Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-09 / 238. szám

PÉVTKK. 1953. OKTÓBER 9. 8 DÉLMüGYffiR ORSZÁG Gondolatok az amerikai irodalomról JU Egyesült Államokban fekete-listára helyzeték Albert Einstein "Relativitáselmélet® és ThomSi Mann -Vr^ázshegy® című művét. Nincs cbt/en semmi csodál­kozni való: Amerikának nincs szüksége Ei/isteinre, Thomas Mannra, vannak a hivatalos iroda­lomnak olyr/i »nagyságai», kik mel­lett «eltörptilnek" az előbb említett írók. Az Fjgyesült Államokban igen nagysz/mú könyv kerül ki az olva­sóközönség kezébe: havonta 100— 200 könyvet Jelentetnek meg ki­adóvállalatok, melyek formailag a /Szépirodalomhoz tartoznak. Azt hi­hetnők, az amerikai irodalom cso­dás virágzásnak indult, fejlődése irigy lésreméltó. De kár örülnünk. A New-York Times heti irodalom­melléklete minden alkalommal 20— 20 szépirodalmi mű ismertetését tartalmazza és ezeknek a könyvek­nek több, mint a fele detektívre­gény. Utóbbi időben igyekeznek a szerzők bűnügyi történeteiket lé­lektani alapon kimélyíteni. Az egyik ®regény« például egy sánta, torzarcú gnómról szól, akiből az évek hosszú sorén lefojtott gátló­sok gyújtogatások, gyilkosságok tormájában törnek ki. Persze ezek a "megújított" dektektívregények épp annyira nem művészi alkotá­sok, mint kiöregedett elődeik. Nem megvetendő a könyvkiadó vállalatok leleményessége a na­gyobb példányszám kicsikarásában: az egyik erotikus-tárgyú regény például annak köszönhette hatal­mas sikerét, hogy mellékelték az írónő fényképét, aki — képe sze­rint — regénye hősnőjének szere­pébe illenék. Több amerikai író egyszerű géppé aljasult, géppé, mely ontja a fércműveket. Miért van ez így? Feleljen erre két amerikai író: "Jó, bölcs és tisztességes embe rek is elkövethetnek rossz, ostoba és tisztességtelen dolgokat annak a terrornak a hatására, mely új Ame­rikában" — írja Howard Fást. "Valami történik jó íróinkkal egy bizonyos fokon. Pénzt keres­nek, akkor aztán kénytelenek emelni életszínvonalukat és igy ke­lepcébe kerülnek. Irniok kell, hogy feleségüket eltarthassák és így to­vább.. • Szóval szemetet írnak®. Ezt Hemingway mondta régen. Ré­gen. Ma már ő is erre az útra lé­pett. Persza nem nehéz kitalálni, hogy e két dolog együtt fordul elő; az­az, a terror hatására megírja a tisztességes író első becstelen mű­vét, a többit kicsalja belőle a pénz. És ez a mai amerikai irodalom rákfenéje. Nézzük egy író sorsát, Stein­beckét, kinek nevét sokan isme­rik híres — és méltán híres — "Érik a gyümölcs- című regényé­ről. Michael Gold írja le találkozását Steinbeckkel, kit kaliforniai kuny­hójában látogatott meg sok évvel ezelőtt. -Jól megtermett, tagbaszakadt fickó volt, ócska nadrágban és ingben. Egy ilaskó gin állt az asz­talán, az egyik szomszédjával nagyban nyakalta az italt. Kide­rült, hogy ünnep és egyben teme­tés volt ez a találkozás. Steinbeck megmutatta a sürgönyt, amelyet kiadójától kapott ezen a reggelen. Akkoriban jelent meg Egerek és emberek című könyve. Megtudtuk, hogy nagy sikerrel; bizonyult. Steinbeck siránkozott gines po­hara felett: Ez az elsű sikerem! És halálosan félek tőle. Félek. Nem akarok meggazdagodni. Egy írónak szegénynek és becsületesnek kell maradnia. Ml lesz most volem?" Steinbeck meggazdagodott s a kaliforniai kunyhót felcserélte a fényes lokálok zajos életével és az "Érik a gyümölcs® című regényt — melyben realista módon ábrázol­ta az igazságot és a népet — fel­cserélte a Cannery Row-al. Ebben az egyik utolsó művében elfordult az igazságtól és a néptől is. A re­gény színhelye Monterey, a kísér­teties hangulatú kaliforniai kisvá­ros. A hősök; csavargók, kik zsa­rolással megkaparintanak egy kis házat és ott, nem érdeklődve sem­mi iránt, mulatoznak. A társaság legtekintélyesebb tagja a doktor, Steinbeck szavait kelti életre, mi­kor a közönyt dicsőíti, azt a kö­zönyt, mellyel ők viseltetnek a vi­lág iránt. Steinbeck ebben a művében a csendesebb vizekre való menekü­lést, az élet megtagadását, a harc­ból való kilépést hirdeti. 4 Ruhagyár DISZ-esei harcba indultak az évi terv határidő előtti teljesítéséért A Szegedi Ruhagyár dolgozói a harmadik negyedévi terv teljesíté­se során többezer forint értékű készáruval maradtak rdósok a nép államának. A 9.3 százalékos tervle­maradás nagymértékben tükrözi a Ruhagyár fiataljí inak nem kielégí­tő munkájút is. A harmadik ne­gyedévben a DISZ fiatalok ver­senylendülete alábbhagyott s a normán alul teljesítők száma nem­hogy csökkent volna, hsnem mind­inkább emelkedett. A DISZ vezető­sége nem népszerűsítette eléggé a jó eredményt elérő fiatalokat, nem buzdítottak őket a rohamcsapat cím elnyeréséért. Az üzemi DISZ bizottság vezetősége és a fiatalok között némileg meglazult a kap­csolat. Az üzemi pártszervezettől kapott utasításokat, javaslatokat, határozatokat nem mindenkor haj­tották végre. Hanyag munkájukért már többször bírálatot kaptak a pártszervezettől. A DISZ szervezet vezetősége a hibákon okulva számos intézkedést tett a meglévő hiányosságok fel­számolására. A legutóbbi DISZ taggyűlésen Gyuri Gergely. DISZ­titkár beszámolójában feltárta a hibákat, s beszélt arról is, hogy tőlük, ruha­gyári fiataloktól is a rohamcsapat cím elnyerése érdekében az elkö­vetkezendő hónapokban sokkal fe­lelősségteljesebb munkát vár a pórt. A taggyűlésen a DISZ fiata És így van ez a többi ilyen író-1!ok egymás után álltak fel s hozzá­nál is. Kevesen tudnak gerincesek szólásaikban elmondták, hogy ők eddig valóban nem tettek meg min­dent annak érdekében, hogy legye­nek alkotó kezdeményezői a ver­seny további szélesítésének, szilár­dítsák meg a munkafegyelmet, mu­tassanak példát a minőség terén el­ért jó munkájukkal ^s. Megfogad­ták. hogy mindezeket a feladatokat teljesítik. A Ruhagyár DISZ fiataljainak az utóbbi időben megnövekedett fel­maradni. Sok fró érzi. hogy valami nincs rendben, de minden baj okának EZ embert tekinti. Az írók egy részé­ben megdőlt az emberben való hit, márpedig enélkül nincs író. Sokan belemenekültek a dekadenciába a háború után. Műveik azt hirdetik, hogy a jobb jövőért való küzdelem hasztalan; lealacsonyítják az em­bert, olyannak tekintik, mint va­lami egészen alacsonyrendű, aljas és romlott lényt, amely képtelen arra, hogy magasabbra emelked­jék. Mindehhez nincs is sok hozzá­fűzni való. Világosan mutatják ezek a tények, hogy egyes írók hova süllyedhetnek az imperializ­mus mocsarában. Hazug próféták ők, akik a pusztulást, a megsem­misülést jósolják. És mindennek oka: a fasiz­mus, mely egyre merészebben ni az Egyesült Államokban. És erről a veszélyről sem írtak komoly művet ezek az írók, eltűrik, elhall­gatják, bár érzik fojtogatásót. A művészet, az emberiség, a nép elleni árulásuk annál kiáltóbb, mert van előttük példa, a Howard Fast vezette iró-tábor, mely ezek­ben a nehéz időkben is hű marad hivatásához, küldetéséhez: megmu­tatja a népnek az emberi boldog­sághoz vezető utat. András Sándor adatát mutatja például az is, hogy amikor a gyér vezetői megvitatták a negyedik negyedévi terv teljesí­tésével kapcsolatos teendőket, ezek­be a megbeszélésekbe bevonták a DISZ vezetőit is. A gyár fiataljai a negyedik negyedév kezdetén ígé­retet tettek, úgy dolgoznak, hogy jő munkájukkal ebben a negyedév­ben lemossák üzemükről s szégyen­foltot, s jóval a kitűzött határidő előtt teljesíteni fogják éves tervü­ket. A fogadalmak elhangzása óta alig egypár nap telt el s az üzem­részekben, szalagokban az ifjúmun­kások s az idősebb szakmunkások között egyaránt máris az tapasztal­ható. hogy lendületesebbé vált a munka. A fiatalok sokkal összeforrottab­bsn dolgoznak, mint azelőtt. Gyak­ran látható az, hogy egymásnak se­gítséget nyújtanak. A DISZ szerve­zet aktívái békeőrségeket szervez­tek. A békeőrséget állók több és jobb munkára tettek fogadalmat. A kis békeőr-zászló naponta gazdát cserélt. Szeptember 6-án £• gyár egyik kiváló ifjúmunkása, II. Mé­száros Erzsébet őrizte gépén a kis kék zászlót. 202 százalékot ért el. Büszkén mesélte társainak, hogy nemcsak teljesítménye emelkedett, hanem munkájának minősége is elérte a 100 százalékot. Ugyancsak magas termelési ered­ményt értek el ezen s- napon a többi üzemrészekben, szalagokban dolgozó fiatal békeőrök is, mint például II. Varga Erzsébet, aki 180 százalékos vállalását kiváló minő­ségű munka elvégzése mellett hét százalékkal szárnyalta túl. Lócz Júlia 16") százalékos eredménnyel zárta a békeőrség napját. Az üzemben szeptember hónap­ban számos ifjúmunkás kapcsoló­dott be a péntek-mozgalomba, s egyre több azoknak a fiataloknak száma, akik péntek este helyett jó­val előbb fejezik be heti tervüket. Ezek közé tartozik Simon Mária, aki az elmúlt heti tervét öt és fél nap alatt, vagy Csányi Ernőné, aki négy nap alstt fejezte be hatnapos tervét. Csányi elvtársnö teljesít­ménye állandóan 200 százalék kö­rül mozog. A negyedik negyedév eddig eltelt napjaiban sokat javult a munka a Szegedi Ruhagyárbt n. Az üzem napi globális teljesítménye is fokozatosan emelkedik. A kiváló teljesítményt elérők, az ifjú békeőrök neveit a hangos hír­adón keresztül is minden két órá­ban bemondják. Igy értesült októ­ber 5-én Bakos Júlia, a Jászhegyi­szalag legjobb ifjúmunkása, hogy 142 száz.clékra teljesítette előző na­pi tervét, vagy Bodor István szta­hánovista fiatal 160 százalékos tel­jesítményéről, valamint arról, hogy tervének teljesítésével már 1954 februárjában tart. Azonban még sok a tennivaló. Négy a lemaradás s még most is 100 százalékon alul van a napi tervteljesítés. A Szegedi Ruhagyár fiataljai harcoljanak még követke­zetesebben a munkájukban meg­mutatkozó hibák felszámolásáért, kövessék mindenkor a párt irány­mutatását s a termelékenység nö­velésében és a minőségi munka jó elvégzésében mutassanak példát dolgozótársaiknak a negyedik ne­gyedévi terv túlteljesítéséért foly­tatott küzdelemben. Egy pillanatra sem szabad elfeledkezniük arról, hogy a rohamcsapat cím elnyeré­séért folytatott harc évében mun­kájukat olyan színvonalra emeljék, amely jelentősen hozzájárul a kor­mányprogramm megvalósításához, a szebb és boldogabb élet elérésé­hez. „Csupa vidámság" Hangverseny a Szabadság moziban „Csupa vidámság" címmel tz Oi­szágos Filharmónia rendezésében vidám, énekes, zenés játék kerül bemutatásra a Szabadság filmszín­házban október 11-én, vasárnap délelőtt. Orosz Júlia, a Mf-gyar Népköz­társaság érdemes művésze, a Ma­gyar Állami Operahá2 magánéne­kese, Lóránt György, a Magyar Állami Operaház magánénekese, Szemes Mária, Markovlts Vera, Sugár Mihály, Mezey Károly, Ko­vács Mária, Várad! Árpád, Ko­vács János, a szegedi Állami Nem­zeti Színház művészei és Banyák Kálmán. VIT-díjas hegedűművész szerepelnek. Paulusz Elemér, a sze­gedi Állsmi Nemzeti Színház kar­nagya zongorázik. Az összekötő szö­veget Szinetár György írta. Lendüliön fel a munkaverseny a farosilemezeket gyártó üzemben Biztosítsák az új üzemrész határidőre való elkészítését SZEGEDI JEGYZETEK Készülődés Már napok óta ilenki tudja, az város erről beszél, bejöttek Hókusról, tt.m­egés.z Akik Ebben a pdr szóban, sok minden van: az is, hogy jelentős ez a vásár, Pető• bőséges lesz a választék fi-telepröl, Ssőregröl, Do- mindenből és most meny­rozsmáról, Kistelekről, s nyi minden olcsóbb, ezt megfordullak a Széchc- veszek, azt veszek ... nyi-téren, az üzletekben Ezek a gondolatok tőr­vásárlás, vagy iigyinté- nek fel a szemlélőben, zés végett a tanácsnál, Az Alföldi Étterem azok is láthatták a J"sz- előtt húzódó pavilon bel­kavázakat, hallottál: a sejében már polc is van, dekcsségt kopácsolást. Hazamenne, rajta több vég fehér rá­Őszinte természetességgel szon. újságolták — Az már eladói — Haj, mi van a Ezé- — Öh nem, kérem ehcnyi-tcreii.' Deszkl, hangzik a kedves válasz. — ez a dekorációhoz van. — Dehát mit árulnak a vásárban, ha most. fel­rakják a sátorraf — Lesz bőven, mijd meglátja. Tréfa, nevetés, jókedv, lelkes készülődés. Több ló lombjára ráveti a nap az 'árut, díszítenek. aranyló sugarát. Ösz van. A kíváncsi érdeklő­dök kérdezősködnek. — Kié ez a nagy pavi­lon1 Mi lesz az az emel­vény ott a sarkonT — Kirakat! — Szép leszi Valami ér. sn­itt deszka hátán, szögeznek, sátrakat, pavilonolcat ál­lítanak fel, nagy emel­vények, magasba min­denfelé . .. S a dolgozó gondos )>­leség, háziasszony, a csa­ládanya számol, tervez: mit vesz szombaton vagy helyen már, ahol délelőtt vasárnap. még a hatalmas sátrak Az Öszi Vásár körvo- „vázain" kívül nalui pedig bontakoznak, sem lehetett látni, dél Érdeklődő szemek l.ísé- ulán a homlokzatra fel­rik figyelemmel. Éppen került a fehér, piros, kék a villanyhuzalokat ve- drapéria, aztán a színes zetllc, a halbordához ka- betűk is. Sanló építmények között. Az egyik kábel söprú­W/ét vastagságú, — Miért ilyen vastag* — Hál vásár tesz! An­nál; ilyen kell! „Műszaki és edény áruk .. ., ruházati cik­kek ..., cipő . •." Egyik felírás melleit egy nagy öszi falevél, s mögötte az öreg platánfa si.egu­— Majd szombaton megtetszik látni. Egyéb­ként is mi nyertük a szentesi vásáron a ver­senyt. A végén kitudódik, hogy nem szegedi vál­lalat. A makói KIS KEH. Sok ismerős szegedi boltvezetőt, elárusító', látni a téren minden!c lé. Maguk csinálják a maguk portáját. S a kép egyre érdekesebb. A Klán­semmit zál-tércn egy kerek vala­mit ácsolnak. A Széche­nyi-téren a vásáriroda aj­taja nyitva. Itt nagy a forgalom. Legtöbben sze. mélyeten jönnek az eset­leges problémáikat meg­beszélni. A sarki esores­só előtt az olcsó, '••nyes paplanok, kész <H,'tnk halmaza. Több helyen már pakolják, rendezik „Messzi földriil" Székkulasról és még nál messzebbről is vannak a földmíivcsssö­vetkezetek sátrai, a fel­írásokról is tálhd'ók. Sőt! Akár hiszik, akár nem — erről meg lehet győződni — a tanácsháza melletti kis közben ti csongrádi földmüvesszö­vetkezet már he is ren­dezkedett: italmérés, la­cikonyha, szék, asztal, van olt minden. Vörös bor, disznótoros olcsón kapható. Ehet, ihat. ah! akar. A vásározók cl látása érdekében kezd­ték már meg az árust lást. Közben a Lenin-utcá­ban teljes gőzzel fo­lyik a tatarozás. Az tpí­16 munkások kész akar­nak lenni a lakóházak festésével, még a vásár kezdete előtt. Megígér­ték — megtartják. Ilyen gazdagság, szín­pompa, bőség és minden bizonnyal vásárlás nem volt még a Széchenyi­téren, mini most Írsz szombaton, meg vasár nap. MAliKOVITS Ti BOR Fontos dolgot készítenek a csere­pessori téglsgyár mellett lévő fehér házban. Kívülről egy magasbanyúló fekete vaskémény árulja el, hogy itt valami gyárféle van. Ez az üzem exporttervünket is jelentősen elő­segíti. Farostlemezeket készítenek itt és abból lesz az „Ikarus" kocsik belső burkolata. Nemrégen itt még rostkísérleti műhely volt. Szovjet tapasztalatok felhaszná­lásával kísérleteztek azon, hogy vékony hulladékfából hogyan lehet erős lemezeket készíteni. A kísérleti munka eredménnyel járt és július elseje óta, mint a Szegedi Faiamezgyár üzemrésze — egyelőre egyszerű, kezdetleges gépekkel, fel­szereléssel — tervszerűen gyártják £• farostlemezeket. Az udvarban lévő hántolt hulla­dékfát a Gyufagyárból hozzák. Ez eddig még háztartási tüzelésre sem volt alkalmas. Puha nyárfa, vé­kony, könnyen ellobban. Ezt most motorral meghajtott szecsktvágó­géppel apró darabokra vágják, ka­zánban főzik. Ezzel megbomlik a fa természetes kötőanyaga és lehet rostosítani. Két nagy, súlyos ma­lomkő — mely körben forog —, egészen rostszerűvé zúzza az anya­got, aztán osztályozzák egy nagy, körbeforgó, hengeralakú szitán. Az apró részecskék úgynevezett hollan­di medencébe kerülnek, amelyben a víz állandóin cirkulál. Az ide be­épített gép még finomabbá teszi a rostokat, amit csövön keresztül fel­szívnak egy keverő tartályba. Kü­lönböző vegyi ragasztó anyagokkal keverik és £ barna masszát ugyan­csak csöveken keresztül a formázó gépbe nyomják, onnan a présgépbe, hidegen préselik, hogy kinyomják belőle a vizet, aztán átforrósítják és kész a lemez. Röviden leírva ez a munkafolya­mat, nm»lven belül sokrétű feladó­tokat kell megoldani az itt dolgozó munkásoknak. Azonban a versenymozgalom csak egy-egy nagy kampány al­kalmával lángolt fel. A faliújságtábla üres. Hiába érdek­lődünk: hogy megy a munkaver­seny? A válasz: itt nálunk nincs verseny, kicsiny az üzem. Talán az itt dolgozók nincsenek eléggé tudatában annak — mert nem világosították fel kellőképpen őket —, hogy munkájukkal hí von­ta 24 köbméter gömbfát takaríta­nak meg és az itt készült lemezek jelentős része tulajdonképpen ex­portra kerül és éppen ezért nagy tervek vannak a jövőre vonatkozó­lóg. Fel kell világosítani a dolgo­zókat. hogy a lemezek gyártásánál legyen szervezett munkaverseny, hogy lendületesebben jobb eredmé­nyeket érjenek el. Kinn a Falemezgyárban már fo­lyik a készülődés egy ú,i farostle­mez készítő üzemrész létesítésére. Készül a terv a Szegedi Tervező Irodában. Egy régi üzemhelyisé­get alakítónak át, az ország külön­böző helyeiről gépeket kapnak a Faipari Igazgatóság útján és előre­láthatólag az elkövetkezendő esz­tendő első negyedében már elké­szül az új üzemrész. Termelése több mint mégegy­szer annyi lesz. mint a csere­pessori kis üzemnek és mintegy kétezer köbméter gömb­fát takarítanak majd meg évente. Nemcsak a Gyufagyár hántolt fa­hulladékait dolgozzák majd fel, ha­nem közvetlenül ó Lemezgyárban lehulló hulladékokat is. E nagysze­rű terv megvalósítása jelenleg a Tervező Iroda dolgozóin múlik, hogy mihamarabb elkészítsék a tervel, megkezdődhessen az építke­zés, megérkezzenek a gépek és sok­kal nsgyobb mértékben gyárthas­sák népgazdaságunknak ot"an je­lentős farostlemezeket. VIT nyertes művészek hangversenye Szombatonként este nyolc órai kezettel az Országos Filharmónia rendezésében a VIT nyertesek hangversenye szórakoztatja a sze­gedi dolgozókat. A hangverseny­sorozat a Zenekonzervatóriumban, tizedikén kezdődik. Az első hang­verseny műsorszámának kiemelke­dő számai Verdi ..Kesztyű áriá"-ja a Rigolettóbói. Tartini ..ördögtril­la" szonátája, Csajkovszkij „Me'.ó­diá"-ja, do Fallo „Spanyol táne"-a. Közreműködik Banyák Kálmán, Gabos Gábor, Bókay Csaba. I losfni­vi Róbert Zongorán kísér Bálint Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom