Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

OÉLMÜGYÜRORSZAG 2 SZOMBAT. 1953 SZEPTEMBER 19 Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára ' Hazánk felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján. A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, könynyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvódát, könyvtárat, mozit, egyszóval kultúrált, jómódú életet. A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének k megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára. Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó paraszoknt arra, hogy önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk. közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni. A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 knt. íjoldnál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit hasznalója viseli. III, A termelőeszközökről " v i. Célok és feladatok 1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, Hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó, jómódú, kulturált életet biztosítsanak. A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, bogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulákok, a kizsákmányolók, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete a falun mielőbb megvalósuljon. «. . A földről 2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik: a) a tagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével; b) az állam által tartós és Ingyenes használatra a termelőszövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld. A termelőszövetkezet a közös használatában lévő földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető. 3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja. 4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult 'A—l kat. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje r.ines, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termeiőfjÜbvet kezeti tagok lakóhelyének 5. A termelőszövetkezetekbe lépő tag, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni: a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait; b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép, melegágy! felszerelés, stb.) — a kisiparos valamennvi munkaeszközét; c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot; d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig sükséges takarmányt; e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket. 6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad: a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek; b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök. szerszámok; c) egy tehén és egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízósertés, öt darab juh, vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád. Ha a esaládnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatra, vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezesre bocsátja. 7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke s a belépő tag írják alá. A leltár egyik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett p közgyűlés elé kell terjeszteni. A közös tulajdonba adott termelőeszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik. 8. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelés értékének 35 százalékát a fel nem osztható, szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszközök ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére kí kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár. 9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül igasés haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mér-' tékben — eladta, vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy éven belül befizeti; a vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni. IV. A tagságról 10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri. A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlőés kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipar! tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van. Üj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni. 11. A termelőszövetkezeibe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban élnek. A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától. 12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni kizsákmányolókat, kulákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személyeket. 13. A termelőszövetkezeti tag jogai: a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azen észrevételeit, javaslatait előterjesztheti; b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható; c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeketa termelőszövetkezet tagjainak biztosít; d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg; e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához. 14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei: a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének; b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 — munkaegységet teljesíteni; a kőtelező munkaegységekből a növényápolás idejére legalább 40, aratáscséplés idejére 30, az őszi termésbetakarítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék; c) képességei szerint arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja. 15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni. A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földjeiből, vagy a tagosított terület szólén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett. A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem cgyenirtett részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan ráeső részt, meg keH térítenie a termelőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet által juttatott háztáji földet meg kell vonni. A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni. 16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyedrészének jelenlétében hozhat. A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogy hányan szavaztak a kizárás mellett. kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától. A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földjét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja. V. A termelőszövetkezet vezetése » 17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt. A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles öszszehívni, ezenkívül össze kell hívni minden olyan' esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmadrésze, vagy a járási tanács kéri. 18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen: a) megválasztja és felmenti a a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől; 1 b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a hejyi munkanormákat; c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó terménymennyiséget és pénzösszeget; d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében; e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást; f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől; g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét. A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik. A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek. 19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért. A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani. 20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke ís — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a Jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alaoján, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti. 21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés, az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését. A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési összegeknek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amíg a terméskilátások nem tisztázódtak. A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki, vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett. 22. Á termelőszövetkezet önáll5 jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.' A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni. 23. Az elnök, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, a könyvelő és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. Á vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifsjezett tiszteletdíjat állapíthat meg. 24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös: vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal valő elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek. 25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az. alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek ls tiszteletben tartsák, VI. 4 (ermcloMŐTctkezel működése 26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelést terve, amelyet a vezetőség készít el és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését. 27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy: a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással, a fellett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jól végzett növényápolási munkákkal, másodvetésű növények termelésével, a termények veszteségnélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával; b) vetésre a legjobb, tisztított vetőmagvakat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik; c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a géoállomás dolgozóinak a termelőszövetkezetben végzett munkáját. gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok, cséolőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzombentartását és telies kihasználását; d) állatfajonként állattenyésztőfarmot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zootechnikal eljárásokat, betartják (Folytatás a harmadik oldalon.) ]