Délmagyarország, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-04 / 259. szám

YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t —s ' ' « -S. A november 1-1 magyarországi ünnepségek A dolgozók kérték — a tanács elintézte Őrjárat Mihályteleken AZ M D P IX. ÉVF. 259. SZÁM CS.ON' M E GYEI PA RT BÍZ O T T S A G Á N A K L A P 3 A Al!A 60 KI1.LER SZERDA, 1953. NOVEMBER 4. ^A kultúrfelelősök hivatása A szocializmus építése közben előtérbe kerül fi kultúrforradalom kérdése is, ami megköveteli, hogy a kultúrmunkások ezreit állítsuk munkába megyénk területén is, a kultúrforradalom csongrádmegyei feladatainak jó és eredményes megoldása érdekében. A kultúrforradE lom harcosai között vannak öntevékeny kultúrmunkások; olyanok, akik a kulturális feladatok reájuk eső részét üzemben, hivatalban, tömegszervezetekben társadalmi munkában végzik. Ök a kultúrfelelősök, akikről és Ekiknek munkájukról most néhány sorban meg kell emlékeznünk, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak és néha dolgoznak is, de velük és munkájukkal keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak. Holott a kultúrfelelősök kibontakozó és egyre szélesedő kultúrforradalmunk első vonalbeli harcosai. Feladatuk nem kevesebb, minthogy megszervezzék üzemük, vállalatuk kulturális munkáját, összefogják és irányítsák. Ebből a fontos szerepükből következik, hogy ezeket a harcosokEt megbecsüljük, támogassuk feladataik megvalósításában. Állandóan tájékoztatni kellene a kultúrfelelősöket a politikai eseményekről és módszereket, azaz fegyvert kellene adni kezükbe harcuk sikeres megvívásához. A gyE korlat azonban azt mutatja, hogy mindezek elmaradnak és kultúrfele1 őseink a feladatok megoldása során msgukra maradnak, vagy nagyon elenyésző, kis segítséget kapnak. Ezt bizonyítja az a tény is. hogy például Hódmezővásárhelyen az MNDSZ városi szervezete ebben az évben csak egyetlen alkE lommal tartott értekezletet a kultúrfelelösökkel, amelyen beszámoltak eddigi munkájukról és feladatokat, módszereket kaptak további munkájukhoz. Ugyanígy van ez az MSZT hódmezővásárhelyi szervezeténél is, amely nyilvánvalóan jelentős kulturális tömegszervezet, azonban csak titkári értekezleteken beszélnek a kultúrmunkáról, de külön a kultúrfelelösökkel nem foglalkoznak. Nem kivétel ez alól egyetlen tömegszervezet sem. A kultúrfelelösökkel való ilyen bánásmód azután oda vezet, mint például a megyei tanács DISZ szervezeténél, hogy nem dolgoznak a kultúrfelelősök. A megyei tanács DISZ szervezete is már több mint egy hónapja megbízta Tóth Irén elvtársnót a kultúrfelelősi feladatkör ellátásával. De azóta sem beszéltek arról, hogy mi a feladata és olyan értekezleten sem vett részt még, ahol erről tudomást szerzett volna. Ha tovább vizsgáljuk és elemezzük ezeket a hiányosságokat, akkor meg kell állapítanunk: a népművelési munka irányítója, a népművelési apparátus is hibás ebben. Éppen ezért — leginkább a városokban — feltétlen szükséges, hogy a népművelési osztály rendszeresen összehívja a tömegszervezetek, szakszervezetek kultúrfelelőseit és segítse feladataik megoldásában. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a kultúrfelelősök feladatait Illetően helytelen nézet alakult ki. Ez pedig az, hogy sok helyen a kultúrfelelősök feladatának kizárólagosan a művészeti munkát tekintik. Hogyha egy üzemben például jól működő énekkar, tánc- vagy színjátszó csoport VEn, akkor már a kultúrfelelős jól dolgozik, teljesítette feladatát. Ez a nézet helytelen. Ugyanis a kultúrmunka nemcsak művészeti tevékenységből áll, hanem idetartozik a tömegoktatás, vagyis az ismeretterjesztő előadások megtartása, az azokra való mozgósítás, a mozilátogatások megszervezése, a múzeum-kiállítások látogatása stb. Ezek mind tömegkulturális igényt elégítenek ki. Éppen ezért ezeket a feladatokat is nagy gonddal kell végezni kultúrfelelőseinknek. A kultúrfelelősök munkája igen fontos, ezért az üzemi, vállalati, valamint a városi pártbizottságoknak az eddigieknél többet kell törődniök a kultúrmunkáv&l általában, különösen pedig a kultúrfelelősök politikai nevelésével. Jól csak az a kultúrfelelős dolgozhat, aki politikailag is látja munkájának fontosságát és elvileg is megérti annak jelentőségét. Ha a pártszervezetek E.Z eddigieknél többet törődnek a kultúrmunkával, ebből az ls következik, hogy a társadalmi munkában dolgozó kultúrfelelősök abban fáradozásaik megbecsülését látják. Az eddigieknél többet kell törődniök az üzemek, a vállalatok, a szocialista szektorok, a tömegszervezetek vezetőinek és nem utolsó sorban a szakszervezeti bizottságoknak a kultúrfelelösökkel. Gyakran megtörténik még napjainkban is, hogy egyes üzemeinkben a kultúrmunkára fordítható összegeket másra, leggyakrabban a sportra költik és ezzel mintegy lebecsülik a kultúrmunkát, ami pedig van olyan jelentős, mint a sport. Éppen ezért a rendelkezésre álló összegeket arányosan kell elkölteni. Erezzék a kultúrfelelősök: ők hivatottak arra, hogy üzemük, tömegszervezetük, vállalatuk, szakszervezetük dolgozóiban fejlesszék a kultúra iránti érdeklődést, növeljék kultúrigényeiket és ezáltal minden dolgozót bevonjanak a kultúrforradalomba. Fejleszteniük kell a dolgozókban a művészet iránti érdeklődést és helyesen összeállított műsorokon keresztül nevelniük kell a dolgozókat a hazaszeretetre, az állampolgári- és fi munkafegyelem szigorú betartására. E megbízatást minden kultúrfelelősnek méltóan kell fogadnia, mert pártunk bízta meg őket ezzel. Minden erejükkel törekedjenek arra, hogy jól teljesítsék e megbízatást. Látniok kell azt is, hogy munkájuk semmivel sem kisebb jelentőségű, mint pártunk népnevelőinek. A kultúrfelelősök az előttük álló feladatokat csak akkor tudják megoldani, ha saját maguk is állandóan tanulnak, rendszeresen tanulmányozzák a napi politikai eseményeket, amelyek megszabják munkájuk fő irányvonalát. Elsősorban reájuk vonatkozik az, hogy példát mutatva fejlesszék a művészet iránti érzéküket, járjanak nyitott szemmel a maguk területén és vegyenek észre minden olyan rendellenességet, ami nem fér össze a kultúra fejlesztésével, vagy akadályozná azt. Nagy feladat vár kultúrfelelőseinkre az 1953—54. évi járási kultúrversenyeken való sikeres részvétel megszervezésében, a dolgozók őszi és téli szórakozásának biztosításában és nem utolsó sorban abban, hogy kielégítsék azokat a kulturális igényeket, amelyek dolgozóink részéről megmutatkoznak. Minden kultúrfelelős készüljön fel az előtte álló feladatok megoldására azzal a tudattal, hogy munkája nagy és felelősségteljes. Végső soron: hazánkban minden dolgozót kulturált emberré kell tennünk ahhoz, hogy győzelemre vihessük a szocializmus építését. Kultúrfelelőseink ennek a nemes célnak szolgálatába állítsák teljes erejüket. Legyenek büszkék arra, hogy kultúrforradalmunk katonái; adják bele a munkába szívüket, szeretetüket, mert e nagy feladat megoldásához ez nélkülözhetetlen. Cz. Gy. Köszöntsük kiváló munkával november 7-ét, vigyük győzelemre évi tervünk teljesítését A Magyar Dolgozók Párlja Csongrádmegyei Pártbizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának értékelése a november 7-i verseny jelenlegi állásáról Október 18-án közölte a Dclmagyarország és a Viharsarok az Ujszegedi Kender-Lenszüvö Vállalat dolgozóinak versenyfelhívását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója alkalmából a negyedik negyedévi, valamint az évi terv túlteljesítése érdekében megyénk üzemei csatlakoztak a versenyfelhíváshoz. Egymásután jelentették a [szegedi, valamint a megyei üzemek, hogy november 7-ct, nagy ünnepünket még jobb munkaeredményckkel köszöntik. A Csongrádmegyei Pártbizottság cs a Szakszervezetek Megyei Tanácsa értékelte a verseny jelenlegi állását. Megállapította, hogy az októberi harmadik dekád eredményei alapján az első helyen a Hódmezővásárhelyi Mcrlcggyár van. Máso© dig helyen halad a Szegedi Gőzfű© rész, a harmadik helyen pedig a Hódmezővásárhelyi Harisnyagyár. Jó munkájukért dicséret illeti többek között a Szegedi Konzerv© gyár, a Szegedi Vágóhíd és a Szen© tesi Baromfifeldolgozó Vállalat dol© gozóit. Cséréi Józs&f ló munkával köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóiát A DÉMA Cipőgyár sztahánovistája. Őszülő, fiataloskedvű munkás. Szakmájának mestere, már sokszor jutalmazták kiváló munkájáért. Az elmúlt évben lett sztahánovista. Örömmel vitte haza családjának a megtisztelő kitüntetést. Igazán boldog volt. Nem sokára még nagyobb elismerést kapott. Az elmúlt év november 7-én a szakma legjobbja címért folyó versenyben a harmadik helyezett lett, országos viszonylatban. Mikor ezt megtudta, örömében a könny kicsordult szeméből. Maga sem tudja miért: az örömben, a mult keserűsége jutott eszébe. Ennyit mondott: ©nem így jutalmaztak bennünket a harmincas években©. A DÉMA Cipőgyárban sokan ismerik ezeknek az éveknek történetét. A bércsökkentés ellen folytatták a harcot akkor a cipőgyári munkások. Csányi József is a szervezett munkások egyike volt. Az Októberi Forradalom vihara már rég elmúlott, Horthy elnyomás súlyosodott rájuk, mégis félelem nélkül, bátran kiállt és szemébe mondta a gyárosnak: munkásnyúzó. Ezért nem szívlelte őt Engelszmann úr, s ahol csak tehette, ártott neki, de a többi szervezett munkásnak is. — Harcos idők voltak azok az évek — mondja komoran Csányi elvtárs. — Nem is lehet azokat a nyomorúsággal teli éveket elfeledni. Több dolgozónk teljesítette évi tervét A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói közül számosan tettek olyan felajánlást, amelyben vállalták, hogy november 7-ig befejezik egyéni évi tervüket. A vállalás elhangzása utáni napokban dolgozóink soha nem tapasztalt lendülettel fogtak hozzá, hogy ígéretüket valóra váltsák. A Forradalmi műszak első napján Hattayer István sztahánovista szerelő. Luszt;g István szerelő, a villamosipar kiváló dolgozója. Farkas Antal. Pálfi Lajos, Nemcsók Antal. Frank István, Balogh István, Mikló; Antal. Farkas József. Somovvi Antal szerelők teljesítették vállalásukat és 1953-as évi tervüket teljesítették. A Forradalmi műszakiban Farkas József építő csoportja 164, Gazdag Ferenc szerelő 133, Dobra Kálmán kábelszerelő 137, Farkas László szerelő pedig 150 százalékos teljesítményt ért el Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a DÁV dolgozói a Forradalmi műszak alatt olyan eredményeket akarnak elérni, amelyek még jobban elősegítik a Vállalat évi tervének határidő előtti teljesítését. Jurka József Szezonmunkának számított akkor a cipőkészítés. A nyári hónapok kemény munkával teltek el. Éjt, napot egybevéve dolgoztak. A munkások egyrésze, aki még nem ismerte a következményeket, örült a munkának, a kereset miatt. Derűre; ború — az ősz beálltóval megkezdődtek az elbocsájtások. Akik még maradtak, reménytelenül tekintettek a zord tél felé. A balsejtelem a karácsonyi ünnepek előtt mindinkább szorongatta őket. Keresetük miatt is, amely jócskán kevesebb lett, meg azért is, hogy beszünteti a gyáros a munkát. Az ünnepekre egy pengő 17 fillérrel ment haza Csányi József is és akkor már tudta, hogy leáll a gyár. A nélkülözés sanyargatta hetedmagával. A ©Felsővárosi Cipőgyárban© is az aljaüzemrészben dolgozott. Innen indult ki a szervezett munkások minden kezdeményezése. Az üzemrész munkásai egy alkalommal gyűlésre készültek. Ezt valami úton-módon megtudta Engelszmann úr — aki itt is ©igazgató© volt — és utasítást adott, hogy késő estig kell dolgozni, mert szükség van cipőre. Erre az összes gyári munkás a munka beszüntetésével felelt. Akkor is így cselekedtek, amikor a flexi cvikkolóknál csökkentették a munkabéreket. Szorosan kapcsolódott az aljaüzemrész munkája az övékéhez — beszüntették a munkát és kénytelen volt megadni a gyáros a dolgozók követelését, mert félt a szervezett munkásoktól. Most is harcol Csányi József. De mennyire más ez. Itt a győzelem a jólétet jelenti. A nép jólétét, a közszükségletek kielégítését. Ennek érdekében mindent megtesz. Tervnaptára 1954 júniust mutatja. S most november 7-re vállalta: 150 százalékot ér el és nagy gondot fordít a minőségre. A talpszélnyomást végzi az al.iaüzemrészben. Ez a munka nagy figyelmet követel. Gázzal dolgozik és ha nem vigyáz, leégeti a talp szélét, ö azonban tudja a módját, hogy kell selejt nélkül termelni. Mindig kis lánggal dolgozik és ;gy nem fordulhat elő, hogy megégjen az anyag. Erre figyelmezteti munkatársait is és most, a forradalmi műszakban sok szó esik az Októberi Forradalom hőseiről. Az akkori nagyszerű harcokat idézik fel, amelyet a felszabadulás után ismertek meg és a hősöket, a nagy ünnepet köszönti: már 156 százalékra fokozta teljesítményét. R- J. A „Délmagyarország" bírálata nyomán javult a munka minősége A „Délmagyarorszúg" október 27-i száma foglalkozott azokkal a hiányosságokkal, amelyek üzemünk, ben, a Szegedi Ruhagyárban a Zsé(lely-mozgalom és a minőségi értékelés terén megmutatkoztak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére tett vállalások és a minőségi értékelés rendszeresítés evei ezeket a hiányosságokat megszüntetjük. A Zsédely.mozgalom jelentőségét a szakszervezeti aktívákon g műszaki dolgozóinkon keresztül ismertettük és a dolgozók minősági munkájának értékelése naponként törté, nik. A termekiben a minőségi e!bnőrök az ott elhelyezett táblákon naponta vezetik a munkások minőségi eredményeit és feltüntetik a rossz minőségi árut gyártókat. A szalagokban ugyancsak naponként értékeljük a minőségi százalékot és ezt a szakszervezeti bizalmiak, a teremmesterek. valamint a hangos híradó tudatosítja. A ,,Délmagyarország" október 27-i számában közölt bírálat nyomán javult a minőségi munkánk. A Zsóiely-znozgalom kiszélesítése és az egyénenkén; történő minőségi értékelés eredményeként a válialat a „Délmagyarország'' által ismertetett 93 1 százalékról 98.3 százalékra emelte a minőségi százalékot. A szalagok minőségi munkája is lényegesen javult A Prágai-szalag régebbi 83.1 százalékos minőségét 90.5 százalékra javította. Nagy Pálné-szalag minőségi munkája a legutóbbi értékelés szerint 88.1-ről 100 százalékra emelkedett. Javutt egyes dolgozók munkája, nak minősége is. FaTkas Cs. M:hályné ma már 99 százalékos minőségi munkát végez. Hajas Erzsébet, Farkas Erzsébet visszavetése pedig 12 darab helyett egy darab lett. A Szegedi Ruhagyár dolgozói a Forradalmi műszak alatt még jobban vigyáznak munkájuk minőségére, hogy november 7 tiszteletére (ett vállalásukat maradéktalanul teljesítsék. Péter János