Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-14 / 190. szám

2 PÉNTEK, 1953. AUGUSZTUS ti. 1 PÁRTÉLET • A pártszervezet legfontosabb feladata: termelőszövetkezetünk további erősítése .,Nem mondható, hogy túttokan Vagyunk az se, hogy keveaen. Jól meg kell fognunk a dolog végét és akkor időben betakarítjuk a gabo­nát". így gondolkoztunk ml, n ki*, kundorozsmai József Attila-tsz tag­jai az aratás előtt. Harcoltunk a szemveszteség ellen, de kétszeresen a kormányprogramm megjelenése után. Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszédét széleskörben ismertettük — mint ahogy ezt pártunk javasol­ta. Népnevelőinkel alaposa" elő­készítettük é» főleg a párt vezetőségi tagok s a pártbizalmiak magyaráz, ták meg a tagságnak, mit jelent a tsz-tagok számára a kormánypro­gramm. Balogh Kálmán pártbizalmi, meg néliány jó párttag pártonkívüli népnevelő a növénytermelők közölt. Gysvi József pártbizalmi és id. Lajkó Vilmos pártvezetőségi tag viszont a szőlészetben beszólt min­den alkalmas időben a kormánypro" grammról. A kocsisok között meg Toma András pártbizalmi magya­rázta meg, hogy kormányunk pro. grammja értelmében jóval több lesz a jövedelmünk, mint amire eddig számítottunk. Dolgozzunk hát még jobbon, hogy minél keve­sebb hulljon el, mert hiszen a miénk bél hull. Nem talált süket fülekre a nép­nevelő szó. Főleg azért nem, mert •Vár a munkában, akár a felvilágo­sításban mindenült a kommunisták jártak az álen. Az, hogy • párttitkár felesége s nyomában a többi kommunista csa* ladtagja bekapcsolódott a közös nagy munkába — követésre talált. Csiszár Istvánné az ipari tanuló fiát. itt. Jenéi Kálmánné a fiát, férjét hívta, Bodor Mihályné -eg Komáromi Gergelyné is n férjüket hívták. Minden időt kihasználtunk, csakhogy mihamarabb betakarítsuk a sok drága gabonát. A betakarítás, bon úgy 15—20 családtag dolgo­zott. Ennek eredményeként az aratást Július 14-éo délre befejeztük szem. veszteség nélkül. Azután mindjárt a hordásba fogtunk és végül au­gusztus 6"án a cséplésnek is a vé­gére jártunk. Az első gabonát nz államnak vittük. így határozott nz egész tagság egységesen, ami­kor a Rákosi Svtárs beszédét meg­vitattuk. Begyűjtési kötelezettsé­günknek július 23-án eleget i* tei. tünk. Ekkor megkaptuk a „Járás leg­jobb termelöszövetkezele" vándor­zászlót, ami újabb lendületet adott munkánknak a még hátralévő nö­vényápoláshoz. Ezt a lendületet fo­koztuk azzal is, hogy ismertettük — és ezután még jobban ismertetjük — a tszikre vonatkozó kormányren. deleteket. Azért indult most harc­ba pártszervezetünk, hogy megvédjük szövetkezetünket. A pártonkívüli tsz. tagok bíznak bennünk és hallgatnak is a mi sza­vunkra. Ez is azért van, mert szö­vetkezetünk kommunistái majdnem egytől-egyig rendszeresen, szor­galmasan dolgoztak a közös föl­dön. Nem is igen van köröttünk olyan, akinek eddig elért eredmé­nye ne haladná meg a 300 munka­egységet. Meg is mondtuk min­dig a párt taggyűlésen, — amikor új tagjelölteket iktattunk soraink közé, — hogy ők se maradjanak hátrább a munkába soha, mert a kommunistáknak mindig elől ke'l jármok. Négy tagjelöltet vettünk fel eddig azok közül, akik jó mun­kájukkal est kiérdemelték. Szövetkezetünk további erősítés* a legfőbb célunk( s ehhez eredménye, inket ismertetjük a tagok között. Azt, hogy közel 14 mázsa búzánk termett egy holdon. Rozsból 13, árpából pedig átlag 15 mázsa. Eb. bői jut a tagoknak is bőven. Aki jól dolgozott, most majd hasznát látja, mert hisz kenyérgabonából 5 kilő. nyi, árpából meg 1 kiló és 70 deka jut egy munkaegységre, ahogy ezt már kiszámoltuk, ha már most réz. zük, hogy például Varga Lajos párttag meg a félesége 560 munka, egységet dolgozott eddig, bizony nekik jut a kamrájukba kenyérga. hónából majdnem 30 mázsa, ár­pából is 9 ée fél mázaa. Borbély Istvánnak és feleségének 34 má­zsa kenyérgabona, 11 mázsa 50 kilő árpa jut a 680 munkaegységükre. Beszélünk az államtól kapott ked. * ezményelcről is, hogy az egy-egy tagnak mázsában mit jelent. Pél­dául, hogy 10 százalékkal keveseb­bet kellett beadnunk az államnak, ez egy olyan tagnak, akinek 300 munkaegysége van, legalább két mázsa többletterményt jelent. Még is akadt eleinte egy-két bi­zonytalankodó, akik ki akartak lép­ni a tsz-ből, ilyen volt például Molnár Ferenc, meg Bakó Kálmán is. Ezekkel a legjobb népnevelők beszélgetlek. Megmagyarázták ne­kik, hogy mennyi lesz a jövedel­mük, s hogy ennyit, mint egyéni gazdák nem kerestek volna. Mert ha kilépnének ebből le kellene szá­molni a kormányrendelet értelmé­ben a 10 százalékot, mert a be­gyűjtési kedvezmény csak a tsz. ckre vonatkozik. Megmondtuk ne. kik őszintém azt is, hogy mi nem akadályozzuk meg a kilépésüket, de gondolják el, hogy milyen nehezen tudják majd elkezdeni egyénileg a gazdálkodást, A szövetkezet oszt­hatatlan vagyonából ugyanis nem várhatnak semmit. Se jószágot, se szerszámot. Bakó Kálmán már meg ia gondolta: nem hagyja itt a szövetkezetet. Molnár Ferenc még gondolkozik, de ő is inkább a bentmanadás mel­lett beszél, mert látja, hogy itt a szövetkezetben, hn jól dolgozik n dolgozó paraszt, több jut a kamrá. jába, mint az egyénieknek és amit a taz.tag a kamrájába hord, ab­ból már nem kell kimérnie se a beadást, se a vetőmagot. Szövetkezetünk tagságának döntő része határozottan ki áll a szövet, kezel mellett. Pártszervezetünk jő felvilágosító munkája nyomán meg. értette, hogy boldogulásának, jobb életének egyedüli útja a szövetkezet. Szigeti József a Mskundorozsmni József Attila-tsz párttitkára Franciaországban már mintegy 4 millió dolgozó vesz részt a sztrájkban A kolhoz párt-csoportjai pártszervezet szilárd támaszai AZ ÜT HIRTELEN balra kanya­rodott és a zöld égerfaliget mögül előbukkantak a falu házai, a szűk völgy, a keskeny folyó világos sávja és a domboldalon folyó épít­kezés. — Ez itt Perjodki-falu «— mondta kísérőnk. Már elutazásunk előtt sokat hal­lottunk erről a faluról. Tudtuk, hogy a falu a »Bugyennovec*-kol­hoz központja, hallottuk, hogy a kolhoz 1950-ben alakult több ki­sebb kolhoz egyesüléséből és ha­marosan milliomos kolhozzá fejlő­dött. Tavaly annak ellenére, hogy júliusban, augusztusban és szep­temberben tartós esőzések voltak, a kolhoz betakarította az egész ga­bonát, lent, burgonyát, sok takar­mányt gyűjtött és pénz jövedelme meghaladta az egymillió rubelt. A kolhozvezetőség irodájában szívélyesen fogadtak bennünket. A beszélgetés köztünk és Matvej Trofimovics Guljajev. a kolhoz el­nöke között az új faliújsággal kap­csolatban Indult meg. — Valóban nem rossz ez a fali­újság — mondta Matvej Trofimo­vics, miután meghallgatta vélemé­nyünket. Csak az a kár, hogy megemlítette a milliós Jövedelmet. Mert mit is jelent egymillió rubel egy olyan gazdaságban, mint a miénk? Hiszen, ha alaposan hoz­zálátunk, csupán az állattenyész­tésből kell ennyi Jövedelemre szert tennünk. ILYEN BlRÁLÓAN értékelte Guljajev elvtárs a kolhoz munká­ját. A bíráló hangnem csak akkor változott meg, amikor a beszélge­tés a pártszervezet munkájára te­relődött. Guljajev elvtárs a kolhoz kommunistáit a közös gazdaság élenjáró dolgozóinak és a sikerek szervezőinek nevezte. És ebben nem ls volt semmi túlzás. A »Bugycnnovec*-kolhoz párt­szervezete már régen picgalukult és nagy befolyással van a kolhoz gazdasági munkájára. Alekszandr Ziminov párttitkár szintén tagja a kolhoznak, most végzi n leningrádi mezőgazdasági főiskola levelező ta­gozatán az ötödik évfolyamot, jól ért a sokágazatú kolhoztermelés minden kérdéséhez. A kolhozgaz­daság kérdéseinek és szükségletel­nek ismerete segíti a párttitkárt abban, hogy helyesen állapítsa meg, milyen kérdésekre kell első­sorban irányítani a pártszervezet figyelmét. A pártvezetőség 28 párttagot és tagjelöltet az állattenyésztési te­lepre osztott be munkára. Felada­tuk az volt, hogy megjavítsák sz állatok gondozását és megszervez­zék az egyéni takarmányozást. A kommunisták ezt a feladatot meg­oldották. Megszervezték az állatte­nyésztők szocialista versenyét és kibontakoztatták a bírálatot. Az állattenyésztési telepen harci röp­lapokat jelentettek meg és sűrűn folytattak politikai beszélgetéseket Bevonták a zootechnikai oktatásba az állattenyésztő telep valamennyi dolgozóját: 135 kolhozparasztot. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS hama. rosnn fellendült. Tavaly 500 ezer rubel jövedelmet adott, ebben az év. ben már több mint 600 ezer rubel jövedelemre számítanak. Tehát már nincs is messze a megvalósulástól a kolhozelnöknék »z a terve, hogy csupán az állattenyésztésiből egymil­lió rubel jövedelmet nyerjen a kol­hoz. A kommunisták élenjárnak n nö­vénytermelő brigádokban is. Mcg­alnkultak n növénytermelő brigádok pártcsoportjai_ A pártvezetflsög, hogy fokozza a pártcsoportok be. folyását a termelésre, rendszeresen beszámoltatja a pártesoportbizalmi­akat és segít nekik a politikai agi­táció jó elvégzésében. A pártcsoportok n. pártvezetőség szilárd támaszai. Felkutatják a rej- ! tett tartalékokat, élenjárnak a kez- : deményezésben és a nehézségek el­len' harcban. EZELŐTT NYAR IDEJÉN n kok hozban kevésnek bizonyult a mun. káskéz. Ezért előfordult, hogy fon­tos munkákat el kellett halasztani. ..Hogy oldjuk meg ezt a kérdést?'' — vetették fel a kommunisták. Vé­gül is megtalálták a helyes megol­dást. A párttitkár és a pártcsoport­bizalmiak részletesen és alaposan áttanulmányozták a termclőbrigá. űotk munkáját. Megállapították, hogy hibái; vannak a munkaszerve­zésben Előfordult, hogy az embe­rek kimentek a mezőre és nem tud­ták pontosan, mi lesz a feladatuk. Sok idő ment így veszendőbe. A hibákat szabad pártnapon vi­tatlak meg. A kommunisták sok értékes javaslattal fordultak a kol­hoz vezetőségéhez. Mindenki meg. értette, hogy a feladatok pontos cl. osztása, a munka jó megszervezése sok rejtett tartalékot hoz felszínre. Ma már a kolhoz a jó munkaszer­vezés eredményeként a korábbi lét­számmal elvégezheti az összes mun­kálatokat. A pártszervezet £zéleskörű felvilá­gosító munkája során részletesen is. merteti a kolhoz további terveit. Az agitátorok és az előadók a kolhoz éle­téből merített példákon mutatták meg, hogy a kolhoz feladatai szo­rosan összefüggnek az egész ország előtt álló feladatokkal. Gyakran tar­tanak szabad pártnapokat A párt­szervezet fokozottan ellenőrzi, hogy betartják-e n kolhozvezetés demo. krafikus elveit. A JÓ POLITIKAI MUNKANAK köszönhető, hogy a kolhozpararz. tok valóban a kolhoz gazdáinak ér­zik magukat. A pártirodát sekan látogatják. A kolhozparasztok el­jönnek, hogy előadják javaslataikat, panaszaiknt és tanácsot kérjenek. Tudják, hogy a pártszervezet nerti siklik el fontos ügyek mellett és felfigyel a dolgozók szavára Párizs (MTI) Az egyre szélesebb hivatási és foglalkozási körökre ki­terjedő és lendületében növekvő francia sztrájkban már mintegy 4 millió dolgozó vesz részt. Posta, távíró és távbeszélő: a postai alkalmazottak Párizsban és az egész országban csütörtökön már 9. napja folytatják a sztráj­kot, amely most úgyszólván az összes falusi postahivatalokra is kiterjed. Jellemző a mozgalom szé­lességére és átütő erejére, hogy csaknem mindenütt a magasabbál­lású hivatalnokok is csatlakoznak a sztrájkhoz. Párizs: Metró és autóbusz: vala­mennyi szakszervezeti szövetség felhívására csütörtökön is teljes akcióegységben folyik a tiltakozó sztrájk. A kormány katonai jármű­vek beállításával próbálja meg­törni a sztrájkot. Az igazgatási szolgálatban foglalkoztatott tisztvi­selők sem tettek eleget a behívó­parancsnak. Vasutak: A francia vasúthálózat forgalma továbbra is szünetel. A helyi alapszervezetek által létesí­tett akcióegység bizottságok még tovább szélesítették ki a sztrájk­mozgalmat. Gázüzemek és villanytclcij£k: a sztrájkharc változatlanul tovább tart. Állami fegyvergyárak és arzená­lok:- Limoges-ben az arzenál mun­kásai már augusztus 11-e óta sztrájkolnak. Augusztus 12-e óta sztrájkban állnak az arzenál mun­kásai, Toulon, Brest, Cherbourg, Lorient haditengerészeti támasz­pontokon. Más arzenálok és fegy­vergyárak munkásai csütörtökön csatlakoztak a sztrájkhoz. Bányászat: A sztrájkmozgalom tegnap kiterjedt Nord és Pas-de­Calats megyék összes aknáira. Gard megyében a vasércbányászok is sztrájkba léptek. Mulhouse vi­dékén, Elzászban sztrájkolnak a kálibányák munkásai. Aveyron­megyéből a szénbányászok sztrájkja átterjedt a Loire-megyei bá­nyákra is. Építőmunkások: a dolgozók az egész országban sztrájkba léptek. Fémmunkások: A Hispano-Suiza művekben újabb gyárrészlegek csatlakoztak a sztréjkmozgalomhoz. A Párizs környékén lévő Wagon­Lits dolgozói St, Denis-ben szin­tén sztrájkba léptek. 24 órára szü4 neteltetik a munkát az SNCAN re* pülőgépgyár munkása is. A Keresztény CFTC Szakszerve* zeti Világszövetség értesítette tag* jait az egész országban, hogy csat* lakozhatnak minden más szak* szervezeti szövetség által elrendelt sztrájkmozgalomhoz, amennyiben ez nem lépi túl a 48 órát, * Párizs (MTI) Lalhiel miniszterei-) nök szerdán este rádióbeszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy »nem óhajt engedni a sztráj* kólók követeléseinek*, azonban még az -AFP* félhivatalos francia hírügynökség is arról ad jelentést, hogy »a francia parlament rendkí­vüli összehívásának gondolata, amelyet a szakszervezeti köz­pontok, valamint a szocialista­és kommunistapárti képviselők vetettek fel, napról-napra tért bódít*. A párizsi lapok élénken foglal* koznak a sztrájkhelyzettel. A »Franc Tireur* cikkíróját megragadja az -a mély elégedet* lenség és jogos keserűség*, amely létrehozta a sztrájkot és továbbfoly­tatását előidézi. -Ez előrelátható volt — írja —. Logikus, hogy a dolgozók milliói visszautasítják, hogy mindig ők fizessék meg a vesztett ügyekből származó költsé­geket*. A baloldali -Llbération* igy írj -A helyzet súlyosságának félreis* merése hinni —, hogy a tilta* kozó mozgalom —, amely a köz* üzemek dolgozóit a törvényrende* letek elleni ellenállásra késztette, befejeződött*. A franciaországi sztrájkmozga­lomnak igen nagy figyelmet szen­tel az angol közvélemény is. A konzervatív -The Times* a többi között megállapítja: -A fran­cia nép széles rétegei beleuntak már parlamenti vezetőikbe és un­dorodnak tőlük*. A -Daily Herald* megállapítása szerint -a Laniel­kormány túlságosan jobboldali be­állítottságú ahhoz, hogy hatéko­nyan orvosolni tudná a szegényebb néposztályok panaszait*. A -News Chronicle* így fr: -A' sztrájkok teljes politikai összeom* láshoz vezethetnek*, Piccioni kormányalakítási kísérletének kudarca Tovább pusztít a görögországi földrengés (MTI). Tovább tar4 Görögország­ban a pusztító földrengés Az „AFP" ismerteti a „NEA" 'című lap különkiadását, amely szerint Argosztolion és Liksiurion városo­kon kívül a földrengés elpusztította Zante-Sziget fővárosát is. Egy Zante.szigete előtt cirkáló Szerdán délelőtt Attilio Piccioni megjelent a köztársasági elnöknél éa bejelentette, hogy lemond kor­mányalakítási megbízatásáról A nap folyamán a köztársasági elnök Pella költségvetésügyi minisztert kérette magához és vele tanácsko­zott. Altalános meggyőződés sze­rint a beszélgetés csupán tájéko­zódó jellegű volt és egyelőre netn került arra sor, hogy a köztársasági elnök Pellának kormányalakításra megbízást ajánljon fel. 43 n®p után az olasz^ kormány­válság megint holtpont*, jutott, éspedig éppen akkor, amikor min­denki azt hitte, hogy végre meg­oldásra talált. Valamennyi párt tagjai egyetértenek abban, hogy a kormányailakitást a keresztényde­mokrata párton belüli ellentétek tet­ték lehetetlenné Piccioni részére. A kormányalakítási kudarccal kap­csolatban n szociáldemokrata Sara­gat bevallja, hogy a szociáldemokraták minden követelésükről lemondtak, hogy egy klerikális kormány meg­alakulását támogassák. Nem számoltak azonban azzal, nz alattomos harccal, amely a kleriká­lis vezetők közölt egymás szemé­lye ellen folyik, mely seimímire nincsen tekintettel és amelynek fő rugója a féktelen éa banditalelkű hatalmi vágy. Pedig a szociáldemo. kralák mindenben engedtek. Le. nyelték, ahogy ilyenkor mondani szekták azt, hogy De Gasperi'egyen a külügyminiszter, hogy klerikális legyen n közoktatásügyi miniszter. hogy a kormány tagjai között ma­radjanak Gonclla és Bettiol, a szél­sőséges klerikális reakció képvise. lói. Csak egy dolgo' kérted;: hogy Togni ne legyen az új kormány tagjai között. Togni talán nz ész* szes klerikálisok között a legreak­ciósabb, a gyároséi; képviselője és soha nem szalasztott cl egyet­len alkalmat sem, hogy a dol­gozók iránti gyűlöletét kimu­tassa. Ez volt tehát az egyetlen feltétel, melynek ellenében a szociáldemo­kraták feltétlen támogatásukat adták volna oz új klerikális kor­mánynak. Természetesen, nem Togni sze­mélyén bukott meg a kormányalakí­tás, Togni rajak ürügy volt. Más volt az., aki miatt Piccioni megbu. kott: De Gasperi, aki hűséges hely. tartóján, Goncllán keresztül meg­akadályozta a kormányalakítást, ati tót tartva, hogy új klerikális .csil­lag születik. « ezután ő végleg le­tűnik a politika színpadáról, Picci. oni bukásának oka valójában az, hogy a klerikális klikk, amely öt év óta áll az ország é'én és ez­alatt nem előre, hanem bajba, vál­ságba vitte az olasz népet, görcsö­sen ragaszkodik o hatalomhoz és semmi szin alatt nem akar tudo­mást venni arról, hogy a június 7-i választások új helyzetet teremtettek Olaszországban. Az államfő most nehéz, feladat előtt ál!.- clyan embert Feli találnia, akire rábízhatja egy új kormánv megalakításának feladatát. Egyre élénkül a verseny a megyék között — begyililésí tervek mie'öbbt teí'ess éséért A begvüjtéa' minisztérium versenyjelentése hadihajó a következő táviratot küld­te Papagosz miniszterelnöknek: „Zante fővárosa nincs többé". A „Reuter" jelenti, hogy szer- j dán este a földrengésdúlte Kefale- ' fiia-szdgetén kettéhasadt az 16001 méter magas Aenosz-hegy csúcsa. J Az egyre javuló begyűjtési munka eredményeképpen egyes megyékben ugrásszerű emelkedést értek el. Az augusztus 20-1 begyűjtési bé­keversenyben a megyék rangsora a következő: 1. Bács 69, 2. Pest 67.2, 3. Somogy 66.4, 4. Szabolcs 65.5, 5. Fejér 65.4, 6. Szolnok 64.5, Csongrád 58.3, 14. Zala 57 9, 15. Vas 57.6, 16. Győr 54, 17. Nógrád 51.2, 18. Veszprém 46, 19. Borsod 32.2. Az állatbegyüjtésben a megyék sorrendje a következő: 1. Komá­rom, 2. Zala, 3. Szolnok, 4. Békés, 5. Nógrád, 6. Fejér, 7. Somogy, 8. Veszprém. 9. Pest, 10. Heves, 11. 7. Baranya 64.1, 3. Hajdú 63.9, 9.1 Borsod, 12. Baranya, 13. Vas, 14. Heves 60.2, 10. Komárom 59.9, 11. Tolna, 15. Szabolcs, 16, Csongrád Tolna 59.7, 12. Békés 58.9, 13.117. Győr, 18. Hajdú 19. Bács] *

Next

/
Oldalképek
Tartalom