Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

DHMIGYIRORSZÜG VASARNAP, 1953. NOVEMBER n e m maganugy A szegedi Nemzeti Színház e őadása Amikor a függöny felmegy, a kora reggeli félhomályban néuu férfi alszik a színen, akik a késő éjszakai órákban érkeztek Moszk rába hivatalos ügyeik elinti zése végeit. A négy férfi: Djuzsikov, a tajmiri építkezések vezetője, K irpicsnylkov, a filharmónia igazgatója, Baburin apó méhész és Grislco neológus. Mindnyájan fontos ügyeket akarnak intézni Moszkvában, s Iszajcv—Galks rendkívül mulatságos vígjátékának bonyodalmai azzal kezdődnek, ángy Djuzsikov épitésvezelő egy telefonhívás miatt kénytelen egész nap szobájában tartózkodni, s a Hibblsk azalatt az 6 hivatalos iigyoiben járnak el. 0 addig Kirpiesnyikovot helyettesili. Rendkívül sok bonyodalmas helyzet, mu latsdgos jelenet adódik ebből a cseréből, a helyzetkomikumokon alapuló szovjet vígjáték azonban mégsem azonos a régi ilyen formai elemekből felépített színpadi müvekkelI Megvan ugyan ebben a vígjátékban is a régi bohózatok formai jellegzetességének nem egy vonása, vannak azonban olyan k ülünbségek, amelyek leltétlenül lényegbevágóak. Mindenekelőtt a bonyodalom születésének sajátosságát kell ebben a tekintetben kiemelni. A Nem magánügy abban is különbözik a régi vígjátékoktól, hogy a bonyodalmat a segíteni akarás, a szovjet emberek egyA rendező és az előadás szereplői derekas és dícséretreméltóau sikeres munkál végeztek. Nemcsak az egyes alakok értelmezésében, de a kivitelezésben, a megfonná lásban is jó az eredmény. üjuzsi Djuzsikov: Kovács János más iránti együttérzése, a segítésnek a gondja teremti meg. Djuzsikov azért vállalja, hogy egy t ápra Kirpicsnyileov lesz és a többiek azért kérik meg erre, hogy ízzel segítsenek a tajmiri építkezéseken, a közös ügyön. A szovjet emberek új, nemes vonásai mutatkoznak meg ebben, szeretetük egymás iránt és lelkesedésük a kommunizmus építéséért. S ha ezek az üj és nemes tulajdonságok egyébként rendkívül mulatságos helyzetekben nyilvánulnak is meg, a vígjáték szereplői nem — különösen nem a régi értelemben — nevetséges figurák. A vígjáték éppen a szovjet emberek legjobb• tulajdonságait mulatja meg és a szereplőket nemhogy kinevetnénk — ellenkezőleg, megszereljük őket. Eárom szatirikuson ábrázolt alakja, igaz< van a vígjátéknak: Albatrosz, „a csodaember", a tehetségtelen énekesnő és kísérője. Azonban ezek az emberek sem vesznek el a társadalom, az építés számára. A vígjáték végén megtudjuk, hogy a dilettáns énekesnő többek társaságában Tafmirra utgzik, Albatroszt pedig Kirnicsnyikov szerződteti, mert — ahogyan 6 mondja — „temperamentum van benne". A Szegedi Nemzeti Színház elő adása — mely tanulság és bizonyíték amellett, hogy az ilyen helyzetkomikumokon alapuló vígjátékokra is szükség t>an, — jól tolmácsolja Iszajev—Galies mulatságos vígjátékának mondanivalóit. A színház munkáidnak egyik legelönyösebh jellemzője a darab szín rehozataldbon. hogy az előadás sz'nte előadásról előadásra fejlődik. Af az alapvelő lendületesség és frissesség, mely már a bemu'ntán is jellemez'e a színház munkáját, megmaradt, de a temvó egyenletesebb lett. arányosabbá vált. s ezenkívül »» 'ö' b apró, de egyé'ként rcw lényegtelen mozzanat elhagyásánál. Hlrlé'eg munka közbeni briktr'ásd-'al kétségtelen"! javult az előadIlyen apró mn-zanat péld 'vl az is. hagy a második felvonás végén T.juba és Grislco a. függöny l-nördülése után rem jönnek ki többször a ffíg pöny elé. azután az hogy meg szüntették egymásra találásuknak a brmvtetón mesterkéltnek és erőltetettnek ható vonásait. , t Klrplrsnyikov: Károlyi István lcov szerepét Kovdcs János játszót la. Élő, eleven szovjet embert mutatott be alakítása. Djuzsikov vidám, egészséges humorát is kifogástalanul adta vissza. Megérződött alakításából, hogy Djuzsikov él-hal Tájmirért, szereti Tájmirt, s az emberek érdeklődését is fel tudja kelleni a nagy építkezések iránt. Jól tükröződik Kovács János játékában az az első látásból született, nyilván vígjátéki szerelem, amelyet Baburin apó unokája, Dunya iránt érez. A mások ügyeibe mindig beavatkozó Kirpicsnyikov alakját Károlyi István formálta meg. Sok színnel, sok humorral elevenítette meg ezt a lelkes embert, s játéka természetesen teremti meg azt a helyzetet, hogy megértsük: a többiek elfogadják az ő „parancsnokságát". Baburin apó szerepében. Sugár Mihály nyújtott egészen jó teljesít ményt. Melfg színekkel, nagyon sok kedvességgel rajzolta meg Ba burin apó szeretetreméltó alakját, Játékának érdeme nemcsak az, hogy mulatságos jeleneteket tudott teremteni, hanem elsősorban az, hogy a nézők igazán megszeretik ezt az idős, de az építésért lelke sedő szovjet embert. Egyik jelenete végén azonban, amikor azt mondja, „majd meglátjuk, van-e olaj Tambovban", kissé talán túlozva oldja meg feladatát. Egészen bizonyos, hogy nem az előre várható nevetés kiszámítása formálta ilyenné Sugár játékát ebben a percig tartó jelenetben, — az azonban bizonyos, hogy a megember volt. Éreztük, ha vannak is „nehézségei' bizonyos tekintetben, nem valami ügyefogyott fló tás, nem a régi vígjátékok sokszor kinevetett alakja, liancm tel jcsért 'kű szovjet ember. Nem könynyü feladat volt az alaknak ezt a bonyolultságát egyszerűsítés nagy túlzás nélkül visszaadni: Kátay dicsérendő munkájának érdeme, hogy kifogástalanul sikerült. Az előadás egyik legkiválóbb, nagyszerű teljesítménye Ambrus Edit játéka Dunya szerepében. Rendkívül eleven színekkel megformált alakítás ez. Sok szin, ötlet, kedvesség van benne. Minden jelenetre kitilnO, s rendkívül mulatságos anélkül, hogy Dunyát kinevetnénk. Megszeretjük ezt a Moszkvában először tartózkodó falusi lányt, aki a félreértések nyomán keletkező forgatagban nem ismeri ki magát. Ambrus Edit igazán kiváló munkát végzett. Ljuba Popova geológus szerepét Kovács Mária játszotta. Az előadás egyik legnehezebb feladata jutott neki. Érzékeltetnie kellett a szerelmében csalódott, de az építésért lelkesedő lány bonyolult helyzetét. Kovács Máriánok sikerült ezt a feladatot megoldania túlzások és szürkítés nélkül is. Kár. hogy hangja — s éppen a legtöbb színt követelő részekben — nem mindig és nem eléggé kifejező. Uaűurin: Sugár Mihály formálás nincs minden tekintetben összhangban azzal a Baburinnal, akit korábbarr éppen Sugár kiváló játéka ismertetett meg. Grislco geológus Kátay Endre megformálásában igazi szovjet Hirek Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel látogatják a Vörös Csillag híradómozit, ahol naponta szebbnélszebb dokumentfilmeket és változatos híradót vetítenek. A híradómozi október 25-én nyíit meg. Három hét alatt 9300 látogatója volt. November 19—22-ig, négy nap alatt is a látogatók száma meghaladta az ezerötszázat. A fenyőünnep! rendkívüli postaforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a Posta felhívja igénybevevő feleket, hogy az ünnep alkalmával szállítandó postacsomagokat, amelyek nem romlandó tartalmúak, december 15-ig, a romlandó tartalmúakat pedig december 22-ig adják postára. A csomag megsérülése kiküszöbölése érdekében kéri a csomagfelsdókat, hogy megfelelő erős burkolattal lássák el küldeményeiket. A címirat másolatát pedig a csomagban helyezzék el. A Világítástechnikai Állomás, a RÁVILL propaganda osztályával karöltve, világítástechnikai kiállítást rendez, amely a világítási árammal való helyes takarékosság útját jelöli meg, mert a rossz világítás kedvezőtlenül befolyásolja az üzemek termelékenységét. A kiállítás november 29-től, december 6-ig, a Közalkalmazottak Szakszervezeti Kultúrotthonában (Vörösmarty-u. 5. sz.) tekinthető meg. A kiállítás keretében, december 5-én este 6 órakor előadás lesz, amelyet szaktanácsadás követ. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrádmegyei Szervezete és a Szegedi Tudományegyetem december 2-án este 6 órai kezdettel az Ady-téri Egyetem nagytermében Kopennikus-estet rendez. Az előadást filmvetítés követi. Mind oz előadás, mind a filmvetítés díjtalan. Grlskó: Kátay Endre A szobalány szerepében Bánki Judit játszott sikerülten és mindvégig eredményesen, Kirpicsnyikova megformálásában Lontai Margit végzett jó munkát. Ljuba anyjának egyszerű egyéniségét nagyon rokonszenvessé tette Olasz Erzsi külsőségektől mentes játéka. Kitűnő munkát alkottak a vígjáték szatirikus éllel megrajzolt figuráinak alakítói: Papp Teri, Miklósy György és Inlce László. A legjobbat tahin Miklósy György nyújtotta: pár szavas szerepében is jellemet állított elénk. Papp Teri jól kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket a dilettáns énekesnőnek a szerzők által nyújtott jellemzése adott. Nagyon jól, szatirikus éllel mutatta be az énekesnőt. Inke László valóban azt a ! temperamenlumos artistát adta amilyennek Kirpicsnyikov jellemezte. Nagyon jól sikerült Inke maszkja és jelmeze. A többi szereplők: Várnái Árpád, Kéldor Jenő, Zádori István jók voltak. A rendezés Nagy Ernő munkája. Az előadás egyetlen díszletét Sándor Sándor tervezte. cA ttyf&ti harisnya keze tétéről i Természetes dolog, hogy az olyan finom holmi, mint amilyen a nylonharisnya, óvatos kezelést igényel. Elsősorban igen elővigyázatosan kell a harisnyát a lábunkra húznunk. Ha nem ápolt 0 kezünk, ha érdes a kezünk bőre, (örött a körmünk, azonnal megtörténhet a baj. Ugyanígy lábunknak is ápoltaknak kell lennie. Az sem mindegy, milyen cipőt húzunk fel a harisnyára. A cipő belsejének simának kell lennie, sehol ne álljon ki belőle szeg, a cipó bélése ne legyen szakadt, vagy érdes. A cipőt kifűzve, cipökandl segítségével húzzuk fel. A harisnyát langyos — majdnem hideg — szappanpelyhes vízben mossuk. Mosás közben ne csavarjuk, hanem kezünkkel könnyedén dörzsöljük, majd kiöblítjük és a felesleges vizet kinyomkodjuk belőle. A legjobb, ha a harisnyát huzatban szárítjuk. Sohase szárítsuk kályha mellett, vagy a napon. A száritókötélre akasszunk törülközőt és arra terítsük « harisnyát, nehogy a kőtél szálaitól megsérüljön. Apróságok Az alábbi néhány tapasztalat megkönnyítheti és meggyorsíthatja a dolgozó asszonyok háztartási munkáját. A sótartóban összetapadt só sok bosszúságot okozhat Ha a só betöltésekor néhány rizsszemet helyezünk a sótartóba, megakadályozzuk a só összetapadását. • Ha rizst főzünk és azt akarjuk, hogy szép fehér legyen, tegyünk az edénybe néhány csepp citromlevet. Ha meszes vízzel főzünk, akkor különösen szükséges ez. A citrom sokkal több levet ereszt, ha felhasználós előtt négyöt percig forró vízben tartjuk. Miután kivettük, pár percig hagyjuk hűlni és csak utána szeljük föL • A szobanövények poros leveleit glicerines ruhával, vagy vattával töröljük végig. így tudjuk legjobban megtisztítani azokat a portól s emellett szép fényesek lesznek a levelek. Halvósórlósnál úgy tudjuk megállapítani, friss-e a hal, hogy ujjunk hegyével megnyomjuk a hal bőrét. Ha rugalmasan visszaugrik, akkor friss a haL Ha ujjunk nyoma megmarad, akkor nem friss. • Tintával összekent kezünkről a foltot megnedvesített gyufafejjel könnyen el tudjuk távolítani. • Előfordulhat, hogy gyorsan kall egy-egy fehérneműdarabot kivasal-4 nunk. Ilyenkor ne szórjuk be hideg vízzel az anyagot, hanem mártsunk forró vízbe kis, tiszta kefét és azzal nedvesítsük meg. így sokkal hamarabb ki tudjuk vasalni. • A citromhéjból finom gyümölcskocsonyát készíthetünk a gyermekeknek a következőképpen: negyedkiló sárgarépát lereszelünk, saját levében puhára pároljuk, negyedkiló cukorral felfőzzük, sok reszelt citromhéjat teszünk bele, s esetleg egy citrom levét. Ha ez nincs, két szem citrompótlót. Kihűlés után formáljunk golyócskákat belőle, hempergessük meg kristálycukorban. Boldogan fogyasztják el apróságaink ezt az ízletes, tápláló édességet. felé. tovább lépdelt a viz Jelenet az első felvonásból ... * • íMárfi János karika Jráü GYERMEKEKNEK ^AÁAAMAAMÁ/riVJW^^ MMMJU^ Az öreg ló Vásárra vittek egyszer egy lovat, öreg volt es avány, sánta t>, félvak i». Igy hát nem kellett senki,ck. Elszakította kötőfékjét és bánatában elkóborolt. Ment, mendegélt gazdátlanul az országúton, kűjfékjének szára a földön vonszolódott utána. Meglátta ezt egy mezei egér. Szájába fogta a öléi végét, azután hirtelen a ló elébe futott. Ment ' előtte nnoybüszkén, mintha 6 vezetné. -• No lám — cincogott az ege.recske — milyen erős vagyok én. Milyen ügyes vagyok *nJ Még egy lovat is elvezetek. Arra jön, amerre én akarom1 Igy lelkendezett a kisegér. A bölcs, öreg ló egyet se szólt, csak mosolygott magában. Szép csendesen mendegélt a hencegő egérke után. Az meg peckesen szaporázta a lépést, még indulót is cincogott hozzá. Egyszeresük torkán akadt a csúfolódó nóta. Torkán akadt bizony, mert egy nagy folyó partjára értek. Az egér megtorpant a parton, de a ló Közben nógatta a menaterre>rnt ener-t. Mit ál'dooálsz hen-etjöT Rálorsíaod ved i e"ől Ha cdd'q e'vezetlé' Most a foyjiói sa fél. Es mit mondot' erre ez c-érket Van es-em, hoqy nem teszem, Mó'y ez • víz énnekem. Gondolt egyet a ló, majd szépen belegázolt a folyóba, • megállott a közepén. Onn-n s-áll n kts-hérhez, LétOe, te Idre-ér A folyó csak tórdiq 4r1 Az ám! De az egérke cseppet sem bátorodott fel. Inkább még a maradék bátorsága >» iná'n s-'Ht. Sz-pegve válaszolt a lón'dC: Ami ne'-ed **rdiq (r. Morjful abban az e 6r Igy cincogott e- ©©< - , nz'rn kée->*rt fordította a dolgot Gvere VÍÍST*. vé<jv T Áladra, Vlqyé; át » tüjsó partra. Jó szive volt az öreg Iónok- mindjárt visszalépett a partra. Nem is akart egyebe' r*n'- i a hencegő kisegeret. lleeu b'sr-nv ítv'«®"ek. Ha nem kérked-z te ttbbet. Még egy pillanat sem mult el és a kisegér már a ló hátán csücsült. Hálásan civoata a tv. be: fzerény te'-ek, maid mrnd'ed, 'a M .. , l(jy lasztink ml Jóbsrá'okl ?! „ " " folyón ia eret, aztán tovább vándoroltak vidám egyetértésben.