Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-14 / 267. szám

SZOMBAT. 1853. NOVEMBER 14. DHMUGYflRORSZBG Ahol a farmereknek telt ígéretek soha nem válnak valóhásüá Tavaly novemberben. Eisenhower elnökkéválasztása idején buzgó amerikai statisztikusok kiszámították, hogy Eisenhower a rzavaiást megelőző propagandahadjárat során 53 ezer kilométert utazott, 228 beszédet mondott és többszázezer kezet rázott meg. Elismerésre méltó teljesítmény! Hozzá kell még tennünk, hogy a beszédmondások és kézrézások zöme mezőgazdasági vidékeken történt. A teljes nyomorúság felé tartó amerikai kis- és középfarmerek annyi szép ígéretet kaptak ekkor az elnökjelölttől, hogy alig győzték hallgatni. A legtöbben el is hitték, hogy ha a köztársasági párt kerül hatalomra a demokrata párt helyett, egyszeribe megszépül a földművelők élete. Eisenhower kijelentette, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági árak esését, mégpedig oly módon, hogy a kormány államilag támogatja az árakat a költségvetés terhére. Most, agy esztendő távlatából bízvást megállapíthatjuk, hogy Eisenhower nem ismeri az ékes magyar közmondást: ©Az ígéret szép szó, ha meg'artják úgy jó*. A szép szavakból ugyanis nem lett több a semminél. R nyugati sattő az utóbbi időben hemzseg az amerikai tarmerek helyzetéről szóló cikkektől. Egyes lapok ©zöld lázadásról* írnak. Mi is hát a ©zöld lázadás?* Néhány héttel ezelőtt pótvélasztést tartottak az Egyesült Államok északi részén elterülő Wisconsin •államban. A szavazók túlnyomó része megbuktatta a jelöltjét és az zonyult az aratás, megteltek a magtárák, sőt sok vidéken helyiségek híjján a szabadban tárolják a gabonát. Csakhogy a kapitalista világban a bő termés nagyobb átok, mint a gyenge. Ha nagv a kínálat, zuhannak a felvásárlási árak. Emiatt pusztít a mezőgazdasági válság az Egyesült Államokban is. Ebben sz évben például átlag húsz százalékkal olcsóbban vásárolták fel a mezőgazdasági termékeket a parasztoktól, mint 1951-ben. A ©Calífomia Farm Riporter* című lap szerint egyes főzelékféléket negyven százalékkal az önköltségi ér alatt kényszerültek a termelők értékesíteni, nemcsoda hát, ha az országban csökkentik a vetésterület eket, s a kormány sem tud ennél jobb ©kivezető utat* ajánlani a farmereknek. Siralmas tények .. Az állattenyésztő farmerek helyzete pedig —f ha lehet — még siralmasabb. A nyugati vidékeken jelenleg 12—17 dollárt fizetnek a felvásárlók egy mázsa hűsért, holott egy esztendővel eíelőtt még 24 doi'ár volt a vételár. Jlat gondolhatnánk ezek után. hogy: jóllehet a farmereket kiuzsorázzák, viszont a városi lakosság olcsóbban jut élelmiszerekhez. Szó sincs ilyesmiről! Hiszen az élelmiszerek kiskereskedelmi ára ma 15 2 százalékkal magasabb, mint 1949-ben s továbbra is szakadatlanul emelkedik. így keletkezik az a visszás helyzet, hogy a városi dolgozók drágán jutnak élelmiszerekhez, ugyanakkor viszont a köftársasúgi párt l farmereket agrárolló sanyargatja, állam demokrata- mert bár potom áron eladják terA Központi Vezetőség hfctározat-a nyomán Több és jobb cipőt készítenek a Szegedi Cipőgyár dolgozói és készülnek az új tervévre A Szegedi Cipógyár dolgozói is "igyelmesen tanulmányozzák a Központi Vezetőség október 3l-i határozatát. Benne a párt újabb segítségét, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást látják De a feladatokat is örömmel fogadták, hisz ha ők ezután például még nagyobb gonddal ellenőrzik a cipők minőségét, hogy csak jóminőségű áru jusson el a dolgozókhoz, jobban takarékoskodnak az anyaggal, akkor a Szegedi Cipőgyár munkásai is jobb cipőt olcsóbban vásárolhatnak. A határozat megjelenése óta naponta beszélnek az üzemben a dolgozók s azon tanakodnak, mit hogyan csináljanak — a határozat szellemében — a munka jobbá tétele érdekében. A munka jobbá tétele érdekében különböző egyéni elgondolások születtek s a dolgozók a maguk munkaterületén jelentősen fokozták november 7 óta eredményeiket. Pusztai Istvánné kétszeres sztahánovista 127 százalékról 175-re, Iricz Dezső sztahánovista 135-ről 141-re, a tűzőben ifj. Balogh Sándorné 118-ról 146-ra, Mózes Míhályné pedig 121-ről 138 százalékra emelte teljesítményét. A pártszervezet, a szakszervezet és a vállalat vezetősége naponta tárgyal arról, hogy az üzem hogyan járulhatna hozzá a Központi Vezetőség határozatának mielőbbi végrehajtásához. A minőség további javítása különösen érinti az üzemet Igaz, a dolgozók általában 98 százalékos minőségi munkát végeznek, de azt akarják, hogy a Szegedi Cipőgyárból teljesen kifogástalan cipők kerüljenek ki. Ezért naponta értékelik a minőséget és az anyagellátást is úgy szervezik meg, hogy a munkadarabok minőségileg kifogástalanok legyenek. A Központi Vezetőség határozata felhívja az üzem figyelmét arra is, hogy az üzem vezetőségének minden erővel biztosítani kell az 1953-as népgazdasági terv sikeres teljesítését. Ennek érdekében az üzem vezetősége néhány nappal ezelőtt összehívta az üzem setahánovístáit és megbeszélte velük a feladatokat. Az azóta eltelt idő alatt az üzem sztahánovistái adandóbban foglalkoznak és törődnek ezután is azokkal a dolgozókkal, akik gyakorlatlanságuk miatt nem tudták még elérni a 100 százalékot. Ezek a dolgozók szívesen veszik át a sztahánovisták munkamódszereit s alkalmazzák a jól bevált munkafogásokat. Ennek következtében már értékelhető mennyiségi és minőségi javulás mutatkozik munkájukban. Es a jel arra mutat, hogy az elmúlt negyedévi 101.6 százalékos teljesítménnyel szemben a negyedik negyedévben még szebb eredménnyel búcsúznak el az 1953-as évtől. A Szegedi Cipőgyár vezetősége sokat foglalkozott már az 1954. évi népgazdasági terv rájuk eső részének jó előkészítésével is. Az üzem 1954-ben új munkára tér át, a dolgozók cipőszükségletének kielégítése érdekében és ez az új munka számos dolgozó előtt még ismeretlen a gyakorlatban. Éppen ezért a napokban egy i tanműhelyt nyitnak meg, ahol a dolgozók az év végére megismerkednek az űj modellek s az új munkadarabok gyártá ával. Fz biztosítéka lesz annak, hogy a Szegedi Cipógyár dolgozói az 1954-es esztendőt zökkenőmentesen kezdik meg, s az átképzett dolgozók már az év elején is jó eredményeket érjenek el. A vállalat vezetősége ezentúl nagyobb gondot fordít a forgóeszközök csökkentésére is. Az üzem területén felkutattak minden olyan anyagot, amelyekre ebben az esztendőben, sőt hosszú időn ét nem lesz szükség Így került ki a raktárból jelentős mennyiségű festék, vászonbélés, cipőfűző és még számos értékes anyag. amelyeket olyan vállalatoknak adnak át, ahol azonnal fel tudják használni. A Szegedi Cipőgyár vezetősége és dolgozói így harcolnak a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért s a párt által kitűzött célok, a kormány programmja megvalósításéért. •;árti képviselőt küldött az amerikai szenátusba. Sokan azt mondtatják erre: ©demokrata, vagy köztársasági? Egyik kutya, másik i o nem jelent ez változást*. Léüvegében valóban ez a helyzet. De s ámításba kell venni, hogy Wiscénsin mezőgazdasági vidék s amikor a parasztok — e vidéken hoszxiú idő óta először — demokratapárti jelöltre adták voksaikat, ez:el a kormánypárt mezőgazdasági politikája felett mondtak ítéletet. Szavazataikkal azt hangbztatták, hogy már nem hisznek az elnökválasztás előtt festett álomképeknek. Ez hát a ©zöld lázadás*, azaz a szántóföldek népének mindjobban erősödő hangja az Eisenhowerkormány mezőgazdasági politikája ellen. Mi készteti a farmereket a mind szélesebb körű fellépésre? Egyre sanyarúbbá váló életük, a rohamos elnyomorodás. Híve talcs adatok állnak rendelkezésünkre arról, hogy az Egyesült Államok farmerjeinek összjö vedelme az idén az adók levonása után mintegy 12.5 milliárd dollár lesz. Ez az összeg a tavalyinál egymilliárd dollárral, az 1947. évinél pedig négymilliárd dollárral kevesebb. Másszóval: hat év alatt negyedével csökkent az amerikai lqrmerek jövedelme. Mi az oka ennek az irányzatnak? Aszályos volt talán az időjárás s balul sikerült az idei termés? F^váMalén nem. Dúsnak fcimékeiket, csak borsos összegekért szerezhetnek be iparcikkeket Nem csoda ezek után, ha megoldhatatlan nehézségekkel küzdenek a mezőgazdasági gépgyárak, hiszen — nincs vásárló. így hat a mezőgazdasági válság az ipari válság fokozódására Ugyanakkor az ipari depresszió miatt nő a munkanélküliség, csökken a vásárlóképesség, s a városi lakosság kevesebb élelmiszert fogyaszt, ami a mezőgazdasági válságot súlyosbftla. A kölcsönös nehézségeket pedig csak növelik a fegyverkezéssel járó mérhetetlen terhek. Tegyük fel a kérdést: ki az, aki leszedi a tejfölt, miközben a termelő és a fogyasztó ráfizet? A nagytőke. A hatalmas felvásárló cégek, amelyek nevetséges árakat fizetnek, s roppant haszonnal adiák tovább a portékát, valamint az élelmiszeripari társaságok, amelyek közül 28 legnagyobb egyetlen év alatt 21 százalékkal növelte profitját. ís nemcsak a rabló-feltételek mellett történő felvásárlással nyomorítja el a nagytőke a farmereket. A pénzintézetek csápjai meszszire nyúlnak... Az állandó nehézségekkel küzdő termelő gyakran igyekszik kölcsön felvételével kilábolni a bajból, s ennek csaknem minden esetben végzetes eladósodás a következménye. EGY SZAKKÖR MUNKÁJA Nálunk Magyarországon a poii-1 Az iskolai tananyagok elmélyítik, technikai nevelést minden tantárgy keretében a lehetőségek határain beliii igyekszünk megvalósítani. A szocialista iskola politechnikai képzését azonban nálunk főleg a szakköri foglalkozások biztosítják. Ennek szellemében dolgozik az T. sz. Gyakorló Altalános Iskola földrajzi szakköre is. Az iskola folyosója csendes. Amint benyitok az egyik leányosztályba, ahol a földrajzi szakkör tartja foglalkozásait, a szervezett és fegyelmezett munka zsongása fogad. A pajtások, még csak gyülekeznek, de máris a térképek, képek és egyéb anyagok között szorgalmaskodnak. Vidám köszöntésük és munkájukat nyugodtan továbbvégző tevékenységük mutatja, hogy a látogatókat megszokták. A szakköri munka megkezdése előtt Magyar Márta elvtársnő, a fö'drajzi szakkör vezetője ismerteti a szakkör feladatát. A politechnikai képzés biztosítása, a szülőföld megismertetése, a hazaszeretet elmélyítése — ezek az alapvető feladatok. A szülőfölddel való részletes fogla'kozás már azért 's nagyon fontos, mert a tanulók sem a többi osztályban, sem a középiskolákban nem találják meg azt elég részletesen, A szakkör bátor heiytái'á?ra nevel. Az cWá (eves lf oszkvában sok étkezde és vendéglő lanyháján találkozhatnn hófehér köpenybe öltözött fiatal fiúkkal. A kétéves szakácsiskola, a 33. számú ipariskola és más ilyenirányú szakiskolák növendékei ezek a fiatalok. A szakácsiskola 2( íres múltra tekint viszsva. Több, mint tízezer szakács lépett ki falai közül az életbe. A tanulók hetenkint két napán elméleti k'pzésben részesülnek, négy napig ledig gyakorlati ismérei -kkel gyarapítják tudásokat, szak-képzett szakácsmesterek irányításával. Amikor belépünk nz osztályba, éppen .,Beefsteak óra" folyik. Az asztalnál 13 leány ül. l'gyik leány a táblánál áll és az asztalra helyezztt bcefslcukre tekintve elmondja e húsétel elkészítésének folyamalát. A szomszéd osztályban mcgmu'allák nekünk az étkezdék és vendéglők kon «hóinak g '- ' ' arendazéseil. IN - máris gyakorlat, ^ váltja fel az elméletet. Végigjárjuk a tágas konyhát és az étkező iálalótermét. Alacsonynövésű fiú áll az asztal melleit és hatalmas késével egy bárányt darabol. Neve: Vologya Szinyicin és mindössze tizenhat éves. Meglehetős aggodalommal szemléli a bárányt és figyelmesen hallgatja az oktató magyarázatát. — Ne búsulj, menni fog a dolog! — mosolyodik el A. I. Vasziljev Oktató. A bárány után lazac kerül az asztalra. A dundi Tamara. S~onyina ügyes, hozzáértő mozdulatokkal szeli fel a halat, A leány második éve tanul a szakácsiskolában és már jól ismeri a hideg étel"k. elkészíté-'mk •módját. t1 z dún a kis Liza Zsuravljova áll az asztal mellé. Ö az első osztályba jár. feladnia: egy káposztafej apróra rágása. Kosztytn mester picgm.vla.tjn tnn'tvácr'vnk, hogyan rá "ja el h"l-cscn a káposztatorziót, A gyakorlati órákon váratlan kudarcok is előadódnak, A folyosóról hangos nevetés és beszélgetés zaja hallatszott. Mindannyian Kólja Manujlo von nevet nck: Kolja levest készített és kóstolót adott belőle barátainak. — Elsóztad, barátoml — kiáltották nevetve társai. . .. A kuznyecki híd és a Nyeglinnaja-utca sarkán lévő büffé-étteremben a másodéves növendékek vizsgáznak. A vizsgáztatóbizottság, élén Valmtyina Mihajlovna Karpenkoval, az iskola igazgatójával, ez asztalnál foglal helyet. A vizsgrü ételek elméleti és gyakorlati kérdéseket tartalmaznak; minden tanulónak körülbelül 150 fogást kell Iv-'ább elkészíteni. D ozo Ploszkonosz éltanuló hús egy téléit. Elég nehéz kérdés jutott neki: egy négyfogásos ebéd elkészítése, tálalása és felszolgálása. Rövid idő múlva a bizot1sÁg asztalira körített hering, borscsleves, borjüszúet és friss gyümölrsböt készült, komitól kerül. Mindezt Róza készítette. A leány részletesen elmagyarázza, hogyan főzte és sütötte ezeket az ételeket. A vizsgáztatók kérdéseket tesznek fel és helyeslően bólintanak. fíoza „kitűnőt" kapóit. Kifogástalanul érti mesterségéi. A gyakorlott szakácsok büszkék neveltjeikre. Mennyi já szakember került ki az iskola és az ipariskola falai közült Alekszej Szergejevics Panor például ma már a „Gol">6scsapápn"-gttár konyhájának chefje. Vezetése alatt naponta 50 féle fogási, 5 ezer adagot készítenek. A panaszok és a javaslatok könyvében egyetlen panaszt sem találtunk. amely az ő munkáját kifogásolta volna. De dicséretet annál főbbet olvashattunk. konyhában találtuk Panovot, amint éppen az egyik növendék által készített borscslevest. kóstolta meg. A fiatal szakács ugyanabban az iskolában tanul, ahol A kiegészítik a tudást, igyekszenek a tehetséges gyermekeket» felfedezni, a szakkör munkájába bevonni és tehetségük további kibontakozását elősegíteni. A közösen végzett munkát megszeretteti, a kezdeményező képességet továbbfejleszti. A szakkörön megtanulják a tanulók szabadidejük hasznos kitöltését. Természetesen mindez nem megy máról holnapra. Szeretettel, türelemmel végzett munka hozza csak meg a kívánt eredményt. A szakkör október elejém az önkéntesség elve alapján alakult. Huszönöt tagja van; lányok, fiúk vegyesen, a hatodik, hetedig osztályokból. A pajtások szeretik a földrajz szakkört. Minden héten két-két órás foglalkozást tartanak. Magyar elvtársnö a szakkör munkatervéről is beszél. — Munkatervünk a tanárjelölt képzésnek és iskolánk követelményeinek megfelelően terjedelmes. Szeged földrajzi, gazdasági, poIitüvai, kulturális. történelmi vonatkozásait dolgozzuk fel. A hazaszeretet kialakulása, a szülőföld szeretete nélkül nem lehetséséges. Tudatosítjuk a szülőföld értékeit, a szülőföld iránt érzett érzelmi kapcsolatot elmélyítjük. Felkutatjuk a közkönyvtárakat, a régi térkép és könyvkiadványokat. A múzeumot alaposan megismerjük, meglátogatjuk a Textilmüveket, a Gyufagyárat, a Kendergyárat. a Szálamigyárat. a Ládagyárat, a Mezőgazdasági Kísérleti Telepet, a Füvészkertet és egyes közintézményeket. öreg szegedi lakosokat keresünk fel és szólaltatunk meg Szeged életéről. Felkeressük geged történelmi nevezetességeit, Szegedről regényüket olvasunk. A látott, hallott, olvasott dolgokat, mint gyűjtött anyagot a pajtások fogalmazványban, rajzban, térképen, növény- és rovargyüjtcménybcn, talajgyüjteményben, ipari készítmények gyűjteményében dolgozzák fel és állítják ki. így érjük el azt, hogy pajtásaink a szellemi tevékenység mellett kézügyességet és különböző technikai tudást kívánó munkát is végezzenek. Eközben maguk is újabb és újabb technikai tudásra tesznek szert. így segítjük a politechnikai képzést. Közben megkezdődött a szakköri foglalkozás. Igazolatlan hiányzó nincs. A pajtások valóban szeretik a szakkörüket. A szakkörvezetó munkacsoportokat alakít. Az egyes feladatokat háromnégytagú munkacsoportok vállalják. Vezetőjüket maguk közül választják meg. Az egyes csooortok feladatait részletesen megbeszélik. A már megalakult csoportok edd tó végzett munkájukról beszámolnak. S úíabb feladatot kapnak. Eaye'ore Szeged régi térképeinek felkutatstása. megbeszélése' és rajzolása a fő tevékenységük. Nem is hinné az ember, hogv egv szakkörön mennyi mindenről szó esik: földrajzi, történelmi, néprajzi, művészi, technikai kérdésekről beszélgetnek a pajtások. S beszélgetve, vitatkozva és dolgozva válnak művelt szoe,r>'ista emberekké. Kovács Alajos Nagyobb gontSot fordítsanak a küldemények továbbítására a Szegedi MÁV Igazgatósághoz tartozó állomások dolgozó A Szegedi MÁV Igazgatóság vasutas dolgozói kiváló munkával készültek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra. Ennek eredményeképpen területünkön t. hódmezővásárhelyi Pályafenntartási Főnökség november 7 tiszteletére folyó verseny során él üzem lett, a szegedi, a mezőhegyesi, a kecskeméti, a mezőtúri és a bajai állomások fűtőházai pedig csaknem elérték az él üzem szintet Az elért eredmények mellett azonban egyes osztályokon komoly hibák mutatkoznak, amelyeket rövid időn belül ki kell javítani. Nem szabadna előfordulnia olyan esetnek, mint Orosházán, ahol például november 2-án 51 láda küldeményt pem továbbítottak a korábbi vonattal azért, mert Lénárt József szolgálattevő a szolgálat átadásakor nem számolt be részletesen felváltójának. Ugyancsak hiba volt a Alekszej Szergejevics j végzett 15 érrel ezelőtt. I Szeged Rókusi Állomáson az, hogy SZ. BOGORAD 'az Alföldi Cementáru Ipari Vállalat részére érkezett öt vagon érkezéséről nem értesítették a címzettet. Súlyos hibát követtek el a békéscsabai állomás dolgozói is. ahol két kocsi élőküldemény maradt vissza és 24 órát ácsorgott az állomáson. Ezek a hibák abból erednek, hogy az igazgatóság területén dolgozó illetékes személyek nem végzik elég lelkiismeretesen ellenőrzi munkájukat és nem végeznek olyan felvilágosító munkát, mint amilyet kellene a munka megjavítása érdekében. Most, amikor negyedik negyedévi tervünk teljesítéséről van szó, s a téli forgalom lebonyolítása még komolyabb, még lelkiismeretesebb munkát kíván vasutasainktői, az a feladatunk, hogy a hibákat mielőbb megszüntessük, a szállító feleinkkel a kapcsolatot msg jobban elmélyítsük és a szállító feleink igényeit a legmesszebbmenőleg kie'égítsük. Sziládi Sándor