Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-09 / 211. szám

7 SZERDA. 1953 .SZEPTEMBER ». „Hatvan évig csengett a szigorú és Igazságos hang, amely mindent és mindenkit leleplezett és csaknem annyit mesélt nekünk az orosz életről, mint rajta kívül az egész irodalom" — Irta Lenin Tolsztoj halálakor. Valóban, Lev Nikolájevics Tolsztoj élete és működése Oroszország történelmének •gyik legnagyobb legbonyolultabb és legellentmondásosabb korszakát fogja át: a fejlődés útját, amely * feudális Jobbágyrendszertől a kapitalizmus kibontakozásához és az orosz proletáriátus első hatalmas forradalmi megmozdulásához, az 1905-ös forradalomhoz vezetett. Az orosz élet legendáshírű krónikása 1828. szeptember 9-én született a jásznajapoljánai régi családi birtokon. Szülei korán meghalnak s ezután a rokonság gondoskodik arról, hogy a gyermek Tolsztoj megkapja azt a csillogó, felületes nagyvilági nevelést, amely akkor minden arisztokrata ifjú azámára kötelező. Kazáni egyetemi évei alatt Tolsztoj csakugyan a legjobb úton van afelé, hogy a nagyvilági társaság jólismert figurájává, a kor arisztokrata-ideáljává: kifogástalan modorú, elegáns, szellemes szalonhőssé — amint maga megfogalmazta — „comme il faut" emberré váljék. A fejlődésnek ez az útja azonban nemsokáig tart: Tolsztoj hamar megcsömörlik a tartalmatlan, üres szórakozásoktól s az egyetemet be sem fejezve vlszszavonul Jásznaja-Poljánába Jobbágyparsztjai közé, akikhez a gyermekkori emlékek és élmények felfeléledő szálai fűzik. Az ifjú rajongó új életcélt tűz ki maga elé — gazdasági reformokat akar végrehajtani birtokán, hogy megjavítsa jobbágyai életét. Ezek a naiv, a földesúr és a jobbágy közötti összeegyeztethetetlen ellentétről megfeledkező utópista kísérletek természetesen nem járhatnak eredménnyel: a parasztok gyanakodva és bizalmatlanul fordulnak szembe földesuruk emberbaráti terveivel, s Tolsztoj kiábrándulva a társadalmi reformátorságból az önművelésbe veti bele magát. Jásznaja-poljánai magányánnk ével alatt azonban állandóan az elégedetlenség kínozza: elégedetlenség a világgal és önmagával szemben. Tettre, tevékeny életre vágyik, meg akarja találni a helyét a világban. Ebből a vágyból fakad ez az elhatározása, hogy katonai szolgálatba lép. Végigverekszi a krimi háborút és ott szerepel Szevasztopol legendás hős védői között. Kbből aa időből, az 50-es évekből származnak első komoly írói próbálkozásai: „Gyermekkor", „Kamaszkor", „Ifjúság" című három elbeszélésből álló önéletrajzszerű triológiája. A három elbeszélés magánok Tolsztojnak életét, gondolatait, hangulatalt, élményeit tükrözi, — az ifjúkori nyugtalan keresgélés, belső fejlődés bonyolult útját. „Szevnsztopoli elbeszélései"-ben halhatatlan emléket állít az orosz katonának, az orosz nép hősi harcának, de ugyanakkor merészen ábrázolja a cári hadsereg arisztokrata tisztjeinek jellemtelen karrierizmusát is. A krími háború befejezése után Tolsztoj Péterváron él és közeli kapcsolatba kerül az akkori irodalmi élet vezéreivel, Nyekrászowal, Csernisevszkijvel. Maga ls dolgozik a forradalmi-demokrata írók haladószellemű lapjának, a „Kortárs"-nak. Két év múlva nagy utazást tesz Nyugat-Európán keresztül s a nyugati burzsoá társadalommal való megismerkedés új lépéssel viszi előre belső fejlődése útján. Újból érdeklődése központjába kerül az a probléma, amelyet már ifjúkorában is meg akart oldani: a földesúr és a jobbágy viszonyának kérdése. Mikor ismét visszatér Jásznaja-Poljánába, egyre erősebben foglalkoztatja a jobbágyrendszer igazságtalanságának s a jobbágyfelszabadításnak a gondolata A probléma megoldását azonban nem politikai-társadalmi, hánem erkölcsi és művelődési síkon látja: a jobbágyfelszabadítás kulcsának a nép felvilágosítását és művelését véli. A népművelés ügy* Válik ekkor Tolsztoj életének főfeladatává. 1863-ban tér vissza Ismét az Irodalmi tevékenységhez, — ekkor kezd dolgozni élete főművén, az orosz nép nagy nemzeti époszán: „Háború és béke" című grandiózus történelmi regényén. A regény témája Oroszország dicsőséges honvédő háborúja Napoleon ellen, főhőse maga az orosz nép. TolL. N. TOLSZTOJ sztoj megrázó erővel jeleníti meg a hazaszeretetnek ezt a hatalmas pátoszát, amely az egész orosz népet egységbe kovácsolta a külföldi hódítók ellen viselt harcban, hazája függetlenségéért és szabadságáért. A regényből világosan kiderül, hogy a világhódító Napoleon fölött aratott győzelem forrása a nép ereje s az Író meggyőzően állítja az olvasó elé azt az igazságot, hogy elkerülhetetlen és szükségszerű a hódító bukása, aki egy szabadságszerető nép leigázására törekszik. — A regény második problémaköre az akkori orosz társadalom egyre kegyetlenebbé váló konfliktusát öleli fel: a társadalom haladó része és a fennálló társadalmi berendezkedés között mutatkozó ellentmondást. A nemesi társadalom legjobbjai — Bollconszkij herceg és Pier Bezuchov — mélyen érzik az arisztokrata életforma ürességét, korlátoltságát, tarthatatlanságát s életük lényegében nem más, mint a kivezető út keresése abból a zsákutcából, amelybe a nemesi társadalmi rend vezeti őket. Szenvedélyes útkeresésük során mindketten a néphez jutnak el. Egy egyszerű orosz muzsik, Karatájev alakjában rajzolja meg Tolsztoj a maga új ideálját: a patriarchális viszonyok között élő parasztot, akinek hitvallása a megbocsátás, a nem-ellenkezés a rosszal szemben, a passzivitás s a jót-rosszat egyaránt "átfogó szeretet. Karatájev vezeti el Pler Bezuchovot ahhoz a meggyőződéshez, hogy az élet értelme a belső megtisztulás, az önmagával való megbékélés — A probléma megoldását Tolsztoj Ismét nem társadalmipolitikai, hanem erkölcsi síkon keresi és véli megtalálni. A feudális, majd a kibontakozó burzsoá társadalom kibékíthetetlen ellentételt az erkölcsi megtisztulás s a mindent megbocsátó szeretet hamis illúzióiban akarja feloldani. Innen erednek Tolsztoj filozófiájának s életművének kiáltó ellentmondásai. Lényegében ugyanezt a problématikát folytatja és mélyíti el következő nagy művében, a ©Karenina Anná«-ban. Két világ áll Itt egymással szemben: a nagyvárosi arisztokrácia csillogó, lélektelen, hiúságtól és becsvágytól mozgatott világa, amely pusztulásra ítél mindenkit, aki a boldogságot máshol keresi és kl akar törni kegyetlen törvényei közül. A másik világ Tolsztoj patriarchális eszményképe- a falusi magányba visszavonult földesúr békés világa, aki parasztjaival együtt dolgozik s a munkában, a családi életben s a belső megbékélésben találja meg boldogságát. Tolsztoj további írásaiban egyre erősödik és élesedik a kritika hangja a burzsoá-nemesi társadalommal szemben: nyiltan szembefordul a burzsoázia hazugságaival és képmutatásával, az önkényuralommal és az egyházzal, a kapitalista kizsákmányolással, az egész államberendezéssel, amely a földesú'ri-burzsoá rend szolgálatában áll s a nép elnyomására hivatott. ©Feltámadás* című regényében — pmelynek eszméje a 80—90-es évek növekvő forradalmi fellendülésének viszonyai között érett meg benne — lerántja a leplet a cári Oroszország egész államapparátusáról. Ebben a regényében éri el csúcspontját Tolsztoj kritikai realizmusa. — Tolsztoj szembefordulása az uralkodó államrenddel egyre nyíltabbá és nyíltabbá válik, azonban hallatlan népszerűsége miatt a cári kormány nem mer fellépni ellene. Csupán az egyházból átkozza ki a Szent Szinódus 1901-ben. Az 1905-ös forradalom leverése után következő kegyetlen reakció időszaka még élénkebb és elkeseredettebb tiltakozást vált ki Tolsztojból. ©Nem tudok hallgatni!* című cikkében merész hangon támadja a kormány elnyomó politikáját. Egyre erősödik benne a vágy, hogy külsőleg is szakítson a meggyülölt nemesi életformával s életmódjában is közelebb kerüljön a néphez. 1910-ben örökre elhagyja Jásznaja-Poljanát. A nyolcvankét éves Tolsztoj azonban az úton megbetegszik s az egyik állomáson tüdőgyulladásban meghal. TolmztoJ irodalmi műveinek jelentőségét misem mutatja jobban, mint az, hogy maga Lenin egész sor tanulmányban foglalkozott velük. Az író 80-ik születésnapjára írt cikkében ©az orosz forradalom tükrének* nevezi Tolsztojt és mélyreható elemzéssel mutatja meg alkotásainak pozitív és negatív vonásait. Tolsztoj tanai kétségkívül utópisztikusak és tartalmukat tekintve haladásellenesek, hiszen a társadalmi problémák megoldását a patriarchális paraszti életmódhoz való visszakanyarodásban és az erkölcsi tökéletesedésben látja — ugyanakkor azonban sok bennük a szocialista és a kritikai elem. Tolsztoj nagysága éppen műveinek ellentmondásosságában van, hiszen ezek az ellentmondások jellemezték azt az átmeneti korszakot, amelyben élt és működött. S azokat a bonyolult, szövevényes, ellentmondásokkal teli körülményeket, társadalmi viszonyokat, történelmi hagyományokat, amelyek meghatározták az orosz társadalom különbözö osztályainak és rétegeinek pszichológiáját a jobbágyfelszabadítástól a forradalomig eltelt időszakban, senki sem tudta olyan meggyőző erővel, olyan mély realizmussal ábrázolni, mint ő. „L. JV. Tolsztoj" című cikkében Lenin így ír róla: ©Zseniális müveiben, amelyeket több mint félszázados irodalmi működése alatt alkotott, főleg a régi, forradalomelőtti Oroszországot rajzolja, amely az 1861-es év után is megmaradt a félfeudalizmus állapotában, a falusi Oroszországot, a földesúr és a paraszt Oroszországát. Oroszország történelmi életének ezt a sávját rajzolva L. N. Tolsztoj munkáiban annyi nagy kérdést tudott felvetni, olyan művészi erőre tudott emelkedni, hogy művei az egyik első helyet foglalták el a világirodalomban*. HALÁSZ ELÖD katonai felsőbíróság ítélete imperialista kémek bűnügyében A katonai felsőbíróság ítéletet hozott Koltai László, Czajlik Alajos és Németh Lajos ügyében. Koltai László kulákszármazású volt malomtulajdonos kiszökött az országból, majd egy idegen imperialista hatalom kémszervezetének ügynökeként titokban újból visszatért Magyarországra. Itthon kémkedést folvtfttott és másokat is kémtevékenységbe szervezett be. Az ország területére való titkos behatolása alkalmával Koltai egy ^tárőrt lelőtt, egyet pedig megsebesített. Kémkedés mellett Koitál rendszeresen foglalkozott embercsempészéssel is. Koltaival együtt résztvettek a kémkedésben és az embercsempészésben Czallik Alaios volt horthysta főtisztviselő és Németh Lajos kulák. Ez utóbbi ugyancsak külföldre szökött s onnan kémfeladattal tért vissza Magyarországra. Elfogatásakor egy rendőrt pisztolylövéssel életveszélyesen, egyet pedig súlyosan megsebesített. A katonai felsőbíróság Koltai Lászlót, Czajlik Alajost és Németh Lajost kötéláltali halálbüntetésre ítélte. Az ítéletet az elítélteken végrehaitntták. (MTI) Üdvözlő táviratok a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Viko Cservenkov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Szófia A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az égés?, magyar nép nevében forró üdvözletemet küidöm a Bolgár Népköztársaság mai nagy nemzett ünnepe, a Szovjetunió által történt felszabadításának kilencedik évfordulója alkalmából. A magyar nép nagyra értékeli a testvéri bolgár nép építő munkájának kiváló eredményeit és szívből kíván neki további nagy sikereket. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke Georgi Damjanov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlése elnöksége elnökének, Boldóczkl János elvtárs, külügyminiszter pedig Mincso Nejcsev elvtársnak, a Dolgár Népköztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlő táviratot. Bulgária a szocializmus útján Kilenc evvel ezelőtt szabadult fel a bolgár nép A dicsőséges Szovjet Hadsereg 1944 szeptember 9-én szabadította fel a bolgár népet a hitlerista hordák és a hazai fasiszták elnyomása alól. Bulgária dolgozói a Bolgár Kommunista Párt vezetésével hosszú évek óta harcoltak már szabadságukért és fegyveres felkelésükkel segítették a felszabadító Szovjet Hadsereg diadalmas előrenyomulását. A felszabadulás napján megalakult népi kormány először is a hitleri Németország elleni felszabadító háborúra mozgósította a bolgár népet. A bolgár hadsereg a Jugoszlávia és Magyarország felszabadításáért vívott harcokban 32.000 halottat és sebesültet vesztett. A háború befejezése után a párt köré tömörült Hazafias Front irányításával megkezdődött az új, népi demokratikus állam megteremtése. Megszüntették a királyságot, gyökeresen átszervezték az államapparátust, végrehajtották az ipar, a bankok és a bányák államosítását és megvalósították a földreformot. A kétéves újjáépítési tervet a bolgár nép egy év és kilenc hónap alatt teljesítette, aztán hozzálátott első ötéves tervéhez, hogy lerakja az országban a szocializmus alapjait. Az első ötéves tervet három év és tíz hónap alatt teljesítették. Mit jelent ez? Nem egészen négy év alatt több, mint 700 ipari létesítményt építettek, vagy bővítettek ki. Felépült a V. I. Lenin kohómű, ahol az ország első Martin-kemencéje már olvasztja az acélt a gépgyárak számára, amelyeknek teljesítőképessége az 1939 évihez viszonyítva a kilencvenszeresére növekedett. 1952-ben a gépgyárak több, mint 130 olyan bonyolult gép gyártását kezdték meg, amelyeket azelőtt Bulgáriában nem gyártottak. Ezalatt az idő alatt az ország ipara négyszeresére, széntermelése két és félszeresére, az érctermelése pedig 4.3-szorosára növekedett. Azelőtt elképzelhetetlen lett volna Bulgáriában olyan hatalmas építkezés, mint a Sztálin vízierőmű. A 30 négyzetkilométer területű és több mint 70 méter mély mesterséges tó 57.400 hektár földet öntöz. A vizével táplált három erőmű 60.000 kilowattóra energiát ad. És egymásután létesülnek az erőművek a bolgár nép akaratából. Csupán a „Republika" erőmű — amely 1952-ben kezdte meg működését — több villanyáramot szolgáltat, mint a régi Bulgária valamennyi villanytelepe együttvéve. A szabad élet kilenc esztendeje alatt a bolgár faluban gyökeres változások mentek végbe. Az az alap, amelyre a parasztság új élete épült, a szövetkezeti gazdálkodás. A kommunista párt és a kormány irányításét és támogatását élvező szövetkezeti mozgalom hatalmas méreteket öltött. 2750 termelőszövetkezeti gazdaság alakult, amelyek az ország megművelhető földjeinek több, mint 60 százalékát ölelik fel. Bulgária 140 gép- és traktorállomása több, mint 12.000 traktorral és 1300 kombájnnal rendelkezik. A bolgár falu gyorsan gazdagszik és jóléte ts egyre emelkedik. A magas terméseredmények megerősítik a szövetkezeti tagok jövőbe vetett bizalmát és kulturált életet biztosítanak számukra. Hombáralk telve vannak a falu dolgozói régen elfelejtették, hogy mi fz éhség. A falvakban több, mint 41 ezer ház épült. A falvak többségébe már bevezették a villanyára* mot. A felszabadult Bulgária hatalmas eredményt ér el az oktatás, a műveltség elterjesztése terén ls. Sikerrel hajtják végre a Bolgár Alkotmányban előírt kötelező hétéves oktatási tervet. Már az első ötéves terv ével alatt 600 új elemit és algimnáziumot és 144 új, teljes középiskolát nyitottak meg. 61 esti algimnáziumban és 45 esti gimnáziumban 11.000 munkás és alkalmazott tanul, termelőmunkája ellátása mellett. A bolgár nép 1953 első napján megkezdte második ötéves tervének teljesítését. A bolgár nép elért sikereit a népi kormány helyes politikájának, a szovjet tapasztalatok helyes felhasználásának, valamint annak a segítségnek köszönheti, amelyet Bulgária ezen a téren ls kapott a Szovjetuniótól. E sikerek a bolgár kormány által követett békés politika eredményei és a bolgár nép és a kormány békeharcának legerősebb támaszai. Dolgozó népünk szívből kíván további sikereket a testvéri bolgár nép szocializmust építő munkájához. P. I. Szeptember 17 én kezdődik a II. Békekö csőn kötvényeinek harmadik sorsolcsa a Csepeli Sportcsarnokban A II. Békekölcsön kötvényeinek harmadik sorsolására szeptember 17-től 20-ig kerül sor a Csepeli Sportcsarnokban. Az ünnepélyes megnyitó szeptember 17-én, csütörtökön délután négy órakor lesz. Ezen a sorsoláson 93.166 darab 300 forintos nyereményt, 17.300 darab 500 forintos nyereményt, 5800 darab ezer forintos, 347 darab ötezer forintos, 117 darab 10 ezer forintos, 46 darab 25 ezer forintos, 23 darab 50 ezer forintos és egy darab százezer forintos nyereményt sorsolnak ki. A főnyereményt vasárnap délelőtt sorsolják, összesen tehá 116.800 darab nyeremény kerül kisorsolásra, több mint 47 millió forint értékben. Ezenkívül 70.200 kötvényt sorsolnak kl törlesztéssel több mint 14 millió forint értékben. Visszafizetésre kerül még 580 darab kamatozó kötvény, együttesen tehát újabb 187.580 kötvény kerül kisorsolásra 61,815.600 forint értékben. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Imre rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a londoni magyar követség vezetése alól és megbízta a prágai magyar követség vezetésével. Az Elnöki Tanács egyidejűleg felmentette Katona János rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert a stockholmi magyar követség vezetése alól és megbízta a londoni magyar követség vezetésével.