Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-11 / 213. szám

PENTEK, 1958 SZEPTEMBER 11. i A tanéveleji isméHésekről Az ismétlés a tudás atyja" — tanítja a közmondás. Az ismétlés jelentőségét már régen felismerték, mégis főleg a tanéveleji ismétléseket tekintve általánosságban ennek a feladatnak végrehajtása sokszor mechanikus és formális volt. Hiányzott a tudatosság annak felépítésében. Ml a tanéveleji ismétlések célja és lényege? Az új tanév anyaga önmagában szerves egészet képez, de a mult évi és a jövő évi tananyaggal is fejlődésbeli összefüggésben van. A különböző tanévek egymásutáni tananyagának tanítása és elsajátítása szükségfflerűen követeli meg a tanévek anyaga és módszere közti kapcsolatokat Ahhoz, hogy új képzeteket, fogalmakat alakítsunk ki, feltétlen szükséges a megfelelő kialakított képzetek és fogalmak felújítása. Szükséges ezek felfrissítése mellett az egyes képzetek és fogalmak közt kialakított kapcsolatok felújítása, megerősítése is. Ezzel hármas eredményt érünk el: felfrissítjük az agy munkáját, felfokozzuk a gondolkodási készséget és ezáltal előkészítjük a gyermeki agyat az új tananyag ismereteinek befogadására: megkönynyitjük az új feltétlen reflexek, az új kapcsolatoknak kialakítását, és végül megszilárdítjuk a szerzett ismeretanyagot, rögzítjük, maradandóbbá tesszük a mult évben kialakított képzeteket, fogalmakat. Az ismétlés feltétele az új anyag megtanításának, átadásának, elsajátításának. E

z a komoly jelentősége a tanéveleji Ismétléseknek felveti L

kérdést, mit kell ismételni a lév elején a mult évi tananyagbői? Csak azokat a lényeges részeket, amelyek magukban foglalják azokat a képzeteket, fogalmakat, általánosításokat, következtetéseket és szabályokat, amelyekre az új anyag átadásához, elsajátításához szükség Van. Azokat az ismereteket kell felújítani, amelyek nélkül az új ismeretek megértése, bevésése nehézséget jelent. Azokat az ismereteket, amelyek serkentőleg hatnak az új ismeretek elsajátításához, az új feltétlen reflexek, vagyis az új kapcsolatok kialakításához az agyban. A részletek, a mellékes adatok Ismétlése gátlólag hat az áttekintésre, de az összefüggéseket feltáró kapcsolatok kialakítására is. Ezért az ismétlések anyagának megtervezése és módszertani felépítése tudatos munkát igényel. Az anyag célkitűzései értelmében a multévl anyagokat új szempontok szerint kell csoportosítani, megfelelően kiválasztani a szükséges és elvileg is fontos anyagot. Lényeges, hogy a tanéveleji ismétlés világos és természetes öszszefüggéseket tárjon fel, logikus legyen. Ezért nagyon fontos, hogy módszeresen felépített anyagegységterwel és óravázlatokkal készüljön a nevelő a bevezető ismétlő órákra. Az Ismétlő órák felépítése olyan legyen, hogy az távlatokat adjon az új év munkájához, olyan legyen, arrjre a tanár és a tanuló évközben támaszkodni tud. T?Iítélendő és helytelen az a tnódszer, hogy a tankönyv felépítése szerint sablonosan ismétlik a multévi tananyagot. Ez azt mutatja, hogy az illető nevelő üem értékelte át az új tanév munkáját, vagyis munkája nem tudatos. Az ismétlés anyagi tartalmát és méretét, valamint módszeres eljárásait mindig az új tanév anyaga, célja, a tanítandó osztály képzettsége, tudása és a tanár egyénisége szabja meg. Nem lehet tehát mechanikusan a mult évi tematika alapján részletekre bontva ismételni az anyagot. Ez unalmas tanulónak és nevelőnek egyaránt. Különösen hibás a lényegtelen részletekkel való pepecselés, amely nemcsak, hogy nem segíti elő a tudatos tanítást, hanem fárasztó és gátló hatást vált ki az éveleji szellemi munka beindításában. Bátran kell feldolgozni nagyvonalúan a multévi anyagot és a lényeget a feladatnak és célnak megfelelően csoportosítani. Veszélye az éveleji ismétléseknek a formalizmus. Ez a mód formálisnak tekinti ezt a feladatot és csak előírásszerűen végzi. Nem az előírások, rendeletek miatt ismételünk, hanem azért, mert ez az előfeltétele az új tanév munkájánaki Aki csak formálisan végzi az ismétlést az év elején, az hopriokra épít várat. Al indezekről egy példa. Az áliTA talános iskolák VIT. osztályainak új természetrajzi anyaga az állattan. Ehhez év elején nem ismételhetendő át a típusnövények, a növények rendszertani tárgyalása, sem a vetés, trágyázás, vagy a virágzatok fajtái stb. anyag illetve részegység. Ezek nem segítik elő az állattan tanítását, sőt a figyelmet más irányba koncentrálják és igy elvonják, elterelik az új anyagról. Ezzel szemben fel kell eleveníteni és teljesen világossá tenni az élettelen és élő anyag, az élet jelenségek, a sejtek, szövetek, szervek fogaimalt a növénytanban tanultak alapján. Különösen élesen előtérbe szükséges vetitenl a növényi anyagcsere és fejlődés elveit és tényeit. És ezzel párhuzamosan megeleveníteni a növényvilág gazdasági jelentőségét, a természetes és kultúrnövényzet jellegét, a szervezet és a környezet egységét és az ember átalakító munkáját. Az így felépített ismétléssel elősegítjük az új anyag megértését, megkönnyítjük a befogadását és felkeltjük a tanulók érdeklődését. De az így felújított, összekapcsolt és rendszerezett ismeretek, általánosítások, következtetések és szabályok lehetővé teszik azt, hogy építhessünk reá az új tanév anyagának megtanításában. A tanéveleji ismétlések munkájától nagymértékben függ, milyen lesz az új tanév munkájának menete haladása, sőt eredménye is. 'T'ermészetes, hógy az ismétlés nem merülhet ki a tanéveleji ismétléssel. „Továbbiakban az ismétléseknek az egész tanév folyamán állandóan kell helyet adnunk" — tanítja Kairov. Jósa Zoltán Hírek a Szovjetunió könnyűipari üzemeiből Az üzemek és a teherpályaudvarok közötti szállítások meggyorsításával az önköltség csökkentéséért VITYEBSZK A város könnyűipari vállalatainak kollektívái több, mint 500 új formájú és mintájú gyártmány tömegtermelését kezdték megA kötszövöltáru gyártásában befejezték a futószalagra való áttérést. öt nagyteljesítménifü futószalagot helyeztek üzembe a haris_ nyagyárban. A termelés a mult évhez hasonlítva 20 százalékkal növekedeti. .4 konfekciógyárban új fonalfestési módszert honosítottak meg és ennek eredményeképpen az áruk tartósabbá váltak, jól megőrzik a szín frissességét. A gyár most megkezdte az ószi-téli idény eiklceinck gyártását. TBILISZI A város bútorüzleteibe szépkiállítású ruha- és fehérneműszekrények érkeztek. Ezeket a diófával hurkolt és szépen fényezett szekrényeket a batumi furnirgyár kollektívája készítette. A köztársaság más vállalataiban Is újfajtájű bútorok előállítását kezdték meg ebben az évben. A sztalinyiri fakombinát kihúzható asztalokat, könyvszekrényeket, a borzsomi bútorgyár pedig most már tálalószekrényeket is gyárt. A mareliszi bútorgyár nagymennyiségű széket készít hajlított fából. A tbiliszi bútorkombinát hálószobagarnitúrák gyártást kezdte meg. JEREVÁN (Tudósítónktól) Szeged két teherpályaudvaráról, a Tisza pályaudvarról és a Rókus teherpályaudvarról a Szegedi Villamos Vasút vontatja a szegedi üzemekbe azokat a vagonokat, amelyekben nyersanyagok érkeznek, vagy pedig szállítja vissza a pályaudvarokra k megrakva termelt készáruval. A régi, vasúti mozdony-típusú vontató helyett villamoserővel hajtott, a régebben -Zebrának* nevezett vontató végzi ezt a munkát. Azonban ez az egy vontató már nem bírja ellátni azokat a megnövekedett feladatokat, ami elé a szegedi üzemek állítják. Nem birja ellátni azért, mert a két pályaudvarra való vontatás munkája egy vontató munkateljesítményét magasan túlhaladja. Így történik meg aztán az, hogy az üzemek késve kapj'ák a nyersanyagot és késéssel tudják elszállítani a készárut. Órákat kell várniok az üzemeknek, amíg a vagonokat a szegedi üzemek iparvágányairól elvontatják. A Szegedi Erőmű például augusztus 28-án reggel 8 órakor Jelentette a Villamosvasútnak, hogy kiürültek a vagonok és 11 órakor még' nem jött a zebra a vagonokért. Ugyanígy járt a Szegedi Gőzfűrész ls, ahol előző nap reggel 7 órakor kérték, hogy tíz vagon gömbfát szállítsanak az üzembe a Tisza pályaudvarról és még 11 órakor nem voltak a vagonok kivontatva. Lehetne oldalakon keresztül ilyen példákat sorolni. Joggal tehető fel a kérdés; miért nem állít be a Szegedi Villamosvasút még egy vontatót, hiszen ezt könnyen megtehetné, annál is inkább, mert áll két vontató rendelkezésére és ehhez még egy külön tartalék-vontató is. A Villamosvasút vezetősége azt állítja, hogy ha az ipari vállalatok betartanák a pontos beés kirakási időt, ha a MAV nem rövidítette volna le egy órára a ki- és bevontatási időt és végül, ha a Tisza-pályaudvaron nem kellene a vontatónak 25—30 percet várni a pályaudvar területére vaió beeresztésre, ami naponta többször ls megismétlődik, akkor, a Villamosvasút egy vontatóval is el tudná látni zavartalanul a munkáját. A MÁV illetékes osztályán azt állítják, hogy a Villamosvasútnak kétségtelenül igaza van abban, hogy sok idő elvész a Tisza-pályaudvarra való bemenetel -nehézkessége* miatt. A forgalmi előírások szerint addig nem mehet be a vontató a pályaudvar területére, míg a szolgálattevő erre engedélyt nem ad. A szolgálattevőt viszont sokszor 20—30 perc alatt sikerül csak megtalálni, mert a pályaudvar hatalmas területén egyéb munkájával van elfoglalva. A MÁV ennek a kérdésnek a megoldására kút megoldást aj'ánjott a Villamosvasútnak. Vagy állítson a pályaudvar területére egy külön vágányt a saját vontatandó vagonjainak — ez volna a drágább megoldás. Nagyon megkönnyítenék munkájukat a másik megoldással, ha egy házitelefont szerelnének a bejárathoz és onnan telefonon keresnék meg a távollevő szolgálattevőt. Az egyórás ki- és berakási időt miniszteri rendelet szabályozza és az év második felére érvényes, míg az év első felében, amikor kevesebb a forgalma a MÁV-nak, akkor két órát adnak a ki- és bevontatásra. Az év első felében azonban még rosszabb volt a helyzet a vontatás terén, mint most. A szállíttató vállalatok munkáját is bírálat illeti, mert többször előfordult, hogy a vállalatok több tízezer forintot fizettek ki fekbér és kocsiállás címén. A Szegedi Gőzfűrész például az év első felében a beérkezett anyagok után 57 ezer és a kiszállított készáruk után 21 ezer forint fekbért és kocsiálláspénzt fizetett. Ennek az összegnek egy részét a Villamosvasút fizette ki, mert kétségen kívül megállapították, hogy a kocsiálláspénzek egy része a Villamosvasút hibájából történt. A Szegedi Gőzfűrész az alkotmány ünnepére tett felajánlásában vállalta, hogy jól megszervezett rakodási munkával az önköltségét csökkenti és a kocsiálláspénzt, valamint a fekbért az év első feléhez viszonyítva 50 százalékkal csökkenti. Ezt a vállalást a jól megszervezett munkával július és augusztusban már túlteljesítették. A két hónapban összesen 9 ezer forintot fizettek ki kocsiálláspénz címén. De ugyanígy igyekeznek a többi vállalatok, a Textilművek, a Konzervgyár, de különösen a Szegedi Erőmű azon, hogy a súlyos költségeket csökkentsék. A Szegedi Erőmű nyilvántartási jegyzéket fektetett fel, mely a MAV, a Villamosvasút és a vállalat dolgozóinak munkáját tünteti fel a szállítással kapcsolatban. Ebben a nyilvántartásban rögzítve van minden egyes személy munkája, akik bármilyen vonatkozásban közreműködnek a vagonok tartózkodási idejét befolyásoló munkákban. Kezdve a vagonok érkezését jelentő MÁV forgalmistától, a vontató motorkezelőn keresztül a vagonok ki-, vagy berakását végző munkavállalókig. A Szegedi Erőmű az így tökéletesen ellenőrzött munkával feltétlen eléri a kocsi állás időnek legkisebbre valá csökkentését és ezzel természetesen a kocsiálláspénz csökkentését is. A Szegedi Villamosvasút az év első felében több mint húszezer forint büntetést fizetett ki azoknak a vagonok kocsiálláspénzének egy részéért, ahol megállapították a Villamosvasút munkájának hiányosságait, A szállíttató vállalatok tervszerűen törekednek arra, hogy az önköltségüket csökkentsék és az önköltség csökkentésen keresztül több és jebb árut adjanak a népgazdaságnak. A szegedi szállíttató vállalatoknak egyöntetűen az a véleményük, hogy saját, valamint a MAV hibái ellenére csak úgy oldható meg tökéletesen a vontatás kérdése, ha egy másik vontatót i» beállítanak. A Szegedi Villamosvasút vezetősége ebben a kérdésben két-három év óta egyhelyben topog. Pedig tudomásul kell venniök azt, hogy az új kormányprogramm a könnyűipar fejelesztésére nagy gondot fordít és ehhez a fejlődéshez a Villamosvasútnak is meg kell javítani a vontatási munkáját. Az eddig kifizetett büntetési összegekből bőségesen telt volna a második vontató üzemeltetésére. Sok bajtól, reklamációtői szabadult volna meg a Villamosvasút, nem beszélve arról, hogy az üzemek zavartalanabbul végezték volna szállítási munkájukat és így könnyebben jutott volna • a nyersanyag az üzemekbe és könnyebben jutna a szegedi üzemekben termelt készáru ls a továbbfeldolgozó üzemeknek, vagy közvetlen a fogyasztóknak. Haladéktalanul intézkedjenek az illetékesek. Barát János A szegedi dolgozó parasztok a beadás gyors teljesítésével segítik a kormányprogramm megvalósulását Az Örmény SZSZK ipari szövetkezeteinek dolgozói is egyre emelik a közszükségleti cikkek gyártását. A köztársaságban több, mint 20 ipari szövetkezeti vállalat létesül. Jerevánban befejeződik az új szö_ vőgyár, Leninakanban pedig a bútor- és cipőgyár építése. Gyilizsanban újjáépítik a bútorgyárat Alaverdban * közszolgáltatási kombinát épül. Jerevánban, Leninakanban, Arkikben, GyiÜzsanban művészi kidolgozású szőnyegeket készítenek. Az ipari szövetkezeti vállalatokban jelenleg kb. 230 féle gazdasági és háztartási cikket gyártanak. Be, vezették a különböző gyapjúszövetek tömeggyártását. A város élenjáró dolgozó pa_ rasztjai fetetoejitetet tartottak a tanácsházán, ahol megbeszélték a soronkövetkező feladatok végrehajtását. Az értekezleten értékel, ték azt í«, hogy az ő eddigi mun. kájuk mennyivel járult hozzá az árleszállításhoz. Ennek jegyébert elhatározták, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat, a szántástvetést, trágyázást és a kapások be. adását a minisztertanács liatároza_ tánailc meg-felelőén az elsők között teljesítik, hogy ezzel válaszoljanak az életszínvonal emelkedését jelentő árcsökkentésre. A parasztság megértette, hogy a minisztertanácsi határozatok a dol. gozó parasztok jobblétének érdeké, ben jölt létre- Az értekezleten megfogadták azt is, hogy a minisztertanácsi határozatok rájuk vonatkozó részét maradéktalanul végrehajtják. ígéretet tettek arra: is. hogy a burgonya beadást mielőbb teljesítik. A jelenlévő dolgozó parasztok ezután értékelték a tanács be_ gyűjtési oszlályának munkáját is és megállapították, hogy a munka nem ment elejétől végig zökkenő, mentcsen. Kezdetben a tanács dol. gozóinak munkájában te hibák rau. tatkoztak. A felvilágosításért hoz. zájuk forduló dolgozó parasztok a begyűjtési osztályon nem kapták meg minden esetben a kielégítő vúlnszt. Ez is jelentősen hátráltatta a beadás sikerét. A begyűjtési osztály dolgozód, a begyűjtési állandó bizottság és a versenybizottság tag. jai azonban javítottak munkáju_ kon. s a beadás maradéktalan teljesítése érdekében felvilágosító munkát végeztek a parasztság között. Ismertették a minisztertanácsi határozatokat a parasztság érdekében létrejött kedvezményeket. Ma már csaknem valamennyi dolgozó paraszt tudja, hogy a város beadási kötelezettsége a 10 százalékos kedvezmény folytán 950 mázsa kukoricával, 230 máz»a burgonyával és 270 mázsa napraforgóval kevesebb lett. Ez azt jelenti, hogy ha dolgozó parasztságunk a meg_ maradt 270 mázsa napraforgót sza badon beadja, akkor ennek ellenében 4590 liter olajat és 5400 kilogramm darát, vagy 4500 kilogramm szappant és 5400 kilogramm darát kap- De hasonló haszonnal jár az is, ha a szabadpiacon értékesíti a megmaradt 950 mázsa kukoricáját és 230 mázisa burgonyáját de. Ezen az értekezleten elmondották a dolgozó parasztok, hogy egyes területen és általában a begyűjtésben lemaradások mutatkoztak. Az értekezlet hasznos volt minden dol_ gozó paraszt számára és az értdkezT leten értékes felajánlásokat tettek a kormányprogramm mielőbbi megvalósulása érdekében. Karácsonyi János, Rókusi ff. 239. szám alatti dolgozó paraszt megfogadta, hogy burgonya és egyéb beadási kötelezettségének haladéktalanul eleget tesz. Példáját követte Várnagy Antalnés Petőfi Sándor-sugárút 23. szám atatti lakol is, aki az értekez. let után kerékpárra tette a beadásra ezánt burgonyát és azonnal át. adta a begyűjtő helyen. Kakuk Jánosné, Dorozsmaiját 115- szám alatti lakos i« megtette felajánlását és vállalását azóta már 45 becsületes dolgozó paraszttal együtt teljesítette. A dolgozó parasztokkal szemben azonban a kulákok mindenáron • ésleltetni akarják a kormánypro. gramm megvalósulását és ezért a begyűjtés szabótáláeával is igye. kezneíc lcárt okozni népgazdaságunknak. Király Andr?-, Tompautca 10. szám alatt lakó í ulák pék dául már elég régen felszedte burgonyáját é» mindeddig egyetlen szemet sem ado't be. Ezután a hasznos értekezlet után dolgozó parasztságunk egyre gyor_ sablian igyekszik eleget tenni (l bur. gonya beadáson túl, tej, tojás, baromfi ée élőállat beadásának, mert tudja, hogy a beadás időbeni tel. jesítésével .saját sorsát, szebb életit formálja. Nagy András, a Városi Tanács begyüj t/si osztályának előadója Holnap este Sirnándi József énekel a Carnjen előadásán A Szegedi Állami Nemzeti Színház a nyári szabadtéri előadások sorozatában szombaton este fél 8 órai kezdettel Bizet: Carmen című operáját mutatja be. E népszerű opera szombat esti előadásán Don Jósé szerepét Sirnándi József Kossuth-díjas, az Állami Operaház tagja énekli. Sirnándi Józsefet jól ismeri a szegedi közönség. A fiatal operaénekes Szegeden lépett fel először nagy énekes szerepekben és később mint az Állami Operaház tagja, kiváló alakításaiért a legnagyobb magyar kitüntetésben, Kossuth-díjban részesült. Szeged dolgozói nagy várakozással tekintenek Sirnándi József vendégszereplése elé. A Carmen előadását rossz idő esetén a színházban tartják meg,