Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-13 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Hatalmas sikerrel zárult a kétnapos szegedi öszi Vásár A pártszervezetek harcoljanak a könnyűipar fejlesztéséért Franciaországban újabban két sztrájkmozgalom végződött győzelemmel A Z M D P C S Q N G R A D M E GYE I PÁ RIJIZOTT S Á G Á NA K L A P J A IX ÉVF. 240. SZÁM AHA Mi Hl.I,FII KEDD, 1953. OKTÓBER 13. SZEGED ÉLETÉBŐL Az egyetemi tanulmányi színvonal további emeléséért Egyetemeink az új kormányprogramon alapján célul tűzték ki ebben a tanévben az oktató-nevelő munka minőségének további javítását. Az egyetemi tanszemélyzet tagjai ma már mindnyájan tisztában vannak azzal, hogy nem elég csupán előadásaikat és az egyéb tanulmányi foglalkozásokat megtartaniok, tehát pusztán oktatniok, hanem a hallgatók? t — éppen a szakmai anyagon keresztül — politikailag és erkölcsileg is szüntelenül nevelniük kell. A hallgatóság politikai öntudatának növelése és szocialista erkölcsi magatartásának kialakítása alapvető feltétele annak, hogy az egyetemi évek alatt rájuk háruló kötelességeket maradéktalanul teljesítsék. Egyetemeink és főiskoláink olyan szakembereket akarnak útrabocsátani, akik választott szakmájukban alapos és szilárd tudással, széleskörű általános műveltséggel, és a tudományok öszszefüggéseinok ismeretével is rendelkeznek. Ezt pétiig csak úgy lehet elérni, ha a hallgatók az egyetemi évek alatt folyamatosan tanulnak, s mindennapos komoly munkával igyekeznek tudásukat gyarapítani, a tananyagot valóban elsajátítani. Az egyet^ni tanszemélyzet már az elmúlt tanévekben is mindent elkövetett annak érdekében, hogy a hallgatók munkáját egyenletessé, állandóvá tegye. A tapasztalatok feldolgozása és értékelése legújabban azt bizonyította, hogy a folyamatos tanulás biztosítása érdekében sokszor túlzásba is vittük az ellenőrzési módszerek alkalmazását. írásbeli dolgozatoknak gyakori iktatása, konzultációkra való berendelés, stb. útján elértük ugyan, hogy a hallgatók necsak a félévvégi vizsgákra készüljenek kampányszerű „rohamtanulással", de viszont azt idéztük elő, hogy a félév számos kisebb „kampányra" bontódott fel és hogy a hallgatók mindig csak egy-egy tantárgy valamely részletét tanulták, a kellő elmélyülésre és az ismeretanyag feletti áttekintés megszerzésére nem maradt elegendő idejük. A tanszékeknek aránytalanul sok idejét vette igénybe a lemaradt, gyenge hallgatók gyámolítása, az anyagnak beléjük súlykolása. Ezeknek a kétségtelen jószándékból fakadó hibáknál; a felismerése arra késztette oktatási kormányzatunkat, és egyetemeink vezetőit, hogy a tanulmányi színvonal emelése céljából részben új módszereket alkalmazzanak. Meg kívánjuk szüntetni az ellenőrzés gépiességét és a hallgatóságot nagyobb önállósághoz akarjuk szoktatni. A tanulás eredményességének megalapozása mindenekelőtt már az előadásokon kell, hogy történjék. Az előadások alkotják az egyetemi oktatómunka súlypontját, ezért az azokra váló előkészületre fokozott gondot kell fordítani. A jó előadás azzal könnyíti meg a hallgatók tanulmányi munkáját, hogy a programmban előírt kötelező tananyagot összefüggéseiben mutatja be, kidomborítja' és mélyebben .tárgyalja a súlyponti részeket, megelőzi a részletekben való elveszés veszélyét, rámutat a tudományos problémák megoldásának módjaira és a gyakorlattal vaűó kapcsolatukra'. Az ilyen előadás sohasem egyszerű recitálása a tankönyvben vagy hivatalos jegyzetben foglalt anyagnak és éppen ezért nagyon fontos, hogy a hallgatók minden előadásról saját jegyzeteket készítsenek maguknak. Az egyetemi oktatóknak előadásaik igen világos rendszerezésével, szükség esetén az óra vázlatának közlésével kell megkönnyíteniök azt, hogy a hallgatók jegyzetei áttekinthetők és a tanulásnál jól felhasználhatók legyenek. Különös jelentősége van a folyamatos tanulás figyelemmel kísérése és a hallgatók önállóságának fejlesztése szempontjából a szemináriumoknak és gyakorlatoknak. Ezek keretében rendszeresen mód nyílik az előadott anyag átismétlésére és annak előmozdítására, hogy a hallgatók ismereteiket leendő munkahelyeiken hasznosítani is tudják. Ebben az évben arra törekszünk, hogy a gyakorlatokat mindinkább a hallgatók önálló munkájára alapozzuk. Mint már említettük, a folyamatos tanulás ellenőrzésének legfőbb módszerét az elmúlt tanévekben az előre beütemezett félévközi zárthelyi dolgozatok, a „kisvizsgák" képezték. Minthogy arról kellett meggyőződnünk, hogy a lépten-nyomon tartott kisvizsgák a tananyagban való igazi elmélyedésnek akadályát jelentik, az ilyen formában való ellenőrzést most a felsőbb évfolyamokon — egyes tárgyakat (például orosz nyelv, matematika) kivéve, — megszüntetjük. Az alsóbb évfolyamokon pedig egyre szélesebb körben térünk rá arra, hogy a kisvizsga-dolgozatok íratása formájában való számonkérést ne előre kitűzött időpontokban végezzük, hanem — rendszerint egy-egy összefüggő anyagrész befejezése után — előre való bejelentés nélkül tartsuk meg. Ezeknek a „villámdolgozatoknak" az elbírálása képet ad oktatóink számára arról, mennyire értették és tanultál; meg a hallgatók az addig leadott anya g lényeges, pontjait. Nagy jelentőséget tulajdonítunk végül annak, hogy a hallgatók ne csak a szorosan vett tananyaggal foglakozzanaű;, hanem a szakirodalmat is forgassák. Számos tárgyból van kötelező irodalom megállapítva, amelynek ismerete í- vizsgák sikeréhez szükséges. Ezenfelül sok esetben további szakmunkáknak, vagy ezek egyes részleteinek áttanulmányozását is ajánljuk a hallgatóknak, különösen azoknak, akik vizsgájukon jeles minősítést akarnak kapni. A kötelező és a javasolt irodalom feldolgozását nagymértékben megkönnyítik a hallgatók számára az egyre jobban felszerelt intézeti könyvtárak, valamint az Egyetemi Könyvtár, amelynek munkája a legutóbbi két évben példaadó lendületet vett és amelynek dolgozói legfőbb feladatuknak tekintik, hogy hallgatóságunknak — sőt ezen túlmenően a dolgozók tömegeinek — olvasási igényeit kielégítsék. Ügyelünk arra, hogy hallgatóink necsak szorosan vett szakmájukba vágó munkákat olvassanak, hanem általános műveltségüket is — így filozófiai, történeti, művészeti síkon — gyarapítsák. Ideológiai tájékozottságuk elmélyítését a marxizmus-leninizmus oktatásának egyre fejlődő módszerei és e tanszék nagy példányszámú könyvtára biztosítják. Az elért előrehaladás ellenére természetesen távolról sem mondhatjuk még azt, hogy a hallgatóink folyamatos tanulásával és tartós ismeretszerzésével kapcsolatos összes feladatokat megoldottuk. Módszereinket, a szovjet egyetemek mind alaposabban megismert példája nyomán szakadatlanul javítjuk, továbbfejlesztjük. s fokozzuk mind oktatóinkban, mind ifjúságunkban a felelősségérzetet aizért, hogy a párt és a kormány részéről élvezett meszszemenő támogatás viszonzásaképpen a lehető legjobbat nyujtsuk népünk jövőbeli kádereinek képzése terén. Martonyi János, egyetemi tanár, rektorhelyettes Ünnepség Szeged felszabadulásénak évfordulóján Vasárnap este a Nemzeti Színházban itisz hangversenyt rendezeti a Városi Békebizottság Szeged felszabadulásanak 9. évfordulója alkal mából. Az ünnepi beszédet Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár mondotta. Az ünnepi beszéd után a szegedi Nemzeti Szinház tagjai szórakoztatták az ünneplő szegedi dolgozókat. Műsoron a legkiválóbb mesterek alkotásai szerepeltek: Erkel: Hunyadi László nyitány; előadta a szinház zenekara, vezényelt Paulusz Elemér. Verdi: Traviala cimü operájának egyik áriáját Mére Ottila énekelte. Rossini: Sevillai borbélyának rágalom áriáját Sinkó György énekelte. Csajkovszkij: hegedűversenyének második tételét Márfi János adta- elő. Erkel: Bánk Bán cimü operájából Papp Júlia és Szabadi István, Medgyesl Pál és Horváth József énekelt. A műsor Tulikov békedalával fejezödöt be, amelyet a városi tanács énekkara énekelt. Éjjel-nappal működik a Petőf i-telepi és a Kazinczy-utcai bölcsőde A városi tanács egészségügyi osztálya ai elmúlt hónapok során jól végezte a reá háruló feladatokat. A közegészségügy további ja vitása és a szociális in : ézmányek hálózatának kiszélesítése érdekében több befejezett munka után Rókuson új körzeti orvosa rendelő, míg Alsóvároson a Födműves utcában egy új bölcsödé építése folyik A munkálatok mindkét helyen már a befejezéshez közelednek. Ezen létesítményeik a külvárosok lakóinak könnyebb éR jobb orvosi eliátását, a gyermekes szülök helyzetének könnyítését segít:k majd elő. Sok szülő kívánságának, kérelmének tett eleget a; város tanács, amikor október 1-től a Petőfi telepi és a Kazniczy utcai bölcsődéiké^ éjjel-nappalossá alakította át így azok a szülök is. akik éjszakai műszakban dolgoznak, előbb bölcsődébe vihetik k:csinveiket — és mert .ió helvon hagyják s körültekintő, gondos ápolásban tudhatják gyermeküket — ők nyugodtabban dolgozhatnak. Népi demokráciánkba-, drága kincs a gyermek. A gyermekekről éc s.z anyákról való gondoskodást egyik fontos feladatának tekinti kormányunk és jelentős összegeket nta; ki erre a rílra "Bevezették lakásomba a villanyt" A Szegeti Gőzfűrészeknél dolgozik Rácz Vilmos, a rókusi Árva utca lakója. Meglepő örömben vo,t része az elmu«t napokban. A kormányprogramm célkitűzéseinek mind Szélesebb körű megvalósítása nyomán a külvárosi lakásokban is sorra gyulladnak meg a vitianyégök. Rácz elvtárs — aki előző munkahelyén, a Ladagyáriban az elsők között jegyzett békekölcsönt —, a következő levelet küldte szerkesztőségünknek: A napokban nagy öröm ért, itevezették a lakásomba a villanyt. Régi vágyam volt már ez. Most teljesült. Ebből is látszik, hogy pártunk és kormányunk mennyire védi a dolgozók érdekeit, hisz az államosított házak helyreállítása és a külvárosi lakásokba a villany bevezetése is egvik biztosítéka a dolgozók életszínvonala javulásának. Feleségemmel együtt, ezután még jobban harcolunk a tervünk teljesítéséért és túlteljesítéséért A szegedi kisipari szövetkezetek a megyei verseny élén A csongrádmcgyei szövetkezetek között folyó munkaversenyben a faipari szövetkezetek közül a Szegcdi Asztalos ÁSZ került az első helyre, Itt az utóbbi időben különösen nagy gondot fordítanak a hulladék felhasználására. Az anyag minél gazdaságosabb felhasználása terén főleg Pesti József és Bárdos József szabászok végeztek eredményes munkát, A cipész szövetkezetek közül a Szegedi ,április 4" Cipész KSZ dolgozóinak birtokába került a vándorzászló a legutóbbi éttékelések alapján. Jó eredményeket érnek el a Szegedi Bőröndös KSZ dolgozói is. Jelentős mértékben lerövidítették a javítási munkálatok elvégzésének határidejét. Az eddigi 10—12 nappal szemben most már 2—3 nap alatt elkészítik a javításokat. Ui tagokkal gyarapodnak a termelőcsoportok Az újszegedi Haladás termelőcsoportba most lépett be idős Körösi Sándor, Lévai József és Kiss Jánosné. Már régóta figyelték a csoport munkáját és annak eredményei érlelték meg bennük elhatározásukat, — a csoportba való belépési. A Haladás termelőcsoportban azok a tagok, akik becsülettel kivették részüket a munkából, jól meglelték számításukat, mert évi jövedelmük a — természetbeni járandóságokat is pénzre átszámítva — a munkaegységek szerint 16—22 ezer forint között van. Eddig a Haladás tszcs közel Hz új taggal gyarapodott. A baktói Felszabadulás termelőcsoportba is vannak új belépők. Mctenka Mihály, Kiss Benjámin és Hódi Pál a napokban írta alá a belépési nyilatkozatot azzal: „tudjuk a közösben munkánk után megleljük a számításunkat". A szegedi termelöcsaportokban egyre kevesebben vannak olyan tagok, akik a kilépés gondolatával foglalkoznak. Mert akárhogy is számítgatnak, a végeredmény r mdig csak az: jobb soi! biztosít a közös gazdálkodás, mint az egyéni. Az Alkotmány tszcsben is többen voltak olyanok, akik hátat ukr-tak fordítani a termelőcsoportnak, fontolgatták: kilépjünk, vagy maradjunkf Miklós Sándor is foglalkozott azzal a gondolattal, hogy kilép a csoportból, de aztán mégis úgy döntött, marad. Az újszegedi Haladás termelőcsoportból is kiszándékoztak néhányan lépni, de aztán a számít galások meggyőzték őket arról, hogy károsodnának, ha kilépnének, különösen most, amikor a bajokat orvosolják. Nem vétette el a lépést Bangó Imre, Osgyáni Antal, Kovács János és Vecsernyés Pál sem. Eszük ágában sincs most már kilépni, hisz felismerték: a közös gazdálkodás útja — a jólét útja. A negyedik negyedévben kiszélesítik a munkaversenyt a Textilművekben A Textilművekben több olyan termelési értekezlet volt, ahol a beszámolók főként csak az eredményeket tartalmazták és általánosságban emlékeztek meg a hibákról. Az utóbbi időben a dolgozók felvetették, a termelési értekezleten, hogy többet kell foglalkozni a versenymozgalom fejlődésével, a párosverseny és a brigádverseny értékelésével az üzemben. Az Üzemi Bizottság látva a dolgozók verseny iránti érdeklődését, elhatározta, hogy a negyedik negyedévben az eddiginél több gondot fordít a különböző termelést elősegítő mozgalmak fejlesztésére, valóban gazdájává válik a versenynek. Már a verseny szervezéséhez is úgy fogtak hozzá, hogy a kollektív szerződést mindig szem előtt tartják. Legjobban el volt hanyagolva a Textilművekben a brigád- és párosverseny. Sok helyen még versenytáblája sem volt a brigádoknak. Egy füzetbe vezették a termelésben elért eredményeket. A lánccsévélőben is így volt és emiatt nem értesültek a brigád tagjai a verseny állásáról. E hiányosság megszüntetése érdekében brigádtáblákat készítettek, amelyeket minden üzemrészben kifüggesztettek és rajta az eredményeket tíznaponként pontosan vezetik. A havonta megtartandó brigádértekezleten megbeszélik az egész hónapban történt eseményeket, a munkaközben felmerülő hibák kijavításáról pedig idejében gondoskodnak. A párosversenynél is hasonló lazaságok voltak. A lánccsévélőben például csak az "Alkotmánya-műszak párosversenyzőinek termelését értékelték. A gyűrűsfonón pedig olyan dolgozók neveit is kiírták a versenytáblára, akik már régen más munkabeosztásba kerültek. Sok hiba volt a versenyeredmények népszerűsítésénél is. A hangos híradón csak a legjobbakat ismertették. Most az a terve az Üzemi Bizottságnak, hogy a negyedik negyedévben még jobban kihasználják a hangoshíradót és ezáltal is érdekeltebbé teszik a versenymozgalmat. Üdvözlik azokat a jó kezdeményezéseket, amelyek a negyedév folyamán születnek. Nemcsak a száraz adatokat közlik a dolgozókkal, hanem néhány szóval elmondják azt is, hogyan érték el a kiváló teljesítményt, vagy ha valaki lemarad, annak okát is megemlítik. Az írásos és rajzos agitációt is felhasználják a verseny fellendítésére. A műszakok vezetői megbeszélést tartottak a munka minőségének megjavítása érdekében. Ez a termelés növelése mellett a fő probléma az üzemben — csomómentes fonalat kell készíteni a továbbfeldolgozó üzemek számára. A "Beloiannisz" műszakban úgy ha-i tároztak a vezetők, arra nevelik a fonónőket, kísérjék figyelemmel az előző műveletet végző dolgozótársaik munkáját. A brigádokban is' értékelik a munka minőségét és így lehetővé teszik a verseny kin szélesedését, mert eddig a brigád dok között nem volt minőségi ver-* seny. A műszakok vezetői az anyagéi-* látáson kívül napokra beütemez-* ték, hogy a művezetőknek, blokklakatosoknak melyik gépet kell alapos ellenőrzés alá venni. Ezzel elejét veszik a nagyobb hibáknak, amelyek esetleg hosszabb gépáilásfc okoznának. • A Textilművek szakszervezete a! pártszervezet segííségével az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, a negyedik negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében szervezik, teszik lendületesebbé a munkaversenyt. Az a felada. siker érdekében, hogy az ellenőrzést szilárdítsák meg minden műszakban, minden üzemrészben. Tartsák állandóan napirenden a versenymozgalom fejlődését cs az új kezdeményezéseket karolják fel. Vonják be a DTSZ-t is a munkába. Ha állandóan és nem kampányszerűen foglalkoznak a Szegcdi Textilművekben a munkavcrscnnyel, akkor a siker nem marad el, győzelemre viszik a terv teljesítését a kormányprogramra megvalósitá óért folyó harcot.