Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

CSÜTÖRTÖK. 1988. OKTÓBER f. DfLMflGYARORSZfiG Munkásvédelem a Ruhagyárban A harmadik negyedévi terv teljesítése után előre új győzelmek felé Az egészségvédelem is elsőrendű feladata az üzem vezetőségé­nek. Korszerűen berendezett orvosi rendelőben vizsgálják meg a be­teg dolgozókat. Dr. Akos Klára, az üzem orvosa gondosan ügyel arra, hogy a betegek megfelelő gyógykezelésben részesüljenek. A képen ép­pen egyik beteg vérnyomását nézi. Alig két hete állították termelésbe a képen látható szabász­gépet. Egy újítást szereltek fel a gépre, amely biztonságosabbá teszi a dolgozók munkáját. A baleseti lehetőség az újítás felszerelésével negyedrészére csökkent. Kara Lajos ezen a gépen 130—135 százalékra teljesíti normáját. A Német Demokratikus Köztársaságban ítéletet hoztak az amerikai kémek ügyében Kari Marx-Stadt (ADN.) A Kari Marx sfadti járásbíróság ítéletet hozóit Werner Hoffmaren, a Nem­zeti Szocialista Párj volt aktív tag­ja, Helmut Pfeifer. Lot'nar Scheu. ner, Uirich Kirmsef és Irene Hoff­mann ügyében. Az említett személyek csalárd módon befurakodtak a Német Demokratikus Köztársa­ság központi állami szerveibe, ahol az amerikai kémszolgálat megbízásából 1951 óta rendsze­resen kém, és felforgató tevé­kenységet folytattak a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Ennek ellenében az amerikai kém­szolgálattól rendszeresen magas pénzösszegeiket kaptak. A vádlottak bűnössége a nyomo­zási eljárás, a bizonyítékok és a vádlottak személyes vallomása alap­ján bebizonyosodott Tekintettel a német nép éa a Német Demokrati­kus Köztársaság érdekei ellen elkö­vetett bűneik súlyosságára, a bíró­ság Werner Hoffmammt halálra. Lothar Scheunert Helmut Pfeiferj ós Uirich Kirmset életfogytiglani fegyházra és Irene Hoffma.mt 15 évi fegyházra ítélte. A Lengyel Népköztársaság kormánya elnökségének közleménye Varsó '(PAP). A Lengyel Népköz­társaság kormányának elnöksége a következő közleményt adta ki: Stcfan Wyszynski érsek — több­szöri figyelmeztetés ellenére — egyházi tevékenységét az egyház és az állam közti megegyezés alap­elveinek megsértésére, bujtogatés­ra ós az izgatás légkörének kiala­jutására használta fel. Ami »— Bűnt azt Kaczmarok püspök bűn­pere is bizonyítja — kedvez az el­lenséges tevékenységnek és fenye­geti a Lengyel Népköztársaság ha­tárainak sérthetetlenségét. A kor­mány elnöksége ezért — alkotmá­nyos jogaira támaszkodva ás az ál lam és az egyház közötti normális viszony helyreállítására . tövoke 've — eltiltotta Stefan Wyszynski ér seket valamennyi eddigi egyházi állásával kapcsolatos tevékenysé­gétől, Az Úlszegedl Kender-Lenszövö Vállalat határidő előtt teljesítette III. negyedévi készszövet tervét Jó munkát végeztek az Ujszegiedi Kender-Lenszövő üzemrészeiben, cL I különösen a szövődé dolgozol, ahol • nagyon vigyáztak az árnk minősé­gére, a kikészítő dolgozók pedig a szállítandó áruk kifogástalan ki­készítésére, a III. negyedév munká­jában. Ennek nyomán a III. ne­gyedévi készszövet tervüket szep­tember 29-én délután 2 óra.or tel­jesítették. E jó eredményhez hozzájárult kiváló munkájával Domonkos Sán­dor és Csanádi Irén 150 százalé­kos jómlnőségű teljesítésével Do­Két hónapja, hogy új fürdőt és öltözőt kaptak a Ruhagyár dolgozói. Csempével kirakott zuhanyozó alatt a munka befejezése után, szinte felüdülnek a munkások. Már most Is hetenkint kétszer van melegvíz. Képünkön ellenőrzik, hogy megfelelő hőmérsékletű víz álljon a dolgozók rendelkezésére. monkos Sándor töimlőszövőnek se­lejtes áruja még soha nem volt. I. Faragó Lászlóné és Lovrity Mi­hályné 145 százalékos termelési eredményeik mellett 100 százalékos minőségi árut adtak át az átvevő osztálynak. A stoppolók közül Bá­rány Istvánné 141, Dunai Sándor 158, foetők közül pedig Csányi Imre 132 és Makra István 128 százalékos teljesítményeikkel fegyelmezett munkájukkal segítették elő a III. negyedévi készszövetterv határidő előtti teljesítését. A Csongrád-Békési Borforgalmi Vállalat teljesítette harmadik negyedévi tervét Vállalatunk szeptember 2S-ra, négy nappal a határidő előtt 103.6 százalékra teljesítette harmadik ne­gyedévi tervét. Hogy teljesíteni tudtuk tervünket, elsősorban párt­szervezetünk irányító munkájának köszönhetjük, továbbá a vállalat dolgozóinak, akik lelkesen harcol­tak azért, hogy tervünket teljesí­teni tudjuk. Tervünk teljesítéséért folyó harc­ban jó munkát végeitek a műszaki osztály dolgozói, különösen Unoka Gyula, Gács László és Hives László elvtársak, akik fáradtságot nem is­merve dolgoztak azon, hogy a mű­szaki felszerelések feldolgozó* tele­peinken határidőre készen legye­nek, mert a munkánknak döntő feltétele, hogy a szüret idejo aJatt szőlőfeldolgozó gépeink kifogásta­lanul működjenek. Eredményeink elérésében 36 munkát végzett még Kalocsai Vil­mos elvtárs is, aki helyes eloszlás­sal úgy irányította a gépkocsikat, hogy a mnstez állít ásóknál fennaka­dás neon volt és így szegedi pin­céink folyamatosan el voltak látva musttal. Kitűntek még jó munkájukkal Király Pál, Szabó István, Bari Já­nos, Almás! Mátyás, Simon János, Lantos János, Kaczur Lajos, Ágai Gnsztáv, Snenyei Mihály, Nagysoiy­mosi István, Zsótér András, Farkas István, Ráoz Józsefnó, Csetneki La­jos és Csanádi György, továbbá a hordójavító részlegünk, akik sok régi hordót helyeztek használható állapotba. Munkánkat a negyedik negyed­évben tovább fokozzuk. Vállala­tunk minden dolgozója továbbra is lelkesen harcol azért, hogy a ne­gyedik negyedévi tervünket is ha­táridő előtt teljesítsük. Nyitrai Imre párttitkár h. Lencse József üb.-elnök Sajó Gyula igazgató A Mezőker dolgozói túlteljesítették harmadik negyedévi tervüket A szegedi MEZÖKER dolgozói kora tavasztól kezdve becsülete­sen dolgoztak. Mindennapi munká­jukkal küzdöttek a vállalat becsü­letóért, a megtisztelő élüzem-jel­vény megtartásáért. így tudták harmadik negyedévi tervüket szep­tember 28-án teljesíteni, 6őt lénye­gesen túlteljesíteni. A vállalat dolgozói értékesítési tervüket 108, begyűjtési tervüket 140 százalékra teljesítették. Az eredmény elérését a felvásárló telepek dolgozóinak jó munkája segítette elő. A felvásár­ló helyeken mindenütt jól szervez­ték meg a munkát ós gondoskod­tak arról, hogy az árujukat át­adó dolgozó parasztok minél keve­sebb időt veszítsenek az áru átadás­nál. Segítette őket az eredmény elérésében még az is, hogy a MEZÖKER vezetősége, de maguk a dolgozók is igyekeztek szoros kapcsolatot teremteni a dolgozó pa­rasztsággal, akiket jó tanácsokkal láttak el. Különösen jó munkát végzett ezen a téren Mészáros La­jos, Molnár István, Kalmár József, Kovács János és Ácsai György, akik jó felvilágosító munkájukkal olyan egészséges kapcsolatot te­remtettek a dolgozó parasztság é« a vállalat között, hogy maguk a dolgozó parasztok is számos esetben felkeresték őket. Az értékesítési vonalon kiváló munkát végzett Bolford József. Ta­tár Imre, Kiss Ferenc, Csókási An­taliig, Papp Cs. Zoltánné, Fodor Gézámé és Németh Nándorné. A mun>ka helyes megszervezése következtében a kocsikísérő és ra­kodó munkások között is számo­san kiváló eredményt értek el és ezzel ök is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat jóval a ha­táridő előtt fejezte be harmadik negyedévi tervét A közös életet nem lehet legyőzni Vajúdik, tépelődik a kübekházi Sarló-kalapáos-tsz tagsága etek­ben a napokban. A régóta saított parázs a közgyűlésen vetett lángot: lángot vetett, mert a gyújtogatok a gyűlésterem minden pontján előre megbeszólt terv szerint he lyozkedtek el és már a beszámoló megkezdése előtt útszéli módon fe­nyegetőztek : — ... kitapossuk a bélit annak, oki a közösbe akar maradni... — ... egyik se kerüli el a ktse­met, aki meg mer mukkanni. .. —... vissza a földet, mindent, végy... — ... én október 2-dn mdr viszem is az iparn lovát ... Pásztai Mihály volt Horthy rend örőrmester mártir hangon bojelen­tette: „vigyék el", mert úgyis tudja, hogy azt akarják. Ugy beszélt, hogy megsajnálják, hogy elterelje ma­gáról a figyelmet. De Egri József volt nyilas és még néhány cinkosa is háttérben maradt és kárörvenu ve szemlélték a fejleményeket. Olyan dolgozó parasztokat biztat­tak fel, mint Nagy Pál, aki szé­gyenszemre vállalta dolgozó tómul megtévesztését. „Kifelé a szövetke­zetből", „jobb losz egyénileg" — ezt hangoztatta az ellenség aka­ratából. Azok lármáztak, uszítot­tak legjobban, akik már telehord­ták egyéni szérűjüket közös szé­nával és egyéb takarmánnyal, vagyis a becsületes tagok verejté­kes munkájának ellopták a gyü­mölosét. Nem hallgattak meg ezek az em­berek semmiféle okos szót. Kórus­ban zavarták a beszámolót, mert érezték: ha szóhoz hagyják jutni az olyan közmegbecsült tagokat, mint Szűcs Antal vagy Huszka Istvánné — akkor nekik vesztett ügyük van. Az ellenség célja az volt: egy cseppnyi gondolkodási időt sein adni senkinek, mert ha az emberek gondolkozni kezdenek, — vége a demagógiának. A nyilasoknak volt ez a módszerük, amit Hitlertől ta­nultak. Ezért történt meg a köz­gyűlésen, hogy sokan olyanok is az ellenség nótáját fújták, akik egyébként mindig a munka legne­hezebbik végét fogták, vagyis az ingyenélők helyett is dolgoztak. Jónéhányan a tisztességes tagok közül nem láttak mást, csak a tö­méntelen sok csalást, meg hun­cutságot, csak a számtalan durva lcdorongolást, a rengeteg sérelmet, ami a letartóztatott elnök részé­ről érte őket és valóban úgy érez­ték: menni kell Innen akárhová, még akkor is, ha az egyéni élet nehéz és bizonytalan. Voltak olyanok is a kiabálók kö­zött, akik egyónieg mindent elkö­vettek, hogy nagy termést kapar­janak kl a fődből, de mivel ncin önszántukból, hanem „a sodrással" kerültek a szövetkezet kerítésén be­lül, kívül hagyták a szívüket és munkaszeretetüket. Amikor azután a párl őszintén feltárta a hibákat és megjelentek azok az Intézkedé­sek, amelyek a szövetkezetek gazda­godását és tagjaiknak soha nem látott boldogulását segítik elő kéz­zelfoghatóan — ezek az emberek már nem gondolkoztak, oly sok tüs­ke volt a szívükben. Nem gondol­koztak azon, hogy az állam önzet­len támogatásával megerősítsék a szövetkezetet, hanem egyszeriben a kilépésről kezdtek beszélni, A szö­vetkezet szilárd híved, a kommu­nisták ós nem kommunisták pedig ilyen légkörben nem tudták — és néhányan a megfélemlítettek kö­zül nem is merték — véleményüket nyilvánítani. Amikor az új igazgatóság meg­választására került sor, az ellen­ség és az ellenség által megtévesz­tettek tüntetően kivonultak az ut­cára, hogy nekik nem kell vezető­ség, ők lovat akarnak, meg földet, mégpedig azonnal, nem érdekli őket a közös munka befejezése. A fentebb említett Nagy Pál ordíto­zott legjobban, hogy ezen a gyűlé­sen senkit nem érdekel a kor­mányrendelet, majd elveti a búzát, aki akarja. Ezzel arra az alantas szerepre vállalkozott, hogy egyéni véleményét erőszakolta rá mások­ra, noha legtöbbjüket furdalta a lelkiismeret a jövő évi kenyérért. Kilencvenhatan maradtak a gyű­lésteremben; a legjobbak marad­tak bent, akiket nem ingatott meg semilyen ellenség kavarta "ihar abban a hitükben, hogy az ö fel emelkedésüket csak a párt mutatta közösségi élet biztosíthatja. Ök már tudtak örülni azoknaK a nagy kedvezményeknek, amelyeket a párt és a kormány intézkedései nyújtottak már eddig is a szövetke­zetnek és amelyet az ellenség igyekezett lekicsinyelni. Kocsis András szinte megköny­nyebbült, hogy most már ő is hal­lathatta szavát. Közel 350 egysé­get dolgozott tavaly október óta és erre mindenek felett büszke: — Nem hagynám itt a szövetkeze­tet a világ minden kincséért sem. Ugy ide nőttem három év alatt testestől-lelkestől, hogy én már itt halok meg a magunkéban. így mondta: a magunkéban és olyan tisztelettel ós szeretettel ejtette ki ezt a szót, hogy benne volt ab­ban az egész szövetkezeti paraszt­ság leibe. Este tizre járt az idő, amikor az ifjabb Kocsis érkezett a közgyű­lésre, — Kocsis András fia. — Fo­gatos a beosztása és sötét estig kint volt a földeken. Vetette a ke­nyérnekvalót. És amikor egyöntetűen megválasztották az új igazgatóságot ő is bátorította őket, hogy közös erővel legyűrnek minden nehézsé­get. A megválasztott elnök, Gera Ferenc sokáig tépelődött, hogy vállalja-e a nehéz, de éppen ezért megtisztelő megbízatást. Végül azt mondta: — Elvtársak, köszönöm a bizal­mat. De azt kijelentem, hogy ezen­túl nem lesz csákiszalmája a kö­zös vagyon! Nagy taps fogadta az egyszerű szavakat, merthiszen éppen azt mondta az új elnök, ami mindany­nyiójuk szilárd akarata. És a lelkes közgyűlés máris a legége­tőbb tennivalókat tárgyalta. Má­tyási Já-iosné azt mondotta: — Minden haszontalanul eltöltött percünk drága. Be kell takaríta­nunk a termést késedelem nélkül, aztán meg vetnünk kell, amilyen gyorsan csak tudunk, mert nagyon benne vagyunk az időben. Jöjjön dolgozni, aki csak mozdulni tud, akinek az egészsége engedi, hogy megmutassuk: a közös életet nem leht.. legyőzni. Jakabovics József bírálta ez­után a deszki gépállomás munká­ját, hogy a traktoristák olyan gé­pekkel jöjjenek szántani, amelyek­kel tudnak is boldogulni; a vető­gépek meg ne szórják a magot ott is, ahol nem kell. Az igazgatóság figyelmét pedig felhívta: mindig hallgassák meg a tagság javasla­tát és amit elhatároznak a mun­kaszervezést illetően, azt ne másít, sák meg másnap, mint azt a régi vezetőség tette. Szóvátette azt is, hogy a közgyűlést minden hónap­ban meg kell tartani és minden oro­blémáról tájékoztatni kell a tagsá­got. Kint az utcán pedig önmagukkal vívódtak a félrevezetettek és inga­dozók, mert minden szót hallottak, örültek annak, hogy nem sikerült az ellenség aljas terve és lassan szállingózni kezdtek visszafelé ... Nagy István j

Next

/
Oldalképek
Tartalom