Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

DHM1GV3R0RSZ4G SZERDA. 1953. NOVEMBER 18. A Csongrádmegyei Pártbizottság beszámolója a megyei pártaktíva értekezleten (Folytatás a harmadik oldalról) szegényparasztságra s szövetségben a középparasztsággal harcoljon a kulákok ellen. Ez a lenini politika fejlődésünk mai szakaszában is érvényes. Középparasztok nélkül, azok kizárásával szó sem lehet a szocializmus építéséről falun, szó sem lehet a mezőgazdaság terméshozamának növeléséről. Megyénkben több mint 12 ezer kózépparaszt gazdaság van. Számuknál, termelési helyzetüknél, termelési tapasztalatuknál fogva döntő helyet foglalnak el mezőgazdaságunkban. A munkás-paraszt szövetség elmélyítésének fontos feltétele az Js, hogy többet törődjünk a dolgozó Elöljáróban el kell mondanunk, hogy megyénk ipari üzemei jelentős helyet foglalnak el a kormányprogramm valóraváltásában, "mert könnyűipari üzemek és közvetlenül hozzájárulnak n kormányprogramm végrehajtásához. Ebből eredően üzemi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata az év hátralévő heteiben, hogy konkrét, . személyhez szóló agitációval, a dolgozók mozgósításával adjanak lelkes lendületet a november 7-e utáni versenynek, az évi terv részleteiben való teljesítése érdekében. A versenylendület továbbfejlesztésének egyik döntő feltétele a komparasztok igényeivel, mert ha maradéktalanul végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát, a kormány programmjót, ha a megyénkben helyes áruelosztást biztosítunk, ha a parasztság igényeit, szükségleteit az adott körülményekhez képest kielégítjük — akkor ez a többlermelés egyik döntő rugójává válik. Közvetlen teendőink közé sorolta a megyei pártbizottság beszámolója a mezőgazdasági munka elmaradása okainak elemzését és jó módszerelnek terjesztését is, Külön szólt arról, hogy a pártszervezetek fokozott segítségével meg kell javítani a gépállomások munkáját, hogy két nagy feladatukat, az őszi mélyszántást és a téli gépjavíFe!odataink az iparban munisták példamutatása. Agitációnk magyarázza meg a dolgozóknak a kormányprogramm végrehajtásának összefüggését dolgozó népünk jólétének emelésével; magyarázza meg azt, hogy a munkások sorsa, a kormányprogramm sorsa saját kezükbe van lerakva. Ezért állandóan csökkenteni kell a selejtet, az önköltséget, javítani kell a minőséget és szigorú anyagtakarékosságra van szükség. Az üzemi pártszervezetek elé további feladatként jelölte * meg a Csongrádmegyei Pártbizottság beszámolója a termelés sokoldalú ellenőrzését és a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek felkarolását. tást sikerrel és minőségileg jól elvégezzék, mert elsősorban ettől függ a mezőgazdaság többtermelése. Valamennyi dolgozóval meg kell értetnünk, hogy a mezőgazdaság ügye nem egyszerűen paraszti, falusi ügy, hanem nemzeti ügy, a munkások, parasztok, értelmiségiek és alkalmazottak életét a legközvetlenebbül érintő közös ügy, mert a népjólét általános emelésének, a népgazdaság megerősítésének ez a kulcskérdése az elkövetkezendő két-három esztendőben. Pártunk és kormányunk olyan programmot adott mezőgazdaságunknak, melyért érdemes dolgozni, melynek megvalósítása népünk általános felemelkedését biztosítja. A pártszervezetek ügyeljenek arra, hogy a gazdasági vezetés gyorsan intézze a dolgozók problémáit. Fontos az is, hogy a pártszervezetek már most ellenőrizzék a jövőévi tervre való átállás jó előkészítését és hogy keményen lépjenek fel mindennemű pazarlással szemben. Megállapította a beszámoló azt is, hogy a pártszervezeteknek is feladata ellenőrizni a munkavédelmi, a szociális és a kulturális beruházások megvalósítását. Ellenőrizzék és fokozottan segítsék a szakszervezet és a DISZ munkáját. El kell érnünk, hogy a DISZ valóban a termelés rohamcsapata legyen. renc elvtárs, a Szegedi Gőzfűrész műszaki vezetője javasolta, hogy a felsőbb szervek tegyék lehetővé a hulladékanyagoknak a megyében törtünő elosztását; amiatt ugyanis, hogy ezt a minisztérium intézi, most is legalább 6 vagon kisiparban felhasználható faanyag halmozódott fel a Szegedi Gőzfűrésznél. Javasolta Lakó elvtárs ezt is, hogy az üzemek kisebb beruházásait tervezhessék meg maguk az üzemek, mert a Tervező irodával való tervezta'cs sokszor löbb hónapos késést jelent egy-egy beruházás megvalósításánál. Az aktíva ülés következő hozzászólója Holik János elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vozotőjo volt., Holik János elvtárs kiegészítette a beszámoló azon részét, amely a mezőgazdaságban mutat kozó, n dolgozó parasztok jövedelmét jelentősen növelő sok-sok lehetőségre utal. Rámutatott arra ls, hogy a „NEP" jelentőségét sokan nem értik; azt hiszik, hogy ezt a politikát most kezdtük követni a Központi Vezetőség júniusi határozata után. A valóság azonban az. hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti gazdaság lenini politikájára való áttérés népi demokráciánkban a proletárdiktatúra. végleges győzelmével. kezdődött. A mostani fordulat tehdt nem új gazdasárii politikára való áttérés, hanem a Központi Vezetőség júniusi határozata előtt a NEP-politika elvei ellen elkövetett hibák kijavítása. Visszatérés az átmeneti gazdaság lenini politika* jának követésére. Korom Mihály elvtárs, a MEDOSZ megyei elnöko elmondotta, hogy sok állami gazdasági és gépállomási igazgató elfeledkezik arról, hogy nemrégen ő ls munkás volt. Ezért van az, hogy nem hallgatnak egyes igazgatók a dolgozók jogos panaszaira, javaslataira. Ezért természetesen a MEDOSZ is felelős, mert a legutóbbi egy-két hónapi fejlődés kivételével a munkája gyenge volt. Nem képviselte következetesen a dolgozók érdekeit. Korom elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenség a dolgozók munkakedvének lerontásán fáradozik; ahol csak tnheti, akadályozza a bérkifizetéseket. Hozzászólását a Szegedi Cipőgyár párttitkáránnk szavai követték, majd Nyári Mihály elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője blzo nyitotta számokkal, hogv megyénk üzemeiben nerh használták fel a szociális, a kulturális és a munkavédelmi lehetőségekéi a dolgozók munka- és életkörülménycinek javítására. Például: a munkavédelem közel kilenc milliós beruházási összegének csupán 37 8 százalékát használták fel, A több, mint 16 millió forintos kulturális és szociális beruházás összegének pedig 48 százalékát. Nyári elvtárs felhívta a párt-, gazdasági- és szakszervezeti vezetőket, hogy nagyobb felelősséggel intézzék a dolgozók ügyeit. Kereskedelmi szerveink feladatai a-lakosság jobb áruellátása és a helyi árualap felhasználása érdekében Kereskedelmi szerveink munkájában a Központi Vezetőség határozata után megvan a törekvés arra, hogy állandóan javítsák a város és a falu ellátását az áruforgalom terén. Feladatuk mind állami, mind szövetkezeti vonalon kereskedelmi szerveinknek az, hogy az áruellátást és az áruforgalmat tovább növeljék. Felhívta a beszámoló a kereskedelmi szervek figyelmét arra, hegy a lehető legnagyobb mértékig vegyék figyelembe, tanulmányozzák a lakosság Igényelt, szükségleteit és azt nőnél jobban elégítsék ki. A dolgozók panasíalt, javaslatait s az áruhiányt időben jelezzék felső szerveiknek és az iparnak. Különös gondot kell fordítani a falu áruellátásának javítására, a falusi elárusító hálózat fejlesztésére új boltok nyitásával és a régiek bővítésével. Szólott arról is a beszámoló, hogv kereskedelmi szerveink a megyei ktsz-ek és a helyi ipar termclvényeiből az árubeszerzést legalább 10—15 százalékkal növeljék. A he-' lyl ipar és a ktsz-ek által előállított áruk minél nagyobb részét kell megyénk lakossága szükségleteinek kielégítésére fordítani. Ezután a tanácsszervek feladataira tért kl a beszámoló és rámutatott arra, hogy a tanács és állami szervek feltétlenül gondoskodjanak a törvényesség betartásáról. Hangsúlyozta: a tanácsmunka megjavításához meg kell szervezni a tanácsok, elsősorban a megyei (anács osztályainak szorosabb együttműködését. Tanácsszerveink munkája csak abban az esetben javul meg, ha a tanácsok valamennyi választott tagja és a tanácsok valamennyi alkalmazottja ismeri pártunk Központi Vezetőségének határozatait és ennek alapján kormányunk programmját, a kormány különböző rendeleteit. Ezért tanácselnökeink tekintsék lelkiismereti kérdésnek a párt- és kormányhatározatok feldolgozását. Á falusi pártmunkánk előtt álló feladatok A Csongrádmegyei Pártbizottság beszámolója végül a falusi pártmunka előtt álló legközvetlenebb lennivalókat ismertette. Első helyen mutatott rá arra, hogy minden pártmunkás — a megyei pártbizottságtól lefelé — alaposan tanulmányozza a Központi Vezetőség október 31-1 határozata alapján a falusi pártszervezetek munkáját, szervezeti életét. Érvényt kell szerezni a Központi Vezetőség azon határozatainak, amelyek a tszcs pártszervezetek megszilárdításával, Illetve új tszcs pártszervezetek létrehozásával kapcsolatosak. Biztosítani kell a falu dolgozóinak alapos és sokoldalú politikai és kulturális nevelését a téli hónapokban. A következő fontos feladat falusi pártmunkánkat illetően az, hojjy megtanítsuk falusi pártszervezeteinket arra. hogy helyesen vonják be a DISZ- és MNDSZszervezeteket a párt előtt álló feladatok végrehajtásába. Ott helyben, a községben, a tszcskben, az állami gazdaságban és gépállomáson adjanak konkrét pártmegbizatást a DlSZ-fiataloknak, az MNDSZ-asszonyoknak; olyanokat, mint a termelésben való élenjárás, a dulgozók között végzendő politikai felvilágosító munka. Segítsék az MNDSZ, DISZ létrehozását a termelőszövetkezetekben stb. És végül, de nem utolsó sorban: rendkivlil fontos feladata falusi pártszervezeteinknek, hogy Vita a beszámoló felett a mezőgazdaság szocialista szektorában ellenőrizzék rendszercsen a szocialista munkaversenyt és az iparhoz hasonlóan népszerűsítsék az élenjárókat. Központi Vezetőségünk határozata megállapítja: ©A Magyar Dolgozók Pártjának politikája a magyar munkásosztály politikája, ez a politika a munkásosztály, a magyar nép anyagi és szellemi felemelkedésének. Magyarország felvirágoztatásának, a békének, a nemzeti függetlenségének, a nemzeti egység megerősítésének, a szocializmus építésének politikája". E nagyszerű politikáért induljon harcba megyénk valamennyi dolgozója, élükön a kommunistákkal Fő feladd'unk : a mezőgazdaság termelésének fejlesztése A Csonprrádmosryei Pártbizottság | nunk a beszámolóját élénk vita követte. A ' hogy az munkát. Fontos az is, lesnk n mnnkaverseny szervezéséfelszólalások némelyike jó bizonyt ték volt a beszámoló azon megállapításának igazolására, mely szerint sok párt-, állami- ós gazdasági vezető móg most — a kormányprogramm kibocsátása után közöl fél évvel — sem tekinti legfontosabb kötelességének a dolgozókról való gondoskodást. Szabó Sándor elvtárs (Makói Gépgyár igazgatója) hozzászólása is ezt bizonyítja. Szabó elvtárs elmondása szerint helyénvalónak tartja __ azt, hogy ebben az évben új szerolőosnrnok épiilt a gépgyárban, de o kultúrház ás a fürdő csak jövőre épül fel. pedig a beruházás összege rcn delkezósére áll. Ezt n helytelen véleményt több felszólnió bírálta. Ezután Novált Károly elvtárs megyét főagronómus szólalt fel. Beszélt nrról, hogy nmtg u Csongrádmegyei Pártbizottság meg nem bírálta a megyei lanáes mezőgazdasági osztályát az őszi munkák elmaradásáért, addig sok helyen a szántásvetés helyett várták az esőt. — Ez is bizonyítja — mondotta Nóvák elvtárs —, hogy pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtása elsősorban a termelés közvetlen irányilóitól és résztvevőitől függ. Ezért nekünk, Csongrád megye agronómusainak, tanácsi dolgozóinak meg kell javitaállami gazdaságokban, gépállomásokon és tsz-ekben több segítséget adjanak az agronómusoknak és szakképzett brigádvezetőknek. A következő felszólaló Hollósi Gyula elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója volt, aki a gépállomásokon mutatkozó hibákról beszélt, s szerinte azok egyik legfőbb oka. hogy a gépnllomási vezetők — jórészt a megyei igazgatóság hasonló magatartása miatt — nem gondoskodnak megfelelően a dolgozókról. Nehezíti a gépállomások munkáját, nz is, hogy az építő vállalatok. KTSz-ek sokszor felelőtlenül dolgoznak. Ezt blzonvítja, hogy megyénkben hat gépállomáson korszerű gépműhely épült, de az építő vállalatok a villanyt és vizet nem szerelték be, Heszéll Hollósi elvtárs arról a soha nem tapasztalt érdeklődésről is. ami a gépi munka Iránt megnyilvánult. Tavasszal mindössze 16 ezer holdra kötöttek szerződést, s most már legalább 50 ezer holdra lehetne szerződést kötni, do a gépállomá sok nem képesek ezt végrehajtani, aminek döntő oka a már sokat hangoztatott alkatrész hiány. Ábrahám Antal elvtárs, a SZOT megyei elnöke elmondotta, hogy a szakszervezetek n kormányprogramm megjelenéséig jóformán vei törődtek, de ott sem értek cl kielégítő eredményt. A szakszervezeteknek harcolniok kell a dolgozók kulturális, szociális és munkavédelmi körülményeinek a javításáért. Ehhez azonbnn szükséges, hogy a vállalatok, üzemek igazga tót ne becsüljék le a szakszerveze teket. Ábrahám elvtárs élesen bírálta Tóth Mihály elvtársat, a Csongrádmegyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját, aki a szakszervezet szerepét lebecsüli, nem dal gozlk a kormányprogramm szellemében. Emiatt a szociális, a kultúrál is és a munkavédelmi intézkedések terén felháborító hanyagsá'-ok vannak a megye téglagyáraiban. Ábrahám elvtárs bírálta a kiáltót Gépgyár igazgatóját is, hnn goztatvn, hogy nz új szerelőcsarnok építése mellett a szociális, n kulturális és n munkavédelmi beruházások megvalósítására is módot kellett volna találnia. Kó vetkezőnek Fejes Pál elvtárs, a hódmezővásárhelyi Dózsa tszcs elnöke beszélt a tsz munlcáiáról Utána Tólh Mihály elvtárs, a C«on , grádmegyei Téglagyári Egyesillés ignzgatója visszautasította azt n bírálatot, ami a beszámolóban és Ábrahám elvtárs hozzászólásában ls elhangzott. A következő felszólaló Lakó FeEzután Szalai Béla elvtárs, az MDP Politikai Bizottságánuk póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke szólalt fel: Szalai elvtárs több kérdésről be szélt és ezek között arról is, hogy milyen módon akarja népgazdaságunk gyorsabban fejleszteni a mezőgazdaságot. „Mezőgazdaságunk fejlesztését szolgálja a beruházások növelése — mondotta Szalai elvtárs. — A traktorok számát jövőre több ezerrel növeljük. Egy év alatt több tízezer holddal növeljük az öntözött területek nagyságát. Kormányunk gondoskodik a mezőgazdaság rézgálic ellátásáról is. S hogy a gépállomások minél hathatósabb segítséget adhassanak a mezőgazdasági termeléshez kormányunk szakembereket, mérnököket, agronómusokat küld a gépállomásokra, állami gazdaságokba". Elmondotta Szalai elvtárs azt is, hogy nz állami segítség mellett nagy felelősség hárul a helyi szervekre is. A növekvő traktorpark hoz például több szakemberre van szükség. Hozzászólása második részében a begyűjtésről beszélt Szalai elvtárs. Elmondotta, hogy az ideihez képest jövőre 10—15 százalékkal csökken a begyűjtés, ami főleg a tszcsknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak ad segílséget. Államunk a begyűjtési terveket három évig nem változtatja, de a mezőgazdasági termelés hozamát jelentős mértékben lehet és kell is növelni. Ily módon tehát a begyűjtési terv teljesítéso után több marad a tsz-ek, egyénileg dolgozó parasztok tulajdonában, többet értékesíthetnek n szabadpiacon. A begyűjtési tervek esökkontcso ugyanakkor a különböző terményféleségek árának növelését jelenti. A termelés hozamának emelésével tehát szorosan együttjár a dolgozó parasztság életszínvonalának az emelkedése. Ezzel a munkások, bérből ós fizotosből élők életszínvonala is emelkedik, mert a termelés omeikedése lohetövé teszi a szabadpiaci árak csökkenését. — A fő feladatunk tehát: minden erővel segíteni a termelés fejlesztését a mezőgazdaságban," — mondotta Szalai elvtárs. A begyűjtő vállalatok fogyatékosságairól a beszámolóban elhangzott bírálatot Kovács István elvtárs, Szegvár község párttitkára kiegészítette hozzászóláséban. — Előfordult Szegváron — mondotta Kovács elvtárs —, hogy a BNV baromfi átvevője egy dolgozó paraszt 7 kiló 40 deka baromfiját 7 kilóban akarta elszámolni azzal, hogy ő „csak egész kilót mérhet". Az ilyen felelőtlen, bürokratikus eljárás elkedvetleníti a dolgozó parasztokat. A begyűjtő szervek vonják felelősségre a törvényesség ilyen megsértőit. Befejezésül Dr. Fodor Gábor elvtárs. a Szegedi Egyetem rektora szólalt fel. Az MDP csongrádmegyei akttva ülése Sinkó elvtárs válasza után Papp elvtárs, megyei tanácselnök rövid záróbeszédével végetért. Jrtalmat kapnak az fisz! förmény, illat és állati termék begyűjtési versenyének legjobbjai Az őszi terménybegyüjtési versenyben a legjobb helyezést elért megye a minisztertanács vándorzászlaját és az ezzel járó okiratot kapja jutalmul. A második, harmadik megye, az országosan első öt járás, 10 község, két város a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és az ezzel járó okiratot kapja. Emellett jelentős pénzjutalmakat is kapnak. Az első megye a minisztertanács 50.000 forintos jutalmát, a második megye 20.000, a harmadik 10.000 forintos jutalmat kap. Az ország első 5 járása, legjobb 10 községe, a városok közül pedig az első keltő is pénzjutalomban részesül. Ezenkívül minden megyében megjutalmazzák a legjobb járást és a két legjobb községet. Az ország 10 legjobb termelőszövetkezete ugyancsak jutalmat kap. Ezek közül az első 10.000, a második 8000, a harmadik 4000 forint jutalomban részesül. Ezeken kívül minden megye legjobb termelőszövetkezete is jutalmat kap. Az öszi terménybegyüjtési verseny során többszáz, jó munkát végző dolgozó paraszt részesül értékes tárgyjutalomban. Az őszi állat- és állati termékbegyűjtési versenybon az ország első három megyéje 20.000,15 000, illetve 10.000 forint jutalmat kap. Ezenkívül még az első 5 járás, az első 10 község és tsz. továbbá minden megye legjobb járása és két legjobb községe, valamint legjobb termelőszövetkezete és a Jó munkát végző dolgozó parasztok részesülnek jutalomban. A megyei tnnrenok én a budapesti városi tanács VB elnökeinek értekezlete A megyei tanácsok és a budnoestl városi tanács vb. elnökeinek részvételével november 17-én értekezletet tartottak. Az értekezleten a tanácsoknak az MDP Központi Vezetősége határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatait tárgyalták meg. Megjelentek az értekezleten: Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke. Farkas Mihály elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, elvtárs, pénzügyminiszter. Bognár József elvtárs, bel- és külkereskedelmi miniszter, Tisza József begyűjtési miniszter, Darvas József elvtárs, népművelési miniszter, Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter és Dögei Imre elvtárs, 8 SZÖVOSZ elnöke Az értekezlet előadója Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke volt. Nsgy Imre elvtárs beszámolójához a tanácselnökök részéről száKeleti Ferenc elvtárs, Olt Károly mos hozzászólás hangzott el, »