Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

szerda, 1953 szeptember tb. 3 Bírálat és önbírálat Válasz a hozzászólásokra Az árleszállítás után Több, jobbminőségű bőrkabátot készítenek a Szőrme és Bőrruhakészítő Váltalat dolgozói AZ "APÁM* CÍMŰ KÖLTEMÉNYEMBE már három vita-cikk zuhant, de egyik sem ütött agycn, hanem ellenkezőleg, mindegyik jószándékkal, segíteniakarással van irányomban. Ez így van nálunk, így van a szocializmust építő országok irodalmi életében, ami nem jellemző a kapitalista országokban az írók és a kritikusok kapcsolatára. Ott a tollal való agyonszúrás, nálunk a tollal való segítés a jellemzője az íróknak és a kritikusoknak egyaránt. Az én hozzászólásomban nem szándékozom az eddigi vita-cikkek lényegét összefoglalni, csupán néhány felvetett problémára reagálok. Zavarólag hat rám Somfai László cikke. Nem volt szándékomban életrajzot írni apámról, ezt Somfai elvtárs elnézte, hanem típust akartam rajzolni a húsból, vérből való ember valóságos életéről, élményéről, mely egyben, kisebb részben az én életem és az én élményem is. Apám cselekedetéről, eltaposottságáról és felemelkedéséről — a gyermeki és az írói szeretettől áthatva írtam e költeményt. A hiba ott van, hogy több gondot fordíthattam volna a verscsiszolásra, könnyen kikerülhettem volna a javításra szoruló sorokat, (pontatlanságot, képzavart), melyet joggal kifogásolnak bírálóim. A valóság és a fantázia kérdésében úgy gondolom, Nacsádi elvtársnak van igaza. Véleményem szerint a kettővel szabadon élhet az író, gyorsan hozzáteszem, hogy a valóság nem kötötte meg a kezem ebben az esetben sem, hiszen nem nagyon kellett tipizálnom, mert maga a valóság is tipikus volt. AMI AZ ÉRDEKES olvasmányt illeti, én ebben is, mint sok mindenben. a szovjet íróktól tanultam. Nem akartam a költeménnyel az ••érdekesség* ürügyén az olvasókat kiragadni a hétköznapokból, hanem a valóságba akartam vezetni olvasóim. A kutya ott van elásva, hogy ez a valóság vájjon igaz-e? Bár az igaz, hogy a valóság nem találkozik szükségképpen a tipikussal; én minden esetre apám szefnélyén keresztül típust igyekeztem megformálni. Somfai elvtárs szerint, ami szorosan véve családi a költeményben az "kissé idillikus*! Csakhogy ebben az "idillikus* részben apám oiyan tulajdonságai kapnak pozitív jegyet, amelyek tipikusak egész munkásosztályunkra, mint például a ruha, a rádió, az olvasás, stb. motivumok a költeményben. A Somfai elvtárs által meghatározott második részből csak akórház-motivum marad meg az olvasó szemléletében, a kórház előtt fiától búcsúzó katona-apa képe. Megpróbáltam, mint olvasó olvasni saját versemet: hiába, énbennem felidéződött még a német katonacsizmák dobogása is a verssorok mögött, az 1940—44-es évek keserűsége, kiszolgáltatottságunk s az ősz katona "esküje«, aki a miséző papot és Doberöót együtt asszociálja s innen egyenes az út a szegedi lágerig. VONAKODOM ELFOGADNI Nacsádi elvtárstól azt,.hogy olyasmit kér tőlem számon, amit már egyszer megírtam "Szeged* című kötetemben. Például: a hídépítés motívumát. Abban azonban igaza van, hogy ezt az olvasó nem köteles tudni. Én viszont kerülni akartam az ismétléseket. Elmondhatom, hogy nagyon sokat tanultam eddigi bírálóimtól, hiszen így találkozik író, kritikus és olvasó. Nacsádi és Ertsey elvtársak jól az elevenembe tapintottak, amikor a gondosabb gondosságot kérik tőlem számon. Nyilván a módszerben is keresendő a hiba, hogy sokat és túl gyorsan írok, hogy nem eléggé érik meg bennem egy-egy élmény verssé. Pedig jelen esetben, a vitatott vers is mutatja, hogy hosszú idő óta érleltem, dédelgettem magamban ezt a témát és igazán véletlenül történt, hogy megírtam. Elgondolkodtam a betegen is dolgozni akaró munkáson, apámon s így gömbölyödött az élmények halmazából a fonál szinte egyetlen éjszakán verssé. SZERETNÉM, ha a kritikusokon kívül az olvasók is véleményt nyilvánítanának, hogy elérte-e célját a vers, "tipikusnak* fogadják-e el, magukénak érzik-e a vitatott költeményben megrajzolt embert, ahogy ennek a kérdésnek tisztázását Ertsey elvtárs is szükségesnek véli vita-cikkében. LŐDI FERENC A kormányprogramm nyilvánosságra hozatala után alig két hónappal olyan széleskörű árleszállításra került sor, amilyenre még nem volt példa hazánkban. Üzemeink dolgozói most mindennél világosabban látják; pártunkat követve a felemelkedés útján járunk, s a mostani árleszállítás is szocialista építő munkánk nagy eredménye. Ezekre gondolnak a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói is és szorgalmas munkájukkal napról-napra több, olcsóbb meleg bőrkabátot készítenek a vásárlók részére. Még július hónapban ígéretet tettek arra, hogy III. negyedévi exporttervüket szeptember 24-ig teljesítik. Az üzemi pártszervezet titkára büszkén beszél arról, hogy exporttervüket előreláthatólag szeptember 24. helyett már 17-én teljesítik. Nemcsak az exportáru gyártásánál érnek el kiváló eredményeket, hanem azoknál az áruknál is, amelyeket belföldre, a magyar dolgozók számára készítenek. Az árcsökkenéssel lényegesebben olcsóbbak lettek a férfi és női bőrkabátok, mikódók, gyermek irhabundák, amelyeknek ára 2143 forintról 1200 forintra csökkent. A férfi és nőt hosszú kabátok ára is 5— 600 forinttal lett olcsóbb és egyre többen vásárolnak a dolgozók gyermekeiknek, saját maguknak meleg bőrkabátokat. A vállalat munkásai mindezt jól tudják s ezért minden nap újult erővel létnek a munkához, versenyeznek egymással, hogy több és jobbminőségű bőrkabátokat tudjanak készíteni. A bőrruhakészítő üzemrészben, ahol a leszállított áru bőrkabátok készülnek, szorgalmas munka folyik. Jámbor István elvtárs, a részleg művezetője büszkén mondja: — Nekünk is részünk van az árleszállítás megvalósításában, hiszen ezideig minden /vállalásunkat túlteljesítettük. A párt és a kormány árleszállítási határozata a legnagyobb örömet kelti bennünk, de egyben megmutatja az előttünk lévő utat. A bőrruhakészítő üzemrészben az árleszállítást követő napokban nemcsak a teljesítmény emelkedett, hanem javult a munka minősége is. Az üzemrész átlaga fokozatosan emelkedik. Azelőtt alig érték el a 100 százalékot, szeptember 7-én 107 százalékra teljesítették napi előirányzatukat, 8-án pedig már 111 százaléknál tartottak. 7-től 10-ig csaknem 20 különböző bőrkabáttal készítettek többet az előirányzatnál. Augusztus havi minőségi munkájukat 95-ről 97 százalékra javították. s egyre kevesebb a visszaadott, minőségileg nem megfelelő muhkadarab száma. Az elmúlt hetekben volt olyan nap, amikor 8— 10 kabátot kellett újra javítaniok. Most mindössze naponta háromnégy kabéton kellett kisebb javításokat elvégezni. Az üzemrész munkásai még e hét kezdetén megfogadták, hogy tettekkel válaszolnak az árleszállításra s további jó munkájukkal segítik a pért politikájának, kormányunk programmjának megvalósulását. Ebben a nemes munkában a legjobb eredményt Szunyogh Lajos kétjelvényes sztahánovista érte el, aki kiváló minőségű munkája mellett teljesítményét 168 százalékra emelte fel. Bnkró András bőrruha vasaló is példásan áll helyt a többtermelésért folyó küzdelemben. Elmondja, hogy családjával együtt nagyon örül az árleszállításnak és tudja, hogy mindazt a sok jót, amiben az utóbbi időben részesült, munkájával viszonozhatja. Bakró András 140 százalékos átlagát kilenc százalékkal emelte fel. Kimagasló eredményt ért el az árleszállítást követő napokban Orbán Jusztina 140, Gombos Istvánná lekészítő 138 és Berta József szűcsgépész 159 százalékos teljesítménnyel. Az üzem munkásai jól tudják, hogy további jó munkával, a tervek túlteljesítésével kell segíteniük a kormányprogramm megvalósulását. Az utóbbi időben sokat javult a munka a vállalatnál. Fokozottabb műszaki intézkedések során a minőség terén is lényeges javulás mutatkozik. A „Délmagyarország" néhány héttel ezelőtt megbírálta a vállalat igazgatóját, aki azóta a bírálat nyomán nagymértékben kijavította a vezetés munkájában mutatkozó hibákat. Ennek, valamint a pártszervezet jó felvilágosító munkájának, a műszaki és fizikai dolgozók szoros együttműködésének eredménye, hogy az üzem tervteljesítése fokozatosan emelkedik és különösen most, az árleszállítást követő napokban minden nap elérték vagy jóval túlhaladták a 100 százalékot, 8-án például 102.3 százalékra emelték üzemátlagukat. A vállalat dolgozói nem elégednek meg az eddig elért eredményekkel. Megfogadták, hogy még odaadóbban harcolnak tervük túlteljesítéséért, mert több és jobb munkával saját jelenüket teszik szebbé és egyengetik boldog jövőjük útját. Egy iskola jó kezdeményezése Iskoláink elkészítették munkatervüket, amely egész évi munkájukat irányítja, elkészültek a negyedéves munkatervek. Nemcsak a tavalyi hibák kijavítására való határozatok vannak ezekben a munkatervekben, hanem az elmúlt évben sikeresen alkalmazott módszerek is. A munkaterveknek egyik fontos része: a Szülői Munkaközösséggel való foglalkozás. A Dózsa György általános fiúiskola igazgatója. Zányi Andor elvtárs, mondja ezzel kapcsolatban: — Igyekeztünk jól foglalkozni a SZMK-gel. A szülők iskolájából például tavaly senki sem maradt le, sőt állandóan emelkedett azoknak a szülőknek száma, akik beiratkoztak a szülők iskolájába. Ezt a szép eredményt jó felvilágosító munkával érte el a Dózsa György általános iskola. — Az új tanévben még Jobb eredményt akarunk elérni, — mondja bizakodva Zányi elvtárs és előveszi "A Dózsa György állami általános fiúiskola 1953— 54-es tanév Szülői Munkaközösségi munkaterv*-ét. A munkaterv két részből áll. Az első rész általános bevezető az elmúlt tanév eredményeiről és hibáiról, a második részben az új tanév feladatai állanak. Az iskola akkor végezhet jó munkát az oktató-nevelő munkában, ha együttműködik a szülői házzal. Az elmúlt iskolai évben szorossá vált a kapcsolat a szülők és az iskola között. Közelebb hozták a családlátogatások, szülői értekezletek, beszélgetések a szülőkkel és a szülők iskolája. A szülők gyakran keresték fel az iskolát különböző kérdéseikkel. Az iskoláztatási munkából részt kértek, az iskola tanulólnak otthoni és iskolánkivüli munkájában segítséget nyújtottak. Az iskola szépítésében és felszerelésének kibővítésében jelentős szerepet vállaltak magukra. Ennek eredményeként sok szemléltető anyaggal és felszereléssel gazdagodott az iskola. Az elmúlt tanév eredménye, hogy a szülők érdeklődése az iskolai pártszervezet iránt megnőtt, nyilvános pártnapokon részt vettek. A sok szép eredmény mellett hibákat is követett el az iskola igazgatósága és a Szülői Munkaközösség vezetősége. A nevelők a családlátogatásokat sok esetben kampányfeladatnak tekintették. Kezdetben a Szülői Munkaközösség vezetősége és a szülők között nem volt meg a kellő összhang. A szülők nem kísérték eléggé figyelemmel gyermekeik előrehaladását, csak akkor keresték fel az iskolát, ha gyermekeik tanulmányi eredményével, magatartásával volt baj. Hiba volt az is, hogy sok feladatot vállaltak magukra a Szülői Munkaközösség egyes tagjai, mások viszont nem vették ki tényleges részüket a munkából. E hibák kijavítása az új tanév fontos feladatai közé tartozik. Az eredmények és hiányosságok felmérése után az iskola igazgatósága és a Szülői Munkaközösség vezetősége elkészítette az 1953— 54-es tanév Szülői Munkaközösségi tervét. A tervet részletfeladatokra bontják és negyedévre ütemezik be. Az egyes feladatok végrehajtásáért felelőst jelöltek meg. Szeptember 12-ig előkészítő munka folyt a Szülői Munkaközösség vezetőségének és választmányi tagjainak megválasztásáért. A választmányi tagok hónaponkint beszámolnak munkájukról. Negyedévenként a Szülői Munkaközösség szülői értekezletet hív össze. Kiszélesítik a család látogatási ahtírnhálóxntot. Az első negyedévben a szülők 40— 50 százalékát látogatják meg. A családlátogatások során a szülőtársakkal beszélnek a tanulmányi eredmény megjavítása érdekében. A szülőket bevonják a Szülői Munkaközösség munkájába, kollégium rendbentartásába. A szülők iskolájára való jelentkezést már a tanév elején megkezdték. Versenyt indítottak az osztályok között, hogy melyik osztályból jelentkezett a legtöbb szülő. A győztes osztályt könyvvel jutalmazzák. A Szülői Munkaközösség anyagilag is támogatja az iskolát, műsoros estéket rendeznek. A jövedelem egyrészét az iskola fejlesztésére használják fel, a másik rész a Szülői Munkaközösség szervezetét erősítik. Az iskolánkivüli fegyelem kialakításába az iskola bevon minden szülőt. Ahol helytelen magatartású tanulót látnak a szülők, azt helyben figyelmeztetik, súlyosabb esetekben még jelentik az osztályfőnöknek, vagy az igazgatónak. A tanulóktól szüleik otthon kérjék számon, hogy iskolai munkájukat mikor fejezték be, hol tartózkodtak hazaérkezésükig, a gyermekek órarendjét ellenőrizzék. A szülök ezeket a feladatokat az iskola pártszervezetének segítségével valósítják meg. Az iskola jó kezdeményezése, hogy a Szülői Munkaközősség munkájának javítása érdekében külön munkatervet készített. Az iskola nevelőinek és a Szülői Munkaközösség vezetőinek most az a feladata, hogy közös erővel dolgozzanak a terv megvalósításán. „Kérdezz-felelek Pártunknak és kormányzatunknak a dolgozókról való gondoskodása nyilvánul meg abban is, hogy a dolgozók problémáit, kérdéseit, a legrövidebb úton akarja rendezni. A megyénkben a tanácsok már több helyen: Makón, Vásárhelyen, Szegeden, több esetben rendeztek és rendeznek most is „Kérdezz—felelek" estéket, ahol a dolgozók már előre beadott kérdéseit feldolgozza, s úgy válaszolja meg a tanácsok illetékes osztályainak előadója. A mult vasárnap, 13-án Mihályteleken gyűlt öszsze a falu dolgozó parasztsága, hogy kérdéseire választ kapjon és valamennyien választ kaptak kérdéseikre. Szeged Városi Tanács népművelési osztálya 18-an, pénteken este fél 7-kor az alsóvárosi MSZT nagytermében (Földművesutca) tart újból „Kérdezz—felelek" ií esték Szegeden estét. Ezért felhívja az alsóvárosi dolgozókat, hogy akiknek az új kormányprogramm megjelenése óta megjelent rendeletekkel kapcsolatban, (például: jövedelem, adókedvezmény, beszolgáltatási adókedvezmény, vagy mezőgazdasági vonatkozású kérdések, tartalékföldek kiosztása) problémáik vannak, írják le néhány sorban és ezt 17-én, csütörtök estig dobták be a „Kérdezz—felelek" című Iádákba, amelyek alsóváros Fö'.dműves-utcai MSZT kultúrterme, s az Uj Élet tszcs irodája e'őtt vannak elhelyezve. Ezekre a kérdésekre, valamint azokra, amelyeket helyszínen vetnek fel a dolgozók, a városi tanács kiküldött szakelőadói részletes választ adnak. A „Kérdezz—felelek" esték a jövőben is megismétlődnek a város különböző részein. SZEGEDI JEGYZETEK Se pénz — ve posztó | Nem éppen posztó, lant a szeme elé (gy bet, várta a hatodik j I finom szürke kasha- körülbelül 10 centi, napot. Az el is érko- I : szövet volt a nadrág méteres cslkozsk-t, zett, ám nem úgy a 1 | anyaga, amelyre Gás- közvetlenül a f-érd fe- nadrág. | ' pár chtárs szeptem• lett. Odahajol. »«£« — Majd hetfon elv. I • ber 2-án az agrár- hát látja, hogy júkora társ, hétfőn jöjjön be. . I szakérettségisek hol- szövést hiba rútítja — mondta az üzlet- I ! légiumában vagy bu:_ a jmhg, szép szőve'el. vezető. Még mindig | 1 qón a gombokat varr- Egész kis rés. n scó- őrizve a hidegvért. • j (a. egymástól jó hétfőn újra bement ! Egyik hallgató tár- messzire tátonganak- Gáspár elvtárs. Az | 1 sa. aki tudta, hogy Összehajtva nem lát- üzletvezető helyett • I (7(ísjlár János nös em- j;ott, ,Ie igg felhúz. most az egyik eláru- I . ber és csak előző nap va azonnal szembe- sí tó elvtársnő fogadta. ! • jött el otthonról, vi- tűnik. Nem éppen ha- — Nem. még nem J I dáman rászólt: válságoson, de min- jött meg. Másfél hét ' Nicsák. hát téped denesetre indokoltan előtt ne is számítson ! Í

* így engedett el a fe- említést telt azokról, rá- Annyi időbe sro- j leséged, hogy már is akik engedték így for- ko't telni, amíg elin- I . gombot varrsz? galomba kerülni ezt téznek ilyen ügyet. j Ezt nem varr- a holmit• Akkor már És Gáspár János j I hafta meg a felesé- többen Alltak körű- most vár, dc egyre \ , gem. szörfé foga lőtte. levesebb hidegvérrel. • i közül a szót Gáspár — Vidd vissza ok- Vasárnap szomorúan j I elvtárs a cérnát ha- vet lenül, _ szólt egyik vette fel a régi ruhá- | • rapdáha, Dél. barátja- Nyáron rcr- iát. amikor látta. • j előtt vettem est „ (leletet hoztak arról, hogy a többiek jól j | nadrágot és nem. aka- hogy a selejtes árut öltözötten indulnak I • rok rosszul járni, hát kötelesek visszavenni szór,,hozni. Nyári ! I

megerősítem rajta a az üzletek. így bíztat- resetéből ugyanis j gombokat- ák a többiek is és igen sok hallgató vett I . — Hogy vetted? Gáspár elvtárs így is magának új ruhát. A — Kétszázharmine. tett. nyári keresetből vette 2 érf. Azóta már eltelt, ö is. Most azt szó- I ; — No elég baj. hogy jópár nap, de se molaatja. mennyivel . I

230 forintos vadra- nadrág nincs, se kéértékesebb nadrágot j gon ilyen lazán fi- százharminc forint. A fog visszakapni, Áz | ; tyepnek a gombokf Ruházati Boltban, áruk értékét navgv- • I

Az elvtárs befejezte (Széchenyi-tér, Vő• Is 0 beléjük fektetett j a varrást, azután rösesiUag-mozival fer. munka, mennyisége | ; gondosan, nz űj. járni- dén szemben) vissza- szabin mer. ,Sf ha ilyen ; I

nőségü holminak járó vették ugyan a, rossz sokáig küldik vissza, 2 mch-csüléssel be- árut azzal, hogy fel- biztosan sok munkát | ; akasztotta a szckrénué- küldik a gyárnak és okoz odafenn Buda- ; I

be. Pár wt> mulva hat nap alatt azok vemen a s-mény nad j vette csak elő. ami- kit-lesek helyette rág. Egy b-'hn ven | t kor kimenőre l:é. másika> küldeni. c*a.k nz éftéknSvckc- ; I

szült. No, gondolta„ — Miért keh ahhoz dés körül: nz, hogv j itt nz alkalom, meg- hal nap? — kérdezte n bürokraták mun- | t sétáltatni az új ruha- jogosan Gáspár Já- kája nem társadalmi- t I

darabot. nos. — Nem azért lag szüksége* munka. I Fölvette, s ekkor vettem nadrágot, hogy már pedig a jelek sze 1 "hogy mondani szok- hat napig várjak, rinf ezt a• ..üaydara- J I

tók, mint derült égből, gmig felvehessem- Dc bot" bürokraták ke. I villámcsapás, úgy vil- hát nem lehetett egye- zelik. Cs. M. I