Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-29 / 176. szám

SZERDA, !í).->3.. ÍI'I.IIS 29. VII -műszak a Textil művek ben Az ölpg Dondó bácsi, a Textilművek portása, a bélyegzőlapokat "rendezte. — — Még öt óra sincs, de soká jönnek még be — töprengett magában. Zavarta a hétfői kora reg•geli csend s már alig várta, hogy ellepjék a szép, nagy gyárat a munkások, az irodai dolgozók, legyen sürgés-forgás, zúgjanak a gépek, folyjon a munka, kérdezzék tőle- -Dondó bácsi, nem látta Péter elvtársat... az igazgató elvtársat ... a főmérnök elvtársat.. .* — Jq reggelt! Meglepetten nézett az első bejövőge; Pálok Jánosnéra. f— Jó reggelt! Ilyen korán? A fiatalasszony mosolyogva viszszakérdezett. — Még senki sincs benn? — Hát majd úgy félóra múlva. Nem szoktak ilyenkor... Nem fejezhette be szavait. A Villamos felől egy egész csapat jött: ifjúmunkások. A következő villamos is zsúfolva volt. Fél hatkor a villamosvezető azon csodálkozott, hogy alig van utas, holott más napokon ilyenkor megmozdulni sem lehetet a perronon. Fél 6-kor már meg lehetett volna kezdeni a műszakot: mindenki benn volt a gyárban. A kapuban zenekar fogadta az érkező fiatalokat, akik siettek letisztítani gépüket s mindent előkészíteni, mert 6 órakor kezdődik a VIT-műszak. Jól emlékeznek még a gyár fiafaijai a budapesti ifjúsági találkozóra. Sokan közülük akkor voltak tanfolyamon s ott követelték Pest utcáin a különböző ifjúsági megmozdulásokon, száz, meg száz nemzetiségű fiatallal kéz a kézben: békét akarunk. Harcos esztendők következtek és váltakozó sikerrel állta meg helyét a Szegedi Textilművek többszáz ifjúmunkása. Most ismét a gépjeik mellett akarják megmutatni: jól harcolnak a békéért. Több, jobb minőségű fonalat készítenek, ezzel köszöntik a bukaresti VIT-et. Megkezdődött a munka. A gyűrusfonóban a gépek "gubóztak*. Elkomorodott arcok tekintettek egymásra. "Már a kezdéskor,,, ha nem úgy sikerül a műszak, ahogy szeretnénk, az nagy szégyen ., .* A fonódavezető, Peták Károlyné azonnal jelentette a hibát az igazgatónak, Vörös Emiliának. A szeplős arcú fiatal lány nyugodtan válaszolt: — Az egész vezetőség lemegy a gyűrűsbe. Segítünk a lányoknak. Pálok Jánosné a főművezető. Ábrahám Teréz az előfonó, Ábrahám Ida a kártoló, Kormányos Anna a keresztorsózó művezetői perceken belül a gyűrűs gépeinél voltak és segítségükkel két óra múlva egy gép sem "gubózott*. A DISZ-esek legyőzték az első nehézséget. Vörös Emilia a főmérnökkel, Gera Istvánnal végigjárta az üzemet. A gyűrűsfonóban Márton Mária előmunkás állt elébe. — Engedj haza, beteg vagyok. Látszott az arcán, hogy zavarban van. A gubózás okozta nehézség megzavarta, félt, hogy csoportja — amelyik egyébként jó teljesítményt szokott elérni — lemarad. — Ha beteg vagy, ne dolgozz, menj az orvoshoz — felelt az igazgató —. Pedig most rád is nagy szükség van. A VIT-műszak alatt különösen meg keli mutatnunk, hogy milyen díszesek vagyunk... Tovább mentek. Több olyan hibára akadtak, amelyek balesetvédelmi szempontból kifogás alámerültek. Kiadta az utasítást megjavításukra. Mire visszaértek az irodába, Nagygyörgy Mihály ÜB-einök már várta. — Kántor József, az a notórius hiányzó, ismét nem jött be — jelentette. — Kimentünk a lakására, bevallotta, hogy "kiamradt*, részeg volt, de igazolni fogja. Nemsokkal utána ott állt az ifjú igazgató előtt Kántor József bálázó; erős fiatalember. A vállát vonogatta. — Tessék, itt az igazolás. Beteg vagyok, kiírt az orvos. Vörös Emilia csak belepillantott a cédulába s látta a háromszögletű SZTK bélyegzést. Lassan, keményen mondta: — Akkor, amikor a gyár összes ifjúmunkása lelkesen, szívvel-lélekkel dolgozik a VIT-műszak sikeréért, az elvtárs cserben hagyja a társait?! Reggel még, amikor meglátogatták, bevallotta, hogy részeg volt és most orvosi bizonyítványt hoz? Szégyelje magát! A megpirongatott először dühösen nézett Vörös Emilia arcába. Az nyugodtan állta tekintetét. Aztán megtört, különösen akkor, amikor az igazgató ráolvasta fejére azt is, hogy ez nem az első eset. Szinte könyörgött, hogy bocsássanak meg neki, adjanak számára lehetőséget, hogy megjavuljon. — Majd a fegyelmi bizottság dönt az ügyében — fejezte be a beszélgetést az igazgató. Tíz óra elmúlt s a folyosón a VIT-falra kitették az első négy órában legjobb eredményt elérő fiatalok neveit. "Köszöntsük új munkasikerekkel a IV. Világifjúsági Találkozót* felirat fölött nevek sorakoztak. Előfonó: Muhari Anna 117.8 százalék. Nyújtó: Göbölyös Ilona 111 százalék. Szalagegyesítő: Ábrahám Piri 119.6 százalék. S fölötte Péter Jolán sztáhánovis. ta gyűrűsfonó arcképe díszeleg, ő képviseli a Textilművek fiataljait a bukaresti VlT-en. Kiváló munkájával érdemelte ezt ki- Az itthonma. radottak pedig példaképüknek te. kintik. Vörös Emilia csak egy óra körül jutott hozzá, hogy megnézze a versenytáblát. Nem kis büszkeséggel állt meg elölte, mert azt tapasztalta: ilyen lelkesedés még nem volt a gyárban. Nagyszerűen megoldotta Ábrahám Teréz, az előfonó művezetője a feladatát. Bár hiba volt a 12-es, a 3.as nyújtógépen. A 2.es 'és a 4-es szalagegyesítőn a beállító szerkezelet meg kellett javítani. Mindenről idő. b:n intézkedett, kiadta a feladatokat, elvégezte az adminisztrációs munkát. Nem kis dolog, A kártolóban Ábrahám Ida művezető Piri Bor. bálát figyelmeztette, hogy ne törölgesse munikaJközben ronggyal a gépet. Szabó Erzsinek a gépén ki. szakadt a fátyol, s ennek következtében egyenetlen lett n szalag. — Ha nem beszélgetsz, ez nem történik meg — jelentette ki a művezető. Valamennyi üzemrészben gondosan figyeltek a vezetők, hogy az esetleges hibákat gyorsan meg. szűntessék, s különösen ügyeltek a minőségre A keresztorsózéból bi. zomy többször visszaküldték a gyű. rűsfonóba a kopszot Svilla Tibornénak, mert hibás volt. Megbírálták, s megfogadta, hogy javít munkáján. A keresztorsózó művezetője, Kor. mányos Anna 1 órakor vitte a jelentést a leg jobbakról és a VIT fal előtt összetalálkozott az igazgatóvá]. Mutatta neki és felerősítette a falra: Savanya Júlia 119 százalék. Nagy Klára 115.3 százalék. Szabó Mária 120.1 százalék. Kánai Magda nyújtós éppen akkor érkezett a gyárija. Nézte az eredményeket, s kérdezte: — Ugye, délután is folytatódik a műszak ? — Hát persze, egész héten. Arca felderült és sietve ment az öltözőbe. Háromnegyed kettő előtt már minden gépnél ott volt a vál. tás, hogy folytassák a harcot a VIT műszak sikeréért • A Textilművek fiataljai jól felkészültek a VIT műszakra. Hétfőn délelőtt a gyár egész vezetősége, művezetők — a riportban szereplő nevek —, ifjúmunkások voltak, akik az idősebbek segítségével jól megállták helyüket, A délelőtti műszak után, a jelvényüket — egy ötágú csillag, rajta „Ifi-műszak vezetői" — leadták a DISZ irodába, ahol Péter elvtársinak, az üzemi pártszervezet titkárának és Balla elvtársnőnek, a DISZ titkárnak lelke, sen meséltek munkájukról, Péter elv. társ örömmel látta a fiatalok lelkesedését ég komolyan megjegyezte: — Majd) holnap, az értékelés után, meglátjuk az eredményeket. A hétfő délelőtt elért eredmények, a fiatalok győzelmét bizonyítják. A gyűrűsfonón Kispéter Ilona 117,6, Csillag Erzsébet 112,1, Kovács Er. asébet 110,1 százalékos teljesítményt ért el. A legjobb csoport a gyűrűs, fonón, Márton Mária csoportja lett, — aki egyébként a műszak végén bevallotta, hogy csak tréfált, nem is volt beteg —. 105,8 százalékkal. Az előfonó 105,2. a nyújtó 107,8, a lánccsévélő 100,7 százalékos teljesítménnyel dicsekedhet. A hétfő dél. előtti műszak 103 százalékos átlageredménnyel zárult ég azóta a következő műszáléban a fiatalok túl. szárnyalták a hétfői eredményeiket, így kés-sülnek a VIT megünneplésére a Textilművek díszesei. Markovits Tibor A GYŐZELEM ÖRÖME Irta; Nagy Sándor, Sztálin- és Kossuth-díjas író, a világifjúsági kongresszuson részvevő magyar küldöttség tagja Á 316. békevédelmi szerződés Alsóvároson, a Nyúl-utcában mindenki úgy ismeri Szabó Imre ötholdas dolgozó parasztot, mint szótarti, rendszerető, becsületes embert. Szabó Imrének a hózatája is bizonyítja; szereti a rendet. Tisztára sepert udvar fogadja Szabóéknál a belépőt. Imre bácsi már túl van a 66. évén, de még elég fürge mozgású ember. Még ebben a nagy melegben sem ül tétlenül. A kis konyhakertben foglalatoskodik. Az aratást, a hordást befejezte s most várja a cséplőgépet. Az árpát már elcsépelte s ahogy azt egy hazáját s a békét szerető embertől elvárhatja államunk, a géptől egyenesen az állami raktárba szállította a beadás teljesítéséhez szükséges mennyiséget. Amint kilép Szabó bácsi a kertajtón, barátságos mosoly játszadozik szürkés-kék szemében. Elmondja, hogy mindig az állam iránt való kötelesség teljesítését tartotta elsőrendű feladatának. A felszabaduláskor három hold juttatott földet kapott s így most öt hold földje van. Nem is feledkezett meg soha sem arról, hogy mivel tartozik népi demokráciánknak. Amit az állam kért tőle, mindig megadta. Soha semmivel nem maradt hátralékban. Beadási kötelezettségét mindig inkább túlteljesítette, minthogy elmaradt volna. Jó példát mutat a többi dolgozó paraszttársának ís. Szabó Imre békeharcnak tekinti a pontos beadást, a határidő betartását. Tudja, hogy a terv teljesítése hozzájárul országunk dolgozóinak több és jobb élelmiszerrel való ellátásához. A tavaszi hónapokban tojás és baromfi felajánlást tett, amit túl is teljesített. — Két világháborút átéltem s így tudom, milyen borzalmas dolog a háború — mondja határozott hangon. — Ezért örülök teljes szivemből, hogy végre aláírták Koreában a fegyverszüneti egyezményt. Nem akarok több háborút megérni. De azt sem szeretném, ha gyermekeim újabb pusztulás elé néznének, öreg napjaimat békességben szeretném leélni! De ezt nemcsak mondja Szabó bácsi, hanem tettekkel is bizonyítja békeakaratát. Nincs olyan békegyűlése, amelyen részt ne venne. Aktív, harcos tagja a békegyűlések munkájának. Ezután a házatájáról és családjáról beszél Szabó bácsi. Van egy hízónak valója, amit, ha meghízlal, nem lesz gondja zsiradékra, meg a húsra. Szabó néni is ott varrogat az eresz alatt és jóváhagyólag bólogat Imre bácsi beszédére. Ezután a családjáról beszél Szabó bácsi. Két fia, egy leánya van. Már mind házasok. Unokája is van, kettő. Amikor ezekről beszél, meglágyulnak arcvonásai és hangja is gyengédebbé válik. — Az egyik unokám nyomdásztanuló volt idáig — dicsekszik elérzékenyülten — most kapta meg a segédlevelet az elmúlt hetekben. 'a másik, az még kicsi — mutatja dolgos, ráncos kezével —, négy esztendős, de nagyon okos csöppség. Ha ezekre az apróságokra gondolok, úgy érzem, még jobban és még többet kell dolgoznom a békéért. Mindig azt hiszem, eddig nagyon keveset tettem a béke érdekében — fejezi be Szabó bácsi. A búzát ha elcsépelik, a géptől szintén egyenesen a raktárba viszi, hogy beadási kötelezettségének eleget tegyen. Szabó bácsi nagyon szereti a családját, éppen azért, hogy szilárd békeakaratának kifejezést adjon, felkereste Ruzsáli János békefelelőst, hogy békevédelmi szerződést kössön. Ezzel is erősíteni akarja a hatalmas, mindegyre növekvő béketábor erejét. Az ő békevédelmi szerződésének megkötésével 316-ra emelkedett azoknak a dolgozó parasztoknak száma Szegeden, akik így kinyilvánítják békeakaratukat. Már késő délutánba nyúlik az idő, amikorra mindezeket elmondja Szabó bácsi. Nyugodt, meggyőző hangon beszél, mint olyan ember, aki tudja, hogy a békeharcról nemcsak beszélni kell, hanem cselekedetekkel kell bebizonyítania a béke mellett való szilárd kiállást. Szabó bácsi csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, amelynek tagjai a békevédelmi szerződés megkötésével még biztosabbá kívánják tenni a magyar nép, a koreai és minden nép számára a békében való vidám, nyugodt életet. Kövesdi Lajos 1 állam már háborút! Talmi győzelmek öröméi ifjú arcokon — miközben anyját jajgatta, a másik és a harmadik hörögve kapdosod élet után. Hogy hányszor csaptak be már téged is, magyar ifjúság. Mint pocsékolták a véredet a kastélyok, gyárak urai, hogy kihasználták tettre való lelkességedet. S mindannyiszor csalódtál, a vér megsavanyodott a szádban, s torz hiteid romlás, kétségbeesés sorozta be. De most új kor virradt rád. Földgolyónkra jó csillagok fénye süt. Lenin—Sztálin béfcevelésc érik a világon. A világifjúság bukaresti kongresszusán olyan győzelmet ünnepelhetünk, amely éppen a vér, a szörnyűség ellen lobog, s ae ifjú. ság félrevezetőinek kezéből csavarta ki a fegyvert. Koreában ismét béke van! — jelentette be hétfőn délelőtt a kínai küldöttség vezetője, s pillanatokra néma csend ülte meg a Floreasca sportcsarnok üléstermét• De azután olyasvalami történt, amit leírni lehetetlenség, amit még soha nem élt át ifjú ember a világon. Ez talán már megközelíti azt az ünnepet, amielyet a szovjet ifjúság ült Berlin repülőterén, amikor a széttöri horogkeresztet tapodva odavárta édesalyját, Sztálint. Akkor is nemzetközi hangon szólalt meg az emberiség kórusa, börtönökből, koncentrációs táborokból kiszahadvTt hazafiak meredt tagjai nyújtóz, tak és könnyé, öleléssé változott az első tevékenység gyönyöre. De ezen a kongresszuson, amely egy teljes órára a béke győzelmének ünnepségévé változott, már nemcsak a szovjet ifjúság é» nemcsak a fasizmus rabjai voBák otf, hanem az egész földkerekség ifjú. sága. Az emberiség boldog jövőjének ragyogása töltötte be a termet s as ifjúság fehér, fekete, sárga színeinek tömege egy testté olvadt az öröm tomboló vihara, ban. Oh, hazánk ifjúsága, bárcsak volna ereje tollaunnak, hogy szive, fekbe tudnám vésni, mit éreztünk mi otf, a magyar küldöttség hígjai. Legelőbb is az amerikai, angol ifjak rohantak oda a koreaiakhoz, hogy megöleljék, s magasba emeljék őket. Ezek a fiatalok nem vot. tak részesek kormányaik bűnében, mégis úgy érezték, hogy nekik kell kérni as engesztelés csókját, hogy éppen nekik kell felmutatni e nagyszerű hősöket, akik meggátolták a háború tüzének továbbterjedését. S mindaz a sok sérelem, panasz, ami a kongresszuson a tő. kés országok nyomorpolitikája miatt elhangzott, s mindaz a hősi harc, amit a világ ifjúsága az cl. nyomók ellen végez, alig mérhető hozzá a koreai és kínai ifjúság béketetteihez. Ök voltak azok, akik szemtől-szembe álltak a fenevaddal és kivédték annak csapásait. Földbevájt odúkban ök laktak, lanvfbak 3 esztendeig. Az ö tiszta arcukat lepte be a pestis senyvesztö láz. jnrja. De most más pirt láthatunk Huk Szim Bok, a koreai katonoiár.y arcán. Egy amerikai és egy angol legény repíti a terem feliratoktól teli levegőjébe és nem jön már többé le onnan. Tenyérről-tenyérre száll, emelődik. Kitüntetései xzikrá:W villóáznak keblén, könnyű zavart kezeit százan is szorongat ják. Éljen Kore\a! Éljen Kim Ir Szen! — Dübörgőit a taps és Huk Szim Bok bólogat, csókokat „szl. Szemei eltűnnek ferde résükben és gombcstűnyi könnycsepp gurul le arcán. Ugy leng.libcg ott a: ifjú karok trónján és tudja, hogy benne a hősi, áldozatos Koreát szeretik, dé. delgcük. A komszomolisták luftjai közölt, a legméltóbb karok késült pihen meg végiilis. Eközben követtársa, Pen Tluk és egy fiatal szovjet költő kibontják Korea zászlaját, a drága selymet, amelyért annyi ifjú vér hu'lott el. Mintha a koreai nép élet. és sz>tbadságvágya tüzelne benne, mindenki megsímo'/aja, megmelegíti új. jait rajba. Hirtelen Lu Min kínai önkéntes hatalmas alakja tűnik fel a zászló mögött, őt is az angol-amerikai kezek repítik. Találkozik « két zászlótartóval és megöleli őket. Megcsókolja a zászlót. amelyért maga is Mzdö'l, aztán kínai bájjal szelídíti mellére nagy tüzértevtereit. összefogódzva mindnyájan eleven példaképpé nőnek ott a világgá tárult térben lebegve és az ifjú. ság tapsának ezer ágyúja dübörög tiszteletiikre. A zután újra úsznak er karok hullámain, minden kínai ét koreai, az emelvény elé. Olyan varázslat üli szívünket, hogy nem tudunk ellenállni sodró rohamtának. Porubszki Lajos, a Győri Vagon sztahanovista esztergályosa rohan legelöl, nyomában mi, többiek. OH az elnökségnél megölel egy arabot, orosz módra összecsókolóznak és csak amikor szétválasztja őket az áradat, akkor derül ki, hogy az arabi a kínai delegáció vezetője volt. Mert a külsőt, az öltözetet, a jelvényeket tekintve, már nem lehet felismerni, hogy ki melyik nemzethez tartozik. Az egymás iránti sze. retet forró ösztöne a legmeglepőbb találékonyságban mutatkozik meg. Az arabok levetik humuszukat és a- gyönyörű pillanat idején elajándékozzák a hozzájuk legközelebb álló ismeretlen barátaiknak. Még a skót küldött sem fukarkodik és e pillanatban átnyújtja szomszéd, jának pipáját. Békepipa! Juhász István, a bábolnai állami gazdaság DlSZ-fitkára körülnéz, hol segíthetne emelni az ünnpeség fényét. Másként nem tudja Iá fejezni ér. zéseif, mint hogy odasiet egy kis görnyedő, gyarmati koszton nevelkedett indonéziai fiúhoz, s ve/a együtt emel fel egy vietnami parti, zánlányt. — Majd én megmutatom, hogyan kell tartani ezt a kis szépségei! — mondja. A karok összefonódnak, Minden pillanatban más és más nyelven jelszavak röpködnek. Min. denki érti és átveszi. Egy román kislány elragadtatásában lekapja sclyemfejkertdöjéi és arra gyűjt aláírásokat. Kialakul az ifjúság egységének tánca is. Két afrikai kezdi ritmikusan rezegtetve bokáit, majd táncukat összehangolják egy arabbal. Azután egy grúz komszomolistm avatkozik bele, táncon brazil lány hevíti, Szabó Antal, a péntek.mozgalom kezdeményezője büsekiti, egy gyémántssemü román kislány szaporázza. Mind különbözőképpen, mégis egyformán. Igen. Határozottan egyetlen rit. mását éreztük otf a táncnak. Kollár Erzsi, a Budakalászi Textil, gyár sztahánovista szövőnője nem tud táncolni, de amikor egy kurjongató néger a népek táncába• vitte, az ő hiba is megmozdult. Köny. nyesve fejezte be ezt az első láncát, mert a világ ifjúsága ívppant indulatának ritmusa lelkében is felforgatta. Ha mi, magyar fiatalok rabolta is lelkesedlünk a világszabadság gondolaiára. akkor ezen az ülésen éreztük, hogy legjobbjaink álma megvalósulóban van, a békének ez a győzelme közeledik hozzánk. Petőfi szelleme lebegett felettünk. í% i$et*: Q-'60-as széf* fcUée Családjáról lelkiismeretesen gondoskodó asszony a nagymama: Kálhai József né. Ott lakik a Szappanos utcában és ő ve. zeti a háztartást: főz férjének, — a Szegedi Bognár Kisipari tsz tagjának — no meg a három virgonc unokának is, mert azok édesanyja is dolgozni jár. Örül a nagymama, ha jót főzhet. Hát hogyne. Kedden is el. ment a Népboltba bevásárolni és örömmel tapasztalta; bőven van 4.60 forintos liszt. — Ez nem rossz — örvendezett az aranyos kedélyű nagymama és veit is nyomban 2 kilót. Ez igen: 4.6(has és szép fehér. — Jobban, mint ed. dig — ahogy 6 mondta — főzhetek tésztát és sülhetek az unokáknak is, konVnyebbedik a háztartás gondja. Mert igaz: már ha. vonta is sokat jelent, hogy nem 7—8 forintért, hanem 4.60 forintért lehel lisztet venni — s azt a különbözetet másra lehet költeni. * A Lenin-utcai hallban is sokan es vígan vásárolták a lisztet, ott álU a vásárlók közölf Barlu.cz Pál, a Vrrs. és Fémipari Vál lalat munkása. Hóna alaft szorongatta aktatáskáját, mán előre derülve tette bele a 1.60 forintos szép lisztet. ,,Meglepem i feleségem — moüdfi — és viszek haza lisztet. Én sem ve'ent meg a lészla-félér, hát most már gyík. rabban készíthet az asszonyom. Tudom, lesz öröm otthon." Aztán már indul• ís. Vl'te a lisztet, amely egyik mutató, fa, hogy fokozatosan Válóra válik a párt politikája, ,i kormány programmjaj g gondtalanabb élet