Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-30 / 229. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 Bács megye termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozóinak értekezlete Szovjet mezőgazdasági küldöttség érkezett Magyarországra A kisiparosság a békéért, hazánk felvirágoztatásáért harcol AZ MDP CSONGRÁD MEG Y E I n'j n l'ZOTTSÁGÁNAK LÁPJA IX ÉVF. 229. SZAM AltA 59 I II.I.EIt SZERDA. 1963. SZEPTEMBER 39. f ^ 4 haza jarára, a magad hasznára — jegyezz békekölcsönt Akármerre járunk a megyében, mindenfelé a párt politikáján alapuló kormányprogramm megvalósuló tényeivel találkozunk. Ezt mutatják Szegeden vagy Hódmezővásárhelyen a házakat körülfogó építőállványok, ezt tükrözik az üzletek kirakataiban az „Árleszállítás" feliratok, ezt a mozilátogatók számának nagyarányú növekedése, a dolgozók vidám, bizakodó tekintete. Az eddig megjelent kormányintézkedések mindegyike közvetlenül, azonnal javítja a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, — az egész dolgozó nép életviszonyait. Különösen jelentősek azonban azok az intézkedések, amelyek a mezőgazdasági termelés fellendítését célozzák, a termelőszövetkezeti tagokat és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat segítik. Csupán a gépállomási munkadíjak csökkentése révén Csongrád megyében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok 12.830 mázsa, a termelőszövetkezetek pedig 11.554 mázsa búzával kevesebbet fizetnek ki a gépállomásoknak. Különösen nagyjelentőségűek a jövőre nézve azok az irányelvek, amelyeket a párt Központi Vezetősége javasol az új begyűjtési rendszerrel kapcsolatban. E javaslat szerint 1954-ben a termelőszövetkezeteknek 25, az egyénileg gazdálkodóknak 10 százalékkal csökkentik gabonabeadási kötelezettségeiket. * Mit jelent ez a dolgozó parasztság számára ? Azt, hogy minden eddiginél jobban érdeke, hogy többet termeljen, hiszen ezáltal többet vihet a szabadpiacra és könyebben teljesítheti az állam iránti kötelezettségét. Egész népünk számára pedig azt jelenti, hogy a lakosság több élelmiszerhez jut, könnyűiparunk pedig több mezőgazdasági nyersanyaghoz. így tehát a parasztságnak nyújtott nagyarányú kedvezmény a munkásosztály és egész népünk életszínvonalát is emeli. Dolgozó népünk életszínvonalának további emelése mindenekelőtt attól függ, hogy időben és elegendő területen végezzük-e el az őszi szántást és vetést. Csongrád megyében ebből a szempontból súlyos az elmaradás. Már lejárt az árpavetés határideje, de a vetési tervnek kicsiny százalékát teljesítettük. A gépállomások a megyében az összes őszi talajmunkáknak mindössze 21 százalékát végezték el. Nyilvánvaló tehát, hogy népünk jólétének további emelése, a jövő évi még bőségesebb kenyérellátás érdekében egy percet sem mulaszthatunk. Minden erőt az őszi kapások betakarítására, a szántásra és vetésre kell mozgósítanunk. Az időjárás rendkívül kedvelő és a munkát az idő javával kell elvégeznünk. Dolgozó parasztságunk kormányunk programmja alapján biztonságban gazdálkodhat, tervezhet, munkájához messzemenő támogatást kap. Csongrád megyében sincsenek kevésbbé szorgalmas dolgozó parasztok, mint Vas-, Zala-, vagy Győr-megyében — az őszi szántás, vétésben élenjáró megyékben —, minden csupán aZori múlik, hogy a dolgozó parasztság Csongrád megyében is felismerje: legsajátosabb egyéni érdeke, hogy időben lekerüljön a földekről az őszi termény és gyorsan földbe kerüljön a rozs-, árpa- és búzavetőmag. Minden dolgozó előtt ismeretes, hogy a párt és a kormány az egyéni parasztgazdaságok támogatását meghaladóan gondoskodik a termelőszövetkezeti mozgalom megsegítéséről. Az állam által nyújtott számos segítség azonban önmagában még nem teszi virágzóvá a termelőszövetkezeteket, jómódúvá a szövetkezeti parasztságot. Ehhez minden termelőszövetkezeti paraszt jó munkája is szükséges. Elsősorban is a jövő évi még magasabb jövedelem megalapozása — az időben végzett őszi szántás és vetés. A „ki mint vet — úgy arat!" — közmondást a paraszti tapasztalat és a mezőgazdasági tudomány egyaránt igazolja. A korai őszi vetés, az időben végzett mélyszántás mázsákkal növeli meg a gabona termésátlagát. Ez azt jelenti, hogy az állam által 25 százalékkal csökkentett gabonabeadás után jövőre még jelentősebb mennyiségű terményt értékesíthetnek szabadpiacon a szövetkezetek tagjai, nagyobb jövedelemhez jutnak, jobban élnek. Mindez azt mutatja, hogy a párt politikájának, a kormány programmjának megvalósításához, egész dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez megyénk dolgozói elsősorban jó munkájukkal járulhatnak hozzá. De nemcsak ezzel. A kormány által kibocsátott negyedik békekölcsön jegyzése lehetővé teszi megyénk minden lakója számára, hogy anyagilag is hozzájáruljon saját jóléte emeléséhez. A munkások és alkalmazottak körében a jegyzés félhavi keresetük alapján történik. A kölcsönjegyeztetőknek, vállalatoknak, intézményeknek és pénzügyi szerveknek nem szabad félhavi keresetnél magasabb összegű jegyzést elfogadni. A kölcsön jegyzésénél az önkéntességet szigorúan be kell tartani. Az új államkölcsön az előbbi kölcsönökhöz hasonlóan nyereménykötvények formájában kerül kibocsátásra. A jegyzett kölcsön összegét a munkások és alkalmazottak a mult évekhez hasonlóan 10 hónap alatt törleszthetik. A kötvény összegét 20 év alatt fizeti vissza az állam. Minden harmadik kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A falusi lakosság körében a kölcsönjegyzéseket, — szigorú önkéntesség elve alapján, — a helyi tanácsok fogadják el. A tanácsok által gyűjtött és kifizetett jegyzések után 20 százalék illeti meg a tanácsokat. Ezt az összeget minden helyi tanács szabadon felhasználhatja szociális és kulturális beruházásokra. Az eddig jegyzett állami kölcsönök nemcsak egész népünk életét teszik szebbé, jobbá, de a jegyzett kölcsön minden forintját vissza is fizeti az állam, — sokszor jelentős nyereményekkel együtt. Gábor Kálmán üllési dolgozó félkötvénye a 100 ezer forintos főnyereményt nyerte. Az eddig kibocsátott kötvények törlesztésére, illetve nyeremények formájában kormányunk eddig összesen 782 millió forintot fizetett ki a kölcsönt jegyzőknek. Kevés olyan üzem vagy község van, ahol ne lennének olyan kölcsönjegyzők, akik az eddigi húzások során pénzüket már visszanyerték, vagy ennél nagyobb összeget is. A békekölcsönjegyzés népszavazás pártunknak és kőrmánvunknak a népjólét megvalósítását célzó politikája mellett. Aki békekölcsönt jegyez, kifejezi eltökélt szándékát, hogy a párt politikáját, a kormány programmját teljes erejéből támogatja; kifejezi azt a szándékát, hogy jó hazafihoz méltóan kiveszi részét hazánk békés alkotó munkájából. Ne legyen tehát Csongrád megyében egyetlen olyan becsületes dolgozó sem, aki a haza felvirágoztatása, saját jóléte emelése érdekében ne jegyezne békekölcsönt. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának felhívása a Negyedik Békekölcsön jegyzésére Magyarország Dolgozó Népéhez! Felszabadult népünk alkotó ereje gyökeresen megváltoztatta országunk arculatát. A termelésben elért nagy eredményeink gazdagabbá tettek hazánkat, megerősítettek ncpi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé hanem fejlett ipari ország. Eredményeinket a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájának köszönhetjük. A szocializmus építésének programmja nemcsak a jövő ragyogó távlatait nyitotta meg népünk előtt, eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthessük. A kormány programmjának megvalósítása egész népünk osztatlan elismerését váltja ki és fokoz/a népünk munkalendületót. Azok az intézkedések, amelyek több mint tízezer fogyasztási cikk árának leszállításában, az áruk minőségének javításában jelentkeznek, amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a mezőgazdasági lakosságnak, amelyek a lakásépítés programmját valósítják meg, népünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a többezer millió forint, amelyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsüujegyzéssel bocsátott eddig az állam rendelkezésére. A kormányprogrammja is bizonyítéka annak, hogy az államkölcsönök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyeknek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatározta, hogy ebben az évben is áilamkölcsönt bocsát ki. Az új államkölcsön, a Negyedik Békekölcsön, 1953 október 1-én ezermillió forint öszszegben kerül kibocsátásra. A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is, hogy ebben az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az új államköicsönt pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják: a könnyűipar s az élei* miszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győződve arról, hogy felhívása az egész magyar nép körében, városban és falun egyaránt, lelkes visszhangra talál. A Negyedik Békekölcsön népünk anyagi és kulturális felemelkedését szolgálja, még szorosabb egységbe kovácsolja, új nagy győzelmekre lelkesíti népünket. A Negyedik Békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítik, hogy több és jobb fogyasztási cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújtsanak boldog otthont dolgozóinknak, új mezőgazdasági gépek, több műtrágya, korszerűbb agrotechnika, dúsabb termeléssel tegye gazdagabbá népünk életét. Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1953 szeptember 30. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A pénzügyminiszter közleménye a Negyedik Békekölcsön kibocsátási feltételeiről 1. A Negyedik Békekölcsön 1953 október 1-én kerü! kibocsátásra. A visszafizetés időtartama 20 év, azaz 1973 október l-ig minden kötvény visszafizetésre kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön szaz millió Ft-os osztályokra tagozódik. < Minden osztály 20 ezer sorozatból áll. Egy-egy osztály kötvényeinek "sorozatszáma* 20.001-től 40.000-ig, egy-egy sorozaton belül a kötvények »száma* 01-től 50-ig terjed. 4. A kölcsön száz forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek öszszevont kötvények 200 és 500 forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt daiab száz forintos kötvénynek felelnek meg. Az összevont kötvényeknek öt, illetőleg ket "száma* van. Az összevont kötvények az azon feltüntetett "számoknak megfelelő öt, illetőleg két nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre cső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. A nyeremények összege évi öt százalékos kamatozásnak felel meg. A nyereményekből 20 százalék nyereményillcték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: a 100 ezer forintos főnyeremény, az 50 ezer, 25 ezer, 10 ezer, 5 ezer, ezer, 500, 200 forintos nyeremények, melyek a száz forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névérétékét is. 6. A nyeremények kifizetése 1954 október l-től minden év április és október első napján esedékes. A | 7. Az egyes nyereménysorsolások kölcsön 20 éves időtartama alatt | alkalmával minden 100 millió Ft minden esedékesség előtt kell nyc-. névértékű osztályra a következő remény sorsolást tartani. I nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű köt. Egy sorsolás vényre eső nyeremény, alka|máya| beleértve.a névértékét is drb 50.000 Ft 25.000 Ft 2 10.000 Ft 43.5G7 A nyeremények száma összesen: 7.850 db A nyeremények forintösszege: 2,481.400 Ft Kisorsolásra keril|ö nyeremények mennyisége ax öss'es sorsolás alka|máva| drb 39 78 249.873 Ezenkívül minden sorsoláson van még egy db százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel kl nem sorsolt kötvények 1958 október l-től 1973 október l-ig terjedő 15 év alatt névértékben kerülnek kisorsolásra. 306.150 db 96,774.600 Ft 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1976. október l-ig lehet beváltani. E határidő után a még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt nem lehet már kifizetni (MTI) Megjavul a borotvapengék minősége Panaszos levelek sokasága érkezett néhány hónappal ezelőtt a Finom-Acélárugyár vezetőségéhez. A borotvapengék rossz minősége komoly fejtörést okozott a gyár vezetőségének. A műszakiak az élenjáró dolgozókkal karöltve új módszereket dolgoztak ki. Eddig a pengéket köszörülés előtt ellenállásos kemencében edzették, majd vízzel lehűtötték. Ezzel a módszerrel nem kapták meg mindig a megfelelő élt. Nemrégein a borotvapengék készítésénél bevezették a mélyhütést. Mínusz 70 fokra hűtik le az anyagot és ezáltal az keményebb lesz és a penge éle nehezebben csorbul ki. Kiváló minőségű kályhák és tűzhelyek kerülnek rövidesen forgalomba Az idol télen nem losz hiány vaskályhákban. Az eddig gyártott sima, fekete öntöttvas kályhák mellett jobb kivitelű kályhák is forgalomba kerülnek. Ezeknél a kályháknál az öntött alkatrészeket részben nikkelezik, részben zománcozzák, Rövidesen a szobb kivitelű tűzhelyek gyártását is megkezdik. Most — mivel az árleszáiiitás a tűzhelyeket is érintette, — megnövekedett a kereslet. A nikkelezett, zománcozott, színes virágminlás tűzhelyeket még ebben az évben íorkalomba hozzák. Három betegség ellen véd Szeptember végén kezdik meg az egész ország területén oz először oltott esseseanő kombinált védőol'táőát différia, szamártourut és teta_ nusz ellen. A kombinát védőoltást már az elmúlt évben is eredményesen alkalmazták, de akkor még csaik difii* új kombinált védőoltás téria és 6zamárhurut ellen volt kombinált oltóanyag1. A tudományos kutatások és az olfóanijtaiglermelés fejlődése most/ már lehetővé teszi, hogy egy védőoltással egyszerre háromféle megbetegedés ellen nyújtásnál: védettséget a kisgyermeIxk számára.