Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-04 / 181. szám

KTtDD, 1953. AyCrsZTrs 4. Harmincnégy csongrád- és békésmegyei üzem hozta el felesleges áruinak mintáját a szegedi „készietrendezési hét" alkalmából megnyílt kiállításra Hélfán délelőtt ünnepélyes ke­retek közölt nyílt meg az MSZT Horváth Mihúly-utcai székházának márványtermében, a forgóeszközök csökkentését elősegítő „Készletren­dezési hét". /A kiállításra 34 szegedi, vala­tmint Csongrád, cs békéamegyed üzem hoata el azoknak az áruk­nak é» anyagoknak mintáját, me­lyek ai üzemek raktáraiban he­verlek kihasználatlanul. A kiállí­tás célja, hogy az érdeklődök meg­tekinthessék a mintákat és ha szüksé­gük van rá, azt azonnal a kiállítás színhelyén igényelhessék és rövid úton meg is kapják. A megnyitón beszédet mondott Barabás Bálint elvtárs, a Köny­•nyüipari Minisztérium ellátási igazgatóságának vezetője. Barabás elvtárs beszéde elején a forgóeszköz csökkentés jelentősé­gét vázolta, majd idézetet mon. dott Gerő elvtárs, 0 Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége előtt mult év november 29-én mon­dott beszédébőt; ..Figyelembe kell venni, hogy ha a forgóeszközök for­gási sebességát népgazdaságunkban egyetlen nappal gyorsítjuk meg. úgy ezzel 230 millió forint értékű készletet szabadítunk fel a népgaz. dóságunk számára, tehát teljesen reális feladatként lehet és kell is •magunk elé tűzni az iparban a for­góeszközök forgási sebességének nö­velését és ezzel 1953-ban mintegy egymilliárd forint felszabadulhat anyagban. félkésztermékben, kész. termékben* — Azt szeretnénk — mondottat Barabás elvtárs, — hap könnyű­ipar szegedi, Csongrád, és békés­megyei vállalatai példamutatóan élenjárnának kormányzatunk em­lített célkitűzéseinek megvalósítá­sában és azt szeretnénk, ha az élőt. tünk álló komoly népgazdasági fel­adótok végrehajtásában a jelenlé vp vállalatok dolgozóii sikerrel piozgósítanánk. { Barabás elvtárs ezután részlete, ien beszélt arról, hogy az egymilliárd forint felsza­badítása milyen döntő mérték­• ben fogja elősegíteni ötéves tervünk megvalósítását és hoz­zásegíteni kormányzatunkat az űj gazdasági programmjának végrehajtásában. Rámutatott arra, hogyan halmo­zódtak fel,' az üzemekben az elfekvő készletek és ennek több okát so­rolta Mindezeket a feleslegesen vagy túlzott mértékben beszerzett arjyaeokat hosszú éveken át őrzik rnkfáva nálják fel, holott ezekre az elfekvő anyagokra más vállalatoknak igen nagy szükségük volna. Vázolta to­vábbá azokat a feladatokat, ame­lyek a műszaki dolgozók előtt áll­nak a forgóeszközcsökkentés terén. Ahol a műszaki dolgozóknak kell élenjárni az elfekvő készletek fel­tárása és felajánlása terén. Fon­tos feladata ennek a kiállításnak — hangoztatta Barabás elvtárs —, hogy a helyi és a környékbeli fel­használókat keressük fel és ilymódon közvetlen és gyorsan valósítsuk meg a forgóeszköz­csökkentést. — Ezt a. célt szolgálja ez a ^Készietrendezési Hét*. Azt kíván­juk elérni — mondotta befejezésül Barabás elvtárs —, hogy az itt ki­állított és bejelentett készletek nagyrésze gazdát cseréljen és az így megvásárolt anyagokból kerül­jön több és jobb termék népgazda­ságunk számára és az így felsza­badított forgóeszközökkel járul­junk hozza kormányzatunk pro­grammjának mielőbbi megvalósítá­sához. Barabás elvtárs megnyitó be­széde utáni szünetben a többszáz érdeklődő megtekintette a kiállí­tást és már az első percekben igen sok anyag és áru cserélt, gazdát. Galambos József, a Szegedi Gőzfű­rész főgépésze boldogan vitte igénylését hat darab láncfűrészre és több csiszolókorongra. Ezeketa cikkeket az üzem eddig csak hosz­szas utánjárás után tudta besze­rezni. De sok olyan cikk volt, amire többen is tartottak igényt és nagy vita után elosztották egymás között. A szünet után ankétot tartottak a résztvevők, ahol Vass István elv­társ, a Szegedi Textilművek fő­könyvelője vázolta azokat a fel­adatokat, amelyeket az üzemeknek a minisztertanács határozata értel­mében végre kell hajtaniok. Há­rom pontban jelölte meg a felada­tokat. 1. Az elfekvő anyagkészletek feltárása és értékesítése, 2. Az újabb elfekvő készletek kelet­kezésének megakadályozása, 3. A termelőfolyamat meggyorsí­tása útján a forgóeszközök fel­szabadítása. A fo rgóe s zk ö zc sökke nl és a válla­latok egész működési területét fel­öleli és ennek végrehajtásában el­sősorban a műszaki, az anyag, és áruforgalmi, valamint a számviteli raktáraikban és azokat nem hasz- dolgozóikat kell belevonni Szükség nyitva van arra, hogy a f-orgóeiaközcsök­kentés necsak részletfeladat, hanem tömegmozgalommá váljék. — Fel­tétlenül be ke'l kapcsolódni a moz­galomba —, mondotta befejezésül Vass elvtárs — az üzemi pártszer­vezeteknek és az üzemi bizottságok által kezdeményezeit verseny teljes­mértékű kibontakozása eredménye, ként tud a forgóeszközcsökkentés az üzemeJste eredményesen befejeződ­ni, illetve továbbfejlődni. Tizenhatan szóltak hozzá a be­számolóhoz, így töibbek között dr. Gadó Ottó, a Könnyűipari Miniszté­rium kiküldötte szólt hozzá és rámutatott a szocialista tulaj­don megvédésének szerepére a forgócszközcsökkmtés terén. — Sok üzemben lazán kezelik az anyag kérdését és így fordul elő. hogy utalvány nélkül adnak ki anyagokat, ami igen sok meg nem engedhető dologra nyújt alkalmat. Tömörkény László, a Szegedi Ken. derfonógyár főmérnöke arról be­szélt, hogy a kiállítás1 külsőségeire büszkék lehetünk, azonban a belső tartalmára nem, mert az itt kiállí. tott minden egyes tárgy egy.egy ön. kritika munkánk felett. Az anya. gok beszerzésével kapcsolata nehéz­ségeket vázolta, ami nagyban elő­segíti a forgóeszközök növekedését. Strásszer Gyula, a Szegedi Ken­der tervosztályának vezetője az el­fekvő készletek keletkezése elkerü­lésének leghatásosabb 'biztosítását abban látja, ha a forgóeszközök ter. véf is* a tervek szerves részévé te­szik. Léderer Ferenc elvtárs, a Sze. gedi Gőzfűrészek műszaki vezetője a gyártási átfutási idő megrövidíté­sének fontosságáról és módszereiről számolt be Koós Sándor elvtárs, n KISZÖV-től az üzemek és a kis­ipari termelőszövetkezetek szorosabb együttműködésének fontosságáról beszélt. Krizsán Mihály elvtárs, a Délrost üzemi párititkára az üzemi pártszervezetek felaldatát vázolta & rámutatott arra, hogy az üzemi pártszervezetek állandó feladatává kell lenni a forgóeszközök ellenőr­zése. Végül Szabados István elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa rámutatott arra, hogy a forgóeszköz csökkentésével is előre tudjuk vinni Csongrád megye könnyűipari üze­meinek fejlesztését az új kormány­programm szellemében, A pártszer. vezeteknek feladata az üzemek mun. kájának, a forgóeszközcsökkentés­nek is az ellenőrzése, A kiállítás augusztus 9-fg lesz h városrészek küzöti folyó tikarmánygabOM beadási versenyben az első helyen Alsóváros áll 99 százalékos teljesítményével A város ter ületen serényen fo- I 33 szám alatti 40 holdas kulák, aki lyik a cséplés és a dolgozó parasz-1 mórahalmi tanyáján már jónéhány tok a beadás időbeni teljesítésével | nappal ezelőtt elcsépelt és mindez­harcolnak, hogy városunk minél előbb megkaphassa a szabadpiaci értékesítési jogát és feiesieges ter­ményeiket szabadon adhassák el. A városrészek közötti beadási ver­senyben az alsóvároslak járnak az élen, mert e városrész dolgozó pa­rasztjai már 99 százalékra teljesí­tették takarmánygabona beadásu­kat. Második helyen a mihálytelki dolgozó parasztok vannak, akik 85 százalékban tettek eleget beadá­suknak. A szorgalmas körzetek mellett elmaradt az újszegedi rész, ahol a dolgozó parasztság mindössze 30 százalékra teljesítette takarmány­gabona beadását. A kulákok az idén is igyekeznek szabotálni bejdási tervünket és a kulákság ta^umánygabona beadási kötelezettségűnek eddig mindössze csak 33 százalékban tett eleget. Ilyen szabotáló kulák a tgfrvi kö­zött Babarczi Antal, AH&5, utca ideig nem teljesítette beadását. A beadás gyors teljesítését hát­ráltatja még az is, hogy egyes gép­állomások vezetői, szerelői nem tö­rődnek a cséplőgépekkel. Az alsó­városi szérűben például egymást váltva állandóan állnak a gépek. A röszkei gépállomás lelkiismeret­lensége folytán a legtöbb gépet hiá­nyosan javították ki és ennek kö­vetkeztében egyes cséplő brigádok­nál szinte nevetségesen alacsony a teljesítmény. A gépállomás hanyag munkája miatt, legtöbbet a Ba­barczi-féle gép áll. Ez a tény meg­károsítja a cséplőnél dolgozókat és hátráltatja a beadást. A gépállo­más vezetősége szenteljen több időt a gépekre és gondoskodjon arról, hogy az elromlott gépeket azonnal kijavítsák, mert minden óra, amelyben áll a gép, a kormány­programm megvalósítását hátrál­tatja. Nagy András Levelezőink írják a koreai fegyverszünetről « A koreai fegyvernzünet a békeiábor áj hatalmas győzelme „Ügy harcolunk a békéért, bogy naponta 125 mázsa helyett 210 mázsa gabonát csépelünk el" Békebizottságok segítik a cséplést a szegedi szérűkön A azegedi határban 15 gép csépeli k gazdag termést. Az egymással versenyben dolgozó gépék közül u két hét alatt nem egyszer szerezte már meg az elsőséget Szilksze Szil. vesz ter 22 tagú cséplőmunikcsapata. A gép felelős vezetője Magyari Gyu. Ja. a röszkei gépállomás traktorosa 3220 mm dobszélességű gépükkei több mint 20 vagon gabonát csépel­tek már ei. Kesitetben lassan haladt a munka. 100—110 mázsál akkor is leeresztettek naponta, de nem érték el 125 mázsás tervüket. A mi munkánkon múlik Egy jó hete történt, hogy ebéd­szünetben élénk "vita folyt azon, miért nem érik el a napi normát. Nacsa János, a cséplőmunkacsapat egyik legjobb dolgozója beszélt tár. sainafc: — A mi munkánkon múlik, hogy a dolgozók asztalára hamarább vagy később jut el a kenyér. — Majd elő­vette az újságot s hangosan olvasta: ..Koreában folynak a fegyverszü­neti tárgyalások". — Elvtársak — folytatta Nacsa János —, a mi jó munkánktól egy bizonyos mértékben az is függ, hogy béke lesz-e Koreában. Ezért javas, lom, alakítsuk meg itt a cséplőgép mellett a békebizottságot. Közösen olvassák az újságot Nacsa János szavait örömmel fo­gadták s a legjobb dolgozókat je­lölték békebizottsági tagoknak. Az­óta ebédszünetben, a fák árnyéká­ban minden nap közösen olvassák az újságot Szikszó Szilveszter munkacsapata nem hiába alakította meg a béke. bizottságot. Azóta minden nap túl­teljesítették tervüket. 140—150 má. zsát eresztettek to naponta s oz utóbbi három napon kimagasló ered­ményt értek el. Nagy lendületet adotf munkájuknak az örömhír, a világ békeszerető népeinek újabb nagy győzelme, a koreai fegyver­szünet aláírása. Napi teljesítményük meghaladta a 200 mázsát. „Békevédelmi szerződés" Sziksze Szilveszter cséplőbrigúd. jánafc példájára még tíz szegedi cséplőgépnél alakult meg a béke­bizotlság. Virgoncz János munka, csapatánál is meggyorsult azóta a munku. A szegedi Uj Élet-tszcs szérűjén csépelnek s kiváló mun­kájuk jutalmaként elnyertél: a Szo. A TÉGLAGYÁRI MUNKASOK „dög"-nek hívják azt a nyerstéglái, amely puha, sovány, kevés az agyagtartalma, vagyis félre kell. dobni, mert nem megfelelő. Az el­múlt kél hónap alatt annyi dög halmozódolt fel az I. számú tégla­gyár présházában, hogy alig tud­tak tőle mozogni. Keresték, kutat­ták a megoldást, de annyira vi­zes a bányájukban a föld, hogy nem tudtak egy megfelelő kevered arányt eltalálni. Mert nem mind­em/, hogy milyen földből készül a tégla építkezéseinkhez. A bánya Par­tosabb, szárazabb földje egyma­aában nem jó, közvetlenül mellette, lejjebb meg sovány sok a homok benne- A sovány földel zsírosabbá fenni nem lehet, csak a túl agya­gosat, Invéret lehet soványifani. Le­mentek 12 méter mélyre a bányá­ban. Telt az idő, a prés is időnkent elromlott, n nyerstéglagyártási ter­vükkel lemaradlak... A távolból villám cikázott, majd halk dörgés követte, ami egyre közelebb hallatszott• A lioidvilá­gította éjszakában fekete felhűk tor­nyosultak. — Vihar lesz — állapította meg a sinlerakó brigád egyik tagja. — Hát ez nekünk elég baj. — Kell, nagyon kell az esői — Az igaz, rU mi akkor nem le­szünk meg reggelre a munkával. A BANYÁBAN A TALPFÁKAT, a síneket rakták le vülanyvüágl­tás mellett két irányban. Ugyanis kibányásztak egy nagy földterüle­tet és az alaf agyagos rétegre gedi Városi Pártbizottság vándor, zászlaját. Virgoncz János a gyö­nyörű vörös-selyem zászló átvétele­kor díszes papírlapot helyezett a cséplőgépre, amelynek felírása: ,,Sé. kevédelmi szerződés." Rajta 22 név. a cséplőbrigád tagjainfaik aláírása s a vállalás: „Ugy harcolunk a bé­kéért, hogy naponta 125 mázsa he. lyett 210 mázsa gabonái csépelünk el." Koreában 3 esztendei harc után elhallgattak a fegyverek. Korea hős fiai az egész emberiség szabadságá­ért, békéjéért vívták harcukat. A koreai kérdés rendezésével nagy lépéssel jutottunk közelebb a béke megteremtéséhez. Az Országos Csemegekereskedel­mi Vállalat Lenta-u. 3. ez. alatti 144 számú árudáján-ak dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a fegyverszü­net megkötésének hírét. Örülnek, hogy mcghíusult az imperialisták egyik legaljasabb terve A koreai népe4 nem sikerült a kizsákmányo­lás igájába hajtani. A béketábornak ez az újabb hatalmas győzelme * munkásokat még fokozottabb harcra és további éberségre serkenti az ellenség aknamunkájával szemben. Alkotmányunk ünnepére az áru­dák közt párosverseny indult és dol­gozóink által tartott béke-kisgyűlés határozata lebeg szemünk előtt: — Minőségi munkánk fokozott ja­vításával elégítjük ki a fogyasztók egyre növekvő igényeit. — Mun­kánikíkal azon leszünk, hogy minél zavartalanabbul menjen a vásárlók kiszolgálása, Hupfer Mátyás Továbbra is ogyomberként harcolunk a béke fenntartásáért Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat békobi-Bottsóga a koreai fegyverszünet megkötése alkalmából üzemréf.zemkltrt kisgyűléseket tartott, ahol a békebizo ttságok titkárai b?­saámotlak a fegyverszüneti egyez­mény aláírásáról és a hős koreai s a kínai önkéntesek harcának eredmé­nyeiről. Dolgozóink közül a röpgyűléseken számosain felszólallak és arról be­szélteik, hogy továbbra is egyember­kénit harcolnák a béke fenntartásá­ért és többtermelésükkel, valamint kiváló minőségű áruk gyártásával juttatják kifejezésre békeakaratu­kat. Bellovai Lajo&né, Szécsi Antalné, Balassa Béláné is felajánlást tettek. Vállalták, hogy az Alkotmány ünnepének tiszteletére folyó versenyben naponta 5 kilő ken. derrel termelmk többel a terven felül. Bogi Ilona békebizottsági, lag, Liptai Imréné és Papp Lászlóné megígérték, hogy 311 méterről, S50 méterre emelik napi teljesítményüket. Lovászi Imre lakatos hozzászólásé­ban ft hős koreai nép áldozatkészsé­gét méltatta, Valamennyi felszólaló hozzászólása azt tükrözte, hogy örülnek a béketábor újabb sikerének és újult erővel küzdenek a béke megvédéséért. Kovács György HARC A TÉGLÁÉRT bukkantak. Ugy tervezte a gyár ve­zetősége, hogy a- egyik sínpárt ide, a másikat az e fölött lévő kékes, homokos földréteghez vezetik. A kétfajta föld keverése elég zsíros lesz, a fölösleges nedvességtartal­mat kevés salakkal elvonjálc s így megfelelő keménységű nyerstéglát kapnak. Egy brigádot alnkűot­bak, — Szabó Anlal művezc'ő is bentmaradl egész éjjel —, hogy éj­szaka megtegyenek minden előké­születet és reggelre a csillékben za­vartalanul húzhassák fel a bányá. ból a földet. Tombolt a vihar, villámlott, dör­gölt, fujt a szél, ömlött az eső, a villanybiztosítékot is kicsapta.. Nem tudták befejezni a munkát péntek­re virradóra. Korán reggel, amikor Ábrahám Ferenc elvtárs, a gyár vezető, Csányi Fcreno elvtárs, a délelőtti műszak művezetője bejött a gyárba, a laposabb részekben állt a víz és még jócskán kellett síneket fektetni. — Nekigyürlcőzök én is — így Ábrahám elvtárs. — A gyárvezetőnek nem ez a fel­adata, — figyelmeztették tréfásan. — Tudom! De nem állhatunk, minden percért kár. Most biztos jó lesz a tégla .. • A GYÁRVEZETŐ, Szabó és Csányi művezető — aki két-három évvel ezelőtt még az egyik legjobb égetett téglakihordó volt az or­szagban — segítettek a vizet leve­zetni, a talpfát hordani, ráerősí­tették a síneket, irányították a mun­kát. A váltó beállításánál meg­akadtak. — Jobbos a váltó, t nekünk bal­ra kell a kitérőt állítanunk — ál­lapították meg és töpiengtek a megoldáson. A gyárvezetőnek fel kellett menni az irodába• Mire visz­szajött, a művezetők irányításá­val már be is állították a váltót. A bányász-brigád hozzáfoghatott az első csillék meg rakásához. A drót­kötél megfeszült s a IS méter mély­ből húzták fel a présház tetejére a sínpályán a csilléket. Egyenlete­sen ömlött a töröbe a föld. és lent a prés nyomta- ki a nyerstéglái.. • A lerakók szeme felcsillanA kis Kávásl csilléién — a fiatal nyerstéglahordó elsőnek tolta ki a préstől az újkeverésü nyerstéglái a szárítószínbe n lerakókhoz — ke­mény, szép nyerstéglák sorakoz­tak. Kávási hármasával dobálta Soósnénak, aki villámgyorsan kap­ta el és ügyesen, gyorsan, de óva­tosan rakta sorba. — Ez jót — kiáltott >; örömé, ben Soósné. — Nem á-'i-nuílódik. még az újjam helye sem látszik meg. Csak most már ilyen legyen mindig! A következő csillén Is ilyen tégla volt. A csupa fiatal kihordók egy­mást váltották a csillékkel s talán ezen a napon fegyelmezettebbek voltai ami egyébként nem a legjobb tulajdon águk közé tarto­zik. Többezer téglát kihordták már, amikor Szabó Mihályné lerakó arca elkomorodott. A szárifószínbe ér­kező csilléről ahogy szedte le a téglát, az ú/ja egész belenyomó­dott. Soósnénak is puha téglát hozr lak. — Forduljon vissza a téglával együtt — szólt határozottan Soós­né az egyik kihordó fiúnak — é< mondja meg a Sztankovicsnak, hogy szórja meg a földet salakkal. Al­szik az ott feni/ Miért nem vigyáz­nak a, keverésnél, meg a nedvesVér ti él'! Ha kell nedvesítés, adjanak, ha nem kell, akkor ne. Azért van­nak ott hogy figyeljenek. KÉTSZER 72 TÉGLA gondat­lanságból a „dögök" közé került. A figyelmeztetés alán megint szép tégla. jött. A keverés sikerült! Szombaton már nem volt a munká­ból semmi kiesés — hosszú hetei; óta először egészen megközelítet­ték a napi nyerstéglát ervüket. Az adott nehéz körülményekin győz­tek a 01/ár dolgozói. Most az a feladat, hogy mindenki lei: -cl nél­kül gondosan, fegyelmezi'' n vé­gezze munkáját s a: igazolatlan hiányzókkal, akik ebben a harcban nem akartak résztvenni, úgy bán­janak el, ahogy azt megérdemlik. S amit augusztus 20-ra ígértek — előbb bizonytalanul, hátha tovább­ra sem les: jó a jryerr.tigla — ai.­nak teljesítéséhez bátran fogjanak hozzá a most látható eredményük biztos tudatukon. Mert a köze:Hí­vőben Szegednek is sok-sok tég­lára lesz szüksége — lakó'.ázd. építéséhez! MARKOVITS TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom