Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-16 / 192. szám

fjUfe PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 % A DÉMA Cipőgyár pártcsoportjai az Alkotmány-műszak sikeréért Értékeljék a tömlőfonalat készítő és szövő-brigádok párosversenyét is a Szegedi Kenderfonó és az Üjszegedi Kender-Lenszövőgyárban Aki szorgalmas volt egész esztendőben, annak jut • bőven mindenből a baktói Felszabadulás tszcs-ben / v " IX. ÉVF. 192. SZAM ARA SO FILLÉR VASÁRNAP. 1953. AUGUSZTUS 16. Nélkülözhetetlen erőforrás A kommunista sajtót ara jellemzi és az teszi erőssé, hogy mindig szo­ros kapcsolatot tart fenn a széles rép'ömegckkel, mindig a dolgozók törekvéseit és ványait juttatja "ki fe. jezcsre, állandóan mozgóéit ja a dolgozókat, harcba vezeti őket cz újért, az élenjáróért, a régi, az el. avult ellen. Sztálin elvtárs rámu­tatott arra, hogy a sajtó látha. taUan kapcsolatot teremt a párt és a munkásosztály közölt — olyan kapcsolatot, mely erejében meg­egyezik bármely tömegjeUegü köz. vetítő apparátussal." A dolgozóik levelei az egyik leg­hatékonyabb eszközt jelenítik a saj­tószervek és a tömegek közötti kap­csolatok fenntartására. Szegeden is egyre nő, terebélyesedik azok­nak a tábora, akik ez újsághoz in­tézett leveleiken keresztül tárják a párt elé észrevételeiket. közlik véleményüket, hívják fel a fi­gyelmet a hibákra és ezzel bekap­csolódnak teveledkikel az ország ügyeinek intézésébe. Egyszerű munkás',k, termelőszövetkezeti ta­gok és értelmiségiek azzal, hogy levelet ímak a párt sajtóhoz, lehe­tővé teszik az élenjáró dolgozók tapasztalatainak elterjesztését, ki­derítik azt, ami káros, ami fékezd előrehaladásunkat, segítik a Par­tot, a kormányt nagyszerű célkitű­zéseinek megvalósításában. Kife­jezésre juttatják ezek a levelek pártunk, népi demokratikus rend. szerünk iránti nagy bizalmat Az újságnak irpaft, de nem hivatásos újságírók, a toll dolgozói, hanem a pártsajtó munkás és falusi levele, zői, akik a dolgozók nagy seregét alkotják. Az ó leveleik, nz ő sze­reptósük a sajtóban, politikai akti­vitásuk ós teremfő kezdeményezd, sül; egyik megnyilatkozási formá­ja. Bizalmat jelent minden leve­lük, mert valamennyien, amak0r 'ól­lal vesznek kezükbe, hogy a párt­sajtónak írott levélben közöljék vé­leményüket. bírálatukat, ezt az­zal a szándékkal és tudattal le­szik. hogy bíznak abban, akiinek a levelet küldték. Ezért várnak olyan türelemmel a pártszervezetek, tői, az újságtól, hatóságainktól, ve­zetőiktől a választ levelükre. Nagy szeretet, amellyel munká­sok és parasztok írják a leveleket, 6ok esetben nem találnak kellő visszhangra. Vannak olyanok, akik kicsiny?égnek tartják, ha levelet kapnak egy-egy dolgozótól és bi­zony sok esetben tehernek is tekin­tik a válaszadást. Egyszerűen nem érzik at levélíró gondját, ha iát, nem értik meg, vagy nam is akar­ják megérteni azt a bírálatot, ame­lyet a levélben ír. Sokan egysze­rűen legyintenek; hadd menjen a többi után. Egyesek csak átfutják az írást, de van ahol beosztottjaik­nak adják át egyes vezetőink a le. veleket. Az ilyen megnyilvánulás mind azt tükrözi, hogy ezek a ve­zetők elszakadtak a munkásosztály­tól, mert megfeledkeztek legfőbb feladatukról, a nép szolgálatáról. Egyszerűen eldobják az ilyen vc­ze öle azt n 'fegyvert, amely hoz­zájárul ahhoz, hogy a dolgozók tö­megeit bevoniuk az Allaméptjés munkájába. Nem kétséges, hogy a mui/úsok cs dolgozó parasztok az­zal, hogy ímnk az újságba, vagy Írnak fe'ettcs szerveikhez, egyik vagy másik kérdőéről, jelen vég­ről, befolyásolták a hoíyi szerve­zetek ós in ézm'nyek munkáját. Ismeretes ez is, hogy milyen fon­tos szerepet töltenek be a dolgozók levelei az újságol: hasábjain a kritika és az önkritika fejlesztésé­ben. Az újságok munkájában való közreműködés előmozdítja a kem­mun's a tulajdonságok: a barát.ság, az ehrzerűtág, a hibákkal szemben tanúsítandó kíméletlenné? kifejlő­dését a dolgoz 'kl-i?vn, „Azt hiszem — mondotta Sztálin elvtárs 1925. januárjában — elérkeztünk ahhoz nz időszakhoz, amikor falusi é-pí- j tő munkánk javításának ügyében, j hibáink kiderítésének ügyének, te. j hál a szovjet munka javításának; és tökéletesítésének ügyében a j munkáslevelezök és falusi levele- j zők az egyik fő emelő szerepét tölthetik be". A mindennapi vet ; bizonyltja, hogy milyen mélysége- i sen igaza van Sztálin elvtársnak. amikor ilyen nagy jövőt jósolt a munkás-paraszt levelezők mozgal­mának. A szovjet tapasztalatok és saját tapasztalataink is bizonyítják, hogy minden új, élenjáró és hala dó előharcosai a munkás-paraszt levelezők. Bővizű forrásként buzog a munkáslevelezők eleven kezde­ményező készsége Szegeden is és a szegedi járásban. Levelezőink teremtő kezdemé­nyezésire sok példát lehetne fel­hozni. De igen sokan vannak olya­nok, akik bírálattal illetik a hiá­nyosságokat, mint például a Sze­gedi Vas- és Fémipari Szövetkezet­ben. ahol szemére vetették a veze­tőségnek, hogy nem törődik a mun­kások egészségvédelmével. Ez a bí. rálát azonban még nem vált tö­megméretűvé, gyakran még bátor­talan. Az SZKP XIX. Kongrosz­szusán, Malenkov elvtárs hangsú­lyozta: az alulról jövő bírálat csak akkor fejlődik, ha bátorítják. Ez először ls azt jelenti, el k rí fogadni minden jogos bírálatét, meg kell vizsgálná az utolsó szóig, mi az, ami benne építő, előre vi­szi a munkát. Sok veze.ő nem sze­reti a kritikát, gyakran, külön­böző okokra való hivatkozással ve­rik vissza azt. Ezt tették a Sze­gedi Vur- éa Fémipari Szövetke­zet vezetői is. A bírálat elfojtásának leggyakoribb formáját választol­tát; ők is. Látszólag elfogad, dák a dolgozók észrevételeit, de egy lépést sem te'tek kívánságaik teljesítésére. Vajasaként az' han­goztatták, hogy ők mindent megtet­tek, s ebben a hangban lienne volt az is: miért zaklatnak hát bennün­ket a dolgozók. A munkások hosz­«zú ideig vártak, s az eredmény a régi maradt, s néhányan a mun­kások, üm-tva az utólagos megtor­lástól, névtelen levéllel fordultak a Délmagyarország szerkesztőségé­hez, s kérték, hogy vizsgálja meg iogos panaszukat. A szerkesztősé? a lap hasábjain feltárta a liiúnyos. tágokab felhívta a illetékesek fi­ryelmét 0 hibák megszüntetésére. A p á rí szervek rek és az állami -'/erveknek örködniök kell, hogy a tömegek bírálataira. — amiit szóban, vagy levelokban feltárnak a dolgo­zók — minden esetben azonnal In­tézkedjenek és kielégítő válasz! adjanak. Lehetőleg ne úgy, mint i kübekházi tanács vezetői tetté!;, nmikor a DóImagyarors.zá,g és Vi­harsarok leve'ezője elmondotta, hogy bíráló levelet írt a felettes szervekről, akkor azzal az indokkal, hegy ők majd géppel leírjál; és úgy továbbítják, elkérték a íevelet, de ez a lövél még ma sem érkezett reg a szerkesz1 őséghez. Az alulról jövő bírálat ösztönzé­sében jelentős feladat hárul a nártsajtóra. Szeged dolgozói is egyre nagyobb számban veszik ke­zükbe a tollat és bizalommal írják meg a Délmagyarországnak észre­vételeiket és javaslataikat, határo­zottan állást foglalnak különösen azokkal szemben, akik megpróbál­ják elfojtani az alulról jövő bírá­latot. Az a tény, hogy még sok le­velet kap a Délmagyarország szer­kesztősége névtelenül, amelyben jogos panaszokat tárnak fel dolgo­zóink. mutatja, hogy gyakori még az olyan eset, hogy egyes pártszer­vezetekben, gazdasági szervekben állami hivatalokban a vezetők durván elvágják a kritikát, üldö­zik a bírálókat. Ez történt például a DÁV-nál is, ahol Thurza elvtárs, az Igazgató, mint a dolgozók mond­ják, még most is rossz szemmel néz azokra, akik korábban megbí­rálták. Minden kommunistának, az ösz­szes párt és állami szervek vezető­inek feladata, hogy minden eszköz­zel ösztönözze az alulról jövő bírá­latot. Segítsék, hogy az alulról jövű bírálat tömegméretűvé váljék Szegeden is, hogy a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és a nép érdekeihez hű értelmiség hatha­tósan alkalmazza a bírálat és az önbírálat kipróbált fegyverét amely neveli az öntudatot, ösztönzi nz niíikotóerőt. segíti egész doigozó népünket, hogy teljesítse nagy fel­adatát, megvalósítsa k^rm-'nvunk programmját, A minisztertanács határozata a termelősiövefkesrelek esedékes hiteitartozásai elengedéséről, egyes hitelek visszafizetési határidejének meghosszabbításéról a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének fokozása érdekében A kormányprogramm végrehaj­tásaként a minisztertanács újahb nagyjelentőségű határozatot hozott a termelőszövetkezetek megszilár­dítása és tagjai jövedelmének fo­kozása érdekében. A miniszterta­nács határozata kimondja, hogy mindazoknak a termelőszövetkeze­teknek és termelőszövetkezeti cso­portoknak, amelyek 1953 október 31. után is szövetkezeti gazdálko­dást folytatnak, hiteltartozásaik egy rcszét el kell engedni, esedé­kes tartozásaik egy részénél pedig a visszafizetési határidőt több évre meg kell hosszabbítani. 1. El kell engedni a multévi zár­számadásoknál adott különleges középlejáratú hitelek ezévi esedé­kes részét, mintegy 66 millió forint összegben. 2. El kell engedni továbbá az idei gazdasági évben a termelőszövet­kezetek részére adott szabadpiaci vetőmag és szabadpiaci takarmány vásárlására felvett hitel összegé­nek azt a részét, amely a hivatalos ár és a tényleges ár közötti külön­bözetként jelentkezik. Ez további 40 millió ferint hitelelcngcdést je­lent. 3. A termelőszövetkezeteknek az 1952 december 31-én fennálló kö­zép- és hosszúlejáratú beruházási hiteleikből a folyó évben visszafi­zetni semmit nem kell. A tartozá­sokat 1953-tói kezdve a hosszúle­járatú hiteleknél 20 év alatt, a kö­zéplejáratú hiteleknél pedig hat év alatt kell megfizetni. Ezzel az in­tézkedéssel a termelőszövetkezetek ebben az évben további 256 millió forint hitel fizetéstől mentesülnek. 4. Az 1953 január 1-től felvett és a későbbiekben nyújtandó közép­és hosszúlejáratú beruházási hite­lek eddigi lejárati határidőit az 1953 július 1. után nyújtott siló­építési hitel kivételével — a mi­nisztertanács határozata jelentősen meghosszabbítja: így az állatvásár­lási hiteleket négy évről hat évre. a sertésvásárlási biteleket két évről bárom évre, az építési, villamosí­tási, fásítási hiteleket az eddigi 12 év helyett 20 év alatt, az öntöző­telep és halastó létesítésére szol­gáló hiteleket az eddigi hét év he­lyett 10 év alatt kell visszafizetni. Ez a kedvezmény jelentősen csök­kenti a szövetkezetek következő években jelentkező terhelt. Jelentős kedvezmény továbbá, hogy a visszafizetést a legtöbb be­ruházási hitelfajtánál nem az első évben, hanem csak a későbbi évek során kell megkezdeni. A minisztertanács által adott ked* vezmények nem érintik a termelő­szövetkezetek egyéb folyó évi hl­telvlsszafizctés! kötelezettségét. A minisztertanács határozata biz­tosítja a termelőszövetkezetek ál­lammal szemben fennmaradó köte­lezettségeinek maradéktalan teljesí­tését, ugyanakkor elősegíti, hogy tagságuk már ebben az évben sok­kal nagyobb készpénzbeli részese­déshez jusson, mint az elmúlt esz­tendőben. A minisztertanács határozata a „Népművészet Mestere" kitüntető cím létesítésére A minisztertanács a népművészet fejlesztése terén kimagasló érde­meket szerzett népművészek ki­tüntetésére a „Népművészet Mes­tere" cím létesítését határozta el. A minisztertanács által minden évben augusztus 20. alkalmából adományozásra kerülő kitüntető cím s a vele járó háromezer fo­rintos pénzjutalom a népművészet bármely ágában (mesemondás, ének, zene. tánc, faragás, fazekas­ság, mintaírás, hímzés, szövés, stb.) nyújtott egyes kiváló alkotásokért, valamint hosszabb időn át kifej­tett kimagasló munkásságért ado­mányozható. A minisztertanács határozatot hozott arra vonatkozólag ls, hogy a „Népművészet Mestere" címmel kitüntetett népművészeket — in­dokolt esetben — nyugdíjban lehet részesíteni. A határozat egyfelől kifejezésre juttatja azt a fokozott figyelmet és megbecsülést, amellyel pártunk és kormányunk az egyre dúsabban ki­virágzó népi művészetek felé for­dul, másfelől minden bizonnyal újabb lendületet ad szabad népünk művészi alkotó erejének még szé­j lesebb kibontakozásához, a dolgo­jzók életét megszépítő népi művé­szetek további fejlődéséhez. 4 Magyar Népkövtár^a**);; Minisztertanácsának ós a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozata a Miniaztertanáea éa a Szakszervezetek Orunjpj Tnnócan vándorziiaxlnjának odaítéléséről éa n szocialista munkarerxenr győzteseinek fuialmazásárél A magyar dolgozó nép sikerrel | A Magyar Népköztársaság Mi. vét 119.3 százalékra teljesítette. Ex. eljrsiteíte az 1953. I. félévi terve'. 1 nisztartanácsa és a Szakszervezetek \ gyáripar az I. negyedévi tervet 100.5 százalékra, a második negyed, vi tervét 103 százatókra teljesítette. Az elért eredményekben jelentós ré­«ze volt a szocialista munkaver. wny új sikereinek. A dolgozók fel­szabadulásunk nyolcadik évfordu­lója, az országgyűlési vá'aszrások és a Béke-Világtanács budapesti cnácskorásai tiszteletére tett fel­ajánlásaik teljes? tétében jelentős eredményeket értek el. rövid hirek (MTI). Mark Clark tábornok, a koreai ENSZ-haderők főparancs­noka rövid időt töltött az Egye­sült Államokban, csütörtökön este repülőgépen elindult Tókióba. Mark Clark tábornok — az „AFP" jelentése szerint — az Egyesült Ál­lamokban tárgyalásokat folytatott washingtoni elő!táróival. * Uj-Dclhl (MTI). A „Times of In­dia" jelentése szerint a kasmíri kormány felkért néhány „nemkívá­natos idegent", hogy hagyja el az állam területét. A kasmíri kormány szóvivője a napokban figvelmeztette a Kasmír­ban tartózkodó ,.ENSZ-megfigye!5­ket", hogy megvonja tőlük a dip­lomáciai immunitást, ha továbbra is illetéktelen érdeklődést tanúsí­tanak az állam belügyei iránt. Az ENSZ-megfigvelők" többsége ame­rikai. * Róma (MTI). Az olasz főváros dolgozóinak a béremelésért folyta­tott harca újabb sikerekkel járt. Az összes kiadóvállalatok kényte­'"nek voltak eleget tenni a dolgo­-ók követeléseinek. Az összes nyomdák, beleértve azokat is. ahol az „II Popolta'-t, a keresztényde­mokraták lapiát, a „Daily Ameri­-an"-t és számos más kiadványt nyomtatnak, 15.000 lira előleget fizetnek a később megállapítandó béremelésre. Or:zágos Tanácsa elnöksége a mi r.iszteroknek nz illetékes szakszer­vezetek elnökségeivel egyetértés, ben clfiter'csztett javaslatára az. 1953. I. félévi terv teljesítéséért indított szocialista munkaverseny eredményét az alábbiakban álla­pítja meg; A helyi iparban A munkaverseny győztese, a mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökrége ván­dorzászliajának nyertese n Csrmgrddmegyei SeprQgyúr. A vállalat I. negyedévi tervéi 117.2 százal-kra, II. negyedévi ter. portkiszú'lítási tervéi haiártdő előtt teljesítette. Jelentősen csökkentette az onkölteéget. Számottevő anyag, megtakarítást ért el. A válla'nl dolgozói 15 ezer forint I pénzjutalomban részesülnek. A verseny második helyezettje a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat. A vádalat I. negyedévi íervét 127.3 százalékra, II. negyedévi ter­véi 128.8 százalékra teljesítette. Eredményeke' ért el az önkö!| é?­esökkentés, valamint o termelékeny, ség növelése terén. A vállalat dol. gozői 5 ezer forint pénzjutalomban és dicsérő elismerésben részesül­nek. Bécs megy© vsse! © medvék gabonabegyiijtésa veri@«iyéb©n A nagy ünnep közeledtével meg- , Az augusztus 20-i begyűjtési bé­gyorsult a begyűjtés üteme. Az or- ! lteversenyben a megyék rangsora szágban eddig 220 község kapta vissza gabona szabadpiaci értéke­sítésének jogát, 850 tszcs dolgozói vihetik szabadon piacra gabona­feleslegüket. 7 város ugyancsak megkapta a szabadpiacot, legújab­ban Mezőtűr szövetkezeti város is. Eddig 10 járás nyerte vissza a gabona szabadpiaci értékesítésének jogát. Az elmúlt napokban a kis­kunhalasi, a szobi, a nyírbátori, a letenyeivés a szentendrei járás tel­jesítette 100 százalékra gabonabe­gyüjtési tervét. a következő: 1. Bács, 2. Somogy, 3. Pest, 4. Fejér, 5. Szabolcs, 6. Ilajdu, 7. Baranya, 8. Szolnok, 9. Békés, 10. Tolna, 11. Heves, 12. Vas, 13. Komárom, 11. Csongrád, 13, Zala, 16. Győr, 17. Nógrád, 18. Veszprém, 19. Borsod. Az éllatbegyüjtésben a megyék rangsora a következő: 1. Komá­rom, 2. Somogy. 3. Szolnok, 4. Ba­ranya, 5. Zola, 6. Tolna, 7. Vas, 8. Szabolcs. 9. Békés. 10. Fejér, 11 Borsod, 12. Győr, 13 Vr«zprém, 14. Heves, 15. Pest. Ifi Nógrád, 17. Hajdú, 18. Bács, 19. Csongrád. A2 O'éves Tervhölcsön hetedik sorsolásának mnietrettdie Augusztus 20-án délelőtt 10 óra­kor a margitszigeti szabadtéri szín­padon a sorsolást ünnepi kultúr­műsor vezeti be, amely után 453 húzással 45.300 darab kötvényt sor­solnak ki. Augusztus 21-én, pénteken dél­után 2 órakor a Zeneművészeti Fő­Augusztus 22-én, szombaton dél­után 2 órakor a Zeneművészeti Fő­iskolán 1410 húzással 141.000 köt­vény kerül kisorsolásra. Augusztus 23-6n, vasámao dél­előtt 10 órai kezdette] a Zenemű­vészeti Főiskolán 333 húzássá' 33.300 kötvényt sorsolnak ki. Ek­iskolán 1592 húzással kisorsolnak kor kerül sor a százezer forintos 159.200 kötvényt, 'főnyeremény húzáséra. (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom