Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-02 / 231. szám

PÉNTEK, 1953. OKTÓBER 2. II DÉLMH6YAR0RSZAG Az értelmiség népünk kulturális fejlődése szolgálatában Nyilatkozatok a* értelmiség új tümegszerrezeiéről A szocializmus építésének egyre nagyobb feladatai megköve­telik az egész dolgozó nép általános műveltségének és szak­ismereteinek erőteljes fejlesitését. A magyar dolgozó nép, különösen a felszabadulás óta, számtalan tanújelét és bizonyítékát adta annak hogy művelődni akar és tud is. Ennek megoldását azonban nem lehet egyedül az állami okta­tástól várni, hanem az értelmiségre vár a fokozott tanító és nevelő munka széleskörű megszervezésének és végrehajtásának megtisztelő feladata mind a társadalom-, mind a természettudományok területén. Erre a feladatra egyesült minden eddiginél átfogóbb új tömeg, szervezetben a magyar értelmiségj midőn ez év április 29-én a Ma­gyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulatot megalakította. A ma­gyar értelmiség vezető rétege ezzel az impozáns alapítással egyönte­tűen elismerte az ilyenirányú átfogó és szervezett munka szüksé­gességét, eredményesnek ígérkező voltát, s egyben lelkes hajlandó­sággal vállalta is a tudomány legkülönbözőbb ágai minden rendű munkásának tevékeny részvételét e munkában. Október i-én Csongrád megye is megalakítja a maga helyi szer­vezetét, s ezzel bekapcsolódik a művelődésnek és műveltségterjesztés­nek abba a termékeny munkájába,mely elősegíti az ország anyagi jéűétének, anyagi és szellemi függetlenségének biztosítását. OBERMAYER ERNŐ J?z év tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia keretében, mint az értelmiség tömegszervezete megalakult a Társada­lom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, mely dolgozó népünk további kulturális felemelkedését hivatott biztosítani. Fővárosunkban és néhány egyetemi városunkban már korábban megalakultak a Társulat helyi szervezetei, a csongrádmegyei szervezd Szegeden október i-én alakul meg. Tudósaink, kutatóink, tanáraink, orvosaink, mérnökeink leg­jobbjai nagy lelkesedéssel vesznek részt a Társulat munkájában, mert tudják, hogy szakmai előadásaikon keresztül tudásuk legjavát adva terjeszthetik a haladó tudomány eredményeit a dolgozók széles tö­megei kőzött. Ez segíti céljaink megvalósulását, hiszen a szocializ­mus építése a művelt emberfők sokaságát követeli meg. Tekintetbevéve, hogy a Társulat tagjai tudósaink legjobbjai kö­zül kerülnek ki, működése tarából kulturális fejlődésünknek lesz egyik biztos záloga. Dr. BORS MARIA kiváló orvos A jólét és bőség programmja megvalósításának elősegítéséért A Negyedik Békekölcsön jegyzésének hírei Boldog családi életünkért jegyeztem békekölcsönt Ünnepi díszelőadással megkezdődött a Kínai Filmhét Szerdón, a Kínai Filmhét meg­nyitásának napjón, két kínai elv­társ látogatta meg Szeged városát. Este 6 órakor gépkocsi állt meg a feldíszített tanácsháza előtt. A Kí­nai Követség tagjai szálltak ki a kocsiból, Wang Han-min elvtárs és Chang Chung-ing elvtársnő. A ta­nácsháza egyik szobájában kül­döttség várta az elvtársakat. A szegedi tömegszervezetek, üzemek, tszcsk küldöttei virággal köszöntöt­ték a vendégeket. Az üdvözlés után hosszan beszélgettek a kínai elv­társak és a vendégfogadó szegedi dolgozók. Chang Chung-ing elv­társnő jól beszél magyarul, igaz, még csak ez év januárjától tartóz­kodik Magyarországon. A buda­pesti Tudományegyetem magyar­szakos hallgatója. Fordítónak ké­szül. A beszélgetések után a kínai elvtársakkal együtt Szeged dolgo­zói átmentek a Fáklya moziba. A mozi bejáratához hatalmas díszletet, több mint tíz méteres kí­nai ház homlokzatát helyezték el. A villanyégők százai fényárba bo­rították a filmszínházat. Minden látogató csillagos, piros kínai zász­lócskát kapott emlékbe. A nézőte­ret zsúfolásig megtöltő szegedi dol­gozók a forró szeretet ezer jelé­vel halmozták el a hős kínai nép képviselőit. Wang Han-min elvtárs ajándé­kokat nyújtott át, majd Dénes Leó tanácselnök elvtárs mondott ün­nepi beszédet. Beszélt a kínai nép hősi harcairól, sikereiről. Elmon­dotta, hogy másodszor rendezik meg Magyarországon a Kínai Film­hetet. Bemutatásra kerülnek a legkiválóbb knai filmalkotások. "•Ismerd meg az új Kína békéért harcoló hős népét* — ezzel a jel­szóval kezdődjék meg a filmhét. Ezután Wang Han-min elvtárs üdvözölte Szeged dolgozóit. Beszélt a Kínai Népköztársaság négyéves fennállásának évfordulójáról. El­mondotta, azóta milyen nagy sike­reket értek el. Ebben az évben kezdték meg az első ötéves tervet. Beszélt a kínai-magyar nép kultu­rális kapcsolatáról. Nagy elisme­réssel beszélt a Kínában járt ma­gyar népi együttes szerepléséről. Végül éltette a Kína és a magyar nép megbonthatatlan barátságát. Ezután a díszelőadás közönsége nagy érdeklődéssel nézte végig az »Ezer veszélyen át* című új kínai filmet. Szerdón reggel, amikor a Ruha­gyár III-as Sztálin munkatermé­nek dolgozói röpgyűlésre jöttek össze, hogy megbeszéljék a mi­nisztertanács felhívásának jelentő­ségét, Zsilák Mátyásné a követke­zőket mondotta: — Pártunk és kormányzatunk szerető gondoskodása folytán nem­régen kétheti jutalomüdülésben ré­szesültem — mondotta —. Lillafü­reden nyaraltam és hogy milyen szép volt, azt nem is tudom elmon­dani. Három társammal laktunk egy szobában, kifogástalan volt el­látásunk s amikor eljöttünk, még útravalót is adtak azoknak, akik távolabbra mentek. Kaptunk egy sült tyúk felét, juhsajtot és négy darab süteményt. — Boldog családi életet élünk. Vejem sokszor távol van, mun­kája szólítja. Leányom itthon van és aranyos kis unokám a lemez­gyári bölcsődében nevelkedik két­hónapos kora óta. Most 11 hónapos ' és 12 kilogramm: már tud járni. Pártunk és kormányunk szerető apaként áll mellettünk s én bol­dog családi életünkért jegyzek bé­kekölcsönt. Lelkesen jegyzik a kölcsönt a Haladás tszcs tagjai Az újszegedi Haladás termelő­csoport tagjai most keményen mun­kálkodnak azért, hogy időben és jól elvégezzék az őszi betakarítást és a vetést. Jól tudják, hogy jö­vőjük, gazdagabb életük függ et­től is. Vígan folyik a munka, mert a becsületesen dolgozó csoporttagok évi jövedelme — amint ezt a büty­kös paraszti ujjak kiszámították — pénzre átszámítva a természetbeni juttatásokat és a háztáji föld ho­zamát is — eléri a 15—20 ezer fo­rintot. Szives-örömest jegyzik a köl­csönt, mert amint ők maguk mond­ják, gazdagon gyümölcsözik ez szá­mukra. Miért jegyzett például 200 forintot Sírján Gábor. Így beszél erről: n — A párt és a kormány annyi kedvezményt, segítséget adott már minékünk, csoportbelieknek, hogy bizony nehéz lenne elsorolni. Most örömmel adom a 200 forintot a hazának, hogy az még többet tud­jon nekünk adni. Mert ezek a fo­rintok is hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább emelkedjék a mi élet­színvonalunk. De hát nemcsak a jegyzéssel, hanem a munkámmal is azon vagyok, hogy jól kialakít­suk sorsunkat. Kószó Imre nem fiatalember már és bizony a múltban vesződséggel és bajjal volt teli az élete. Most a szövetkezetben meglelte számítását. Igaz, nemrégiben még úgy volt vele, hogy kilép a csoportból. De hát ez csak olyan elhirtelenkedett gondolat volt és most már esze­ágában sincs kilépni. Nem ellen­sége ő sajátmagának. Az öreg Kó­szó 100 forint kölcsönt jegyzett. — Jó szívvel adtam a forinto­kat, hogy jobb legyen a jelen, az­tán még szebb a jövő. És már a Negyedik Békekölcsön­jegyzés első napján a tszcs 115 dol­gozójából 80-an lejegyeztek. Örömmel adom megtakarított pénzemet az államnak — A szovjet dolgozók örömmel adták államuknak megtakarított pénzüket, amelyből ma már a kommunizmust építik hazájukban — mondotta keresetlen szavakkal Ábrahám Bélóné, a Gyufagyár dol­gozója, amikor az asztalhoz lépett, hogy aláírja a Negyedik Békeköl­csön jegyzési ívét. — Én is a szovjet dolgozók pél­dáját követem. A mi államunk is milliós összegeket fordít az üzemek különböző szociális intézményeinek létesítésére és már az eddigi köl­csönök során sok-sokezren nyertek igen nagy összegeket. Én magam is nyertem már vissza kisebb-na­gyobb összeget államunktól és ez­ért is siettem, hogy elsők között legyek, akik jegyeznek. Azt aka­rom, hogy minél jobban hozzájá­ruljak a kormányrogramm megva­lósításához. A Szegedi Bútorgyárban minden dolgozó jegyzett A Szegedi Bútorgyár dolgozói a felszabadulás óta eltelt időszak alatt mar többször érezték álla­munk szerető gondoskodását. Üze­münk korszerűsítésére több tíz­ezer forintot fordítottunk. Ezekre és életszínvonalunk állandó emelke­dését e gondoltak dolgozóink, mikor a röpgyűlésen egymásután felsorol­ták és elmondották, hogy örömmel adják kölcsön forintjaikat, hisz sokszorosan visszatérül a kormány­programm megvalósítása nyomán. Fortuna István marós egyik leg­jobb dolgozója üzemünknek. A leg­utóbbi taggyűlésen került az élcsa­pat tagjelöltjeinek sorába és ami­kor jegyzett, ezeket mondotta: "A kormányprogramm mielőbbi meg­valósulását segítjük elő minden fo­rintunkkal, amit most kölcsön­adunk államunknak*. Fortuna István eddig is kima­gasló termelési eredményeket ért el, de most a békekölcsönjegyzés alkalmával mindea eddigi eredmé­nyét túlszárnyalta: napi tervét 140 százalékra teljesítette. A Bútorgyár minden dolgozója lelkes örömmel tett eleget a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa felhívásának, mert mindany­nyian jegyeztek békekölcsönt és valamennyien arra tettek fogadal­mat, hogy negyedik negyedévi ter­vüket jóval a határidő előtt feje­zik be, több és jobb minőségű áru gyártásával járulnak hozzá a kor­mányprogramm mielőbbi megvaló­sulásához. Halász Lajos Az új negyedév első napján az Ecsetgyárban Minden dolgozó örömmel jegyzett békekölcsönt A Szegedi Ecsetgyár dolgozóinak ebben az évben egyetlen egyszer sean kellett Szégyenkezniük amiatt hogy a tervet nem teljesítették. A jó műszaki előkészítés és a dolgo­zók lelkes munkája volt ennek szép eredménynek az alapja. A III. negyedévi terset is azért tudták a vállalt határidő előtt öt nappal be­fejezni, mert minden előfeltétel megvolf a termelés zavartalanságá­hoz. Mikor tudomást szereztek az üzem munkásai a nagyszerű eredményről, elhatározták, hogy még jobban dől­ni délutáni műszakban dplgozik. Amikor a vil­lamosba szállt — Petőfi­telepen lakik rokonainál — kis izgalmat érzett. A telepen már sokan je­gyeztek békekölcsönt, reg­gel óta többször beszél- kemet. Most megkérde­tek róla az emberek, itt zik és úgy van, ahogy SZEGEDI JEGYZETEK Aki először jegyzett — Húsz éve dolgozom eszébe, amit otthon, Bal- — Valamikor nekünk itt a gyárban. Azelőtt tanyán a többi testvérei is nagyon rossz volt. ­nem kérdezte tőlem sen- előtt is többször elmon- -*"*' ki, hogy hova akarok dott.- — Napkeltétől, nap­menni üdülni, vagy, hogy estig dolgoztunk a me­melyik egyetemre aka­rom járatni a gyerine­de most Önálló fo­a villamosban is, a hang foszlányokból jól kive­hette ezt és arra gon­dolt, hogy talán meg sem kérdezik, bizonyára sen­kinek nem jut eszébe, csönjegyzö ivet, hogy ö még soha nem először nem szeretnénk. Ma is ida­jöttek hozzám, kérdez­ték, milyennek látom a jövőt, hogyan akarom, s elébem tették a békeköi­En meg szóltam jegyzett békekölcsönt, semmit, aláírtam, odaad­Pedig már 21 éves. tam: a jövönkért. A perronon megcsapta Árvái Katalin mind­a tiszaparti szellő. Sző- ezt hallgatta, aztán meg­kés haja felborzolódott kezdődött a műszak, és sietve igazította meg. dolgozott és várt. Várta, Alig várta már, hogy a hogy odajönnek majd gyárba érjen és ő is jt- hozzá is. Erre a gon­gyezzen. A Szegedi K-n- dolalra piros lett vé­derfonóba siettek a uiun- kony szinte gyerekes ar­kások. A kapu előtti ca. Hol az egyik, hol a táblán megnézték, kik másifc gépnél segített, zala- S ők voltak legutóbb a leg- ahol a legnagyobb szűk­jobb teljesítők és gyer- ség volt reá. san lebélyegezték Inpyu- — Most még kisegítő kat, s az öltöző megtelt vagyok —, számítgatta a munkások zsibongó za- magában. — Pár hónap jávai. A munkaidő kez- alatt nem is lehet gépre dete előtt már ott voltak jutni, csak nagy gyakor­a gépek kőzett. lat kell ahhoz. De mond­— Én már jegyeztem! ta a művezető, hogy igyekezzem és majd gé­pet kapok. Jaj de jó lesz. Maga sem tudta miért, édesapja szavai jutottak zöhegyesi állami birto­kon — mondotta — és bi­zony semmink sem volt. Édesanyja is ugyan­úgy, s mikor erről be­széltek, mindig elszo­morodtak. Apja 75 száza­lékos hadirokkant, nem tud dolgozni, csak ke'., fekszik. Még az első vi­lágháborúból maradt a lába betegsége. Négyen vannak testvérek, föld jilk nem volt, csak 19l'< után hat hold juttatott. Akkor kezdődött az úi világ. Csak az volt n vagy szomorúság, hogy nővérének a férje meg­halt a háborúban. Apja. sógora, a háború óldo­most harcol­nak a háború ellen. — Én is! — fogadiák őket meleg, büszke sza­vakkal a délelőtti mű­szakban dolgozók. Volt, aki igy mondta: A legidősebb testvére a tszcs-ben dolgozik. Jel adta az idén nekik. A húga, az állami gazda­ság jó munkása, két hét múlva férjhezmegy e;.y bal tanyai téglagydi i munkás veszi el. S ö nagyon szeret itt lenni a gyárban. — Most jó, de valami­kor... — mondták neki a régen itt dolgozók. válaszolta, egészen más. nónö leszek! ... Aznap nem jö'-t oda senki hozzá. Este tízkor, kicsit kedvetlenül ment haza. — Na jegyeztél? — Még nem. — bigy­gyesztetle el a száját. Tegnap, amikor beért az üzembe, az öltözőbet.­Csepregi Etelka, a szfí­razfonó DISZ-híkára szó­lította meg: — Elvtársnö, bizonyá­ra tudod, miért jöttem ide hozzád. Te -s DISZ fiatal vagy és most a Negyedik Békekölcsön jegyzése folyik orszá gunkban, jegyezzél te is békekölcsön!. Kati — mint ahogy sokan mások, -• hirtelen nem tudott szólni. TJgyar, azt érezte, antikot pár hónappal ezelőtt élete­ken először járult az ur nákhoz, szavazott a szép eletéért. Atvcils a ceru­zát, s aláirta a je.-yzé-i ivet. — Most jegyzek éi:­ternben először. — mond­la elfogódottan, s .álto. hogy mindnyájon., akii: körülötte állnak, reá mo­:olyognak. C is viz- ave vetett rájuk. (ma k t-tits) goznaík a következő negyedévben. Fogadalmat Is tettek: éves tervüket december 3-ra teljes egészében be fejezik. ' A házaszeretet nemcsak a munká­ban mutatkozik meg az Ecsetgyár dolgozóinál, hanem a békekölcsön­jegyzésben is. Egyetlen dolgozó sincs az üzemben, aki ne jegyzett volna békekölcsönt Mikor a jegy­zési ívet aláírták," többen elmon­dották, hogy az állam a kölcsön­adott forintokat a < szebb és boldo­gabb jövőnk építésére fordítja A jegyzéskor megerősítették a dolgo­zók azt a fogadalmukat, amit a harmadik negyedévi terv befejezése, kor tettek. A negyedik negyedév első napja azt bizonyítja, hogy jól harcolnak az Ecsetgyár dolgozói. Erős aka­rattal küzdenek ígéretük valóravál­tásáért Az üzem bejáratánál és az üzemrészekben elhelyezett verseny, táblák hirdetik az elért szép ered­ményeket. Kilenc brigád van az üzemben. Legjobb a Béke-brigád, ök a birtokosai a legjobb brigádot megillető vándor-zászlónak Példát mutattak a békekölcsön jegyzés­ben is. Az elsők között voltak, akik aláírták a jegyzési ívet. öröm­mel beszélik, hogy kiváló minőségű munkát akarnak végezni a negye­dik negyedévben. A brigád vezető­je, Gyöngyi Ferenc sztahánovista büszkén mondja: — Sztahánovistn szinten dolgozik a brigádomban mindenki és jobb munkánkkal se­gítjük kölcsönadott forintjainkon kívül a kormányprogramm megvaló­sulását A negyedév ríső napján 155 százalékos tervteljesítéssel dol­goztak. A Rákóczi-brigád tagjai arról ismeretesek az üzemben, hogy ha­vonta 30—35 mázsa faanyagot ta­karítanak meg a pontos, méretsze­rinti szabással. Sztahánovisták mindannyian. A negyedik negyedév első napján déli 12 óWrg 136 szá­zalókra teljesítették normájukat A Vörös Lobogó-brigád a szőr­műhelyben dolgozik. Fegyelmezett magatartásukért, pontos munkájuk­ért már sokszor elismerésben része­sülteik. Bagi Gyula, a brigád veze­tője, jól irányítja a kis kollektívát. 133 százalékos teljesítményt értek el október 1-én. Ezzel köszöntötték a Negyedik Békekölcsönjegyzést. Az a nagyszerű, lelkeg munka, a/mi a negyedév első napján meg­mutatkozott. nincs jódőre nrnden tekintetben biztosítva, mert nincse­nek megfelelő mennyiségű szőr­anyaggal ellátva. A Budapesten lé­vő Bél- és Szőripari Vállalat igaz­gatója és műszaki vezetője meg­ígérte, hogy biztosítja számukra az anyagot. Ez csak ígéret maradt edd g. Több esetben sürgették, sze. méhesen is felutaztak a Szegedi Ecsetgyár vezetői, hogy küldjék határidőre a körecset, és marokecset készítéséhez hiányzó szöranyagot Objektív nehézségekre hivatkozva azonban mindig elodázzák a határ­időt az anyagellátó vállalat veze­tői. Ugy érzik a Szegedi Ecsetgyát dolgozói, hogy mostoha gyerekei az anyagellátó vállalatnak, mert nem ez az első eset. hogy anyag helyett Ígéretet kaptak tőlük. Ilyen eredményekkel, nehézséggel kezdődött az új negyedév a Szege­di Ecsetgyárban. A dolgozók a bé­kókölcsönjegvzés alkalmával tett ígéretüket maradéknéikül akariák teljesíteni és elvárják, bogv ebben 1 egyen segítségükre a Bél. és Szőr. ipari Vállalat vezetősége. Amerikai lap beismerései Zahedi iráni miniszterelnökről Washington (MTI). A „Us News and World Report" című amerikai lap egyik cikke akaratlanul is bi­zonyítékokat szolgáltat arra, hogy milyen nemzetközi kalandorokat használ fel az amerikai diplomácia háborús terveinek végrehajtására. „Zahedi harcol a kommunisták el­len, s ezért az Egyesült Államok elnézi múltját — írja a lap nagy­betűs címében, s hozzáfűzi, hogy Zahedi tábornok az az ember, aki el fogja költeni a rövidesen Iránba küldendő ame ikai dollármilliókat." A lap beismeri, hogy jelenleg Zahedi miniszterelnök elsősorban az erőszakra támaszkodik, az ame­rikaiak azonban azt remélik, hogy „az Egyesült Államok pénze meg­erősíti rendszerét". A lap leírja Za­hedi pályafutását és a többi között azt is, hogy a második világháború idején az ango'.ek letartóztatták, mint náci ügyri' "í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom