Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-26 / 277. szám

0ÍLWY1R0RSZBG CSÜTÖRTÖK. 1953 NOVEMBER 28 A Béke Világtanács ülésszaka BERNAL PROFESSZOR BESZÉDE A Béke-Világtanács ülésszaká­nak nuvetnber 24-i esti ülésén fel­olvasták Bernal professzor (Anglia) beszédét, aki nem tudott részt­venni az ülésszak munkájában. Az utóbbi idők eseményeinek eredményeképpen — mutatott rá Bernal profresszor — jelentősen megnőttek a leszerelés elérésére irányuló munkánk sikerének lehe­tőségei. Egyre több és több külön­böző politikai meggyőződésű ember ismeri fel a jelenlegi fegyverke­zési hajsza pusztító következmé­nyeit. A mi feladatunk az, hogy mozgósítsuk ezeket az embereket, cselekvési jelszavakat adjunk ne­kik, amelyeknek megfelelően ve­lünk együtt követeljék majd a ha­tározott leszerelést, L. INFELD FELSZÓLALÁSA Az ülésen elnöklő Eugenie Cot­ton ezután Leopold Infeldnek (Lengyelország) adta meg a szót. Infeld rámutatott arra, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió rendelkezik hidrogén­fegyverrel. Infeld professzor rávilágított arra, hogy az atombomba és a hid­rogénbomba, valamint a többi tö­megpusztító fegyverfajta eltiltását csakis jóindulatú légkörben lefo­lyó tárgyalások, mindenki számára elfogadható megegyezés útján lehet elérni. Elérkezett az idő, amikor meggyőzően rá kell világítani a népek előtt, hogy a béke létük alapfeltétele. DOBRETSBERGER PROFESSZOR FELSZÓLALÁSA Dobretsberger professzor (Auszt­ria) beszédében azzal a veszéllyel foglalkozott, amellyel Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzése fe­nyegeti Ausztriát. Nyugat-Német­ország vezetői — mondotta — nyíl­tan hangoztatják támadó céljai­kat. Annak a szándékuknak ad­nak kifejezést, hogy újból meg­szállják Ausztriát. Országunkban — folytatta Dobretsberger — elhang­zanak olyan beszédek, amelyek célja a Nyugat-Németországgal való ©Anschluss© előkészítése. VAEINÖ MELTTI FELSZÓLALÁSA Vaeinő Meltti (Finnország) fel­szólalásában külön kiemelte, mi­lyen jelentős Finnország számára a Szovjetunióval kötött szerződés. Amíg Finnország a barátság útján jár — mondotta —, a kaleti orszá­gokkal kiépített kapcsolatai javul­nak, ami viszont előmozdítja majd a világ békéjének megszilárdulá­sát. A Szovjetunióval, Kínával és más országokkal folytatott keres­kedelem bővítése felbecsülhetetlen segítséget nyújtott Finnországnak és lehetővé tette, hogy munkát ad­janak sok dolgozónak. A finn bé­keharcosok ezért követelik a kor­mánytól, hogy békepolitikát foly­tasson az ország szomszédai iránt, síkraszállnak a megoldatlan kér­dések békés rendezéséért. BONNARD PROFESSZOR FELSZÖLALASA Ezután André Bonnard profesz­szor (Svájc) mondott rövid beszé­det. Nyugat-Németország újrafelfegy­verzése — mondotta — Svájc füg­getlenségét fenyegeti. Svájc népe ezért — a ©keleti veszélyről© szóló hazug hivatalos propaganda elle­nére — kezdi mind világosabban megérteni, hogy Svájcot a felfegy­verzett Nyugat-Németország ve­szélyezteti, ezért egyre erélyeseb­ben követeli a nagyhatalmak kö­zötti becsületes tárgyalásokat. FLORICA MEZINCESCU FELSZÖLALASA Florica Mezincescu asszony (Ro­mánia) kiemelte, hogy a nagyha­talmak közötti tárgyalások nem­csak lehetségesek, hanem minden kilátás megvan sikerességükre ls, ha kivétel nélkül valamennyi nagyhatalom résztvesz bennük és ha e tárgyalások középpontjában a legfőbb probléma áll majd, ne­vezetesen a nemzetközi feszültség enyhítését célzó eszközök megtalá­lása. ISABELLE BLUME FELSZÖLALASA Isabelle Blume, a Béke-Világta­nács tagja (Belgium) felszólalásá­ban szemléltetően kimutatta, hogy az úgynevezett Európai szövetség létrehozásának tervei csupán kí­sérletet jelentenek Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzésének álcá­zására. Nyugat-Németország fel­fegyverzése erősödő ellenállásra ta­lál minden békeszerető népnél. P. KOKKALISZ FELSZÖLALASA Petrosz Kokkalisz görög küldött beszámolt arról, hogy Görögor­szág az Egyesült Államok katonai hídfőállásává alakul át. P. Kokkalisz megállapította, hogy a görög—amerikai katonai egyezmény, miként az Athén— Belgrád—Ankara katonai egyez­mény is, mindenekelőtt a népi de­mokratikus országok ellen irányul. SZERTEL FELSZÓLALÁSA Szertel, Törökország képviselője megjegyezte, hogy a háború sugal­mazol terveikben fontos szerepet szánnak Törökországnak. A há­ború erői mindent megtesznek, hogy Törökországot haditámasz­ponttá építsék ki a Szovjetunió és a népi demokratikus országok el­len. Törökország szárazföldi, ha­ditengerészeti és légierejét az északatlanti tömb vezérkarának parancsnoksága alá helyezték. Az ülés végén felszólaló And­reasz Pujurosz (Ciprusz) megje­gyezte, hogy a Béke-Világtanács legutóbbi budapesti ülése óta el­telt időszakban megnövekedtek a béke erői. Embermilliók szállnak ma síkra, ajkukon ©tárgyalások út­ján a békéhez© jelszóval, A francia nemzetgyűlés külpolitikai vitéfa Párizs (MTI) A francia nemzet­gyűlés kedden folytatta a pénteken einapolt külpolitikai vitát, amely­nek során tudvalevően Bidault kül­ügyminiszter ©hirtelen rosszulléte© miatt el kellett halasztani a hatá­rozathozatalt. Az utóbbi napokban a páriá­mén folyósóin tárgyalások és al­kudozások folytak a határozati ja­vaslatokról. Coste-Floret, az MRP képviselője a vita elején rövid ha­tározati javaslatot terjesztett elő. E határozati javaslat helyesli az úgynevezett ©Európai egyesülés© politikáját. Amint azonban a vita kibontakozott, a kormánykörök egyre világosabban látták, hogy nehéz lesz olyan többséget ösz­szetoborozniok, amely hajlandó volna helyeselni ezt a politi­kát, vagyis lényegében az ©európai hadsereg© megterem­tését. Coste-Floret, hogy mentse a ment­hetőt, a jobboldali szocialista vezé­rek izlése szerint átdolgozta hatá­rozati javaslatát. Mint ismeretes, Mendes-France radikális képviselő váratlanul ha­tározati javaslatot terjesztett elő, amelyben indítványozta, hogy az egész külpolitikai vitát napolják el 1954 január 26-ig. Mendes-France indítványával együtt már 11 hatá­rozati javaslatot terjesztettek elő. Coste-Floret javaslata kivételével mindegyik bizonyos mértékben el­lenségesen foglal állást az ©euró­pai védelmi közösség© tervezeté­hez, vagy fenntartásokat tartal­maz, vagy pedig közvetlenül, illet­ve burkoltan elítéli azt. Ilyen előzmények után került sor a november 24-i ülésre. A dél­előtti ülésen többen szólaltak fel. A radikális Bilieres bírálta e ter­vezetet. Emmanuel d'Astier de la Vige­rie, a haladó köztársaságiak szö­vetségének tagja rámutatott, hogy egyre szélesebb parlamenti körök ellenzik az ©európai hadsereg© ter­vezetét. — Van egy más megoldás ls, mint a ©védelmi közösség©. i Ez a másik megoldás pedig ab­ban áll, hogy meg kell keresni a megegyezés útiét a Szovjet­unióval. A kedd délutáni ülés Laniel mi­niszterelnök nyilatkozatával kezdő­dött. Laniel állástfoglalt a Szov­jetunióhoz való visszonnyal az in­dokínai kérdéssel és az ©európai integráció© kérdésével kapcsolat­ban. Laniel kijelentette, hogy ©el­fogadhatatlanok© a Szovjetunió no­vember 3-i jegyzékében tett javas­latok, ugyanakkor Laniel hangoz© tatta, hogy Franciaország továbbra is hajlandó a Szovjetunióval tár­gyalni. Nyiltan beismerte azonban, hogy Nyugat-Európa felfegyverzé­séről semmiképpen sem akar le­mondani. Laniel a vietnámi szennyes há­borúval kapcsolatban kijelentette, hogy ©helyes lenne a lehető legrö­videbb időn belül végetvetni In­dokínában az olyan állapotnak, amely Franciaországot többek kö­zött abban is akadályozza, hogy Európában teljes katonai erejét kibontakoztathassa©. A nemzetgyűlés ülése szerdára virradó hajnali órákig elhúzódott. A külpolitikai v ta az egés^,éjsza­ka folyamán rendkívül drámai kö. rülmények köz öt' folytatódott. A vitát két ízben is félbesza­kították, mert magán a kormá. ny»n belül is éles nézetel'érés merülj fel az jyeurópai védelmi közösség4' kérdésiben. Az ENSZ politikai bizottságában New-York (TASZSZ). Az ENSZi politikai bizottságának november I 23-i ülésén a Dominiciai Köztársa­ság, Csehszlovákia, Anglia, Kana­da és Uruguay képviselője szólt hozzá az új világháború veszélyé­nek elhárítását, a nemzetközi fe­szültség enyhítését szolgáló intéz­kedések kérdéséhez. A többi között V. Dávid, Cseh­szlovákia képviselője felszólalásá­ban rámutatott, hogy az utóbbi hó­napokban a v'lág közvéleménye mindin­kább támogatja a vitás nemzet­közi problémák békés rendezé­sére irányuló mozgalmat, azon­ban. hogy a vitás kérdéseket valóban megoldják, mindkét fel jóakarata szükséges. Ilyen jóakaratot — mutatott rá Csehszlovákia képviselője — tanú­sít állandóan a Szovjetunió kor­mánya, amely szüntelenül a béke és biztonság megszilárdítására, a háború elhárítására és a nemzet­közi viták békés eszközökkel való megoldására törekedett és törek­szik. V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének a november 13-i sajtókonferencián elhangzott nyilatkozatát érintve, Csehszlová­kia képviselője hangsúlyozta, hogy maga az öt nagyhatalom értekezleté© nek összehívásáról szóló meg­állapodás elérésének ténye reális lépés lenne a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez és a béke megszilárdításához. A vi­lág közvéleménye — mondotta V. Dávid — nagyra értékeli a Szov­jetunió őszinte törekvesét és állha­tatos kezdeményezését, amely meg­mutatja a béke megszilárdításának és a nemzetközi feszültség csök­kentésének útját és módszereit. Jelenleg az szükséges, hogy a közgyűlés konkrét határozatokat hozzon a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének kérdésében. Ilyen konkrét határozatokat tartal­maz a Szovjetunió javaslata. Nem lehet kételkedni abban, hogy ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása jelentősen elősegíte­né a nemzetközi feszültség csök­kentését és megszabadítaná a fegy­verkezési hajszát folytató országok dolgozó millióit az életszínvonalat csökkentő pénzügyi terhektől. Csehszlovákia küldöttsége — je­lentette ki befejezésül V. Dávid — a Szovjetunió küldöttsége által be­terjesztett javaslatokat a béke ügyét és az általános biztonságot szolgáló javaslatoknak tekinti és ezért mindenképpen támogatja azokat. A Balti tengeren dühöngő viharban svéd hajók cserbenhagytak egy bajbajutott lengyel hajót Varsó IPAPf. A thodalmori ha­lászflottához tartozó „Szojka" len­gyel halászhajó a balti-tengeren dühöngő legutóbbi viharban víz alatt lévő sziklákba ütközött Gö­teborgtól 25 tengeri mérföldnyire, délre. Mivel a beömlő víz elárasz­totta a hajó fenekét, a „Szojka" távirásza segélykérő jeleket adott le. A jelekre először a „Rolf" nevű svéd mentőhajó válaszolt, amely elhaladt a „Szojka" közelében, majd egy tengeri mérföldnyire megállt és távíróösszeköttetésbe lépett a lengyel halászhajóval. Mivel a vi­har rendületlenül tovább dühön­gött, a svéd hajó visszafordult, menedéket keresett a legközelebbi kikötőben és sorsára hagyta a „Szojka" legénységét. Egy másik svéd hajó hasonlóképpen járt el. Ugyanabban az időben a lengyel mentővállalat „Herkules" gőzöse — fedélzetén József Sztrug kapi­tánnyal: 120 tengeri mérföldre volt a bajbajutott lengyel halászhajótól. Miután meghallotta a segélykérő jeleket, azonnal a „Szojka" segítsé­gére sietett. Rendkívül önfeláldo­zást és bátorságot tanúsítva, a „Herkules" legénysége harcot kez­dett, hogy megmentse a halászhajót. 24 órán át tartott a csata a dühön­gő elemekkel, de sikerrel járt — a „Szojkát" levonták a szikláról és vontatókötélre vették. Amikor a „Herkules" a „Szojká­val" együtt visszatért a szwinouj­szkiel halászkikötőbe, a halászok és a telep lakosai kitörő örömmel fo­gadták a két hajó hős legénységét. Megjelent a ©PARTÉPlTÉS© novemberi má­ma, mely közli: A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének 1953 október 31-i határozatát. A Politikai Bizottság beszámoló­ját (Rákosi Mátyás elvtárs beszé­dét) a K. V. 1953 június 28-1 ha­tározatainak végrehajtásáról. A KÁRPÁTOKTÓL A CSENDES-ÓCEÁNIG Az élelm'szer pari válla afek új építkezései A Szovjetunióban még soha nem építettek egyidejűleg annyi élelmi­szeripari vállalatot, mint ma. Mint ismeretes, a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Kommunista Párt Központi Bizottsága „Az élel­miszerek termelésének kiszélesíté­séről és minőségük megjavításá­ról" szóló határozatában felada­tul tűzte ki: 1956 végére, 1950-hez viszonyítva 2.4-szeresére kell nö­velni a-feldolgozott hús mennyisé­gét, kétszeresére az állati zsiradé­kokét, 2.1-szeresére a porcukorét, 2.6-szeresére a cukorfinomítványét, 3.3-szeresére a sajtét, 2.1-szeresére a halászatét, stb. A hatalmas tömegű mezőgazda­sági nyersanyag feldolgozására az élelmiszeripari vállalatok állami hálózatának jelentős kiszélesítését irányozták elő. E vállalatok felsorolása és le­írása vastag. százlapos kötetet tenne ki, még sűrűszedéssel is. Csnpán a vaj- és sajtüzemekhői, valamint a tejet elsődlegesen fel­dolgozó üzemekből 720-at építe­nek. 144 új húsfeldolgozó üzem épül. Száz városban létesítenek tejfeldolgozó üzemet. Felépül 24 óriási zsiradékfeldolgozó kombi­nát és üzem. 34 új üzemet kap a cukorgyártás, 19-et a cukrászati ipar. Az új építmények sorában találunk 25 halkonzerv-kombiná­tot. 50 gyümölcs- és zöldségfeldol­gozó üzemet, 16 tejkonzervgyárat. 34 borászati üzemet, 136 sörgyárat és több szirup-gyárat. 400 hűtőhá­zat, 372 pékiizemet, 25 malomipari kombinátot és számos más külön­féle élelmiszeripari vállalatot. AZ ŰJ HÚSIPART KOMBI­NÁTOK HATALMAS, korszerű vállalatok lesznek, ame­lyekben teljesen gépesítik a hús­feldolgozás és a kolbászáru-gyár­tás minden folyamatát: a virsli, A szovjet dolgozók igényelnek kielégítésére a harkovi mosó­gépgyár új villamos mosógépeket gyárt. A kiváló szerkezetű új mo­sógépek óránként 4 kilogramm száraz fehérneműt mosnak. — A képen: Szállítás előtt ellenőrzik az új villamos mosógépeket. (Foto M. Nacsinkln.) szafaládé, húskonzerv, vagdalt hús, húsipari félgyártmányok, ka­raj, húsosderelye gyártását. Szé­leskörűen bevezetik a futószalag­rendszert és az automatagépeket. Az említett gyártmányok és fél­gyártmányok kcszítéso nagy idő­megtakarítást jelent a háziasszo­nyoknak. Gépesítik az állati és nö­vényi zsiradék feldolgozását is. Széleskörűen gépesítik és auto­matizálják a halfeldolgozó ipart. A következő három évben teljesen gépesítik a vajüzemeket és a sajt­gyárakat. A gépesített vállalatok új típusai közé tartoznak a nagy városi tejüzemek. Épülnek ilye­nek országszerte, a Balti-tengertől a Csendes-óceán partjáig, hogy el­lássák teljes tejjel és tejtermékek­kel a városi lakosságot. Hasonlóképpen teljesen gépesí­tik a konzervgyárakat. Nemcsak a Szovjetunió európai részében épül­nek ilyenek, hanem Szibériában is. Az olajosnövényeket termesztő vi­dékeken új zsiradékfeldolgozó kom­binátokat helyeznek üzembe. A vinnyicai kombinát a legnagyobb minőségi növényolajfeldolgozó vállalat lesz Ukrajnában. Első üzeme újévre elkészül. Műhelyei­ben naponta közel 100 tonna nap­raforgómagot dolgoznak majd fel. Később felépül a szintetikus zsír-, étolaj- és margarinüzem, amely na­pi 10 tonna margarint gyárt majd. A szappangyár NAPONTA 50 TONNA MOSÓ­SZAPPANT és öt tonna pipereszappant fog gyártani. Az országot átszövi az élelmi­szeripari vállalatok hálózata. Űj margaringyár épül Sztálingrádban, Tulában, Ufában, Karagandában, Krasznojarszkban, Alma-Atában, Irkutszkbnn, Omszkban, Kemero­vóban. Kazánban, Barnaulbnn és Vologdában; édesipari üzemek épülnek Tbilisziben, Kisinyevben, Ashabadban, Taliinban, Kargan­dában, Jangi-.Tulban, Illan-Udeban és más városokban, Űj cukorgyá­rakat létesítenek például a Mold­vai SzSzK-ban és a Dél-Uraiban. Űj dohánygyár épül Knjblsevbcn. Habarovszkban. Cscljabinszkban, Kanszkban, Irkutszkbnn, Krasz­nojarszkban, Cserkassziban ... Sok városban egyidejűleg több gyár és üzem épül. Cseljabinszk­ban cukorgyáron kívül konzerv­gyár. dohánygyár, sörgyár, stb. épül. A pírt ős a kormány nagy pro­grammjának megvalósulása jelen­tősen emeli a szovjet emberek élet­színvonalát, s a kitűnő minőségű élelmiszerek bőségét teremti meg az országban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom