Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

fJLÁG PROTföTÁR Jdf EGYEMffL)etéI& ttím Több, jobb minőségű bőrkabátot készítenek a Szőrmé­éi Bőrruhakészítő Vállalat dolgozói ""s A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatai új minisztériumok alakításáról Z M D P CSONGRÁD MEGYE! P Á R f B IZOTTSAGÁN A K LAPJA IX. ÉVF. 217. SZAM Alt A 6(1 PILLÉK SZERDA, 1953 SZEPTEMBER 16. 1 Fáradhatatlan népnevelő munkára! Az agitáció a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésé­nek legfontosabb eszköze. A párt elküldi népnevelőit a dolgozók különböző rétegeihez és ismerteti előttük politikáját. De a nép­nevelők nemcsak ismertetik a párt politikáját, hanem gazdagít­ják is a párt tapasztalatait, mert beszélgetéseik során összegyűjtik a dolgozók véleményét, javaslatait, a párt és a kormány intéz­kedéseiről. Dolgozó népünk nevelése nemcsak megtisztelő hivatás, hanem egyben kommunista pártkötelesség is. Pártunk alkotmánya, a Szervezeti Szabályzat minden párttag kötelességévé teszi: „... ál­landóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, világosítsa fel őket a párt politikájáról, tanácsadójuk, vezetőjük legyen". Az iparban dolgozó kommunisták számára azt jelenti ez a kötelesség, hogy indítsanak kemény és engesztelhetetlen harcot a harmadik negyedévi terv teljesítéséért, a* munkafegyelem min­denforma lazítása ellen. A kommunista ipari munkások járjanak élen a termelésben, kezdeményezzenek munkaversenyt. A kom­munista műszakiak, szakmunkások és segédmunkások magyaráz­zák meg a pártonkívüli dolgozóknak, hogy aki jobb, könnyebb életet akar élni, annak jobban, fegyelmezettebben kell dolgoznia, csökkentenie kell a selejtet, emelni a termelékenységet. Ez az élet további javulásának egyedüli alapja. Megtisztelő pártkötelesség a nevelőmunka a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták számára is. Ez azt jelenti, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és falvak kom­munistái indítsanak harcot a növénytermelés és állattenyésztés hozamának növeléséért. A kommunisták feladata megmagyarázni a falvak népének, hogy az állam minden segítséget megad boldo­gulásukhoz. Hitelt ad, gépeket küld, nemesített vetőmagot, mű­trágyát, hogy idejében szánthassanak, vethessenek, — bőségesen teremjen a föld. Rajtuk múlik: akarják-e igazán a még jobb életet; rajtuk múlik: dolgoznak-e érte minden erejükkel, legjobb tudásukkal, mert a jobb élet megteremtéséhez többet kell ter­melnünk. így lesz még jobb, könnyebb és vidámabb hazánkban az élet. Megyénk dolgozói örömmel fogadták a párt politikáján ala­puló és a dolgozók könnyebb életét célzó kormányprogrammot, és az azt megvalósító intézkedéseket, különösen az árleszállításról szóló párt- ós kormányhatározatot. A pártszervezetek azonban nem reagáltak megfelelően ezekre a nagyjelentőségű intézkedé­sekre. Nem magyarázták meg minden dolgozónak, hogy élete további javulásának ügye a saját kezében van. Megyénk üzemeiben, az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt szinte elhallgattak a népnevelők, önelégültség ütötte fel fejét a pártszervezetek többségében. Olyan hangulat kezdett el­uralkodni, amely szerint „Nem kell itt már agitálni. Beszélnek a kormány intézkedései minden népnevelő helyett". A mórahalmi gépállomáson emiatt a kommunisták eredményei rosszábbak, mint a pártonkívüli dolgozóké. Nincs nevelőmunka • — laza a munka­fegyelem. A kommunisták, főleg a brigádvezetők, nem lépnek fel határozottan a fegyelem meglazítóival szemben, akik azt állítják, hogy nem lehet teljesíteni a normát. A gépállomáson számos pártonkívüli traktorista teljesiti normáját, pedig semmivel sem dolgozik jobb körülmények között, mint a többi. Ilyen példa majdnem minden gépállomáson található. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen meg kell javítani a pártszervezetek politikai mun­káját a traktoristák között. Termelőszövetkezeteinkben is gyenge az agitáció. A pártszer­vezetek harcolnak a tsz-ek megerősítéséért, de éppen az agitá­cióról mondanak le, arról a fegyverről, amellyel a legjobb ered­ményt érnék el. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz-ben sok be­csületes dolgozó parasztot félrevezetett az osztályellenség, a ku­lákság. Többen éppen emiatt ki akarnak lépni a csoportból. Még sincs népnevelőmunka. Nem ismerteti a pártszervezet azokat a kormányrendeleteket, amelyek jelentős kedvezményekhez juttat­ják a tsz-tagokat. A tsz sok, harcokban edzett és nemrég elis­merten fáradhatatlan népnevelőjének az a véleménye, mint Apró Józsefné elvtársnőnek: „... hiába beszél a kilépni akarókkal a népnevelő, nem hallgatnak azok miránk úgyse; jobban ismerik azok a rendeleteket, mint mi, népnevelők". Sok termelőszövetkezetben megtalálható az ilyen vélemény, mint megannyi igazolás arra, hogy a pártszervezetek vezetői nem adnak kellő segítséget népnevelőinknek. Emiatt a népnevelők ki­fogynak érveikből, nem tudnak meggyőzően válaszolni a felvetett problémákra. Elfáradnak, meghátrálnak. Nemhogy az ellenség hazugságait vissza tudnák verni, de agitációjuk védekező agitá­cióvá válik. A politikai felvilágosító munka megjavítása, a népnevelő gárdák újjászervezése, a kommunisták és a termelésben élenjáró pártonkívüli dolgozók nevelömunkába való bevonása az egyik legsürgősebb feladatunk. Minden kommunista érezze ezekben a napokban, hogy nagy felelősség nyugszik a vállain. Érezze és lássa világosan, hogy saját példamutatásán, következetes nevelő­munkáján múlik az üzem tervteljesítése, vagy a termelőszövet­kezet sorsa. Pártszervezeteink ennek alapján mozgósítsák teljes erejüket a tömegek nevelésére. A kommunista és pártonkívüli népnevelők számára dolgozzanak ki jó, meggyőző erejű helyi érveket. Számít­sák ki, hogy mit jelent a munkaidő teljes kihasználása a fegyel­mezett dolgozónak. Harcoljanak a selejt ellen is a jó minőségért. Különösen fontos jó érvek kidolgozása a tsz-ekben. A tsz pártszervezetek számolják ki mennyit jelent pénzben, gabonában egy-egy tagnak az a sok kedvezmény, amit eddig nyújtott számukra az áliam. Számítsák ki azt is, hogy mennyi várható abból, ha idejében betakarítják az őszi terményeket, ku­koricát, répát, stb. A termelőszövetkezetek kommunistái látogas­sák fáradhatatlanul a hozzájuk beosztott tsz-tagokat, beszéljenek velük. Ismertessék előttük a párt. és kormány határozatait és számokkal mutassák meg a különbséget a tsz-tagok jelene, múltja és jövője között. A tsz-ek kommunistái mozgósítsák az egész tag­ságot az őszi munkákra. A pártszervezetek agitációjának most a harmadik negyedévi terv minőségi teljesítésére, túlteljesítésére és az őszi betakarítás, begyűjtés, szántás-vetés gyors elvégzésére kell mozgósítania. Olyan nevelőmunka kell, amelynek eredményeként maradéktalanul vég­rehajtja ezeket a feladatokat a dolgozó nép; olyan nevelőmunka kell, amely őszinte meggyőző erővel magyarázza meg a dolgozók­nak, hogy a jelenlegi termelési feladatok megvalósítása életszín­vonajunk további emelkedésének közvetlen feltétele. II Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdasági terméke* új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről A Magyar Dolgozóik Pártjának Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának, illetve ennek útján a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszer megváltoztatá­sát A begyűjtési rendszert olymó­don kell megváltoztatni, hogy az új begyűjtési rendszer több évre előre állapítsa meg a termelök be_ adási kötelezettségét s ezáltal fo­kozott biztonságot adjon a mező­gazdasági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és még­inkább a termelő-szövetkezetek be­adási kötelezettségének mértékét s ezáltal tegye lehetővé, hogy a me­zőgazdasági termékeknek az ed­diginél sokkai nagyobb részét ér­tékesíthessék a termelők szabad piacon. Mindezek révén jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági ter­melés, nőjjön a növénytermelég és az állattenyésztés hozama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezetekben tömörült s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala. A fentieknek megfelelően, a Ma­gyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az új begyüjié&i rend­szer irányelveiként a következőket javasolja: 1. Az új begyüjtéi rendszer há. Torri évre, tehát 1954 január 1-töl 1956 december 31-ig'terjedő idő­szakra előre határozza meg a ter­melők termény, sertés, marha, ba­romfi, tojás, tej és borbeadási kö­telezettségét. A ka*, holdanként megállapított beadási kötelezettsé­geken o három éve3 időszak alatt váliozlatni nem lehet. A beadási könyveket három év. re adják ,ki. 2. A termény, élőállat, és állati termék bbadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe, míg a borbeadási kötelezettséget a sző­lőterület után kelj megállapítani. A szőlőt és gyümölcsöst (kenet), va­lamint a legelőt teliesen mentesíteni kell a terménv, élőállat_ és állati termékek beadási kötelezettség alól. 3. Csökkenteni kell elsősorban a termelőszövetkezetek (csoportok), továbbá az egyénileg gazdálkodó termelők egy kat. holdra előírt be­adási kötelezettségét az 1952. évi 26. számú ivr-ben eredetileg meg. állapított beadási köte'ezeHséghej viszonyítva. A csökkentés mértéke a következő legyen: a) A terménybeadási kötelezett­ség az önálló termelőszövetkezetek, nél és III. típusú termelőszövetke­zeti csoportoknál mintegy 25 szá­zalékkal, az alapszabály szerint működő I és IT. tipusú termelő­szövetkezeti csoportoknál mintegy 15 százatokkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen. b) Az élőállat és állati termék (sertés, marba, baromfi, tojás és tej) beadási kötelezettség az ön­álló termelőszövetkezeteknél és III. fipusú termelőszövetkezeti csopor­toknál mintegy 30 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. tipusú termelőszövetkezeti cso­portoknál mintegy 20 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó tor. melőknél mintegy 15 százalékkal csökkenjen, c) A tehénállomány után meg­állapított beadási kötelezettség a 8 kat. holdnál kisebb egyéni gaz­daságoknál, va.'amint a gazdaság­gal nem rendelkező tehénlartók­nál mintegv 25 százalékkal csök­kenjen. a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdaságát pedig tel­jesen mentesíteni kell a tejbeadási kötelezettség alól. d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelőszövetkezeteknél és III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 50 százalék­kal, míg az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tag­jait is. — mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok ház­táji szőlőterületeit teljesen men­tesíteni kell a borbeadási kötele­zettség alól. e) Az újonnan átokult termelő­szövetkezetek és I., II-, III- típusú termelőszövetkezeti csoportok gaz­daságai megerősítése érdekében a fentiek szerint csökkente'! élőállat-, valamint állati termékbeadási kö­telezettségből a megalakulástól számító" egy év tartamára további 20 százalék engedményt kell nyúj­tani. 4. A terménybeadási kötelezett­séget a következőképpen kell meg_ állapítani: a) A beadási kötelezettség meg­állapítása a ka1, jövedelem és a földterület nagysága alapján tör­ténjék s az így megállapított köte­lezettséget felemelni nem szabad. b) A beadási kötelezettség meg. állapításánál kizárólag a szántó, ós rétterület nagyságát, valamint annak kat. jövedelmét kell alapul venni. Az úgynevezett birtokcso­portba sorolásnál az egyéb müve­lési ágakat (legelő, szőlő, gyümöl_ csös, kert, erdő és nádas) figyel­men kívül kell liagyni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyü­mölcsös (kert) négyszere® terület­tel történő számításba vételét­c) Engedélyezni kell, hogy meg­felelő állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek takarmánybe. adási kötelezettségüknek szabad választásuk szerint sertéssel ia ele­get tehessenek. d) A termelöszöv'kezetek rizste­rüleíét mentesíteni kell mindenne mű más beadási kötelezettség alót azzal, hogy előirányzott rizstermé­sük 80 százalékát be kell adniok. További kedvezményként minden kat. hold rizsterület után további két kat. hold szántóterületet kell mentesíteni a terménybeadási köte­lezettség alól. 5. Az élőállat- és állati termék­beadási kötelezettséget a követke­zőképpen kell megállapítani: a) A beadási kötelezettséget egy­séges hús-kg-ban kell előírni. A termelőszövetkezetek, valamint 3 kat. holdnál nagyobb területű egyéni gazdaságok külön-külön, meghatározott mennyiségű sertést, marhát, baromfit, illetve tojást ad­janak be azzal, hogy marhabeadási kötelezettségüket szabad választá­suk szerint sertéssel, juhval, ba­romfival és tojással is teljesíthetik. A 3 kat. holdnál kisebb területű gazdaságok kötelezettségei teljesíté­sének megkönnyítésére engedélyez­ni kell, hogy teljes húsbeadási kö­telezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel (30 kg-nál nagyobb súlyú süldővel is), juhval, barom­fival, tojással és sertészsírral is tel­jesíthessék. b) A sertésbeadásnál lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötele­zettségen felül beadott súlytöbblet­tel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a következő évi kötelezettségüket, vagy a súly­többletért magasabb állami szabad árat kapjanak. Azt is meg kell en­gedni, hogy többen társulva telje­síthessék sertésbeadási kötelezett­ségeiket. c) Az 5 kat. holdnál kisebb szán­tó- és rétterületen gazdálkodó több­gyermekes dolgozó parasztok hús­beadási kötelezettségét csökken­teni kell azzal, hogy az általuk el­tartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötele­zettség felerészét, míg a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettséget el kell engedni. d) Az egyéni gazdaságok, vala­mint a gazdasággal nem rendel­kező tehéntartók tejbeadási köte­lezettségénél a második és további tehénre — az eddigiekkel szemben — beadási kötelezettséget nem kell előírni. e) Minden megkötés nélkül en­gedélyezni kell a tejnek juhtejjel és juhgomolyával való helyettesí­tését. 6. Az MDP Központi Vezetősége javasolja, hogy a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett ál* lami tartalékföldek beadási kötele­zettségét megállapító, 1953 augusz* tus hó 2-án megjelent 42/1953, számú minisztertanácsi rendeletét, amely az állami tartalékföldek után az 1952. évi 26. számú tvr* ben előírt teljes termény, élőállat: és állati termékbeadási kötelezett* ség teljesítését írta elő, a) A tartalékföldek után a be* adási kötelezettséget az 1954. évi január 1.—1956. évi december 31, közötti hároméves időtartamra ugyancsak változatlan érvénnyel kell megállapítani. b) Terményből az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyít, va a haszonbérbe vett állami tort®, lékföldek beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacso. nyabban kell megállapítani. További beadási kedvezményt kapjanak a 0—6 aranykorona kö* zötti kat. jövedelmű állami tert^ lékföldek bérlői azzal, hogy aá 1952. évi 26. számú tvr-!»en ere* delileg előírt beadási kötelezettsé­gükhöz viszonyítva terménybead á. sukat 40 százalékkal atacsonyab. ban kell megállapítani. c) Élőállatból és állati termékek, bői az 1952. évi 26. számú tvr-ben eredetileg előírt beadási kötelezett^ séghez viszonyítva a haszonbérbe vett tartalékföldek beadási kötele­zettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani azzal, hogy az 1954. évben t<n vábbi kedvezményként még 25 szá. zalékkal, összesen tehát 75 száza­lékkal alacsonyabb köteleze'lséget teljesítsenek­További kedvezményt kapjanak az élőállatok és állati termékek he. adásánál is a 0—6 aranykorona kö. zötti alacsony kat. jövedelmű áÜaJná tartalékföldek bérlői. Ilyen írtatok­földeik után az 1952. évi 26. tvr. ben eredetileg előírt beadóéi kötele­zettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani azzal, hogy az 1954. évben mente* süljenek az élőállat és állati ter­mék beadási kötelezettsége alól. Jelentős további könnyítést kelt nyújtani az állami tartalékföldet bérlők számára azzal is, hogy élő­állat és állati termek beadási kö­telezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal, vagy állati termékkel teljesíthessék. d) A haszonbérbe vett állami tar. talékteriileteket a tejbeadási köte­lezettség alól mentesíteni kei]. e) A haszonbérbe vett állami tar* talékterületeket nem szabad hoz* zászámítani a bérlő saját, vagy más haszonbérbevett területéhez, tehát a terménybeadási kötelezett* séget kizárólag a bérbevett tarta* lékföld területe és kat. jövedelme szerint kell megállapítani, függet* lenül attól, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdái* kodik. f) Az állami tartalékföldekre biz* tosított kedvezményeket termelő­szövetkezetek haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben terme* lőszövet kezetek számára előírt tel­jes beadási kötelezettség, mig a dol­gozó parasztok haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú tvr-ben dol­gozó parasztok számára előírt teljes beadási kötelezettség alapján kell kiszámítani. 7. Az új begyűjtési rendszer egy­szerűbb és áttekinthetőbb legyen mind a beadásra kötelezettek, mind a begyűjtő szervek számára és ez­által is biztosítsa azt. hogy a ter­melők maguk is ellenőrizhessék a kötelezettségek törvényszerinti megállapítását. 8. Az eddigi forgalmi korlátozá­sokat meg kell szüntetni és enge­délyezni kell. hogy a termelők be­adási kötelezettségük teljesítése mellett terményből, élőállatból, ba­romfiból, tojásból, tejből és borból feleslegeiket minden megkötés nél* (Folytatás „ második oldalúnI ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom