Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-10 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL.IETER I Szverdlovszk, az élenjáró tudomány és technika városi Erkölcsi és politikai nevelés az osztályfőnöki érán Jól halad a szántás-vetés, gyarapodnak a tagok munkaegységei az Alkotmány tszcs-ben C S Ö N G R A D M E G Y E I P A; R T B ! Z O T T S A G 'Á N A K LAPJA IX. ÉVF. 238. SZÁM AHA 50 Fll.l.ER SZOMBAT, 1953. OKTÓBER 10, Tegyük jobbá a helyi ipart Kormányunk programm ja a munkások, parasztok és az értel­miségi dolgozók életszínvonalának emelése érdekében nagyszerű feladatokst ró a helyiipari vállalatokra is. Nem kevesebbről van itt szó, mint kielégíteni a dolgozók szükségleteit, a helyi kezde­ményezések felkarolásával, ötletesen, meggondoltan felhasználni az elfekvő anyagokat. Amióta létrejöttek Szegeden is a helyiipari üzemek, azóta je­lentős eredményeket értek el a tervteljesítésben. Szegeden készí­tik az ország számára a korcsolyát, az ecsetet, seprőket, amelye­ket külföldre is exportálunk, azonkívül sok egyéb olyan cikket, ami fontos, jelentős a dolgozók közszükségletének ellátásában. A helyiipari vállalatok legnagyobb része terveit negyedévenként rendszeresen túlteljesíti. A Szegedi Vízművek dolgozói például harmadik negyedévi tervüket már szeptember 23-án befejezték. Az Ecsetgyár dolgozói elmúlt negyedévi tervüket 112 százalékra tel­jesítették. Igen szépen javult egyes helyiipari üzemekben a poli­tikai felvilágosító munka és a kommunisták példamutatása nyo­mán, például t Szegedi Cipőipari Szövetkezetben és Asztalos Szö­vetkezetben szilárd munkafegyelemmel, kimagasló eredményeket érnek el a dolgozók. A Városi Tanács illetékes szeme a helyllpar fejlesztésében jelentős eredménveket tud felmutatni. Alig Dár hónappal ezelőtt alakult meg a Hangszerkészítő és Javító Vállalat, amely iskola­hegedűket, mandolinokat, brácsákat, nagybőgőket készít, amelye­ket ezideig külföldről hoztunk be. Körülbelül egy hónap múlva alakul meg a Fonrlmentő Vállalat, ahol a szegedi textilüzemek­ben egyébként selejtté váló anyagokat száz százalékosan meg­mentik, teljesen használhatóvá teszik. A Hordójavltó Vállalat a negyedik negyedévben új vödröket, kádíkat és dolgozó parasz­toknak olyan faárut gyárt, amelyeket a szezonmunkában nem tud elvégezni és most a téli időszakot használja fel e közszükségleti cikkek gyártására. Ha nem is mindegyik helyiipari üzemről mondható el, hogy kiszélesedett náluk £• munkaverseny — a Hangszerkészítő Válla­latnál például ezen a téren még sok a tennivaló, — általában rend­szeresen szemléltetik az elért eredményeket és a dolgozók több­sége felajánlásokat tesz, versenyben küzd a jobb eredményekért. Azonban ezen túlmenően az új ötletekkel, új kezdeményezésekkel nem törődnek eléggé a mi helyiipari vállalataink vezetői, a tanács ipari osztálya és a szegedi kereskedelmi vállalatok vezetői. Ezen a téren még sok tennivaló van. Egyik budapesti nagykereskedelmi vállalat például kérte a Szegedi Fémips rl Vállalat dolgozóit, hogy készítsenek olcsó háztartási, mérleget. Az ötlet nyomán a jövő. hó­napban már mégkezdik gyártását. A Gazda-mozgalom keretében hulladékanyagból ízléses, jól használható háztartási mérlegeket készítenek, amelynek mintegy 200 forint lesz az ára. A miniszté­rium ilyenirányú segítségét pedig ml sem bizonyítja jobban, hogy az előállító üzem műszaki dolgozói részére 4000 forint célprémiu­mot tűzött ki a siker érdekében. Ilyen hely>es kezdeményezés azonban £• szegedi kereskedelmi vállalatok vezetőitől eddig még nem érkezett a tanács ipari osztályán keresztül a helyiipari vál­lalatokhoz. Ezen változtatni kell! A helyiipari vállalatok és a kereskedelem dolgozói között lévő hiányos kspcsolatot tükrözi az is, hogy a Szegedi RÖVIKÖT ré­szére Debrecenből küldenek olyan női ruhákat, — szoknyákat, blúzt, stb. — amelyet Szegeden is a Nőiszabó Szövetkezet, vagy ugyanezt a munkát végző helyi vállalat elkészíthetné. Természe­tcsen ennek a visszás helyzetnek a tanács is okf , mert nem gon­doskodtak arról, hogy ez megváltozzék. A tanács ipari osztálya még mindig nem szorgalmazza kellőképpen a szabó és a cipész, és más fontos ipjri javítórészlegek Szeged területén való felállí­tását, hogy a lakosság szükségleteit ezen a téren is kielégítsék. Az új vállalatoknak, új helyiipari üzemeknek különösen a mi­nőségi munka terén sok a javítanivalójuk. Olyan munkát kell vé­gezniök, hogy & vásárlók lássák: szorgalmas, gondos kezek készí­tették. A helyiipari üzemek vezetőinek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok az üzemük fejlesztési tervének határidőre való végrehajtásával. A Patyolat Vállalat a mosás meggyorsítása érde­kében a tanácstól szárítóberendezésre jelentős pénzösszeget kapott. Hasonlóképpen a Fémipari Vállalat egy rádiójavító részleg fel­állítására, a Hangszerkészítő és Javító Vállalat ugyancsak egy ja­vítórészleg berendezésére és a helyiség rendbehozásárs-. Minden­nek ellenére ezen a téren még semmi eredményt nem tudnak az említett vállalatok vezetői felmutatni. Ennek megváltoztatása ha­ladéktalan feladat. A munkavédelem, a szociális beruházások a helyiipari válla­latoknál és a szövetkezeteknél igen hiányosak. Az Asztalos KTSZ­nél nincs rendes öltöző. A Vízműveknél van ugyan ideiglenes fürdő, de — bár pénzük volna új fürdő létesítésére — még ez­ideig a felsőbb szervektől nem kaptak a megvalósításhoz megfe­lelő támogatást. A Vegyesipari Válta latnál nincs se fürdő, se mosdó, se öltöző. Haladéktalanul intézkedni kell az illetékes szer­veknek, hogy a helyiipari vállalatok dolgozóit megfelelő munka­védemi és szociális berendezésekkel lássák el. A kormányprogramm lehetőséget ad arra, hogy ahol szüksé­ges, ott működési engedélyeket adjanak ki a kisiparosoknak. Sze­geden is Alsóvároson kovács, azonkívül bádogos, szobafestő, Szent­mihálytelekre műszerész és más számos Iparengedélyt adtak ki az elmúlt idősz? kban. Az elkövetkezendő időben, a helyiipari üzemeknek, vállalatok­nak, szövetkezeteknek, az a feladatuk, hogy színvonalasabbá, ötle­tesebbé tegyék munkájukat, szüntelenül javítsák termeivényeik minőségét, létesüljön egy szoros kapcsolat a kereskedelmi dolgo­zókkal, akiknek kezdeményezései nyomán gyártsanak olyan cikk­féleségeket a helyiipari üzemek dolgozói, amely örömet szolgál a széles lakosságnak. A szakszervezetek vezetői, aktívái, sokkal jobb munkát végezzenek a munkaverseny további szélesítése érdeké­ben. A pártszervezetek, & kommunisták serkentsék példamutató munkára az üzemek valamennyi dolgozóit, hogy jobb legyen, fej­lődjön Szeged helyi ipara, maradéktalanul teljesítse a negyedik negyedévi, az 1953. évi tervét. Ma kezdődik a szegedi Őszi Vásár Színpompás kiállítású pavilonokban gazdag választék várja Szeged és a megye dolgozón A magyar dolgozó nép hétkeze munkájának gyümölcse az dru­büség, amely színpompáson tárul ma reggel szemünk elé a szegedi öszi Vásáron. A Széchenyi-tér virágágyai, vízmedencéi, sé­tányai között, gyönyörűen feldíszített pavilonok sorakoznak, — Sze­ged kedves öreg, főtere nem látott még ehhez hasonlót! A díszítők, a kereskedelmi dolgozók erejüket, szívüket adták ebbe a munkába, hogy ez az őszi Vásár is minél hűebben kifejezze: pártunk és kor­mányunk nagyszerű programmjának megvalósitása naponként ta­pasztalható a dolgozók életében. A szép kiállítású gazdag vásár is az egyre szebbé, gazdagabbá váló életünket szemlélteti. S amikor ma reggel hangos lesz a platánfák környéke, a vásárlók és az eladók vidám, jókedvű zajától, megelevenedik a Marx-tér is és a Rókusi Állomás mögötti vásártérre ezrével hajtják fel az eladó állatokat Szeged és környéke dolgozó parasztjai. A vásár láttán örömmel, vidámsággal, optimizmussal telik meg az ember szive. Dolgozóink boldogan viszik haza a vásárolt árukat, abban a tudatban, hogy a hétköznapok dolgos harcában még jobb ered­ményeket érjenek majd el, több legyen a kereset és dúsabbak tegye­nek a családi asztalok, szebb legyen az élet. A vásár előesté jén öszi szól söprögeti útjából á le­hulló sárga faleveleket. A Széche­nyi-tér zsong a vásárrendezők és a szemlélődök zajától. Hűvös van, bealkonyodott már, a gyárakban befejeződött a munka, de nem siet­nek haza a dolgozók. Kíváncsian vé­gigsétálnak a majdnem kész vásá­ron, a gyönyörűen feldíszített pa­vilonok között. Idősebbek, fiatalok nézelődnek. Kavarog, zsibong a tér. Még nincsenek rendezve a kiraka­tok, még nem érkeztek meg az ösz­ezes Aruk, mégis nagyon sok lát­nivaló akad, a villanyfényes pa­vilonok között. Egymás mellett szép sorrendben fényesre kipucol­va feketo csizmák állnak. Szól a mikrofon, raj{» keresztül kívánnak jó munkát a vásár dolgozóinak. Vi­szi a szél a zene hangjait. Létrákon állva igazgatják a dekorációt, né­zegetik, alakítják a kirakatokat, hogy minél szebbek legyeinek, mi­nél jobban megragadják a vevők figyelmét. Hatalmas táblák hirde­tik az árleszálítás alkalmából le­csökkentett árakat. 910 forint he­lyett. 646.50 forint lett a Napsugár Áruházban a ragyogó színekben pompázó szatén-esőkabát. Sokan gyönyörködve nézegetik. — Neked is veszünk. — néz fele­ségére szeretettel Rózsa László, a Paprikafeldolgozó Vállalat mun­kása. Boldog, fiatal házasok. Már előre kitervezték, mit vásárolnak, ha magkezdődik a vásár. Még fűrészelnek, kalapálnak. Ké­szülnek a polcok. Halomba hever­nek a szövetek, edények, cipők. A zene hangjaira könnyebben megy a díszítés, rendezgetés. Dönczi Vera elvtársnő a kerék­párokat szemléli. <— Két külső gumit akarok venni — mondja és nagy szakértelemmel vizsgálja a kerekeket. Fehér lovacska kis kocsin nagy faládákat cipel. Játékok kerülnek elő belőlük. Ámuldozva nézegetik a gyermekek. Halász Bandika bar* na, nagy mackót szeretne. — Majd holnap megvesszük. Holnap nyílik meg csak a vásár — biztatja őt nagyapja. Sürögnek-forognak a kereskedők a pultok mögött. Felbontatlart cso­magokat nézik az emberek. — Váj­jon mi lehet benne? Pezseg az élet a Széchenyi-téren az öszi Vásár előestéjén. Piros fazekakat nézegeti Bugyi Elemér, a MÁV Fűtőház dolgo­zója. Nagy József, a dorozsmai szö­vetkezet alkalmazottja éppen a port törölgeti le az edényekről. Göngyölítik a földön a ponyvákat, -Hallod-e Piroska, ne menj a ti­losba!" — szórja szét a vidám énekhangokat a mikrofon. Akaszt* gatják a ruhákat, az utolsó simítá­sokat végzik.' A söntések felől han­gos beszélgetés, nevetgélés hallat­szik. Iszogatnak. Szegedi Kárpitos Kisipari Ter­melőszövetkezet, — Makói Cipész Kisipari Termelőszövetkezet hirdetik sárga táblákon kék és pi­ros betűk. Bútorok, fonott székek, kosarak, paplanok és sok-sok min­den megtalálható itt. A vásár bejá­ratánál a díszes kapu fölött hatal­mas fehérbetűk kiáltják: "ÁRU­BŐSÉG". Hiába int messziről a tél, itti minden csupa vidámság, öröm. Nyári szín ragyog a szemekben, Az öszi Vásár gazdagsága felfris­síti a várost, Közel 50 millió forint értékű áru a vásáron Aki tegnap este járt a Széche­nyi-téren, őszintén elcsodálkozott azon a hatalmas mennyiségű ruhá­zati, textil, bőr, műszaki cikken és élelmiszermennyiségen, amelyet az egyes pavilonok polcain látott. Egész délután hordták az autók a különböző áruféleségeket az álla­mi áruházak, kiskereskedelmi vál­lalatok, földművesszövetkezetek pavilonjaihoz. Élénk készülődés volt a kisipari szövetkezetek sát­rainál is. A vásár hídfelőli bejáratánál van a Szegedi Ruházati Bolt mintegy 60 méter hosszú pavilonja. A pol­cokon rengeteg textil- és szövet­áru. Mellette a Széchenyi-teret kettéválasztó széles úton a Minő­ségi Ruházati Áruház hosszú pa­vilonjában nagymennyiségű, több­millió forint értékű készruhák, fel­öltők, női ruhák, fehérnemű mé­teráruk és textiláruk minden szín­ben s minőségben díszelegnek a polcokon. Az egész teret betöltik a szebbnél-szebb pavilonok, melyek közül többen ruházati cikkek áru­sításával foglalkoznak. A Szen­tesi Kiskereskedelmi Vállalat sok bőrárut, férfi bőrkabátot, szőrme­béléssel árusít 2300 forint helyett 1500 forintért. A vállalatnak több pavilonja van, amelyekben más­más iparcikkeket árusítanak, mint­egy két és félmillió forint értékű készletből. A földművesszövetkeze­tek pavilonjai közül például a csa­nádpalotai igen felkészült a meleg téli ruhák árusítására, paplan, fla­nell-áru bőséges mennyiségben el­adásra vár. Ugyancsak jelentős té­telt hoztak cipőkből, bakancsból, csizmából is. A pavilonnak közel egymillió forint értékű árumeny­nyisége van. A Széchenyi-tér felső részén lévő szovjet hősi emlékmű oldalánál a Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat vasáru és műszaki pavilonjában zománcárutól a motorkerékpárig minden keresett áruféleség megta­lálható. Zománcozott tűzhelyek, üstök, füstcső és edényáruk, zo­máncozott vizeskannák minden nagyságban. A műszaki osztályon kerékpárokat és alkatrészeket, kül­ső-belső tömlőket, hőpalackokat, villanyvasalókat és gyönyörű, új kivitelezésű 250 köbcentis Jáva motorkerékpárokat árusítanak. A Szegedi Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat pavilonjai megtalál­hatók a vásár különböző pontján, ahol húsáru, tésztaáru, konzervek, italféleségek, sütemények bő vá­lasztéka várja a vevőket. A tej­termékek közül 15 mázsa sajtkü­lönlegesség vár eladásra. Úgyszin­tén a híres szegedi paprikából is több mázsát vásárolhatnak a dol­gozók a Kiskereskedelmi Vállalat díszes sátrában, melyet a tanács­háza előtt állítottak fel. Nem hiányoznak a vásárból a kultúreikk-áruk sem. A gyermek­játékok pavilonja ötletes berende­zésével már tegnap este sok né­zőt és gyermeket csábított. De így volt ez más elárusítóhelyen is. Fel­vonultak a vásárra a különböző szakmák kisipari szövetkezetei is, amelyeknek pavilonjai a tér északi oldalán jóminőségű áruikkal egé­szítik ki a vásárra felhozott közel 50 millió forint értékű árutömeget. Hogy teljes legyen a vásári kép, különböző pontokon elhelyezett italmérő sátrak, lacikonyhák s a Klaüzál-téren felállított halász­csárda gondoskodik majd a vásári forgatagban megéhezett, megszom­jazott vásárlátogatók bőséges el­látásáról. A Klauzál-téren felállított kör­pavilonban rendezkedett be a Bú­torértékesítő Vállalat, ahol a bú­toripar gyönyörű készítményeit árusítják. Itt került felállításra a szabadtéri színpad is, melyen na­ponta többízben műsoros ruhabe­mutatót tartanak a szegedi Nem­zeti Színház művészeinek közre­működésével. A felnőttek szóra­kozását fogja szolgálni a színház mérsékelt áron megtartott előadá­sai és a Szabadság Moziban va­sárnap délelőtt megrendezendő vi­dám műsor is, melyen neves fővá­rosi és szegedi művészek is fellép­nek. A vásár látogatói bizonyára nem fognak csalódni a várakozásban, Mindenki metalálja a maga szá­mára azt, amit venni akar és ki­elégítheti szórakozási igényét. Több megye vállalatai a vásárban Több megye városaiból és közsé­geiből a földmüveaszövetkezetek, ál­lami vállalatok és kisipari szövet­kezetek is teherautókon szállítot­ták áruikat a szegődi Öszi Vásárra. Pavilonjaik építéséhez már na­pokkal ezelőtt hozzákezdtek s ma reggelre szépen kicsinosítva, a polcokon, pultokon bőséges áru vár­ja a vásárló közönséget. A sokfele áruval telt pavilonokban színes népművészeti tárgyak is megtalál­hatók, amiket az ország különböző részéből hoztak ide, hogy a szegedi ós a környékbeli lakosság is meg­ismerkedjen a népművészeti mun­kákkal. Ezenkívül műszaki áruk, kerékpár, rádió, varrógépek és sokféle zománcozott edényt, szebb­nél-szebb tűzhelyeket is árusítanak a környékbeli állami vállalatok, földműves-, valamint kisipari szö­vetkezetek. A szegedi őszi Vásáron 66 kör­nyékbeli szerv állítja ki áruit. Itt van pédául a Hódmezővásárhelyi Kisipari Vállalat két hatalmas pa­vilonja. Az egyik részleg gyer­mekjátékokkal telt, ahol a dolgo­zók olcsón vásárolhatnak szebbnél­sebb játékokat gyermekeik számé­ra. A Szentesi Kiskereskedelmi Vál­lalat 200 méteres pavilonja is az árubőségről tanúskodik. A Makói Kiskereskedelmi Vállalat minden részlege átjött a szegedi őszi Vá­sárra. Tóth József, a textilrészleg elárusítója örömmel mondja, hogy a szegedi Öszi Vásár még szebb és nagyobb sikerű lesz, mint nemré­gen a szentesi vásár volt. Az esti órákban érkeztek meg a nagykőrösi és a békéscsabai kereskedelmi vál­lalatok bő választékaikkal. A földmfivesszövetkezetek pavi­lonjai túlnyomó részben a Ta­nácsháza környékén vannak elhe­lyezve. A Kiszombori Földművesszö­vetkezet hosszú pavilonjában is sok minden megtalálható, különösen a leszállított áruféleségekből. Ven­déglátó részleget is berendeztek, ahol olcsó élelemmel és itallal lát­ják el a vásáron résztvevőket. A Mindszenti Földművesszövetkezet dolgozói csaknem egymillió forint értékű textilárut hoztak a vásárra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom