Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. AUGUSZTUS I. A Szovjetunió kormányának jegyzéke az Egyesült Államok, Nagybrítannía és Franciaország kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról Moszkva (TASZSZ) Július 15-én a Szovjetunió washingtoni, londoni és párizsi nagykövetsége megkapta az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Franciaország jegyzékét az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia, Franciaország és a Szov­jetunió külügyminiszterei tanács­kozásának összehívására vonatko­zóan. Augusztus 4-én a Szovjetunió külügyminisztériuma eljuttatta a szovjet kormány válaszjegyzékét az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország moszkvai nagykövetségének. Alább következik az Egyesült Államok kormánya 1953 július 15-i jegyzékének szövege és a szovjet kormány 1953 augusztus 4-i válasz­jegyzékének szövege. Az Egyesült Államot: kormá­nyának 1953. július 15-i jegyzéke A külügyminiszter kifejezi tisz­teletét a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége ideiglenes ügyvivőjének és kéri, adja át kor­mányának a következőket: A nemzetközi helyzet alakulása, valamint a nemrégen történt ke­letnémetországi és berlini esemé­nyek fokozták azt az általános kí­vánságot, hogy a békét tartósabbá tegyék és enyhítsék a fennálló fe­szültséget a szabadsághoz való alapvető Jognak megfelelő úton. Elismerve azt a tényt, hogy a tartós békét végső soron csak ak­kor lehet biztosítani, ha rendez­nek néhány alapvető problémát, olyanokat, mint az ellenőrzött le­szerelés, az Egyesült Államok kor­mánya jelenleg azokat a problé­mákat akarja megoldani, amelye­ket a közeljövőben rendezni lehet. A német és az osztrák szerződé­sek megkötése, ami erősen késett, lényeges eleme az európai rende­zés kérdésének, amelyet az Egye­sült Államok kormánya fontos hoz­zájárulásnak tekint a béke ügyé­hez. A német békeszerződést csak olyan szabad és tekintélyes össz­német kormány részvételével lehet kidolgozni, amelynek lehetősége van szabadon megvitatni nz ilyen szerződést. Ilyen kormányt csak szabad választások eredményekép­pen lehet megalakítani. Azok a feltételek, amelyek kö­zött ezt a kormányt létre kell hozni és amelyek között ez a kormány teljes cselekvési szabadságot él­vezhet, olyan problémát jelente­nek, amely valamennyi fél jóin­dulata esetén a közeljövőben meg­oldható. Hasonlóképpen világos, hogy nem lehetséges valódi hala­dás az európai feszültség általá­nos enyhülése felé, míg ez a pro­bléma megoldatlan marad. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet kormányhoz intézett tások előtt, a választások alatt és a választások után. 2. A bel- és külügyekben szabad cselekvéssel rendelkező szabad össznémet kormány megalakításá­nak feltételei. Ezek azok a lényeges lépések, amelyeknek meg kell előzniök a német békeszerződés — az általá­nos rendezés már önmagában is legfontosabb eleme — kérdésében a szovjet kormánnyal való tanács­kozás megnyitását. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy ezen az első tanács­kozáson végre megegyezésre kell jutni az osztrák szerződés kérdé­sében, A szovjet kormány 1953. augusztus 4-i jegyzéke A szovjet kormány július 15-én mégkapta az Egyesült Államok kormányának jegyzékét és ezzel egyidejűleg Anglia és Franciaor­szág jegyzékét, amiből látható, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszte­reinek júliusi washingtoni értekez­letén elhatározták az említett há­rom hatalom és a Szovjetunió kül­ügyminiszterei tanácskozásának összehívását. Emellett a jegyzékek közölték a három miniszter által javasolt napirendet és az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Szovjetunió külügyminiszterei tanácskozása összehívásának idő­pontját. A fent elmondottakból követke­zik, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügy­miniszterei a nemzetközi szokások ellenére előzetesen külön tanul­mányozták a négy hatalom kül­ügyminiszterei tanácskozásának kérdéseit, a Szovjetunió képviselő­jének részvétele nélkül. Ezt a helyzetet nem lehet rendbenlévő­nek elismerni. Sőt, mi több, ez nyilvánvalóan ellentétben áll a külügyminiszterek tanácskozásaira vonatkozólag fennálló megállapo­dásokkal. Ezenkívül a három kül­ügyminiszter előzetes összebeszé­lése negatív hatással lehet a négy hatalom külügyminiszterei tanács­kozásának egész menetére. Ez a következtetés adódik — természe­tesen — abból, hogy e tanácskozás három résztvevője már jóelőre kü­lön egyezményekkel megkötötte a maga kezét, meg sem próbálva megvalósítani, amint ez korábban többször történt, az égető nem­zetközi kérdések mindennemű kü­lön kötelezettségtől mentes és nem korlátozott megvitatását. A jelenlegi nemzetközi körülmé­nyek között a hatalmak tanácsko­zásának nagy jelentősége van a vi­tás nemzetközi kérdések rende­zése szempontjából. Most. amikor a békeszerető álla­mok erőfeszítései tehetővé tették a jegyzékeiben, amelyek közül az koreai háború befejezését, o fegy. utolsó 1952. évi szeptember 23-i jegyzék volt és amelyre válasz nem érkezett, konstruktív javasla­tokat tett, amelyek teljes mérték­ben tükröződtek a német szövet­ségi gyűlés ez év június 10-i hatá­rozataiban. Ezek a javaslatok arra irányultak, hogy kielégítsék a né­met nép egyhangú kívánságát a szabadság feltételei között történő egyesülés iránt. Figyelembevéve, hogy a nemré­giben lezajlott események halaszt­hatatlanabbá tették Németország egyesítésének kérdését, az Egye­sült Államok kormánya kész új erőfeszítéseket tenni annak érde­kében, hogy végetvessenek a rendel­lenes helyzetnek, amelyben a né­met nép kénytelen élni. A német szövetségi kormánnyal és a berlini német hatóságokkal való tanács­kozás fcián ezért elhatározták, hogy .- t javasolják a szovjet kormánynak • Franciaország, az Egyesült Király­ság, az EgycsUlt Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei ta­nácskozásának összehívását. Ez a tanácskozás korlátolt tartalommal megkezdődhetne körülbelül szep­tember végén, amiben egyébként kölcsönösen meg kell állapodni. A megvitatásra kerülő kérdé­seknek a következőknek kell len­niök: 1. A szabad választások meg­szervezése a szövetségi köztársa­ságban, Németország keleti öveze­tében és Berlinben. Ez maga után vonja, hogy más kérdésekkel együtt megvitassák a mozgássza­badság, a politikai pártok műkö­dési szabadsága, a sajtószabadság és valamennyi német alapvető sza­badságokra való jogai szükséges verszünet megkötésé4, kedvező fel­tételek jöttek létre a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Természe­tesen e feladat sikeres megoldása az összes békeszerető nagy és kia államok erőfeszítéseitől függ. A bé­ke és a nemzetközi biztonság fenn­tartásáért azonban a felelősség min­denekelőtt — amint az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyából kitűnik — az öl nagyhatalomra — az Amerikai Egyesült Államokra, Angliára, Franciaországra, a Szov­jetunióra, a Kinai Népköztársaság­ra — hárul. Ennek a körülménynek semmibevétele nem felelne meg a béko és a nemzetközi biztonság fenntartása és megszilárdítása ér­dekeinek. Másrészt valamilyen kü­lönös jelentőséget tulajdonítani az olyan eseményeknek, min; a június 17-i berlini fasiszta kaland, amely i külföldi bérencefr és bűnöző elemek annyit jelent, mint illúziókat táplálni és elvonni a figyelmet a valóban fontos ér « nemzetközi kapcsolatok tisztázása szempontjából pozitív jelentőségű té­nyektől. biztosítékainak kérdését a válasz- olyan problémáit Tekintettel a fent kifejtett meg­fontolásokra, a szovjet kormány amellett foglal állást, hogy a kül­ügyminiszterek tanácskozásán tár­gyalják meg azoknak az intézkedé­seknek kérdését, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség általános enyhülését, beleértve a fegyverzet csökkentésének kérdését és azt, hogy idegen államok területén ne engedélyezzenek külföldi katonai tá­maszpontokat. Emellett nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy a tanácskozáson megtárgyalják, mi­lyen összetételben kell megvitatni a nemzetközi viszonyok ilyen, vagy Az említed kérdések megvizsgálá­sának szükségességét nemcsak az európai htóyzet diktálja Ismeretes, hogy az ázsiai országok helyzete, foiites, időszerű problémáik — ma­gukra vonják a nemzetközi körök figyelmét. Ebből szintén az követ­kezik, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések kérdéseinek megvitatásában elened­hetctlen a Kínai Népköztársaság részvétele. A nagy kinai nép, — amely a Kínai Népköztársaságban egységesebb és összaforrottabb, mint valaha — most teljesen indokoltan követeli törvényes jogainak visz­szaállítását az összes nemzetközi ügyekben és e kérdés halaszthatat­lan megoldása fontosságának le­becsülése szintén nem szolgálná a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekeit. A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának július 15-i jegyzékével kapcsolatban kifejezi belegyezését abba, hogy a minisz­terek tanácskozásán megtárgyalják a német kérdést. A július 15-i amerikai jegyzékben azonban épp úgy, mint a három külügyminisz­ter washingtoni tanácskozásáról kiadott közleményben is a német kérdés tényleges megvizsgálása he­lyet az egész dolgot valójában a mult év szeptember 23-i amerikai jegyzékben foglalt javaslat megis­métlésére korlátozzák, figyelmen kívül hagyva Németország alap­vető problémái megoldásának el­engedhetetlen fontosságát. Mint ismeretes, a német nép mindenekelőtt az olyan kérdések megoldásában érdekelt, mint Né­metország nemzeti egyesítésének megvalósítása és a békeszerződés megkötése. Az ez év július 15-i amerikai jegyzék azonban hivat­kozva a szóbanforgó alapvető kér­dések megoldásának elengedhetet­len fontosságát szintén figyelmen kívül hagyó 1952 szeptember 23-i jegyzékre, éppen Németország ez alapvető kérdéseinek megoldását kerüli meg. Az Egyesült Államok kormányá­nak július 15-i jegyzéke Német­ország alapvető kéréseinek meg. pldását m össznémet választások­ra vonalközé javaslattal, magát a választások kérdését pedig — a mult év szeptember 23-i amerikai jegyzék értelmében — külföldi ál­lamok képviselőiből álló úgyneve­zett semleges bizottság alakításá­ra vonatkozó javaslat cseréli fel. aszal, hogy ez a bizottság „vizsgá­latot folytasson a választások meg., tartásához .szükséges feltá'.elek megteremtése céljából". A kifejtet­tekből az következik, hogy az Egye. oült Államok július 15-i jegyzéke rjemosak, hogy nem tűzi céljául Né­metország alapvető kérdései meg­oldásának elősegítését, hanem az ügyet hosszadalmas tárgyalások útvesztőjébe viszi: kivizsgálják-e viaigy ne Németország helyzetét ilyen vagy olyan külföldi államok képviselői, hogyan és miért vé­gezzék mindezeket a német nép szempontjából lealázó ,,kivizsgálá­sokat" és hasonlók. Az ilyen kér­désekkel kapcsolatos szükségtelen és meddő tárgyalásokon kívül egyebet nem is lehet várni az ilyen­fajta. javaslattól. Mindez meghatározza a szovjet kormány magatartását az Egye­sült Államok kormányának emlí­tett javaslatával kapcsolatban. A szovjet kormány véleménye szerint ez a javaslat nemcsak nem segítheti elő Németország egyesi, tését és demokratikus össznémet kormány megalakítását, valamint a Német országgal való békeszerző­dés megkötését, hanem azt ered­ményezi, hogy Németország to­vábbra is nyugati és keleti részre széttagolva marad, továbbra is cl. húzódik a békeszerződés megkö­tése. Ezzel egyidejűleg intézke­dések történnek Nyugat-Németor­szág reimititarizálásúra, amelynek veszélyével folté'lenül számoiniok kell Európa békeszerető népeinek, de különösem « szomszédállamok­notk. Ha mindez Aderntucr bonni kormányával folytatott összeegyez­tetett tanácskozás mellett történik, — amint arról » július 15"i jegy­zék szól — altkor ez csak végér­vényesen megingathatja a német nép bizalmát az ilyen kormánnyal szemben, nem is beszélve Európa más népeiről. A szovjet kormány lekintet nél­kül az Egyesült Államok kormá­nyának július 15-i jegyzékével kap­csolatiban fent kifejtett megfon­tolásokra, nagy jelentőjéget tulaj­donít annak, hogy a hatalmak kö. zösen megtárgyalják a német kér­dést. Emellett reméli, hogy a né­met kérdés ilyen megvitatása le­hetővé teszi azoknak a megfelelő kérdéseknek mindenoldalú meg­vitatását, amelyek Németország egységíriek helyreállítására vo­natkoznak és amelyek a német bé­keszerződés kérdésének megoldásá­vá' együtt hozzájárulnak majd i:z európai béke megszilárdításához. A szovjet kormány a kifejtettek­ből kiindulva javasolja: 1. Tárgyalják meg a külügymi­ni: zterek tanácskozásán a fent ki­fejteitek figyelembevételével a, nem­zetközi feszültség csökkentését szol­gáló intézkedéseket. 2. Vitassák meg a tanácskozáson a német kérdést, beleértve Né. metország egysége helyreállítási­nak és a békeszerződés megkötésé­nek problémáját. Ami az osztrák szerződést illeti, a szovjet kormány e kérdéssel kap­csolatos álláspontját kifejtette az Egyesült Államok, Anglia ós Fran­ciaország kormányához július 30­i'in intézett jegyzékében. Magától értetődik, hogy a német probléma megoldásában lehetséges sikerek elősegíthetik az osztrák kérdés meg­oldását is. A szovjet kormány hasonló jegy­zéket küld Anglia és Franciaország kormányának is. 4 Szovjetunió külügyminisztériuma visszautasítja az Egyesült Államok tiltakozó emlékiratát Moszkva (TASZSZ). Amin' a szovjet sajtó már közötte, július 30-án a szovjet kormány jegyzéket intézet' az Egyesült Államok kor­mányához és tiltakozását fejezte ki az Egyesül' Államok kormányánál amiatt, hogy július 29-én Vlagyi­vosztok közeiében egy négymotoros amerikai bombázógép megsértette a Szovjetunió áiilambailárát. •Július 31_én Ch. Bohlcn, az Egye­sült Államok moszkvai nagykövete az Egyesült Államok kormányának megbízásából emlékiratot nyújtott »' a Szovjetunió küiügyminiszté. riumának, amelyben vitaija azt a tényt, hogy az amerikai katonai repü. lőgép megsértette a Szovjetunió ál­lamhatárát és azt áilí'ja, hogy az amerikai repülőgépet a Japán-ten­ger íeflett végzet' rendes repüíőú'ja alkalmából szovjet vadászgépek tá_ madfák meg. Az emlékira' utal ar­ra is, hogy az Egyesült Államok kormányának rendelkezésére álló jelentések szerint az amerikai re­pülőgép személyzetének éle'benma­rad' tagjait szovjet hajók vették fel és kéri e személyek hazatelepíté­sét. A Szovjetunió külügyminisztériu­ma válaszul az amerikai nagykö_ vétség emli'ett emlékiratára, a kö­vetkező jegyzéket jutta'ta el az Egyesült Államok nagykövetségéhez: ..Az Egyesült Államok nagykövei, ségének július 31-i emlékiratával kapcsolatban a Szovje' Szocialista Köztársaságok Szöve'ségének kor­mánya a következőket tartja szük­ségesnek közölni az Egyesűit Á11a_ mok kormányával: A szovjet kormánynak július 30. án az Egyesült Államok kormányá­hoz intézett jegyzéke ellenőrzőit lényeket ismertetett, amelyek ar­ról tanúskodnak, hogy egy B-50.es típusú négymotoros amerikai bom­bázó ez év július 29-én megsér­tette a Szovjetunió államhatárát először a Gamov-fok térségében, majd tovább folytatta repülését szovjet terület felelt az Aszkold" szigetnél nem messze Vlagyivosz. toktól. Amikor két szovjet va­dász-repülőgép közeledett, hogy figyelmeztesse az amerikai repülő­gépet, hogy a Szovjetunió határain belül tartózkodik és felszólítsa, hagyja el a Szovjetunió légiterét, az amerikai repülőgép tüzet nyi­tott rájuk ós komolyan megrongál­ta a szovjet repülőgépek egyikét. A szovjet repülőgépek emiatt kény­telenek vollak válaszfüzet nyitni, ami után az amerikai repülőgép a tenger irányában eltávozott. A fentemlített tények mutatják, hogy az Egyesült Államok kormá­nyának emlékiratában foglalt az a kijelentés, hogy az amerikai re­pülőgépet a Japán-tenger felett végzett rendes repülőútja alkal­mával szovjet vadászrepülőgépek támadtál: meg, ellentmond a megál­lapított fényeknek. A fentemlítetf, a tenger irányá­ban eltávozott amerikai repülő­gépre és személyzetére vonatkozó­lag a szovjet kormány semmiféle adattal nem rendelkezik. A szovjet kormány megerősíti július 30"i jegyzékét, követeli, hogy vonják szigorúan felelősség, re a szovjet határ megsértésében bűnös személyeket és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya in­tézkedéseket tesz anniak megakadá­lyozására, hogy az amerikai re­pülőgépel: a jövőben megsértsék a Szovjetunió államhatárát. A szovjet kormány visszautasítja a nagykövetség emlékiratában fog. lalt tiltakozást, mint amely min­den alapot né'külöz. Bryan vezérőrnagy a katonai fegyverszüneti bizottság keddi ülésén elismerte a fegyverszüneti egyezmény amerikai repülőgép részéről történt megszegését Keszon. Az »Űj Kína* hírügy­nökség külőntudósítója jelenti: Bryan vezérőrnagy, az ENSZ­parancsnokság küldöttségének rangidős tagja a katonai fegyver­szüneti bizottság keddi ülésén el­ismerte, hogy egy amerikai kato­nai repülőgép behatolt a koreai-kí­nai fél légiterébe és ezzel meg­szegte a fegyverszüneti egyez­ményt. Közölte, hogy a repülő­gép július 29-én 4,20 órakor bere­pült a koreai-kínai fél ellenőrzése alatt álló terület fölé és mintegy 10 percig köröket írt le és felde­rítést végzett. Bryan sajnálkozását fejezte ki az egyezmény e megsértése miatt, de elegendő adatok hiányában ta­gadta az amerikai fél felelősségét az egyezmény más hasonló meg­szegéseiért. Bryan felettese, Mark Clark tá­bornok július 29-én Honoluluban kijelentette, hogy ha valaki meg­szegné az egyezményt, csak kom­munisták lehetnek. Még egy hét sem telt el azóta és Bryan kény­telen beismerni az amerikai fél vétkességét. Bryan bejelentette az ülésen, hogy a kínai népi önkéntesek ha­zatelepítendő és a koreai-kínai fél­nek átadandó fogságbaesett harco­sai közül néhányan rongyos ruhá­ban lesznek, mert leszagatták ma­gukról egyenruhájukat. Bryannak ez a bejelentése emlékezetbe idézi az áprilisban hazatelepített beteg és sebesült harcosaink hazatérését. Akkor valamennyi hazatérő beteg és sebesült fogságbaesett harco­sunk kijelentette, hogy a hadifo­golytáborok amerikai hatóságai éheztették és rongyokba öltöztették őket. Fogságbaesett harcosaink az­után megtagadták, hogy közvetle­nül hazatelepítésük előtt új ru­hákba öltözzenek ót. A katonai fegyverszüneti bizott­ság ülésének elnapolása után a két fél titkárai tartottak ülést. Hír szerint az ülések színhelye közelé­ben állandóan fel- és leszálló ame­rikai helikopterek zaja zavarta a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság üléseit, ami miatt a semleges nemzetek képviselői panaszt emeltek. A két fél titkárainak ülésén ezt az ügyet vitatták meg. 4 Szovjetunió nagy élelmiezerszállilmányokkal segíti a Nemet Demokratikus Köztársaságot Oder\a-Frankfurt (ADN). Július harmadik dekádjában naponta 38 vagon vaj, 26 vagon zsír, valamint 22 vagon étá'Jaj érkezett a Szovjet­untéból Odera-Frankfurtba. a Né­met Demokratikus Köztársaság ha­tárállomására. A Szovjetunió eb­ben az időszakban a kereskedelmi egyezmény és a nemrégen megkö. tött pót egyezmény keretében ösz­szegetn 865 vagon zsiradékot kül­dött a Német Demokratikus Köz­társaságnak. A Szovjetunió segít­sége — a provokációs amerikai ,.abraktervvel" ellentétl>en c6z\n­te és hathatós segítséget jelent a Német Demokratikus Köztársaság dolgozód számára'. Július utolsó tíz napjában a Len­gyel Népköztársaságból is sok élel­miszer érkezett a Német Demokrali. kus Köztársatágba. A népi Len­gyelország 45 vagon sertéshúst, szalonnát, tojást, valamint hús. és halkonzerveket küldött a, Német De­mokratikus Köztársaságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom