Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-11 / 264. szám

riLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Több évtizedes munkájáért megjutalmaztak számos színházi dolgozót A dolgozók érdekeit jobban szem előtt tartó munkát kérünk a KIK-tőt AZ M D P CSONGRÁDMEGYE! PÁRT B I ZOTTS ÁGÁNAK L APJA IX ÉVF. 264. SZAM ARA 60 FII.l.ER SZERDA, 1953. NOVEMBER II. A dolgozó ember jólétéért A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. októ­ber 31-én megtárgyalta & Politikai Bizottság beszámolóját a jú­niusi ülésen hozott határozatok végerhajtásáról és a párt, a dol­gozó nép előtt álló feladatokról. A Politikai Bizottság beszámoló­ját Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára ter­jesztette elő. A Központi Vezetőség júniusi határozata leszögezte: „Gazda­ságpolitikánk alapvető célkitűzése a lakosság, mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának lényeges, állandó emelése, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának megjavítása, to­vábbfolytatva lassúbb ütemben a szocializmus építésének politi­káját, mely változatlanul pártunk fő irányvonala". A Politikai Bizottság a marxi-lenini-sztálini tudományos eszme által vezé­relve kollektív bölcsességgel értékelte a június óta elért eredmé­nyeket. Ezek az eredmények elsősorban a párt helyes politikáján, a kommunisták megnövekedett aktivitásán és ennek eredménye­ként a dolgozó népnek a pártba vetett növekvő bizalmán ala­pulnak. Hatalmas jelentőségűek a Politikai Bizottságnak ezek a megállapításai. Nagyjelentőségű útmutatásul szolgálnak megyénk kommunistái, egész dolgozó népe számára is. Növekedett, javult az életünk a Központi Vezetőség határo­zata és az azt követő kormányintézkedések, minisztertanácsi hatá­rozatok alapján. „A megtett intézkedések következtében — mon­dotta Rákosi Mátyáfe elvtárs — a munkások és alkalmazottak jövedelme 1953. második felében egymilliárd forinttal növekszik. Ezenkívül például a békekölcsön összegének csökkentése a mun­kások és alkalmazottak vásárlóerejét mintegy 700 millió forinttal növelte. Eddigi intézkedéseink következtében a munkások, alkal­mazottak és a parasztság már ebben az évben mintegy négymil­liárd 900 millió forintot kitevő különböző kedvezményben része­sül." Még nagyobb mértékben javul 1954-ben dolgozó népünk élete. Ezt célozza a kormányprogramm, ezt oélozza & Központi Vezető­ség október 31-i határozata, amely egyben kimondja, hogy „.,, egész további fejlődésünk döntő láncszeme, kulcskérdése a mezőgazdaság termelésének nagyarányú fejlesztése." Csongrád megye jelentős mezőgazdasági területe hazánknak. Csongrád megye kommunistainak, egész dolgozó népének első­rendű feladata, érdeke és hazafias kötelessége, a mezőgazdaság fejlesztése, a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának fokozott növelése. Egész népünk, így megyénk népe is lelkese­déssel fogadta a Központi Vezetőség júniusi határozatát és az azt követő intézkedéseket. Bizalma nő a párt iránt, melynek célja a dolgozó nép felemelése. Csongrád megye dolgozó népe a kommu® nisták vezetésével hatalmas részt vállalt abból a harcból, amely­nek eredményeként , •. a nagyüzemi szövetkezeti termelés gon­dolata a falun már mély gyökeret vert," hogy erős, fejlődőképes, százezreket számláló tábora van, mely híven kitart a szövetkezet mellett." S mindemellett-az egyénileg dolgozó parasztság termelési kedve is javult, nőtt és szilárdult biztonságérzete. A párt vezeté­sével e kemény harc alapján javul jelentős mértékben Csongrád megye dolgozóinak élete is. „Az ország törvényes rendje, a lakosság nyugodt, biztonságos életkörülményei, ugyanakkor megkövetelik, hogy minden állam­polgár tartsa tiszteletben a törvényeket, fegyelmezetten tegyen eleget kötelességeinek" — mondotta Rákosi elvtárs. A Központi Vezetőség határozata kimondja, hogy tovább­fejlődésünk kulcskérdése a mezőgazdaság fejlesztése. Ez az alapja annak, hogy a bérből és fizetésből élők, a munkások, értelmisé­giek, alkalmazottak több élelmiszerhez, több ruházati cikkhez jus­sanak. De ez az alapja annak is, hogy fokozott mértékben javul­jon a falu népének iparcikkel, műtrágyával, mezőgazdasági fel­szereléssel, növény- és állategészségvédelmi szerekkel való ellátása. Ez a politika- a munkás-paraszt szövetség további elmélyítése útján érvényesül. A munkás-paraszt szövetség szorosabbá tételéért harcolni tehát minden dolgozónak hazafias és személyes érdeke. Es e harcban érvényesítenünk kell a párt parasztpolitikájának történelmi jelentőségű lenini megfogalmazását: „támaszkodjunk teljes erővel a szegényparasztságra, legyünk szövetségben a kö­zépparsszttal és harcoljunk a kulák ellen." „Mióta a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésnek indult a falun — mondotta Rákosi elvtárs —, a szegényparasztság mellett természetesen elsősorban a szövetkezeti parasztságra támaszko­dunk, melynek sorai között növekszik a középparasztok száma." A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdításáért, a nagy­üzemi mezőgazdaság fejlesztéséért folyó harc közben azonban „.. s egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy poli­tikánkban a lenini hármas jelszónak megfelelően, változatlanul fontos, & középparasztsággal való szövetségünk is. Ezért tekintet nélkül arra, hogy jelenleg még hogyan viszonyul a termelőszö­vetkezethez, álljuk vele a szövetséget... Arra törekszünk, hogy számotvessünk minden tekintetben középparaszt szövetségesünk érdekeivel és kielégítsük ezeket az érdekeket." A Központi Vezetőség határozatában megjelölt úton a dolgo­zók, & munkások, a termelőszövetkezeti és egyéni parasztok, az értelmiségiek vidámabb, könnyebb életéhez jutunk el. A Központi Vezetőség határozata rámutat arra, hogy bár ennek kulcskér­dése a mezőgazdaság fejlesztése, ez semmi esetre nem jelenti azt, hogy csökkentek az ipar feladatai. Ellenkezőleg. Nehézipa­runk és könnyűiparunk előtt fokozottabban, mint eddig a tervek határidőre való teljesítése, a termelés fokozása, a termékek mi­nőségi javítása &• legfőbb feladat. S ehhez tovább kell erősiteni a pártszervezetek politikai és nevelő munkáját. Meg kell szilárdí­tani a párt és a tömegek kapcsolatát. Különösen fontos a mező­gazdaságban dolgozó pártszervezetek megerősítése. „ ... Fz'.usi pártszervezeteinknek, a termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok pártszervezeteinek további megerősítésétől és jó munkájától függ elsősorban, hogy pártunk és kormányunk mezőgazdasági termelés emelésére irányuló rendszabályai meny­nyiben fognak megvalósulni. — mondotta Rákosi elvtárs. — Falusi szervezeteink kiépítése és megszilárdítása pártunk döntő felada­tává vált." A pártbizottságok és alapszervezetek, megyénk kommunistái tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát, a Politikai Bi­zottság beszámolóját, s magyarázzák azt meg a dolgozó tömegek­nek, mozgósítsák, vezessék őket a párt politikájának megvalósí­tására. „Az a politika, amelyet pártunk most megvalósít — hang­zik a Politikai Bizottság beszámolója —, a munkásosztály, az egész dolgozó nép politikája. Mint minden helyes lépésnél, ezúttal is összeforr a párt, a munkásosztály, a parasztság, az egész dol­gozó nép érdeke." S Z E_ GED _É l_ E_ T fí B Ö L Megkezdte munkáját a Fonalmentő Vállalat A! Városi Tanács he­lyes kezdeményezése alapján tovább erősö­dött helyi iparunk. Né­hány napja kezdte meg munkáját a Tolbuchin­sugárúton a Fonalmen­tő Vállalat. A frissen meszelt munkateremben halk morajjal dolgoz­nak a keresztorsózó gé­pek. Az itt dolgozó mun­kások feladata, hogy a Textilművekben már fel nem használható fonalat minél nagyobb meny­nyiségben átorsózva visz­szaadják az üzemnek. Le­szedik a csévékről az összekúszálódott fona­lat, összekötözik a szá­lakat és 50—75 deka­grammos keresztorsókat készitenek, — így men tik meg a fonalat. Ezt az aránylag könnyű munkát csökkent mun­kaképességű idősebb férfiak és nők végzik. A hétfői megnyitó ün­nepségen Jáksó László igazgató elvtárs elmon­dotta, hogy kettős fel­adata van a Fonalmentő Vállalatnak. Először is az, hogy az eddig hulla­dékba dobott fonal nagy­részét újra feldolgozás céljából visszaadják az üzemeknek. Másodszor munkát, megélhetést biz­tosit az idősebb, gyen­gébb fizikumú dolgo zóknak. A megjelent vendégek hozzászólása­ikban jó munkát kíván­tak az új vállalat va­lamennyi dolgozójának és elmondották. hogy minden támogatást meg­adnak a sikeres mun­kákhoz. Kouba Vil­mos elvtárs, a Textilmű­vek keresztorsózójának főművezetője egy 8 tagú patronás-brigád segít.­ségét ígérte, akik meg­tanítják a Fonalmentő Vállalat munkásait he­lyes munkamódszer sze­rint dolgozni. Az ün­nepséget a Vakok Inté­zetének kultúresoportja értékes műsorral zárta be. Megjutalmazták a forradalmi műszak hőseit A Szegedi MAV Felépítményi Vasanyagjavító Vállalat dolgozói közül a november 7-1 versenysza­kaszban többen kiváló eredményt értek el. Külö­nösen a DISZ-fiatalok szárnyalták túl eddigi tel­jesítményüket. Az esztergaműhelyben Horváth Fe­renc sztahánovista ifjúmunkás 200 százalékos átla­gát 236 százalékra növelte. Bovatsek Mihály előző 140—150 százalékos teljesítménye helyett 200 szá­zalékot ért el a forradalmi műszakban. A motoros műhelyben Szabó Imre és Kreizler Károly 135 szá­zalékról 170-re fokozták termelési eredményűket a pályakocsik készítésénél. A pénteken megtartott ünnepi pártnapon Tö­rök Mihályt, Farkas Istvánt, Minkó Nándort és Far­kas Mihályt sztahánovista oklevéllel tüntették ki. Dobó György és Ambrus Vince pedig kiváló mun­kájáért sztahánovista jelvényt kapott. A szolgálati főnökség közel 5 ezer forint pénzjutalmat osztott ki azok között a dolgozók között, akik jó munkájuk­kal hozzájárultak a forradalmi műszak sikeréhez. Katona Lajos Jutalmazás eredményes munkavédeleméri I Földműves utcai SZTK körzeti rendelőben megkezdődött a fogászati szakrendelés 'A Városi Tanács egészségügyi osztályának dolgozói valóra váltva november 7-re tett ígéretű­k'l, az SZTK Rendelőintézet műszaki dolgozói vul karöltve lehetővé tették, hogy néhány nappal ezelőtt megkezdődhetett a fogászati szakrendelés a Földműves-utcai SZTK körzeti rendelőben. A mun­kálatok elvégzése során az eredmény eléréséhez hoz­zájárult az is, hogy a dolgozók 2600 forint értékű rejtett tartalék felkutatásával segítették a vállalás idő előtti teljesítését. 'A fogászati szákrendelés megkezdése nagy segítséget jelent az alsóvárosi dolgozók egészség­ügyi ellátásában. Lehetővé vált ezáltal számukra, hogy lakásukhoz közel nyerhetnek orvosi kezelést, s jelentős időt takarítanak meg. A körzeti rendelő megnyitása és a fogászati szakrendelés megkezdése régi kérelme volt Alsóváros dolgozóinak, s ez a kérelem most teljesült. Jelentés a fémgyűjtésről f/l vdrostatarozdsl munkáknál a 65/1. Épí­tőipari Vállalat dolgozói munkavédelmi hetet tar­tottak. A brigádveze­tők az óvórendszabá­lyok betartása érdeké­ben minden alkalommal megbeszélték, hogyan tudják a munkát bal­esetmentesen elvégezni. Az állványzatokat is gon­dosan átvizsgálták azok felállítása előtt. Ezzel elérték, hogy a már négy hónapja folyó ta­tarozási munkáknál egyetlen baleset sem történt. A munkavé­delmi hét keretében több dolgozó jutalomban ré­szesült. Közöttük a Kiss kőmüves-brigád 300 fo­rint, Sándor Ferenc munkavezető, a Szilágyi és a Hegedűs segédmun­kás brigád 200—200 fo­rintot kapott. Katona József főművezető, Csű­ri András munkavezető és a Terhes kőműves­brigád 150—150 forint, a Csiszár kőműves-bri gád és a Kovács segéd­munkás-brigád 100 fo­rint pénzjutalomban ré­szesült. Novodonszki György építésvezető di­cséretben részesült, mert gyakran tartott mun­kavédelmi oktatásokat és ezzel is hozzájárult a balesetek megakadályo­zásához. 'A megye városai kö­zül az első helyen je­lenleg Szentes áll, ahol a havi gyűjtési tervüket pár nap alatt 42.1 száza­lékra teljesítették. Itt az egyéb fémgyűjtés van lemaradva. Utána kö­vetkező legjobb ered­ményt elérő város Hód­mezővásárhely, mely a havi vasgyüjtési tervét 31.5 százalékra teljesí­tette. Ezen kiemelkedő eredmények mellett szép eredményt ért el Sze­ged 262> százalékos vas­és 11.6 százalékos fém­gyűjtést tervteljesítés­sel. Erősen lemaradtak a megyében a vas- és fémgyűjtés terén Cson­grád és főleg Makó. Szegeden a Béke-telepi iskolában lévő társadal­mi átvevő helyen Bor­dás Géza 875 kilogramm vasat és 19 kilogramm különféle fémet adott be. A házfelügyelök is nagy lelkesedéssel gyűj­tik a hulladékvasat és fémet. Hízó István a Hunyadi-téri átvevő helyre 578 kiló vasat és 15 kilogramm vegyes­fémet szállított be. A szegedi ipari vállalatok közül a Szegedi Falemez­gyár 85 mázsa hulladék­vasat adott át a gyűj­tő szerveknek; ezt a mennyiséget az évi be­adási tervén felül adta át az üzem. Csongrád megye értelmiségi dolgozóinak részvételével Kulturális Bizottság alakult Szegeden Csongrád megye békemozgalmá­nak fontos eseménye zajlott le az elmúlt hét végén Szegeden. Kultu­rális bizottság alakult megyénk ér­telmiségi dolgozóinak részvételé­vel. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete kultúrházának magyar szo­bájában gyűltek össze Szeged és a megye békeharcos értelmiségi dol­gozóinak képviselői. Neves tudó­sok, tanárok, vezető főmérnö­kök, kulturális vezetők és mű­vészek. Jelen volt dr. Szőkefalvi Nagy Béla Kossúth-díjas akadémi­kus, az Egyetem Nyelvészeti Tan­székének vezetője, Koltai Kasznor Jenő egyetemi tanár, I'erbiró József, az Egyetem Jogi Tanszékének veze­tője, Horváth Árpád főorvos Hód­mezővásárhelyről, Osváth Béla hódmezővásárhelyi gimnáziumi ta­nár, Oltvai Ferenc, a levéltár ve­zetője. Nagy Sándor, a Textilmü­vek főmérnöke, Heimann Pál, a Villamosvasút főmérnöke, Láng Istvánné tanítónő Hódmezővásár­helyről, Sós Paula kiváló pedagó­gus címmel kitüntetett tanárnő, Vinkler Lsázló festőművész, a Pe­dagógiai Főiskola Rajz Tanszéké­nek vezetője. Juhász István, a Társa­dalom és Természettudományos Is­mereteket Terjesztő Társulat tit­kára, Szalontai József, a megyei ta­nács népművelési osztályának ve­zetője, Szelesi Zoltán művészet­történész, a Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa és Gőde Ferenc, a Székkutasi Gyapotkutató Intézet munkatársa. Az est baráti beszégletéssel, élénk vitával, kulturális életünk problémáinak megbeszélésével telt el. Az irodalom problémáiról be­szélve szóba került, hogy kevés békemű születik. Helyi íróink ke­veset foglalkoznak békemozgal­munk mindennapos eseményeivel, aminek meg kell változni. Központi kérdés volt, ho­gyan lehetne a széles tömegek ér­deklődését felkelteni képzőművé­szeink munkája iránt. Hogyan le­hetne a dolgozókat közelebb hozni a képzőművészethez és a képző­művészeket közelebb vinni a dol­gozókhoz. A beszélgetés alkalmával érté­kes javaslatok születtek, ame­lyek bizonyára sikeresen elő­segítik majd e nroblémák meg­oldását. A kulturális bizottság elnökének Szőkefalvi Nagy Béla professzort, alelnökének pedig Osváth Béla ta­nárt választották. Szőkefalvi pro­fesszor az est folyamán röviden ismertette a jelenlévőkkel a kul­turális bizottság megalakulásának jelentőségét és célkitűzéseit. — Szükséges — mondotta —, hogy ma már necsak munka­helyeinken, hanem a tanterem, a kutatóintézet, az fizem falain kívül is hallassuk hangunkat a béke érdekében. — Emlékeztetni szeretném önö­ket arra, hogy 1948 őszén tudósok, művészek, írók voltak azok, akik Wroclawban létrehozták a nemzet­közi tiltakozást az Imperialisták új háborús készülődései ellen. Azóta a mozgalom százmilliókat tömörít soraiban, s élgárdájába olyan ki­váló személyiségek tartoznak, mint Joliot-Curie és Hja Erenburg. A magyar békemozgalom élén pedig olyan vezetők állnak, mint Andic; Erzsébet, Lukács György és mellet tük még számos kiváló értelmiség' dolgozó. De tőlünk, értelmiségi dolgozók­tól még többet várnak — folytatta beszédét Szőkelfalvi professzor. — Mi, a megye értelmiségei többet adhatnánk, annál is inkább, mert ez a több sem jelent sokat, mert szorosan összefügg mindennapos munkánkkal. Rövidesen Szentesen a szentesi járás orvosai baráti találkozót tar' tanak, majd Szegeden rendezik meg a jogászok találkozóját. Terv­be vették a Rabelalis évforduló ünnepi estjének megszervezését, majd Copernicusz lengyel csilla­gász halálának 410. évfordulója al­kalmából tartandó ünnepélyes megemlékezést, v

Next

/
Oldalképek
Tartalom