen pénzünk rá! Nem is ú*©*, vatajki kö'ceön ed. Mért©——i tehet, hogy Laci ne legyen velünk. — Addig suttogtak, tanácskoztak, míg •literflll a terv. Laci ott énekelt a többi között, s milyen lelkesen. — De nem csak így tartozik öszsze az osztályom. Felelősséget éreznek egymásért. Ott van a kis Szőke Andris, özvegy édesanya gyer© meke, paraszt családból való. Szánt, hogy ha kell, segíti édesanyját a munkában. De sokat mulaszt, pedig tanulnia kellene. A fiaim na© ponta ellenőrzik, András jön-e, s ha nem, miért nem jön iskolába. Minden tanulót jól ismerek. A szü'őket is, és talán ez a legdöntőbb. A szülök bizalommal jönnek hozzám, igy lassan áthidaljuk azt az űrt, ami az Iskola és a szülői ház között volt. Mert egy szív, egy lélek kell a holnap embereinek felneveléséhez. Miiyen megnyugtató tudat a dolgozó apák és anyák számára, hogy gyermekeiket egyre több olyan nevelő tanítja, mint Sa'lai Imréné és Kerényi tanárnők, akik már igazán az új ember kovácsai. <L 1T A Szovíettinió üzemei határidő előtt teljesítik évi tervüket Moszkva (TASZSZ) A moszkvai és a moszkvakörnyéki üzemek határidő előtt teljesítették 1953. évi tervüket. Komoly sikereket értek el a terv teljesítéséhen a nehézipari üzemek. Jelentős mértékben növelték acél, fémforgácsoló gép. gépkocsi, mozdony. elektromos pWir ec©r>'e©Tf~' |vi* tó-*"!-/.© Egy tarácse'nökhelyei'es arckepo A SZEGEDI JÁRÁSI TANÁCS irodahelyiségeiből az írógépek kattogása és a diktálok hangja hallatszik. Az egyik szobában középtermetű férfi diktál: Kerekes János elnökhelyettes a községi tanácselnökök értekezletére készíti beszámolóját. Minden mondatát megfontolja; m'nden mondatának erősítenie kell a községi tanácsokat, utat kell mutatnia az úi feladata k közepette. A beszámolónak jobb munkára kell serkentenie a tanácsokat a h'bák feltárásával. Ez most a legfőbb gondja Kerekes Jánosnak. Nem fiata'ember már Kerekes elvtárs. 52-ik évében jár. Őszülő haja és az arcán meghúzódó ráncok mutatják ezt. Egyszerű parasztember, akit a mult sokféle munkára megtanított. Veit kubikos, téglaverő, részes. A harmincas évek nagy munkanélkülisége a ©népkonyhára* is elhajtotta. És amikor munkát kapott, akkor is nagyon mostoha körülmények között dolgozott... A tanácsválesztások óta a szegedi járási tanácson dolgozik, Ö maga mondja: — 1950-ben a tanácsok megalakulásával kerültem ide a mezőgazdasági osztály vezetőjeként, majd 1951 szeptemberében elnökhelyettes lettem. ALAPOS ISMERŐJE tehát a tanácsok munkájának Kerekes elvtárs. Három év alatt jól megismerte az egész járást; sok dolgozót ismer, de őt is ismerik az egész járásban. Férfiak, asszonyok néh© még a gyerekek is megszólítják Felkeresik a dolgozók nemcsak a hivatalában, h©nem a lakásán is. Meghallgatja őket és ha csak egy mód van rá. elintézi ügyüket, végy megmagyarázza, hogyan, m'ként lehet bajukon segfteni, vagy hová, kihez forduljanak. Foglalkozik az apparátus tagiaivai is. Időnként meglátogatja őket munkahelyeiken. Beszé'getnek, amelynek során szóbakerül az ország. a világ dolga és az egyes családok üeye-baja is. De megköveteli a feladatok jó megoldását munkatársaitól. E magatartás teremtette meg azután Kerekes elvtárs tekintélyét a do'gozók előtt m<nd a járásban, mind a járási tanácson belül. — NEM IS OLYAN RÉGEN*— mondja Kerekes elvtárs — a lakásomon felkeresett Peták Márton k'skundorozsmai termelő. Elpanaszolta hogv boretáunás címén megbüntették és á'taneióan követelik tőle a büntetés kifizetését. A zaklatás nem volt jogos, mivel Peták Mórtan kérte, hogy a beadott borért járó pénzből uta'íák át a büntetésért járó ösr©e?et a pénziigy* őrségnek. Peták Márton beismerte azt, hogy hibát követett el, de n*m készakarva dueta el a bort. Üey láttam, hinni lehet a szavának és segíteni k=ll rajta Utánanéztem a [ dolovnak és megállapítottam, hogy a pénzügyi osztály át is utalta az összeget a megyei pénzügyőrséghez, csak az nem értesítette a he'yi pénzügyőrséget az összeg kifizetéséről. Nyom'-an írtam egy levelet a megyei pénzügyőrséghez, amelyben megírtam a vé'eményr mot a dVgozók ügycinek ilyen ir tézéséről — erre egy nap alatt el intázték Peták Márton jogos kéré sét. MI ÖT A A JARASI TANÁCSON dolgcz'k K©rekes elvi írs, számtr. lan ilyen ©kis ügy*-et intézett el Szép és há'ás fc'adat ez. A dolg©zók szeretik az ilyen vezetőt, ha'" gatnak a szavára. Ezt Kerekes elv társ nap mint nap tapasztalja, ez n megbecsülés is arra ösztönzi, he© r még jobban dolgozzék. Megbcc. lik munkáját felettesei is. Novai ber 7-én a ©Szocialista munkáé* érdeméremmel tüntették ki. filé S elismerése ez Kerekes elv', többéves eredményes munkójá — Feleségem is örült, am . meghallatta a hírt. Megírtuk í ©gyerekck»-nek is. hogy ők örüljenek — mondotta. A ©gyer • kek* közül ugyanis kettő már hadnagy — mozolyodik el —, i legfiatalabb gép'pari technikumi tanuló. Megírtam ne'ük, hogv tűket is serkentsen jobb munkára c/ a kitüntetés. Azóta már a ©gyerekek* szemé lyesen is pratu'ál'ak édesap'uknak — ÉN PEDIG — szól újra Kerekes elvtárs — igyekszem tarvu'ni, hogy szakmai és politikai tudásomat növeljem és ezáltal még eredményesebben tudjam szolgálni a dolgozó népet. Czukár György