Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

A XI. Autójavító Vállalat dolgozói készülnek a szakszervezeti bizalmiak választására Adenauer az „Európai Védelmi Közösségről" szóló szerződés azonnali ratifikálását követeli Franciaországtól AZ M D P C S O N G R A D M E G Y E i P A R T B ! ZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVF. 210. SZÁM aka 61) i ii.i.l ll KEDI). 1953. SZEPTEMBER t5 a Szovjetunió Kommunista Pártia Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről 'a Szovje'unió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-én N­Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szov. jctunió mezőgazdaságának tovább­fejlesztését szolgáló intézkedések, lói. A határozat bervezetó része hang. eúlyozza, hogy a Szovjetunió szo­cialista mezőgazdasága, amely a Kommunista Párt vezetésével Jött létre és szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra <ámazko_ dik é* a világ legnagyobb és leg­jobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét mind a kisárutermelő pa. rasztgwzdaoág, mind a nagyüzemi ka­pitalista mezőgazdasági termelés feleti. A szocialista mezőgazda­ság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszer­rel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű tech­nikával felszerelt közős gazdasá­ga és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szovhozoik biztosítot_ fák a mezőgazdaság termelékeny­ségének jelentöa növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú áruter­melését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek. állami be­gyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági termékek termeilésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mér. tékben a laikoeság növekvő élelmi­8zer,szükségleteit. valamint a könnyű, és élelmiszeripar nyers, anyagszükségleteit és nem felel meg a mezőgazdaság technikai eL látottságának, valamint a kolhoz_ rendszerben rejlő lehetőségeknek. Most, amikor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, techni­kailag tökéletes nehézipar és je­len'ősen megerősödtek a kolhozok, minden feltéted megvan a mező­gazdaság minden ágának gyors fel­lendüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a 1 akosság létfontosságú szükség­leteit kielégítő könnyű- és élelmin szeripar további fejlesztését és ko­molyan akadályozzák a kolhozok és kolhozpara«ztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állattenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növek. szik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fej­lett a takarmányalapja. Sok szov­hez munkájában szántén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények termés­hozama és az állattenyésztés pro. duktivitása. A hibák okait vizsgálva megálla­pítja a határozat, hogy a Szovjet, unió Kommunista Pártja követke­zetesen haladt a nehézipar mán. den eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság mindé* ága sikeres fejlesztésének s ez útoh nagy sikereket ért el. Eddig nz ország iparosítása kötötte le a leg_ jöbb kádereket- A nehézipar, va­lamint a mezőgazdaság és a köny­ryüipnr egyidejű, gyorsütemű fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg- kellett teremteni a szük­sége® előfeltételeket. Ezek az elő­feltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fonlos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdság vezetésének hiányosságiban gyöke­reznek. Részletesen vázolja azu'án n határozat ezeket az okokat, a-me. lyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodá® egyik alapelvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jöve­delmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb be­szolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kol­hozgazdaság artyel formájának egyik legfontosabb elvét — a kö­zösségi és személyi érdekeknek oly­módon való helyes összeegyezteté­sét az artyelben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának joga van nem nagy, kiegészítő sze­mélyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielé­gíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgál­tatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdasá­gára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a hatá­rozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazdasági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztá­sában és a falusi pártpolitikai munka terén A kolhozok elnökeitől és ve­zetőségétől, a kolhozparasztoktól függ, hogy sok artyelben még nem megfelelő a munkaszervezés, a munkafegyelem és előfordul a kö­zös tulajdon iránti hanyag maga­tartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának el­maradt ágait az élenjárók színvo­vonalára kell emelni. A feladat nz, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű-és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi a ha­tározat a megtétendő intézkedése­ket. Ezek között elsősorban fcglril­kozik az állattenyésztés további fejlesztésével, a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gaz­daságai kötelező állati termék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlél­teti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanak­kor megállapítja azt is, hogy a kö­zös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen je­lentkezik ez most, amikor a nép­gazdaság új, magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül meg­nőtt a lakosság szükséglete az ál­lattenyésztési termékekben. Meg­állapítja a határozat, hogy az ál­lattenyésztés fejlődésének kedve­zőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarazza. Ezért fe­lelősség terheli a Szovjetunió me­zőgazdasági és begyűjtési minisz­tériumát, a szovhozügyi miniszté­riumot és sok helyi szovjet és me­zőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pon­tokban megjelöli az elkövetkezen­dő két-három esztendőben elvég­zendő feladatokat az állattenyész­tés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötele­zően előírja, hogy az egész mező­gazdaság állatállománya 1954-ben a következő méretekig emelked­jék: tehén 29.2 millió, szarvasmar­ha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedé­sével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehén­állomány növelésének, a baromfi­tenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati ter­mékbeszolgáltatást hektáronkint állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően elő­írja a párt- és a szovjet szervek­nek, hogy széles körben magyaráz­zák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottak­nak azokat a határozatokat, ame­lyek a kolhozok és kolhoeparasz­tok anyagi érdekeltségének foko­zására irányulnak a közös állat­tenyésztés fejlesztésében. Intézke­dik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szol­gáló kiegészítő bérezés rendszeré­ről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mintegy 25 száza­lékát előlegképpen évnegyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek fe! kell számolniok azt a káros gyakorla­tot, amely a kolhozparasztok ér­dekeit csorbítja, a személyi tulaj­donban lévő állatok tekintetében. 1953. második felében fel kell menténi a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozparasz­toknak azokat a gazdaságait, ame­lyek 1953. június 15-ig nem ren­delkeztek személyes tulajdont ké­pező állattal. 1953. január l-l állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gaz­daságainak az állati termékek kö­telező beszolgáltatásai terén a mult évekből fennmaradt minden adós­Ez a rendszabály segíti a kol­hozparsztokat a személyes tulaj­dont képező állatok megtartásá­ban, és beszerzésében. Nagy gon­dot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva — szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés­fejlesztés ügyével szemben. Gon­doskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosít­son a Szovjetunió Állami Tervbi­zottsága, s kötelezően írja elő. hogy a legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szov­hoztermelés minden ágának kom­plex gépesítését. Meg kell erősí­teni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkozniok az állatte­nyésztés ügyeibe és minden erőfe­szítést meg kell tenni ök, hogy sok magasképzettségű vezetőt nevelje­nek a mezőgazdaság e fontos ága számára. A határozat ezutárf a kolhozok és szovhozok burgonya és zöldség­termelésének növelésével kapcso­latos feladatokat állapítja meg. Ki­fejti, hogy a Szovjetunió nagy le­hetőségekkel rendelkezik a burgo­nya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva kiváló burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféle termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgo­nya* és zöldségtermelés növelésé­nek meglévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetunió mezőgazdasági­és begyűjtési minisztériuma, vala­mint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma. Foglalkozik a ha­tározat a gép- és traktorállomások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi két-három év alatt a burgonya és zöldségtermesztést oyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nem­csak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, ha­nem az állattenyésztés burgonya­szükségleteit ls. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tel­jes ülése határozatában konkrétan megjelölte a növények termésho­zamának jelentős emelésével kap­csolatos feladatokat. Előírja a többi között, hogy 1954-ben a kolhozok­ban a burgonya-vetésterületeket 4 millió 128.500 hektárra, a zöld­ségvetés területeket 1,003,400 hek­tárra kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonyá­én zöldség-vetésterületeinek eme­léséről és megállapítja, hogy 1954­ben milyen terméseredményeket kell elérniök a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Elé­rt-ja a párt- és szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak. munká­soknak és alkalmazottaknak azo­kat a határozatokat, amelyek fo­kozzák a kolhozok és kolhozparasz­tok anvagi érdekeltségét burgonva­és zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak a növényekre megál­lapított kötelező állami beadási normáját és fokozzák a felemelt árakőn való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tel­jes ülése kötelezi a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szovhozt állítson át zöldség- és burgonyatermelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya-alapjónak létrehozá­sáról és kötelezően kimondja, hegy a burgonya és a zöldség begyűjtési és felvásárlási tervének sikeres végrehajtását biztosítani kell. En­nek érdekében minden támogatást meg kell rdni a kolhozoknak a be­takarítás megszervezésére, a beta­karítási munkák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozok­ban és szovhozokban a zöldségter­mesztő brigádok megszilárdítását, a dolgozók szakmai oktatását és kö­telezővé teszi a pártszerveknek, hogy a kolhozokban és szovhozok­ban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének pártirányítását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tel­jes ülése határozatot hozott a ga­bona, az ipari növények és az ola­jos növények hozamának növelésé­ről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb élelmiszernövény, a búza vetésterülete az 1940. évihez képest 8.1 millió hektárral emelke­dett. Az ország élelmiszerellátása szempontjából oly foritos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenved­tek a háború idején, gyorsan hely­reállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonater­melésüket. Kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cu­korrépa, napraforgó és több más ipari növény vetésterülete is, nagy eredményeket értek el a Szovjet­unióban a gyapottermelésben. A komoly eredmények mellett azon­ban a gabona, az ipari növények és az olajos növények termelésé­ben lényeges hiányosságok is mu­tatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechni­kai módszereket, nincs megszer­vezve a gép- és traktorállomások elé kitűzött határidők betartásá­nak, a gépállomások minőségi mun­kájának ellenőrzése és hibák van­nak a terméstervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak, növény­termesztési brigádoknak túlságosan magas tervfeladatokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak le­hetőségétől, hogy termelékenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabona­termelés az egész mezőgazdasági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Ei­zottságának teljes ülése határoza­tának értelmében különösen a köz­ponti feketeföldi övezet vidékein,! iobbparti Volga-menti vidékeken, a délkeleti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fokozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövé­nyek, a gyümölcsfélék terméshoza­mának emelésétől intézkedik és a íűtcrmesztéssel, a szántási mun­kákkal, a talajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja a műtrágyagyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a jrtp_ és liaktorállomfusok munkájának to­vábbi megjavításáról is. A gép- és traktoráUoroáíok jelentik a kol­hozrendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fe]le?z­tésében. Ezek az állami nagyvál­lalatok, amelyek a kolhozok me. tógazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé leszik sok munkaigényes munka­folyamat gépedtérét, s ezzel a kol. hozparasztek munkájának megköny. nyitásét, a munka termelékenysé­gének jelentékeny fokozását. Meg­állapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép. és trak­iorállomások munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép. és iraktorállomások gépészkáderei körében nagy a fluktuáció. A gc. Pészkáderek képzésé-ben is mulat, koznak hiányosságok. Sok terület párt- szovjet és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielé­gítő mődon a gép- és traktorátio­rnások vezetőkádereinek kiváloga­'á.ával,- nevelésével, nem használ­ják ki a rendelkezésre álló lehelő­ségeket. hogy az "iparból és rudo. mány os intézményékből mérnök, kádereket vonjanak be a gép- és traklorállomások munkájába. A hiányosságok lriküszölxjlésö érdekében a gép- és trakkirállamá­sok főfeladata minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények terméshozamait, biztosítani a kö. zős állatállomány számszerű nö_ velését. Ennek érdekében kötele, zöen előírja a határozat, hogy a gép- és traktorállomásokon olyan állandó gépászkádereket képezze, ntk ki, akik a legteljesebben éa Lgtarmékenyebben képesek kihasd nálni a technikát. Intézkedik a ha­tározat az érvényben'évő bérez,'»i rendszer kiegészítéséről s a többi közöt1 kimondja azt is, hogy a trak­torosoknak és a gép- és traktorál. lomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk, háztáji föl­det kell juttatni. A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át kell térni a gé­pészkádereknek ipari tanintézetek­ben alkalmazott képzési rendsze­rére és a meglévő gépesítési isko­lákat mezőgazdasági gépesítési tanintézetekké kell átszervezni kü­lönböző szakmák szerint. 1954—57. ben legalább 300 új mezőgazdasá­gi gépesítési tanintézete} kell léte­síteni, egyenként 240—270 tanuló számára. A meglévő mezőgazdasági gépesítési tanintézetek számára 200 tanulmányi épületet, 315 gyakor­lati foglalkozások célját szolgáló épületet és 600 közös lakóépületet kell építeni. A gép- és traktorállomásoknak és a szovhozoknak új traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel és felsze­reléssel való további ellátása ér­dekében a népgr^dasági tervekben 1954-től 1957 május l-ig terjedő időszakra elő kell irányozni leg­alább 500.000 általános rendelte­tésű traktort, 250.000 univerzál­traktort, továbbá szükséges meny­nyiségű mezőgazdasági gépet, gép­kocsit, mozgómúhelyt és különbö­ző felszerelést. A továbbiakban a határozat nagyszámú műhely, ga­rázs, pajta építéséről és az ezek­hez szükséges építőanyagok bizto­sításáról intézkedik. A gép- és traktorállomásokon dolgozó mun­kások, mérnökök, technikusok la­kásviszonyainak rendezéséről is (Folytatás „ második oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom