Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-16 / 165. szám

CSCTflfiTÖK. 1053. JULICS 18. 3 A betakarítási-begyüjfési békeverseny csongrádmegyei híradója M11111 n 111111111 M 11M 11 M M i M M M 111111 M M i A kombájnvezelök versenvében Balla József, az aralögépkezelők közölt Varga Sándor, a cséplögépkezelök versenyében pedig Vásár Dezső az eisö A kombájnvezetők versenyében továbbra is Balla József és segédvezetője, Balla István az első. Eddig 182 holdról aratták le a gabo•oát és 2542 mázsát csépeltek el. Kiváló munkájáért Balla József elseje óta 1728 forintot keresett. A verseny második helyezettje Kasza István testvérével, Kasza Imre secéd vezetővel, akik szintén a deszki gépállomás dolgozói. Százhatvannyolc holdról 2087 mázsa gabonát csépeltek el. A versenyben harmadik Keresztúri József, a makói gépállomás kombájnijstája, aki 134 holdról 1643 mázsát csépelt. Negyedik Bagi József deszki kombájnvezető 132 holddal, ötödik pedig Herzsán György nagykirályhegyesi kombájnista 110 holdas teljesítménnyel. Az aratógépkezelők versenyében 117 holddal Varga Sándor deszki traktorista az első. Második: Persl László, ugyancsak a deszki gépállomás traktoristája 116 holddal. Harmadik: Keller János (Derekegyháza) 116 hold, negyedik: Eperjesi István (Batida) 104 hold, ötödik: Imecs Péter (Székkutas) 100 holddal. A cséplőgépvezetők és munkacsapatok között is mind élénkebbé válik a verseny. Magvar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar-bolgár baráisági, egyiM'rödési és Kölcsönös segélynyújtási szerződés alairásának ötödik évfordulója alkalmából A verseny élen jelenleg Vásár Dezső, a dorozsmai gépállomás cséplőgépkczelője áll, aki Csipak Ferenc munkacsapatával együtt 1145 mázsát csépelt el. Második: Pintér Szilveszter 097, harmadik: Császár János 952, negyedik: Papdi Sándor 944 mázsás cséplési eredménnyel. Mindhárman a mórahalmi gépállomás cséplőgépkezelői. A versenyben ötödik Hajdú István, a nagykirályhegyesi gépállomás cséplőgépkezelője 940 mázsa cséplési eredménnyel. A Haladás tszcs-ben megjavult a munkafegyelem, Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszéde éta nincs se késenjövő, se igazolatlanul távollévő a csoportban Az új szegedi Haladás-termelő.. előtérbe helyezték a háztáji gaz. •csoportban seréinyen. folyik az ara-1 daságukat és napokig feléje se tás. Reggel négy órakor már 32 ] néztek a csoportnak. Az e n.ipok. kasaapár vágja a rendet és birkózik a vastagszárú, dúskalászú ga. b&nával. Nagy Imre elvtárs és Rákosi elvtárs boszéde után még világosabban látják munkájuk értelmét a csoport tagjai ós a beszédek elhangáaa óta élénkebben halad a munka, mint azelőtt- A Haladás-tszcs nem kötött aratási .szerződést a gépállomással. Annak idején a tagság éis a vezetőség úgy látta, hogy lesz elég kaszapárjuk, s a gépállomások gépei segítsenek inkább azoknak a csoportoknak, amelyek kevesebb munkaerővel rendelkeznek, mint ők. így kezdték meg ezelőtt két héttel az aratást és így fejezik be még a hét folyamán a cso' port tagjai Pedig nem könnyű ilyen fejlett gabonát kis kaszá. , val aratni. Néhány héttel ezelőtt nem volt titka eset a csoport életében nz, hogy két-három csoporttag minden bejelentés nélkül, igazolatlanul távolmaradt a munkáló! vagy ban uralkodó munkafegyelmet azonban már össze sem lehet ha. Eonlítiani a két hét előttivel. Nincs későnjövő, nlucs igazolatlanul távollévő a Haladás terme, löcsoportban Mindenki komolyan munkához látott és a csoportban minden tagnak egy a célja: Időben végezni a munká. val minél kevesebb veszteséggel betakarítani a többtermést Tudják, hogy minden szemhullástói megmentett gabona, számottevő lesz a zárszámadáskor a jövedelemelosztásnál. Vecsernyés Pál október elseje ója például még egyetlen egy napot sem hiányzott a csoportból. Mindenkor becsületesen végezte el a reábízott feladatot és az eltelt idő óta példaképe lett a csoport tagságának. Eddig is látta a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, de Rákosi elvtárs és Nagy elvtárs beszéde uián, még nagyobb kedvvel dolgozik a csoportban. Mint a tszcs állatgondozója, szerelettel törődik a termelőcsoport jó. n«n használta ki gazdaságosan munkaidejét. Ennek következtében ] tzágállományával, s mert a csoport, elburjánzott a gaz e növények kö- i riak nincs éjjeli őre, elvállalta az sött. Számosan voltak olyanok a j éjjeli őrséget is. Az állatok etelé" tancs-ben, akik ebben az időben se közben nappal alszik néhány órát, éjjel pedig éberen őrködik a Haladás-termelőcsoport többszázezer forint értékű vagyona felett. Nagy Imre elvtárs és Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde éta látják, hogy a tavalyi súlyos aszályos esz. tendő után ebben az évben nyílegyenesen ível majd fél életszínvonaluk grafikonja, A csoport jövedelme ebben az esztendőben eddig csak a kerté, szetbftl nem kevesebb, mint 170 ezer forint volt. Előreláthatólag a jövedelemelosztásnál munkaegységenként 3—4 kilogramm gabonát kap majd a tagság. Ez a mennyiség pedig sok szorgalmas csoporttagnál közel 20 mázsa gabonát jelent ami soha nem. volt még a padlásukon. Julián János sznirgalmas tagja a csoportnak, ö is szépen megtalálja számítását eíevi munkájában. Egyáltalán nem is foglalkozott a csoportból val© kilépés gondolatával, hanem lépten nyomon, azt hangoztatja hogy csak a lusták nem látják meg a csoport, ban a jót. így gondolkodnak a Haladásban, közöttük Simon János és még számosan, akik fáradtságot nem is. merre dolgoznak a csoport megerősítéséért. életszínvonaluk emelésiért Vlko Cservenkov elvtársnak, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Szófia A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 5. évfordulója alkalma, ból a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevébeu forró szerencsokívánataimat küldöm önnieik, Elnök elvtárs. E szerződés már eddig is jelentősen hozzájárult a népeink közötti együttműködés elmélyüléséhez. Kívánom, hogy a bolgár nép újabb sikereket érjen el a szocializmus építésében. a bulgár nép jólétének emelésében és abban a küzdelemben, amelyet népeink a nagy Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketábor soraiban vállvetve folytatnak a tartós béke biztosításáért. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke • Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke Gtorgi Damjaoov elvtársnak a Bolgár Népköztársaság prezidiuma elnökének. Boldoczki János külügyminiszter pedig Mincso Nejcsev elvtár3, bolgár külügyminiszternek küldött üdvüzlőtáviratol. Ötéves a magyar—bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény öt évvel ezelőtt. 1948 július 16-án Magyarország és Bulgária barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötőitek egymással. Az azóta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy az egyezmény hatékonya^ mozdítja elő a világ békéjének ügyét. A két nép közötti barátság fontos j a versenypályákon és tényezője az hogy mind Magyaror- küzdelmeik a két nép Helytelen intézkedéseinek felszámolásával segítse elö a Textilipari igazgatóság az újítások alkalmazását a Szegedi lextilművekben szagot, mind Bulgáriát a Szovjet Hadsereg szabadította fel és mindkét nemzetet szorog baráti szálak fűzik a Szovjetunióhoz, melynej: példáján és segítségével építik a szocializmust fés & Szovjetunió ve. zette béketábor soraiban harcolnak a békéért, A magyar és bolgár nép barátsága egyre szorosabbá válik és egyre elmélyültebb lesz a két nép gazdasági és kulturális kapcsolatain keresztül is. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság — a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országhoz ha. sonlóan — a kölcsönös segítség szellemében megosztja egymással a termelési tapasztalatokat és az egymás közötti árucsere forgalom keretében szállított nyersanyagok, mezőgazdasági cikkek, gépek és felszerelések végy, és gyógyszerek hathatós tényezői a két ország gazdasági fejlődésének. Kulturális vonalon is hasonlóan 3zorosiak a két ország közöttt kapcsolatok. A két nemzet írói, tudósai és művészei kölcsönösen támogatjáik egymást és ezzel hozzájárulnak a szocialista kultúra megteremtéséhez. Mindkét országban számos képzőművészeti kiállftás és filmbemutató népszerűsítette a képző, és filmművészeti al. Hogy hazánkban mielőbb felépíthessük a szocializmust, minden becsületes dolgozónak szívügye kell, hogy legyen, az ehhez szükséges feltételek maradéktalan végrehajtása. Olyan dolgozókra van szükség, akik átérzik az anyaggal, idővel és pénzzel való takarékosság fontosságát. Üzemünkben az önköltségcsökkentéshez és a termelékenység emeléséhez nagy lehetőségek vannak. Az egyik nagy lehetőség dolgozóink munkakészsége. Ezt a munkakészséget dolgozóink szívesen bocsátják rendelkezésre, ha kellő segítséget és irányítást kapnak. Itt kell, hogy műszaki dolgozóink megtalálják a segítség, ez irányítás helyes útját. Meg kell adniok a jó műszaki feltételeket, szakmai tudásukat át kell adniok a dolgozóknak. Ha műszakiaink megfelelő segítséget nyújtanak, úgy az előművek dolgozói jó munkát végeznek, ez a jó munka a további munkafolyamat dolgozóinak munkáját könnyíti. A jó minőségi munka csökkenti a kötbérek kifizetését s enel is csökken az önköltségünk. — Tehát jól gazdálkodunk. így magasabb igazgatói alapot is kapunk, több dolgozónkat tudjuk jutalmazni. Harmadszor az egyéni felelősség, a munkafegyelem, minden perc jó kihasználása szintén a termelékenység emelkedését eredményezi, ami által csökken az önköltség is. Vállalatvezetőségünk komoly erőfeszítéseket tesz az önköltségcsökkentés érdekében. Szigorúan veszi a műszaki feltételek biztosítását, az újítások bevezetését. Azokat az újításokat, amelyek komoly megtakarításokat jelentenek népgazdaságunknak és már be vannak vezetve, hasznosítják. Azonban vannak komoly akadályok, melyek elhárítása érdekében bírálatot kell mondani iparigazgatóságunk felé. Helyes lenne — ha nem is mindig —, de időközönként az iparígazgatóság képviselője résztvenne az üzemünkoen tartott termelési, főleg műszaki konferenciákon, ahol személyesen hallaná dolgozóink problémáit az üzemmenettel kapcsolatban. Azt hiszem, így könnyebb volna közös tárgyalás alapján a hibákat kiküszöbölni, a nehézségeket elhárítani. Vannak olyan problémáink, ahol kizárólag az iparigazgatóság tud segítséget adni. Ezek a problémák erősen gátolják üzemünk önköltségcsökkentési tervének teljesítését. Szerintünk nem helyes az, hogy ha egy elfogadott újítás előkalkulációjában az évi megtakarításból az újítás kivitelezéséhez szükséges munkaerő egy évi bérét közterhekkel együtt levonjuk. Mert akkor a szükséges munkaerőt az amúgy is szűk üzemi létszámból kell elvonni, ha az újítást hasznosítani akarjuk, mert sem létszámot, sem béralapot nem kapunk hozzá. Egy-két ilyen újítást említek itt meg példának, melyek alkalmazásával több százezer forintot lehetne megtakarítani. 1. Üj fonalasládák körülszegezése használt ládapánttal. Ezzel az újítással 250 ezer forintot takarítunk meg évente — mégis a bevezetése vontatott ütemben megy, mert egy fő állandó munkaerőkellene hozzá, akinek évi bére körülbelül 10 ezer forint. 2. A kónuszpapírcsévék regenerálása. Évi megtakarítás 800 ezer forint. Két főnek kellene a mun kát végezni, egy fő hiányzik, így a napi veszteség 1300 forint. 3. A roncsládák bontásából kitermelt anyagból új ládát készí tünk. Ezzel eddig 75 ezer forintot takarítottunk meg népgazdasákotásókat Budapesten és Szófiában a mult évber. megnyílt a bolgár, illetve magyar kultúrinfézet, ahol előadások keretében képekkel, köny. vekkel és illusztrációkkal ismertetik a két nép kulturális fejlődését A magyar és a bolgár sportolók mind gyakrabban találkoznak egymással színvonalas magasfokú sportkultúrájának bizonyítékai. A magyar nép élénk figyelemmel kiséri a testvéri bolgár nép gazdasági téren elért sikereit is. A második világháború előtt még fejletlen bolgár ipar ma már a nagyszerű eredmények egész sorát mutatja fel. A bolgár dolgozók — szoros együttműködésben a szocializmus táborának országaival — a baráti népek segítségére támaszkodva, egy évvé] a határidő előtt fejezték be első ötéves-'tervüket, melynek során ipari, termelésük az 1939. évi ipari terme, lésüknek több mint négyszeress,-re emelkedett. Ezen idő alatt hétszáznál több ipari létesítményt építettek fel, olyanokat, mint például & dimilrovgrádi Sztálin Vegyikombinát, amely évi hetvenezer tonna kiváló minőségű műtrágyát és sok más vegyiterméket ad az országnak. Jellemző a bolgár ipar rohamos fej. lődésére hogy csupán az 195l-ben üzembehelyezett erőművek kapacitása másfélszerese a kapitalista Bulgáriában feliépített összes villamoserőművek kapacitásánakA magyar nép szívből kíván további sikereket a testvéri bolgár népnek a szocializmus felépítéséhez "és a béketábor erőinek növeléséhez. P. I. gunknak. A roncsok, bontását és szegtelenítését üzemünk dolgozói végezték munkaidő után. Egy köbméter kitermelt deszkaanyag után 100 kilogramm hulladékfát kapott a dolgozó. Most, mivel ezt a munkát az iparigazgatóság leállíttatta, azzal, hogy a bontást munkaidőn belül kell elvégezni, a munkaerőt a jelenlegi létszámból kell, hogy fedezzük. A hulladékot pedig a TÜZÉP-nek kell átadni 14 forintos áron. Ebből az anyagból dolgozott részben asztalosműhelyünk s új ládát készítettünk, vagy rossz ládáinkat javítottuk belőle. Ott állunk, hogy nem tudunk ládát javítani, a roncsok pedig elfekszenek, egy helytelen rendelkezés miatt. Átmenetileg úgy segítünk ezen, hogy alkalmi munkásokkal bontatjuk, napi harminc forint díjazással. Számításokat végeztünk. A régi bontási módszerrel egy köbméter anyag tizenkilenc forintba került, most egy köbméter anyag bontása 180 forintba kerül. Száz kilogramm hulladékfáért a TÜZÉP tizennégy forintot fizet, ha telepére szállítjuk, ami négy forint szállítási költséget is jelent. Végeredményben egy köbméter bontás 170 forintba kerül — iparigazgatóságunk helytelen intézkedése miatt. Lehetne még egy pár példát felhozni, ahol szintén csak az iparigazgatóságunk tudna segítséget nyújtani, de reméljük, elég ez is ahhoz, hogy a figyelmet felhívjuk és önköltségcsökkentési harcunkban segítségünkre siessenek, hozzájárulva a hibák kiküszöböléséhez. Kouba Vilmos főművezető A párizsi rendőrség fegyvert használt a július 14-1 nemzeti ünnepen békésen felvonuló munkásság ellen Párizs (MTI) A Bastille bevételének napját, mely a francia nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a dolgozók tömegfelvonulással ünnepelték meg egész Franciaországban. Párizsban július 14-én a kora délutáni órákban százezrekre menő tömeg gyűlt össze a Bastille-téren. A fővárosi és a párizskörnyéki gyárak, üzemek és hivatalok dolgozói rendezett sorokban délután fél három órakor indultak el a Nation-térre. A békés menetben résztvevők a Marseillaise hangjai mellett vonultak a hagyományos útvonalon. Ütközben lelkesen tüntettek a munkásosztály akcióegysége mellett. Magasra emelt tábláikon ilyen feliratok voltak olvashatók: "Bocsássák szabadon a börtönbe vetett hazafiakat!* — "Akadályozzuk meg Jacques Duclos, Étienne Fajon, Francois Billoux és Raymond Guyet mentelmi jogának felfüggesztését!* — "Vessenek véget a szabad gondolat üldözésének!* — "Szabadságot Henri Martin-nak!* A rendőrség soha nem tapasztalt erővel jelpnt meg az utcákon. A mellékutcákban rendőrökkel megtelt teherautók voltak láthatók. Amikor a menet órákkal később a Nation-térre érkezett, a reakciósfasiszta Laniel-kormány rendőrpribékei provokálni kezdték a tömeget. Belekötöttek a menet végén haladó északafrikaiak csoportjába és oknélkül gumibotot használtak. — A felháborodott párizsi dolgozók közül számosan siettek az inzultált északafraikaiak testi épségének védelmére. A rendőrök fegyverüket használták. Számos lövés dördült el. Pillanatok alatt cendőrgolyók-találta sebesültek hevertek az úttesten. • A július 14-i francia nemzeti ünnepen a békésen felvonuló dolgozók ellen intézett rendőrségi provokációnak 7 halálos áldozata volt és a felvonulók közül több mint százan sebesültek meg. A szerda reggeli reakciós lapok és különösen a "Aurore* és a "Figaro* cikkeiből — amelyek a Francia Kommunista Párt és általában a demokratikus mozgalom elleni további megtorló intézkedésekre uszítanak — világosan kitűnik, hogy a provokációt előre megfontolt szándékkal követték el, a francia feakció így akarta megfélemlíteni a közvéleményt, különös tekintettel arra, hogy a vádtanács július 16-án hoz majd döntést a bebörtönzött hazafiak ügyében. A "l'Humanité* mindenekelőtt rámutat a július 14-i tüntetés nagyszabású voltára, majd hangsúlyozza, hogy a munkásosztálynak, a népi erők egységfrontjának biztosítania kell a szabadságjogok megvédését. Feszült a helyzet a Szuezi-csatornaövezetben Sajtójelentések szerint, miután Egyiptom elutasította az angol fél szerint július 9-én Izmailiában eltűnt angol pilóta visszaadását követelő angol ultimátumot, július 13-án reggel az angol parancsnokság megkezdte fenyegetéseinek beváltását, Feszült helyzet alakult ki nemcsak Izmailiában, hanem az egész Szuezi-csatorna-övezetben. Izmailiában és Port-Saidban az angolok kihirdették az ostromállapotot. Az e városokhoz vezető utakat lezárták, a vonatokat, autóbuszokat és gépkocsikat szigorúan átvizsgálják.