Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-22 / 222. szám

DELMÜGYORORSZAG 2 KEDD, 1953. SZEPTEMBER fS. (Fotytattía az első oldalról.) harcolnunk koll és meg kell győznünk őket arról, hogy sajátmaguk és családjuk érdekében akkor választanak helyesen, ha a szövetkezeti mozgalmat választják. Természetesen nem kell meggyőznünk, hanem ki kell tennünk a termelőszövetkezetből — még akkor is, ha ben akarnak maradni — a kulák és spekuláns elemekot. Ezek a szövetkezetekben meghúzódva — éppen uz elmnlt hónapok tapasztalatai sze rint is — sok kárt tudnak okozni a termelőszövetkezetek becsületes dolgozó tagjainak. Ezeket — ismétlem — akkor ls ki koll rakni a szövetkezetekből, ha benn akarnának maradni, viszont minden egves becsületes tagért harcolni, küzdeni kell, hogy moggyőződvo a szövetkezeti termelés előnyeiről, bontmaradjanak a termelőszövetkezetben, azaz a számukra jobb utat válasszák. A hozzászólásokból sokszor nem derült ki elég világosan, hogy ml is a hibák oka, miért is van az, hogy egyes termelőszövetkezetekben bajok vannak. A bajok oka abban van, hogy sok hibát követtünk el szövetkezeti mozgalmunkban, nem tartottuk bo mindenütt n szövetkezeti demokráciát, nom úgy vezettük a szövetkezeteket, hogy a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala minden termelőszövetkezetben megfelelően emelkedett volnn. Ezért vannak hibák egyes termelőszövetkezetekben és ebből világosan következik, hogy az orvosság: mennél gvorsabban kijavítani ezeket a hibákat és a hibák kijavításával — nem a hibák oltusolásával — oldnni meg a szövetkezetek megszilárdítá s&t. Termelőszövetkezeteink mcgszl iárdítása nagyon komoly feladatot ró a szövetkezeti mozgalom min den őszinte hivére. Tanácskozásunkon több felszólaló elmondotta, hogy az ellenséges elemek hogyan dolgoznak. Beszéltek olyan kulákokról, volt csendőrökről, akik nemcsak saját falujukban, hanem 4—5 faluban is aláírásokat gyűjtöttek a termelőszövetkezetek felosztása mellett. Viszont meg kell állapítanom, jóformán egyetlen felszólaló sem tudott azzal dicsekedni, hogy ő is járta volna a falvakat és szervezte volna a szövetkezetek híveit ezek ellen a kulák, csendőr és egyéb ellenséges elemek ellen. Arról többen is beszéltek, hogy saját >rős szövetkezetükbe meghívták a gyengébben működő termelőszövetkezetek küldöttségeit és ez feltétlenül helyes ls, de meg kell mondanom elvtársak, hogy nem elég. Oda kell mennünk, ahol a bajok vannak. A szövetkezeti mozgalom minden hívének meg kell értenie, hogy a szövetkezeti mozgalom egységet alkot s mindegyikünknek felelősséget kell éreznünk azért, hogy ez a mozgalom — az ország minden termelőszövetkezetét beleszámítva — erősödjék és virágozzék. Tanácskozásunkon sok szó hangzott el arról, hogy a termelőszövetkezetekben bizonyos ellentétek vannak a volt középparasztok és a volt szegényparasztok között és sok felszólaló úgy tüntette fel a dolgot, hogy ingadozás elsősorban azoknál a termelőszövetkezeti tagoknál van, akik középparasztok voltak, mielőtt beléptek volna a termelőszövetkezetbe. Mire kell ebből következtetni? Arra, hogy a termelőszövetkezetekben az eddiginél sokkal jobb munkát kell folytatnunk a termelőszövetkezeti tagság egységének _ beleértve középparasztokat, szegényparasztokat egyaránt — megerősödéséért. A termelőszövetkezetekben igazság szerint már nem szabad különbséget tenni középparaszt és szegényparaszt között. Egyaránt termelőszövetkezeti tag mindegyik. A közóppn rasztok nál az olyan szövetkezetekben, minj mondjuk az atkári Micsurin, nincs uemmi baj, mert ott a középpara-Sztok is öszszehasonlíthatatianul jobban élnek, mint éltek az egyéni gazdálkodó korukban, de a gyenge termelőszövetkezetekben bizony baj van. Az ilyen gyengébb termelőszövetkezetekben a volt középparasztokkal közösen kell kidolgozni azt. hogyan lehet a termelőszövetkezeteket úgy megerősíteni, hogy minél gyorsab. ban megvalósuljon mai tanácskozásunknak az a célja, hogy a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala egységcsen magasabb legyen, mint a jól dolgozó középparasztoké. Érre minden lehetőség megvan, de haladéktalanul hozzá kell fogni ebhez a munkához Nem kétséges, hogy ez a munka, ez a közös harc megteremti majd a termelőszövetkezeti tagság kívánt egvségét. Tanácskozásunkon a felszólalóknak szinte mindegyike nagy helyesléssel fogadta azokat n hatalmas kedvezményeket, amelyeket termel. ÍőSzövctke7cTeink megszilárdulásához, terrPo,ésük növeléséhez kap nak. A felszólnak egyike-másika elmondotta, hogy őt termelöszövet. kezefe tulajdonképpen azokkal a kérdésekkel küldte a tanácskozásra, amelyeket a minisztertanács tegnap' megjelent határozata már meg is oldott. Sokan azonban azt hiszik, hogy azok a kedvezmények, amelyeket a termelőszövetkezetek kap. tak, egymagukban elégségesek ahhoz, hogy a szövetkezetek megszilárduljanak, hogy megszűnjék nz ingadozás a termelőszövetkezetek, ben. Egyik-másik felszólaló világosan ki is fejezte ezt a nézetét. Meg kell mondanom elvtársak, hogy ez így persze 'nem igaz. Az ellenség már mosj erősen* dolgozik. Egyik.máük felszólaló el is mondta. hagy az ellenség már most arról beszél, hogy igen, most jól vn.n minden, de mi lesz majd jövőre és ezzel Igyekszik hitetlenséget kelteni a szövetkezeti tagságban. Ezért a kormány rendeleteit népszerűsíteni kell a termelőszövetkezeti tagság között és arra a kérdésre, amit az ellenség most gyakran felvet, hogy mi lesz majd jövőre, meg kell mondani, hogy azok az Intézkedések, amelyeket a kormány hozott, nem az idei évre szólnak, hanem az elkövetkező évekre. A beadási kötelezettséget az idén termelőszövetkezetekben például 10 százalékkal csökkentettük, jövőre és az utána következő két évre viszont az állati termék beadását 30 százalékkal, terménybeadási kötelezettséget pedig 25 százalékkal csökkentettük. Ezek a rendelkezések tehát éppen 1954-re, de 1955—1956-ra ls, azaz az elkövetkező évekre teremtik meg a feltételét annak, hogy termelőszövetkezeti tagjaink az eddiginél sokkal nagyobb jólétben éljenek. Ugyanez vonatkozik a szerződéses termelési ágakra is. Idén a szerződéses termelési árak változatlanok, de jövőre — a most kötött szerződések szerint, a minisztertanács idevonatkozó határozata alapján —• a szerződéses termelési árak nagy mértékben emelkednek, egyik-másik növénynél majdnem megkétszereződnek. Gondoljunk csak a dohányra, a hagymára, a fűszerpaprikára, stb. Ez az áremelés félmilliárd forintot jelent a dolgozó parasztság számára, de ez sem az idén jelenti a félmilliárdot, hanem a jövő évben. Vagy itt van az is, hogy két évig felfüggesztették a közép- és hosszúlejáratú hitelek visszafizetését. Természetes, a kormányintézkedéseknek akkor lesz meg az igazi hatásuk a termelőszövetkezetekben, ha nyomukban többtermelés lesz. Például a szerződéses termelésre biztosított kedvezményeket az a termelőszövetkezet élvezi jobban, amelyik többet tud termelni. Az a termelőszövetkezet, ahol jövőre is gazos lesz a répa, a dohány, vagy gazos lesz a hagyma, természetesen nem élvezi majd ezeket a kedvezményeket úgy, mint a jól dolgozó termelőszövetkezet. Ezért most minden erőt meg kell feszíteni annak érdekében, hogy termelőszövetkezeteinkben a termelés, különösen a szántás-vetési munka megjavuljon. Ez a biztosítéka annak, hogy az elkövetkező években az életszínvonal a termelőszövetkezetekben messze az idei fölé emelkedjék. A termelőszövetkezeteknek kormányunk a többtermeléshez minden segítséget megad. A kormány által adott segítség kérdése körül folyt le a tanácskozás egyik érdekes vitája. A pátyi termelőszövetkezet küldötte, Kreisz Andrásné felvetette: biztosítsa a kormány, hogy a termelőszövetkezetek minden hónapban 8 forintot tudjanak adni munkaegységelőlegként. Utána több elvtárs rámutatott arra, hogy ez helytelen lenne. Azoknak az elvtársaknak van igazuk, akik helytelenítették Kreisz elvtársnö javaslatát. Helyes-e munkaegységre előleget adni? Feltétlenül helyes. Nemcsak 8 forintot helyes adni, de ha a szövetkezet erős, nyugodtan adhat minden hónapban 10—12 forintot is, vagy még többet is. Miért helyes előleget adni? Azért, mert ha a munkaegységre előleget adunk, elérjük, hogy a termelőszövetkezet tagságának — a háztáji gazdaság bevételével együtt számítva — bőven lesz pénze évközben is, s nem lesznek filléres vagy forintos gondjai. De miből kell ezt az előleget biztosítani ? A termelőszövetkezet jövedelméből és nem állami támogatásból. Ugy kell dolgoznia a termelőszövetkezteknek, hogy növénytermelésből, állattenyésztésből — különösen az utóbbiból — évközben ls legyen bőven pénzjövedelme. Több felszólaló, amikor helyeselte a kormányintézkedéseket, egyben több új kérést is felvetett. Ezeknek egyike-másika feltétlenül jogos kérés és kormányunk megvizsgálja, hogyan lehetne azokat teljesíteni. De világosan kell látni, hogy csak addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér és abból nem adhatunk, ami nincs. Ez vonatkozik olyan kérdésekre is, mint a vágás utáni zsír elengedésének kérdése. A vágás utáni zsír beadását a termelőszövetkezeti tagok és az egyéni parasztok számára is csökkenteni akarjuk, de ehhez az kell, hogy termelőszövetkezeteink ne annyi sertést hizlaljanak, amennyit eddig hizlaltak, hanem teljesítsék beadási tervüket és beadási tervükön felül bőven adjanak el hízottsertést a szabadpiacon. Az, aki a termelőszövetkezetektől megvásáróljn a hízottsertést, nem állami üzletből vesz zsírt, s akkor kevésbbé lesz szükség arra a zsírra, ami a vágásból jön be. A felszólalások során sok panasz hangzott el különböző állami intézményekkel kapcsolatban. Ezeket a panaszokat külön-külön megvizsgáljuk és mindent elkövetünk azért, hogy kijavítsuk azokat a hibákat, amelyek a gépállomásoknál, a szerződtető vállalatoknál és különböző más vállalatoknál még megvannak. A bankhálózat munkájára külön ki akarok térni. — Feltétlenül lényegesen javítani kell a mai helyzeten. A termelőszövetkezetek számára olyan pénzügyi gazdálkodási rendet kell kidolgozni, amelynek megvalósításával bankhálózatunk nem akadályozza, hanem segíti a szövetkezeti gazdálkodást, (taps.) Olyan pénzügyi gazdálkodási rendszert kell kidolgoznunk, amely lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet ténylegesen önállóan tudjon gazdálkodni a pénzével. Sok szó hangzott el a szövetkezeti demokráciáról, erre a kérdésre fontossága miatt szükséges még egyszer visszatérni, A szövetkezeti demokráciát hiánytalanul meg kel' valósítani; a szövetkezeti tagságo ténylegesen be kell vonni a szövetkezet minden ügyének eldöntésébe. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezeti tagság a szövetkezet ügyeibon dönteni tudjon, feltétlenül szükség van arra, hogy a tagok meg ismerkedjenek a szövetkezet minden ügyes-bajos dolgával. Necsak a tsz olnöko törje a fejét, hogyan lehet többot termelni, több terményt és pénzt biztosítani egy munkaegységre, hanem e szövetkezeti tagság is. Ha a szövetkezetek vezetőinek nem sikerül a szövetkezeti tagságot így bevonnioV az ügyek intézésébe, nagy erőforrástól fosztják meg szövetségüket. Ha viszont a szövetkezeti tagok tapasztalata, tudása, ismerete valóban érvényesül a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében, ez olyan erővé válik, amely képes lesz leküzdeni minden kezdeti nehézséget — és a legnagyobb segítség lesz szövetkezeteink fejlődésének meggyorsításában. Fontos még egyszer aláhúzni, hogy a munkaegységelszámolásra az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani és feltétlenül meg kell szívlelni azokat a tanácsokat is, amelyeket az elvtársak a mai munkaegységrendszer megváltoztatásával kapcsolatban elmondottak. Miről van itt szó? Több elvtárs felvetette, hogy a munkaegységrészesedésnél azt is nézzük, milyen eredménnyel járt az a munka, amelyre a munkaegységet fordították, mert lehet, hogy az egyik brigád ugyanannyi munkaegységet fordított a cukorrépára, mint másik, mégis az egyik brigád területén 150 mázsa, a másik brigád területén pedig 70 mázsa cukorré pa termett és nem igazságos, hogy az a brigád, amely 70 mázsát termelt, ugyanannyit kapjon, mint az amelyik 150 mázsát termelt. Feltétlenül hozzá kell nyúlnunk ehhez a kérdéshez. Külön szeretnék beszélni a földről. Két-három felszólaló is felvetette, hogy a termelőszövetkezet tagsága sokalja a földet és kéri hogy a földjének egy részét vegyék el tőle. Ezzel nem lehet egyetérteni. A földet szeretni kell és tudni kell, hogy éppen a föld megművelése segít bennünket ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagság jövedelme nagyobb legyen. Meg kell fordítani a kérdést: nem a föld sok, hanem mi vagyunk egy kicsit gyengék és nem azzal kell segíteni bajainkon, hogy leadjuk a földet, hanem meg kell erősíteni magunkat. Ezt a megerősítést sokféle módon lehet elérni. Beszéltünk már arról, hogy új tagokat kell bevonni azokba a szövetkezetekbe, ahol kevés tag van, jobban kell gépesíteni, különösen olyan fontos munkákat, mint a növényápolás. Mindemellett javaslom az elvtársaknak, hogy olyan termelőszövetkezetekben, ahol mint mondják, -sok a föld", kevesebb munkaigényes növényt vessenek és több olyan növényt terSzovjet-koreai közlemény a szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége közötti tárgyalásokról Moszkva, szeptember 20. (TASZSZ) A szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között szeptember 11-től 19-ig tárgyalások folytak Moszkvában. Szovjet részről a tárgyalásokon részvettek: G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, V. M. Moiotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió kereskedelmi minisztere. M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami tervbizottságának elnöke, Sz, A. Boriszov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Sz. P. Szuzdaljov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, P. 1. Szakun, a Szovjetunió kereskedelmi megbízottja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Koreai részről a tárgyalásokon résztvettek: Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pali Den Aj, a Koreai Munkapárt központi bizottságának elnöhelyettese. Csen Ir Jon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Nam Ir, a Koreai Vépl Demokratikus Köztársaság .lütügyminisztere, Ten Diun Csan, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnöke. Kim Hoj Ir vasútttgyi miniszter, Li He, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban. A tárgyalásokon résztvett Csang Ven-tien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban. A tárgyalások során megvitatták a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésé' nek és erősítésének mindkét félt érdeklő kérdéseit, valamint a koreai békcs rendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Teljes kölcsönös egyetértés jött létre abban, hogy a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között kialakult baráti és együttműködési kapcsolatok megfelelnek mindkét ország népei érdekeinek és hogy ezek a kapcsolatok a távolkeleti béke, valamint biztonság megszilárdításának ügyét szolgálják. A felek arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy a koreai fegyverszünet létrehozása olyan feltételeket teremtett, amelyek megkönnyítik a koreai kérdés békés rendezését Korea nemzeti egyesítése és annak alapján, hogy lehetőséget nyújtanak magának a koreai népnek Korea államrendszere kérdésének megoldására. A Szovjetunió kormánya cs Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya készségét fejezte ki, hogy ebből a célból minden érdekelt állammal együttműködjék. Külön figyelmet fordítottak annak a gazdasági segélynek kérdés sere, amelyet a Szovjetunió nyújt a koreai népnek, amely a háború idejcn oly nagy áldozatokat hozott szabadságáért és függetlenségéért. A tárgyalások során megvitatták annak az egymilliárd rubelnek fel® használására vonatkozó kérdéseket, amelyet a Szovjetunió kormánya ellenszolgáltatás nélkül juttatott a Koreai Népi Demokratikus Köz® társaság háború puszította nép® gazdasága helyreállításának szűk® ségleteire. Megállapodás jött létre arról, hogy az említett összeget a Jalu-folyón lévő hatalmas Szupun-vízierőmű helyreállítására, vas- és színesfém® ipari üzemek helyreállítására cs építésére, köztük olyan nagy válla® latok helyreállítására és építésére fordítják, mint amilyen a cson® dini és a kimcsakl kohóüzem, a nampói színesfémipari gyár; to® vábbá vegyi és cementipari gyá® rak helyreállítására és építésére, köztük olyan nagy vállalatok hely® reállítására és építésére, mint a mezőgazdaság szükségletei számára dolgozó hinnami műtrágyagyár, a szinhori cementgyár; valamint tex® til- és élelmiszeripari vállalatok építésére, beleértve nagy textil® kombinátot, selyemfonó- és szövő® gyárat, húskombinátot, halkon® zervgyárakat. Az iparvállalatok helyreállítási® hoz és építéséhez a Szovjetunió ré® szóról nyújtandó segély — tervező munkák elvégzése szovjet szerveze® tek által — berendezések és anya® gok szállítása, a helyreállítás cs az építés folyamán technikai segély nyújtása, szabadalmaknak és tech® nikai leírásoknak az említett válla® latokban meginduló termelés meg® szervezése érdekében való átenge® dése, úgyszintén a vállalatok részé® rc koreai nemzeti káderek kikep® zése útjáig történik. A tárgyalások során ezzel egy® idejűleg megállapodás jött létre ar® ról, hogy a Szovjetunióból felszc® reléseket és anyagokat szállítanak a vasúti közlekedés es a híradás helyreállításához, továbbá a mező® gazdaság fejlesztése szempontjából fontos jelentőségű mezőgazdasági gépeket, felszereléseket, műtrágyát, törzskönyvezett állatokat, lovakat, valamint halászhajókat, továbbá a lakás és közüzemi gazdaság, kór® házak és tanintézmények helyreál® Utasához szükséges gépeket, felsze® reléseket és anyagokat szállítanak, Tervbevették ezenkívül, hogy a Szovjetunióból közszükségleti cik® keket szállítanak a Koreai Ncpi Demokratikus Köztársaság lakos® sága részére. A szovjet kormány — figyelem® bevéve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népgazdasága helyreállításával kapcsolatos ha® laszthatatlan feladatok teljesítésé® vei járó nagy, elkerülhetetlen ki® adásokat — haladékot adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának a Szovjetunió által korábban nyújtott összes hite® lek megfizetésére és új, kedvezményesebb feltételeket állapított meg a hitelek törlesztésérc. A tárgyalások a szívélyesség légkörében, a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok további erősítése jelentőségének teljes megértése jegyében folytak le. meljenek, amelynek megmunkálása kevesebb munkaerőt igényel, vagy jobban gépesíthető és majd ahogyan erősödik a szövetkezet, úgy növeljék a munkaigényes ipari növények területét is. Amennyire lehet, óvják termelőszövetkezeteink földjüket! Az elkövetkező hetekben a szövetkezetek megerősítése, a tagság jövedelmének fokozása érdekében a legfontosabb feladat az őszi szántás-vetés. őszintén meg kell mondanunk, hogy sok termelöszövetke. zetünkben nem jó a helyzet. Vannak termelőszövetkezeteink, ahol már jó minőségben elvégezték a rozs, az ősziárpa vetését, de ugyanakkor más szövetkezetekiben az ősziárpa, a rozs, a takarmánykeverék még nincs a földiben, jól lehet ahhoz, hogy jó termés legyen, már földben kellene lennie. Mitől várják ezek a termelőszövetkezetek a jó termést, ha későn vetnek, ha nem trágyáznak megfelelő mennyiségű területet és — hoz. zátehetem — ha nem jó minőségű munkát végezinek? A tanácskozás minden résztvevő.ének hazatérve, azzal az -elhatározott szándékkal kell hozzákezdenie a munkához, hogy a tavalyinál jobb minőségben, megfelelő időben végzik el az őszi szántás-vetési munkákat és azon dolgozinak, hogy ezzel megalapozzák a termelőszövetkezetek jövőóvi jó termését. Újra biztosíthatom a tanácskozás résztvevőit, hogy pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, a szövetkezet minden igaz hívének az előttük álló nagy feladat végrehajtásához. Előre a virágzó Szövetkezetek megteremtéséért. a jómódú termelőszövetkezeti parasztságért! Egész dolgozó népünk javára kívánom, hogy a tanácskozás minden résztvevőjének munkája sok sikert hozzon a termelőszövetkezeteink megszilárdításában! Hegedűs András elvtárs, földmű, ve'ésügyi miniszter nagy tapssal fogadott válasza után Dobi István elvtárs a határozati javaslatot, (azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket Hegedűs András elvtárs földművelésügyi miniszter á vita alap. ján összegezett) és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapsza_ hálytervezetét szavazásra bocsátót, ta. A tanácskozás a határozat: javas'atof és az aiapszabálvtervezetet elfogadta és két bizottságot jelölt ki a határozat és az alapszabály véglegesítésére.