Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-20 / 272. szám

PftNTEK, 1953. NOVEMBER 29. 3 DELlPGYimORSZfiG Öteves a Magyar Mun rásmozga mí intézel éve, 1948 november 20-án dokumentumkötet. Az intézet két kezdte meg működését az kötetben állítja össze a magyar ífakkor újonnan létesült Magyar i júmunkás mozgalom történetének Munkásmozgalmi Intézet. A felszabadult magyar dolgozó nép kulturális életében nagyjelentőségű volt e tudományos intézmény létrehozása, mert jelentős eszköz annak a gyászos örökségnek a felszámolására, amit ezen a téren is rankhagyott a népellenes Horthy-rendszer. A Horthy-fasizmus "kuitúrpolitikusai* tudatosan és intézményesen elzárták a magyar munkásosztályt, a magyar falu népét a művelődéstől. Ugyanakkor a magyar értelmiség műveltsége is megdöbbentően hiányos és egyoldalú volt. A magyar milliók műveltségi színvonalát méginkább rontotta az a tény, hogy a burzsoázia tudomány helyett miszticizmust, babonát, irodalom helyett ponyvát, művészet helyett giccset adott a dolgozóknak. A magyar tőrténeimet is eltorzították, meghamisították a mult rendszer történetírói. Nem a dolgozó nép nagyszerű harcainak, törekvéseinek és eredményeinek történetét írták meg, hanem az uralkodó osztályok "hőseinek* tetteire korlátozták a történetírást. Teljesen elhallgatták az új korszakot formáló modern munkásosztály történetét. A felszabadulás kitárta dolgozóink előtt az igrzi tudomány, a valóságos kultúra kapuit is. A dolgozó milliók egyre jobban igényük azt is, hogy feltárják saját történelmét, a munkásosztály, a dolgozó magyar nép történelmét. ühhez a feladathoz jelentett és •L< jelent nagy segítséget a Magyar Munkásmozga'mi Intézet, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja 1948 őszén hozott létre. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet fennállásának 5 esztendeje alatt a párt által meghatározott feladatok teljesítésében jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Az intézet nagyjelentőségű, tudományos munkájának néhány gyöngyszeme: az egyik legfontosabb soronlévő feladat a magyar munkásmozgalom története megírásának előkészítő munkája. Az intézet megkezdte „A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai" című 10 kötetre tervezett munka kiadását. A mű első kötete 650 oldal terjedelemben már megjelent. A többi kötet szerkesztési munkája folyamatban van. Az intézet összeállított emellett speciális, egy-egy témakörre vonatkozó dokumentumgyűjteményeket ls. Igy 1949-ben az első magyar proletárdiktatúra létre'öttének 30. évfordulójára megjelent ,.A Magyar Tanácsköztársaság 1919" című dokumentumkötet. 1950-ben jelent meg a „Rákosi per" című nagy válogatott dokumentumait. Az első kötet 1951-ben már megjelent. Jelenleg már lektorálás alatt áll a magyar munkásmozgalom egész történetét felölelő olvasókönyv. D övldebb tanulmányok jelen•*-*• tek meg az intézet munkatársainak tollából, a Párizsi Kommün magyarországi hatásáról, 1912 május 23-ról, az első világháború előtti magyar munkásmozgalom legnagyobb tömegtüntetéséről, tanulmány készült a Magyar Tanácsköztársaságról, Lenin és Sztálin útmu tatásairól a Magyar Kommün tanulságaival, hibáinak és eredményeinek jelentőségével kapcsolatban. Tanulmány jelent meg a Bethlen—Peyer paktumról, 193( szeptember 1-ről, a fasizmus ellen' küzdelem kimagasló forradalmi jelentőségű tömegharcáról és a magyar szociáldemokrácia árulásáról ? második világháború idején. Ezek a tanulmányok képet adnak s magyar munkásmozgalom történetének egy-egy szakaszáról. Két nagyobb életrajz is megjelent az intézet munkatársai tollából: „Salla1 és Fürst élete és mártírhalála" és a mult századbeli munkásmozgalom nagy a'akjairól: „Frankéi Leó élete" címmel. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetének szemléltetésére állandó jellegű múzeumokat és alkalmi kiállításokat hoz létre. Jellemző e kiállítások népszerűségére, hogy eddig mintegy kétmillió néző tekintette meg, Magyarország lakosságának több mint 20 százaléka. 1948-ban mutatta be az intézet a magyar munkásmozgalom történetét szemléltető múzeumot. A múzeum anyaga vándorkiállítás céljára is elkészült. Kü'ön kiállításokat mutatott be az intézet a Magyar Tanácsköztársaságról, a magyar ifjúmunkásmozgalom történetéről, a magyar kommunista sajtó történetéről és a Pá A ftormányprogramm végreliaglásáiiak helyi felddaiaíról tárgyalt a Városi I'aaiacs hatodik rendes ülése Szerdán délután a Tanácsháza közgyűlési termében tartotta meg ezévi hatodik rendes ülését Szeged Város Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a végerhajtó bizottság munkájáról, a kormányprogramm helyi végrehajtásának eddigi eredményeiről szóló Jelentés, amelyet Dénes Leó elvtára, n vég Tombácz Imre elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, a helyiipar és kereskedelmi hálózat működéséről, a város lakosságának közszükségleti cikkekkel való ellátásának kérdéséről tartott beszámolót. Az elnöki megnyitó után Dénes Leó elvtárs, a végrehajtó birehajtó bizottság elnöke terjesztett I 'Ottság elnöke tartotta meg elsőelő. Második napirendi pontként nek beszámolóját. D >nes Lió etríárs beszámolója rizsi Kommünről. Igen nagy látó-1 ^friekében, hogy mindjobban ... .. .. .. - Olnmfpft n lnlrnnr<n^ — Pártunk Központi Vezetőségének határozata, kormányunk jrogrammja — amelynek alapvető célja a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesítése: mindnyájunk életét jobbá, szebbé tenni — már az elmúlt négy hónap alatt is jelentős eredményeket hozott városunk életében — kezdte oeszédét Dénes Leó elvtárs. — Valamivel javult burgonyaellátásunk és kielégítőnek mondható a piaci felhozatal. Vannak gyönyörű belvárosi csemegeüzleteink, ruházati boltjaink, de a külvárosban, főleg a telepeken kevés a bolt. Hiába harcolt a végrehajtó bizottság a bolthálózat kiszélesítéséért felsőbb szerveinknél, főleg a belekrcskedelmi minisztériumnál mindeddig merev ellenállásba ütköztünk. — Az elmúlt időkről nem mondhatjuk el, hogy kereskedelmi osztályunk minden kívánkozó lehetőséget felhasznált volna az élelmezési helyzet megjavításáért, s ezért Török Gáborné elvtársnő osztályvezetőt felelősség terheli — Beszédének ennél a részénél foglalkozott Dénes elvtárs a "Szabad Nép* hétfői számában megjelent b'ráló cikkel, mely a tanács munkáját tárgyalta abból kifolyólag: nem tett meg mindent annak kigatottsága volt Rákosi és Dimitrov elvtársak életét bemutató kiállításoknak. 1952 május 1-én nyitotta meg az intézet új múzeumát, a Szovjetunió Kommunista Pártja története múzeumot. Marx Károly ha'álának 70. évfordulója alkalmából nyílt meg- a Marx Károly emlékkiá'títás. A Magyar Munkásmozgalmi Inn tézet első 5 esztendeje alkotásokban gazdag, termékeny és termékenyítő 5 esztendő volt. Tudásban. taoasztatatban megerősödve, elméletileg még jobban felvértezve folytatta működtaát az intézet, hogy közreműködhessen azokban a nagyjelentőségű tudományos munkákban, amelyeket a párt célul tűzött ki eléje. SZEGEDI JEGYZETEK Az időről és a telefonról Kovács elvtársnő totl, hotly okvetle- — Elvtársnő, nem személyzeti osztályon nül be kell még tele• cserélne nekem két dolgozik. Napközben fonál nin az üzembe, darab bronz 20 fillésokszor csörömpöl az A Fáklya-mozihoz rest. asztalán a telefon, ez le "közelebb a sarki — Még vagy öta hasznos, fontos se. népboltban található sz-'r elmondta ugyangitő társ amely, ha telefon. Itt azonban ezt a kérdést, amig jól viselkedik, na- — minden magyará- kél különböző emgyon meg tudja znt n-'lkül — megla- fb-rtö' sikerült egyl-önnyiteni a mun- gadták az engedélyt egy 20 fillérest sz" kát és rengeteg időt ahhoz, hogy /elh'v- r nie. A többieknek mentakarit. h"*"a a gyárat. To- nem volt. Kovdcs elvtársnő vábbmenni nem volt Ekkor már jó 15 meg is becsüli. Igaz, ideje, s így csak az rerre n postán tarv"r hónappal eze- előadás vége. tíz óra tózkodoit. Közben az lőtt bizony eléa so- után. próbálkozott egyik postai alkalmakat mérgelődött mi- újra. Tíz után már 's ~>róbált pénzt atta. Gyakran kel- ta-rfr'©'c az üzletek, váltani, de az már lett Hz percet, ne- elindult tehát a pos- nem volt szolgál©• gyedórát is várnia, ta felé. k"<i és kissé sirtöamig „vonalat" ka- Tudta, hogy az ot- döt'en hárította el a nott. Amióta azon- tani autom"tálioz kérést, ban a posta rendbe- két darab 20 filléres hozta a központot. s méghozzá bronzpillanatok alatt fel- bői, csak igy kapcsol Besietett a hangzik a kagyló fe- a ' •'szülék, lemriése u'án a bú- Bronz 20 gó jel. JUdeje már, nem volt. hogy az előfizetők- — Sebaj, majdcsak nyolitotta a beszélgettek semmi panaszuk adnak a Postán) — lést. Vissza akasz nincs és vem is le- gondolta magában. ta'ta a kagylót ér het a telefonra. Ko- Sie'nie k'llctt és ekkor furcsa dal©«* ,,-Ví e'"t"rsnő is dí- rémülten látta, hogy történt. Visszar~"tt cséri, ahol csak szóba az egyetlen ablak jön és a legutóbbi e'öt'. ahol m"n dal res. nanokig egészen szí- goztak, legalább I lárd volt a postáról c-her r"doaál alkotott elismerő vé- relmellenül és lew'nye. ja- k'"V s"r kerül rá. most l-idarülVn r>©r>? Am, egyik este — No, itt én r"m is »•©" r© sz'kségl rolt rádob- k '• elvtársnő-'ől benni. hogy tavasz 20 fillért, nem is za1 'alatai. hiányosak és varom. i fenékig tejfel a ";> -"'•••<•>»*# ' telefon sem! mit lehetv* tenr Ez történt: Más választása nem szaaddsá.ral feje-'Moziban rolt. az volt, kn> sz"rényrn í-c'-'rlenitö véleutolsó e!ő"d-son A m-oerálitott egy vá- mény't. szünetben eszébe }u- rakozó asszonyt: Csontos Magár Fő azonban, hogy *ealett a nénz. ftVké'e r'ő'rás szerint fillérje bedobta a pénzt, két pere al-tt le is bo•I a két 20 filléwAt min Ez tü- ért tö"ö'iem én el vár- n-aurás-dt. hogy A készülék úgy fá' sz'k m*gÁrtöbb. mir' rz. a' i a b-or- '>''hogy 7-v-vj rmd*~"rt k't© Id"" éi g nénz visz elégítse a lakosság szükségletéit, Ezért az építő bírálatért köszönetet mondunk a "Szabad Nép*-nek — mondotta Dénes elvtárs —, amelyet osztályvezetői értekezleten megbeszéljük majd és a hiányok megszüntetésére megtesszük a szükséges intézkedéseket. Bizonyos, hogy a "Szabad Nép* cikke següsécet ad nekünk felsőbb szerveinknél is. A mezőgazdaság fejlesztéséről kihangsúlyozta Dénes elvtárs, hogy ez a kérdés az életszínvonal emelésének döntő kérdése. El kell érnünk a legközelebbi napokban, hogy kenyérgabona vetési tervünket legalább 15— 20 százalékkal túlteljesítsük, s a mélyszántást a legrövidebb idő alatt befejezzük. További felelősségteljes feladatunk, hogy támogassuk a termelőcsoportokat, hogy jövedelmüket növeljék, gazdaságilag tovább erősödjenek, s hatalmas vonzó erejük legyen az egyénileg gozdálkodók számára. Emellett nagyobb figyelmet kell fordítani az egyénileg dolgozó parasztság sorsára is. Továbbiak során beszélt Dénes elvtárs arról, hogy a kormányprogramm megvalósításával a tanácsra nagy feladatok váriak. Többek között elmondotta — feltétlenül biztosítani kell a szocialista törvényesség betartását. Beszélt arról a segítségről, melyet a végrehajtó bizottság kapott az elmúlt tanácsülés óta, a városi pártbizottságtól, a kormányhatározatok helyi végrehajtásához. Ezután sz elmúlt két hónap munkájáról, a tanácsapparátus irányításáról, az ellenőrzés és a kádermunka kérdéseiről beszélt. Áttérve a gazdasági feladatok tárgyalására, részletesen foglalkozott a tszcs-k megszilárdításával, a terménybetakarítás és az őszi mezőgazdasági munkák tervezésének kérdésével. Itt eredményként a *öbbi között megemlítette, hogy a Szabad Tisza tszcs-be 12 új tag lé©>ett be. A csoportoknál jelenleg folynak a zárszámadás munkálatai, azok felülvizsgálata. Illetve jóváhagyása azonban még nem történt meg. A város terü'etén befejeződött az árra- és a búzavetés. Majd felhívta b figvelmet, hogy az őszi vetcszántás cs a gabonavetés b®fs*ez.ése után nagy gondot ke'l fordítani az őszi má'yszántá.s szorga'mnzására. mely jelenleg 43 százalékra van elvégezve. Ezzel párhuzamosan beszélt a begyűjtésben egyes terülej '-ken tanp.rztalható lemaradásról j ©hol további eredmény elérése éri dekében szé'cskörű felvilágosító j munkát kell végezni. A bc©zéma'ó második része fogi'c'kozntt a kormányprogramm vég! rchojtása során a város területén I folyó beruházások kérdésével. Ezek közül kiemelte, hogy a Jósíka-ntcai lakóház építkezésénél már az alapozási munkálatok folynak, míg a Marx-téri építkezésnél a teleprendezési munkákat végzik. A lakóházak tatarozása megfelelő ütemterv 6zerint folyik. Elkészült a terv a jövő évben várható tatarozás! munkákra, melynek keretében körülbelül 250 külvárosi lakó ház kijavítását kívánja a tanács elvégezni. Elmondotta még, hogy 'öbb romlakás helyreállítása befejeződött, számos helyen megjavították a gyalogjárókat é« folynak az előkészületek a további útjavíás, illetve útépítési munkálatok megkezdésére. Beszédének végén az iskola! oktató- és kulturális munkában meglévő hiányosságok kiküszöböléséről beszélt. Befejezésül, az egészségügyi ellátás megjavításának terén elért eredményekről beszélt. Többek között jelentős ered ményként megemlítette, hogy a harmadik negyedévben a csecsemőhalálozási arányszám 3.8 száza'ék volt, amely a mult év azonos Időszakához viszonyítva 0.7 százaékos csökkenést jelent, ami a dolgozók egészségesebb életviszonyait bizonyítja. Átvettük a volt Honvéd Kórházat, amellyel a kórházi ágytetszam 600-ra emelkedett, s ez döntően hozzájárult a betegellátás további javításához. A végig nagy figyelemmel kísért beszámoló után Tombácz Imre elvtárs, a tanács végrehajtó bizottságánek elnökhelyettese tartotta meg beszámolóját, Beszédének elején foglalkozott a tanács-feladatok végrehajtásának kérdéseivel, s ezen be'.ül a helyi kisipar irányításának kérdésével. Vállalataink 1954. évi termelési terveit — mondotta — már a kormányprogramm szellemében állítottuk össze úgy, hogy termelési értékük 60 százalékát közvetlen a lakosság számára végzendő munkában terveztük és csak 40 százalékát közületek, intézmények részére. A továbbiak során beszélt a he'yiipari vállalatoknál megvalósítandó szociális, egészségügyi és munkavédelmi intézkedések szükségességéről és a város kü'önböző terü'etein, 38 helyen felállítandó javító és szo'gáltató részlegek gyors felállításáról. Ezt követően részletesen ismertette, hogy 22 helyi ipari válla'atnál 1 880 69f forintot ruházott be a tanács üzemfejlesztések és szociális létesítményekre. Tombácz elvtárs beszéd ében pártunk Központi Vezetőségének október 31-én tartott ülésén hozott határozatról beszélt, ame'y szerint lényegesen meg kell tavítani a város és a falu áruellátását, az áruforgalmat. Beszédének végén elmondottá Tombácz elvtárs, hogy a külterületek lakóinak fokozottabb k'szol©•á'ásávnl, számos iparengedélyen kívül, egyéni kereskedők is kaptak iparengi délyt. Ezeket az iparigazolványokat olyan területre adtuk ki, ahol Attami kereskedelem nem létesített üzleteket. Feladatunk, a dolgozók igényeinek fokozottabb és gyors kielégítése érdekében, mind helyiipari, mind kereskedelmi téren a knpacitás növelése, a növelés elé tornyosult akadályok leküzdése útján. Feladatunk a tanács irányítása alá tartozó vállalatoknál az ' egészségügyi és mtmkavédo'mi, valamint kulturális berendezések létrehozása, üzemeink dolgozói életnívójának emelése. H jaxáaxó'ások A beszámoló után elsőnek Láng Károly elvtárs, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke szólalt fel. Láng elvtárs hozzászólásában foglalkozott a kereskedelmi állandó b'zottság feladatával. A többi között beszélt arról a helytelen állapotról, hogy most, a téli idényben számos hiánycikk van, amit a dolgozók jelen pillanatban a rossz szervezés következtében nem tudnak megvásárolni. Például: zsírosbödön, amiből egyre több kell, füstcső, sőt egyszerű tölcsért, vagy tejszűrőt sem lehet találni a vasáru boltokban. De ruházat terén is fennáll hasonló jelenség. Ez arra mutat, hogy Iparunk nem tart megfe'e'ő kapcsolatot a kereskedelemmel. Hiány mutatkozik például gyermek mackóruhákban, gyermekharisnyában és bunda-nadrágban. Szólott még a népbüffék hiányáról. Több felszólaló, például Korom és Báló elvtársak, a népboltok számának szükséges gyors emelését javasolták, az áruelosztás gyorsabb lebonyolítása érdekében. Farkas Istvánné a dolgozó nők problémájával foglalkozott s többek között elmondotta, hogy megoldást kellene találni arra. hogy az alsóbb évfolyamú iskoláknál növeljék a napközi otthonok számát, hogy a dolgezó szülők gyermekei ott tudjanak tanulni. Foglalkozott az élelmiszerek minőségépek javításával házak tatarozásával foglalkozott és bejelentette, hogy a munkában télen sem lesz megállás. A téli időszakban belső munkákat — lépcsőház, ablakok, ajtók javítását végzik. A mezőgazdasági termelés kérdéséhez többi között hozzá szólt Nagy István vb. elnökhelyettes is és hangsúlyozta, hogy a jobb árucliáttás mcgva'ó.sítása nagyban függ a mezőgazdasági termelés növolésétől. Ezért etokintetben is fokozottabb munkát kell végezni a tanácsnak. Meg ltell gyorsítani az őszi mélyszántás munkáját, javitani kell a munka minőségét, a jövő évi jó termes elősegítése érdekében. Foglalkozott az állattenyésztés fejlesztésének mennyiségi cs minőségi kérdésével. Végül elmondotta, hogy össze kell fogni az iparnak, kereskedelemnek a mezőgazdasággal, s a lakosság tn'ndcn rétegének segítségével meg kell valósítani az előttünk álló feladatokat, a dolgozók életkörülményeinek további javitása érdekébon, A tanácsülésen felszó'alt Tu'kán István elvtárs, Szeged Városi Pártbizottság ioari-tcrme'.ési osz.tálvánsk vezetője is. Hanesú'yozta felszóta'ésában. hogv a Központi VeTntiSoíq ok'óber 31-i határozata további fej'ődésünk kulcskérdésének •©kinti a mezőgazdaság feitaszté©ét. yieszé't n tsnáerorororátus ko'lektív munká'ának s7iiks•'z"•><•c'é«<^rő,. s elmondotta, hogy e téren sok t©©")!T.-'ú van mta. P'rá'ta a kT©"V»i Tanácsot és az illetékes minisztériués kifogásolta, hogy a Kenyérgyár több esetben rossz minőségű ke- , hogy nyeret szállít a fogyasztóknak. Ki- '. . , . . . fopásolta, hoev az elosztásra ke-' a kiskereskedelmi rülő burgonyában sok a szalma és egyéb más hulladék, amit jó volna. ha a MEZÖKER kiválogatna szállítás előtt. Többen szólaltak fel és bírálták a Villamosvasút munkáját a tassú villamosközlekedés miatt. Hegedűs Lász'ó elvtárs, a végrehajtó bizottság tagta megbírálta a végrehajtó b'^ottság munkáját, mert a holyiioar és a KTSZ-ek kérdésével edd'g keveset foglalkoztak olyan irányban, hogy rz-k munkáiukkal főleg a lakosság szükségl©tait elégítették volna ki. Jrvcsolta. h©gy az É'c'miszerkiskeresk-de'mi Váltaiét árudéiban nagyobb részlegen •taus'tsák az éle'm'szert. honv a •©'sreloálás gyorsabban menjen K;figácolta azt. h©"y pttdául este •útasúfoltak a villamosok és a ViltamesvFsút nem prrd©©k©dik e'egendő számú kocsik beállításiról. Komócsin Antal elvtárs a lakóbolthálózat bővítésére nem ad.ett meg minden segítséget a városi tanácsnak, hogy ezzel is elősegítette!: vo'na a do'gozók jobb ellátását. Végül arról beszélt, hogy a tanács tagjainak és do'gozóínak legyen egyik feladata: jó munkáiukkal vívják ki a do'gozók elismerését, megbccsü'ésát és ezzel erősítsék kancs©'atukat a tömegekkel, mely egvik f.©'tétele a tanács sikeres munkájának. FelsTÓ'a'.tí.l: még többek között Bá'.ó János, Gallé Lász'ó, Liios o^rtar, d© 7*p©ri Dezső. id. Komócsin Mihály, Bürgés ktíhúly tf>néostarok még s7ím©©©n mások, kik értík©s hozzfis'ó'ásaikkal, tavps'etaikka! h©"í taroltak z taréesíi'ís eredményes és színvonatas munkáiéhoz. . » A fetazó'a'ásokra Dénes L©ó elvtárs oszolt. Ezzel a tanácsülés véget ért.