Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

VTT-IG PROLETÁRJÁT EGYESÜL JETEK t A Csongrádmegyei Pártbizottság beszámolója a megyei pártaktíva értekezleten Az Egyesült Államok céljai Japánban Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának ülése IX. ÉVE. 27J. SZÁM Alt A 50 l ll .l.l lt SZERDA. 1953 NOVEMBER 18. Az üzemi szakszervezeti szervek újraválasztásának tapasztalatai A szakszervezetek alapszabályai előírják az üzemi szakszerve­zeti szervek évenkénti újraválasztását. A szakszervezetek üzemi szerveinek a beszámolói, újraválasztásai mindig fontos események a szakszervezeti mozgalomban. A most folyó választások fontossá­gát még inkább emeli az a körülmény, hogy egybeesik pártunk Központi Vezetőségének 1953. június 27—28-i ülése határozatainak végrehajtásával. Ennek a határozatnak nyomán szakszervezett szer­veink felelőssége is megnőtt abban a harcban, melyet pártunk és kormányunk folytat a szocializmus felépítéséért, a dolgozó nép és elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emeléséért. A Csongrád megyében folyó választások eddigi tapasztalatai jelentős fejlődésről tanúskodnak az elmúlt évhez viszonyítva. A szakszervezeti demokrácia szélesebb körben érvényesül a beszá­molásnál, a választásnál. Nagyobb számban kerültek vezető funkcióba pártunkhoz hű, a dolgozók bizalmát élvező és munká­jukat becsületesen végző elvtársak. Nem egy helyen a titkos vá­lasztás alkalmával éltek a tagok a jogaikkal és leszavazták azo­kat a vezető funkcionáriusokat, akik az eddigi tevékenységük so­rán nem képviselték megfelelően az érdekeiket. A választások eddigi tapasztalatai azonban azt is megmutatják: a vezetőségvá­lasztó taggyűlések eredményessége nagyrészt azon múlik, hogy üzemi vezetőszerveink hogyan készülnek fel a beszámolóra. Ezek­ben a beszámolókban ugyanis egy év, vagy ennél több idő elvég­zett munkájáról kell beszámolni, számot adni a tagoknak, hogy ez idő alatt a dolgozók ügyeit hogyan intézték, hogyan dolgoztak a termelés, a kultúrnevelés, a szakszervezet egész tevékenységé­nek előrehaladása érdekében. Nem kis felelősséget jelent cz az Üzemi Bizottság és különösképpen az Üzemi Bizottság elnökének számára; az egész üzem szakszervezeti választóival ismertetni vi­lágosan, egyszerűen a végzett munkát, akik véleményt mondanak, hogy mennyire érdemelték ki a bizalmukat. Érezni kell a felelősséget a beszámolók előtt álló üzemi bizott­ságainknak, s fel kell számolniok azt a hiányosságot, hogy az utolsó napra hagyogatják a beszámoló elkészítését és az utolso nap kapkodva, hiányosan készülnek fel. Emiatt van az, hogy a beszámolóban nem az eleven életben lévő problémákat, a jogos érdekvédelmi sérelmeket — amelyek a munkavédelem, egészség­védelem, bér és egyéb területen tapasztalhatók — vetik fel és elemzik ki, hanem inkább statisztikai jellegű termelési és szak­szervezeti dolgokkal foglalkoznak a vezetőségválasztó taggyűlésen, ami természetesen nem segíti elő megfelelően a szakszervezeti munkánkban lévő fogyatékosságok felszámolását. A felkészülésre huzamosabb időre van szükség, s ennek érde­kében az egész vezetőtestületet mozgósítani kell. Helyesen készül például a küldöttválasztó taggyűlésre Szeged Állomás üzemi bi­zottsági elnöke ördög elvtárs, aki ennek a feladatnak a végre­hajtását a legfontosabb feladatok végrehajtásával kapcsolta osz­sze> _ fgy például a termelésre való mozgósítással. Dolgozóink döntő többsége szocialista kötelezettségvállalást tett a tervek tel­jesítésére, túlteljesítésére. Versenyt szerveztek Szeged Tiszapálya­udvar és Szeged Rendezőpályaudvar között, céljutalmakat tűztek ki a verseny győztese számára, üzemen belül például a brigád legjobb dolgozója címért. Csóti János kocsirendező, például a ©brigád legjobb dolgozója© cimű oklevelet kapta november 7-e tiszteletére, ördög elvtárs. Szeged Állomás ÜB elnöke, bizalmi, műhelybizottsági választások alkalmával felvetett problémák döntő többségét elintézte. Ilyen volt például Molnár László elv­társ panasza, hogy az üzemi konyhán hideg az étel, mikorra ki­szállítják Az ÜB elnök ebben is intézkedett és három gázmelegí­tőt vettek Aztalos Istvánné elvtársnő kérte, hogy a napközi ott­honba éjjel is vezessenek be szolgálatot. Az Üzemi Bizottság ezt követően kérdőívet bocsátott ki a szülőknek, hogy valamennyiőjuk kívánsága-e az éjjeli szolgálat bevezetése. A bizalmi és muhely­bizottsági választások alkalmával számos munkavédelmi problé­mát vetettek fel a dolgozók, amelyet már a műhelybizottságon keresztül, munkavédelmi szemle alkalmával jegyzőkönyvbe vet­tek, határidőt tűztek ki az elintézésére. Helyes ördög elvtárs munkamódszerében az ls, hogy a beszá­moló elkészítésénél nemcsak a maga elgondolásaira támaszkodik, hanem kijegyzeteli a műhelybizottságok beszámolóit. Megbeszélte a reszortfeleíős elvtársakkal, hogy ők is készítsék el saját reszort­jukról a feljegyzést, s ezeket egybevetve bőven áll rendelkezésére anyag a beszámoló elkészítéséhez. Helyes módszerében az is, hogy a beszámoló elkészítéséért a felelősség nemcsak a maga szeme­lyét, hanem az egész üzemi bizottságot fogja érinteni. Ehhez még az szükséges, hogy a beszámolót az elkészítése után üzemi bizott­sági ülésen tárgyalják meg és hagyják jóvá. A legtöbb helyen az üzemi bizottsági üléseken nem tárgyal­ták meg a vezetőségválasztó taggyűlés beszámolóját s ezáltal meg­sértették a SZOT elnökségének határozatát. An-a kell törekedni, hogy elősegítsük a tagság bírálatának kibontakozását. Nem helyes, ha gazdasági funkcionáriusaink, mű­szaki vezetőink túlzottan ünnepélyes módon szólnak hozzá. Ehe­lyett bátran vessék fel az Üzemi Bizottság munkájában lévő hibá­kat, hiányosságokat. A bírálat kibontakozását segíti az elő, ha a beszámoló nemcsak általánosságban beszél, hanem személyekhez szólóan veti fel a problémákat. Az az Üzemi Bizottság eleve aka­dályozza a bírálat, önbírálat kibontakozását, amely a beszámolójá­ban általánosságban beszél. Ezzel egyben lemondanak a tagság és a vezetőség közötti kapcsolat építéséről, lemond a munka megja­vításáról. A beszámolásra való felkészülés mellett a másik igen fontos feladat, hogy a választás alatt éberen őrködni kell az egész szak­szervezeti tagságnak a felett, hogy ne kerüljenek be idegen ele­mek a vezetőségbe. Nem egy helyen, például Szeged III. Tégla­gyárban népünk ellenségei a munkások között lévő kulákok és kizárt párttagok, volt nyilas elemeket akartak megválasztatni. Az éberség akker lehet hatékony, ha az egész tagság vigyáz arra, hogy az új vezetőségi tagok, a párthűség, a munkásosztály iránti odaadás és a ténylegesen végzett munka alapján legyenek meg­választva. Az új választott vezetőségi tagok feladata, hogy az eddiginél jobban biztosítsák pártunk, kormányunk által elénk állított fel­adatok megoldását. SZABÓ LAJOS, SzMT szervező-titkár Kitüntetett dolgozók az évi terv teljesítésééit Bakacsi Júlia; MÉLTÓ AKAROK LENNJ A ©MUNKA . ÉRDEMÉREM" VISELÉSÉRE _ Munkámért több esetben ju­talmaztak már. A jutalom átvé­telekor mindig elhatároztam: ez­után még jobban dolgozom. Igye­keztem is valóra váltani fogadal­mam. Eredményem továbbfoko­iása érdekében párosverseny­szerződést kötöttem Ábraham Piroskával. Naponta figyeltük egymás munkáját. Ha szükség volt rá, segítettünk egymásnak, ö is sztahánovista lett, én pedig nemrégen kaptam meg a má­sodik sztahánovista jelvényt. Valahányszor kitüntettek, mindig nagyon boldognak érez­tem magam. November 7 előtti napokban az eddiginél is na­gyobb elismerés ért. Megkaptam a ©Munka érdemérmet!© Szinte szólni sem tudtam az örömtől és arra gondoltam, hogy alig há­rom esztendeje vagyok a Textil­művekben és e rövid idő alatt ennyi megbecsülésben van ré­szem. Méltó akarok lenni a ©Munka érdemérem© viselésére. Nálunk ís most igen fontos feladat a minőség javítása. A gépem 16 kártolt szalagot egyesít. A kö­vetkező géplépcső csak úgy tud minőségi munkát végezni, ha mi, szalagegyesítősök ls segítségükre vagyunk ebben. A 16 szalag gyors futását éberen kell figyel­nem. A szalagok összekötésériek is pontosan kell történnie, mert ha nem tartjuk be a négy centi­métert az összeeresztésnél, ak­kor a kész fonal hosszú méte­reken keresztül vastagabb lesz. Azonban én is csak ugy tudok jól dolgozni, elsőrendű minőségi munkát elérni, ha minden se­gítséget megkapok a kártolósok­tól és a művezetőktől. Bizony, nekik is van mit javítani mun­kájukon. A kártolóban például nagyobb ellenőrzésre lenne sz ik­ség, mert gyakran vékony szalag kerül a kannába és a szalagvé­gek is szétcsúsznak az összefo­gásnál. A művezető ritkán ér­deklődik a munka menete iránt. Ha sűrűbben tenné ezt, akkor nemcsak én. de a többi dolgozó is jobb eredményeket érne el, hogy az általunk készített fona­lakból minél jobb minőségű anyagok kerüljenek a dolgozók­hoz. Hel'zteh Ferencné: IGYEKSZEM A SZÖVET MINŐSÉGÉT TOVÁBB " JAVÍTANI Az Üjszegedi Kender-Lenszö­vőben a VI-os sztahánovista szö­vőpartiban dolgozom. Négy szö­vőgép kezelését végzem. Eddig nálunk legfőképp a mennyiségi munka került előtérbe. Én is azzal törődtem, hogyan tudom minden nap fokozni a teljesít­ményem. Vigyáztam gépeim üzemképes áliapotára, ha vala­Egyrc több lesz azoknak a szorgalmas, becsületes dolgo­zóknak a száma, akik kiváló munkájukért magas kitünte­tésben részesülnek. A jó mun­ka megbecsülése, a jutalom, a kitüntetés, ezeket az élenjáró dolgozókat újabb munkahős­tettekre serkenti. A maguk életén érzik, hogy nálunk a munka becsület és d'csőség dolga és a kapott kitüntetések nyomán tovább fokozzák ered­ményeiket, javítják minőségi munkájukat, szorgos két ke­zükkel harcolnak az évi terv teljesítéséért, pártunk és kor­mányunk nagyszerű pro­grammjának megvalósításáért. hol a legkisebb hiba mutatko­zott, rögtön segítségül hívtam a parti mesterét, aki gyorsan kija­vította a hibát. A vetülék elő­készítésével ls időt nyertem, mert ha egyik gépen kifogyott, pillanatok alatt másikat tudtam helyére tenni. Helyes időbeosz­tással és napi munkám jó elő­készítésével átlag 140—150 száza­lékot értem el a termelésben. Munkámért nagy megbecsülés­ben van részem: sztahánovista lettem. Most még nagyobb ki­tüntetés ért. Két héttel ezelőtt egy express-levelet hozott a posta nevemre. A levélben az állt, hogy jelenjek meg novem­ber 6-án a Könnyűipari Minisz­tériumban. Ott egy ünnepség ke­retében Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, átnyúj­totta jó munkám legnagyobb ju­talmát, a ©Munka érdemérmet©. Ez a nap életem egyik legboldo­gabb napja. Fogadalmat is tettem akkor, hogy még szorgalmasabb ban dolgozom. "Most már tervem teljesítésével 1954 február első napjaiban já­rok. Ugy határoztam, hogy z.z év végéig még két hónapos terv­előnyre teszek szert. De ezután nemcsak a mennyiséggel törő­döm, hanem igyekszem a szö­vet minőségét tovább javítani. Igaz, eddig kevés olyan árut kaptam "vissza, ami az én hi­bámból minőségi kifogás alá es­het, azonban gondosabban, fi­gyelmesebben kell dolgoznom, ha azt akarom, hogy ne legyen szálhíjas a szövet és fészek sem legyen benne. Ennek érdekében minden nap alaposabb ellenőr­zést végzek a géneimen, mikor műszakváltáskor átveszem. Kovács Péter: AZT AKAROM, HOGY AZ ÜZEMBEN MÉG BÜSZKÉBBEN NÉZZENEK BRIGÁDUNKRA Az Újszegedi Ládagyár ifi mo­torszabász brigádját vezetem. Mi­kor az üzembe kerültem, Sándor Gyula kiváló motorszabász lett a tanítómesterem. Ügyeskedtem, hogy minél hamarabb önálló munkával bízzanak meg. Ezt si­került is elérnem. Ekkor verseny­re keltem tanítómesteremmel. Kemény küzdelem folyt közöt­tünk, de bizony nem egyszer 20 százalékkal is „hajaztam" az ő brigádjának termelését. A reggeli megbeszélések, ame­lyek a munkával kapcsolatosak, nálunk a brigádban igen lénye­ges részét képezik az egész napi munkának. Itt mindenki meg­tudja, mit csinál egész nap, de megtudja azt is, hogy párosver­senytársunk — Kalicka Mátyás brigádja — legyőzött-e bennün­ket, vagy elmaradt tőlünk. A he­lyes munkaszervezés nem ma­radt eredmény nélkül. 188 száza­lékos lett az átlagunk. Én meg megkaptam a „Könnyűipar ki­váló dolgozója" kitüntetést. Hogy ezt elérhettem, ebben a brigá­dodnak ls része van. Éppen ezért arra törekszem, hogy még jobb iránvítója legyek a motor­szabász ifi brigádnak. Azt aka­rom, hogy az üzemben még büsz­kébben nézzenek brigádunkra. Üzemünk az első félévben le­maradt a tervteljesítéssel. Ezt a lemaradást mindenképpen b; akarjuk hozni. Ehhez úgy járu hozzá brigádom, hogy 188 szí zalékos átlagteljesítményünket <*• százalékkal emeljük. Kooperáció szerződést kötöttünk a hasít 0 szalagfűrészesekkeJ s minősé; javítása érdekében. Vállalásain' valóraváltásáért részletesebb tesszük a reggeli megbeszélése­ket és jobban gondoskodunk a munkánk megszervezéséről. Kiss Arnold; AZ ÉV VÉGÉIG 120 SZÁZALÉK LESZ AZ ÁTLAGOS TELJESÍT­MÉNYEM Szeged—Kalocsa—Császártöltés. -Ezen az útvonalon közlekedik az az autóbusz, amelyen kalauz va­gyok. Nem is késett még a ko­csim, mióta ezt a vonalat járom. Pedig annak már több éve. — Igen sokan utaznak ezen az útvonalon mindig. Megismertem az utazóközönséget, régi ismerős­ként üdvözöljük egymást a falu­si, városi utasokkal. Miután regi ismerősök vagyunk, ők is tudják, hogy a pontosság, a jó autóbusz­közlekedésnek igen fontos felté­tele. Segítenek is nekünk, hogy ezt be tudjuk tartani, a gyors fel- és leszállással. Jólesik, hogy munkámról elis­merően nyilatkoznak kalauztár­saim. Az országos távolsági ka­lauzversenyben ez év első ifiében a neevrdik helyezett lettem, most november 7-re az első helyre ke­rültem cs megkaptam a „Szak­ma legjobb dolgozója" címet. Vá­ratlan öröm volt ez számomra. Ez a megtisztelő cím elismerése munkámnak, de egyben köteles­séget is ró rám. Az eddigi 112 százalékos átlagteljesítményemet növelnem kell. Elhatároztam, hogy az év végéig 120 százalék lesz az átlagos teljesítményem. Ma délután ülést tart a Városi Tanács Szeged Város Tanácsa ma. 'no­vember hó 18-án- sz arcán délután 4 órakor tartja ezévi hatodik ren­des üléséi- a Tanácsháza nagyter­mében. A Végrehajtó Bizottság munkájáról Dén--g Leó elvtárs, a Végrehajtó Bizottság elnöke tart beszámolót. Második napirendi pontként Torrbácz Imre elvtárs, a Végr?hajró Bizotttág clmrlkhelyst. tese beszámol n helvi inar és a ke­reskedelem működéséről. A beszámoló foglalkozik azzal, hogy a Végrehajtó B zcttság milyen intéz-ked Wlket tett a komtánypro- j gramm helvi véyreha'táza, a város: dolvozől é'eti::irükr.én'-einrk meg-1 íaví'á-a érd?véb?.r>, ve.Vmi-t a*.! zal. hogy a helyi ipar és a keres­kedelem hiogya-o Wrtorit.'a a helyi sziíks'-<•!,o' ey lt ielégítésé1. A ta.náeriüésen minden dolgozó; résztvehet. A III. Országos Újító kiállítás Szegeden November 22-én délelőtt 11 óra­kor nyitja meg kapuit a III. Or­szágos Ujítókiállítás Szeged közön­sége számára és december 6-ig minden szegedi és csongrádmegyci dolgozó, újító és érdeklődő megte­kintheti. Ez lesz a budapesti kiállítás 4. állomásó, amely bemutatja az egész ország minden iparágának jelentős újításait és újítómozgalmi eredmé­nyeit. A kiállítás rendezősége úgy vá­logatta össze a szegedi III. Orszá­gos Ujítókiállítás anyagát, hogy a csonerádmegyei iparvidék legfon­tosabb iparágai számárt. minél több tapasztalatcserére alkalmas újítást mutathasson be. Ezért a kiállítás anyagát kibővítette a textilipar, cipőipar, élelmezési ipar, mezőgaz­daság, valamint a nehézipar leg­frissebb újításaival is. A szegedi üzemek a kiállításon bemutatott újítások javarészét értékesíteni tudják majd üzemükben. De itt találják majd saját üzemeik, a sze­gedi és környéki gyárak legjobb újításait is, természetes nagyság­ban és kicsinyített modellben. A kiállítás bemutatásra kerülő anyaga és az annak alapján létre­jövő sok újabb kezdeményezés nagymértékben segíti majd elő a kormány célkitűzését. A technika fejlődését előmozdító, a minőséget javító, a fizikai munkát megköny­nyítő, a baleseteket elhárító újítá­sok mind a dolgozók életszínvona­lának emelkedését jelentik. Ezért nagyon fontos, hogy a sze­gedi III. Országos Ujítókiállítást minden üzem, minden dolgozó meg­tekintse. Az iparági szakszerveze­tele, valamint az üzemek vezetősége jól szervezze meg a dolgozók cso­portos látogatásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom