Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-23 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK. 1853. JULIUS 29. ünnepi ülés Varsóban Lengyelország felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából Boleslair Bierut elvtárs beszéde Varsó (TASZSZ). Július 2Irán Varsóban ünnepi ülés' tartott a városi népi tanács abból nz alka­lomból, hogy kilcnc éve szabadította fel a Szovjet Hadsereg Lengyel­országot a hitleri megszállók ural­ma alól. Az ülésen részt vetlek a fővárosi népi tanács tagjai, a párt­szervezetek és társadalmi szerveze. tok képviselői, az ipari üzemek és építkezések élenjáró dolgozói. Az elnökségi asztalnál a Len­gyel Egyesült Munkáspárt köz­ponli bizottsága poli'ikai irodájá­nak tagjai, az államtanács tagjai, valamint a kormány tagjai foglal, tnk ráíyett, élükön Bo]eslaw Bierut elvtárssal, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöké­vel. Lengyelország felszabadulásának 9. évfordulójáról Boleslow Bierut elvtárs, a Lengyel Egyesült Mun. káspárt Központi Bizottságának el­nöke, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke tar­tott beszámolót. A lengyel nép fel­szabadulásának 9. évfordulóján n forró barátság és hála érzésével fordul a testvéri szovjet népekhez, szívből köszönti a fasizmus hős és dicsőséges legyőzőjét, a legyőzhe­tetlen Szovjet Hadsereget — felsza­badítónkat, a béke megbízható, ki­próbált őrét, Bierut elvtárs ezután rátért a nemzeiközi politika kérdéseire. A lengyel népet — mondotta — a ba­rátság őrös, elszakíthatatlan szá­lai fűzik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok békeszerető népeihez, n béke és a haladás összes erőihez. Népünk lelkesen támogatja és helyesli a Szovjet­uniónak a ncmze'közi feszültség enyhítésére, az egyes államok és répek között fennálló vitás kér­dések lxikés rendezésére irányuló kezdeményezését. A reakciós im­perialista körök koreai és berlini provokációiról szólva Bierut elv­társ megállapította, hogy ezek teL jes kudarcra vannak kárhoztatva. Az imperialisták körében ko. moly aggodalmat okoz a bóketábor erejének növekedése és a Saját táJx>rukban észlelhető ellentétek kiéleződése. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időben leplezték le az áruló és pártütő Beriját. Megsemmisítő csapást mértek a bűnös imperialista összeesküvőkre. A munkásosztály és pártja még tömörebb és összeforrottabb lesz, ha megtisztul az idegen és ellen­séges elemektől. A Szovjetunió Kommunista Pártjának hatalmas ereje és tekintélye a dolgozó tö­megekkel fenntartott, elszakítha­tatlan kapcsolatában rejlik. E tö­megeket Marx-Engels-Lenin.Sztálin zászlaja alat' vezeti évtizedek óta a jobb életért, az igazság és a 'rá­ké győzelméért vívott harcukban. Bolealaw Bierut elvtárs beszá­molója után kormánykilüntc'ése­ket nyújtottak át Varsó kiváló dolgozóinak. A Csehszlovák Köztársaság külügyminisztériumának tiltakozó jegyzéke az Egyesült Államokhoz Prága, július 21. (TASZSZ). Csehszlovákia külügyminisztériu­ma július 20.án a következő jegyzé­ket juttatta el az Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez: A nupokban léggömböket eresz, tettek csehszlovák terület fölé, ame­lyek a Csehszlovák Köztársaság la­kossága körében elégedetlenség szí­tására irányuló és államellenes te. Vékenységro uszíté röpcédulákat tartalmaztak. Ez az új kísérlet, amely arra Irá­nyult, hogy együgyű propaganda­eszközökkel befolyásolják a cseh. szlovák dolgozó népet — természe. tesen megvetést és felháborodást kellett a nép körében és ez a kísér, let önmagában véve még figyelemre sefti móltó. Mégis fontos rámutatni, hogy az egész hadjáratot amerikai állam­polgárok készítették elő és hajtot­tak végre. akiket ebből a célból Németországba, éspedig Németor. szágnak az amerikai megszálló ha­tóságok igazgatása alatt álló ré­szébe küldtek. Az amerikai kormány ezáltal újból durván visszaélt meg­szálló hatalmával olyan cédok érde. kében, amelyek összeegyeztethetet­lenek a Németországra vonatkozó négyhatalmi egyezménnyel, amely­nek értelmében az Egyesült Álla. mok kötelezettséget vállaltak a megszálló hatalom funkcióinak gya. korlására abból az alapvető elvből tá indulva, hogy Németország soha többtó nem veszélyeztelheti a világ­békét és szomszédait, A nemzetközi jog alapvető élvé­nek ez az ismételt megsértése kü­lönösen arra a jelentós tényre való tekintettel ítélendő el, hogy az ab. han az időben történt, amikor az egész világ népei fokozott mérték­ben szállnak síkra a béke megszi­lárdításáért és a békés együttműkö­dés biztosításáért. Az amerikai meg. szálló hatóságok álta kiagyalt pro­vokáció célja a ,.hidegháború" po­litikájának fokozása és a nemzet­közi feszültség enyhülésének meg. akadályozása. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ezért a legerélyesebben til­takozik ezen akció ellen és köve. leli, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya közölje, milyen lépéseket lett az ilyen és hasonló provokációk megakadályozására, amelyek a népek békés együttélése ellen irányulnak ég Csehszlovákia belügyeibe való durva beavatkozást jelentenek. A minisztertanács határozata a munkavédelmi és szociális céiokat szolgáló beruházási összegek felemeléséről A minisztertanács a dolgozók munkakörülményeinek megjaví­tása érdekében munkavédelmi és üzemi szociális beruházásokra a költségvetésben előirányzott beru­házási összegeken felül 60 millió forintot bocsájtott a minisztéri­umok rendelkezésére. E 60 millió forintos beruházással kívánja biz­tosítani a minisztertanács a nehéz­és könnyűipar, az élelmiszeripar, a vasúti közlekedés, a mezőgazda­ság s a bel- és külkereskedelem dolgozóinak munkavédelmi és üze­mi szociális ellátásának további je­lentős mértékű megjavítását. A beruházási öászegek megosz­lása a minisztériumok között: Kohó- és gépipari minisztérium IC millió forint, nehézipari mi­nisztérium 14 millió forint, föld­művelésügyi minisztériumi 8 millió forint, könnyűipari minisztérium 6 millió forint, élelmiszeripari minisz­térium 6 millió forint, bel- és kül­kereskedelmi minisztérium 3 mil­lió forint, közlekedés- és postaügyi minisztérium 4 millió forint, építés­ügyi minisztérium 3 millió forint. A terven felüli beruházási ke­retből a Lenin Kohászati Művek 2.2 millió forintot, az Ózdi Kohá­szati Üzemek 1.5 millió forintot, a szénbányászat üzemei közül Tata­bánya 2 millió, Dorog 1 millió fo­rintot, Pécs 2 millió forintot, Komló 1 millió forintot kapnak. Kínevezések A Népköztársaság Elnöki Taná­csa' Dekán Istvánt a belügymi­niszter helyettesévé, a miniszterta­nács Szita Jánost az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesévé kinevezte. Három nap alatt 448 vagon zsiradék érkezeit a Szovjetunióból a Német Demokratikus Köztársaságba » Berlin (MTI). A demokratikus német sajtó jelenti, hogy a mult hét második felében 108 vagon vaj, 145 vagon zsír éa 195 vagon étolaj ér­kezett a Szovjetunióból Odera­Frankfurtba, a Német Demokratikus Köztársaság határállomására. A „National Zeitung", Német­ország Nemzeti Demokrata Pártjá­nak ]apja a Német Demokratikus Köztársaságba küldött szovjet élei. miszerszállítmányokkal foglalkozó cikkében rámutat: — Amíg Adenauer és Reuter „amerikai nagybácsija1' átlátszó po. litikai propaganda-célból 15 millió dollárnyi élelmiszert, közte kétezer tonna gabonát akart küldeni a Né. met Demokratikus Köztársaság la­kosságának, a Szovjetunió több mint 280 millió dollár értékű árut, köztük 935.000 tonna gabonát jut­tat lakosságunknak. A NÉP BÍRÓSÁGA Amit beismer az Omladina — és amit nem A z >,Omladina'• című jugoszláv " ifjúsági lap nemrégiben cik. kei közölt « Kakau//.bányák ifjú­munkásainak életéről. A Jap min­denekelőtt arról tudósít, hogy a munkások otthonául szolgáló ba­rakok „sártengerben úsznak." Majd így folytatja: .,Beléptünk egy barikba. Bt l(T kik Danica egy munkatársnőjével. .4 barak kit sarkában két úgy áll, a harmadik sarokban pedig egy kályha. Asztal nincs. Danivának és társnőjének majdnem semmijük sincs; az ágyak fölött kifeszített zsinegen, mindössze egy-egy blúz lóg." „A szomszéd szobában — foly­tatja az .Omladina' — lakik Györ­gye Lubarda bányász, feleségé­vel cs 11 hónapos gyermekével. A barakban egy ágy van csupán, az is ágynemű nélkül. Az ablakok be vannak törve. A gyermek me­zítláb, fclsebzelt talppal fekszik az ágyon. Amikor beléptünk, Lubarda felesége rongyos öltözetben, me­zítláb mosta a banak kövezetét." Ezeket a sorokat egy jugoszláv félhivatalos lap írta és minden bi­zonnyal nem mulatta olyan sötét­nek a helyzetet, mint amilyen való­ságban. A tényleges helyzetre sok­kal szemléltetőbb példákat találha­tunk szerte az országban. íme egy példa: A hirhedt bori bányák kö­zelében fekszik Szever falu. Ha ugyan egyáltalán falunak nevez­hetjük az' a néhány, mocsaras te­rületen épült, omladozó viskót, áliol 500 bányász lenge li életét. A falu lakóinak többsége karaitokban lakik. A barakok általában 4 mé­icf szélesek, 6 méter hosszúak és mindegyikben hét ágy van elhelyez. ve. Ugyanabban az odúban főz. nek, mosnak és szárítják a ruhá­hat. Konyháról vegy fürdési le­hetőségről szó sincs. E „lakások" njtajaiin sem kilincsek, sem zá­rak nincsenek, az ablakok helyét pedig papírral vagy ronggyal • ra­gasztották be. Igy élnek a bori bányászok, ' Európa egyik leggazdagabb rézbányájának dolgozói. A mun­kások jólétére semmi 6em jut ab­ból a sok millióból, amit a bánya kihasználási jogát bitorló Anacon. da Coppcr Mining Company nevű amerikai monopólium profitként kisajtol a jugoszláv föld kincseiből. Nézzünk egy másik esetet. Zsi­vojn Grcsics munkás, a boszniai KVcka-búnyában dolgozik, Tuzla varos tőszomszédságában. Grcsics „lakása" — ha egyáltalán így le" he' nevezni — egy düledező fás­Kamra, umelynek teteje félig deszkából, félig kartonból van. Hajnnllian, amikor Grcsics mun­kába indul, felesége ad neki egy darab kenyeret és egy fej hagymát. Ez az ebédje Grcsics bányásznak a hosszú, megfeszített fizikai munka közben. T jlbre nem telik a keresetéből. Az élelmiszer­cikkek ugyanis szakadó tanul drá­gulnak. Eddig a kormány az árak emelésekor mindig a mul'évi szú. razságnahivalko.-.oti. Most mégis bejeleintette, hogy az exportkötele­zctlscgck miatt — bár az idei ter­més jobbnak ígérkezik — mégsem várható az aratás után sem olcsób­bodás. A ruhanemű ára elviselhe­tetlenül magas. A legolcsóbb cipő vagy ing ára Grcsics csaknem égés? havi keresetével egyenlő. Ez tehát az oka annak, hogy a Grcsies.csa­lád tagjai örökké éhesen és ron­gyokban járnál:. A z éhezés és nyomorúság mel­^ let a jugoszláv dolgozók testi épsége is a legsúlyosabb baleseti veszélyeknek van kitéve. Ugyan­csojc az „Omladina", a jugoszláv ifjúsági szervezet hivatalos iapja ozámolt bs az 1953. január 21-i szá­mában a Breza.bányában történt egyik súlyos tmlesetről: „Január 7-én az éjszakai műszak, ban a mindössze 15 éves Enesz Gyakics ifjúmunkás a működő gé­pek közé esett és meghall." — írja a lap. A Nile.setel követő vizsgá­latra kiszált bizottság cinikusan azt „állapitólla meg'1, hogy „a halál az ifjúmunkás hibájából követke­zeit be", jóllehet beismerték, hogy a gépek nem voltak ellátva n szült, séges védőberendezésekkel. A sze­rencsétlenül járt fiatal helyére ez igazgatóság egy másik fiatalt, a 16 éves Sztyepan Misint állította. Az „Omladina" így folytatja: „Kél órán belül a bizottságnak ismét ki kellelt szállnia ugyanilyen ügyben, mert a gépek megölték a másik fiút is." A ki éri a szóból, nz sok mindent megtudhat az ,,Omladina" cikkeiből. Egyel azonban gondosan elhaLlgat a jugoszláv lap. Azt, hogy miért él ilyen borzalmas kö­rülmények között a jugoszláv ifjú­ság. Amit azonban eltitkol az „Omladina", azt kifecsegi az óceá­nontúli „New York Times1': „A jugoszláv kormány széles körben al­kalmazza a kcpilalis'a gazdasági élet elveit A mi híróságaink a dolgozó nép " hatalmi szervei. A tömegek­re támaszkodva, a dolgozó nép ér­dekeinek szem előli tartásával kell végeznicík feladataikat. A törvé­nyeket a párt által meghatározott feladatok alapján kitűzőit célok ér­dekében. a szocializmus építése ér­dekében kell alkalmazniok. Csongrád megye elsősorban me­zőgazdasági terüiel, igazságszolgál­tatási feladatait is a mezőgazdasági jelleg határozza meg. Ezeket a feladatokat befolyásolják azonban a fokozódó iparosodás távlatai; az állampolgári és tervfegyelem betar­tására, a társadalmi tulajdon meg­védésére való nevelés, az osztály­ellenség szabotázs cselekményeinek megtorlása, az üzemi és közleke­dési balesetek megtorlása és meg­előzése, a közvetlen igazságügyi feladatok. Bíróságaink munkájukat a népi ülnökökkel karöltve végzik. Al­kotmányunk értelmében a bíróság szakbírókból és népi ülnökökből álló tanácsokban ítélkezik. Ez év januárjától mind a büntető, mind a polgári ügyekben működnek az ülnökök s így Alkotmányunknak ez a rendelkezése már élő valósággá váll. Az ülnök elvtársaik az üze­mek és tsccs-k legjobb dolgozói közül kerülnek ki. A járási taná­csok éa a megyei tanács által meg­választott ülnökök közül n bíróság elnöke hívja be az ülnököket. A bc. hívás alkalmával részletes út.mu. tatást kapnak az ítélkezésre, jo­gaikra ós kötelességeikre. Az ülnó. kökre az a felada' vár, hogy a mr guk élettapasztalatával, politikai szilárdságukkal és oszlályhűségük­kel segítségére legyeinek a bíróság­nak olyan ítéletek meghozatalá­ban, amelyek a dolgozó nép igaz­ságérzetének megfelelnek és amelyek megfelelően szolgálják céljaink eléré­sét. Bíróságainknak az ügy gondos és tárgyilagos tárgyalásával fel kell kelteniök azt a moggyöződést, hogy a bírói ítélet igazságos és fel kejl kelteniök a szocialista törvény diadalában vejeit hitet, — mondot­ta Visinszkij elvtárs — és nekünk is ezt a célt kell elérnünk. Az ülnök elvtársak egy hónapi működésük alatt megismerkednek a bíróság munkájával, segítenek az ítélkezést oszlályharcossá lenni. Visszatérve munkahelyükre, dol­gozó társukat a bíróság munkájá­ról tájékoztatják, s ezzel közelebb hozzák a dolgozókat a bírósághoz. A dolgozókban nagyobb bizalmai ébresztenek a bíróság iránt, azál­tal, hogy az ítélkezésben ők is részt vesznek. Pribék Tibor elvtárs, a Szegedi Kender dolgozója, az egyik ülnök­aktíván kijelentette: ha visszamegy munkBitánsai közé, nyugodtan mondhatja, hogy a mi bíróságunk a dolgozó nép érdekét szolgálja. A viszony a szakbírók és az ül­nökök közölt a legközvetle­nebb, elvtársias. Többségük aktí­van résztvesz a tárgyalás lefolyá­sában. Sok kiváló munkatársa' ta­lált közöttük a bíróság, mint pél­dául^ a hódmezővásárhelyi járásbí­i ósá;im működő Czirok Antal elv­társ^ akit a Vágóhíd dolgozói je­löltek\ülnöl:nek és akit a bíróság egyik büntető ügyben helyszíni ki. vizsgálással bízott meg, mint ki­küldött bírói. Az ülnökök közül többen kerültek a bírói és ügyészi akadémiára, ahonnan a kellő isme­retek megszerzése után mint bírák, vagy ügyészek kerülnek ki s emel­lett a levelczöoktatás keretében az egyetemi jogi tanulmányokat is el­végzik. Tóth Kálmán elvtárs, e szegedi járásbíróság ülnöke volt és a DÉMA Cipőgyárból került a bírói akadémiára. Az ülnök elv­lársak egy heti működés után, már otthonosan érzik magukat a bíró­ságon. „Ugy jövök a bíróságra, mintha hazajönnék.*' — mondotta uckam legutóbb Sziravicza Péter, a Gyufagyár dolgozója. A szakbírók egy része a régi ^ értelmiségből került lei, de a bírói kar felfrissült a munkások és dolgozó parasztok, vajamin' az új értelmiség soraiból. Az új és ré­gi értelmiségnek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikeriSö ülnökökkel való együtt­működése lehetővé teszi, hogy bíró­ságaink valóban a nép bíróságai legyenek. A régi értelmiség meg­becsüléséről beszélt a május 3-i szegedi választási nagygyűlés szó­noka, Révai elvtárs i«: ,.A régi ne­velésű értelmiség döntő többsége be­esiileles munkával seg-t a munkás­ságnak és a dolgozó parasztságnak a szocializmus építésében. Megil• leli ezért államunk és népünk, kor­mányunk és párlunk köszönete." Értelmiségünk azonban nemcsak m megbecsülés szavait jegyzi meg, ha. nem további feladataira vonatkozó kívánalmaknak is elegei akar ten­ni. Mi nemcsak a régi értelmiség munkájára tartunk igény', hanem szívére és lelkére is. Értelmiségünk ezért az „új szocialista világ ta­nulságai szerint alakítja át meg. győződését, világnézetét." Ez vo­natkozik a mi szakbíróinkra is. Eb­ben nagy segítségünkre vannak az ülnök elvtársak, de nem utolsó sorban a párt által irányított po" litikai oktatásban való részvétel. Alkotmányunk szerint a mi bíró­ságaink függetlenek és csak a 'ör. vénynek vannak alávetve. Ez -azon­ban nem jelenti azt. hogy a bíró­ság a dolgozó néptől is független. Igen szépen fejezi ki ezt Salaginov szovjet író „A bíró" című munká. jüban: „Senki sem írhatja elő a bírónak az ítéletet, senki sem döntheti el nz ügyet bírói tárgyalás elölt és a bíróság nélkül. Sohasem engednők meg sem azt, hogy bárki ilyet per roncsoljon, sem azt, hogy ilyen pa­rancsnak engedelmeskedjék. De te. gyük fel, hogy meghozták az íté. l'tet. én kihirdetem: A Köztársaság nevében hirdetem ki. Ez pedig azl jelenti, hogy ez nemcsak az én íté­letem és nemcsak a három bíró íté. lete, hanem valamennyi honfitár­sam, az egész dolgozó nép ítélete. A nép nevében hoztuk! Nem lehet előttem közömbös, hogy a szovjet emberek, a szovjet és pártszerve­zetek miként vélekednek az ítélet, ről. Vájjon az államérdeknek meg. telelően ítélkeztem-e az ügyben? Ez a kérdés lebeg szüntelenül a btrő előtt, főleg pedig az a kér­dés, hogy mit kell tenni a jövőben hasonló bűncselekmények megelő­zésére?" B íróságain]: is ezeket lortják szem előtt, úgy kívánnak ítélkezni, hogy a meghozott ítélet a dolgozó nép együttérzésével ta. Iálkozzék, a dolgozók helyeseljék az ítéletet. Kisteleken tartott legutóbb a szegedi járásbíróság büntető tanácsa tárgyalást. Az ügyeket nagyszámú hallgatóság előtt tárgyalták le és hirdettek ítéletet. A tárgyalások befejezése után a bírósági tanács tagjai elbe­szélgettek a hallgatósággal, megkér, dezték véleményüket az ítéletekről. Ez valóban annak a jele, hogy a bíróságot érdekli, hogy a dolgozó nép miképpen vélekedik a bírósági döntésekről. Az ülnökaktívákon az ülnökök bírálatot gyakorolnak a bí­róság és az ügyészség munkájáról. Ezek a bírálatok nem egy eset­ben hasznosan segítették elő igazságügyi hatóságok munkájá­nak megjavítását. A makói járás­bíróságnál kifogásolták, hogy a tanáesvezetők ez ügyek kiűzésé­nél nem veszik figyelembe az ügyek elűrelátliató tárgyalási időtartamát s ennek következtében többször megtörténik, hogy a tanúkat meg­várakoztatják. Intézkedés történt ennek kiküszöbölésére. Az ülnök elvtársak nagy érdeklődést tanú­sítottuk a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekményekkel kapcsola­tos í'ólkezések értékeléséné!. A maguk részéről is szükségesnek tartják ebben a körben ez ítél­kezés megszigorítását, mert aki hozzányúl a közösség vagyonához, az a dolgozó nép ellenségének te­kintendő és nem érdemel kíméletet. A bíróság munkája ez elmúlt fél. évben sokat fejlődött. Ebben a fél­évben minden ügyszakban mű­ködtök ülnökök. Az ő támogatá. sukkal és aktív bírói munkájukkal sikerül! elérni, hogy sok hiányos­ságot kiküszöböltünk. Arra kell tö­rekednünk, hogy az ítélkezést még osa'ályliarcosobbá tegyük, leleplez, zük az ellenséget, a társadalmi tu­lajdon fosztogatóival szemben a gyűlölet légkörét teremtsük msg és neveljük a dolgozó népet a szo­cialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására. Töreked­nünk kell erra is, hogy az ügyek gyors és alapos elintézésével nyo­mon tudjuk követni az eseménye­ket.A dolgozókat alaptalánul na idézgessük, szüntessük meg a feles­leges zaklatásukat. E zeknek a feladatoknak a tel­jesítésére az úi összetételű bíróságunk alkalmas is, de feltétle­nül szükségünk van a párt és a do'gozó nép széles tömegeinek tá­mogalására. Dr. Szakács Ödön a csongrádmegyei bíróság elnök*

Next

/
Oldalképek
Tartalom