Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-24 / 275. szám
KEDD. 1953. NOVEMBER 24. DELMüGYflRQRSZflG Az MDP Szegedi Városi Bizottságának aktivaértekezlete Szombaton délután a Kálvin-téri székházban gyűltek össze Szeged pdrtaktivái, hogy meghallgassák a Magyar Dolgozók Pártja városi bizottságának beszámolóját. Az aktivaértekezleten megjelent és felszólalt Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Kőiponti Vezetősége agit. prop. osztálya vezetőjének helyettese. Résztvett az aktívaértekezleten Sinkó Antal elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság másodtitkára és Pamuk István elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság agit. prop titkára. Az aktívaülés előadója Zombori János elvtárs, az MDP Szegedi Bizottságának titkára volt. A Pártbizottság beszámolója Bevezetésül a beszámoló méltatta a Központi Vezetőség 1953. október 31-i határozatának jelentőségét, majd így folytatta: — Ennek a határozatnak tükrében kell megvizsgálnunk az eddig végzett munkát, s az elért eredmények mellett rá kell mutatnunk a pártbizottság, a pártszervezetek, valamint az egyes állami, gazdasági szervek, ipari vállalatok vezetői által elkövetett hibákra és hiányosságokra. Ugyan akkor a Központi Vezetőség 1953. október 31-én hozott határozata alapján meg kell mutatnunk azokat a feladatokat, amelyek végrehajtására a népjólét emelését itt. Szegeden is gyorsabbá, ütemessé tudjuk tenni. A továbbiakban a beszámoló ismertette a Központi Vezetőség júniusi határozata óta a pártmunkában elért eredményeket és a még mindig fennálló hibákat. Elmondotta, hogy a kollektív vezetés terén javulás van a pártbizottság és az .-•.lapszervezetek munkájában. Például a Textilművekben az üzemi pártszervezet vezetőségének tagjai aktívabbak. Több segítséget adnak a párt- és DISZ-oktatás terén. Általában a pártfunkcionáriusoknál, nz állami és gazdasági vezetőknél •avulás mutatkozik a bírálat és önbírálat, a hibák kijavítása terén. A kollektív vezetés terén a pártbizottságnál, de az alapszervezetek nél is vannak még hiányosságok — állapította meg a beszámoló —, gyakori, hogy álapszervezeteinknél még igen sok esetben a titkárok intéznek mindent. A Szegedi Konzervgyárban például Dóczi elvtársnő, az üzem párttitkára, úgyszólván egyedül végzi a vezetőség minden munkáját, nem kapcsolja be a vezetőség többi tagjait. A választmányi ülés és a taggyűlések óta tapasztalható olyan jelenség is, hogy egyes elytársak önkritikáját nem minden esetben követi a hibák kijavítása, a pártmunka alapos megjavítása. A pártohtatás feladatai A beszámoló idézte a Központi Vezetőség október 31-i határozatából azt a részt, amelv megállapítja, hogy: „Komoly elmlradás mutatkozik azon feladatok megvalósításában, amelyeket a júniusi kibővített ülés ideológiai és elméleti téren szabott meg". Az idei pártoktatásban — hangsúlyozta a beszámoló —, gyakran tapasztaljuk, hogy egyes konferenciák színvonala igen alacsony és a hallgatók között, sokan vannak, akik csak felszínesen vizsgálják a jelenségeket, nem keresve azok okait és további hatását. A pártbizottság nem figyelt fel eléggé arra, hogy a Szegedi Kenderfonógyárban, a Textilművekben és más üzemekben, a Központi Vezetőség júniusi határozata után voltak olyan dolgozók, akik nem látták tisztán a mezőgazdaság fejlesztésének fontosságát. A pártbizottság ennek a kérdésnek megértéséhez nem adott elég segítséget az egyes üzemi alapszervezeteknek, hogy meg tudják érteni elvileg ennek a kérdésnek jelentőségét, és ehhez a munkához, a helyi sajtó, a „Délmagyarország" sem adott elég segítségerti. elméleti cikkek közlésével. Fejlődét mutatkozik területünkön a párt és a dolgozók közötti kapcsolat terén is. A pártbizottság egyes osztályaihoz, a pártbizottság tagjaihoz, alapszervezet vezetőségi tagjaihoz, egyre többen fordultak a dolgozók kéréssel, panasszal és egvre többen vetik fel egy-egy területen a hiányosságokat és hibákat. A „Déimagyarország" szerkesztőségébe az utóbbi három hónapban 760 levél érkezett a dolgozóktól, amelyekben felvetik problémáikat. Mindezek azt mutatják, hogy a párt és a doleozó tömegek kapcsolata terén fejlődés van, s a dolgozók bizalma a párt felé növekedett. Ezután a tömegszervezetek munkájával foglalkozott a beszámoló, s hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek és a DISZ munká iában az üzemekben a Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtásával kapcsolatban igen sok tennivaló van. A szakszervezetek munkájában komoly hiányosságként jelentkezik a dolgozók érdekeivel való törődés elhanyagolása. Feladatként jelölte meg a beszámoló, hogy még tovább kell mélyítenünk a bírálat-önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat szellemét, tovább kell javítani a kollektív vezetést a pártbizottság és az alapszervezetek vezetői részéről. A Központi Vezetőség június 28-i határozata óta a dolgozók életszínvonala jelentősen emelkedett — állapította meg a beszámoló. Az árleszállítások révén Szeged dolgozói — elsősorban a munkások, értelmiségiek és egyéb alkalmazottak — 12.5 millió forintot takarítanak meg ebben a félévben. Ugyanakkor a parasztság itt Szegeden 1.5 millió forintot takarít meg körülbelül. Szeged dolgozóinak a békekölcsönjegyzés összegének csökkentése további 9 millió forint megtakarítást jelent. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően itt Szegeden is folyamatban van az állami házak tatarozása. Ebben az évben 34 lakóházon végzik el a tatarozást, 3 millió forint értékben. Ezideig 12 ház tatarozása befejeződött, 15 ház munkálat alatt van és 7 ház állványozása a héten befejeződött. 1954-ben Szegeden újabb 250 házat tataroznak a kormányprogramm keretében. A Szegedi Magasépítő Vállalat dolgozói a tatarozás során jó munkát végeztek. Megkezdték Szegeden az ősz folyamán 200 új lakás építését, amelyek elkészítése után 200 szegedi dolgozó család jut megfelelő lakáshoz. A beszámoló részletesen ismertette a parasztság megsegítését célzó kormányintézkedések eredményeit, majd így folytatta: — A Központi Vezetőség határozata alapján a kormánynak ezek az intézkedései itt Szegeden is emelték a parasztság és a termelőszövetkezeti parasztság jövedelmét, növelték a biztonság érzetét. Megállapítható, hogy a város és a falu közötti áruforgalom itt szegedi viszonylatban is komoly fejlődést mutat. A dolgozók életszínvonalának emelése lemérhető az élelmiszer- és ruházati cikkek fogyasztása terén is: szeptemberben 17 százalékkal több textilárut, 58 százalékkal több cipőt, 64 százalékkal több konfekciót vásároltak Szegeden, mint 1952. év szeptemberében. Szegeden 1953. júniusától novemberig tízszer több burgonyát vásároltak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ugyanakkor 1933. júniusától novemberig 43 százalékkal több cukrot, 26 százalékkal több lisztet vásároltak a dolgozók, mint 1952. év ugyanezen hónapjaiban. Érvényt kell szerezni a törvényességnek, az állami fegyelemnek A Központi Vezetőség október 31-i határozatában rámutat arra, hogy az elért eredmények nem kielégítőek. Ennek okát a Központi Vezetőség abban látja, hogy egyes gazdasági és pártfunkcionáriusok ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz. Ez a megállapítás teljes egészében vonatkozik ránk is Szegeden, mert nem egy gazdasági és pártfunkcionárius van, aki nem .eléggé tartja szem előtt a Központi Vezetőség június 27-i határozatát és nem hajtják végre, vagy csak részben hajtják végre azokat a feladatokat, amelyeik a kormányprogramm megvalósítása során előttünk állnak. Ezek az elvtársak megfeledkeznek arról, hogy azoknak a feladatoknak a végrehajtása, mellyel EZ egyes minisztériumok, egyéb állami, vagy gazdasági szervek őket megbízták, azok végrehajtása szorosan összefügg a dolgozók jólétének további emelésével. A beszámoló bírálta a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, a Szegedi Erdőgazdaság és a Téglagyári Egyesülés vezetőit, mert nem használták fel a rendelkezésükre bocsátott beruházási összegeket. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy nemcsak ezek az elvtársak a felelősek, felelősek az illetékes minisztériumok, amelyek nem ellenőrzik, hogy a beruházási összegek felhasználást nyernek-e. A dolgozók áruellátásában mutatkozó hiányosságokért a beszámoló bírálta a TÜZÉP, a Gyógyáru, a MEZÖKER, a Kenyérgyár, a FÜSZÉRT és az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat vezetőit, akik nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy az áruértékesítés elfogadható és gyors legyen. — A beruházások elhanyagolása, a szociális és munkavédelem, a dolgozókról való gondoskodás elhanyagolása, valamint a tanács munkájával kapcsolatban felelős a pártbizottság is, mert nem ellenőrizte eléggé az egyes állami és gazdasági szervek munkáját. A jövőben a pártbizottságnak fokozottabban kell ellenőrizni az állami és gazdasági szervek munkáját. A törvényesség betartása és betartatása .terén komoly fejlődés mutatkozik az állami és egyéb szerveknél. Azonban még mindig vannak kirívó esetek, amelyek azt mutatják, hogy a törvényességet •az állami szerveink súlyosan megsértik. A tanács kommunális osztálya hatholdas dolgozó parasztot kulákmk minősített, mert a tulajdonát képező ingatlanának egy részét másnak bérbe adta. Nem vette figyelembe, hogy a helyiségre a dolgozó parasztnak igen nagy szüksége volt. Ugyanakkor a törvényesség be nem tartása megmutatkozik a lakosság részéről is. Igen sok dolgozó paraszt nem tett eleget a minisztertanács határozatának, nem végezték el időben a szántást és az őszi vetést. A törvényesség be nem tartása megmutatkozik egyes dolgozó parasztoknál a begyűjtés terén, akik elhanyagolták az állampolgári kötelezettségüket. A tanácsnak érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelemnek a begyűjtés és más téren is. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően itt nálunk, Szegeden ls haláWéktalanul meg kell szüntetni azt a huza-vonát és ellenállást, amely az üzemeknél, egyes gazdasági szerveknél, a tanácsnál, bíróságnál fennállanak Minden vezető tartsa szem előtt hogy ezeknek a hibáknak a ki nem küszöbölése ellentétben áll pártunk politikájával. Szemben áll a dolgozók életszínvonalának további gyors emelésével és akadályozzák a párt és a tömegek közötti kapcsolat gyors megszilárdulását. Miért ku'cskérdés a mezőgazdaság gyors fejlesztései1 A Központi Vezetőség október 31-i határozata rámutat arra, hogy a mezőgazdaság lemaradása, népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmai-adásának felszámolásához, a mezőgazdasági termékek hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ha azt akarjuk, hogy a dolgozókat bőségesen ellássuk liszttel, zsírral, burgonyával, hússal és zöldségfélékkel, valamint a könynyű- és az élelmiszeripart nyersanyaggal, akkor hatalmas arányban növelni kell a mezőgazdaság hozamát. Ezért sokkal több segítséget kell adni a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A mezőgazdaság a jelenlegi állapotában nem tud megfelelni feladaténak. Ezért állította pártunk Központi Vezetősége a mezőgazdaság további gyors fejlesztését, mint egyik legfőbb feladatot elénk és ezért határozta meg feladatul az állami és gazdasági szerveinknek a beruházások átcsoportosítását, a könnyű- és élelmiszeripar s főként a mezőgazdaság számára. A mezőgazdaság fejlesztését csak úgy tudjuk végrehajtani, ha fokozott figyelmet fordítunk a parasztok gazdasági megerősítésére. Ugyanakkor még több segítséget kell adni a termelőszövetkezeteknek. Szeged területén el kell érnünk. hogy a termelőszövetkezetek földjén a terméshozam minden téren növekedjen. A Központi Vezetőség és a kormány határozata nem letérést jelent a szocializmus építésének útjáról, hanem megjelöli azt az utat, amelyen járva, tovább építjük a szocializmust, emeljük a dolgozó nép életszínvonalát. A Központi Vezetőség idevonatkozó határozatának Ismertetése a dolgozók között az üzemeinkben és egyéb munkaterületeken és az arra való mozgósítás pártszervezeteink és tömegszervezeteink tagságának igen fontos feladata lesz az elkövetkező hetekben. A Központi Vezetőség október 31-i határozata feladatul állítja a párt-, állami és gazdasági szerveknek az elért eredmények megszilárdítását, a jövőévi tervek jó és gondos előkészítését, a dolgozókról való fokozott gondoskodást, a mezőgazdaság további gyors fejlesztését, ezen belül a termelőszövetkezetek megszilárdítását, a kereskedelem terén az áruellátás megjavítását és mindennek alapfeltételét, a pártmunka megjavítását. A legfontosabb tennivalók A feladatokról szólva a beszámoló ismertette a legfontosabb tennivalókat: Szeged üzemeiben a vezetésnek a pártszervezetek segítségével el kell készíteni az 1954. évi tervet, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen. Ügyelni kell a műszaki és anyagi feltételek biztosítására. Fokozott figyelmet kell fordítani a költségcsökkentő tényezők sikeres alkalmazására, meg kell javítani a pártszervezetek politikai mozgósító munkáját a munkaverseny, Sztahánov-, takarékossági mozgalom, valamint a minőségi munka megjavítása érdekében. A pártellenőrzésbe fokozottan be kell kapcsolni a dolgozókat, meg kell javítani a termelés pártellenőrzését. Fel kell számolni azt a hanyagságot és nemtörődömséget, amely egyes helyeken megmutatkozik a dolgozók szociális é6 kulturális szükségleteiről való gondoskodás terén, az egyes párt-, szakszervezetek, állami és gazdasági vezetők munkájában. A mezőgazdaság terén a pártbizottság és a pártszervezetek, valamint a tanács és tömegszervezetek legfontosabb feladata a még hátraHozzássólások lévő őszi munkák, az őszi mélyszántás elvégzése. A Központi Vezetőség határozatának megfelelően a tanács kereskedelmi osztályának, valamint a kereskedelmi szerveknek meg kell javítani az áruellátást. Gondoskodni kell arról, hogy az az állapot, amely az élelmiszerárudák és a TÜZÉP-telepek munkájában tapasztalható, rövid időn belül megszűnjenek. A helyiipari vállalatokat, valamint a KTSZ-eket pedig rá kell szorítani arra, hogy a lakosság igényeit elégítsék ki. A legrövidebb időn belül a tanácsnál és egyéb állami szerveknél fel kell számolni azokat a jelenségeket, amelyek a törvénysértésről tanúskodnak. A pártbizottság területén fel kell számolnunk azokat a hiányosságokat, amelyek a pártoktatásban, az ideológiai munkában megmutatkoznak. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a pártbizottságnak, valamint az alapszervezetek vezetőségeinek a propagandisták munkájára. Ugyanakkor a "Délmagyarország*-ban elméleti cikkekkel kell segíteni a pártoktatást. A Központi Vezetőség határozatából kiindulva minden pártszervezet és tömegszervezet fontos feladata. hogy a politikai munkán keresztül megértessék itt Szegeden is minden dolgozóval, munkásokkal, értelmiségiekkel, parasztokkal, hogy mindannyiónk munkájától függ a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése. Ezért minden pártszervezet tagsága, valamint a tömegszervezetek végezzenek széleskörű politikai felvilágosító munkát a dolgozó tömegek között. Nem kétséges, hogy Szeged kommunistái mindannyian megértették a Központi Vezetőség 1953 október 31-i határozatát és minden e-ejükkel és tudásukkal azon dolgoznak, hogy azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyeket munkájukban elkövettek, a párt segítségével rövid időn belül megszüntessék és maradéktalanul végrehajtsák azokat a feladatokat, amelyek a dolgozók anyagi és kulturális, színvonalának további emelését szolgálják. A pártbizottság beszámolóját élénk vita követte. A vitában elsőnek Csóti József elvtárs, az Üjszegedi Kender- és Lenszövőgyár üzemi pártbizottságának titkára szólalt fel. Bírálta azokat a gazdasági vezetőket, akik elhanyagolták a szociális beruházások összegeinek felhasználását. Utána Péter Szilveszter elvtárs, a Textilművek üzemi pártszervezetének titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy üzemükben hiányosságok vannak a bírálat és önbírálat alkalmazásával kapcsolatban. Amikor a vezetőségi tagok bírálatot kapnak, akkor megsértődnek és úgy veszik fel, hogy ha nem jó, akkor nem csinálom. Ez előfordul az alapszervi vezető ségeknél és a csúcsvezetőségnél is. Van azonban olyan vezetőségi tag is, aki sok segítséget ad az alapszervezet titkárának. Az oktatás kérdéséről szólva elmondotta hogy sokszor még a propagandisták sem tudiák világosan megmagyarázni, miért kulcskérdés a mezőgazdaság továbbfejlesztése. Ezt először is a propagandistákkal kell alaposan megértetni, mert csak igy tudják helyesen megmagyarázni a széles párttagság között: hogyan függ össze a mezőgazdaság fejlesztése az ipari munkások életszínvonalának emelésével. Enciaesi Júlia elvtársnő, a Szegedi Városi Pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője a tollektív vezetés kérdéséről beszélt Elmondotta, hogy számos pártszervezet van Szeged területér ahol a titkár elvtársak maguk véyzik a feladatokat azzal az indokkal, hogy a pártszerveret vezetőségi tagjai nem elé®eé kapcsolódnak be a munkába. Ebben hibásak a párttitkár elvtársak is. hogy nem eléggé magyarázzák meg nz elvtársaknak, mennyire kéros ha kivonják magukat a munkából. A bírálat és önbírálat kérdéséve' foglalkozva elmondotta, hogy o párt tömegbefolyásának elmélyü'ásét bizonyítja, hogy bátrabban bírálnak a dolgozók, hogy sokkal bátrabban fordulnak a párt- és gazdasági szervekhez. Farkas Sándomé elvtársnő. a Táncsics tsz párttitkára salát pártszervezetének munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy egyik hiányosság alapszervezetük munkájában az agitációs munka visszaesése. Nasyevörgy Mária elvtársnő, a Szegedi Kenderfonógyár vá'U.'at vezetőm is a m<r®é-,-->rlaság fiiles'tAsAnek kérdéséről beszélt. Beszámolt arról, hogy milyen helytelen nézeten vannak egyes üzemi dolgozók. Nem értik, hogy az életszínvonal emelkedésének egyik fontos kiindulópontja a mezőgazdaság segítése. Nem elég azonban, hogy ezt csak elmondjuk, nagyon fontos, hogy az oktatás formáin ezt a kérdést megmagyarázzák, s ezzel elősegítsék a munkás-paraszt szövetség megerősítését. Krajkó Gyula elvtárs, az Egyetemi Pártbizottság titkárhelyettese a párhatározatok tanulmányozásának fontosságáról beszélt, majd az egyetem belső életével és problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta, ha a párthatározatok többnyire ipari és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoznak, ez nem, jelenti azt, hogy nincs mit tenni az egyetemen. Hangsúlyozta, hogy Szeged kulturális központ, s nagyi-észben az egyetemek teszik azzá. az üzemek tehát jogosan támaszkodnak az egyetemre. Fel kell venni a kapcsolatot az üzemekkel, mert igen sokat tudnak tanulni az üzemekben lévő elvtársaktól is. Tombácz Imre elvtárs, & Városi Tanács e'nökhe'yettese foglalkozott a tanács feladataival, a kormányprogramm helyi megvalósításának problémáival. Bodóczki János elvtárs, a Járásbíróság elnöke a szocialista törvényességről beszélt. E1 mondotta, hogy a kormányprogramm megje'enése után is egye© helyeken még fslta'á'ható vob hogv a dnVozók érdekeit somnrb -•©tták. T»rhes Sándor elvtárs, 65/1. Építő'pari Vá'ta'at üb. elnö' a szeeedi építőmunkások felóján'' sa'nak teliesfj^séről beszélt, reifi. S'mon B®'a elvtárs, a TÜZ"" vália'atvezetőie szólalt fel. Vé© Dénes Leó e'vtárs. a Városi Tan© v©<Tell?itó bizottsfi'finak e'n©' zárta be z. hozzászólásokat. E'mr dotta honv h'ba vo't a tanács ' szArő'. hngv a kőT/'n-©-,r©sz'o'r" nem helyesen feg1 Okozták. i©' a jövőben a oerr-.szt®®.©©,-:1 űyv f lalkozik a tanáes. hogy köz©' kerüljenek a tanácshoz, job' megszeressek nagyobb b:©i'orr"~ legyenek iránta. F'monrtat'a h . egyetért E. ..Szabad Níp" nev. —'• 16 i bírálatával/ amely nemcsnk < Járta a hiányosságokat hanem m is mu+atta azok m-gszüntclé?-'útját, Az aktfvaírtokezlct 7 Tibori 1 nos elvtársnak E. V • adott válaszával ért vóöct.