Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

VASÁRNAP, 1953. NOVEMBER 29 DELMOGYORORSZttG # Irói utánpótlás — írók nevelése A burzsoá felfogás szerint valaki író — lesz, mert tehetséges, s aki tehetséges, előbb vagy utóbb áttöri az ismeretlenség és a közöny falát, feltör s íróvá válik. Az íróvá válás úgyszólván az író tetszőleges tevékenysége, ebbe a társadalom ne is avatkozzon bele, de meg felesleges is beleavatkoznia, mert hiszen a művészetnek cz az ága nem tűr bábát, s a bába többet ront, mint segít: esetleg meg is fojtja a csecsemőt (ahogy az egészségeseket meg is fojtotta, nem egyszer — az a bábal). Noshát a fenti felfogásban nagyon csekély igazság van. Emlékszünk jól azokra az időkre, amikor az író irt, a kiadó kiadott, a a szűkrétegű olvasó olvasott. A könyv 2000—3000 példányban megjelent, s aszerint, hogy kinek a számára volt mondanivalója: megvásárolta a tanár, városi-falusi értelmiségi, esetleg a burzsoá (főleg, ha fordítás volt). Ezt az irv'-'mat — általában — a spontánéil. . és az üzlet jellemezte az íróra, a kiadóra nézve egyaránt. Csak kevés író — nyilván nyomós okok következtében — tudott „kiugrani"; a haladók néhánya ls esetleg eszük, szívük, erkölcsük szerint, igaz és igazi hangjukon. De a tehetségesek tucatjai nyomtalanul elkallódtak. Ki törődött velük? A feudális-kapitalista Magyarország vezető-irányító szervei örültek az őket nyíltan támogató irodalomnak, helyeselték nz erkölcsi-politikai tartalma szempontjából közömbösnek látszó müveket, s viszolyogva nézték és gátolták, sőt üldözték ifi a haladó írókat, költőket. A mi elképzelésünk a szépirodalomról egészen más. A felszabadulás óta eltelt kilenc esztendő alatt kisebb-nagyobb törésekkel, apróbb vagy nagyobb kisiklásokkal ngyan, de céltudatosan segítik kultúránk felelős szervei a tudatos, haladó, a szocializmus építését tükröző, mélyen művészi alkotások megteremtését, megjelenését és elterjedését. A népművelési minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége az MDP eszmei irányítása szerint vállalja ennek a pártos, a lét valóságát és mélységét a legművészibb formában és eszközökkel történő irodalmi művek megalkotásának bábáskodását. Ma már vannak olyan szerveink is, amelyeknek célja a legszélesebb népréteg irodalmi te© hotségeinck felkutatása, nevelése, fejlesztése. Tiz iró helyett százat, ötven jó irodalmi mfi helyett ötszázat! A könyvek ma tízezres és harmlncezres példányszámban jelenhetnek meg, mert hallatlanul kiszélesedett az olvasók tábora. Sok könyvet, sok jó könyvet a város és falu, bánya- és állami gazdaság dolgozói kezébe! Felkutatni, megkeresni, szervezetileg tömöríteni mindenkit, akiben szépirói tehetség van. Felkutatni és nevelni, fejlődését meggyorsítani, kibontakozását, írói érését elősegíteni ! Képzőművész, zenész mind megtanulja művészetének mesterségbeli részét. Az író, a költő fejlődését is elő lehet segíteni, meg lehet gyorsítani, s nekünk nem mindegy, hogy valaki — aki irói tehetséget rejt magában —, elkallódik vagy tíz év múlva esetleg — „magától" — feltör. Félreértés ne essék. Mondvacsinált fűzfapoétákra, tehetségtelen, de önmagukat Íróknak képzelő „irócsknkra* nincs szükség. Egyetlen fokmérő lehet itt; a tehetséges, a jó írói alkotás. Akiben tehetség mutatkozik, azzal szakemberek foglalkoznak. Ugyanezek a szakemberek fájdalom és sajnálkozás nélkül elhessegetik az irodalom Vöze'ébfll azokat a tehetségtelen kísérletezőket. akik valamilyen indítóok következtében itt akarják felütni sátrukat. Ezek a szervek a Magyar Írók Szövetsége nevelési osztályai, lektorátusai. (Itt most nem szólunk a könyvkiadó vállalatok lektorátusairól, amelyek nem új szervek, s elsősorban nem is foglalkoznak az írók nevelésével hanem a beküldött müvek kiadhntását döntik cl.) Van lektorátus Budapesten a Szövetségben évek óta, négy vidéki centrumban pedig alig egy éve működik. Szegeden, Pécsett Debrecenben és Miskolcon állított fel ez év eleién az Írószövetség lektorátust. Szegeden. Debrecenben és Pécsett, a Tiszafái, az Építünk és a Dunántúl folyóiratok szerkesztősége eddig a beküldött kéz iratokból AMitotta össze a folyó iratot, az írókkal közölte, hogy beküldött művük e'knlmas-e a közlésre avagy nem. De nem ne vei te nz írót. s új tehetségeket alig kutatott fel. Ez év február elseje ótn működik az Írószövetség Szegedi Csoportja lektorátusa. Szinto hi hetetlen, hogy pár hónap leforgán alatt milye* mértékben megnőtt a kéziratok száma. Ez az emelkedés még egyre tart. A szegedi lektorátus hatóterülete az ország déli és délkeleti néhány vármegyéje. Először csak a Szegeden élő irók, költők vagy azzá lenni akarók küldtek be Írásokat. Azután nőtt a kör. Kezdetben csak bátortalanul egy kjs versike, aztán mind többen és mind bátrabban. Baja, Békéscsaba, Makó, Csongrád, Hódmezővásárhely, Szentes, Kecskemét, Ecseny, Kistelek, Kinkundorozsma, Szőreg, Gyoma, Röszke, Csanytelek, Csanádpalota, Gyula, Kiskunfélegyháza, Törökszentmiklós, Bőt Budapest, Miskolc, Debrecen postabélyegzőjével érkeznek hozzánk a kéziratok. Mi ennek az okai Miért indult meg a kézirat-áradat? A tollforgató ember a múltban, de még pár éve is, nem kapott beküldött írásaira érdemleges választ. Esetleg semmiféle válaszra sem méltatták. Legjobb esetben két-három sorban közölték vele, hogy írása „nem üti meg a mértéket". Ha nagyon jóindulatú volt a szerkesztő, ehhez hozzáadta 1945 előtt: „túl vagyunk terhelve jó kéziratokkal", 1945 óta: „sematikus"; „ismerje meg jobban az életet"; „a máról írjon elsősorban? stb. De a reménykedő iró, aki természetesen szerető gonddal indította útjára korábban kéziratát, ha ilyen lélektelen választ kapott, ebből nem tudott meg semmit, ebből nem tanult, mert egyáltalán azt sem tudta meg, tehetséges-e vagy tehetségtelen; mi jó abban, amit ír, mi rossz; milyen irányban kell fejlődnie stb. Az Írószövetség szegedi lektorátusa — ahogy a másik háromnégy is — szakmai elemzést ad írásban minden hozzá eljuttatott műről. Pontosan és lelkiismeretesen megvizsgálja tartalmi és formai szempontból, a legapróbb részletig menően is közli véleményét, azzal a céllal, hogy ebből az író tanuljon. Ez az oka annak, hogy lektorátusunk tíz hónap alatt kb. 650 verset és 150 prózai és drámai művet kapott (köztük terjedelmes regényeket és egész estét betöltő színpadi műveket). Ezideig 680 művet elemezett. Számontart 130 írót, akik közül sokat tehetségesnek is lát. De a többi közül is kifejlődhet még egy-ketlő, mert egy írás alapján sok esetben nem dönthető el bizonyosság gal sem az, hogy tehetséges, sem az, hogy tehetségtelen az illető. (Ezek persze határesetek.) A sok jelentkezés, a sok kézirat bevallott oka a — bizalom. A vezető loktor gyakran személyes megbeszá lésre hív be vidékről is indokolt esetben elvtársakat. A személyes tárgyalás igen hatékony eszköznek bizonyult. Gyakran visznek a lektorok problematikus kéziratokat az Írószövetség helyi csoportja összejöveteleire, ott vitára bocsátják, mert véleményük szerint ez a vita nagy mértékben fejlesz tőlog hat a többi íróra is. Sokan örömmel mondják el, hogy eddig szerénykedtek írásaikkal vagy sértetten hallgattak. De itt most az első beküldött művük után azt látják, hogy szeretettel, elvtárjia san és segíteniakarással fordulnak feléjük. Örömmel tapasztaljuk és rejrsz tráljuk az eredményeket. A Tisza táj cimű folyóiratunk jó és bősé gcs anyagot kap lektorátusunktól. December 5-én, Kecskeméten, 12-én Békéscsabán irodalmi esten szerepelnek íróink, s e két est — nagyszámú — tizennyolc! — szereplője közül közel a fele egé szen friss tehetség, lektorátusunk felfedezettje. Az Üj Hang budaoesti szépirodalmi folyóirat állán dóan közöl 2—3 költőnktől verset, ugyanígy a Rádió is. Eredményeinket emeli — s a lektorátusok felállítását utólag is indokol ja — többi között az is, hogy felfedezett tehetségeinknek legalább a fele 18—20 éves ifjú, nagyrészt munkás- és parasztszármazású főiskolás, egyetemista. De vanonk ma is kalapácsot forgató vagy mezőgazdaságban működő dolgozóink, sőt újból megszólalnak kiváló képességű idősebbek is. Népi államunk népművelési minisztériuma és az írószövetség központja helyes és eredményes munkát végzett a lektorátusok 'elállításával. A Szövetség vidéki titkára szívügyének tekinti ez író -évelő szerveket. Egy hónapia "éesett nagyszabású írómnnkatotckezletnek képezte fő pontját a 'ektori munka. A szegedi lekt.orAMis 2—3 tagja mindent megtesz kogy jól dolgozzon. örül nek'. kogy eredményeket mutathat fel. \z Írószövetség szegedi csoportja mnnkája a lektorátussal gazda gabb, szélesebb, alaposabb lelt. Az egész csoport megérdemli, hogy a városi tanács népműve lési osztálya nagyobb figyelemmel forduljon feléje. SOMFAI LÁSZLÓ A Népköztársaság Elnöki törvényerejű rendelete a Munka Törvénykönyvének módosítására A minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa legutóbbi ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a Munka Törvénykönyvének módosításáról. A törvényerejű rendelet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi határozata és az azt követő koimányprogramm alapján kiterjeszti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait és biztosítja e jogok törvényes védelmét. A módosított törvénykönyv megszigorítja a túlmunka elrendelésének lehetőségét és ezzel további lépést tesz a dolgozók pihenéshez való jogának gyakorlati érvényesítése útján. Intézkedik arról is, hogy a túlmunkát — a minisztertanács által engedélyezett egyes kivételes esetektől eltekintve — csak pénzben lehessen megváltani. Ezzel megszünteti a túlmunkának úgynevezett ©csúsztatással* történő megváltását. A Munka Törvénykönyve megerősíti a nők és a fiatalkorúak védelméről eddig hozott intézkedéseket és tovább bővíti a terhes és szoptatós anyák jogait. Így megtiltja, hogy dolgozó nőt terhessége idején egészségére ártalmas munkakörben foglalkoztassanak, ez idő alatt munkaviszonyát nem lehet felmondással megsziintetnL A dolgozó nőt terhességének 4. hónapjától a szoptatás 6. hónapjáig nem szabad sem nehéz, vagy éjszakai munkára, sem túlmunkára beosztani és csak beleegyezésével szabad más helységbe kiküldeni. Ha pedig munkakörét ellátni nem tudja, kérelmére könnyebb munkára kell áthelyezni, de előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell számára. Ezek a jogok a dolgozó nőt eddig csak a terhesség 6. hónapjától kezdve illették meg. Az egyedülálló dolgozó nőnek, ha egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az eddigi évi 30 nap helyett 60 napig jár táppénz. Ezek a rendelkezések újabb biztosítékai annak, hogy a dolgozó nő megbecsült tagja legyen szocialista társadalmunknak. A fiatalkorú dolgozók védelméről hozott rendelkezésekkel számukra kedvezőbb munkafeltételek megállapításával és széleskörű tanulási lehetőség megvalósításával elősegíti a Munka Törvénykönyve, hogy a dolgozó fiatalok egészséges, művelt, öntudatos szocialista emberekké fejlődjenek. Kiterjeszti a módosítás a dolgozók felmondási jogát. Biztosítja, hogy a dolgozó munkaviszonyát felmondással megszüntethesse abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíjra, vagy baleseti járadékra szerzett igényt. Ugyancsak biztosítja a felmondás jogát annak a dolgozónak, akinek házastársát más helységbe helyezték és ő is követni akarja. Sok sérelmet szüntet meg a Munka Törvénykönyvének az a módosítása, amely szerint az áthelyezett dolgozóval előre közölni kell új munkakörét és munkabérét. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó megtagadhatja az új munkahely elfogadását. Ha az áthelyezést a dolgozó magáranézve valamilyen okból sérelmesnek tartja és panaszának a vállalati egyeztető bizottság nem adott helyt, nemcsak az üzemi bizottságon keresztül, hanem egyénileg is fellebbezhet ez ellen. Ha az áthelyezett dolgozó hat hónap elteltével lakást nem kap, joga van eredeti munkahelyérc és munkakörébe való visszahelyezést kérni, vagy a munkaviszonyt felmondani. Ez a jog a már áthelyezetteket csak a törvényerejű rendelet megjelenését követő hat hónap elteltével illet.i meg. A más helységbe áthelyezett dolgozó a vállalat terhére négyhetenként hazautazhat családjához. A munka törvénykönyve kiterjeszti a dolgozók jutalmazásának lehetőségét azzal, hogy bevezeti a jubileumi jutalom fizetését a közszolgálati dolgozók részére is. A Munka Törvénykönyve rendelkezik továbbá a munkaviszony jogfolytonosságáról, intézkedik a helyettesítés idejére járó bérekről, módosítja az önkényes kilépés következményeit, stb. A szocialista munkafegyelem kialakítása és megszilárdítása érdekében a Munka Törvénykönyve a nevelő jellegű intézkedéseket helyezi előtérbe. Eltörli a pénzbüntetést és a rendbírságot. Biztosítja, hogy az áthelyezést vagy elbocsátást kimondó fegyelmi határozat ellen a dolgozó a bírósághoz fordulhat panaszával, kimondja, hogy a fegyelmi úton alacsonyabb munkakörbe helyezett dolgozónak olyan munkakört kell biztosítani, ahol szaktudását fel tudja használni. Az ilyen áthelyezés sem terjedhet azonban egy évnél hosszabb időre. A Munka Törvénykönyve nagymértékben elősegíti a munkaviszonnyal és a munkabérrel kapcsolatos vitás kérdések gyors és helyes elintézését. Többek között kimondja, hogy a vitás kérdések elintézésére — a vasút és a posta területét kivéve — a közszolgálatban is meg kell alakítani az egyeztető bizottságokat. Biztosítja, hogy az egyeztető bizottsági eljárás során a dolgozó nemcsak az üzemi bizottság útján, hanem egyénileg is fellebbezhet. Lényegesen hatékonyabbá teszi az egyeztető bizottságok eljárását azáltal, hogy az általuk hozott döntéseket — ha annak a vállalat nem tesz eleget — bírói úton végrehajtják. A törvényerejű rendelet részletesen foglalkozik a SZOT és a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyvével kapcsolatos jogaival. A SZOT és a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében azok végrehajtásáról a minisztertől tájékoztatást kérhetnek. A vállalatoknál vizsgálatokat tarthatnak, a mulasztókat a hiányosságok megszüntetésére felhívhatják és ha ennek nincs eredménye, a megfelelő hatóiági eljárás megindítását kezdeményezhetik. A Munka Törvénykönyvében fog? lalt intézkedések végrehajtása ér? dekében a törvénykönyv büntető rendelkezéseket tartalmaz azokkal a felelős vezetőkkel szemben, akik a munkások törvényes jogait csorbítják; így különösen azokkal szemben, akik jogtalanul bocsátanak el dolgozókat, megszegik a túlmunkákra vonatkozó rendelkezéseket, indokolatlanul megtagadják a szabadság kiadását, nem tartják be az anyákkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket, vagy megszegik a munkavédelem szabályait. Kimondja, hogy a Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezések megszegői ellen akkor is fegyelmi eljárást kell indítani, ha a rendelkezés megszegése nem bűncselekmény jellegű. A módosított Munka Törvény? könyvéhez a minisztertanács végre? hajtási utasítást adott ki. Ez sok olyan vitás kérdést rendez, ame? lyek eddig nem voltak egységesek, világosan szabályozva. A Munka Törvénykönyve új for© májában jelentős hozzájárulás a kormányprogrammban lefektetett elvek gyakorlati megvalósításához. A munkásosztály és az alkalmazottak jogainak kiterjesztésével s e jogok védelmének törvényes biztosításával a Magyar Dolgozók Pártja és népköztársaságunk kormánya ismételten kinyilvánítja, hogy szocializmust építő hazánkban legfőbb érték a dolgozó ember, Magyar államférfiak üdvözlő távirata? az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Enver Hodzsa Elvtársnak, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének, Tirana Az Albán Népköztársaság felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a testvéri albán népnek. A magyar nép őszinte örömmel látja azokat a nagy eredményeket, amelyeket a baráti Albán Népköztársaság közös felszabadítónknak, a Szovjetunió sokoldalú támogatásával függetlenségének megvédése, hazájának építése, az anyagi és kulturális színvonal emelése terén elért. A hős albán népnek békés építő munkájában teljes szívből további nagy sikereket kívánok. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, • Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke Hadzsi Leshi elvtársnak, az Albán Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének, Boldóczki János elvtárs, külügyminiszter pedig Bctar Shtylla elvtársnak, az Albán Népköztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. A minisztertanács határozatai A minisztertanács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozok bér. és munkaviszonyainak javításáról, az iparba eltávozott vo'.t traktorosok viaszaengedéséről és az ipari tanulók téli szünetéről. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének október 31-i határozata alapján a minisztere, nács legutóbbi ülésén határozatot hozott a szénbányászati dolgozók bér. és munkaviszonyainak további javításáról. A határozat a vájármunkaikörbon dolgozók keresetének emelése, illetve a normák teljesítá. sére és túlteljesítésére való ösztönzés céljából a darabbéres vájármunkásoknál Jelenleg alkalmazott progresszió (teljesítményjutalom) mértékét december 1-töj felemeli. Ennek megfelelően az alapszenet termelő üzemelőnél már a norma 90 százalékos, a nem alapszenet termelő üzemekben pedig a norma 95 százalékos teljesítése után érvé. nyesü] a progresszív bérezés Míg az edd;g érvényben volt térezé i rendszer szerint a vájár a 100 százalékot meghaladó normatúlteljesítésénél másfélszere? bért kapottaddig az új rendszer az a'a-s-énnél már 90. nem a'ansz'-'nn-l p°d!g már 95 százalékos te'ie-ít-rtoy után n tnlteljes'ttá mí-dn szá-a'ékáért ké'szores bért biztos't100 százalékos norma — tiVtore. sítés utám peJ1> a túlte'jesítés minden egves százalékát háromszoroson jutalmazza. A szénbányászaiban a szállítók, karbantartók és egyéb kbecítő alkalmazottak aloubérét december 1-i hatállvai ugyancsak rendcik. úi személyi besoro'ások és ÚJ bártári_ fa táblázat alapján. A m;n''S'tertonáosi határozat alapján a bérelszámolás egyszerűsítésére az eddig külön kezelt földalatti pótlékot december 1-től az alapbérekbe kell beépíteni. A határozat egyben további rendelkezéseket tartalmaz a munkakörülmények és munkafeltételeik újabb hatékony megjavítása érdekében. A szénbányászati bérrendezés révén megfelelő arány alakul k> az egyes szakmák alapbérei közö-tt és kormányzatunk a magasabb kerese. tekkel is biztosítja a szénbánrászati dolgozók fokozott megbecsülését. Határozatot hozott a min sztertanács az iparba eltávozott volt traktorosok visszaengedésérő Ennek értelmében kötelezik a szén-, ércés bauxitbányászat a a kohásza' kivételével valamennyi iparág válalati Igazgatóját, hogy a gépál'omások írásbeli kérelmére engedjék vissza m'ndazokat a vo't gépállomási, vrgy tcrmelfi=zövrtk«zeti traktorosokat, akik önként vissza akarnak menni a gépállomásra A visszatérő termelőszövetkezeti s gépállomási traktorosokat megvetik m'ndazo-k a Jogok és kedveznényok, amelvekiba-n a to-m"lőszö. vetkezet5 tarok- il'etoe a gépállomások traktorosai rrszesütáek. A mini'z'ertonácí +aTározitof hozott nz ipari tanulók szabad-áfának kibővítésére. A határozat szerint az inari íewtát — korára való tekinf-t nélkiil — a 24 mukkanni f'z"t"tt szaba-,s?"0n f ml m*© bet mun'-a-ai fiz-'et; szabadság illeti meg. téli szünet címén. A téli szünet tartama alat; mind a* elmélet), m'nd pedig a gyakorlati oktnfás szünetel (Ez a rendelk°zéa az egyéves tanulói de jű =znkmák ipari tanulóira nem vooatkozikJt