Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

2 PÉNTEK, 1953. NOVEMBER 13 Mi iöiiénik a nagyvilágban? Ausztria függetlensége és as osztrák „Trizónia" A» „ősterrelehísche fol/iudmcímű osztrák lap egyik októbervégi számában cikk jelent meg arról, hogy a nyugati hatalmak között az atlanti szövetség vezérkarában titkos megállapodás jött létre az ausztriai -Trizónlamegteremtéséröl; vagyis arról, hogy Ausztria jelenleg francia, angol és amerikai megszállás alatt álló részeit amerikai vezetés alatt egyesíteni akarják. Röviddel a cikk megjelenése után Helmcr osztrák belügyminiszter innsbrucki beszédében bejelentette, hqgy a francia megszálló csapatok valószínűleg távoznak Tirolból és Voralbcrgből és helyüket amerikai katonaság veszi át. Helmer beszédét követően rövidesen elterjedt a hír, hogy az angol megszálló „csapatok szintén kivonulnak az áltáluk megszállva tartott övezetből és feladataikat a jövőben amerikai katonaság látja el. Az "österrelchische Volksstimme» cikke és az osztrák belügyminiszter bejelentése a békeszerető és demokratikus osztrák közvéleményben nagy felháborodást és elkeseredést keltett, mivel a nyugati hatalmak megállapodása egyrészt figyelmén kívül hagyja az Ausztriát megszállva tartó négy nagyhatalom közötti korábbi megállapodást; másrészt, mert az a tény, hogy a nyugatausztriai három övezet helyett egyetlen hármas övezet lehet, súlyosan veszélyezteti a békét és hosszú időre kitolná az osztrák államszerződés megkötésének' Időpontját. Ausxtrla háborúutáni helyavlével, függetlenségével és szabadságával kapcsolatban éppen tíz évvel ezelőtt, a német fasizmus ellen háborút viselő nagyhatalmuk közös, Moszkvában közzétett nyilatkozatában hangzottak el először iránytmutató kijelentések. Bár a moszkvai nyilatkozat1 nem határozta meg pontosan az osztrák függetlenséghez és szabadsághoz vezető utat, mégis alapvető különbség volt és van az Ausztria jövőjével knpesolatos szovjet és angolszász álláspont között. A Bécset felszabadító szovjet csapatok paranésnoka, Tolbuhtn tábornagy 1945 április fl-i proklamációja a szovjet csapatok feladatát Ausztriában a német fasiszta erők megsemmisítésében és az ország függetlenségének biztosításában határozta meg. Ezzel szemben az angol megszálló csapatok parancsnoka, Alexander tábornagy már akkor ls arró! beszélt, hogy az angol csapatok mint győztesek jöttek Ausztriába és gyakorolni kívánják az őket megillető hatalmat. Av 1946 június 28-án a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között létrejött, úgynevezett "II. Ellenőrzési Egyezmény* értelmében négyhatalmi szövetséges szervezet dönt Ausztria egészét érintő kérdésekben, együttesen. A négyhatalmi szövetséges szervezet szervei a négy főbiztosból álló Szövetséges Tanács, a négy főbiztos egy-egy magasrangú képviselőjéből megalakított Végrehajtó Bizottság és a négy nagyhatalom mindegyike áltál létrehozott Főbiztossági Tagozat. A Szövetséges Tanács határozatai csak akkor érvényesek, ha azokat egyhangúlag hozták. A négy megszállási övezetre osztott országban mindegyik övezet főbiztosa köteles a Szövetségi Tanács döntéseinek végrehajtásáról és az A „L'beralíon" Franeo Spanyolországénak Gibraltárra vonatkozó igényeiről Párizs (TASZSZ). A „Liberation" jelentése szerint Franco Spanyolországában az utóbbi időben ismét hadjárat indult „Gibraltár visszaszerzéséért". „Madridi amerikai katonai körök — írja a lap — úgy vélik, hogy Franco rövidesen ismét hivatalosan követeli Gibraltár visszaadását Angliától. E támadás ürügye igen egyszerű: a nemrég aláírt egyezmény értelmében a Gibraltár közelében lévő több spanyol katonai támaszpontot az Egyesült Államoknak adták át, ami értelmetlenné teszi az angol katonai támaszpont létezését". A „Libération" megállapítja, hogy a spanyol-amerikai katonai szerződésnek titkos cikkelye szerint az Egyesült Államok kötelezi magát, hogy támogrfja „Spanyolország törvényes igényeit Gibraltárra", azzal a feltétellel, hogy lamerlknl és spanyol tengerészek közösen használják majd a támaszpontot", egyezményben kijelölt feladatok elvégzéséről gondoskodni. Az azóta eltelt események azt bizonyították, hogy e megállapodások előírásait csupán a Szovjetunió tartotta be. A nyugati hatalmak főbiztosai a Szövetséges Tanács legteljesebb mellőzésével hajtották végre intézkedéseiket. Az osztrák államszerződés, melynek megkötése esetén Ausztria ismét visszanyerné függetlenségét, eddig csupán azért nem jött létre, mert n Szövetségi Tanácsba delegált nyugati kiküldöttek minden, nz osztrák nép érdekeit szem előtt tartó szovjet javaslatot visszautasítottak, hogy ezáltal Ausztria területét agressziós céljaik megva.lósítására használhassák fel. A nyugati sajtóban egyre több cikk foglalkozik Ausztria esetleges háborús szerepével. Ausztria az atlanti tömb terveiben felvonulási terület lenne Nyugat-Németország, Olaszország és a Balkán között. Az ausztriai nyugati megszállás alatt álló zónák segítségével a nyugati nagyhatalmak Németország Jelenlegi kettécsztottságához hasonló helyzet előidézésére és agressziós felvonulási terület létesítésére törekszenek, azonban az Osztrák Népi Ellenzék — a kommunisták, a baloldali szocialisták és haladó polgári pártok szövetsége — erélyes tiltakozása és ellenállása, az államszerződés mielőbbi megkötéséért folytatott harca hatalmas erőt és akadályt jelent a nyugati törekvések megvalósulásának útjában. A demokratikus osztrák közvélemény egy emberként követeli a négy nagyhatalom közötti tárgyalások haladéktalan megindítását, Ausztria függetlenségének mielőbbi megvalósítását. Petrovics István Rövid külpolitikai hírek Keszon <Uj-Klna). A koroal politikai ertekezletet megelőző tanácskozásokon résztvevő koreal-kina! küldöttség novomber 11-én a következő hivatalos közleményt adta ki: A két fél tanácsadói november 11-én ismét zárt ülést tartottak, bogy megvitassák a politikai értekezlettel kapcsolatos kérdéseket. • London (MTI). A londoni rádió közi i: Csütörtökön bejelentették, hogy az angol kormányban bizonyos változásokat eszközölnek. F.den külügyminiszter mellett a jőnőben két óllnmminlszter fog működni a külügy toriiletén, az egyik Retwyn T.loyd, Nagy-Britannia ENRZ béli képviselője, a másik pedig Lord Rending eddigi külügyi államtitkár. Ezenkívül egy újabb külügyi államtitkárt neveztek ki. * Szófia (TASZSZ). A bolgár nép lelkesen készül a küszöbönálló december 20-1 nemzetgyűlési választásokra. Sok szófiai üzemben a dolgozók tömoggyfllősrkcn vettek részt, ohol megválasztották képviselőjelöltjeiket. Az üzemekben és gyárakban a Bolgár Kommunista Párt, valamint a kormány vezetőit, kiváló közéleti személyiségeket és a termelésben élenjáró dolgozóknt jelöltek nemzetgyűlési képviselőnek. • Peking (Uj-Kina). 'A' vietnámi néphadsereg főparancsnokságának november 10-i hivatalos közleménye jelenti, hogy a franciák 1953. olső tíz hónapjában összesen 55.988 embert veszítettek Indokínában. • Szabó Imro rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság Buonos-airesi követe, akit az elnöki tanács Buenos-alrcsi követi megbízásának érintetlenül hagyásával megbízott a Magyar Népköztársaság bolíviai képviseletével, november 12-én átadta megbízólevolét dr. Victor Pnz Estonssoronak, a Bolíviai Köztársaság elnökének. New-York (TASZSZ) November 10-én érvénybelépett az a törvényerejű rendelet, amelyet Batlsta kubai katonai diktátor kormánya a napokban Kuba Népi Szocialista Pártja betiltásával kapcsolatban kiadott. Batlsta kormánya nyilatkozatában kijelentette, hogy az 194R-ban Bogotában megtartott „amertkaközi konferencia határozatainak megfelelően" cselekszik. Mint ismeretes, a határozatokat Washington nyomásának hatására fogadták el. A rendőrség megindította a hajszát Kuba népi szocialista pártjának tagjai ellen. November 8-án a katonai hírszerző szervek ügynökei letartóztatták a párt vezető funkcionáriusait, Joaquln Ordoqul-t, volt kongresszusi képviselőt és Edit Garcia Buchacs-t, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tanácsának tagját. Külpolitikai krónika Bróssgi önkéry Olaizo siógban TS özlsmertek az olasz fckeleingcsek második vildgháborúban elkövetett gyalázatos. gaztettei. Görögországban, ahol olasz megszálló csapatok garázdálkodtak, a nép még jól emlékszik ezekre a gyatázatosságokra. Ezt irta mag Rcnzo Itenzi haladó olasz újságíró filmszcená• riumában. Guido Aristarco, a „Clnema Nuovo" című folyóirat igazgatója leközöltette a szcenáriumot. Azt hinné az ember, hogy az olasz hatóságok, amelyek nem győzik hangoztatni, hogy a fasizmus ellen, s a demokrácia mellett vannak, helyeslőleg fogadták ezt az igaz elbeszélést, amely a beavatkozóknak görög földön elkövetett garázdaságairól szól, s kitűnik belőle, hogy az olasz katonák akkor már kezdtek ellenséges szemmel nézni a fasizmusra. Nem így történt. A milanói haditörvényszék „a fegyveres erők gyalázásának" vádjával eljárást indított Renzi és Aristarco ellen. Védőik minden érvét elu'asílotla. „El kell ismerni a hadseregnek az államrcnd és a kormányzat formáitól független történelmi és erkölcsi folytonosságát" — hangoztatták a birálc. A mai Olaszországban tehát Mussolini hivatalos tisztséget betöltő hivei nyíltan szolidaritást vállaltak a fasiszta agresszióval és „erkölcsileg" védelmükbe vélték a fegyveres erőszakot. Olaszország közvéleményt természetesen mélységesen felháborította az igazságszolgáltatásnak ez a fasiszta merénylete. A demokratikus jogászok szövetsége tiltakozást emelt „az alapvető polgári jogok e rendkívül komoly lábbaltiprása" ellen. A CG1L titkársága, az olasz újságírók országos szövetsége és más szervezetek szintén tiltakoztak. Újságírók, filmművészeti dolgozók, neves kulturális személyiségek — kritikusok, rendezők, művészek — és sokan mások helyi gyűléseiken szolidaritási nyilatkozat okai tettek a letartóztatott Rrrzi és Aristarco mellett. Számos képviselő interpellációt nyújtott be a kormánynak ezzel az üggyel kapcsolatban. A tervbeveti fasiszta pert mégis lefolytatták, A minisztertanács irodája engedélyezte — hivatkozással... a Mussolin' alatt kiadott törvénykönyvekre és törvényekre. A fasisstabarát bírák azonban utolsó pillanatban valamennyire kénytelenek voltak engedni. A közvélemény nyomására csak feltételesen ítélték el Itrnzl és Aristarcot. A lényeg ettől azonban vem változik. Az olasz hatóságok üldözik a haladó művészeti dolgozókat, akik küzdenek a fasizmus feléledése ellen. Ugyanakkor nagy hírverést csapnak például a „Hősi roham" eimű filmnek, amely Hitler olasz szövetségeseinek szovjet földön elkövetett bűntetteit magasztalja. Ezek a tények határozott, irányvonalat árulnak el. Ez az irányvonal megtelel az atlanti tömbbeli főkolomposok elgondolásainak. de szögesen ellentétes az olasz nép érdekeivel. Nagyarányú tün'et'seH Franc'ao sz-"»ban a Compiéane-I fegyverszünet évfordulóján N'Ugat-Hémetország ujrafegyverzése ellen Párizs (MTI). Szerdán, az első világháborút befejező Complégne-i fegyverszünet évfordulóján, a lakosság széles rétegeinek részvételével nagyarányú tüntetések voltak Párizsban és a nagyobb vidéki városokban Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, Párizsban három helyen voltak ilyen tüntotések. A Champs Elyséesen csaknem kőt órán át vonultak el a hadviseltek, volt deportáltak és ellenállók, társadalmi érdekképviseletei tagjainak ezrei. A másik tüntetés színhelye a Quartler Latin volt. A harmadik tüntetés a Sorbonne udvarán zajlott le sok egyetemi tanúr és közéleti személyiség, köztük Iréné Joliot-Curie asszony jelenlétében. A SZOT aktívaülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön este a Vasas Szakszorvezet Székházában aktivaülést tartott, amelynek napirendjén a szakszervezetek III. világkongresszusáról szóló beszámoló szerepelt. Az aktivaülést Gobbi. Hilda Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének szavalata vezette be, majd Komor Imre, a SZOT elnökségének tagja Üdvözölte az ülés magyar résztvevőit és a külföldi delegátusokat: uruguayi és aranyparti szakszervezeti küldötteket. Ezután Kristóf István elvtárs. a SZOT elnöke, a szakszervezetek III. világkongresszusán részt vett magyar küldöttség vezetője tartotta meg beszámolóját. Kristóf István elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy a III. szakszervezeti világkongresszus a szakszorvezet! mozgalom történetében egyedülálló volt. A III. világkongresszus az egység kongreszsztisa volt. A kapitalista országok dolgozóinak helyzetéről szólva Kristóf István elvtárs, elmondotta, hogy az Egyesült Államokban a dolgozókat sújtó adók tizenkétszeresen felülmúlják az 1937—38 évieket. Franciaorszdaban kid és félszeresérc, Angliában kétszeresére emelkedtek az adók 1938-hoz viszonyítva. Az európai 12 főkapitalista ország hivatalosan közölt adatai szerint a munkanélküliek száma 1948-tól 1950, áprilisáig 45 százalékkal emelkedett. Még rosszabb a helyzet Ausztráliában, Kanadában, Japánban és Indiában, ahol a teljes munkanélküliek száma 1948-tól napjainkig megkétszereződött. 1" n nagy érdeklődés kisérte a krn-rcssznson Svernyik elvtársnak, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsa elnökének beszámolóját, aki ismertette, hogy a Szovjetunióban az 1953. április 1-én végrehajtott hatodik árleszállítás után mennyire megnőtt a pénz vásárlóereje 19*7• hez képest. Élesen megmutatkozott a kongresszuson ismertetett adatokból a kapitalista országok és a Szovjetunió lakosságának életszínvonala közötti különbség. Miközben a Szovjetunióban a kenyér ára 61 százalékkal csökkent, Franciaországban a kenyér ára több. mini kétszeresére emelkedett. Míg a Szovjetunióban a cukor ára felére csökkent, Franciaországban közel megháromszorozódott. Hasonló a helyzet a vajjal, a tejjel, a hússal is. A Szakszervezeti Világszövetség megalapítása nagy befolyást gyakorolt n gyarmati és félgyarmati országok szakszervezett mozgalmának fejlődésére. A SZOT elnöksége — mondotta befejezésül — megvitatta a III. szakszervezeti világkongresszus határozatait és azokat magáévá tette. Szenijon Boriszovics, a cipőgyár kereskedelmi igazgatója egy szép délelőttön kényelmes bőrkarosszékébe süppedt. Egyszer csak benyitott hozzá régi barátja, Grigorij Matvejevics Grusevoj, az egyik cipőáruház vezetője. Szemjon Boriszovics jól tudta, miért jón hozzá régi barátja, de úgy tett, mintha nagyon örülne és meg lenne hatva a látogatástól. — Tönkre megyek ebben a munkában. Hidd el, legszívesebben itthagynám ezt a nagy gyárat és valami nyugodt, kis gyárban lennék... "Itthagynád!? — gondolta Grusevoj. — Hiszen úgy trónolsz itt, mint egy cipőkirály és várod, hogy eléd járuljanak*. Hangosan azonban csak ezt mondta: — Ide figyelj, Szenya. Segíts, hogy hozzájuthassunk 600 pár cipőhöz a 14-es mintából... Fehér szandál kék, vagy piros díszítéssel... Nincs belőle... Szemjon Boriszovics úgy néz barátjára, mint akit mélyen megbántottak, majd keserves sóhajjal némi szódabikarbónát vesz be. — Hogy képzeled ezt, Grisa! Hiszen nagyon jól EZ AZ UTOLSÓ ESET tudod, hogy a 14-es számú modellt az egész város szétkapkodta. Nem tudok belőle többet szállítani! Ott van ellenben a 142. minta, az is fehér szandál, kék szegéllyel. Nagyon csinos és nem is drága. — Láttam, — sóhajt lemondóan Grusevoj. — No és? Tiszta bőr. Es ... nem is rossz fazon. — Nem is rossz? Hallanád csak, mtt mondanak a vevők az áruházban a te 142-es modelledről. Szemjon Boriszovics dühbe gurul. — Nem fontos, hogy mit mondanak! Nem felel meg nekik?! Hát akkor menjenek Párizsba! Mi egyszerű, szerény emberek vagyunk, az ízlésük ls szerény. A szerénység a szocialista embertípus ékes tulajdonsága! Grigorij Matvejevics érzi, hogy a beszélgetés kedvezőtlen fordulatot vett s ha így megy tovább, akkor egyetlen párat sem lát a 14-es számú modellből. Igy aztán gyorsan taktikát változtat: —- Nincs kedved kijönni holnap a labdarugómérkőzésre? Szereztem neked két jegyet. Szemjon Boriszovics azonban jegesen válaszol: — Van jegyem. Még, hogy a vásárlók ízlése...! Arra való a reklám, befolyásoljuk az emberek ízlését. Meg kell érteniök, hogy a 142-es modell igen ls jó és szép. Egyszóval — nem segíthetek rajtad. Csókoltatom a családodat. A cipőáruház boldogtalan vezetője felállt, de még egy utolsó esdeklő pillantást vet barátjára. Szemjon Boriszovicsnak eszébe jutnak a régi iskolai emlékek ... Ellágyulva mondja: — Jól van, hát küldök száz pár 14-est, de adok hozzá 300 párat a 142-esből. Grusevoj sietve megtelefonálja az örömhírt az áruházba s az eladók ugyancsak sietnek értesíteni rokonaikat és ismerőseiket, hogy most jöjjenek vásárolni, mert érkezett néhány pár abból a szép szandálból... A 142-es cipőmodellek pedig, amelyek leginkább egy középkori gályához hasonlíthatók, tovább porosodnak a raktárakban. * Eltelt egy év. Grigorij Matvejevics irodájában (U. Kopogtatnak és belép az ajtón Szemjon Boriszovics. Grusevoj jól tudta, hogy ml hozta oda a kereskedelmi igazgatót, de úgy tett, mintha nagyon örülne. — Nézd csak, te vagy az Szenya! Milyen rég nem láttalak! — Nézd Grisa — kezdi megtörten. — Tudod jól, hogy megváltozott a helyzet. Közvetlen kapcsolatba kellett lépnünk az üzletekkel és most már csak azt vesztek át, amit tl akartok. .. Nézd, nem vennétek át még utoljára 600 párat ebből a 19-es modellből... No és persze a 142esből... Tudnál adni egy kis szódabikarbónát? ... Grusevoj arca szigorúra válik. — Menj ki az áruházba és hallgasd meg az idétlen bárkáidról a vevők véleményét Szemjon Boriszovics keservesen sóhajt, — Nem jönnél el holnap az Operába? Tudnék szerezni neked két jegyet.., — Hagyjuk csak az operát! A vevők minduntalan hozzám jönnek és felelősségre vonnak, hogy minek veszünk át a gyártól mindenféle vacakot. A kereskedelmi igazgató érzelmi húrokat kezd pengetni. — Gondolj régi barátságunkra, Grisa. Hidd el, átállítjuk a gyárat. Éjjelnappal dolgozunk, vadonatúj modelleket készítünk, állandóan javítjuk a minőséget ... De meg kell szabadítanom a raktárat a régi ájfuktól. Most az egyszer vegyél még át ezer párat... adj még egy kis szódabikarbónát. Az áruház Igazgatója hosszas gondolkozás után beleegyezően sóhajt. — No jó. Átveszek 300 párat, de . ez legyen a:• utolsó eset. Szemjon Boriszovics fellélegezve rohan ki az irodából, kocsijába ugrik és szalad a következő üzletbe, hogy ott is szentül megfogadja: ez lesz az utolsó eset.,. Jan Szasin és Mihail Edei f