Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
VASÁRNAP, 1953. OKTÓBER 1, DÉLMflGYflRORSZftG Árleszállítás után Kormot Antalné é« Adám Jánosné egyénileg gazdálkodó parasztasszonyok gyermekkabátot, ruhaanyagot és kötényt vásároltak a Minőségi Áruházban. Boldogan vitték haza a leszállított áru ruházati anyagokat, CUebmann B6|a felvétele. Fény. SWv). Sgy. néf>Htuct& buzéfyd a dölgómékUat Az Újszeged! Kender-Lenszövő Gyárban a villanyszerelő műhelyben dolgozik Ökrös János elvtárs. 53 éves. Idős ember, a hajában már több az ősz hajszól, mint a fekete. Kiváló szakmunkás és jó népnevelő. Tekintélye van a műhely dolgozói előtt és a fiatal ipari tanulók ls szívesen hallgatnak szavára. A kölcsönjegyzés jelentőségéről is hosszan beszélt dolgozótársainak. Elmondta, hogyan igyekezett meggyőzni őket, mit jelent kölcsönadni nélkülözhető forintjainkat államunknak, — Miénk az ország, mondtam nekik — kezdte el a beszédet —. ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósulását, a kormányprogramm végrehajtását, a dolgozó nép életszínvonalának emelését segítjük elő forintjainkkal. Most három-négy, vagy 500 forintokat jegyzünk. Ez azt jelenti, hogy havonta 20—30—40, vagy esetleg 50 forintot adunk kölcsön az államunknak. Ez a sok tíz-húsz forint együtt sokat jelent. Ebből épül majd a sok új ház, üzem, ebből kapjuk az új gépeket, ebből épülnek a bölcsődék, az üdülők. Erre kell ilyenkor gondolnunk mindannyiunknak. Eszünkbe kell, hogy jusson a inult is. A múltban az Ilyen magamfajta munkásember álmodni sem mert volna üdülésről, fizetéses szabadságról, most Galyatetőn, Hévízen, a Balatonon, a legszebb üdülőhelyeken töltötték fizetéses sza-. badságukat üzemünk dolgozói. A I múltban csak azt nézték itt az' üzemben ls, hogy minél jobban kizsákmányoljanak bennünket. Most megbecsülnek, megfizetik mindanynyiunk munkáját, >— Különösen a fiatalokkal szeretek foglalkozni — folytatta Ökrös elvtárs •—, Nekik is sokat beszélek a múltról, hogy jobban megbecsüljék a mát. Elmondtam nekik, most is, hogy amikor én olyan fiatal voltam, mint ők és az inaséveimet töltöttem, nem ilyen szép ruhában, hanem rongyokban és felemás cipőben dolgoztam. Olyan holmikban jártam, amelyeket mások már eldobtak. Ezekre figyelmeztettem őket, hogy erre gondoljanak, amikor a kölcsönjegyző pórok hozzájuk ls eljutnak és ilyen gondolatokkal írják alá a kölcsönjegyzósi íveket. Beszéltem nekik arról is. hogy nem elég az a pár forint, amit kölcsönadunk államunknak. Munkánkkal és fokozottabb helytállással ls segítenünk kell nagy terveink megvalósulását. Rámutattam, hogy kicsiny dolgokkal is elő lehet segíteni nagy műveink megvalósulását. Például a szertehagyott szerszámoknak a rendes gondozásával, vagy az udvaron szétszórt csavarok összeszedésével, amelyek mind értékek, mind a ml pénzünkből készültek, a ml munkatársaink munkájával. Beszéltem nekik arról is, hogy a mostani kölcsönjegyzéssel elősegítjük azt is, hogy kormányunk programmja minél előbb teljes egészében megvalósulhasson, hogy dolgozóinknak a ma és a holnap is szebbé váljon. Az árleszállítás óta jelentősen emelkedett az eladott rádiók száma a Rafilm 6. sz. fióküzletében is Szegeden, a Klauzál-téren van a RAFILM 6. számú fióküzlete. Mint szolgáltató vállalat, vetítőgépek kölcsönzésével, hangerősítéssel, másrészt mint elárúsító, rádiók, mozigépek, erősítő berendezések forgalomba hozatalával, javításával és alkatrészek árusításával foglalkozik. Alig egyéves fennállása ellenére is eredményes munkára tekinthetnek vissza a fiók dolgozói. Az ország 19 fiókja közül, beleértve a fővárosi fiókot is, már kétízben nyerték meg a vándorzászlót, mint oz ország legjobb fiókja. A" Rafilm központtól számos esetben kaptak dicséretet eredményes és pontos munkájukért. Ennél a fióknál dolgozik Roósz József, a RAFILM kiváló dolgozója, aki már kétszer egymásután megszerezte az egyéni versenyzők vándorzászlaját, mely jelenleg is birtokában van, A műhelyrészlegnél szépen kifejlődött az újítómozgalom, melynek keretében több dolgozó kapott már újításáért kisebb, nagyobb jutalmat. így például Rácz Lajos, Mészáros Pál, Szaniszló Béla, a szerviz vezetője, Szikszai Rózsi és mások. A fiók vezetőjének, Kertes Mihály elvtársnak újítása nyomán eddig II ezer forintot takarítottak meg azzal, hogy az ő elgondolása alapján a transzformátorok készítéséhez hulladékanyagot használnak fel. Ezeket a transzformátorokat az ország minden részébe eljuttatják. Újításáért eddig ezer forint jutalmat kapott. — Fiókunk nemcsak erősítéssel, közületi szolgálattal és javítással fpglalkozikj hanem rádióiparunk kiváló termékeinek árusításával is — mondja Kertes elvtárs. — Az elmúlt hónap során s ez elsősorban az árleszállításnak köszönhető, különösen megnőtt a kereslet a rádiók, főleg a nagyobb készülékek irányában. Közel 25 százalékkal emelkedett a megvásárolt rádiók száma az előző hónap forgalmához képest. Augusztusban 41 darab, míg szeptemberben 59 darab készülék került ebből a fiókbői a dolgozók tulajdonéba, a városi és falusi otthonokba. A rádióvevőkészülékek iránt a kereslet elsősorban a világvevő készülékekre vonatkozik. így az Orion 331-es típusú 4+1-es és az Orion 442-es típusú készülékből vásároltak a dolgozók nagyobb mértékben. Az előzőt 1552 forintos régi ár helyett 1320 forintért, az utóbbit 2418 forint helyett ma 1930 forintért, tehát több mint 400 forinttal olcsóbban kaphatják meg. Az árleszállítás óta megnövekedett a kereslet a villamos lemezjátszók iránt is, mely ma már nem luxus, hanem a rádióval együtt a dolgozók lakásának berendezési tárgyává válik. Tegnap vásárolt rádiót Gyenge János csanádi lakos is, aki 30 éve a Marosi Homokkitermelő Vállalatnál dolgozik, mint munkás. Fia a zirci vájáriskolába jár, vájártanuló. A mai nappal szebb és vidámabb lesz a Gyenge-család lakása és az 1230 forintért vásárolt 4+1-es világvevő rádió kellemes hangja mellett pihenhet, szórakozhat majd a család a fárasztó napi munka •titánj ÓszenHván békekölcsönf jegyez A hangoshíradó betölti a kis falut az örömhírrel: Öszentiván maga mögött hagyta versenytársait, Ojszentivánt és Kübekházát a begyűjtésben és az őszi mezőgazdasági munkákban. Száll a hír és végigfut a házak sorain, szétárad a tanácsháza előtti téren kukoricát beadó parasztok között, s átjut a közeli Térvárra és még azon túl, a Tito rémuralma alatt sínylődő jugoszláv parasztok fülébe is. Öszentiván helytáll a munkában, de a békekölcsönjegyzésben is. Bodó Mátyás középparaszt mikor lejegyezte a 100 forintot, így fogalmazta ezt meg: ( — A mi jó munkánk és államunknak adott forintjaink a mi falunkat is elősegíti a fejlődésben és emeli életszínvonalunkat, Nekünk méginkább példái kell mulatnunk itt a Tito határ mellett, hadd tudja meg Tito, hogyan harcolunk a kormányprogramm megvalósításáért, a békéért. Közel tízezer forintot jegyzett eddig már a község, pedig a dolgozók negyedrészét sem keresték még fel a jegyzésgyüjtők. Az I. típusú Alkotmány tszcs tagjai közül Nizner Ferenc 7 holdas dolgozó paraszt 250, Ábrahám Péter 5 holdas dolgozó paraszt pedig 200 forintot jegyzett. De nemcsak a tszcs tagjai Jegyeznek, hanem az egyéniek is. Alig akadt köztük olyan, aki ne jegyezné meg a száz forintját. Tudják, hogy nem jegyeznek hiába, hiszen a falu már eddig is több jelentős beruházást kapott, amióta a terv- és a békekölcsönöket jegyezzük. 1951-ben készült el például a három és fél kilométer hosszú térvári bekötő makadámút 70 ezer forintos beruházással. Nagy örömet okozott ez akkor a dolgozó parasztoknak, hiszen az esős hónapokban járhatatlan volt az út és Térváron 140 család volt elzárva a falutól. Több ízben elakadtak azok a kocsik, amelyekkel a sáros út ellenére is bemerészkedtek a faluba a dolgozó parasztok. Akkor ls összefogott az ószentiváni lakosság és társadalmi munkába hordták az úthoz a követ és a földet. Az idén tavasszal vezetékes rádiót kapott a falu. Ma 350 család lakásában szól a rádió. Mozit, hangoshíradót és a lábas jószág részére községi itatóvályút is kaptak, összesen több mint 25 ezer forintos beruházással. Az ószentivániak bíznak a pártban, kormányunk programmjában. Éppen ezért igyekszik az ellenség ebben a faluban is, hogy megzavarja a dolgozók békés termelőmunkáját, a falu fejlődését. Mivel a békekölcsönjegyzés ellen nem sikerül elég eredményesen agitálniok igyekeznek a szövetkezeti gazdálkodást rombolni. Öszentiván dolgozói azonban méltó választ adtak a napokban erre is. Bizonyítják ezt a tanácselnök elvtárs asztalán széjjeltépett tszcs kilépési nyilatkozatok is. Id. Venkei János, az Alkotmány tszcs tagja is megírta szeptember 28-án a kilépési nyilatkozatát; október 1-én, csütörtökön azonban már bement a tanácselnök elvtárshoz: — Legyen szíves, adja vissza elnök elvtárs a kilépési nyilatkozatomat — mondotta —, hogy én tépjem össze. A fene egye a rémhírterjesztőket. Majd az eltépett kilépési nyilatkozat darabjait zsebretette és így szólt: — Elviszem a feleségemnek, hadd lássa ő is, hogy összetéptem. Salamon István, Csiszár István, a III. típusú Vörös hajnal tsz tagjai. Széli István, Kiss Illés, az I. típusú Alkotmány tsz tagjai és még többen a tszcs tagok közül szintén követték id. Venkei János példáját. Öszentiván lakói tudják; hogy miért dolgoznak, miért jegyeznek békekölcsönt. Most mérték fel előttük a községet a csatornázáshoz, amelyet 14 ezer forintos beruházással készítenek. Nem gyűlik már fel a víz jövő tavaszon a Vörös Hadsereg-utcában, a Komszomol-téren, sőt a Dózsa György-utcában sem. Sokat tudna erről beszélni például Barna József dolgozó paraszt, akinek tavaszonként a csatornázás hiánya miatt nemcsak az udvarát öntötte el a víz, de még az istállójába is befolyt. Jövő tavaszkor már nem folyik be. Kórász Antalné is tudja ezt, azért ment be a tanácshoz és elmondotta, hogy férje lejegyzett ugyan a Vörös hajnal tsz-ben már 100 forintot, de ő is akar 50 forintot jegyezni külön, hogy minél jobban fejlődhessen a község. Az 50 forintot azonnal ki is fizette. A községben már többen nyertek' a békekölcsön kötvényekkel. Miksi Antal 9 holdas paraszt 100 forintos kötvényét 51 tavaszán 25 ezer forinttal húzták ki. Tizenkétezer forintot kapott akkor kézhez, amiből motorkerékpárt, tehenet vásárolt; s az adóját is kifizette. Most ő is a jegyzésgyüjtőkkel jár agitálni, Ennél a jegyzésnél még nagyobb kedvezményeket kap a község, mint eddig, mert a lejegyzett összeq 20 százaléka a községben marad. A község tanácselnöke már számolgatja, hogy ha 50 ezer forintot lejegyezne a falu, akkor abból 10 ezer forintot kézhezkapnának és ki tudnák kövezni belőle 2 kilométer hosszan az utcákat, vagy el tudnák vezetni a Szamos-utcasarokhoz a kutat. Ez 110—120 család vízellátását könnyítené meg. Öszentiván dolgozó parasztsága tehát megértette, hogy miért jegyez, és nap, mint nap jobban gyűlnek a forintok. A főtéren lévő versenytáblák pedig mind szebb és szebb eredményeket mutatnak fel a begyűjtésről és a mezőgazdasági munkák végzéséről, összefogott a falu népe, aminek meg is lesz az eredménye, mert további beruházásokkal gazdagodik. Kovács Imre Nagymennyiségű D-vitaminkészítmény kerül forgalomba Az őszi, téli és koratavaszi hónapokban D-vitaminnal pótolják a napsugár csont-fejlesztő hatását, ezért ezekben a hónapokban mesterségesein keld a szervezetbe D-vitamint juttatni, amivel a csontrendjjzer különböző fejlődési rendellenes, ségei megelőzhetők. Az egészségügyi minisztérium gondoskodott arról, hogy ez a rendkívül fontos vitaminkészítmény korlátlanul rendelkezésre álljon. Minden csecsemő, ldsdedl, vagy arra rászorult nagyobb gyermek az anya_ és csecsemővédő intézetben, falusi szakorvosi rendelőintézeteidben ingyen D-vitamin ellátásban részesül. Az ingyenes D-vitamin akció ered, ményezte azt, hogy D-vitamin hiánybetegségek, főleg angolkór, mind ritkábban fordul elő hazánkban. Vidéken a D.vitnmin ellátás igénybevételében a védőnő nyújt segítséget az anyáknak, az orvoshoz irányítja azokat, akiknek gyermekeik részére D-vitaminra van Szük. efgük. ,VÍGAN SZÜRETELÜNK' Szeged határában, Pusztamérges homokján és szerte a megyében javában áll a szőlőszüret. A termelőcsoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó szőlőtermelő dolgozó parasztok jókedvvel szüretelnek. A szőlők között felhangzik a nóta is: „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele..." A szőlőtermelő szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak jelentős hasznot ad, gazdagítja őket, hogy a szőlő, must, és bor árát 50 százalékkal felemelték, — egészen szeptember l-ig visszamenőleg. Az ásotthalmi Szabadságharcos tszcs 5000 hektóliter mustra szerződött a Csongrád-Békésmegyei Borforgalmi Vállalattal. Az átvételi ár felemelése következtében a csoport tagjai az átadott szőlőért, illetve mustért félmillió forinttal kapnak többet. Ez az igen jelentős pénzmennyiség a tagságé és számukra kiosztják — tehát nagyban hozzájárul életszínvonaluk emelkedéséhez. Muchel Péter kisteleki szerződött termelő a beszolgáltatott szőlő, illetve mustmennyiség után 230 forinttal kapott többet az átvételi ár felemelése következtében. Tréfálkozva jelentette ki: — A 230 forintról nem tud a feleségem és így meglepem őt, vásárolok számára egy takaros fejkendőt, meg egy szoknyát.., Most vígan szüretelünk. A Csongrád-Békésmegyei Borforgalmi Vállalat vezetősége gondoskodott arról, hogy a szőlőtermelők; — azok, akik szőlőjüket, mustjukat már régebben adták át —, a leggyorsabban megkapják azt a pénzt, amely jár nekik a szőlő; must és bor árát felemelő határozat után. A Borforgalmi Vállalat úgy végzi munkáját, hogy az átvétel a leggyorsabban és zökkenőmentesen történjék. Szegeden, Csongrádon, Kisteleken, Zsombón és Csórván „két műszakban" veszik át a termelők portékáit", hogy ne kelljen várniok és idő kárbaveszése nélkül folytathassák a mezőgazdasági munkát. a1 ^Dnijepeo oizt a kommunizmus szolgálatában A Dnyepert egy helyen már bilincsbe verte a szovjet ember. Közel két évtizede, amikor felépült az első nagy erőmű, a világhírű Dnyeprogesz. Most épülő új ipari üzemek, városok, falvak, Ukrajna, ÉszakKrím szomjas földjel várják a még több, egyre több villamoserőt, hogy újabb száz- és százezer holdon gazdag búzamezőkké, gyapotültetvényekké, dúsan termő gyümölcsösökké, kövér legelőkké válva szolgálhassák az embert. Lázas, lendületes munkával épül a k^hovkai vízierőmű. „Egy évvel a kitűzött határidő előtt készen kell állnia!" — fogadták meg az építők a XIX. pártkongresszus tiszteletére. És állják a szavukat. Egy mozdulattal 30 köbméter löld A vezető mérnököktől a segédmunkásokig mindenki tisztában van itt az adott szó jelentőségével. És fel is használják az építkezésnél a technika minden vívmányát. Harmincöt tudományos kutató- és tervezőintézet segíti a munkát. Míg az első dnyeperi erőműnél például a földszivattyúk óránkint 100 köbméter talajt emeltek ki, a mai úszókotrógépek teljesítménye 10—12-szer annyi. Az akkori egy-másfél köbméteres puttonyú földkotrógépeket felváltották az óriási lépkedő exkavátorok, amelyek egy-egy mozdulattal 15— 20 köbméter földet markolnak és dobnak 70—80 méter távolságra. A kahovkai vízierőmű betonozási munkálatainál nem kevesebb, mint 1 millió 200 ezer köbméter betont építenek be. Képzeljünk zsákokban egymás tetejére rakva ennyi betont: olyan tömb volna, mint egy harmincemeletes felhőkarcoló, amelynek 100 méter széles a homlokzata és 100 méter az oldala is. Önműködő betongyár állítja elő ezt a rengeteg betont — ötezer köbmétert naponta. S az egész gyárat mindössze öt-hat ember irányítja. A munka nehezét tehát itt is az „okos gépek" végzik el. Elkészült a kahovkai új tenger Az idei, 1953-as év — a háború utáni ötéves terv harmadik esztendeje — döntő a kahovkai vízierőmű építésénél. Ettől az esztendőtől függ, hogyan állják szavukat az építők. A tavaszi áradáskor sikerült hajszálpontos tervek és számítások alapján, merész újításokkal elvezetni a vizet anélkül, hogy a mederben akárcsak egy napra is félbeszakították volna a munkát. Emellett még akkor is túlteljesítették a tervet. A tervek a legszilárdabb talajra épülnek — Meglesz idejében! — mondják az építők. — Meglesz idejében! — ígérik Moszkva, Novo-Kramatorszk, Harkov, Tbiliszi, Riga és sok-sok más város gyárainak dolgozói, akik az erőmű turbináit, a szivattyúállomások gépi berendezését készítik. Meg is lesz. Mert a nagy természetátalakítás sztálini tervei » sziklánál is szilárdabb talajra: a szovjet népek vasakaratára, alkotó békevágyára, testvéri összefogására épülnek. A kemény harcokban edzett kommunista párt irányításával és lendítőerejével. Huszonkét nemzet fiai és leányai adják tudások legjavát, hogy a Dnyeper vize acélos búzával, cukorral, vajjal hófehér gyapottal, gyöngyöző borral, selymes gyapjúval fizessen munkájukért és tegye még szebbé a kommunizmust építő emberek életét..