Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-18 / 193. szám

SZOMBAT, 1953. AUGUSZTUS 18. 3 A munkafegyelem megszilárdításával, kimagasló termelési eredményekkel készülnek augusztus 20-ra a Szegedi Kéziszerszámgyár ban Részegen, ziláltan, reggel hat Óra helyett hét órakor rontott be a gyárba Tóth K. Péter, két nappal az Alkotmány-műszak kezdete előtt. — Maga be van rúgva — tartotta vissza a portás. — Mit vacakolnak, velem? — tnondott^ akadozva, borgőzös hanson, eltolva maga elől a portást. Az hiába próbálta visszatartani. Magyarázta, hogy ilyen állapotban nem dolgozhat, ez súlyos fegyelem sértés. Tóth K. Péter mégis lement az üzemfenntartó műhelybe. <— Tudok én dolgozni — próbált hencegni, de alig állt a lábán. — Vasesztergályos létedre igy akarsz a géphez állni? — szóltak rá munkatársai, — Szégyelheted magad! Nagy huza-vona után aztán elment. A gyár munkásai felháborodottan tárgyalták az esetet. — Az ilyen emberek akadályozzák a munkát! — hangzott több felől a műhelyekben, Nem tflrjök, hogy megbontsa a fegyelmet! Mór nem az első eset! Bánjanak el vele a legszigorúbban! — követelték a munkások. Tóthot erre szabadságolták, de még véglegesen nem döntöttek ügyében. A ,.zivatar" elmúlt. Hétfőn reggel ünnepélyes röpgyűlés után megkezdődött az Alkotmány-műszak. A kovács- és az edzőműhelyben, a csiszolóban, a szerelőműhelyben, mindenütt igyekeztek a dolgozók, feliratok hirdették az ünnep közeledtét. A falitáblákra egyre emelkedő százalékokat írtak. Ugy látszott, megy minden rendben, különösebb zökkenő mélkül. A kellő felvilágosító munka azonban hiányzott. Egyes dolgozók hanyagsága, a munkafegyelmet súlyosan sértők ismét megzavarták a lelkes hangulatot. Az edzőműhelyben Jójárt Lajos fiatal kőművesnek az volt a feladata, hogy egy nyílást vágjon a munkaterem falába, oda ajtót állítson be, hogy az edzés után a félkész áruk továbbítását megrövidítsék. Ezt gyorsan meg kellett volna csinálnia. Azonban már napok teltek el, de még mindig csak a nyílást vágta. •—i Jójárt elvtárs már megint nagyon lassan halad — figyelmeztette Pántya József, a MEO vezetője. <— Már régen kész kellett volna lennie, tudja nagyon jól, hogy sürgős a munka, az Alkotmány-műszak sikerét ezzel is segítjük. — Ha maga gyorsabban tudja, csinálja, — felelte Jójárt fölényesen. A válaszból az érződött, hogy Jójárt Lajos jól megtanulta, mi a joga: időbérben ledolgozza a nyolc órát. A kötelességét azonban nem tudta. Azt még nem magyarázták meg neki kellően és nem tudták meggyőzni arról, hogy mit kell 8 óra alatt elvégeznie. Csak csütörtökön lett készen, 56 óráig, több, mint egy hétig tartott, míg az ajtót beállította. Amikor a sorozatos munkahalogatásáért figyelmeztették, kijelentette, hogy Öt ez nem érdekli. Elbocsátották állásából. A szerelőműhelyben is akadt egy dolgozó, aki hanyagul végezte munkáját: Nyiri László hegesztő. Hiába figyelmeztette Szögi János, a művezetője. — Rossz, amit csinál. így eltörik a fogó. Értse meg, ne legyen hanyag. Vigyázzon nagyon a hegesztésnél. De ő nem törődött vele. A különböző típusú fogók pótlapjainak hegesztését felületesen végezte, azért, hogy a könnyű munkával több legyen a keresete. Keresztes Mihály — a másik hegesztő — sokkal jobb minőségű munkát végez. Az ő munkájában is van még javítani való, de szinte selejtmentesen dolgozik és nagyobb a teljesítménye, mint Nyírinek, akinél a selejt egyre szaporodott. Egymásután küldték vissza a csiszolóból a fogókat, amelyek közül több el is törött Nyiri Hegesztése utón. — így nem tudunk haladni! Mi teljesíteni akarjuk felajánlásunkat! — üzenték. A művezető nem engedte tovább hegeszteni, elhelyezték munkaköréből. A joggal felháborodott munkások röpgyűlésen bélyegezték meg a fegyelemsértőket. Meg is jegyezte Rácz Ferenc, aki a vizescsiszolóban dolgozik és a kapu bejáratánál, a dícsérőtáblán ott díszlik neve mellett a 208 százalék: — Vannak, akik azt hiszik, hogy eltörölték a pénzbüntetést, most már nem kell igyekezni, s azt csinálhatnak, amit akarnak. Az ország dolgozóit látjuk el kéziszerszámmal és egyre inkább éreznünk kell a jó munka iránti kötelességet. Tizenharmadikáig az üzem havi tervét 40 százalékra teljesítette. Hiányzott a csapszegvógóhoz a vágóéi nyersanyaga, nem tudtak ebből készárut csinálni. Csáka Gyula, az anyagbeszerző ment fel érte Budapestre. Az anyagot meg is kapta, s azonnal szerette volna vinni haza Szegedre. Néphadseregünk egyik Szegedre induló kocsija sietett segítségére. — A felajánlásuk, a terv győzelméért, — mondotta vidáman a barnaképű soffőr. Külön engedélyt kértek, hogy „civil holmit" szállíthassanak. Pénteken este 8 órakor már ott volt az üzemben az anyag. A délutáni műszakban SZép Lajos, a kovácsműhely művezetője volt benn. Azonnal kiadta a feladatot: — Hozzákezdünk a megmunkálásához. Kajári József, a vágóéi készítéséhez érkezett lemezekből 64 darabot sajtolt ki este 10 óráig. Mindjárt ki is egyengették, majd lágyították, s reggel 6 órakor már hozzá kezdhettek a vágóéi lemezek csiszolásához. Szombaton 32 darab csapszegvágó már készen volt. Szépen haladtak előre a terv teljesítésével. Ugyanakkor az Alkotmány-műszak első hetének értékelésénél kiderült, hogy — az előző dekáddal ellentétben — a csiszoló üzemrész győzött a szerelő műhellyel folyó versenyben 135 százalékos eredményével. Persze a szerelőműhely 120 százaléka is nagyon komoly teljesítmény, A csiszolók nem véletlenül érték el ezt a kiváló eredményt. Még az Alkotmány-műszak előtt, a két ifjúmunkás brigád, a „Bobrov" tagjai: Apró Jenő, Pigniczki Ferenc, Dékány László, Csamangó Ferenc, mind sportolók, és a híres szovjet sportolóról nevezték el brigádjukat — és az „Ifjú Gárda", amelynek Fazekas Vera DISZ titkár a vezetője, elhatározták, hogy bekapcsolódnak a „Péntek mozgalom"-ba. Az elmúlt héten a két brigád közötti versenyből a „Bobrov"-brigód került ki győztesen. Hat nap alatt 11 nap munkáját végezték el, 184 százalékos átlagot értek eh Az „Ifjú Gárda" pedig 135-öt, —- csütörtökön teljesítették a heti tervüket. A Szegedi Kéziszerszámgyár szorgalmas, becsületes, munkásai, kimagasló teljesítményekkel készülnek Alkotmányunk ünnepére, s készen állnak arra, hogy n versenyt augusztus 20-a után is töretlen lendülettel folytassák. Markovits Tibor A nép alkotmánya Auguszfus 20-ra befejeződik három egyetemi diákotthon rendbehozása Mért kél Kél és ismét írt lesznek Szegeden a vidékről érkező tanulni vágyó, tanulni akaró fiatalok. Itf lesznek a szegedi egyetemek és a főiskola hallgatói, hogy új lendületei, kipihenten lássanak hozzá a tanuláshoz. Az ország különböző vidékéről jönnek a diákok. Megkezdődik az 1933—54-es tanév. Egyetemistáink minden gond nélkül. nyugodtan tanulhatnak az idén: jól felszerelt, kibővített tanszékek, intézetek, új, szép és a végi rendbehozott diákotthonok várják a tanulókat. A Tudományegyetem és a Főiskola az 195S—54-es tanévben 1500, az Orvostudománifi Egyetem 250 hallgatót helyez el a diákotthonokba. Az új hallgatók is ismerik már a diákotthonokat. A jelentkezéskor barátaiktól sok szépet és jól hallottak a diákotthonokról. Valameny•ttyien diákotthonban szeretnének lakni. A Bölcsészkarra felvett 310 hallgató kérte felvételét diákotthon, ba is. Sárközi elvlárs diákotthoni előadó áldozatosan dolgozik, hogy szeptember elsejére szép, tiszta, szobák fogadják a diákotthonokban az új évet megkezdő diákokat. Most, a nyári hónapokban hozzák rendbe u diákotthonokat. Nagy gonddal, rendezik be az új diákotthont a Tolbuchin.út 43. szám alatt is. A bejárat fölött még a következő feliről áll: ,,A Munkaerő Tartalékok Hivatala 60O. sz. Ipari Tanuló Int ízet. Fiúotthon". Most történik az átadás. Egyik fo lyosón még az MTH bútora van, a másikon már a diákollhon új felszerelése. '430 személy részére érkezett új felszerelés. — Az a haj — mondjas Király Sándor elvtárs, a József Attila Diákotthon portása, aki több társával nagy szekrényt emel fel az autóra —, hogy a~ ágymagaeitók 35 százaléka használhatatlan, selejt. Alkotmányunk ünnepének tisztele. lére telt felajánlásuk teljesítését ez azonban nem akadályozza. Augusztus 20-ra kész lesznek a diák* otthon rendbehozásával. Még most nagy a felfordulás, a folyosókon meszesruhás emberek jönnek-mennek, mészszag terjeng, folyik a meszelés, A. ragyogó fe. hérfalú folyosókon, vidám aszszonyok tisztítják az ablakoka*, már ők is nagyon várják, hogy a nyári csendességet felváltsa a vidám nevetés, kacagás. Az alagsor, ban szép, nagy zuhanyozó: 24 fiatal fürödhet itt egyszerre. Itt van még a nagy, tágas étterem. 'A magasföldszinten lesz az orvosi rendelő és a betegszoba. A II. emeleten már be is fejeződlek a munkák. A szobában vakító fehér falak, ragyog minden a tisztaságtól. A legtöbb szobában nyolc ágy várja gazdáját. — Nyolc diák egy szobában, valóságos kis család — magyarázza Sárközi elvtárs. A tanuló: tágas, nagy szoba, hófehér falakkal. Öröm lesz itt tanulni. A többi diákotthonban is lelkes munka folyik. Három diákotthon augusztus 20-ára már teljesen rend. lehozva várja az új tanév diákjait. Tanitónőképsös lányok a fíarattyosi Állami Gazdaságban A szegedi tanítónőképző tanulói közül húsz |ány dolgozik most nyáron a Barat|yosi Állami Gazdaságban. Dr. Szabó Tibor e'v(árs, az iskola iqazqatója büszkén és szeretettel beszél róluk: — Már három hete dolgoznak tanulóink a gazdaságban. Az első hét végén büszkén számoltak be eredményükről. Gyapotkacsolásban 150 százalékos átlagteljesítményt értek el. Az elmúlt héten, a "Fiatal lányok napján*, meglátogattam őket, hogy jó munkájukról meggyőződjem, hogy köszöntsem fiatal tanulólányainkat, akik nemcsak a tanulásból, de a termelő munkából is példásan veszik ki részüket. Munkájukat ugyancsak a Világifjúsági Találkozó tiszteletére ajánlották fel. Mikor szállásuk, az újonnan épült munkásház felé haladtam, arra gondoltam, hogy talán valaki ott is lesz közülük, gyengélkedik. A következő percben örömmel hallottam, hogy ottlétük óta senki sem maradt el egy órára sem a munkából, valamennyien példásan dolgoznak és viselkednek. Szállásukon rend, tisztaság uralkodott és a párttitkár elvtárs, a brigádvezető és ^ belső dolgozók egyaránt igen meg vannak elégedve munkájukkal. Nemsokára énekelve meg is jelent a három brigád, Ábrahám Rozália, Herczegh Katalin és Nemes Ilona brigádja, köztük Szaniszló Aranka, aki a gazdaság dolgozóinak egyöntetű megállapítása szerint tanulóink sztahánovistája, mindig az élen jár, biztatja a többit. De a többi sem hagyja magát, vállalt munkáját becsülettel és jó eredménnyel teljesíti. Büszkén számoltak be eredményeikről és megfogadták, hogy továbbra is helyt fognak állni, különösen most, Alkotmányunk ünnepe előtt. Az iskolaév megkezdésekor az iskola stúdiójában beszámolnak a boldog és eredményes barattyosi hetekről. — Büszkén tekintek tanulóifjúságunk szép termelési eredményeire és biztos vagyok abban, hogy a nyári termelőmunka eredményei új lendületet adnak tanulásuknak is, a DISZ-szervezet majd fokozottabban és eredményesebben veszi ki részét az oktatásnevelés munkájában és ezzel nagy ilépéssel haladunk előre a szocia4 lista nevelők kialakításában, " nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunlcat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagylökések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demo. kratikus fejlődés útját" — állapítja meg a Magyar Népközt árseság Alkotmányának bevezetése. Amint kilenc éves fejlődésünk hizouyitja. élni tudtunk a felszabadulás adtai lehetőségekkel, a szabadsággal- Ne. héz harcok árán kiszorítottuk a volt uralkodó osztályok maradványait a háta lóimból, viasza vortük a nemzetközi reakció és belső ellenség támadásait; harcoltunk és harcolunk mindenfajta kizsákmányoló elemek, s azok ügynökei, a kémek, hazaárulók ellen. E harcok soriul és eredményeként vehette kezébe <. hatalmat a magyar dolgozó nép. 3 teremthette meg pátiunk vezetésével szocializmust építő államát. A felszabadulás elő' t a tőkések és nagybirtokosok kezében volt a hatalom: a munkások sorsát a nyoimer, üldöztetés, hajcsárok zsnrnokoskodása. a munkanélküliség jellemezte. A falu legsötétebb tudatlanságban. elmaradottságba n, nyomorban éH. A magyar paraszt iga. jvonó módjára dolgozott hajnalitól /napestig a botosispánok felügyeI leie mellett, a csendőrök terrorjaitól megfélemlítve. A régi Mugyar' ország elmaradolt ország volt, az amerikai, angol és német imperialisták gyarmata, de az ország urai .ezzel mitsetm törődte!:, sőt uralmuk fenntartása érdekében egymásra uszították, főbrevesoctíék a dolgozó tömegeiket. "C1 zeke! az állapotokat akarták visszaállítani a felszabadulás után Nagy Ferencék, Rajkék, Grő«.zék és bandáik, akik a magyar nép szabadságára, függetlenségire támadlak. Kísérleteik azonban kudarcba fulladtak, mert országunk végérvényesen a magyaT dolgozó népé lett; s törvénybe iktatta, hogy megvédi hazánk függetlenségét fa méltóságát minden imperialista támadással szemben. A Magyar Népköztársaság ,,... védi a magyar dolgozó nép szabadságát és halai, mát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen .. A szocLalirtwus építése terén élért sikereink, a hatalmin visszaállítására törekvő külső és belső ellenség felett aratott győzelmeink lehetővé és szükségessé tették, hogy ezeket az eredményeket törvényben rögzítsük s ezzel is meghatároz, zuk éfl biztosítsuk továbbhaladásunk útját. Pártunk iránymutatásai alapján így jött léire 1949. augusztusában államunk alaptörvénye, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Az Alkotmány, az alaptörvény kifejezi az illető állam társadalmi, gazdasági és állami rendjét, rögzíti az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, tehát abban kifejezésre kell jutnia az illető állam jellemző sajátosságainak. A szocialista államok — a Szovjetunió és a népi demokráciák — alkotmányaikban maradéktalanul tükröződnek is ezen áliaimok sajátosságai, vi lú gosán kifejezésre jut az illető államban lévő osztályoknak az állam vezetésében elfoglalt helye, az osztályok kölcsönös viszonya. A mi Alkotmányunk is félreérthetetlenül kimondja: „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama... A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé..." A mi Alkotmányunk is meghatározza a gazdasági rend alapját. Meghatiároraa az államhatalmi, államigazgatási ezervek, bíród és ügyészi szervek, az egész államapparátus felépítését, lerögzíti az állampolgárok jogait és kötelességeit, ugyanakkor gondoskodik a jogok gyakorlásának anyagi feltételeiről. TI ár a lmrzsoá állaim alkolmánya is az álltam társadalmi, gazdasági és állami rendjét írja körül és az állampolgárok kötelességei melleit azok jogait is kinyilatkoztatja, mégsem tükrözi az illető államokat ténylegesen jellemző vo. násókat. A burzsoázia arra törekszik, hogy éfceplszze államának valódi osztálytartalmát, s azt mint „osztályok felett álló" intézményt tüntesse fei. A burzsoá alkotmány a tőkés magántulajdon védelmét szolgálja, a ki zsákmányolás korlátlan lehetőségét igyekszik biztosítani. A burzsoá alkotmányokban olvashatunk az állampolgárok jogairól is, mely őket „nemre és bőrük színére való tekintet nélkül" megilleti. Ezek a jogok azonban a burzsoá államban csak papíron maradna*, illetve csak a kiváltságosakat illetik meg. Mit jelent a munkásosztály számára a sajtószabadság papír és nyomda nélkül, mit jelent a francia, o'asz, amerikai munkásoknak a gyülekezési szalradság a rendőr, os.'tagok, fasiszta alakulatok ellenőrzése. a lelkiismereti szabadság az Amexikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság gyalázatos működése mellett? A négerlincselésék .sem azt bizonyítják, hogy a gyakor. latban is megvalósulna az amerikai alkotmány! A szocialista állam alkotmányának nincs szüksége arra, hogy cl-1 hallgassa a meglévő osztályerővi. szonyokat, nyiRan kifejezésre jut. tatja, hogy a dolgozó néip érdekeit képviseli. A mi Alkotmányunk is a doigow nép által elért eredményeket bástyázza körül, a dolgozók érdekeit védi. Magán viseli a szocialista alkotmányok jellemvonásait, figyidembevéve Sztálin elvtára útmutatását: „Az alkotmányt nen% szabad összetéveszteni a programmal ... Amíg a programm arról beszél, ami még nincs meg, amit még el kell érni és ki kell harcolni, adáig az alkotmánynak arról kell beszélnie, ami már meg van, amit már most, a jelenben elértünk és kiharcoltunk. A programm főleg a jövőre vona'Kosik, az alkotmány « jelenre.,, Természetesen ugyanakkor, amikor Alkotmányunk az ország gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki, „ ... helyen, ként, a már elért eredmények csoportosításából önként adódik bizo» nyos utalás a jövő fejlődésére, mint ahogy « fiatal fa is sejteti. hová veti árnyékát, ha kiterebé. lyesedikPéldául „a Népköztársaság megvalósítani törekszik a szo* cializmus elvét; mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája sze* rint." Alkotmányunk — mint a többi szocialista alkotmány — államunk rületén élő minden nemzetiség szá. mára biztosítja az anyanyelvén való oktatást és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét; menedék, jogo* «d azoknak az idegen állama polgároknak, akiket demokratikus magatartásukért üldöznek. Alkot, niányunk „kihangsúlyozza a haladót nemzetközi összefüggéseit és ezért őszintén nemzetközi, internaciona* lista". Czocialistá államunk alkottná^ nva hat ározol tan leszögezi az állampolgárok jogait és kötelességeit. A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot, a dolgozóknak a pihenéshez és üdüléshez való jogát, a művelődéshez való jogot, a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát, a szólásszabadságok a sajtó éts gyülekezési szabadságo*. az egyesülési jogot, biztosítja a polgárok személyi szabadságát ós sérthetetlenségét, a levélti'ok éa a magánlakás tisztelett)en tartását. Alkotmányunk leszögezi, hogy ,,A Magyar Népköz, társaság polgárai a törvény elölt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek, ugyanakkor, szigorúan bün. tetn'i rendeli a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek, vtagy nemzetiségek szerint. Népköztársaságunk biztosítja, hogy ezek a jogok ne csak papíron maradjanak — mint «i burzsoá államokhan — hanem intézkedik azok gyakorlásához szükséges eszközökről i®. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a munkanélküliség megszüntetése, szanatóriumok, üdülök hálózata, az iskolák, egyetemek egyre szaporodó száma, falvaink villannyal, telefon-, Dal, rádióval, mozival való ellátása mind-mind e jogok gyakorlásá. nak előfeltételeit teremtik mag. A törvényesség védelime, az új ügyészi szervezet létrehozása az állampolgárok személyes szabadságának, érdekeinek legmesszebbmenő vé. delmct jelentik. IV épközlá rsaaágumk Alkotmánya, nak létrehozása, népi demokratikus államhatalmunk megerősödésének kifejezése volt. A dolgozók széles ré: egeinél: bekapcsolása az államigazgatásba, a helyi tanácsok létrehozása újabb fa újabb lépés volt előre államhatalmunk demokratizálása útján. Államiunk vezető helyeire állított munkások tízezrei tesznek tanúságot arról, hogy milyen mélyen, igazak Alkot, mányuhk szavai: „A nép demolcraiikus egységére támaszkodó és éL csapata által irányított munkásosz. tály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje". PiskoUi Sándog J