Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-28 / 175. szám

2 KEDD, 1053. JULIUS 28. A% SZKP Központi Bizottságának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50 évfordulójára Áz alábbiakban Ismertetjük az SZKP Központi Bizottságának tézi. scit: — Július 30án tesz ötven éve, hogy megnyílt az Oroszországi Szo. riáldemokrata Munkáspárt (OSZD­MP) JI. Kongrsszusa. Ez az évfor­duló kiemelkedő esemény a Szov­jetunió Kommunista Pártjának, or­szágunk népeinek életében és az egész nemzetközi forradalmi moz­galom történetében. Ezen a kon. gresszuson vetették meg a munkás­osztály harcos, forradalmi marxista pártjának alapját, egy újtipusú pártét, mely elvileg különbözik a II. Internacionálé reformista párt. iáiról. A bolsevizmus" — írta V. I. Lénán — minit politikai eszmeáramlat ét mint politikai párt 1903. óta áll fenn —. hangzik a bevezető rés*. A bevezető a továbbiakban hang­súlyozza, hogy Lenül, Marx és En. gels tanításainak hű követője, az üj történelmi körülmények között a marxizmust alkotó (zeilemben továbbfejlesztette és kérlelhetetlenül harcolt a marxizmus nyílt és ttf. ..„„„, t., kos eUe.isígel ellen, az opportnnlz- .löm' vrwífl és mus minden megnyilvánulása el­leni. . Lenin a forradalom lángeméje által megteremtett Bolsevik győzelemre vitte az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megszervezte a proletáriátus dikta. túráját biztosította a szocialista társadalom felépítését és biztosan vezeti előre a Szovjet népet a kom­munizmus felé. Lenin neve elválaszthatatlan a kommunista párt történetétől, szo­rosan összeforrott a szovjet szocia­lista köztársaságok szövetségének keletkezésével, fejlődésévei. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja a nép határtalan szeretetét és bizalmát élvezi. A Szovjetunió dol­gozói hosszú évek történelmi ta. paaztaJatai alapján meggyőződtek nrrM, hogy az országukban fenn. állott politikai pártok közül csak a kommunista párt igazi népi párt, amdy kifejezi a dolgozók alapvető érdekeit — hangsúlyozza a beve­zető. A bevezető rész kiemeli, hogy fél évszázad dicsőséges harcaiban a zseniális Lenin, májd tanítványa és ügye folytatója, a nagy Sztálin és haircostársai vezetése aí«H meged­ződött Kommunista Párt kom. munizmust építő, szovjet ttársada­Irányító ereje és hogy a párt gazdag történelmi ta­pasztalttal Oefkesiftő például szol­gálnak minden ország kommunista Párt és munkáspártja számára. r:'T' H, ITpvn-l-'r—ftós' Az OSZDMP II. Kongresszusának történelmi Jelentősége A * SZKP Központi Bizottsága téziseinek első fejezete, amely az OSZDMP B. Kongresszusának törté, tielml jelentőségével foglalkozik, is. merteti • történelmi helyzetet, amelyben Oroszország marxista pártja megalakult. A kapitalizmu. akkor lépett l'egfolsö és legutolsó szakaszába, UI imperializmusba és a proletárforradalom közvetlen gya. korlati kérdéssé vált. Oroszország abban az időben az Imperializmus valamennyi ellentmondásának cso. möpontja voll, az orosz cárlzmus és a nyugati Imperializmus érdé? kei a legszorosabban összefonód, tak. Az első fejezet Ismerteti az orosz, orrizágl marxista mozgalom erede­tet amelynek nz első állomását a Plehanov vezetésével 1883-ban meg­alakult „Munka Felszabadítása'' marxista csoport jelentette. A tu­lajdonképpeni forradalmi proletár­párt csírája azo.iban a lenini „Har­ci Szövetség a Munkásosztály Fel­szabadítására' (1895) volt. A Szö­vetség tevékenysége a marxizmus. Inak, a munkásmozgalommal Ta ó széleskörű egyesítésére irányult. Az OSZDMP első kongresszusa 71898} — amely kimondta a marxis, ta párt megalakulása — nem ér­te el célját. Az oroszországi marxis, ta mozgalom továbbra is egyes el­különült szociáldemokrata körök és csoportok stádiumában maradt. Pusztított a munkásosztály politikai harcát és vezető szerepét tagadó „Okonomizmus'' mérge. A II. kongresszus idején eldőlt a legfontosabb politikai kérdés: milyen úton halad a fiatat orosz munkásmozgalom? A szocialista ideológiától lelkesítve a cárizmus és kapitalizmus cll«n — ezt az utat (jrfölték. Lentin és a bolsevikok — vagy rácsúszik a reformizmus útjá. ra, hogy a men.sevikek terveinek mcgfeldően a pártot hozzáidomít­sa a cárizmushoz és a kapitalizmus­hoz. A tézisek első fejezete hangsú­lyozza: -Lenin és a lenini Iszkra* ideológiai elveinek a párt. II. kon­gresszusán aratott győzelme döntő jelentőségű volt pártunk és a for­radalom fejlődése, az egész nem­zetközi forradalom szempontjából*. A II. kongresszust megelőző év­tized munkásmozgalmának történe­tét Lenin harca — a szocialista tu­dat harca az ösztönösség ellen •— tette nevezetessé. A továbbiakban kiemeli az »Isz­kra*-nak a Lenin által alapított egész Oroszországra kiterjedő marxista lapnak szerepét, amely központtá vált a párt erőinek egye­sítése, a pártkáderek összegyűjtése és nevelése szempontjából. Lenin a párt megteremtésekor a forradalmi harc életbevágó felada­taiból indult ki, mesterien általá­nosította a marxisták szervezési tapasztalatait. Megteremtődött a munkásmozgalom mintaképévé vált harcos, edzett Kommunista Párt alapja. Az oroszországi munkásmozga­lom követelményeinek megfelelően Lenin továbbfejlesztette a munkás­mozgalom egyesítését a szocializ­mussal, kidolgozta a munkáspárt ideológiai alapjait, magasra emelte B forradalmi elmélet jelentőségét. Lenin bebizonyította, hogy csak élenjáró elmélettel rendelkező párt lehet a dolgozók igaz vezére. A fejezet kiemeli -az OSZDMP II. kongresszusának történelmi Je­lentősége abban áll, hogy ez a kon­gresszus a lenini -Iszkra* által fel­vetett és kidolgozott ideológiai szer­vezeti elvek alapján megteremtette Oroszországban a valódi marxista pártot*. A kongresszus döntő Jelentőségű abból a szempontból ls, hogy fel­vetette programmjába a marxls­mus legfontosabb tételét, a prole­táriátus diktatúrájáról szóló tételt. A proletárdiktatúráról szóló pont Lenin műveinek történelmi Jelentő­ségű győzelme volt. A púrtpro­grammba felvették még a paraszt­kérdéssel kapcsolatos forradalmi­demokrata követeléseket. Lenin megvédte a bundisták és a lengyel szociáldemokraták ellen a nemze­tek önrendelkezési Jogáról szóló pontot, megvédte a proletárinterna­cionalizmus alapelveit, A II. pártkongresszuson diadalt arattak a forradalmi harc nagy esz­méi. A II. kongresszus elfogadta a minimális és maximális program­mot, amely a párt VIII. kon­gresszusáig (1919) a párt harcos ve­zérfonala volt — mutat rá az első fejezet. A II. kongresszuson a párt fel­építésének szervezeti alapelvei kö­rül vívott harcban Lenin az alap­vető marxista tételeket védelmezte a mensevikekkel szemben azt, hogy a párt a munkásosztály öntudatos szervezett élcsapata, amelyet a forradalmi elmélet a társadalmi fejlődés törvényeinek és az osztály­harc törvényeinek ismerete, a for­radalmi mozgalom tapasztalatai fegyvereznek fel. Lenin hangsú­lyozta, hogy csak ilyen párt tudja sikeresen irányítani a harcot a ha­talom kivívásáért. Lenin a párt egységének meg­óvása érdekében rámutatott, hogy szilárd, proletár vasfegyelemre van szükség, amely egyformán kötelező a párt minden tagjára, vezetőjére és az egyszerű párttagokra egy­aránt. Hatalmas Jelentőségű az a le­nini tétel ls, hogy minden párttag felelős a pártért és hogy a párt fe­lelős minden tagjáért. A pártélet Lenin által kidolgo­zott szabályai előírták a párt szer­lom új, befejezett elmélete volt. Gaz. dugította és elő re vitte a márxiz. must, elméleti és taktikai útmu. tatással szolgált a bolsevikoknak fl háború, a béke és a forradalom kér. désében, Oroszország munkásai a Bolsevik Párt vezetésével az első világhábo­rúban megdöntötték a cárizmust és biztosították a burzsoá-demokratikus forradalom győzelmét Majd meg­teremtve a szocialista forradalomba való áttérés feltételeit az orosz mun. kásosztály a bolsevikok pártjával élen, Bzövetségben a szegényparaszt, sággal, a katonák és matrózok tá­mogatásával — a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban megdön­tötte a burzsoázia hatalmát, meg­teremtette a szovjet hatalmat, lét­rehozta a szocialista szovjet álla, mot, s ezzel megvalósította a OSZDMP II. Kongresszusán elfoga­dott pro grammot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletárforradalom lenini elméleté, nek diadala volt — hangoztatja be­fejezésül a II. fejezet. III, A Kommunista Párt a szocializmus felépítéséért vívott harcban A Nagy Októberi Szocialista Far­nadalom új korszakot nyitott az eim. t»eriség törtenetében, a kapitaliz­mus összeomlásának, a szocializmus és a kommunizmus diadalának kor­szakái — hangzik a III. fejezet bevezető mondata, majd hangsúlyozza, hogy ez ok­tóberi forradalomban kivívott győzelem eredményeképpen a Szov. jetunió Kommunista Pártja a vi­'ág forradalmi és munkásmozgal­mának ,,rohambrigádjává" vált. A tézisek a továbbiakban foglal­koznak azzal a. halaimia» harccal, amelyet a gazdaságilag elmaradt vezeti szabályzatában foglalt kö- Oroszország élenjáró, erős sz.ocia­vetelmények legszigorúbb megtar- hatalommá való átalakítása tását. Lenin külön hangsúlyozta a | érdekében folytatott « ozwvjet nép Ikollektív vezetés elvét, mert ez la Lenin által kidolgozott éa tudó biztosítja a pártot a véletlenekkel és az elfogadott határozatokban az egyoldalúságokkal szemben. Lenin a marxizmus történetében először dolgozta ki a pártról szóló tanítást. Lenin harca a II. kon­gresszuson a programm és a szer­vezeti kérdésekben megvonta a vá­laszfalat .az OSZDMP forradalmi része, a bolsevikok és opportunista része, a mensevikek között. A tézisek hangsúlyozzák Lenin­nek, Marx és Engels ügye folyta­tójának a forradalom kiváló sztra­tégájának halhatatlan érdemeit, kérlelhetetlen harcát az opportu­nizmus ellen, kiemelve ennek óri­ási jelentőségét minden ország for­radalmi mozgalmának fejlődése szempontjából. -Az OSZDMP* II. kongresszusa fordulópont volt a vi­lág munkásmozgalmában* — mu­tat rá befejezésül a tézisek első fe­jezete, n» A Kommunista Párt harca a proletárdiktatúráért A tézisek második fejezete elöl­járójában hangsúlyozza, hogy az oroszországi szociáldemokrata mun­káspárt II. kongresszusától a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig a bolsevikok bizonyul­tak az egyetlen forradalmi — marx­ista erőnek Oroszországban, Lenin ebben az időszakban zse­niálisan megalapozta a bolsevikok taktikáját, világos perspektívát adott az orosz marxistáknak a pol­gári demokratikus forradalom szo­cialista forradalomba való átnöve­léséről. Lenin bebizonyította, hogy az akkor kialakult történelmi hely­zetben a forradalom győzelmének elengedhetetlen feltétele a mun­kásosztály szövetsége a parasztság­gal, a proletáriátus vezető szere­pének biztosítása mellett. A második fejezet a továbbiakban a bolsevikok vonala és a mensevi. kek vonala közötti harccal foglal­kozik. Ez a harc — mutat rá — kü. lönösian kiéleződött az 1905—1907-es években, az első orosz forradalom idejón_ A bolsevikok egy népi for. ra'dalom megindítására és győze­lemrevitelére, a cárlzmus fegyveres felkeléssel való megdöntésére, a murikások és parasztok képviselői, bői álló ideiglenes forradalmi kor­mány alakítására törekedtek. Ezzel gzemlben a mensevikek amellett kar. doiskodtak, hogy a forradalomban a libeirális burzsoáziát illeti meg a vezető szerep és a forradalom fel­göngyölítésére törekedtek. Az 1905.ÖS orosz forradalom ve­resége után, a sztolipini reakció ne. hóz éveiben, a bolsevikok az új for­radalom előkészítésének irányvona­lát követték, s fáradhatatlanul gyiij. tötték az erőket a forradalmi moz. galom újabb fellendítéséhez. A men. sevikiek ebben az időszakban egyre jobban eltávolodtak a forradalom­tól, a proletáriátus illegális forna. dalmi pártjának felszámolását kö. veteiték, nyílt likvidátorokká vál­tak. A reakció niehéz körülményei kö­zött csak a bolsevikok, a leninisták maradtak hűek a marxizmushoz — emeli ki a II. fejezet. A sztolipini reakció időszakának legfontosabb eseménye az OSZDMP Prágai Kon. ferenciája (1912) volt. A párt ezen a konferencián kiűzte soraiból a mensevik likvidátorokaf és ezzel megteremtette az alapját annak, hogy a bolsevikok politikai csoport, ból önálló párttá alakuljanak. A Prágai Konferencia tehát megvetet­te az alapját az újtipusú pártnak, a leninizmus pártjának, a Bolsevik Pártnak. Ezután a tézisek az 1912—1914 közötti években bekövetkezett újabb forradalmi fellendülés jelentőségé­vel foglalkoznak ég kiemelik azt a fontos szerepet, amelyet az 1912 tavaszán alapított „Pravda", a pán Legális napilapja töltött be a fórra, dalom sikeres előkészítésében. A továbbiakban a tézisek a bol­sevikok pártjának az 1914—1918.as világháború nehéz időszakában ví­vott harcát ismertetik A II. feje­zet rámutat, hogy a II. Internacio. nálé árulóival szemben a bolsevikok a marxista-leninista elméletet kö. vetve, következetesen harcoltak az imperialista háború polgárháborúvá való változtatásáért, az imperialis­ták oroszországi hatalmának meg­döntéséért, az imperialista háború ellemi harc minden országban való támogatásáért. Az egész világ munkásosztályára nézve óriási jelentőségük volt Le. nin háború alatt írt elméleti mun. káinak, elsősorban „Az imperializ­mus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című művének Lenin ebben a könyvében kimutatta, hogy „Az imperializmus a proletáriátus szo­ciális forradalmának az előestéje". Lenin történelmi érdeime az, — hangsúlyozzák a t'ézisek —, hogy az imperializmus elemzésével ha. talmas tudományos felfedezést tett; megfogalmazta és megindokolta azt a lángeszű következtetést, hogy le. het&éges a szocializmus győzelme kezdetben egynéhány, sőt egy or. Faágban. Ez a szocialista forrada­mányosan megalapozott útmutatásai alapján. programra hazafiság — hangoztatják a tézi­sek. A III. fejezet ezután rámutat: A Szovjetunió aikotmánya lerögzí­tette a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmeit, a kommunis. ta párt XVl'ÍI. kongresszusa (19391 pedig meghatározta a szovjet tár­sadalomnak a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos át­menetéről Szóló programmját. A szocializmus 'elépítése a Szov­jetunióban Lenin végakarata telje sílésének eredménye, a kommunista párt bölcs vezetésének .eredménye a párt politikáját egységeién támogató munkások, parasztok, értelmiségiek hősies munkájának eredménye. A párt azért győzedelmeskedett és győzedelmeskedik, mert hű a leni. nizmrisboz. J. V. Sztálin 1941. áp» rilis 22-én mondott felszólalásában beszélt Lenin nagyságáról és LenSn végakaratának jelentőségéről: ö. A Kommunista Párt, — leküzd-, Lenin, tanított minket úgy dolgoz­va a hatalmas gazdaságii nehézsége, ni, ahogy a bolsevikoknak do goz, kot és a belső ellenfarnadlalam láza?' ni kell, nem ismerve félelmet éa dáeait, — a szovjet népet teljes győzelemre vezette az intervenció­sok és a fehérgárdisták fölött­Az intervenciót leküzdve a szov­jet nép óriási építőmunkáha fogott, amelyet a szocializmus építésének lenini terve irányított. A Szovjet­unió dolgozói a Kommunista Párt vezetésével elsőnek indultak meg a szocializmus építésének feltárat­lan útjain, utat törve az egész em. beriségnek a sziaibad és boldog élet felé — emeli ki a III. fejeret. Ezután a tézisek rámutatnak, hogy a proletáriátus győzelmes diktatúrájának közepette a pórt é* a nép ellenségei, a trookisták. bu­harinisták, burzsoá-nacionalfeták. ezek a mensevik maradványok kapiíuláns álláspontot foglaltak el a szocializmus felépítése kérdé­sében. A Kommunista Párt központi bi­zottsága, amelynek é&én J. V. Sztá­lin V. I. Lenin ügyének nagy toiy. tatója áűt — vezetésével, azétzúzla az árulókat és kapitulánsokat, meg­védelmezte a leninizmust és hatá­rozottan irányt vett a szocializmus fejépítésére a Szovjetunióban. A párt abból a lenini tételből indult ki, hogy a Szov jel unióban mindaz megvan, ami szükséges és elégséges a teljes szocialista társadalom fel­építéséhez — hangsúlyozza a III. fejezet. A tézisek a továbbiakban rámn. ta'nak azokra e hatalmas eredmé­nyekre, amelyeket a szovjet nép a háborúelőtti ötéves tervek idején ért el a párt által kidolgozott ter­vek alapján és amelyek révén s Szovjetunió elmaradt agrárország­ból hatalmas szocialista ipari., kol. hozhatalommá változott, A Szovjetunióban véglegesen felszámolták a kizsákmányoló osz­tályokat, örökre megsemmisítették nz embernek ember által való ki zsákmányolását- A szovjet nép a Kommunista Párt vezetése alatt e történelembein elsőnek építette fel az új társadalmi rendszert, a szo­cializmust A szocializmus győzel­me felszámolta a munkanélküliséget és megteremtette a dolgozók jó­módú, kultúrált ételének feltétéleit. A Kommunista Párt a leniral­sztálini nemzetiségi politikát követ. ve megszabadította Oroszország né­peit az évszázados társadalmi és nemzetiségi elnyomástól és megte. rémtette a hatalmas, soknemzetisé­gű szocialista államot, a (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé. gét. A szocializmus győzelmének1 alapján kibontakoztak és megerő­södtek a szovjet társadalom olyan hatalmaa mozgató erői, mint az er­kölcsi-politikai egység, a Szovjet unió népeinek barátsága. a szovjet nem riadva vissza aemilyen ne­hézségtől" — emeli ki a fejeret. A tézisek ezután méltatják annak a lénynek történó-mi jelentőségét, hogy a Szovjetunió társadalmi és államrendszere fényesen kiállta a Nagy Honvédő Háború hatalmas próbáját — majd rámutatnak, hogy a háború napjaiban a párt a fa­siszta hódítók elleni ösriznépi harc lelkesítőjeként, szervezőjeként lé­pett tai > az országot egységes har­ci táborrá alakította. A háború évei alatt a kommunista párt még jobban összeforrt a néppel, még szorosabb kapcsolatokat teremtett a dolgozók Széles tömegeivel. A há. ború legnagyobb megpróbáltatásá. nak napjaiban a párt ismét bebi­zonyította, hogy az egyetlen harci szervezet, amely nem ismer ingado. zást és ellentéteket soraiban. A kommunista párt vezette szov* jet nép és a hős Szovjet Hadsereg szétzúzva a fasiszta agresszorokat, megvédelmezte hazája szabadságát és függetlenségét, megmentette Európa és Ázsia népeit a fasiszta­rabság veszélyétől. A szocializmus­nak a fasizmus felett a második vi­lágháborúban aratott győzelme eredményeként a kapitalizmus rendszeréről levált Európa és Ázsi több országa, amelyekben megszi­lárdult a népi demokratikus hata­lom. A szocializmus és a demokrá­cia ügyének kimagasló győzelme volt a népi forradalom győzelme Kínában és a Kínai Népköztársa­ság megalakulása. Mérhetetlenül megerősödött a Szovjetunió hely­zete, igen megnövekedett a Szov­jetunió tekintélye és befolyása az egész nemzetközi fejlődésre —• emeli ki n III. fejezet. A fejezet a továbbiakban azokat a hatalmas si­kereket méltatja, amelyeket a há­ború utáni években a kommunista Dárt lelkesítette szovjet nép párat­lanul rövid idő alatt ért el a nép­gazdaság valamennyi ágában és a kultúra minden területén. A III. fejezet ezután hangsúlyoz­za a Szovjetunió Kommunista Párt. ja XIX kongresszusának történelmi jelentőségét, a szovjet nép további előrehaladása szempontjából, majd megállapítja, hogy a párt valóra váltva a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának törté, oelmi jelentőségű határozatait, az egész néppel való legszorosabb egy­ségben biztosította a népgazdaság valamennyi ágának és a kultúrának új fellendülését. Mindez a kommu­nista párt által kidolgozott, a tö­megek alkotótevékenységére Iá. maszkodé, és az egész szovjet tár. sadalom támogatását élvező politika következetes valóraváltásának ered', ménye. A Szovjetunió törhetetlen ha fa­lóimmal és alkotóerővel sikeresen halad előre a kommunista társada. lom építésének úlján — emeli ki befejezésül a III. fejezet. (Folytatás a harmadik oldaloní 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom