Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

4 A dolgozók igényei mo égtesena* útján Ellenőrizzük az áruk minösójéi ...T 11)53. JULIUS 19. Áruházunk kollektívája állandó harcot folytat az áruválaszték gaz. dtigíjásáórt, az udvarias kiszolgálásért, Maiamint az áruk minőségének emeléséért. Áruházunkban állandóan- ianul. mán;,-ózzuk a vevői; igényeit. El. adóink például külön lapokra ír. ják fe> hogy milyísn igényeket nem tudtunk kielégí'enl. E lapokat az. után az illető elidási osztályok ösz. szegyüjtik, ér ék lik és ennek alapján a kereskedelmi dolgozók közlik az üzemrészekkel, hogy n jövő. ben milyen árukra lesz szükség. Áruházunk kereskedelmi osztálya ezzail is hozzájárul a választók gazdagításához és az áruk minősé, gének javításához, hogy n kifogáso. levélbon közli az árukat Saállí. tó iparvállalatokkal. Ezekben a levelekben közlik a vállalatokkal, hogy miképpon alakul a kereslet te mennyiben nem kielégítő a szállított áruk minősége. Ilyen panaszlevelet intéztünk a Központi Ipari Tanácshoz a játékszerek gyengébb minősége, a szamarkandi gyárhoz a selyemkel•mék kifogásolható színei, a dlmitrovt és dulevi porcelángyárakhoz a porcelánkészítmények hibás festése miatt. Az elárusítók és a raktárak dolgozóínak kollektívája minden erejével harcol azért, hogy a Vevőknek kizárólag jómlnőségű árukat adjanak el A raktárainkban érkezett összes íontosabb árut minőségileg felülvizsgáljuk. Ilyenkor a leggondosabban egybevetjük a beérkezett arufajtákat a számlán feltüntetett fajtával. Ha eltérést veszünk észre, azonnal megtesszük az intézkedéseket. Áruházunk szorosan együttműködik a -Plehanov- népgazdasági intézettel, amellyel közösen elemezzük az áruk minőségét. Az ilyen ellenőrzéseknél iigyelembevesszük a festés tartósságát, a kelmék szakítóterhelését, stb. Az elmúlt időszakban jóval előzékenyebbé és udvariasabbá vált a vevőkiszolgálás is. A legutóbbi negyedév folyamán egyetlen panasz sem hangzott el arról, hogy eladóink gorombán, vagy figyelmetlenül bántak volna a vevővel. E téren elért eredményeinket az állandó politikai nevelőmunkának köszönhetjük. Áruházunk valamennyi dolgozója állandóan emeli politikai és kulturális színvonalát, ugyanakkor tökéletesíti szakmai képzettségét. 850 kereskedelmi dolgozónk között 104 élmunkás van. 18 dolgozónk nevét írták be a dicsőségkönyvbe, 120-nak nevét pedig a dicsőségtáblára. Áruházunk 34 brigádja kapott kitüntetést, mert a brigádokban dolgozók kifogástalanul szolgálták ki vevőinket. V. Szadov, a moszkvai -Leniné-áruház igazgatója f*A»IÉlEÍ Tfzct pártgzervagetefnk nasjy feladatai a ?jz«g-k megfzíl§rtíiíásá&an Egy szovjet étterem j A dn.vepropetrovszki 149. sz."étkezde dolgozói nap mint nap tanulmányozzék vendégeik ízlését és kívánságait és azok teljes kielégítésére törekszenek. Az étkezdében a vendégek igényeinek tanutmányozása céljából külön kérdőlapokat vezettek be. Ezeken a lapokon a vendégek közlik észrevételeiket, kívánságaikat. Az étlapon minden fogás megjelölésével egysorban feltüntetik a szakács nevét, aki a fogás elkészítéséért felelős. Ilyenmódon a vendég tudja, melyik szakácshoz kell fordulnia, ha valami kifogást talált az étel minőségében. Ez a rendszabály fokozza a szakács felelősségét az általa készítőit ételek minőségéért. A 149. sz. étkezdében minden feltétel megvan ahhoz, hogy a vendégek minden kényelmet megtaláljanak és pihenhessenek az étkezések alatt. Az étkezde helyiségei otthonosak. Az éthordók gyorsan és előzékenyen szolgálják ki a vendégeket. A konyhavezető ügyel arra, hogy az étel ne csak ízletesen és ízlésesen legyen elkészítve, hanem ugyanígy kerüljön az asztalra is. A szakácsok tálaláskor értesülnek az éthordóktól a vendégek minden megjegyzéséről és ez lehetővé teszi, hogy idejében kiküszöböljék a vendégek által észlelt fogyatékosságokat. Az étlapot, a vendégek igényeinek számításbavételével, a konyhavezető állítja össze. A felszolgálás megkezdése előtt az éthordókkal ismertetik a fogások összetételét és elkészítésük módját, hogy ne csak felelni tudjanak a vendégek kérdéseire, hanem segíteni is nekik a fogások kiválasztásánál. A 149. sz. étkezde a felsorolt rendszabályok végrehajtása útján rövid idő alatt jelentősen kibővítette ételeinek választékát. Az étterem rendszeresen túlteljesíti tervét. O. Szevrjuk A moll folyó nyári moz3gaz/lnsági munkák jő és eredményes cl végzőse a konkvét gyakorlati mun. kán túl, állandó politikai n-^elő munkál ós mozgósító agitáció' kíván. A tszcs pártszervezetek JCL adata előscgí|cni a nagyobb ;ormcsőrt folyó harcol, biztoaítari a tsres szerveze'i és gazdasági m«gerőeödósál, a közös vagyon növetését. Feladnia n tszcs k pártszervezeteinek elősegíteni azt is. begy a cvsoporl időben és pontosan eleget tegyen az állam iránti kötoleze;(légének. harcoljon a pazar. 'á,s és a munkafegyelem meg"or,tói elten. Ezt csak a pártszervezet minden egyes tagjának mozgósítása, tóny'ogcs páTtmunkája alapján lehel Ólérni. Pártunk Szeryezeii Szabályzóin •megköveteli minden égyes párttagtól és tagjelölttel, bogy al;tivaB vegyen részt a. párt életében, munkájában s teljesítse « párttól kapott megbízatást. A párt megbízatások becsületes elvégzése neveli a párl tagjait, fejlesz'i kezdetné, nyező készségüket és növeli a pár[ erejót. A pártszervezetek vezetőségének feladata, gondoskodni «rró!, hogv minden párttag és tagjelölt képessegéhez mérten párt. munkát kapjon és n kitűzött feladatok dlvéTztee érdekében a tUcs tagjai között tevékenységet 'ejtsen ki. A pártesoportl>Í7ialm;ákrn fontos szerep hárul a párttagok ne. vo'é'ébon, aktivizálásában. Milyen feladatok elvégzésére kell mott mozgósítani a tszcs tagságát a párttagok aktivizálásával? Elsősorban a hcliordás elvégzésére, a gyors cséplésre, a begyűjtés teljesítésére. E mellett azontnn nem szabad háttérbe szorulni egyéb időszerű munkák, például a növényápolás végzésének sem. Ez. zel egyidőben kell végezni a tarlóhántást és a másodvetést is, amely, nek az aratás után rögtön meg kell történnie. Ennek érdekében bízzák meg feladattal a párttagokat ós tagjelölteket. , 4 ló politikai munkn végzésére, a tszcs tagokkal való egyéni foglalkozásra különösen szükség vwn az. Alkotmány 69 az ötéves tcrv-tíz<\5-ben. Az Alkotmány-tízesben e pár'szervezet nem aktivizálja a párttagokat, nem törődik „em a párttagok, som a t«zcs-'ngok politikai nevelésével, egyénileg nem foglalkozik velük. A pártszervezet vezetősége nem magyarázza meg a feladatokat a Iszcs kommunistáinak, hogy azok eredményes politikai munkát tudjanak végezni, s ez meglátszik a munka szemezésén is. Az Alkotmány-tszc.s pártszervezetének vezetősége t-.láijon módot a párttagokkal való fogtaI" kozAsríi, azok aktivizálására. íl'értta. ké lc.ll lenni a pártcsopoi'tők munkáját. A párto»opo'*bizalm.i ál ind. ja tekinteni a brigádok és a mun. kacsapatek munkáját. A pártosé, port tagjait meg kell bízni, hogy munkacsapaton bolül végezzenek politikai munkát. Lendítsék fel a versenyt a csoport tagjai közö't. Mozgcettsák n brigádok (is a mur.kac.snpa'ok tagjait s po'itiknitag neveijói; őket. Ez nemcsak az, Alkotmány-tüzesre voni,1'kőzik, hanem több tekintetben a Haladás-, az Uj Éle'.Iszcsre is. ht in ós miniirn 1sac s-hpn a pár tagok lépjenek fel kezdőmé, nyc-zten. Lendületükkel rug'dják maciikkal a csoport egész 'hdségáf. Fejlesszék tovább a mtuikaver&cnyt ós gon.loskodfnnal; rója, hogy a verseny eredményeit ál'andóm, ér. lékeljék. A tagok '.ássák napi munkájuk eredményét. Mozgósít, sók a munkában való példás részvételié a DISZ-tagokat, a fiatalo" ktal, akik legyenek a munka élenjárói ée a verseny clőrelendítői. Vegyenek példát a tszcs-k párt. szervezetei a Tunes'es-t armelőezüvett kozet pártszervezetéről, ahol rendszeresen megtartják az értekezlete, ket, kisgyűléseket tartanak ©s ered. mónyesen alkalmazzák a bírálat íegítö eszközét. A Táncsics-Uz ben rendszeresen értékelik a versenyt és_ foglalkoznak a kiírok problémáival. A csoport tagjai fz.ilúrd egységben végzik a munkájukat s a pártszervezet tagjai aklív politikai munkával eredményesen já. rulnak hozzá a csoport meg«zi]ár. dífásához, a jó terméseredmény eléréséhez. A tszcs pártszervezeteknek különösen fontos kötelessége, hogy a csoport gazdasági és szervezeti megerősítésére, megszilárdítására fokozott gondot fordítsanak. Tszcsink évről-évre erősödne^ fejlődnek, nő a közös vagyonuk. Uj gazdasági épületeket építettek és szépen fejlődő állatállománnyal rendelkeznek. Az idei jó termés, pártunk és kormányunk segítsége ismét nagy mér. tékben hozzájárul a tszcs-k erősödéséhez és tagjainak boldogulásához. A csökkentett beadási kötete, zcttség tejesítése utón minden cs'o. portnál szépen marad szétosztani való termény a lazfság közölt. Ebhez jön még a másodvetés terméseredménye is. nialoslisók a t**es pártszervezetek, hogy a kommunisták aktív politikai munkája és példamutatása által, szilárd fegyelem mettptt *<>.y. jék tovább a munka. Bírálják meg n hibák elkövetőit, a lustákat é3 a hanyagokai. Leplezzék te a ku úk — az ellenség — bomlasztó híres/t.'lés"it. Ne engedjék magukat <'! lérlkwl a helyesen választott nagy. üzemi gazdá Uodás ú.járói, rae'y egyefen lehetősége a pnras'tság tartós boldogulásának, é'eta ég munka'a könnyebbé és szebbé tételének. M nden erővel, n párttagok és tagjelö.tek a legjobb pártonkívüli népneve'ők teljes nkllvirúsával oda ke'l hatni, hogy ebben a gazdasági évben a meg'évó tszcs-k még jobban mrgszi'árdu'janak, tagságuk szoros egységbe kovác o'ódjon ösgze és vonzó példaképévé váljanak az oevéti 1'cg dolgozó parasztoknak. A jobb lövőért való harc tudata teg"e é'énkké a pártszervezetek munka, ját és eredményesen oldják meg a reájuk váró feladatokat. A kcríl'eti pártszervezetek mun. kajának jelenlegi legfőbb iránya: a mezőgazdasági munkák elvégz.ésén-k, n begyűjtés időbeni teljesítésének és a termelőszövetkezetek megszilárdításának segítése. A ke. riilctj pártszervezetek vezelőséaei hasonlóképpen aktlvttá'iannk miti. den párttagot és tagjelöltet. Otthn. nukban keressék fel a dolgozó parasztokat, tartsnnnk klsgyftléíeket, m-°mjen€k ki a cséplőgéphez és be. «zé'<??!tsenek a parasztságot érin[ö kérdésekről. Mozgósítsák a do'gozó parasztokat az állam iránti köte'ezettség pontos te'telítésére és n másodvetés e'végzésére. Érttessék meg velük a többtermelés jelentő, ségét. Most, n kormányprogramm és Rákosi elvtárs beszédének elhang. zása után szélesítsék ki párfszerve. zelc'nk az agitációs munkát. A párttagok aktivizálásán túl vonják' he a tömegszervezetek legjobb aktíváit n politikai felvilágosító mun. kába. Használják fel az agitáció minden formáját a kormány célkitűzésének helyes megmagyarázósára, n begyűjtés pontos teljesítésére. Segítsék kerületi pártSzerveze. teink a tszcs pártszervezetek munkáját is a m nden irányú és teljes siker biztosítása érdekében. A párllapnh és ta<rlelHltaIt nevelése, aktivizálása erösití a párt és a tömegek kapcsolatát. A párttagság széleskörű mozgósítása biztosítja a feladatok Sikeres megoldását, melynek érdekében kötelessége rn'nden párttagnak tevékeny munkát vállalnia. Tgy a pártszervezetek megerősödve, tekintélyüket emelve, valóban a területük politikai vezetőjévé válnak. S erre keit törekedniük pártszervezeteteknek. A k a ii k A / n • hatalmas hegyei között, Bagdagyi falucska erdészének, Vlagyimir Konsztantylnovtes Majakovszkijnak 1893. július 19-én kisfia született. A szabadon felnövő kis Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij a későbbi költő, gruz parasztgyermekek és egyszerű, dolgozó hegylakók között cseperedett fel. Az 1905-ös forradalom eseményei felujzották a fiatal fiú lelkét, Moszkvában tanuló nénje illegális röpiratokat és forradalmi verseket hozott haza a nyári vakációra. -Vers és forradalom valahogy egészen egymás mellett raktározódott el az agyamban* — írja később életrajzában. Ebben az időben Sztálin elvtárs állt a vidék munkásmozgalmának élén és Kutaiszbr.n. ahol Majakovszkij diákoskodott, tevékeny forradalmi munkát végeztek a bolsevikok, A gyermek Majakovszkij o fnimlók forradalmi összejövetelén mint küldött képviselte osztálytársait. Tlzentöéves korában, éppen a forradalom utáni kegyetlen reakció Idején, már tagja lett nz Orosz Szociáldemokrata Munkáspártnak, Ix-nln pártjának. Propagandista volt. 1910-ig töbtjízben letartóztatta a cári rendőrség. 19t0-bcn rendőri felügyelet alatt került csak szabadlábra. Egy esztendő mulVa beiratkozott egy festő-szobrász- és építőiskolébo. Itt ismerkedik azután meg kora orosz művészi köreivel, n fiatal orosz képzőművészekkel, rajtuk keresztül az írókkal. 1913-ban jelentek meg első versei. 1 IWilrö Majakovszkij két korszak határán tűnt fel. Azon a határon. amely a régi burzsoá világ pusztulását és az új szocialista társadalom megszületését jelzi és tudatosan az új világhoz kapcsolta életét és művészetét. Irodalhni páA proletárforradalom költője Hatvan esztendővel ezelőit született Vlagyimir Majakovszkij lyafutásának kezdetén Oroszországban két tábor állt egymással szemben: a forradalom és a reakció tábora. Ebben a harcban Majakovszkij állásfoglalása egészen világos: ahhoz a forradalmi táborhoz tartozott, amelynek élén Gorkij, a nagy proletáríró állott. Kereste az utat a valódi demokratikus, forradalmi költészet felé. Elsó verseiben felemelte haragos szavát a hazugság, a kizsákmányolás, a vallási és politikai csalás ellen, amelyek a polgári társadalmakat jellemzik. Korai müveiben a kapitalista -várospokol* képe rajzolódik elénk, amely idegen az emberi érzésektől és élményektől, amely a kapitalista hajsza zajával elfojtja az ember, a költő lelkének kiáltását: És egyre, újra • arcomat a zápor ragyás arcába vágva várom, míg rámloccsan a város fel" dörgő dagátya. Ar októberi forriidulnm előtti években a társadalom legalsóbb rétege képviselőjének és védelmezőjének tekintette magát. Ebben a rétegben találta meg a legemberibb embereket. így sikerült megszabadulni attól az írócsoporttól, mely a futurizmus esztétikai szélsőségeivel, formalista kísérletezéseivel akarta megtagadni a polgári társadalmat s jutott éppen a kispolgári anarchizmus hálójába. Majakovszkijban az elnyomott tömegekkel való kapcsolat diadalmaskodott s szenvedélye minden erejével vetette rá magát a jóllakott burzsujra, a társadalmi bűnök és erőszak minden képviselőjére, akiket -hajas és egyéniségnélküli emberek bandájá«-nak tekintett. -A gazdagság és szegénység közötti kontraszt, a társadalmi ellentmondások az elnyomó és az elnyomottak között — ez válik a költészetét átható központi mértékké* — írja Majakovszkijról P. D. Krajevszkij professzor. A Nagy Októb" taocialista Forradalom Maja!- ij költészete számára új távlaioaat nyitott. Üj eszméket hozott számára, új témákat, új anyagét, új színeket, ktszélesítette alkotása skáláját. Azonnal megtalálta lenini útmutatás alapján helyét: művészete a partmunka kerekévé, csavarjává lett. A forradalom nagy agitátorává vált a szó legszorosabb értelmében. A plakátrajzolástól kezdve a pillanatnyilag aktuális néhánysoros verseken keresztül a szerkezetileg és témaválasztás szempontjából egyaránt monumentális alkotásóig, az úgynevezett poémákig, minden eszközt felhasznált a proletariátus forradalmának ügye érdekében. "Napiparancsok a művészet hadseregéhez* című két verse fülébe harsogja a tétovázó, kapkodó művészeknek a művészethez egyedül méltó feladatokat: ,,Filléres igazság nem kejl nekünk, rólunk a régi lepereg . . . Az idő roppant könyviben vannak még lapok t-sztáks a forradalom napjairól ke djiink da l, messze •üvöltőt.,.'' k'esterek kellenek most Ham hosszúfür'ű prfdlkátorok . hali irányú forradalomutáni munkásságában a központi helyet nagyobb költeményei foglalják el. Formai tökéletességük és átfogó mély mondanivalójuk alapján e költemények a forradalmi nép sajátos költői eposzát alkotják. Az első ilyen költeménye a "150,000.000*. a régi világ elten rohamra induló százötvenmilliós nép hatalmas történelmi freskója. -Csudajó* című költeményében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténeti jelentőségét tárta fel é« megmutatta a -munkában és ban született* első szocialista át. Legjelentősebb költeménye és egész alkotásának legnagyobb müve a -Vlagyimir Iljics Lenin* című, melyben Leninnek, az embernek és a vezérnek alakját formázta meg. Majakovszkij, ugyanúgy, mint a világirodalom minden igazán nagy költője, realista költő Főélménye a forradalom, a régi világ megdöntése és az az erő, amelyet a magát felszabadító munkásosztály állandó harca!, győzelmei, erősödése és a szocializmus építése közben érez, látva annak az új, ragyogó világnak a körvonalait, amelyet teremt. Ettől azonban nem válik -egyhangúvá* költészete. Nem valami merev tételként érvényesíti mindezt műveiben. Változatos témáit áthatja az egyetemes, mindent felölelő forradalmiság. Lírájának egyik legjellemzőbb vonása, hogy a szovjet étet mindennapi eseményeit költőien tudja megjelentetni s tolla alatt költőivé, az egész szovjet nép anyagi és kulturális felemelkedésének jelképévé válik például az új lakásba költöző vasöntő, Iván Kozirev lubickolása a fürdőszobában. A nép és ezzel egységben a haza mindenkor átfogó témája volt költészetének. Mélyen átérezte és átértette hazája élenjáró szerepét az új történelmi korszakban és a szocializmus országát úgy énekelte meg, mint az -emberiség tavaszáét, mint az -ifjúság földjét*, mint az egész világ népeinek reménységét. lirndlilifll nagy Majakovszkij Jelentősége mind a szovjet, rotnd pedig a világ költészetében. Művében olyan ember hatalmas és szenvedélyes lelke lobog, akinek a kommunizmus legszentebb álma, legszentebb célja volt. Feljegyezték róla, hogy 1917 október 27-én éjjel Pétervár egyik utcájában az őt kérdé ismerősének így válaszolt: -Egész éjjel oda szaladok, ahol lövöldöznek*. — A bátor harc a legelső vonalban! Ez jellemezte egész életében. Ez az oka annak, hogy művei, melyek segítenek az olvasónak abban, hogy átérezze a kommunizmus természetét és lényegét, ma is hatalmas eszközei népünk nevelésének az Igaz hazafiság, a kommunista világnézet, a párt nagy eszméi szellemében. Nacsády József