Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

SZERDA. 1953. AUGUSZTUS 12. 3 Eqy fel ejt hetetlen vasárnap Lillafüreden szegedi dolgozó látogatta meg hazánV neves fiitdöhelyét 900 A síkságon élő embert vonzza a hegyvidék tikkor is, lia állandó tti­kóhelyül newi választaná. Ezért van sikere azoknak a kirándtólások. itók, amelyeket hegyek közé, szervez o szegedi IBUSZ. A dobogók vál­lalják a hosszú utot, trenden fá­radtság kiegyenlítődik Azokkal n szépségekkel, új és ÓAkfccs éj me­nyekkel, amelyeket 'sgy-egy ilyen út nyújt. 000 szegott -dolgozó in­dult el szómba Ion é.yeí Lillafüredre az IBUSZ kiilönve/nb'án. Ezenkí. vül K i skuin félegyéui/íáró l és kör­nyékéről 500. W/iagyobb részük tszcs-tag, akiket jé, munkájuk ju­talmaként küldüeik el. Mente!; dol. pózok Makóról és Hódmezővásár­helyről is, cftd;nem kétszázan. Hajtralhan ®nükor már látni lehe­tett. mindenki ab-bahagyta, az al­vást. A f Aszálló ködön, átokéklet­tek a M '/trn magtas ormai ós ma­gukhoz kötötték a tekintetet. Sokan voltok, --akik most láttak először he­gyet, 'kmuldoBva és csodálattal néz­ték A csúcsokat. ?/isko'con, a Vasutas Nap a lkai. m/ból zenekar játszott az állomá­és a ,.M6g azt mondják nincs Szegeden boszorkány" kezdetű nép­dallal fogadia a különvonatot. Kedves volt a zenés fogódta'ás is, de főleg hogy annyi sok autóbuszt állítottak rendelkezésünk, re. Percek alatt szállítottak Id ben­nünket a gyors buszok, LiMafüredre, vagy Tapolcára, ki hova akart. Akik Miskolcon maradtak meg. nézni a várost, azok később a ki3­vasúttal utaztak tovább. Miskolc nyüzsgő, forrongó város. Egészen :más jellegű, mint Szeged. Lépés. TőlJépásre építőállványok, roha­mos iramban alakul, fejlődik. Tö­megek hullámzónak az állomáson, utcákon. Élaeen válnak el egy­mástól a mult ós a jelen alkotásai. Több emeletes új épülettömbök mel­leit, még egyelőre apró kis házak is meghúzódnak. Nagy-Miskolc egységes, új arculat® moet születik meg. özönlenek ide a látogatók, az ország minden részéből, s nemcsak a természeti szépségek, a környék csalja ide az embereket. A liatal­mas méretű, még egyre fovábbter. jeszkedő új műszaki egyetem is nacy érdeklődést váll ki. A Diós. győrön áthaladó kisvasút utasai elámullak a vasművek arányaitól. Felállva, kihajolva nézték a kohó. kat, különösen este, visszafelé. Már alkonyodni kezdett, a a vasár­nap is üzembein lévő nagykohóból. Óriási vöröa felhő emelkedett az ég felé. — Éppen csapolnak, azt jelzi a vörös fény —, magyarázták az odavalósiak. A felhő alatt be lehetett látni ez egész komoly, szigorú gyártelepet, a kohókkal, fujtatóédkal, rengeteg kéménnyel a messzeségben. Diós­győr házai között pöfögött apró mozdonyával a továbbhaladó kis­vasút, majd lassan befordult a Szinva-paiak szorosába, hegy falak közé. A síkságtakó ember úgy érzi. egészen más világha került Me­redek sziklafaluk kétoldali, s raj­tuk makacsul, ügyesen megkapasz­kodó fák. A csodálat moraja hal­latszik mindenünnen. Akad olyan is, aki kipillantva a vonat melletti mélységbe, önkéntelenül megkte. j ni. A villany paszkodik. Hosszabb alagút ulán. völgykatlanba zárva, mant egy (ün. dérvölgy: Nem szabadna az IBUSZ-nak hagynia, hogy olyan kocsikat is ud­janak, amelyekben nlig lehet lát­megjavitasa nom megoldhatatlan kérdés a MAV­j nak. Sokan olvasni is szerettek voi­1 na a hosszú úton, teljes joggal Lillafüred látképe tárul fel. Középpontjában a régi patinás ha. talrras Palota-szálló. Nem is sok idővel ezelőtt. a gőg, az elérhetet­lenség színbólumának lehetett ne­vezni. Ma barátian, felejthetetlen élményeket adva szolgálja az or­szág dolgozóit. A kisvasúiról leszállva, legtöbben egyirányba igyekeznek; a vízesés fáé. Zenéje, moraja átzúg tíz emberi bangókon. Három szakasz, tun omlik le a Jiegyröl, több. mint száz méteren. Ámulva lehet csak megállani előtte, szédít a lezúduló víz robaja, gynirsaeága. A víztö. meg útját szemmel követve forogni kezd a világ, mintha gyors liflen szálina lefelé az ember. A • mély­ben mohos sziklákon széttörve por. zik a víz. Egy pillanatra kénytelen egyhelyen manadnj, zöld örvény támad, s azután rohan tovább. Hi­hetetlennek tűnik, hogy az egész környéket befutó össze-vissza ka­landozó kis Szánva-patak vize al­kotja ezt a fenséges, káprázatos vízesést. A Hámori-ló mellett, amelyet ugyancsak a Szinva-patak felduzzasztott vize táplál, újra csak csodálkozni lehet. Nem tudtak betolni dolgozóink a szépségekkel. Fáradhatatlanul jár. ták a parkokat, függőkerteket. A merészek felkapaszkodtak az erdők­ben a meredek hegyoldalakra, a kilátótornyokhoz. Közben 'letele­pedtek a kristálytiszta vizű patak partján pihenni, ebédelni. Jó fala­tok kerültek elo a tálkákból, s lát­szott, hogy pompásan ízlik ft friss, hegyi levegőm Sokan meg is moat döftek a Szinva kristályos jéghideg vizében. Sok embernél volt fény­képezőgép, nem ritkán a szovjet márkájú, kiváló minőségű 550 forintos Lubitel. Fényképezni való teméntelen akadt, hiszen a táj minden részlete megörökítésre ld. vánkozlk. A szép, élménydús nap, hamar elrepült. Rengeteg volt a látni való: a cseppkőbarlangok szépségei, a sok-sok apró vízesés, zúgó, a szamócát, gombát, mogyo­rót kínáló erdő, a tapolcai gyógy­fürdő remek vize. Visszafelé han­gos beszélgetés, vidám zsibongás töltötte be a vasúti ki erika'. Élmé. nyeiket mesélték egymásnak % dol­gozók. Sajnos, azonban mást js. Akadt panasz, jogos kifogás. — Este 8-kor indultunk Vásár, helyről. — mesélte el Süli János elvtárs. Nekünk úgy mondták, hogy onnan indul a különvonat. Ift, Szegeden ezonbnn ki kellett szállnunk és három órát várakoz­nunk. A zsúfolt várótermekben, annyi hely sem volt, hogy leülj Unta Törődjenek a szervezéssel jobban, ne rabolják el feleslegesen az időn­ket, Ne rontsák ]e n gyönyörű ki­rándulás értékét ezzel j igényelték, követelték a fényt. Nem lenne szabad beállítani o'yan kacoit sem, amelyben középen tám­la nélküli padon kénytelenek utazni. Felháborító volt- ami a megér­kezéskor történt. Már benn volt a vonat Szegeden, a vásárhelyiek örüL tek, hogy azonnal le®z csatlakozá­suk hazafelé, időben érkeztünk. Egyszerre lassít a vonat, megáll, s pár perc múlva elrobog a párhuzamos sínen a vásárhelyi vonat. így az odavalók hajnalban, fárad­tan, újra kénytelenek voltak két üres órát Szegeden várakozni. Az IBUSZ-irodánmik feltétlenül köte­lessége utánia járni, kinek a fele­lőtlensége volt, hogy 130, részben munkába menő dolgozót nem várt bo — pedig csak öt perc kellett volna — a vásárhelyi vonat. Ugyan, csak kivizsgálást követel az a lény is, hogy a különvonat több, mint két órát késett Miskolcra menet. A MÁV nom fordított elég gondot a mozdonyra, s a menetrend betar. tására. — Sajnos, szép tervünk felbo­rult, — mondta Nagy Jánoené sze­gedi pedsgógras. Nagy túrát ter­veztünk, de a késés miatt jórészé­ről le kellett mondanunk. Ne indít, sn az IBÜSZ ilyen, üíésőn a vona­tot, mint mo«t. Nagyon sajnáltuk az elpocsékolt időt. Jobb lett volna, ha már hajnalban öt-hat órakor ott vagyunk. Felejthetetlen szép volt n kirándulás, ez a rossz szervezés sem tudta elrontani a kedvünket. Még­egyszer eljönnénk így is, de kérjük, hogy a hibákat azért javítsák ki. Megjegyzéséi sokan helyeselték. Mindenki álflal hangsúlyozott köve. teles az is, hogy az ülőhelyeket, illetőleg a jegyeket számozzák meg. Nem elég csupán a kocsiszá­mot megadni. Az IBUSZ-nak érdekes, részié, tos útikalauza Main, a miskolcdilh­fiiredii túrához. Ára mindössze 60 fillér, bizonyosan sokan megvet­ték volna a vonaton. Érthetetlenül azonban nem árusítottáik. Jó útba­igazító lett volna pedig, legtöbben először jártak azon a vidéken, sziik. ség lett volnia rá. A legközelebbi alkalommal szedje ki véka alól tájé­koztató füzeteit az IBUSZ. Az emlí. tett hibák figyelembe vétele ós ki­javítása. az IBUSZ és a közönség közeli barátságát, fogja eredmé­nyezni. A dolgozóik bíznak «z IBUSZ vezetődnék segítő készségé­ben. Hazafelé jó-vet, boldogan és élményekben gazdagon, már azt ter­vezték igen sokan, hogy 23-án le. látogatnak különvonattal Balaton, füredre is. Sok lelkes híve viam az IBUSZ ,,Ismerd meg hazádat"-mozgalmá­nak. Szívesen utaz^pk dolgozóink szép hazánk gyönyörű tájaira. Te­gyék lehetővé, hogy az utazás kelle­mesebb, kényelmesebb feltételek között történjék. Csontos Magda Munkavédelmi ankétot tartottak a Szegedi Kendertonógyár dolgozói A Szegedi Kenderfonógyár kul­túrotthonában szombaton délután igen sok dolgozó összejött — ven­dégként a különböző szegedi tex­tilüzemek kiküldöttei is résztvettek a gyár vezetősége által rendezett munkavédelmi ankéton. Az ankét célja az volt, hogy megbeszéljék a munkavédelem terén eddig elért eredményeket, feltárják a még meglévő hiányosságokat, meghatá­rozzák a jövőben elvégzendő fel­adatokat. Nagygyörgy Mária elvtársnő, a gyár igazgatója tartott igen érté­kes, részletes beszámolót a gyár munkavédelmi helyzetéről. Elmon­dotta, hogy az üzemben az elmúlt rendszerben jóformán semmiféle munkavédelmi felszerelés nem volt. Azóta nagyszámú munkavédelmi felszerelés, orvosi rendelő, gyen­gélkedő szoba, javító műhely, öl­töző, fürdőhelyiség és még sok egyéb felszerelés védi a dolgozók egészségét. A párt és a kormány segít­ségével rövidesen többszázezer forintot fordítanak az öltözők és a fürdők további bővítésére, a tisztaság érdekében kifestik az összes üzemrészeket és szep­tember 15-én már hozzákez­denek a vizesfonó kifestéséhez. Foglalkozott Nagygyörgy elvtárs­nő a balesetvédelem kérdésével s elmondotta, hogy annak ellenére, hogy az üzem minden egyes dol­gozója elméleti és gyakorlati okta­tásban részesül, még sok a tenni­való a balesetvédelem területén. A baleseteket legtöbb esetben a fe­gyelmezetlenség okozza és több ne­vet említett meg Nagygyörgy elv­társnő, akik az óvórendszabályok­kal mit sem törődve, veszélyes helyzetnek teszik ki magukat, sőt baleset is érte már őket. Ez év so­rán a javítóműhelyben 17 komo­lyabb kimenetelű baleset történt, amelyek a munkafegyelem és az óvórendszabályok be nem tartásá­ból adódtak. — Bírálat illeti a műhely műszaki vezetőit és csoportve­zetőit, mert nem veszik fel kel­lően a harcot a munkafegyelem megsértőivel szemben — mondotta Nagygyörgy elvtármő. Ugyanakkor felsorolta azokat, akik : élenjárnak a balesetvédelem mun­! kájában. A szakszervezeti munka­i védelmi aktívák is igyekeztek jó | munkát végezni és felkutatni a rejtett baleseti forrásokat és nagy segítséget nyújtottak az egészség­védelemben is. Jelentős munkavé­delmi újítások is voltak az üzem­ben, mint például Szűcs István elv­társé, aki a kórtoló osztály törőgé­pének védőberendezésére elektro­mos árammegszakítású kikapcsolót szereltetett fel. Ez azt eredmé­nyezte, hogy menetközben a dol­gozó nem nyúlhat a forgó gép­részekhez, mert ha a védőburkola­tot eltávolítja, a gép automatiku­san leáll. Szclényi Mihály, Varrő Antal, Tóth III. Sándor is hasznos újításokkal járult hozzá a mun­kavédelem fokozásához. Hangsúlyozta Nagygyörgy elv­társnő, hogy még sokat kell tenni a dolgozók megvédése érdekében és örömmel számolt be a legutóbbi munkavédelmi hét eredményéről, amelynek győztese a gombolyító­osztály lett. Az ankéthoz többen szóltak hoz­zá a Szegedi Kenderfonógyár dol­gozói közül, az Ujszegedi Kender­Lenszövő Vállalat és a Budapesti Kender-Jutaárugyárból itt lévő elvtársak és a megyei SZOT kikül­dötte. Az értékes ankét befejezése előtt a jó munkavédelmi, balesetel­hárítási munka elvégzéséért, példa­mutatásukért tíz dolgozó kapott 200—300 forintos pénzjutalmakat, azonkívül az egyhetes munkavé delmi hét alkalmával beadott ötte tek közül kilenc dolgozót jutalmaz­tak 50—100 forinttal. A munkavé­delem területén felvilágosító mun­kájáért könyvjutalomban része­sült tíz dolgozó, Javítsuk meg üzemeinkben a szakszervezeti bizalmiak munkáját A kormányprogramm megvalósí­tásáért, a tervek teljesítéséért ví­vott küzdelemben, a feladatok si­keres végrehajtásában jelentős sze­repük van a szakszervezeti csopor­toknak. Az egész szakszervezeti munka sikere itt a csoportokban dől el. A vezető szervek munkájá­nak eredményessége a csoportokon keresztül mérhett le a dolgozók kö­zöli. I(t látszik meg, hogyan haj­tották végre funkcionáriusaink a vezető szervek határozatait, itt de­rül fény a vezetők eredményeire és hibáira. Ez a döntő láncszem a szak zsr. vezeti munkában, melynek tevé­kenysége a szakszervezet egészére kihat, döntően befolyásolja az egész szakszervezeti munkát. Mindez igen fontossá teszi a csoport válnsz|o,t vezetőjének, szakszervezeti bizalmi­nak személyét és munkáját. Rajtuk keresztül valósul meg a vezető szer­vek és a tagság kapcsolata, ö az a szervezeti funkcionárius, aki nap, mint nap érintkezik a dolgozókkal, akinek legjobban kell ismernie gond­jaikat. bajaikat, problémákat. A szakszervezeti bizalmiair.lt nagyrésze érzi a reáháruló felelősséget, a szakszervezeti feladatok elvégzésé, ért. A bizalmi egyik legfontosabb fel­adata a munkaverseny szervezése. Neki kell meggyőznie a dolgozókat arról, hogy a tervek túlteljesítése, a szocialista versernyvállalásck rend­szeres megvalósítása az egész dol­gozó nép békéjét és biztonságát szolgálja, tehát minden dolgozónak saját egyéni érdeke is. Bizalmiaink jó munkáját is tük­rözi pl. a szegedi XI. Autójavító Vállalat tervteljesítése, ahol Kelé. men Imre bizalmi csoportjában, min­den dolgozóval állandóan foglalko­zik, csoportjának minden egyes tagja versenyben van és a csoport­jához tartozó dolgozók minden eset­ben teljesítik vállalásaikat. A jó bizalmimunkát tükrözi visz. sza az is, hogy a Balatoni Hajózási Vállalatnál a bizalmiak megbeszé­lik a művezetőikkel, mesterekkel cso­portjuk tagjainak egyéni képessége szerinti versenyvállalását és közö­sen állapítják meg; hogyan alakít­sanak brigádokat, hol szervezzenek párosversenyt. Az a bizalmi, aki eredményes jó munkát akar végezni, ismernie kell a csoportjában dolgozók termelési problémái1. Meg kell beszélni velük mit vállaljanak, hogy osoporíjuk eredményét megjavítsák A verseny­be be kell vonni a műszaki vezető­ket to. "kik a dolgozók versenyvál­lalás a inuk végrehajtásához szüksé­ges előfeltételeket fcáztosttják. Szakszervezeti bizalmiaknak har­colni kell a szocialista munkafegye­lem megszilárdításáért és a becsü­letes, öntudatos dolgozók Segítségé­vel meg kell rendszabályozni a munkafegyelem megbontott. A bi­zalmiak csoportértekezleten vitás, sák meg a későnjárok és hiányzók ügyét. A csoportértekezleten a mű. szaki vezetőktől kapott adatok se­gítségével mutassanak rá, hogy a fegyelmezetlenség mekkora kárt okozott népgazdaságunknak és mennyivel hátráltatta a terv telje­sítését. A bizalmiak azt is ellenőriz­zék, hogy a fegyelmezetlenek sza­badságából levonják.e az igazolat­lanul mulasztott napok számát és kirekesszék őket a szociális juttatá­sokból. A bizalmiaknak küzdeniük kell azért is, hogy csoportjukban min­den egyes tag részesüljön a törvény­ben és a kollekttv szerződésben biz­tosított szociális juttatásokban és ellenőrizni kell, hogy n csoport tag­jai minél jobb munkafeltételek mel­lett, megfelelő szociális körülmé­nyek között dolgozzanak. A bizalmiak ott dolgoznak jól. ahol az üzemi bizottság és a mű­hclybizottság törődik munkájukkal, foglalkozik velük, neveli és segíti őket Ehhez azonban az szükséges, min* a Szegedi Teherfuvar Válla, latnál, hogy rendszeresen megtart­sák a bizalmi értekezletet, ahol nz üzemi bizottság elnöke tájékoztatta a bizalmiakat, az ú.iabb feladatok­ról és aktuális politikai kérdésekről. Az üzemi bizottság, illetve műhely­bizottsúg tagjainak egyénileg ia állandó kapcsolatot kell tartani a bizalmiakkal. Üzemi bizottsági elnökeinknek ál­landóan érdeklődni kell a munká. juk, problémáik iránt és segítem, tanácsot adni a hibák kijavítására. Területi Bizottságunkhoz tartozó üzemekben a bizalmiakkal való fog­lalkozást üzemi bizottságaink még ma is ötödrendű, vagy hatodrendű kérdésnek tartják, ami megmutat­kozik a Szegedi Villamosvasútnál, ahol az újonnan megválasztott bi. zaLmiak nem ismerik feladataikat, ami abból adódik, hogy az üzemi bizottság még mindig nem oktatta ki őket kellő mértékben. Azokban az üzemekben, ahol az üzemi bizottság elhanyagolja a bi­zalmiakkal való foglalkozást, n hí. zalmiak munkájában Sok hiányossá­got találunk. Ezekben az üzemek­ben adódnak olyan jelenségek ls. hogy az üzemi bizottságaink meg. kerülik a bizalmit, „átnyúlnak a fe. jük felett", elvégzik a bizalmiak he­lyett a munkát, vagy megtorténik, az is, hogy az üzemi bizottság ter­melési felelőse maga akarja meg­beszélni sokszáz dolgozóval a ver. senyfeladatokát anélkül, hogy a tár. sadalmi aktívákra, a bizalmiak szé­les hálóztára támaszkodna. Ezeken a helyeken menthetetlenül fellép a verseny veszedelmeg ellensége, a bürokratizmus. Az ilyen üzemekben aztán ..futó­szalagon" készítik a felajánlásokat és a dolgozók csak látszatra kap­csolódnak bele a versenybe, valójá­ban nem érzik az* sajátjuknak. Pár­tunk világosan leszegezte: „A szak. szervezeti bizalmi a munkaverseny központi alapja". Ha eredményessé és sokoldalúvá akarjuk tenni bizal­miaink munkáját, arra kell töre­kednünk, hogy a bizalmi alaposan megismerje feladatait. Természete­sen elsősorban az üzemi bizottsá­goknak kell felismerni a bizalmiak munkájának jelentőségét Ahhoz, hogy üzemi bizottságaink a kellő segítségnyújtást meg tudják adni a bizalmihálózatnak, feltéttenül ki kell javítani a bizalmihálőzat mű. ködésének hibáit A bizalmiak munkájának megja­vítása érdekében a következő fel­adatok hárulnak üzemi bizottsága, inkra. Üzemi bizotteágain.k rendsze­resen tartsanak bizalmi értekezle­tet, kérjék itt Számon a bizalmiak munkáját, állandóan ellenőrizzék éa nyújtsanak segítsége* a bizalmi­napló vezetésében. A bizalmiakkal azonban nem pusztán az értekezle­ten, hanem a munka közben egyé. nileg is foglalkozzanak. Állandóan segítsék őket munkájuk végzésében. Neveljék a bizalmiakat állandó saj­tóolvasására. szakszervezeti lapok olvasására, amely nagy segitoéget nyújt a bizalmiak munkájának el. végzéséhez. Adjanak a bizalmiaknak megha­tározott feladatokat az üzsmi bi­zottságok. Nocsak utasításokat osz­togassanak, hanem állandón tágít­sák a bizalmiak látóikörét a mun. Icájukat illetőleg úgy, hogy megis­mertessék velük a feladatok minden részletét. A dolgozók ügyének inté­zésében üzemi bizottságainknak feL tétlenül ki kell hogy kérjék a bizal. miak véleményét éa a brigádveze­tők véleményét. Értjük ez alatt: a kitüntetéseket, jutalmazásoka* üdü­lés dolgában és minden más szo­ciális kérdésben. Ilyen munkában megszilárdul a bizalmi tekintélye a csoporttagok előtt ég így munkájá1 eredményesen tudja elvégezni. Üzemi bizottságaink ismerjék el és a nyilvánossággal is ismertessék a bizalmiak jó munkáját Jutalmaz­zák és tüntessék ki a legjobban dol­gozó bizalmiakat. Gondoskodjanak a bizalmiak tapasztalatainak kiese, réléséről, arról, hogy a munkát jól végző bizalmiak módszerét a töb­biek is megismerjék. Ha üzemi bi­zottságaink ezeket a segttségeket meg fogják adni a szakszervezett bi­zalmiainknnk, akkor bátran támasz, kodfhatnaik azok munkájára, szá­míthatnak segítségükre és jót tud. ják megoldani szakszervezett® há­ruló íeiadr.t'kat, Nikit® János, a Közlekedési Szakszervezet elnök® Az országos versenyben a Szegedi Rövikö' do'gozói hormad'k Helyet érlek el A Szegedi RÖVIKÖT dolgozóit igen szép kitüntetés érte. Alig pár napja, hogy egy röpgyűlésen öröm­mel hallgatták a hírt: a fegyelme­zett, jó munka eredményeképpen az országos versenyben a Szegedi RÖVIKÖT a harmadik, míg a vi- mányzatunk határozatait s deki vallalatok kozul az első he­lyezést kapta a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati központjá­nak 29 vállalata közül. Külön di­cséretben részesült Gombos László, a rövidáru osztály fiatal dolgozója. A Szegedi RÖVIKÖT dolgozói megfogadták, tovább folytatják a maguk munkaterületén békeharcu­kat, magukévá téve a párt és kor­zorgal­mas'an dolgoznak még jobb munka­eredmények eléréséért. Iloffmann Endre »

Next

/
Oldalképek
Tartalom