Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-14 / 267. szám

SZOMBAT. 1853. NOVEMBER 14. DHMUGYflRORSZBG Ahol a farmereknek telt ígéretek soha nem válnak valóhásüá Tavaly novemberben. Eisen­hower elnökkéválasztása idején buzgó amerikai statisztikusok ki­számították, hogy Eisenhower a rzavaiást megelőző propaganda­hadjárat során 53 ezer kilométert utazott, 228 beszédet mondott és többszázezer kezet rázott meg. El­ismerésre méltó teljesítmény! Hoz­zá kell még tennünk, hogy a be­szédmondások és kézrézások zöme mezőgazdasági vidékeken történt. A teljes nyomorúság felé tartó amerikai kis- és középfarmerek annyi szép ígéretet kaptak ekkor az elnökjelölttől, hogy alig győz­ték hallgatni. A legtöbben el is hit­ték, hogy ha a köztársasági párt kerül hatalomra a demokrata párt helyett, egyszeribe megszépül a földművelők élete. Eisenhower ki­jelentette, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági árak esését, még­pedig oly módon, hogy a kormány államilag támogatja az árakat a költségvetés terhére. Most, agy esztendő távlatából bízvást megállapíthatjuk, hogy Eisenhower nem ismeri az ékes magyar közmondást: ©Az ígéret szép szó, ha meg'artják úgy jó*. A szép szavakból ugyanis nem lett több a semminél. R nyugati sattő az utóbbi időben hemzseg az amerikai tar­merek helyzetéről szóló cikkektől. Egyes lapok ©zöld lázadásról* ír­nak. Mi is hát a ©zöld lázadás?* Néhány héttel ezelőtt pótvélasztést tartottak az Egyesült Államok észa­ki részén elterülő Wisconsin •állam­ban. A szavazók túlnyomó része megbuktatta a jelöltjét és az zonyult az aratás, megteltek a magtárák, sőt sok vidéken helyi­ségek híjján a szabadban tárolják a gabonát. Csakhogy a kapitalista világban a bő termés nagyobb átok, mint a gyenge. Ha nagv a kínálat, zuhannak a felvásárlási árak. Emiatt pusztít a mezőgazda­sági válság az Egyesült Államok­ban is. Ebben sz évben például átlag húsz százalékkal olcsóbban vásárolták fel a mezőgazdasági termékeket a parasztoktól, mint 1951-ben. A ©Calífomia Farm Ri­porter* című lap szerint egyes fő­zelékféléket negyven százalékkal az önköltségi ér alatt kényszerül­tek a termelők értékesíteni, nem­csoda hát, ha az országban csök­kentik a vetésterület eket, s a kor­mány sem tud ennél jobb ©kive­zető utat* ajánlani a farmereknek. Siralmas tények .. Az állattenyésztő farmerek hely­zete pedig —f ha lehet — még si­ralmasabb. A nyugati vidékeken jelenleg 12—17 dollárt fizetnek a felvásárlók egy mázsa hűsért, hol­ott egy esztendővel eíelőtt még 24 doi'ár volt a vételár. Jlat gondolhatnánk ezek után. hogy: jóllehet a farmereket ki­uzsorázzák, viszont a városi la­kosság olcsóbban jut élelmiszerek­hez. Szó sincs ilyesmiről! Hiszen az élelmiszerek kiskereskedelmi ára ma 15 2 százalékkal magasabb, mint 1949-ben s továbbra is sza­kadatlanul emelkedik. így kelet­kezik az a visszás helyzet, hogy a városi dolgozók drágán jutnak élel­miszerekhez, ugyanakkor viszont a köftársasúgi párt l farmereket agrárolló sanyargatja, állam demokrata- mert bár potom áron eladják ter­A Központi Vezetőség hfctározat-a nyomán Több és jobb cipőt készítenek a Szegedi Cipőgyár dolgozói és készülnek az új tervévre A Szegedi Cipógyár dolgozói is "igyelmesen tanulmányozzák a Központi Vezetőség október 3l-i határozatát. Benne a párt újabb segítségét, a dolgozókról való fo­kozottabb gondoskodást látják De a feladatokat is örömmel fogadták, hisz ha ők ezután például még na­gyobb gonddal ellenőrzik a cipők minőségét, hogy csak jóminőségű áru jusson el a dolgozókhoz, job­ban takarékoskodnak az anyaggal, akkor a Szegedi Cipőgyár munká­sai is jobb cipőt olcsóbban vásá­rolhatnak. A határozat megjelenése óta na­ponta beszélnek az üzemben a dol­gozók s azon tanakodnak, mit ho­gyan csináljanak — a határozat szellemében — a munka jobbá té­tele érdekében. A munka jobbá tétele érdekében különböző egyéni elgondolások születtek s a dolgo­zók a maguk munkaterületén jelentősen fokozták november 7 óta eredményeiket. Pusztai Istvánné kétszeres sztahá­novista 127 százalékról 175-re, Iricz Dezső sztahánovista 135-ről 141-re, a tűzőben ifj. Balogh Sándorné 118-ról 146-ra, Mózes Míhályné pe­dig 121-ről 138 százalékra emelte teljesítményét. A pártszervezet, a szakszervezet és a vállalat vezetősége naponta tár­gyal arról, hogy az üzem hogyan járulhatna hozzá a Központi Veze­tőség határozatának mielőbbi vég­rehajtásához. A minőség további javítása különösen érinti az üze­met Igaz, a dolgozók általában 98 százalékos minőségi munkát vé­geznek, de azt akarják, hogy a Szegedi Cipőgyárból teljesen kifo­gástalan cipők kerüljenek ki. Ez­ért naponta értékelik a minőséget és az anyagellátást is úgy szerve­zik meg, hogy a munkadarabok minőségileg kifogástalanok legye­nek. A Központi Vezetőség határo­zata felhívja az üzem figyelmét arra is, hogy az üzem vezetőségé­nek minden erővel biztosítani kell az 1953-as népgazdasági terv si­keres teljesítését. Ennek érdeké­ben az üzem vezetősége néhány nappal ezelőtt összehívta az üzem setahánovístáit és megbeszélte ve­lük a feladatokat. Az azóta eltelt idő alatt az üzem sztahánovistái adandóbban foglalkoznak és törődnek ezután is azokkal a dolgozókkal, akik gyakorlatlan­ságuk miatt nem tudták még el­érni a 100 százalékot. Ezek a dol­gozók szívesen veszik át a sztaháno­visták munkamódszereit s alkal­mazzák a jól bevált munkafogáso­kat. Ennek következtében már ér­tékelhető mennyiségi és minőségi javulás mutatkozik munkájukban. Es a jel arra mutat, hogy az el­múlt negyedévi 101.6 százalékos teljesítménnyel szemben a negye­dik negyedévben még szebb ered­ménnyel búcsúznak el az 1953-as év­től. A Szegedi Cipőgyár vezetősége sokat foglalkozott már az 1954. évi népgazdasági terv rájuk eső részé­nek jó előkészítésével is. Az üzem 1954-ben új munkára tér át, a dol­gozók cipőszükségletének kielégí­tése érdekében és ez az új munka számos dolgozó előtt még ismeret­len a gyakorlatban. Éppen ezért a napokban egy i tanműhelyt nyitnak meg, ahol a dolgozók az év végére meg­ismerkednek az űj modellek s az új munkadarabok gyártá ával. Fz biztosítéka lesz annak, hogy a Szegedi Cipógyár dolgozói az 1954-es esztendőt zökkenőmentesen kezdik meg, s az átképzett dolgo­zók már az év elején is jó ered­ményeket érjenek el. A vállalat vezetősége ezentúl na­gyobb gondot fordít a forgóeszkö­zök csökkentésére is. Az üzem te­rületén felkutattak minden olyan anyagot, amelyekre ebben az esz­tendőben, sőt hosszú időn ét nem lesz szükség Így került ki a rak­tárból jelentős mennyiségű festék, vászonbélés, cipőfűző és még szá­mos értékes anyag. amelyeket olyan vállalatoknak adnak át, ahol azonnal fel tudják használni. A Szegedi Cipőgyár vezetősége és dolgozói így harcolnak a Köz­ponti Vezetőség határozatának végrehajtásáért s a párt által ki­tűzött célok, a kormány pro­grammja megvalósításéért. •;árti képviselőt küldött az ameri­kai szenátusba. Sokan azt mond­tatják erre: ©demokrata, vagy köztársasági? Egyik kutya, másik i o nem jelent ez változást*. Lé­üvegében valóban ez a helyzet. De s ámításba kell venni, hogy Wis­cénsin mezőgazdasági vidék s ami­kor a parasztok — e vidéken hosz­xiú idő óta először — demokrata­párti jelöltre adták voksaikat, ez­:el a kormánypárt mezőgazdasági politikája felett mondtak ítéletet. Szavazataikkal azt hangbztatták, hogy már nem hisznek az elnök­választás előtt festett álomképek­nek. Ez hát a ©zöld lázadás*, azaz a szántóföldek népének mindjobban erősödő hangja az Eisenhower­kormány mezőgazdasági politikája ellen. Mi készteti a farmereket a mind szélesebb körű fellépésre? Egyre sanyarúbbá váló életük, a rohamos elnyomorodás. Híve talcs adatok állnak ren­delkezésünkre arról, hogy az Egye­sült Államok farmerjeinek összjö vedelme az idén az adók levonása után mintegy 12.5 milliárd dollár lesz. Ez az összeg a tavalyinál egymilliárd dollárral, az 1947. évi­nél pedig négymilliárd dollárral kevesebb. Másszóval: hat év alatt negyedével csökkent az amerikai lqrmerek jövedelme. Mi az oka ennek az irányzat­nak? Aszályos volt talán az idő­járás s balul sikerült az idei ter­més? F^váMalén nem. Dúsnak fci­mékeiket, csak borsos összegekért szerezhetnek be iparcikkeket Nem csoda ezek után, ha megoldhatat­lan nehézségekkel küzdenek a me­zőgazdasági gépgyárak, hiszen — nincs vásárló. így hat a mezőgazdasági válság az ipari válság fokozódására Ugyanakkor az ipari depresszió miatt nő a munkanélküliség, csök­ken a vásárlóképesség, s a városi lakosság kevesebb élelmiszert fo­gyaszt, ami a mezőgazdasági vál­ságot súlyosbftla. A kölcsönös ne­hézségeket pedig csak növelik a fegyverkezéssel járó mérhetetlen terhek. Tegyük fel a kérdést: ki az, aki leszedi a tejfölt, miközben a termelő és a fogyasztó ráfizet? A nagytőke. A hatalmas felvásárló cégek, amelyek nevetséges árakat fizetnek, s roppant haszonnal ad­iák tovább a portékát, valamint az élelmiszeripari társaságok, ame­lyek közül 28 legnagyobb egyetlen év alatt 21 százalékkal növelte profitját. ís nemcsak a rabló-feltételek mellett történő felvásárlással nyo­morítja el a nagytőke a farmere­ket. A pénzintézetek csápjai mesz­szire nyúlnak... Az állandó ne­hézségekkel küzdő termelő gyak­ran igyekszik kölcsön felvételével kilábolni a bajból, s ennek csak­nem minden esetben végzetes el­adósodás a következménye. EGY SZAKKÖR MUNKÁJA Nálunk Magyarországon a poii-1 Az iskolai tananyagok elmélyítik, technikai nevelést minden tantárgy keretében a lehetőségek határain beliii igyekszünk megvalósítani. A szocialista iskola politechnikai kép­zését azonban nálunk főleg a szak­köri foglalkozások biztosítják. En­nek szellemében dolgozik az T. sz. Gyakorló Altalános Iskola földrajzi szakköre is. Az iskola folyosója csendes. Amint benyitok az egyik leány­osztályba, ahol a földrajzi szakkör tartja foglalkozásait, a szervezett és fegyelmezett munka zsongása fogad. A pajtások, még csak gyüle­keznek, de máris a térképek, ké­pek és egyéb anyagok között szor­galmaskodnak. Vidám köszöntésük és munkájukat nyugodtan tovább­végző tevékenységük mutatja, hogy a látogatókat megszokták. A szakköri munka megkezdése előtt Magyar Márta elvtársnő, a fö'drajzi szakkör vezetője ismer­teti a szakkör feladatát. A poli­technikai képzés biztosítása, a szü­lőföld megismertetése, a hazaszere­tet elmélyítése — ezek az alapvető feladatok. A szülőfölddel való részletes fogla'kozás már azért 's nagyon fontos, mert a tanulók sem a többi osztályban, sem a közép­iskolákban nem találják meg azt elég részletesen, A szakkör bátor heiytái'á?ra nevel. Az cWá (eves lf oszkvában sok ét­kezde és vendéglő lanyháján találkozha­tnn hófehér köpenybe öltözött fiatal fiúkkal. A kétéves szakácsisko­la, a 33. számú iparis­kola és más ilyenirányú szakiskolák növendékei ezek a fiatalok. A szakácsiskola 2( íres múltra tekint visz­sva. Több, mint tízezer szakács lépett ki falai közül az életbe. A ta­nulók hetenkint két na­pán elméleti k'pzésben részesülnek, négy napig ledig gyakorlati ismére­i -kkel gyarapítják tudá­sokat, szak-képzett sza­kácsmesterek irányításá­val. Amikor belépünk nz osztályba, éppen .,Beef­steak óra" folyik. Az asztalnál 13 leány ül. l'gyik leány a táblánál áll és az asztalra helye­zztt bcefslcukre tekint­ve elmondja e húsétel elkészítésének folyama­lát. A szomszéd osztály­ban mcgmu'allák ne­künk az étkezdék és vendéglők kon «hóinak g '- ' ' arendazéseil. IN - máris gyakorlat, ^ váltja fel az elmé­letet. Végigjárjuk a tá­gas konyhát és az ét­kező iálalótermét. Alacsonynövésű fiú áll az asztal melleit és hatalmas késével egy bárányt darabol. Neve: Vologya Szinyicin és mindössze tizenhat éves. Meglehetős aggodalom­mal szemléli a bárányt és figyelmesen hallgat­ja az oktató magyará­zatát. — Ne búsulj, menni fog a dolog! — moso­lyodik el A. I. Vasziljev Oktató. A bárány után lazac kerül az asztalra. A dundi Tamara. S~onyina ügyes, hozzáértő moz­dulatokkal szeli fel a halat, A leány második éve tanul a szakácsisko­lában és már jól ismeri a hideg étel"k. elkészí­té-'mk •módját. t1 z dún a kis Liza Zsuravljova áll az asztal mellé. Ö az első osztályba jár. feladnia: egy káposztafej apróra rágása. Kosztytn mes­ter picgm.vla.tjn tnn't­vácr'vnk, hogyan rá "ja el h"l-cscn a káposzta­torziót, A gyakorlati órákon váratlan kudarcok is előadódnak, A folyosóról hangos nevetés és be­szélgetés zaja hallat­szott. Mindannyian Kól­ja Manujlo von nevet nck: Kolja levest ké­szített és kóstolót adott belőle barátainak. — Elsóztad, barátoml — kiáltották nevetve társai. . .. A kuznyecki híd és a Nyeglinnaja-utca sarkán lévő büffé-étte­remben a másodéves nö­vendékek vizsgáznak. A vizsgáztatóbizott­ság, élén Valmtyina Mi­hajlovna Karpenkoval, az iskola igazgatójával, ez asztalnál foglal he­lyet. A vizsgrü ételek elméleti és gyakorlati kérdéseket tartalmaznak; minden tanulónak kö­rülbelül 150 fogást kell Iv-'ább elkészíteni. D ozo Ploszkonosz él­tanuló hús egy té­léit. Elég nehéz kérdés jutott neki: egy négy­fogásos ebéd elkészítése, tálalása és felszolgálása. Rövid idő múlva a bi­zot1sÁg asztalira körí­tett hering, borscsleves, borjüszúet és friss gyü­mölrsböt készült, kom­itól kerül. Mindezt Ró­za készítette. A leány részletesen elmagyarázza, hogyan főzte és sütötte ezeket az ételeket. A vizsgázta­tók kérdéseket tesznek fel és helyeslően bólin­tanak. fíoza „kitűnőt" kapóit. Kifogástalanul érti mesterségéi. A gyakorlott szaká­csok büszkék neveltjeik­re. Mennyi já szakember került ki az iskola és az ipariskola falai közült Alekszej Szergejevics Panor például ma már a „Gol">6scsapápn"-gttár konyhájának chefje. Ve­zetése alatt naponta 50 féle fogási, 5 ezer ada­got készítenek. A pana­szok és a javaslatok könyvében egyetlen pa­naszt sem találtunk. amely az ő munkáját kifogásolta volna. De dicséretet annál főbbet olvashattunk. konyhában talál­tuk Panovot, amint éppen az egyik növendék által készí­tett borscslevest. kóstol­ta meg. A fiatal sza­kács ugyanabban az is­kolában tanul, ahol A kiegészítik a tudást, igyekszenek a tehetséges gyermekeket» felfedezni, a szakkör munkájába bevonni és tehetségük további kibontakozását elősegíteni. A közösen végzett munkát megszeretteti, a kezdemé­nyező képességet továbbfejleszti. A szakkörön megtanulják a tanulók szabadidejük hasznos kitöltését. Természetesen mindez nem megy máról holnapra. Szeretettel, türe­lemmel végzett munka hozza csak meg a kívánt eredményt. A szakkör október elejém az ön­kéntesség elve alapján alakult. Hu­szönöt tagja van; lányok, fiúk ve­gyesen, a hatodik, hetedig osztá­lyokból. A pajtások szeretik a földrajz szakkört. Minden héten két-két órás foglalkozást tartanak. Magyar elvtársnö a szakkör mun­katervéről is beszél. — Munkatervünk a tanárjelölt képzésnek és iskolánk követelmé­nyeinek megfelelően terjedelmes. Szeged földrajzi, gazdasági, po­Iitüvai, kulturális. történelmi vonatkozásait dolgozzuk fel. A hazaszeretet kialakulása, a szülő­föld szeretete nélkül nem lehetsé­séges. Tudatosítjuk a szülőföld értékeit, a szülőföld iránt érzett ér­zelmi kapcsolatot elmélyítjük. Fel­kutatjuk a közkönyvtárakat, a régi térkép és könyvkiadványokat. A múzeumot alaposan megismerjük, meglátogatjuk a Textilmüveket, a Gyufagyárat, a Kendergyárat. a Szálamigyárat. a Ládagyárat, a Me­zőgazdasági Kísérleti Telepet, a Füvészkertet és egyes közintézmé­nyeket. öreg szegedi lakosokat ke­resünk fel és szólaltatunk meg Sze­ged életéről. Felkeressük geged történelmi nevezetességeit, Szeged­ről regényüket olvasunk. A látott, hallott, olvasott dolgo­kat, mint gyűjtött anyagot a pajtások fogalmazványban, rajz­ban, térképen, növény- és rovar­gyüjtcménybcn, talajgyüjte­ményben, ipari készítmények gyűjteményében dolgozzák fel és állítják ki. így érjük el azt, hogy pajtásaink a szellemi tevékenység mellett kéz­ügyességet és különböző technikai tudást kívánó munkát is végezze­nek. Eközben maguk is újabb és újabb technikai tudásra tesznek szert. így segítjük a politechnikai képzést. Közben megkezdődött a szakköri foglalkozás. Igazolatlan hiányzó nincs. A pajtások valóban szeretik a szakkörüket. A szakkörvezetó munkacsoportokat alakít. Az egyes feladatokat három­négytagú munkacsoportok vál­lalják. Vezetőjüket maguk közül választ­ják meg. Az egyes csooortok fel­adatait részletesen megbeszélik. A már megalakult csoportok edd tó végzett munkájukról beszámolnak. S úíabb feladatot kapnak. Eaye'o­re Szeged régi térképeinek felkuta­tstása. megbeszélése' és rajzolása a fő tevékenységük. Nem is hinné az ember, hogv egv szakkörön mennyi mindenről szó esik: földrajzi, történelmi, nép­rajzi, művészi, technikai kérdések­ről beszélgetnek a pajtások. S be­szélgetve, vitatkozva és dolgozva válnak művelt szoe,r>'ista emberek­ké. Kovács Alajos Nagyobb gontSot fordítsanak a küldemények továbbítására a Szegedi MÁV Igazgatósághoz tartozó állomások dolgozó A Szegedi MÁV Igazgatóság vas­utas dolgozói kiváló munkával ké­szültek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalomra. Ennek eredmé­nyeképpen területünkön t. hódme­zővásárhelyi Pályafenntartási Fő­nökség november 7 tiszteletére fo­lyó verseny során él üzem lett, a szegedi, a mezőhegyesi, a kecske­méti, a mezőtúri és a bajai állomá­sok fűtőházai pedig csaknem elér­ték az él üzem szintet Az elért eredmények mellett azonban egyes osztályokon komoly hibák mutatkoznak, amelyeket rö­vid időn belül ki kell javítani. Nem szabadna előfordulnia olyan eset­nek, mint Orosházán, ahol például november 2-án 51 láda küldeményt pem továbbítottak a korábbi vo­nattal azért, mert Lénárt József szolgálattevő a szolgálat átadásakor nem számolt be részletesen felvál­tójának. Ugyancsak hiba volt a Alekszej Szergejevics j végzett 15 érrel ezelőtt. I Szeged Rókusi Állomáson az, hogy SZ. BOGORAD 'az Alföldi Cementáru Ipari Válla­lat részére érkezett öt vagon érke­zéséről nem értesítették a cím­zettet. Súlyos hibát követtek el a békéscsabai állomás dolgozói is. ahol két kocsi élőküldemény ma­radt vissza és 24 órát ácsorgott az állomáson. Ezek a hibák abból erednek, hogy az igazgatóság területén dol­gozó illetékes személyek nem vég­zik elég lelkiismeretesen ellenőrzi munkájukat és nem végeznek olyan felvilágosító munkát, mint amilyet kellene a munka megjaví­tása érdekében. Most, amikor negyedik negyed­évi tervünk teljesítéséről van szó, s a téli forgalom lebonyolítása még komolyabb, még lelkiismeretesebb munkát kíván vasutasainktői, az a feladatunk, hogy a hibákat mielőbb megszüntessük, a szállító feleinkkel a kapcsolatot msg jobban elmélyít­sük és a szállító feleink igényeit a legmesszebbmenőleg kie'égítsük. Sziládi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom