Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

DHMIGYIRORSZÜG VASARNAP, 1953. NOVEMBER n e m maganugy A szegedi Nemzeti Színház e őadása Amikor a függöny felmegy, a kora reggeli félhomályban néuu férfi alszik a színen, akik a késő éjszakai órákban érkeztek Moszk rába hivatalos ügyeik elinti zése végeit. A négy férfi: Djuzsikov, a tajmiri építkezések vezetője, K irpicsnylkov, a filharmónia igazgatója, Baburin apó méhész és Grislco neológus. Mindnyájan fontos ügyeket akarnak intézni Moszkvában, s Iszajcv—Galks rendkívül mulatságos vígjátéká­nak bonyodalmai azzal kezdődnek, ángy Djuzsikov épitésvezelő egy telefonhívás miatt kénytelen egész nap szobájában tartózkodni, s a Hibblsk azalatt az 6 hivatalos iigyoiben járnak el. 0 addig Kir­piesnyikovot helyettesili. Rendkí­vül sok bonyodalmas helyzet, mu latsdgos jelenet adódik ebből a cseréből, a helyzetkomikumokon alapuló szovjet vígjáték azonban mégsem azonos a régi ilyen for­mai elemekből felépített színpadi müvekkelI Megvan ugyan ebben a vígjá­tékban is a régi bohózatok for­mai jellegzetességének nem egy vonása, vannak azonban olyan k ülünbségek, amelyek leltétlenül lényegbevágóak. Mindenekelőtt a bonyodalom születésének sajátos­ságát kell ebben a tekintetben ki­emelni. A Nem magánügy abban is különbözik a régi vígjátékok­tól, hogy a bonyodalmat a segí­teni akarás, a szovjet emberek egy­A rendező és az előadás szerep­lői derekas és dícséretreméltóau sikeres munkál végeztek. Nemcsak az egyes alakok értelmezésében, de a kivitelezésben, a megfonná lásban is jó az eredmény. üjuzsi Djuzsikov: Kovács János más iránti együttérzése, a segí­tésnek a gondja teremti meg. Djuzsikov azért vállalja, hogy egy t ápra Kirpicsnyileov lesz és a többiek azért kérik meg erre, hogy ízzel segítsenek a tajmiri építke­zéseken, a közös ügyön. A szov­jet emberek új, nemes vonásai mutatkoznak meg ebben, szerete­tük egymás iránt és lelkesedésük a kommunizmus építéséért. S ha ezek az üj és nemes tulaj­donságok egyébként rendkívül mu­latságos helyzetekben nyilvánul­nak is meg, a vígjáték szereplői nem — különösen nem a régi ér­telemben — nevetséges figurák. A vígjáték éppen a szovjet embe­rek legjobb• tulajdonságait mu­latja meg és a szereplőket nem­hogy kinevetnénk — ellenkezőleg, megszereljük őket. Eárom szati­rikuson ábrázolt alakja, igaz< van a vígjátéknak: Albatrosz, „a cso­daember", a tehetségtelen énekes­nő és kísérője. Azonban ezek az emberek sem vesznek el a társa­dalom, az építés számára. A víg­játék végén megtudjuk, hogy a di­lettáns énekesnő többek társasá­gában Tafmirra utgzik, Albatroszt pedig Kirnicsnyikov szerződteti, mert — ahogyan 6 mondja — „temperamentum van benne". A Szegedi Nemzeti Színház elő adása — mely tanulság és bizonyí­ték amellett, hogy az ilyen hely­zetkomikumokon alapuló vígjáté­kokra is szükség t>an, — jól tol­mácsolja Iszajev—Galies mulatsá­gos vígjátékának mondanivalóit. A színház munkáidnak egyik leg­elönyösebh jellemzője a darab szín rehozataldbon. hogy az előadás sz'nte előadásról előadásra fejlő­dik. Af az alapvelő lendületesség és frissesség, mely már a bemu­'ntán is jellemez'e a színház mun­káját, megmaradt, de a temvó egyenletesebb lett. arányosabbá vált. s ezenkívül »» 'ö' b apró, de egyé'ként rcw lényegtelen moz­zanat elhagyásánál. Hlrlé'eg munka közbeni briktr'ásd-'al két­ségtelen"! javult az előadIlyen apró mn-zanat péld 'vl az is. hagy a második felvonás végén T.juba és Grislco a. függöny l-nördülése után rem jönnek ki többször a ffíg pöny elé. azután az hogy meg szüntették egymásra találásuknak a brmvtetón mesterkéltnek és erőltetettnek ható vonásait. , t Klrplrsnyikov: Károlyi István lcov szerepét Kovdcs János játszót la. Élő, eleven szovjet embert mu­tatott be alakítása. Djuzsikov vi­dám, egészséges humorát is kifo­gástalanul adta vissza. Megérző­dött alakításából, hogy Djuzsikov él-hal Tájmirért, szereti Tájmirt, s az emberek érdeklődését is fel tudja kelleni a nagy építkezések iránt. Jól tükröződik Kovács János játékában az az első látás­ból született, nyilván vígjátéki szerelem, amelyet Baburin apó unokája, Dunya iránt érez. A mások ügyeibe mindig beavat­kozó Kirpicsnyikov alakját Ká­rolyi István formálta meg. Sok színnel, sok humorral elevenítette meg ezt a lelkes embert, s játéka természetesen teremti meg azt a helyzetet, hogy megértsük: a töb­biek elfogadják az ő „parancsnok­ságát". Baburin apó szerepében. Sugár Mihály nyújtott egészen jó teljesít ményt. Melfg színekkel, nagyon sok kedvességgel rajzolta meg Ba burin apó szeretetreméltó alakját, Játékának érdeme nemcsak az, hogy mulatságos jeleneteket tudott te­remteni, hanem elsősorban az, hogy a nézők igazán megszeretik ezt az idős, de az építésért lelke sedő szovjet embert. Egyik jele­nete végén azonban, amikor azt mondja, „majd meglátjuk, van-e olaj Tambovban", kissé talán tú­lozva oldja meg feladatát. Egé­szen bizonyos, hogy nem az előre várható nevetés kiszámítása for­málta ilyenné Sugár játékát eb­ben a percig tartó jelenetben, — az azonban bizonyos, hogy a meg­ember volt. Éreztük, ha vannak is „nehézségei' bizonyos tekintet­ben, nem valami ügyefogyott fló tás, nem a régi vígjátékok sok­szor kinevetett alakja, liancm tel jcsért 'kű szovjet ember. Nem köny­nyü feladat volt az alaknak ezt a bonyolultságát egyszerűsítés nagy túlzás nélkül visszaadni: Kátay dicsérendő munkájának érdeme, hogy kifogástalanul sikerült. Az előadás egyik legkiválóbb, nagyszerű teljesítménye Ambrus Edit játéka Dunya szerepében. Rendkívül eleven színekkel meg­formált alakítás ez. Sok szin, öt­let, kedvesség van benne. Minden jelenetre kitilnO, s rendkívül mu­latságos anélkül, hogy Dunyát ki­nevetnénk. Megszeretjük ezt a Moszkvában először tartózkodó falusi lányt, aki a félreértések nyomán keletkező forgatagban nem ismeri ki magát. Ambrus Edit igazán kiváló munkát végzett. Ljuba Popova geológus szerepét Kovács Mária játszotta. Az elő­adás egyik legnehezebb feladata jutott neki. Érzékeltetnie kellett a szerelmében csalódott, de az építésért lelkesedő lány bonyolult helyzetét. Kovács Máriánok sikerült ezt a feladatot megoldania túlzások és szürkítés nélkül is. Kár. hogy hangja — s éppen a legtöbb színt követelő részekben — nem mindig és nem eléggé ki­fejező. Uaűurin: Sugár Mihály formálás nincs minden tekintetben összhangban azzal a Baburinnal, akit korábbarr éppen Sugár kiváló játéka ismertetett meg. Grislco geológus Kátay Endre megformálásában igazi szovjet Hirek Szeged dolgozói nagy érdeklődés­sel látogatják a Vörös Csillag hír­adómozit, ahol naponta szebbnél­szebb dokumentfilmeket és válto­zatos híradót vetítenek. A híradó­mozi október 25-én nyíit meg. Há­rom hét alatt 9300 látogatója volt. November 19—22-ig, négy nap alatt is a látogatók száma meghaladta az ezerötszázat. A fenyőünnep! rendkívüli posta­forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a Posta felhívja igény­bevevő feleket, hogy az ünnep al­kalmával szállítandó postacsomago­kat, amelyek nem romlandó tartal­múak, december 15-ig, a romlandó tartalmúakat pedig december 22-ig adják postára. A csomag megsérü­lése kiküszöbölése érdekében kéri a csomagfelsdókat, hogy megfelelő erős burkolattal lássák el küldemé­nyeiket. A címirat másolatát pedig a csomagban helyezzék el. A Világítástechnikai Állomás, a RÁVILL propaganda osztályával karöltve, világítástechnikai kiállí­tást rendez, amely a világítási árammal való helyes takarékosság útját jelöli meg, mert a rossz vi­lágítás kedvezőtlenül befolyásolja az üzemek termelékenységét. A ki­állítás november 29-től, december 6-ig, a Közalkalmazottak Szakszer­vezeti Kultúrotthonában (Vörös­marty-u. 5. sz.) tekinthető meg. A kiállítás keretében, december 5-én este 6 órakor előadás lesz, amelyet szaktanácsadás követ. A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat Csongrádmegyei Szervezete és a Szegedi Tudományegyetem decem­ber 2-án este 6 órai kezdettel az Ady-téri Egyetem nagytermében Kopennikus-estet rendez. Az elő­adást filmvetítés követi. Mind oz előadás, mind a filmvetítés díjtalan. Grlskó: Kátay Endre A szobalány szerepében Bánki Judit játszott sikerülten és mind­végig eredményesen, Kirpicsnyiko­va megformálásában Lontai Mar­git végzett jó munkát. Ljuba any­jának egyszerű egyéniségét nagyon rokonszenvessé tette Olasz Erzsi külsőségektől mentes játéka. Kitűnő munkát alkottak a víg­játék szatirikus éllel megrajzolt figuráinak alakítói: Papp Teri, Miklósy György és Inlce László. A legjobbat tahin Miklósy György nyújtotta: pár szavas szerepében is jellemet állított elénk. Papp Teri jól kihasználta azokat a le­hetőségeket, amelyeket a dilettáns énekesnőnek a szerzők által nyúj­tott jellemzése adott. Nagyon jól, szatirikus éllel mutatta be az éne­kesnőt. Inke László valóban azt a ! temperamenlumos artistát adta amilyennek Kirpicsnyikov jelle­mezte. Nagyon jól sikerült Inke maszkja és jelmeze. A többi szereplők: Várnái Ár­pád, Kéldor Jenő, Zádori István jók voltak. A rendezés Nagy Ernő munkája. Az előadás egyetlen díszletét Sándor Sándor tervezte. cA ttyf&ti harisnya keze tétéről i Természetes dolog, hogy az olyan finom holmi, mint amilyen a nylonharisnya, óvatos kezelést igényel. Elsősorban igen elővi­gyázatosan kell a harisnyát a lábunkra húznunk. Ha nem ápolt 0 kezünk, ha érdes a kezünk bőre, (örött a körmünk, azonnal meg­történhet a baj. Ugyanígy lábunknak is ápoltaknak kell lennie. Az sem mindegy, milyen cipőt húzunk fel a harisnyára. A cipő belsejének simának kell lennie, sehol ne álljon ki belőle szeg, a ci­pó bélése ne legyen szakadt, vagy érdes. A cipőt kifűzve, cipöka­ndl segítségével húzzuk fel. A harisnyát langyos — majdnem hideg — szappanpelyhes vízben mossuk. Mosás közben ne csavarjuk, ha­nem kezünkkel könnyedén dörzsöljük, majd kiöblítjük és a felesle­ges vizet kinyomkodjuk belőle. A legjobb, ha a harisnyát huzatban szárítjuk. Sohase szárítsuk kályha mellett, vagy a napon. A szá­ritókötélre akasszunk törülközőt és arra terítsük « harisnyát, ne­hogy a kőtél szálaitól megsérüljön. Apróságok Az alábbi néhány tapasztalat megkönnyítheti és meggyorsíthatja a dolgozó asszonyok háztartási munkáját. A sótartóban összetapadt só sok bosszúságot okozhat Ha a só be­töltésekor néhány rizsszemet he­lyezünk a sótartóba, megakadá­lyozzuk a só összetapadását. • Ha rizst főzünk és azt akarjuk, hogy szép fehér legyen, tegyünk az edénybe néhány csepp citrom­levet. Ha meszes vízzel főzünk, ak­kor különösen szükséges ez. A citrom sokkal több levet ereszt, ha felhasználós előtt négy­öt percig forró vízben tartjuk. Mi­után kivettük, pár percig hagyjuk hűlni és csak utána szeljük föL • A szobanövények poros leveleit glicerines ruhával, vagy vattával töröljük végig. így tudjuk legjob­ban megtisztítani azokat a portól s emellett szép fényesek lesznek a levelek. Halvósórlósnál úgy tudjuk meg­állapítani, friss-e a hal, hogy uj­junk hegyével megnyomjuk a hal bőrét. Ha rugalmasan visszaugrik, akkor friss a haL Ha ujjunk nyo­ma megmarad, akkor nem friss. • Tintával összekent kezünkről a foltot megnedvesített gyufafejjel könnyen el tudjuk távolítani. • Előfordulhat, hogy gyorsan kall egy-egy fehérneműdarabot kivasal-4 nunk. Ilyenkor ne szórjuk be hi­deg vízzel az anyagot, hanem mártsunk forró vízbe kis, tiszta kefét és azzal nedvesítsük meg. így sokkal hamarabb ki tudjuk vasalni. • A citromhéjból finom gyümölcs­kocsonyát készíthetünk a gyerme­keknek a következőképpen: ne­gyedkiló sárgarépát lereszelünk, saját levében puhára pároljuk, ne­gyedkiló cukorral felfőzzük, sok reszelt citromhéjat teszünk bele, s esetleg egy citrom levét. Ha ez nincs, két szem citrompótlót. Ki­hűlés után formáljunk golyócská­kat belőle, hempergessük meg kris­tálycukorban. Boldogan fogyaszt­ják el apróságaink ezt az ízletes, tápláló édességet. felé. tovább lépdelt a viz Jelenet az első felvonásból ... * • íMárfi János karika Jráü GYERMEKEKNEK ^AÁAAMAAMÁ/riVJW^^ MMMJU^ Az öreg ló Vásárra vittek egyszer egy lovat, öreg volt es avány, sánta t>, félvak i». Igy hát nem kellett senki­,ck. Elszakította kötőfékjét és bánatában elkóborolt. Ment, mendegélt gazdátlanul az országúton, kű­jfékjének szára a földön vonszolódott utána. Meglátta ezt egy mezei egér. Szájába fogta a öléi végét, azután hirtelen a ló elébe futott. Ment ' előtte nnoybüszkén, mintha 6 vezetné. -• No lám — cincogott az ege.recske — milyen erős vagyok én. Milyen ügyes vagyok *nJ Még egy lovat is elvezetek. Arra jön, amerre én akarom1 Igy lelkendezett a kisegér. A bölcs, öreg ló egyet se szólt, csak mosolygott magában. Szép csendesen mendegélt a hencegő egérke után. Az meg peckesen szaporázta a lépést, még indulót is cincogott hozzá. Egyszeresük torkán akadt a csúfolódó nóta. Torkán akadt bi­zony, mert egy nagy folyó partjára értek. Az egér megtorpant a parton, de a ló Közben nógatta a menaterre>rnt ener-t. Mit ál'dooálsz hen-etjöT Rálorsíaod ved i e"ől Ha cdd'q e'vezetlé' Most a foyjiói sa fél. Es mit mondot' erre ez c-érket Van es-em, hoqy nem teszem, Mó'y ez • víz énnekem. Gondolt egyet a ló, majd szépen belegázolt a folyóba, • meg­állott a közepén. Onn-n s-áll n kts-hérhez, LétOe, te Idre-ér A folyó csak tórdiq 4r1 Az ám! De az egérke cseppet sem bátorodott fel. Inkább még a maradék bátorsága >» iná'n s-'Ht. Sz-pegve válaszolt a lón'dC: Ami ne'-ed **rdiq (r. Morjful abban az e 6r Igy cincogott e- ©©< - , nz'rn kée->*rt fordította a dolgot Gvere VÍÍST*. vé<jv T Áladra, Vlqyé; át » tüjsó partra. Jó szive volt az öreg Iónok- mindjárt visszalépett a partra. Nem is akart egyebe' r*n'- i a hencegő kisegeret. lleeu b'sr-nv ítv'«®"ek. Ha nem kérked-z te ttbbet. Még egy pillanat sem mult el és a kisegér már a ló hátán csücsült. Hálásan civoata a tv. be: fzerény te'-ek, maid mrnd'ed, 'a M .. , l(jy lasztink ml Jóbsrá'okl ?! „ " " folyón ia eret, aztán tovább vándoroltak vi­dám egyetértésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom