Délmagyarország, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

oímmmszaG i PÉNTEK, IOT3. DECEMBER BOCI-BOCI TARKA cd íztqtdi QhmzeÜ Jíudiáz tHkuláw Egy matyó faluban lakodalomra készülődnék Tajti Borit, a falu legszebb lányát Virág Ist ván, a gépállomás vezetője veszi feleségül Nagy esemény ez a két fiatal életében, akik alig várják a lakzi napjának elérkezését. nagy esemény ez a Tajti-családnál is, hiszen az egész falu szeme rajtuk van, a a házuk táján minden az izgalmas előkészületek nyomát mutatja, de kíváncsian várja az esküvőt az egész falu népe, hiszen traktoros esküvőt még nem láttak s Lakzis Erzsa, a falu szája különös meséket terjeszt róla. Ügy látszik, minden együtt van ahhoz, hogy a két fiatal boldogan elinduljon élete útjára. A darab azzal kezdődik, hogy Tajtiék udvarán Lakzis Erzsa kora reggeltől kopasztja a libákat, meg a csirkéket, s Tajti Márton éppen borért készül indulni. De a Dékés előkészületeket felkavarja két borjú körül támadt bonyodalom. Az egyik borjú Tajti Márton büszkesége, aki arról tervezget, micsoda bika lesz majd belőle, de anyósa, Csuhaji Sára, ki korlátlan parancsuralma alatt tartja a családot, mindenképpen le akarná vágatni a lakodalomra. A fiatalok ugyan kijelentik, hogy borjú nélkül is tökéletes lesz a boldogságuk, de Csuhaj iné többet ad a vénasszonyok zájára, hiszen ki látott már lakodalmat borjú nélkül s elhatározza, hogy a vágási tilalom ellenére is paprikást főznek a borjúból a lakodalomra. Tajti Márton, hogy a borjút megmentse, titokban elviszi magával s mikor erről tudomást szerez Kispál Jóska, akinek fáj, hogy Bori nem lehetett az övé, kulák cimborájával egy feketén levágott borjút csempész oda Tajban végbement társadalmi fejlődést. Hogy mégis az egyes jellemek formálásánál, egyes helyzetek beállításában nem tartjuk eléggé lermészetesnek a szerzői elgondolásokat, ez onnan adódik, hogy a drámai összeütközések kirobbantásához egy nem eléggé tipikus eset szolgál alapul. Nehezen hiszszük el, hogy egy borjúvágásból adódó bonyodalmak miatt az egymást szerető fiatalok olyan hirtelen eltávolodnak egymástóL Ezért érezzük valószerűtlennek a második felvonásban Virág István harTAJTI BORI: OLGYAI MAGDA tiék udvarára, amely után már nyomoz ls a rendőrség. Ráadásul Kispál Jóska egy feljelentést ír a vőlegény nevében Tajtiék ellen, hogy feketén borjút vágtak. Az események a két fiatalt szembeállítják egymással, a félreértések özöne következtében Virág István dagadó öntudattal elviharzik, kijelenti, hogy Bori nem hozzávaló s tévedett, mikor őt választotta. Kispál Jóska és kulák cimborájának ravaszsága azonban hamar lelepleződik, a fiatalok ismét boldog ölelésben találkoznak. Csizmarek Mátyás és Ylncze Ottó ezt a cselekményt formálja táncos, dalos, Jókedvű operetté. Művük új operettirodalmunknak jelentős állomását jelzi, a feladatukat, ha nem is hiba nélkül, de alapjaiban helyesen oldották meg A darab a közönségnek kellemes órákat, sok derűt, vidámságot szerez a a mai magyar falu életének több problémáját helyesen világítja meg. E'sö és legfőbb érdeme éppen nz, hogy a fa'u életét — különösen a részletekben — sok valóvzerűséggel viszi színpadra, s a cselekmény középpontjába egy lakodalmat tesz, amely valóban jelentős esemény minden faluban s konfliktusok kibontására számtalan nlknbnat ad. Külön orr!ette n darabnak hogy feleleveníti a matyó vidék giizdagpomnájú lakodalmi szokásait, színes népvis-ietót, népdalait (nz utolsó kép jórészt eredeti népdalokat dolgoz fel), s ezzel a tnlu művészi hagyományainak megbecsülésére. megszerettetésére nevel. Az utolsó kép lakodalmi Jelenetének szemet és szívet gyönyörködtető képe azért is hat olyan elevenül, mert mint a lüktető élet egy részlete jelenik meg eredeti népi formájában, minden stilizálástól mentesen. Am'g a darab a falu hagyományaiból bemutatja azt ami a mi éietünk számára is értékes, ugyanakkor szatirikusán leleplezi a fejlődést megkötő babonás szokásokat, s a visszafelé húzó, alattomosan áskálódó erőket Főbb vonásaiban tehát tükrözi a falvakVIRAG ISTVÁN: TISZAI JÓZSEF coe szembehelyezkedését ezért van telve üres páthosszal a ©Velem, velem, vagy ellenem* című dal. Virág István menyasszonyában egyszerre -ellenséget© lát, mert az arra kéri, hogy szerezzen nekik vágási engedélyt. A tréfás eset halálosan komollyá fordul, de nem értjük, miért Nem lehet hiteles és valószerű ez a szembeállítás. De ha mégis komolyan vesszük ezt az összeütközést, akkor a harmadik felvonás könnyű kibékülése tűnik túlzottnak. Virág István egyik pillanatban még kemény szavakkal vagdalkozik menyasszonya apja felé, s egyszer csak hirtelen apám-nak szólítja, megöleli. Borival is, alighogy meglátják egymást, mindjárt összecsókolóznak. Nem hiteles a konfliktus, nem hiteles a kiegyenlítődés. 4 szerkezetnek es a hibája hatással van az egyes jellemek megformálására. Ebből adódik, hogy Tajti Bort és Virág István, akik között az összeütközés támad, s akiknek a darab főszereplőinek kellene lenniök, nem egy sokkal Jobban megformált Jellem mellett háttérbe szorulnak. S ez nem rendezői és színészi munkán múlik elsősorban, hanem írói beállításon. Sokkal jellegzetesebb típust állít elénk Csuhajiné személyében Bartók Júlia Megjelenése, hangja, mozdulata, szinte sugározza zsarnokoskodó, mindenkinek parancsoló, a szegényt, a summást lenéző magatartását, még ha az a summás saját lányának férje is, akivel 25 éve lakik egy fedél alatt. De Inkább szolgájának nézi, mint vejének, akinek örök vétke, hogy semmit sem hozott a házhoz. A jól formált típust meggyőző eszköíró és a zeneszerző egyaránt gazdag kézzel bánt, sok hálás, jólsikerült helyzetkép megoldása várt rá és Décsy Györgyi igyekezett is mindenben kihasználni a szerep adta gazdag lehetőségeket. Arcjátéka és járása, hol hízelkedő, hol pörlekedő hangja, öreges tánca, éneke az egész előadás legérdekesebb színeit jelenti. Játéka nemcsak nevettető és derültséget okozó, hanem leleplező is, bemutatja a mindig bajkeverő. pletykákat árasztó, más boldogságát rontani akaró, csak hasznot leső vénlány típusát, aki a múlt árnyaként a babonák erejével akar hatni. Szemes Mari Rozika, Kosorrú Lázár szolgálójának szerepében meleg, érző szívével, kifejező dallamos hanghordozásával, természetesen ható énekével tűnik ki. Játékában sok vidámság, eleven temperamentum él, teli optimizmussal s ezt sugározza megható kedvességgel a közönség felé is. | Fecske Tóbiást, Rozika partnerét Kovács Gyula alakítja. Játéka csupa jókedv, csupa vidámság. A komikum ábrázolására sok kiforrott eszközzel rendelkezik, de megkapó volt a Rozikával való páros jelenete is, a gépállomáson, soksok meleg érzéstartalommal. Virág István szerepében Tiszai József, mint a gépállomás vezetője és mint Bori vőlegénye nem tudott a cselekmény középpontjába kerülni. Ebben az írói elgondolások ls meggátolták, amelyek egy nehézkes konfliktust játszatnak vele végig és neki tűzön-vízen keresztül következetesnek kell lenni a természetes emberi érzések ellen ls. Tiszai József alakítása ezt a szándékolt szembeállítást nem tompítani, hanem még tovább fejleszteni igyekszik. Igaz, hogy a cseLAKZ1S ERZSAI DÉCSY GYÖRGYI zökkel tette mindvégig életszerűvé Bartók Júlia alakítása. Tajti Márton szerepét Gémesi Imre játéka rokonszenves egyéniséggé formálta. Mindig marakodó anyósával szemben visszahúzódó de ebben a magatartásában is inkább okosságát és józanságát csodáljuk, mintsem félénkségét hibáztatnánk. De öntudatában mind magasabbra nőtt s mikor távollétében az asszonyok bajt bajra tetéznek, utána határozott kézzel veszi át a család irányítását, őszinte színészi játékából következően •nindig vele együtt érzünk s szeretettel kísérjük öntudatának magabiztos kibontakozását. Színészi CJUHAINEi BARTÓK JÚLIA lekmény logikája ezt kívánja tőle, de ezen a ponton talán változtatni kellett volna a szerző elgondolásain. Emiatt, a felfokozott öntudat miatt nem tud elég természetes, nem tud sokoldalú ember lenni, s a pozitív hősnek tervezett alakításból pózoló hős lesz. Olgyal Magda ls Bori szerepében a szerzőtől szűkreszabott jellemet kapott. Vannak pillanatok, amikor őszintén kitörnek belőle az } emberi indulatok, a szenvedélyes, szerelem, szerepe azonban legtöbb- _ ször passzivitásba szorítja. Nem tud eléggé harcolni saját boldogságáért, de hamar tud kijátszott eszköz lenni akár nagyanyja, akár Lakzis Erzsa, akár Kispál Jóska kezében. Énekes szerepeit melegen érző hansgal, muzikálisan oldja meg. hangja azonban nem érvényesül mindig a zenekaron keresztül. Tajtiné szerepében Lászlóífy Kata játékára is túlzott passzivitás jellemző, a szerep miatt. Taitiné annyira anyja befolyása alatt áll. hogy talán önálló gondolatai sincsenek Néha érezzük. hogv együttérez lánvával és segtteni akarja boldogulását, de ilyenkor is csak a múltban való ábrándozásig jut. el. Néhány megható jelenete férjével és leányával rmeli ki ebtől az eléggé szürke szerepkörből K'spál Jóska, Virág Jóska ellnnlábasanak szerepét Pálfy Gvörgy alakítja Szerepe hasonlít Virág Istvánéhoz, esak ellenkező előjellel. Merevsége Borival szemben sem oldódik fel. nem érezzük, hogy szeretné őt. mintha csak dacból és bnjkeverésért legyeskedne körülötte, nem emberi szenvedélyektől fűtve A negatív alakok közül sikerültebb Sugár Károly, Kosorrú Lázár alakítása. darab azonban túlzásba esik, alakításából már a határozottság is elvesz, s ezért különösen a második felvonásban semmi tiszteletet nem kelt magával szemben. Amikor egy helyett három borjú is előkerül, szinte együgyűvé válik kérdezgetése s teljesen tehetetlennek látszik. Almási József alakítása ezeket a beállítási hibákat még tetézi, darabos, sokszor esetlennek tűnő mozgásával és beszédmodorával. Rövidebb szerepében érdekes, színes alakítast nyújt Herczeg Vilmos Szenda Mihály szerepében és Radics Tibor, mint lakodalmi vőfély. ízes beszéde, szépen szárnyaló hangja kellemes színekkel gazdagítja a lakodalmi Jelenetet. A Boci-boci tarka zenéjét Vincze Ottó szerezte. Nem könynyű feladat a falu mai életét zeneileg ábrázolni. Nehézzé teszi az, hogy a paraszti élet hűséges ábrázolása feltétlenül megkívánja, hogy az operettzene sajátos követelményein kívül a magyar zenekultúrára jellemző magasszínvonalú népzenei igényeknek is megfeleljen. Ebből a szempontbői Vincze Ottó kezdeményezése úttörő jellegű s a feladat nagyrészét hibátlanul oldotta meg. A harmadik felvonás lakodalmi jelenetébe szervesen épített be eredeti népi dallamokat, hangulatos, színes feldolgozásban. Saját inventiojú dallamaiban ís bátran támaszkodott a népi motívumokra. Legsikerültebb népi hangvételű dallamai Csipkefaág.., Minden falu édes hazám.., Nem győztem a legényekre várni. Hangszerelése kiváló, változatos, gazdag lehetőségeket kiaknázó. Az operett zenéjének értékét nagyban emelik az igényes, művészi színvonalú kórusrészletek. A Boci-boci tarka operett dallamai minden bizonnyal szívesen énekelt dalokká válnak dolgozó népünk ajkán. A Szegedi Nemzeti Színház zenekarát Paulusz Elemér vezényli, a kórus betanítását Üjj József végezte. Az operett zenéje ét Jelenetei nagyszerű alkalmat adtak szebbnél-szebb népi táncok beállítására. A színház kibővített tánckarát Roboz Ágnes, a Fővárosi Operettszínház koreográfusa tanította be. az egyes táncok gazdag népi tematikát dolgoznak fel s nagy szerepük van az előadás színessé, hangulatossá tételében. Az előadást Orosz György, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője rendezte Kakuszl Imre, a színház segédrendezőjének közreműködésével. A rendezés mindenütt figyelembe vette a szerzői elgondolásokat, pedig néhol szükséi Rigmusbrigádés szavalóverseny a szegedi MTH 600. sz. Ipari Tanuló Iskolájában A szegedi MTH 600. cl Ipprt Tanuló Iskolájában nemrég 12 MTH intézet között nagysikerű rigmusbrigád- és szavalóverseny zajlott le. A versenyt az MTH Delkeletmagyarországi Igazgatósága rendezte. A versenyre csak olyan rigmusokkal lehetett benevezni, amelyeket az egyes intézetek irodalmi szakköreiben dolgozó ipari tanulók maguk írtak, valamint lehetőséghez mérten olyan verseket, szavalatokat, amelyeket a tanulók az irodalmi körökben írtak és amelyek a munkaversennyel foglalkoznak. A versenybe a szocialista munkaverseny témájával foglalkozó faliújságokkal lehetett még benevezni, valamint az MTH intézetekben működő különböző szakkörök készítményeivel. Lázban égett minden MTH intézet a versenyt megelőző hetekben. Daltól volt hangos minden ipari tanuló iskola, sercegtek a tollak, készültek a versek, fúrtak, faragtak az esztergályosok, szegeltek, fényképeztek a különböző szakkörök tanulói. Azután elérkezett a verseny napja. A szegedi ipari tanulók várták vendégeiket. Azok jöttek is vonaton, autóbuszon, a szélrózsa minden irányból, lelkes, égő szemű, piros arcú fiúk és lányok, szőkék és barnák, a szép egyforma egyenruhában. Megkezdődött a verseny. Filmszerűen peregtek az egyes számok, az előre elkészített forgatókönyv szerint Szebbnél-szebb rigmusokkal, szavalatokkal lepték meg az egyes városok Ipari tanulói egymást. Sok tehetség bukkant fel, nehéz feladata volt a bíráló bizottságnak, hogy a sok jó szereplő közül kinek ítélje oda a díjakat. Lázas izgalommal várta a sok fiatal a műsor után az eredmény kihirdetését. A rigmusbrigád versenyben első díjat Szeged, másodikat Szolnok, harmadikat Gyula nyerte. Szavalóversenyben első Makó, második Szeged, harmadik Kiskunfélegyháza lett. A gyönyörű kiállítás az egyes munkadarabokból még ma is látható a szegedi Intézetben, ugyancsak a faliújság-kiállítás is. Az MTH Délkeletmagyarországi Igazgatósága ezzel a szép versennyel elérte célját, mert minden ipari tanuló és az Intézetek minden ipari tanulóképzéssel foglalkozó dolgozóját megmozgatta a munka valamely területén. A sok fiatal személyes találkozása alkalom volt arra, hogy megbeszéljenek sok érdekes kérdést egymással, és a kultúrcsoportokat még jobb munkára lelkesítette. Lelkesítette ez a verseny a tanulókat az MTH országos központja által rendező országos kultúrversenyre ia. játéka -különösen a gépállomás-je- Ravasz, fondorkodó gyűlölködését lenetben kiemelkedő, mikor a dön- elvakult indulatok hajtják, tő változás megérlelődik benne s a. darab cselekménye a amikor ezt a belső változást oly érzékeltetően vetíti ki. Décsy Györgyi kiemelkedő azínészi alakítást nyújt Lakzis Erzsa szerepében, Ezzel a jellemmel az törvényesség betartása körül forog s mikor ez veszélyben látszik, az államhatalom képviseletében a rendőr is megjelenik. Népi demokráciánk rendőre, a nép barátja, A TAJTI. GÉM ESS Y IMRE ges lett volna egyea beállítások élét tompítani. A legtöbb részlet kidolgozásában azonban kifogástalan munkát végzett, a lehetőséghez képest igyekezett a színpadra a valóság levegőjet bebocsátani, az egész darabot élettel, vidámsággal ötletekkel A zene-óvodába* Esik a hő, erfterik a szán, csingilimg ... Édesen énekli ezt a bájos kis gyermekdalt egy kislány a zene-óvodában. Szeptember óta működik a zene óvoda Szegeden. A zene-óvadúban a kisgyermekek játék közben tanulnak meg olyan verseket, kis gyermekdalokat és szolmizálást, melyeket a zeneiskolában a későbbi tanulások folyamán ered menyesen fel tudnak használni mint -nagy tanulók". A tarírás kedden éj pénteken van tir Április 4-út'a «. szám alatt, a Pedagógiai Fő ilknla e'sö eme'elé.i. A tarí á + Kádár Lá.szlóné elvtársnő vezeti. Szerelik is a gyermekek, mert min díg új és szép kis delinkaí tanít egészen félre szor'tva játszottak. sziporkázó ötletekkel megtö'teni jmeg velük. Már mindnyájan t'-'dA tömegek mozgatása nem eléggé ,ják a szeptember óta belMii.lt arányos, különösen a lakodalmi! , . . . , ,. ....... jelenetben mutatkozik ez meg: ,20nbat kls da!t- kozottük: ** * egyes táncok túlságosan beolvad- :gyeriya ég... Bujj bujj medve... tak a körülállók lömegébe s így !Egy kis ira'ac röf. röf röf... vesztettek hatásukból, a zenőt iel-1 Pél Jtán * órakor kez lő'íik a ta r.í;ás, énekléssel. Majd a tarra'óíi ,,felelnek". Az egyik ,,tanulónak" 4 díszeteket Sándor Sán- meg kell tudni mondania, hogy dor tervezte, kiemelkedő szépségű , n nevM,, a törpéket a h ng. s teljesen a valóság erejével ható . . „ .. b munkája az a hatalmas matyó Ez aztan feladni, függöny, amely a íelvonásközöket Mert eF>' á''ó törpe az >,TA", két eltakarja. A sz'npcmoás ruhák kia guggoló törpe az ,.Ti-Tí", az művészi kivitele, gondos tervezése üresen álló törpe helve 83 SÜN" Bene Jánosné és Horváth Ferenc I ' munkáját dicséri, a tervezés alap- í jául az eredeti szentistváni népvi- adat következik Téglás Péter, Horselet szolgált A szegedi Nemzeti váth öcsi és Horváth Sanyika, Színház előadása szép sikerrel nép- 'Horcos Kati segítik a többieket a az új magyar operett- 'nagy feladatok megoldásába*. Lassan vétretér az óra. A jt» szerűsíti irodalom egy értékes, előremutató alkotását s kedves, hangulatos órákat szerez a színházlátogató közönségnek. nulók" a ,Jó eoiét kívánok" című éneikkel búcsúznak el Kató nénitől.