Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

VASÁRNAP, 1953. NOVEMBER 29 DELMOGYORORSZttG # Irói utánpótlás — írók nevelése A burzsoá felfogás sze­rint valaki író — lesz, mert te­hetséges, s aki tehetséges, előbb vagy utóbb áttöri az ismeretlen­ség és a közöny falát, feltör s íróvá válik. Az íróvá válás úgy­szólván az író tetszőleges tevé­kenysége, ebbe a társadalom ne is avatkozzon bele, de meg felesle­ges is beleavatkoznia, mert hiszen a művészetnek cz az ága nem tűr bábát, s a bába többet ront, mint segít: esetleg meg is fojtja a cse­csemőt (ahogy az egészségeseket meg is fojtotta, nem egyszer — az a bábal). Noshát a fenti felfogásban na­gyon csekély igazság van. Emlékszünk jól azokra az idők­re, amikor az író irt, a kiadó ki­adott, a a szűkrétegű olvasó olva­sott. A könyv 2000—3000 példány­ban megjelent, s aszerint, hogy kinek a számára volt mondani­valója: megvásárolta a tanár, vá­rosi-falusi értelmiségi, esetleg a burzsoá (főleg, ha fordítás volt). Ezt az irv'-'mat — általában — a spontánéil. . és az üzlet jellemez­te az íróra, a kiadóra nézve egy­aránt. Csak kevés író — nyilván nyomós okok következtében — tu­dott „kiugrani"; a haladók né­hánya ls esetleg eszük, szívük, erkölcsük szerint, igaz és igazi hangjukon. De a tehetségesek tu­catjai nyomtalanul elkallódtak. Ki törődött velük? A feudális-kapita­lista Magyarország vezető-irányí­tó szervei örültek az őket nyíltan támogató irodalomnak, helyeselték nz erkölcsi-politikai tartalma szempontjából közömbösnek lát­szó müveket, s viszolyogva néz­ték és gátolták, sőt üldözték ifi a haladó írókat, költőket. A mi elképzelésünk a szépirodalomról egészen más. A felszabadulás óta eltelt kilenc esz­tendő alatt kisebb-nagyobb töré­sekkel, apróbb vagy nagyobb ki­siklásokkal ngyan, de céltudato­san segítik kultúránk felelős szer­vei a tudatos, haladó, a szocializ­mus építését tükröző, mélyen mű­vészi alkotások megteremtését, megjelenését és elterjedését. A népművelési minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége az MDP eszmei irányítása szerint vállalja ennek a pártos, a lét valóságát és mélységét a legművészibb for­mában és eszközökkel történő iro­dalmi művek megalkotásának bá­báskodását. Ma már vannak olyan szerveink is, amelyeknek célja a legszélesebb népréteg irodalmi te© hotségeinck felkutatása, nevelése, fejlesztése. Tiz iró helyett szá­zat, ötven jó irodalmi mfi helyett ötszázat! A könyvek ma tízezres és harmlncezres példányszámban jelenhetnek meg, mert hallatlanul kiszélesedett az olvasók tábora. Sok könyvet, sok jó könyvet a város és falu, bánya- és állami gazdaság dolgozói kezébe! Fel­kutatni, megkeresni, szervezetileg tömöríteni mindenkit, akiben szépirói tehetség van. Felkutatni és nevelni, fejlődését meggyorsíta­ni, kibontakozását, írói érését elő­segíteni ! Képzőművész, zenész mind megtanulja művészetének mesterségbeli részét. Az író, a költő fejlődését is elő lehet segíte­ni, meg lehet gyorsítani, s nekünk nem mindegy, hogy valaki — aki irói tehetséget rejt magában —, elkallódik vagy tíz év múlva eset­leg — „magától" — feltör. Félreértés ne essék. Mondvacsi­nált fűzfapoétákra, tehetségtelen, de önmagukat Íróknak képzelő „irócsknkra* nincs szükség. Egyet­len fokmérő lehet itt; a tehetsé­ges, a jó írói alkotás. Akiben te­hetség mutatkozik, azzal szakem­berek foglalkoznak. Ugyanezek a szakemberek fájdalom és sajnálko­zás nélkül elhessegetik az iroda­lom Vöze'ébfll azokat a tehetségte­len kísérletezőket. akik valami­lyen indítóok következtében itt akarják felütni sátrukat. Ezek a szervek a Magyar Írók Szövetsége nevelési osztályai, lektorátusai. (Itt most nem szólunk a könyvkiadó vállalatok lektorá­tusairól, amelyek nem új szervek, s elsősorban nem is foglalkoznak az írók nevelésével hanem a be­küldött müvek kiadhntását döntik cl.) Van lektorátus Budapesten a Szövetségben évek óta, négy vi­déki centrumban pedig alig egy éve működik. Szegeden, Pécsett Debrecenben és Miskolcon állított fel ez év eleién az Írószövetség lektorátust. Szegeden. Debrecenben és Pécsett, a Tiszafái, az Építünk és a Dunántúl folyóiratok szer­kesztősége eddig a beküldött kéz iratokból AMitotta össze a folyó iratot, az írókkal közölte, hogy beküldött művük e'knlmas-e a közlésre avagy nem. De nem ne vei te nz írót. s új tehetségeket alig kutatott fel. Ez év február elseje ótn mű­ködik az Írószövetség Szegedi Csoportja lektorátusa. Szinto hi hetetlen, hogy pár hónap leforgá­n alatt milye* mértékben meg­nőtt a kéziratok száma. Ez az emelkedés még egyre tart. A sze­gedi lektorátus hatóterülete az ország déli és délkeleti néhány vármegyéje. Először csak a Sze­geden élő irók, költők vagy azzá lenni akarók küldtek be Írásokat. Azután nőtt a kör. Kezdetben csak bátortalanul egy kjs versike, aztán mind többen és mind bátrab­ban. Baja, Békéscsaba, Makó, Csongrád, Hódmezővásárhely, Szen­tes, Kecskemét, Ecseny, Kistelek, Kinkundorozsma, Szőreg, Gyoma, Röszke, Csanytelek, Csanádpalota, Gyula, Kiskunfélegyháza, Török­szentmiklós, Bőt Budapest, Mis­kolc, Debrecen postabélyegzőjével érkeznek hozzánk a kéziratok. Mi ennek az okai Miért indult meg a kézirat-áradat? A tollforgató ember a múltban, de még pár éve is, nem kapott beküldött írásaira érdem­leges választ. Esetleg semmiféle válaszra sem méltatták. Legjobb esetben két-három sorban közölték vele, hogy írása „nem üti meg a mértéket". Ha nagyon jóindulatú volt a szerkesztő, ehhez hozzáad­ta 1945 előtt: „túl vagyunk ter­helve jó kéziratokkal", 1945 óta: „sematikus"; „ismerje meg jobban az életet"; „a máról írjon elsősor­ban? stb. De a reménykedő iró, aki természetesen szerető gonddal indította útjára korábban kézira­tát, ha ilyen lélektelen választ kapott, ebből nem tudott meg semmit, ebből nem tanult, mert egyáltalán azt sem tudta meg, te­hetséges-e vagy tehetségtelen; mi jó abban, amit ír, mi rossz; mi­lyen irányban kell fejlődnie stb. Az Írószövetség szegedi lektorá­tusa — ahogy a másik három­négy is — szakmai elemzést ad írásban minden hozzá eljuttatott műről. Pontosan és lelkiismere­tesen megvizsgálja tartalmi és formai szempontból, a legapróbb részletig menően is közli vélemé­nyét, azzal a céllal, hogy ebből az író tanuljon. Ez az oka annak, hogy lektorátusunk tíz hónap alatt kb. 650 verset és 150 prózai és drámai művet kapott (köztük terjedelmes regényeket és egész estét betöltő színpadi műveket). Ezideig 680 művet elemezett. Szá­montart 130 írót, akik közül sokat tehetségesnek is lát. De a többi közül is kifejlődhet még egy-ketlő, mert egy írás alapján sok eset­ben nem dönthető el bizonyosság gal sem az, hogy tehetséges, sem az, hogy tehetségtelen az illető. (Ezek persze határesetek.) A sok jelentkezés, a sok kézirat beval­lott oka a — bizalom. A vezető lok­tor gyakran személyes megbeszá lésre hív be vidékről is indokolt esetben elvtársakat. A személyes tárgyalás igen hatékony eszköz­nek bizonyult. Gyakran visznek a lektorok problematikus kézirato­kat az Írószövetség helyi csoport­ja összejöveteleire, ott vitára bo­csátják, mert véleményük szerint ez a vita nagy mértékben fejlesz tőlog hat a többi íróra is. Sokan örömmel mondják el, hogy eddig szerénykedtek írásaikkal vagy sértetten hallgattak. De itt most az első beküldött művük után azt látják, hogy szeretettel, elvtárjia san és segíteniakarással fordulnak feléjük. Örömmel tapasztaljuk és rejrsz tráljuk az eredményeket. A Tisza táj cimű folyóiratunk jó és bősé gcs anyagot kap lektorátusunktól. December 5-én, Kecskeméten, 12-én Békéscsabán irodalmi esten szerepelnek íróink, s e két est — nagyszámú — tizennyolc! — sze­replője közül közel a fele egé szen friss tehetség, lektorátusunk felfedezettje. Az Üj Hang buda­oesti szépirodalmi folyóirat állán dóan közöl 2—3 költőnktől verset, ugyanígy a Rádió is. Eredmé­nyeinket emeli — s a lektorátu­sok felállítását utólag is indokol ja — többi között az is, hogy fel­fedezett tehetségeinknek legalább a fele 18—20 éves ifjú, nagyrészt munkás- és parasztszármazású fő­iskolás, egyetemista. De vanonk ma is kalapácsot forgató vagy mezőgazdaságban működő dolgo­zóink, sőt újból megszólalnak ki­váló képességű idősebbek is. Népi államunk népművelési minisztériuma és az írószövetség központja helyes és eredményes munkát végzett a lektorátusok 'elállításával. A Szövetség vidéki titkára szívügyének tekinti ez író -évelő szerveket. Egy hónapia "éesett nagyszabású írómnnka­totckezletnek képezte fő pontját a 'ektori munka. A szegedi lekt.orA­Mis 2—3 tagja mindent megtesz kogy jól dolgozzon. örül nek'. kogy eredményeket mutathat fel. \z Írószövetség szegedi csoportja mnnkája a lektorátussal gazda gabb, szélesebb, alaposabb lelt. Az egész csoport megérdemli, hogy a városi tanács népműve lési osztálya nagyobb figyelemmel forduljon feléje. SOMFAI LÁSZLÓ A Népköztársaság Elnöki törvényerejű rendelete a Munka Törvénykönyvének módosítására A minisztertanács előterjesztésé­re a Népköztársaság Elnöki Taná­csa legutóbbi ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvének módosításáról. A törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének júniusi határozata és az azt követő koimányprogramm alap­ján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és bizto­sítja e jogok törvényes védelmét. A módosított törvénykönyv meg­szigorítja a túlmunka elrendelésé­nek lehetőségét és ezzel további lépést tesz a dolgozók pihenéshez való jogának gyakorlati érvényesí­tése útján. Intézkedik arról is, hogy a túlmunkát — a miniszterta­nács által engedélyezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lehessen meg­váltani. Ezzel megszünteti a túlmunkának úgynevezett ©csúsztatással* történő megváltását. A Munka Törvénykönyve meg­erősíti a nők és a fiatalkorúak vé­delméről eddig hozott intézkedése­ket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyák jogait. Így meg­tiltja, hogy dolgozó nőt terhessége idején egészségére ártalmas munka­körben foglalkoztassanak, ez idő alatt munkaviszonyát nem lehet felmondással megsziin­tetnL A dolgozó nőt terhességének 4. hó­napjától a szoptatás 6. hónapjáig nem szabad sem nehéz, vagy éj­szakai munkára, sem túlmunkára beosztani és csak beleegyezésével szabad más helységbe kiküldeni. Ha pedig munkakörét ellátni nem tudja, kérelmére könnyebb mun­kára kell áthelyezni, de előző át­lagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség 6. hónapjától kezdve il­lették meg. Az egyedülálló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de két­évesnél fiatalabb beteg gyer­mekét ápolja, az eddigi évi 30 nap helyett 60 napig jár táp­pénz. Ezek a rendelkezések újabb biztosí­tékai annak, hogy a dolgozó nő megbecsült tagja legyen szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelméről hozott rendelkezésekkel számukra kedvezőbb munkafeltételek megál­lapításával és széleskörű tanulási lehetőség megvalósításával elő­segíti a Munka Törvénykönyve, hogy a dolgozó fiatalok egészsé­ges, művelt, öntudatos szocialista emberekké fejlődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgo­zók felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát fel­mondással megszüntethesse ab­ban az esetben, ha a rokkant­sági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja a felmondás jogát annak a dolgozónak, akinek házastársát más helységbe helyez­ték és ő is követni akarja. Sok sérelmet szüntet meg a Munka Törvénykönyvének az a módosítása, amely szerint az áthelyezett dolgozóval előre közölni kell új munkakörét és munkabérét. Ennek elmulasztá­sa esetén a dolgozó megtagad­hatja az új munkahely elfoga­dását. Ha az áthelyezést a dolgozó magá­ranézve valamilyen okból sérel­mesnek tartja és panaszának a vállalati egyeztető bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bi­zottságon keresztül, hanem egyéni­leg is fellebbezhet ez ellen. Ha az áthelyezett dolgozó hat hónap elteltével lakást nem kap, joga van eredeti munkahelyérc és munkakörébe való visszahe­lyezést kérni, vagy a munka­viszonyt felmondani. Ez a jog a már áthelyezetteket csak a törvényerejű rendelet meg­jelenését követő hat hónap eltel­tével illet.i meg. A más helységbe áthelyezett dolgozó a vállalat ter­hére négyhetenként hazautazhat családjához. A munka törvénykönyve kiter­jeszti a dolgozók jutalmazásának lehetőségét azzal, hogy bevezeti a jubileumi jutalom fizetését a köz­szolgálati dolgozók részére is. A Munka Törvénykönyve rendelke­zik továbbá a munkaviszony jog­folytonosságáról, intézkedik a he­lyettesítés idejére járó bérekről, módosítja az önkényes kilépés kö­vetkezményeit, stb. A szocialista munkafegyelem ki­alakítása és megszilárdítása érde­kében a Munka Törvénykönyve a nevelő jellegű intézkedéseket he­lyezi előtérbe. Eltörli a pénzbünte­tést és a rendbírságot. Biztosítja, hogy az áthelyezést vagy elbocsátást kimondó fegyelmi határozat el­len a dolgozó a bírósághoz for­dulhat panaszával, kimondja, hogy a fegyelmi úton alacso­nyabb munkakörbe helyezett dolgozónak olyan munkakört kell biztosítani, ahol szaktu­dását fel tudja használni. Az ilyen áthelyezés sem terjedhet azonban egy évnél hosszabb időre. A Munka Törvénykönyve nagy­mértékben elősegíti a munkavi­szonnyal és a munkabérrel kapcso­latos vitás kérdések gyors és he­lyes elintézését. Többek között ki­mondja, hogy a vitás kérdések el­intézésére — a vasút és a posta te­rületét kivéve — a közszolgálatban is meg kell alakítani az egyeztető bizottságokat. Biztosítja, hogy az egyeztető bizottsági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fellebbezhet. Lényegesen hatékonyabbá teszi az egyeztető bizottságok eljárását az­által, hogy az általuk hozott dön­téseket — ha annak a vállalat nem tesz eleget — bírói úton végrehajt­ják. A törvényerejű rendelet részlete­sen foglalkozik a SZOT és a szak­szervezeteknek a Munka Törvény­könyvével kapcsolatos jogaival. A SZOT és a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes ér­dekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében azok végrehajtásáról a miniszter­től tájékoztatást kérhetnek. A vállalatoknál vizsgálato­kat tarthatnak, a mulasz­tókat a hiányosságok megszün­tetésére felhívhatják és ha en­nek nincs eredménye, a megfe­lelő hatóiági eljárás megindítá­sát kezdeményezhetik. A Munka Törvénykönyvében fog? lalt intézkedések végrehajtása ér? dekében a törvénykönyv büntető rendelkezéseket tartal­maz azokkal a felelős vezetők­kel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbítják; így különösen azokkal szemben, akik jogtalanul bocsátanak el dolgozókat, megszegik a túl­munkákra vonatkozó rendelke­zéseket, indokolatlanul megta­gadják a szabadság kiadását, nem tartják be az anyákkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos ren­delkezéseket, vagy megszegik a munkavédelem szabályait. Ki­mondja, hogy a Munka Tör­vénykönyvében foglalt rendel­kezések megszegői ellen akkor is fegyelmi eljárást kell indí­tani, ha a rendelkezés megsze­gése nem bűncselekmény jellegű. A módosított Munka Törvény? könyvéhez a minisztertanács végre? hajtási utasítást adott ki. Ez sok olyan vitás kérdést rendez, ame? lyek eddig nem voltak egységesek, világosan szabályozva. A Munka Törvénykönyve új for© májában jelentős hozzájárulás a kormányprogrammban lefektetett elvek gyakorlati megvalósításához. A munkásosztály és az alkalmazot­tak jogainak kiterjesztésével s e jogok védelmének törvényes bizto­sításával a Magyar Dolgozók Párt­ja és népköztársaságunk kormánya ismételten kinyilvánítja, hogy szo­cializmust építő hazánkban legfőbb érték a dolgozó ember, Magyar államférfiak üdvözlő távirata? az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Enver Hodzsa Elvtársnak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének, Tirana Az Albán Népköztársaság fel­szabadulásának 9. évfordulója al­kalmából a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a testvéri albán népnek. A magyar nép őszinte örömmel látja azokat a nagy eredményeket, amelyeket a baráti Albán Népköz­társaság közös felszabadítónknak, a Szovjetunió sokoldalú támogatásá­val függetlenségének megvédése, hazájának építése, az anyagi és kulturális színvonal emelése terén elért. A hős albán népnek békés építő munkájában teljes szívből további nagy sikereket kívánok. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, • Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke Hadzsi Leshi elv­társnak, az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnöké­nek, Boldóczki János elvtárs, kül­ügyminiszter pedig Bctar Shtylla elvtársnak, az Albán Népköztársa­ság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülé­sén határozatot hozott a szénbá­nyászati dolgozok bér. és munka­viszonyainak javításáról, az iparba eltávozott vo'.t traktorosok viasza­engedéséről és az ipari tanulók téli szünetéről. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének október 31-i határozata alapján a minisztere, nács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozók bér. és munkaviszonyainak továb­bi javításáról. A határozat a vájár­munkaikörbon dolgozók keresetének emelése, illetve a normák teljesítá. sére és túlteljesítésére való ösztön­zés céljából a darabbéres vájár­munkásoknál Jelenleg alkalmazott progresszió (teljesítményjutalom) mértékét december 1-töj felemeli. Ennek megfelelően az alapszenet termelő üzemelőnél már a norma 90 százalékos, a nem alapszenet ter­melő üzemekben pedig a norma 95 százalékos teljesítése után érvé. nyesü] a progresszív bérezés Míg az edd;g érvényben volt térezé i rendszer szerint a vájár a 100 szá­zalékot meghaladó normatúlteljesí­tésénél másfélszere? bért kapott­addig az új rendszer az a'a-s-énnél már 90. nem a'ansz'-'nn-l p°d!g már 95 szá­zalékos te'ie-ít-rtoy után n tnl­teljes'ttá mí-dn szá-a'ékáért ké'szores bért biztos't­100 százalékos norma — tiVtore. sítés utám peJ1> a túlte'jesítés minden egves százalékát háromszo­roson jutalmazza. A szénbányászaiban a szállítók, karbantartók és egyéb kbecítő al­kalmazottak aloubérét december 1-i hatállvai ugyancsak rendcik. úi személyi besoro'ások és ÚJ bártári_ fa táblázat alapján. A m;n''S'terto­náosi határozat alapján a bérelszá­molás egyszerűsítésére az eddig kü­lön kezelt földalatti pótlékot de­cember 1-től az alapbérekbe kell beépíteni. A határozat egyben to­vábbi rendelkezéseket tartalmaz a munkakörülmények és munkafelté­teleik újabb hatékony megjavítása érdekében. A szénbányászati bérrendezés ré­vén megfelelő arány alakul k> az egyes szakmák alapbérei közö-tt és kormányzatunk a magasabb kerese. tekkel is biztosítja a szénbánrászati dolgozók fokozott megbecsülését. Határozatot hozott a min szterta­nács az iparba eltávozott volt trak­torosok visszaengedésérő Ennek értelmében kötelezik a szén-, érc­és bauxitbányászat a a kohásza' kivételével valamennyi iparág vál­alati Igazgatóját, hogy a gépál'omások írásbeli kérel­mére engedjék vissza m'ndazo­kat a vo't gépállomási, vrgy tcrmelfi=zövrtk«zeti traktoroso­kat, akik önként vissza akar­nak menni a gépállomásra A visszatérő termelőszövetkezeti s gépállomási traktorosokat meg­vetik m'ndazo-k a Jogok és kedvez­nényok, amelvekiba-n a to-m"lőszö. vetkezet5 tarok- il'etoe a gépállomá­sok traktorosai rrszesütáek. A mini'z'ertonácí +aTározitof ho­zott nz ipari tanulók szabad-áfá­nak kibővítésére. A határozat sze­rint az inari íewtát — korára való tekinf-t nélkiil — a 24 mukka­nni f'z"t"tt szaba-,s?"0n f ml m*© bet mun'-a-ai fiz-'et; sza­badság illeti meg. téli szünet címén. A téli szünet tartama alat; mind a* elmélet), m'nd pedig a gyakorlati oktnfás szünetel (Ez a rendelk°zéa az egyéves tanulói de jű =znkmák ipa­ri tanulóira nem vooatkozikJt

Next

/
Oldalképek
Tartalom