Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-06 / 261. szám

PÉNTEK. 1953. ^OVflMBER 6 3 OÉLMAGYARORSZftG (Jnnepségjefi Szegeden november 7 alkalmából 'A dicső győzelmi/, Nagy Októberi Szocialista Forradalom ;«;. évfordulójának megünnryrjiése alkalmából a Magyar Dolgozik Pártja Szeged Városi Bizottsága és a városi tanács 1953. november 7-én este 7 órai kezdet'/fel ünnepséget rendez a Szegedi Ál/fomi Nemzeti Színházban. Itt ünnepe beszédet Karácsonyi Béla Kbsrinth-dijas egyetemi docens, országgyűlési képviselő mond. "A beszéd után ünnepi kultúrműsor lesz. 7-én délelőtt 11 órakor a Széchenyi-téri Szovjet Hősi Emlékmüveknél és a Dugonics temetőben egyidejű koszorúzás lesz, mely alkalomból Szeged dolgozóinak képviselői hálával emlékeznek meg a szabadságunkért elesett Szovjet Hősök emlékéről. November 6-án este valamennyi szegedi üzemben 8 munkahelyen műsoros ünnepi gyűlések keretében emlékeznek meg Szeged dolgozói a forradalom győzelmének évfordulójáról. Ha este 6 órakor tanácstagi beszámoló a Hérey utcai iskolában Ma este 6 órakor a Mérey-ntcai Altalános iskolában Nagy Géza tanácstag beszámolót tart választóinak a legutóbbi időkben végzett munkájáról. A beszámoló után a jelenlévők elmondják észrevételeiket, közérdekű javaslataikat., melyet Nagy Géza tanácstag továbbít majd a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felé. A tanács végrehajtó bizottsága kéri a lakosságot, hogy a beszámolón minél nagyobb számmal vegyenek részt és javaslataik megtételével nyújtsanak segítséget a végrehajtó bizottság munkájához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a szovjet nép előtt a tudományokhoz, a kultúra magaslataihoz vezető utat A Nagy Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyi tott meg az emberiség történetében. Az Októberi Szocialista Forradalom — a történelemben először — a kultúra összes vívmányait a népnek adta és megnyitotta a kultúra, a tudomány virágzásának korlátlan lehetőségeit a szabad szovjet népgazdaságban. Mint minden olyan országban, ahol a kizsákmányoló osztályok uralkodnak, a forradalom előtti Oroszországban is kétféle kultúra volt: a burzsoák és földesurak reakciós kultúrája és a demokratikus, valóban népi kultúra. Azonban a kultúra vívmányai és a nép között tátongó szakadék volt V. I. Lenin L. N. Tolsztojról írt cikkében rámutatott, hogy ezen a téren szocialista fordulatnak kell történni. Ez a szocialista fordulat 1917teen ment végbe Oroszországban. A népművelésről való gondoskodás az egyik legfontosabb feladat lett a szovjet hatalom megalakulásának első napjaitól kezdve az ország átalakítása terén. A kommunista párt és a szovjet állam, Lenin és Sztálin, a forradalom lángelméi vezetésével a Szovjetunióban igazi kultúrforradalom ment végbe. A Szovjetunió hatalmas utat tett meg a kulturális fejlődés terén és a világ leghaladóbb kultúrájának országa lett. Az Októberi Forradalom előtt a Szovjetunió területén élő lakosság mintegy 70 százaléka írástudatlan volt. A forradalom után az írástudatlanság felszámolása az egyik legfontosabb állami feladat lett. Az Októberi Forradalmat követő első húsz év alatt a Szovjetunióban több mint 40 millió ember tanult meg írni-olvasni. Negyven nemzetiség történelmében először írhatott és olvashatott saját anyanyelvén. A szovjet köztársaságokban a gyermekek anyanyelvükön tanulnak most. A Nagy Honvédő Háború előtt a Szovjetunióban lényegében felszámolták az írástudatlanságot A szovjet ország hatalmas vív^ mánya a gyermekek általános kötelező oktatásának sikeres megvalósítása. Az Októberi* Szocialista Forradalom előtt az iskolaköteles gyermekek négyötödét megfosztották a tudás fényétől. A Szovjetunióban most összesen 57 millió ember tanul, gyermekek, ifjak és felnőttek, férfiak és nők és több mint 200.000 általános r iskola működik. A tanítók száma a szovjet hatalom évei alatt több mint hatszorosára emelkedett és most több mint másfélmillió ember oktatja a serdülő nemzedéket és tanulni vágyó felnőtteket. A Szovjetunióban mindenütt bevezették az általános kötelező hétéves oktatást és ebben az évben megkezdték az áttérést az általános középfokú oktatásra. A serdülő nemzedék nevelését szolgálja a Szovjetunióban a gyermekek iskolánkívüli intézményeinek széles hálózata, amely elősegíti a gyermekek öntevékenységét, adottságaik és tehetségük fejlődését. A Szovjetunióban jelenleg több mint 2500 úttörő-palota és úttörőház, gyermekstadion, park, gyermekvasút és más hasonló intézmény van. Soha nem látott méreteket öltött a középfokú és felsőfokú szakoktatás. Az Októberi Forradalom előtt Oroszországban mindöszsze 91 főiskola volt. A Szovjetunióban most 900 egyetem, főiskola és akadémia működik. A Szovjetunióban 33 egyetem van, s ezeknek legnagyobb része az Októberi Forradalom után alakult. Az egyetemeken, főiskolákon és akadémiákon jelenleg 1,527.000 hallgató tanul. A szakemberek számát tekintve a Szovjetunió a világ valamennyi más országát megelőzi. A Szovjetunió gazdasági és kulturális életének különböző területein most mintegy 5,500.000 közép, vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkező szakember dolgozik. A Szovjetunió kulturális és közoktatási téren elért hatalmas sikereinek célja a város és a falu, a szellemi és fizikai munka közötti különbség eltörlése. Az SZKP XIX. kongresszusának határozataiban, a párt és a szovjet kormány valamennyi ezt követő intézkedésében világosan kifejezésre jut. mennyire gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a szocialista társadalom valamennyi tagjának állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit a lehető legtökélesebben kielégítsék. Az SZKP XIX. kongresszusának irányelvei, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülésszakának határozatai, a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság és a könnyűipar fellendítésére irányuló intézkedései nagyszerű távlatokat nyitnak a szovjet nép előtt a kommunista társadalom építői anyagi és kulturális színvonalának további emelkedése terén. Ludmilla Dubrovina, az OSZSZSZK népművelési miniszterhelyettese Köszöntsük kiváló munhával november 7 vigyük győzelemre évi tervünk teljesítését A forradalmi műszak eredményei a Textilmüvekben A forradalmi műszak alatt nemcsak fonónőink, hanem művezetőink is sokkal nagyobb körültekintéssel végezték munkájukat, mint az előző hetekben; a Textilművek minden dolgozójának vágya az, hogy ezen a héten minél ••egyszerűbb eredmények lássanak napvilágot. A gyűrüsfonóda 21—23-as régén dolgozik Kószó Piroska, aki szinte •pillanatok alatt cseréli ki az '!res csévél a telivel, sodorja a szálat és köti össze. Minden órsója pereg, nem lehet látni a gépén kifűzölt, vagy rossz orsót. Így azután természetes, hogy az eredmény nem marad el. Kószó Piroska teljesítménye a forradalmi műszak első napjaiban átlagosan 112.9 százalék. Az előfonóban is szorgalmasan dolgoznak a leszedő fiatalok. Apjok Mihdlyné gépén van leszedés, — másodpercek alatt elvégzik. Most egy kis ideig szünet van, de nem állnak meg a lányok, hanem már is sietnek egy másik géphez és segítenek a fonónőnek az anyag berakásánál, Igy sokkal hamarabb megtörténik az anyag berakásé és több idő jut a szálkötözésre és géptisztitásra. A nyújtón éppen az üres kannákat rakja be Csányi Ilona. Ügyesen végzi munkáját, szereti pépét és úgy bánik vele, mint édesanya a gyermekével. „A gép is megérti, hogy ki szereli és ki nem" — mondja Csányi Ilona. Alig fordul egyet-keltőt, máris a gépbe üres kannákat rakott • • a gép újra megy, termel, egyre finomabb lesz a fonál. A kártoló gépek körül nagy a sürgés-forgás. Az egyik gépnek valami baja lett, mert Ábrahám János segédmüvezetö a gép - lé feküdt és úgy javítja. De nem komoly a baj; percek kérdése az egész és maris forog tovább a gép. A lánccsévélő üzemrészben is folyik a lelkes harc a több és jol b termelés eléréséért. Bárdos Telvtársat is csak nagy nehezen het megtalálni, ae egyik gép javításával foglalatoskodik. Gyorsan akarja kijavítani. Ha valahol segíteni kell, Bárdos elvtárs azor. 'Ol ott található. ' 'A javítóműhelyben minden gép munkában van. A műhely főművezetője, Turi elvtárs gondosan ellenőrzi a munkát és ha valahol hibát észlel, azonnal szól is érte és segít annak kijavításában. A nagy munkalendületnek meg is van az eredménye. A forradalmi műszakban eddig az üzem 105.1 : úzalékos tervteljesitést ért el. Most az a feladat, hogy a forradalmi műszak után ez a nagyszerű versenylendület tovább fokozódjék és visz. szaSzerezzük az étüzem-cslllagol üzemünk homlokzatára, * PINTÉR MARIA ' " Textilművek Két ifjúmunkás versenye a forradalmi műszakban (Tudósítónktól) A Szegedi Gőzfűrész mult heti szakszervezeti taggyűlésén két DISZ-fiatal: Mészáros István és Brinkus Anna vették át az üzem •legjobb ifjúsági brigád* versenyzászlaját. Ennek a zászlónak az odaítélése nagy gondot okozott az üzem vezetőségének, mert az üzemben több olyan ifi-brigád van, melynek teljesítményszázaléka magas. Azonban példás munkájukért ők érdemelték meg legjobban. A kitüntetés átvétele után két külön brigádba kerültek s most a forradalmi műszakban egymással versenyeznek. Mészáros István 1951 május óta dolgozik az üzemben, ahol a dolgozók megkedvelték a vidám, mindenkihez kedves fiatal munkást. Eleinte pár hónapig segédmunkásként dolgozott, de az üzem vezetősége hamarosan felfigyelt az igyekvő, mozgékony munkásra és beállította az egyik körfűrészes dolgozó mellé. Ügyes volt, szorgalmas és így történt meg az, hogy az üzem átszervezése alkalmából a 17 éves dolgozó önálló körfűrészes lett. Ebben az évben már komoly feladatot kapott Mészáros István. Olyan cikk gyártásával bízták mi műszakban 125 százalékot ért el, de a termelt parkettaléc minősége még nem teljesen megfelelő. Hibát követett el, mert jól ismeri ugyan a minőségi előírásokat, inkább a termelési százalékokat tartotta szem előtt és nem ügyelt eléggé a termelt áru minőségére. A minőségi munkának a megjavítását kell Mészároé Istvánnak szem előtt tartania, mert meg, amit az üzemben eddig nem gyártottak. A parkettaléc termelés nehéz és körültekintést igénylő munkáját végzi — azóta is. Termelési százaléka állandóan 120 százalék fölött volt és ennek eredményeként ez év elején sztahánovista lett. Elvégezte a körfűrészes tanfolyamot, ahol szakmunkássá képezték ki. Most pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére versenyre hívta ki az üzem másik legjobb ifi-brigádját, a Márkus brigádot, amelynek tagja Brinkus Anna, volt brigádtársa. Ebben a versenyvállalásban kötelezte magát arra, hogy termelési tervét az eddiginél még magasabb százalékkal túlteljesíti és a termelt parkettaléc minőségét megjavítja. Mészáro,s István a forradalmegvan minden adottsága arra, hogy a vállalását necsak mennyiségben, hanem minőségben is teljesítse. A versenytársa Brinkus Anna, A felszabaduláskor még iskolába járt — egy éve került az üzembe. Ez idő alatt 6 is elvégezte a négyhónapos körfűrész tanfolyamot. Mindenki szereti az üzemben a kedves, mosolygó-arcú körfűrészes segédmunkást. Munkáját nagyon komolyan veszi és nagyon szeretne önálló körfűrészes lenni. Szorgalmasan részt vesz politikai oktatásban is és ha továbbra is ilyen szép eredményeket ér el, úgy nemsokára már ő is sztahánovista lehet. Mert most, a forradalmi műszakban legyőzte versenytársát — a brigádvezetőjével együtt 139 százalékra teljesítette normáját. Barát János Egyik életrajzírója nevezte el Pjotr Iljics Csajkovszkijt, a nagy orosz zeneszerzőt a küzdelmek muzsikusának. Valóban: küzdelem volt egész élete, meg nem értés és csalódás járt a nyomában sokáig, de a sok küzdelem végül is — a halhatatlansághoz vezetett. Most 60 éve halt meg, 1893 november 6-án. ... Az Ural lábánál, Votkinszk bányatelepen született. Apja a bánya tisztviselője volt. Pjotr Iljics Csajkovszkij miután elvégezte a pétervári jogi iskolát, 19 éves korában az igazságügyminisztérium fogalmazója lett. A hivatali ranglétrán előléptetés mosolygott rá, de befolyásos protektorok a riválisa érdekében elgáncsolták, s ez a kudarc döntő változást hozott Csajkovszkij életében. Elkeseredetten otthagyta állását, s beiratkozott Anton Rubinstein zenekonzervatóriumába. Családja megdöbbenve vette tudomásul elhatározását: Megtagadta a jogot a dudálás kedvéért! — mondogatták szörnyülködve. Igen: az igazságügyminisztérium szegényebb lett egy szürke tisztviselővel és a zeneirodalom gazdagabb lett — Csajkovszkijjal. Tanult, tanult, tanult, Fáradalmak és nélkülözések közepette, szegényen, gyertyafény mellett, fűtetlen szobában, de szívósan és céltudatosan. Amikor első művének, Osztrovszkij „Vihar" című drámájához írt nyitányának akkordjai felcsendültek, a zengő dallamok még jobban megacélozták akaratát. — Tovább, további De még ne-, A KÜZDELMEK MUZSIKUSA (Csajkovszkij halálának 60. évfordulójára) héz és küzdelmes volt az út... Pétervárról Moszkvába került, egy új zenekonzervatóriumba, amelynek azonban már nem növendéke, hanem zeneelmélettanára volt... Moszkvában született meg híres B-dúr szimfóniája, s itt érte újabb csalódás: egy fiatal énekesnő fellobbanó és gyorsan elhamvadó szerelme ... A keserűség továbbra sem tágított mellőle: Nem sikerült az első vezénylése — kettétörte a dirigensi pálcát, s amikor a cári operaház visszaküldte „Undine" című operáját — eltüzelte a partitúrát ... Mást letepertek volna a csalódások, más elfáradt volna a szakadatlan küzdelemben, de Csajkovszkij rendületlenül hitt magában. Csajkovszkij a sok keserűséget új alkotások lázában perzselte fel. Egymásután születtek nagy művei: hét szinfónia, köztük a VI., úgynevezett Pathétique szimfónia, amelynek csodálatos dallamszövése, dús érzelmessége, harsogó pátosza mintha a nagy zeneköltő életét hirdetné. Nyitányok, szvitek — élükön az orosz nép hazaszeretetét megörökítő „1812", hegedűversenyek, operák: a Puskin szövegére írott „Anyegin" és „Pique Dame", a Byron inspirálta „Mazeppa", a balettek: a „Diótörő", „A hattyúk tava" és még számos kiemelkedő mű jelezte a nagy alkotások korát. Műveiből lángoló hazaszeretetének, az orosz nép iránti rajongásának fortissimója árad. Muzsikája tele van szilaj, szenvedélyes tiltakozással, az egyéniség elnyomása és leigázása elleni harc lázadó lendületével. Egyik levelében így jellemezte munkáját: „Nem egyszer valamilyen szívemhez nőtt népdal inspirált, amikor egyik-másik művemet megkezdtem. És ez majdnem mindig váratlanul, nem tudatosan történt. Ami pedig muzsikám orosz elemeit, vagyis a dallamnak és a harmóniának a népdallal rokon feldolgozási módszerét illeti, ez onnan ered, hogy kisgyermek koromban a nép körében éltem, átitatódtam az orosz népzene jellegzetes vonásainak szépségével, onnan ered, hogy rajongok az orosz elemért annak minden megnyilvánulási formájában, röviden onnan, hogy orosz vagyok a szó legteljesebb értelmében". Zenéje akár dal, románc, hangszerre írt miniatűr, hatalmas szinfónia, vagy opera, — mindig hallgatói szívéhez szól. És ez a zenei színes, gazdag és Változatos. Az „Anyegin"-ben és a „Pique Dame"ban a zene társadalmi rajzot is ad, s milyen fergeteges erőtől duzzadó az „1812" szvit, milyen hűségesen tükrözi az orosz nép hazaszeretetét és hatalmas erejét, amellyel győzelmesen szált szembe Napóleon legyőzhetetlennek tartott nagy ármádiájával. Csajkovszkij nemcsak arról írt, hogy mennyit merített a népzenéből, de emlékezéseiben elmondja azf is, minden vágya, hogy művészete a nép közkincse legyen. Alkotásaiban adja vissza a népnek, amit inspirációban a néptől kapott. A zenei műfajokról írva említette meg: „ ... Az opera a legalkalmasabb arra, hogy — kedvező körülmények között — az egész nép kincsévé tegye művészetünkét". Csajkovszkij a világ egyik legnagyobb és legnépszerűbb zeneköltője. „A küzdelmek muzsikusa" a sok csalódás, keserűség, boldogtalanság után még életében megérte, hogy a zengő akkordokkal, lágy harmóniával, dús dallamokkal vívott harca győzelmet aratott. Igazi nagysága azonban halála után terebélyesedett ki. Amiről feljegyzéseiben, mint egykor bekövetkezhető feltételről, csak gondolatjelek között beszélt: „kedvező körülmények között" — bekövetkezett. Nemcsak az operaszínházak, a hangversenytermek is megnyíltak a nép előtt és a zene tolmácsolói között ott van a rádió, amely milliókhoz viszi el csodálatos dallamait. Ma: halála 60. évfordulóján halhatatlan zéríeköltőre emlékezik a Világ,