Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

VASÁRNAP, 1953. OKTÓBER 1, DÉLMflGYflRORSZftG Árleszállítás után Kormot Antalné é« Adám Jánosné egyénileg gazdálkodó pa­rasztasszonyok gyermekkabátot, ruhaanyagot és kötényt vásároltak a Minőségi Áruházban. Boldogan vitték haza a leszállított áru ruházati anyagokat, CUebmann B6|a felvétele. Fény. SWv). Sgy. néf>Htuct& buzéfyd a dölgómékUat Az Újszeged! Kender-Lenszövő Gyárban a villanyszerelő műhely­ben dolgozik Ökrös János elvtárs. 53 éves. Idős ember, a hajában már több az ősz hajszól, mint a fekete. Kiváló szakmunkás és jó népnevelő. Tekintélye van a mű­hely dolgozói előtt és a fiatal ipari tanulók ls szívesen hallgatnak sza­vára. A kölcsönjegyzés jelentőségéről is hosszan beszélt dolgozótársainak. Elmondta, hogyan igyekezett meg­győzni őket, mit jelent kölcsön­adni nélkülözhető forintjainkat ál­lamunknak, — Miénk az ország, mondtam nekik — kezdte el a beszédet —. ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósulását, a kormánypro­gramm végrehajtását, a dolgozó nép életszínvonalának emelését se­gítjük elő forintjainkkal. Most há­rom-négy, vagy 500 forintokat jegy­zünk. Ez azt jelenti, hogy havonta 20—30—40, vagy esetleg 50 forintot adunk kölcsön az államunknak. Ez a sok tíz-húsz forint együtt sokat jelent. Ebből épül majd a sok új ház, üzem, ebből kapjuk az új gé­peket, ebből épülnek a bölcsődék, az üdülők. Erre kell ilyenkor gon­dolnunk mindannyiunknak. Eszünkbe kell, hogy jusson a inult is. A múltban az Ilyen ma­gamfajta munkásember álmodni sem mert volna üdülésről, fizetéses szabadságról, most Galyatetőn, Hé­vízen, a Balatonon, a legszebb üdü­lőhelyeken töltötték fizetéses sza-. badságukat üzemünk dolgozói. A I múltban csak azt nézték itt az' üzemben ls, hogy minél jobban ki­zsákmányoljanak bennünket. Most megbecsülnek, megfizetik mindany­nyiunk munkáját, >— Különösen a fiatalokkal sze­retek foglalkozni — folytatta Ök­rös elvtárs •—, Nekik is sokat be­szélek a múltról, hogy jobban meg­becsüljék a mát. Elmondtam ne­kik, most is, hogy amikor én olyan fiatal voltam, mint ők és az inas­éveimet töltöttem, nem ilyen szép ruhában, hanem rongyokban és felemás cipőben dolgoztam. Olyan holmikban jártam, amelyeket má­sok már eldobtak. Ezekre figyel­meztettem őket, hogy erre gondolja­nak, amikor a kölcsönjegyző pórok hozzájuk ls eljutnak és ilyen gon­dolatokkal írják alá a kölcsönjegy­zósi íveket. Beszéltem nekik arról is. hogy nem elég az a pár forint, amit kölcsönadunk államunknak. Munkánkkal és fokozottabb helyt­állással ls segítenünk kell nagy terveink megvalósulását. Rámutat­tam, hogy kicsiny dolgokkal is elő lehet segíteni nagy műveink meg­valósulását. Például a szertehagyott szerszámoknak a rendes gondozá­sával, vagy az udvaron szétszórt csavarok összeszedésével, amelyek mind értékek, mind a ml pénzünk­ből készültek, a ml munkatársaink munkájával. Beszéltem nekik arról is, hogy a mostani kölcsönjegyzés­sel elősegítjük azt is, hogy kormá­nyunk programmja minél előbb teljes egészében megvalósulhasson, hogy dolgozóinknak a ma és a hol­nap is szebbé váljon. Az árleszállítás óta jelentősen emelkedett az eladott rádiók száma a Rafilm 6. sz. fióküzletében is Szegeden, a Klauzál-téren van a RAFILM 6. számú fióküzlete. Mint szolgáltató vállalat, vetítőgépek köl­csönzésével, hangerősítéssel, más­részt mint elárúsító, rádiók, mozi­gépek, erősítő berendezések forga­lomba hozatalával, javításával és alkatrészek árusításával foglalko­zik. Alig egyéves fennállása ellené­re is eredményes munkára tekint­hetnek vissza a fiók dolgozói. Az ország 19 fiókja közül, beleértve a fővárosi fiókot is, már kétízben nyerték meg a vándorzászlót, mint oz ország legjobb fiókja. A" Rafilm központtól számos eset­ben kaptak dicséretet eredményes és pontos munkájukért. Ennél a fióknál dolgozik Roósz József, a RAFILM kiváló dolgozó­ja, aki már kétszer egymásután megszerezte az egyéni versenyzők vándorzászlaját, mely jelenleg is birtokában van, A műhelyrészlegnél szépen kifej­lődött az újítómozgalom, melynek keretében több dolgozó kapott már újításáért kisebb, nagyobb jutal­mat. így például Rácz Lajos, Mé­száros Pál, Szaniszló Béla, a szer­viz vezetője, Szikszai Rózsi és má­sok. A fiók vezetőjének, Kertes Mihály elvtársnak újítása nyomán eddig II ezer forintot takarítottak meg azzal, hogy az ő elgondolása alapján a transzformátorok készíté­séhez hulladékanyagot használnak fel. Ezeket a transzformátorokat az ország minden részébe eljuttatják. Újításáért eddig ezer forint jutal­mat kapott. — Fiókunk nemcsak erősítéssel, közületi szolgálattal és javítással fpglalkozikj hanem rádióiparunk kiváló termékeinek árusításával is — mondja Kertes elvtárs. — Az elmúlt hónap során s ez elsősorban az árleszállításnak köszönhető, kü­lönösen megnőtt a kereslet a rá­diók, főleg a nagyobb készülékek irányában. Közel 25 százalékkal emelkedett a megvásárolt rádiók száma az elő­ző hónap forgalmához képest. Au­gusztusban 41 darab, míg szeptem­berben 59 darab készülék került ebből a fiókbői a dolgozók tulaj­donéba, a városi és falusi ottho­nokba. A rádióvevőkészülékek iránt a kereslet elsősorban a világvevő ké­szülékekre vonatkozik. így az Orion 331-es típusú 4+1-es és az Orion 442-es típusú készülékből vá­sároltak a dolgozók nagyobb mér­tékben. Az előzőt 1552 forintos régi ár helyett 1320 forintért, az utób­bit 2418 forint helyett ma 1930 fo­rintért, tehát több mint 400 forinttal olcsóbban kaphatják meg. Az árleszállítás óta megnövekedett a kereslet a villa­mos lemezjátszók iránt is, mely ma már nem luxus, hanem a rádióval együtt a dolgozók lakásának be­rendezési tárgyává válik. Tegnap vásárolt rádiót Gyenge János csanádi lakos is, aki 30 éve a Marosi Homokkitermelő Válla­latnál dolgozik, mint munkás. Fia a zirci vájáriskolába jár, vájárta­nuló. A mai nappal szebb és vidá­mabb lesz a Gyenge-család lakása és az 1230 forintért vásárolt 4+1-es világvevő rádió kellemes hangja mellett pihenhet, szórakozhat majd a család a fárasztó napi munka •titánj ÓszenHván békekölcsönf jegyez A hangoshíradó betölti a kis fa­lut az örömhírrel: Öszentiván ma­ga mögött hagyta versenytársait, Ojszentivánt és Kübekházát a be­gyűjtésben és az őszi mezőgazda­sági munkákban. Száll a hír és vé­gigfut a házak sorain, szétárad a tanácsháza előtti téren kukoricát beadó parasztok között, s átjut a közeli Térvárra és még azon túl, a Tito rémuralma alatt sínylődő ju­goszláv parasztok fülébe is. Öszentiván helytáll a munkában, de a békekölcsönjegyzésben is. Bo­dó Mátyás középparaszt mikor le­jegyezte a 100 forintot, így fogal­mazta ezt meg: ( — A mi jó munkánk és álla­munknak adott forintjaink a mi falunkat is elősegíti a fejlődésben és emeli életszínvonalunkat, Ne­künk méginkább példái kell mulatnunk itt a Tito határ mellett, hadd tud­ja meg Tito, hogyan harcolunk a kormányprogramm megvalósításá­ért, a békéért. Közel tízezer forintot jegyzett eddig már a község, pedig a dol­gozók negyedrészét sem keresték még fel a jegyzésgyüjtők. Az I. tí­pusú Alkotmány tszcs tagjai közül Nizner Ferenc 7 holdas dolgozó pa­raszt 250, Ábrahám Péter 5 holdas dolgozó paraszt pedig 200 forintot jegyzett. De nemcsak a tszcs tagjai Jegyeznek, hanem az egyéniek is. Alig akadt köztük olyan, aki ne jegyezné meg a száz forintját. Tud­ják, hogy nem jegyeznek hiába, hiszen a falu már eddig is több je­lentős beruházást kapott, amióta a terv- és a békekölcsönöket jegyez­zük. 1951-ben készült el például a három és fél kilométer hosszú térvári bekötő makadámút 70 ezer forintos beruházással. Nagy örö­met okozott ez akkor a dolgozó pa­rasztoknak, hiszen az esős hóna­pokban járhatatlan volt az út és Térváron 140 család volt elzárva a falutól. Több ízben elakadtak azok a kocsik, amelyekkel a sáros út ellenére is bemerészkedtek a fa­luba a dolgozó parasztok. Akkor ls összefogott az ószentiváni lakosság és társadalmi munkába hordták az úthoz a követ és a földet. Az idén tavasszal vezetékes rádiót kapott a falu. Ma 350 család lakásában szól a rádió. Mozit, hangoshíradót és a lábas jószág részére községi itatóvályút is kaptak, összesen több mint 25 ezer forintos beruházással. Az ószentivániak bíznak a párt­ban, kormányunk programmjában. Éppen ezért igyekszik az ellenség ebben a faluban is, hogy megza­varja a dolgozók békés termelő­munkáját, a falu fejlődését. Mivel a békekölcsönjegyzés ellen nem si­kerül elég eredményesen agitálniok igyekeznek a szövetkezeti gazdál­kodást rombolni. Öszentiván dol­gozói azonban méltó választ adtak a napokban erre is. Bizonyítják ezt a tanácselnök elvtárs asztalán széjjeltépett tszcs kilépési nyilatkozatok is. Id. Venkei János, az Alkotmány tszcs tagja is megírta szeptember 28-án a kilépési nyilatkozatát; ok­tóber 1-én, csütörtökön azonban már bement a tanácselnök elvtárs­hoz: — Legyen szíves, adja vissza el­nök elvtárs a kilépési nyilatkozato­mat — mondotta —, hogy én tép­jem össze. A fene egye a rémhír­terjesztőket. Majd az eltépett kilépési nyilat­kozat darabjait zsebretette és így szólt: — Elviszem a feleségemnek, hadd lássa ő is, hogy összetéptem. Salamon István, Csiszár István, a III. típusú Vörös hajnal tsz tag­jai. Széli István, Kiss Illés, az I. típusú Alkotmány tsz tagjai és még többen a tszcs tagok közül szintén követték id. Venkei János példáját. Öszentiván lakói tudják; hogy miért dolgoznak, miért jegyeznek békekölcsönt. Most mérték fel előttük a községet a csatornázás­hoz, amelyet 14 ezer forintos beru­házással készítenek. Nem gyűlik már fel a víz jövő tavaszon a Vö­rös Hadsereg-utcában, a Komszo­mol-téren, sőt a Dózsa György-ut­cában sem. Sokat tudna erről be­szélni például Barna József dolgo­zó paraszt, akinek tavaszonként a csatornázás hiánya miatt nemcsak az udvarát öntötte el a víz, de még az istállójába is befolyt. Jövő ta­vaszkor már nem folyik be. Kó­rász Antalné is tudja ezt, azért ment be a tanácshoz és elmondot­ta, hogy férje lejegyzett ugyan a Vörös hajnal tsz-ben már 100 fo­rintot, de ő is akar 50 forintot je­gyezni külön, hogy minél jobban fejlődhessen a község. Az 50 fo­rintot azonnal ki is fizette. A községben már többen nyertek' a békekölcsön kötvényekkel. Miksi Antal 9 holdas paraszt 100 forintos kötvényét 51 tavaszán 25 ezer fo­rinttal húzták ki. Tizenkétezer fo­rintot kapott akkor kézhez, amiből motorkerékpárt, tehenet vásárolt; s az adóját is kifizette. Most ő is a jegyzésgyüjtőkkel jár agitálni, Ennél a jegyzésnél még nagyobb kedvezményeket kap a község, mint eddig, mert a lejegyzett összeq 20 százaléka a községben marad. A község tanácselnöke már számol­gatja, hogy ha 50 ezer forintot le­jegyezne a falu, akkor abból 10 ezer forintot kézhezkapnának és ki tud­nák kövezni belőle 2 kilométer hosszan az utcákat, vagy el tudnák vezetni a Szamos-utcasarokhoz a kutat. Ez 110—120 család vízellátá­sát könnyítené meg. Öszentiván dolgozó parasztsága tehát megértette, hogy miért je­gyez, és nap, mint nap jobban gyűlnek a forintok. A főtéren lévő versenytáblák pedig mind szebb és szebb eredményeket mutatnak fel a begyűjtésről és a mezőgazdasági munkák végzéséről, összefogott a falu népe, aminek meg is lesz az eredménye, mert további beruházá­sokkal gazdagodik. Kovács Imre Nagymennyiségű D-vitaminkészítmény kerül forgalomba Az őszi, téli és koratavaszi hóna­pokban D-vitaminnal pótolják a napsugár csont-fejlesztő hatását, ez­ért ezekben a hónapokban mester­ségesein keld a szervezetbe D-vita­mint juttatni, amivel a csontrend­jjzer különböző fejlődési rendellenes, ségei megelőzhetők. Az egészségügyi minisztérium gondoskodott arról, hogy ez a rend­kívül fontos vitaminkészítmény kor­látlanul rendelkezésre álljon. Min­den csecsemő, ldsdedl, vagy arra rászorult nagyobb gyermek az anya_ és csecsemővédő intézetben, falusi szakorvosi rendelőintézeteidben in­gyen D-vitamin ellátásban részesül. Az ingyenes D-vitamin akció ered, ményezte azt, hogy D-vitamin hiánybetegségek, főleg angolkór, mind ritkábban fordul elő hazánk­ban. Vidéken a D.vitnmin ellátás igény­bevételében a védőnő nyújt segít­séget az anyáknak, az orvoshoz irányítja azokat, akiknek gyerme­keik részére D-vitaminra van Szük. efgük. ,VÍGAN SZÜRETELÜNK' Szeged határában, Pusztamérges homokján és szerte a megyében javában áll a szőlőszüret. A ter­melőcsoportok tagjai és az egyéni­leg gazdálkodó szőlőtermelő dolgo­zó parasztok jókedvvel szüretel­nek. A szőlők között felhangzik a nóta is: „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele..." A szőlőtermelő szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak jelentős hasznot ad, gazdagítja őket, hogy a szőlő, must, és bor árát 50 százalékkal felemelték, — egészen szeptember l-ig visszamenőleg. Az ásotthalmi Szabadságharcos tszcs 5000 hektóliter mustra szerződött a Csongrád-Békésmegyei Borforgal­mi Vállalattal. Az átvételi ár fel­emelése következtében a csoport tagjai az átadott szőlőért, illetve mustért félmillió forinttal kapnak többet. Ez az igen jelentős pénz­mennyiség a tagságé és számukra kiosztják — tehát nagyban hozzá­járul életszínvonaluk emelkedésé­hez. Muchel Péter kisteleki szerződött termelő a beszolgáltatott szőlő, il­letve mustmennyiség után 230 fo­rinttal kapott többet az átvételi ár felemelése következtében. Tréfál­kozva jelentette ki: — A 230 forintról nem tud a fe­leségem és így meglepem őt, vásá­rolok számára egy takaros fejken­dőt, meg egy szoknyát.., Most ví­gan szüretelünk. A Csongrád-Békésmegyei Borfor­galmi Vállalat vezetősége gondos­kodott arról, hogy a szőlőtermelők; — azok, akik szőlőjüket, mustju­kat már régebben adták át —, a leggyorsabban megkapják azt a pénzt, amely jár nekik a szőlő; must és bor árát felemelő határo­zat után. A Borforgalmi Vállalat úgy végzi munkáját, hogy az átvé­tel a leggyorsabban és zökkenő­mentesen történjék. Szegeden, Csongrádon, Kisteleken, Zsombón és Csórván „két műszakban" ve­szik át a termelők portékáit", hogy ne kelljen várniok és idő kárba­veszése nélkül folytathassák a me­zőgazdasági munkát. a1 ^Dnijepeo oizt a kommunizmus szolgálatában A Dnyepert egy helyen már bilincsbe verte a szovjet ember. Közel két évtizede, amikor felépült az első nagy erőmű, a világhírű Dnyeprogesz. Most épülő új ipari üzemek, városok, falvak, Ukrajna, Észak­Krím szomjas földjel várják a még több, egyre több villamoserőt, hogy újabb száz- és százezer holdon gazdag búzamezőkké, gyapotültet­vényekké, dúsan termő gyümöl­csösökké, kövér legelőkké válva szolgálhassák az embert. Lázas, lendületes munkával épül a k^hov­kai vízierőmű. „Egy évvel a kitű­zött határidő előtt készen kell állnia!" — fogadták meg az építők a XIX. pártkongresszus tiszteleté­re. És állják a szavukat. Egy mozdulattal 30 köbméter löld A vezető mérnököktől a segéd­munkásokig mindenki tisztában van itt az adott szó jelentőségé­vel. És fel is használják az épít­kezésnél a technika minden vív­mányát. Harmincöt tudományos kutató- és tervezőintézet segíti a munkát. Míg az első dnyeperi erő­műnél például a földszivattyúk óránkint 100 köbméter talajt emel­tek ki, a mai úszókotrógépek telje­sítménye 10—12-szer annyi. Az ak­kori egy-másfél köbméteres putto­nyú földkotrógépeket felváltották az óriási lépkedő exkavátorok, amelyek egy-egy mozdulattal 15— 20 köbméter földet markolnak és dobnak 70—80 méter távolságra. A kahovkai vízierőmű betonozá­si munkálatainál nem kevesebb, mint 1 millió 200 ezer köbméter betont építenek be. Képzeljünk zsákokban egymás tetejére rakva ennyi betont: olyan tömb volna, mint egy harmincemeletes felhő­karcoló, amelynek 100 méter szé­les a homlokzata és 100 méter az oldala is. Önműködő betongyár állítja elő ezt a rengeteg betont — ötezer köbmétert naponta. S az egész gyárat mindössze öt-hat em­ber irányítja. A munka nehezét te­hát itt is az „okos gépek" vég­zik el. Elkészült a kahovkai új tenger Az idei, 1953-as év — a háború utáni ötéves terv harmadik esz­tendeje — döntő a kahovkai vízi­erőmű építésénél. Ettől az eszten­dőtől függ, hogyan állják szavukat az építők. A tavaszi áradáskor si­került hajszálpontos tervek és szá­mítások alapján, merész újítások­kal elvezetni a vizet anélkül, hogy a mederben akárcsak egy napra is félbeszakították volna a munkát. Emellett még akkor is túlteljesítet­ték a tervet. A tervek a legszilárdabb talajra épülnek — Meglesz idejében! — mond­ják az építők. — Meglesz idejében! — ígérik Moszkva, Novo-Kramatorszk, Har­kov, Tbiliszi, Riga és sok-sok más város gyárainak dolgozói, akik az erőmű turbináit, a szivattyúállo­mások gépi berendezését készítik. Meg is lesz. Mert a nagy termé­szetátalakítás sztálini tervei » sziklánál is szilárdabb talajra: a szovjet népek vasakaratára, alko­tó békevágyára, testvéri összefogá­sára épülnek. A kemény harcok­ban edzett kommunista párt irá­nyításával és lendítőerejével. Hu­szonkét nemzet fiai és leányai adják tudások legjavát, hogy a Dnyeper vize acélos búzával, cu­korral, vajjal hófehér gyapottal, gyöngyöző borral, selymes gyapjú­val fizessen munkájukért és tegye még szebbé a kommunizmust épí­tő emberek életét..

Next

/
Oldalképek
Tartalom