Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-28 / 175. szám

2 KEDD, 1053. JULIUS 28. A% SZKP Központi Bizottságának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja fennállásának 50 évfordulójára Áz alábbiakban Ismertetjük az SZKP Központi Bizottságának tézi. scit: — Július 30án tesz ötven éve, hogy megnyílt az Oroszországi Szo. riáldemokrata Munkáspárt (OSZDMP) JI. Kongrsszusa. Ez az évforduló kiemelkedő esemény a Szovjetunió Kommunista Pártjának, országunk népeinek életében és az egész nemzetközi forradalmi mozgalom történetében. Ezen a kon. gresszuson vetették meg a munkásosztály harcos, forradalmi marxista pártjának alapját, egy újtipusú pártét, mely elvileg különbözik a II. Internacionálé reformista párt. iáiról. A bolsevizmus" — írta V. I. Lénán — minit politikai eszmeáramlat ét mint politikai párt 1903. óta áll fenn —. hangzik a bevezető rés*. A bevezető a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Lenül, Marx és En. gels tanításainak hű követője, az üj történelmi körülmények között a marxizmust alkotó (zeilemben továbbfejlesztette és kérlelhetetlenül harcolt a marxizmus nyílt és ttf. ..„„„, t., kos eUe.isígel ellen, az opportnnlz- .löm' vrwífl és mus minden megnyilvánulása elleni. . Lenin a forradalom lángeméje által megteremtett Bolsevik győzelemre vitte az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megszervezte a proletáriátus dikta. túráját biztosította a szocialista társadalom felépítését és biztosan vezeti előre a Szovjet népet a kommunizmus felé. Lenin neve elválaszthatatlan a kommunista párt történetétől, szorosan összeforrott a szovjet szocialista köztársaságok szövetségének keletkezésével, fejlődésévei. A Szovjetunió Kommunista Pártja a nép határtalan szeretetét és bizalmát élvezi. A Szovjetunió dolgozói hosszú évek történelmi ta. paaztaJatai alapján meggyőződtek nrrM, hogy az országukban fenn. állott politikai pártok közül csak a kommunista párt igazi népi párt, amdy kifejezi a dolgozók alapvető érdekeit — hangsúlyozza a bevezető. A bevezető rész kiemeli, hogy fél évszázad dicsőséges harcaiban a zseniális Lenin, májd tanítványa és ügye folytatója, a nagy Sztálin és haircostársai vezetése aí«H megedződött Kommunista Párt kom. munizmust építő, szovjet ttársadaIrányító ereje és hogy a párt gazdag történelmi tapasztalttal Oefkesiftő például szolgálnak minden ország kommunista Párt és munkáspártja számára. r:'T' H, ITpvn-l-'r—ftós' Az OSZDMP II. Kongresszusának történelmi Jelentősége A * SZKP Központi Bizottsága téziseinek első fejezete, amely az OSZDMP B. Kongresszusának törté, tielml jelentőségével foglalkozik, is. merteti • történelmi helyzetet, amelyben Oroszország marxista pártja megalakult. A kapitalizmu. akkor lépett l'egfolsö és legutolsó szakaszába, UI imperializmusba és a proletárforradalom közvetlen gya. korlati kérdéssé vált. Oroszország abban az időben az Imperializmus valamennyi ellentmondásának cso. möpontja voll, az orosz cárlzmus és a nyugati Imperializmus érdé? kei a legszorosabban összefonód, tak. Az első fejezet Ismerteti az orosz, orrizágl marxista mozgalom eredetet amelynek nz első állomását a Plehanov vezetésével 1883-ban megalakult „Munka Felszabadítása'' marxista csoport jelentette. A tulajdonképpeni forradalmi proletárpárt csírája azo.iban a lenini „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására' (1895) volt. A Szövetség tevékenysége a marxizmus. Inak, a munkásmozgalommal Ta ó széleskörű egyesítésére irányult. Az OSZDMP első kongresszusa 71898} — amely kimondta a marxis, ta párt megalakulása — nem érte el célját. Az oroszországi marxis, ta mozgalom továbbra is egyes elkülönült szociáldemokrata körök és csoportok stádiumában maradt. Pusztított a munkásosztály politikai harcát és vezető szerepét tagadó „Okonomizmus'' mérge. A II. kongresszus idején eldőlt a legfontosabb politikai kérdés: milyen úton halad a fiatat orosz munkásmozgalom? A szocialista ideológiától lelkesítve a cárizmus és kapitalizmus cll«n — ezt az utat (jrfölték. Lentin és a bolsevikok — vagy rácsúszik a reformizmus útjá. ra, hogy a men.sevikek terveinek mcgfeldően a pártot hozzáidomítsa a cárizmushoz és a kapitalizmushoz. A tézisek első fejezete hangsúlyozza: -Lenin és a lenini Iszkra* ideológiai elveinek a párt. II. kongresszusán aratott győzelme döntő jelentőségű volt pártunk és a forradalom fejlődése, az egész nemzetközi forradalom szempontjából*. A II. kongresszust megelőző évtized munkásmozgalmának történetét Lenin harca — a szocialista tudat harca az ösztönösség ellen •— tette nevezetessé. A továbbiakban kiemeli az »Iszkra*-nak a Lenin által alapított egész Oroszországra kiterjedő marxista lapnak szerepét, amely központtá vált a párt erőinek egyesítése, a pártkáderek összegyűjtése és nevelése szempontjából. Lenin a párt megteremtésekor a forradalmi harc életbevágó feladataiból indult ki, mesterien általánosította a marxisták szervezési tapasztalatait. Megteremtődött a munkásmozgalom mintaképévé vált harcos, edzett Kommunista Párt alapja. Az oroszországi munkásmozgalom követelményeinek megfelelően Lenin továbbfejlesztette a munkásmozgalom egyesítését a szocializmussal, kidolgozta a munkáspárt ideológiai alapjait, magasra emelte B forradalmi elmélet jelentőségét. Lenin bebizonyította, hogy csak élenjáró elmélettel rendelkező párt lehet a dolgozók igaz vezére. A fejezet kiemeli -az OSZDMP II. kongresszusának történelmi Jelentősége abban áll, hogy ez a kongresszus a lenini -Iszkra* által felvetett és kidolgozott ideológiai szervezeti elvek alapján megteremtette Oroszországban a valódi marxista pártot*. A kongresszus döntő Jelentőségű abból a szempontból ls, hogy felvetette programmjába a marxlsmus legfontosabb tételét, a proletáriátus diktatúrájáról szóló tételt. A proletárdiktatúráról szóló pont Lenin műveinek történelmi Jelentőségű győzelme volt. A púrtprogrammba felvették még a parasztkérdéssel kapcsolatos forradalmidemokrata követeléseket. Lenin megvédte a bundisták és a lengyel szociáldemokraták ellen a nemzetek önrendelkezési Jogáról szóló pontot, megvédte a proletárinternacionalizmus alapelveit, A II. pártkongresszuson diadalt arattak a forradalmi harc nagy eszméi. A II. kongresszus elfogadta a minimális és maximális programmot, amely a párt VIII. kongresszusáig (1919) a párt harcos vezérfonala volt — mutat rá az első fejezet. A II. kongresszuson a párt felépítésének szervezeti alapelvei körül vívott harcban Lenin az alapvető marxista tételeket védelmezte a mensevikekkel szemben azt, hogy a párt a munkásosztály öntudatos szervezett élcsapata, amelyet a forradalmi elmélet a társadalmi fejlődés törvényeinek és az osztályharc törvényeinek ismerete, a forradalmi mozgalom tapasztalatai fegyvereznek fel. Lenin hangsúlyozta, hogy csak ilyen párt tudja sikeresen irányítani a harcot a hatalom kivívásáért. Lenin a párt egységének megóvása érdekében rámutatott, hogy szilárd, proletár vasfegyelemre van szükség, amely egyformán kötelező a párt minden tagjára, vezetőjére és az egyszerű párttagokra egyaránt. Hatalmas Jelentőségű az a lenini tétel ls, hogy minden párttag felelős a pártért és hogy a párt felelős minden tagjáért. A pártélet Lenin által kidolgozott szabályai előírták a párt szerlom új, befejezett elmélete volt. Gaz. dugította és elő re vitte a márxiz. must, elméleti és taktikai útmu. tatással szolgált a bolsevikoknak fl háború, a béke és a forradalom kér. désében, Oroszország munkásai a Bolsevik Párt vezetésével az első világháborúban megdöntötték a cárizmust és biztosították a burzsoá-demokratikus forradalom győzelmét Majd megteremtve a szocialista forradalomba való áttérés feltételeit az orosz mun. kásosztály a bolsevikok pártjával élen, Bzövetségben a szegényparaszt, sággal, a katonák és matrózok támogatásával — a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban megdöntötte a burzsoázia hatalmát, megteremtette a szovjet hatalmat, létrehozta a szocialista szovjet álla, mot, s ezzel megvalósította a OSZDMP II. Kongresszusán elfogadott pro grammot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a proletárforradalom lenini elméleté, nek diadala volt — hangoztatja befejezésül a II. fejezet. III, A Kommunista Párt a szocializmus felépítéséért vívott harcban A Nagy Októberi Szocialista Farnadalom új korszakot nyitott az eim. t»eriség törtenetében, a kapitalizmus összeomlásának, a szocializmus és a kommunizmus diadalának korszakái — hangzik a III. fejezet bevezető mondata, majd hangsúlyozza, hogy ez októberi forradalomban kivívott győzelem eredményeképpen a Szov. jetunió Kommunista Pártja a vi'ág forradalmi és munkásmozgalmának ,,rohambrigádjává" vált. A tézisek a továbbiakban foglalkoznak azzal a. halaimia» harccal, amelyet a gazdaságilag elmaradt vezeti szabályzatában foglalt kö- Oroszország élenjáró, erős sz.ociavetelmények legszigorúbb megtar- hatalommá való átalakítása tását. Lenin külön hangsúlyozta a | érdekében folytatott « ozwvjet nép Ikollektív vezetés elvét, mert ez la Lenin által kidolgozott éa tudó biztosítja a pártot a véletlenekkel és az elfogadott határozatokban az egyoldalúságokkal szemben. Lenin a marxizmus történetében először dolgozta ki a pártról szóló tanítást. Lenin harca a II. kongresszuson a programm és a szervezeti kérdésekben megvonta a válaszfalat .az OSZDMP forradalmi része, a bolsevikok és opportunista része, a mensevikek között. A tézisek hangsúlyozzák Leninnek, Marx és Engels ügye folytatójának a forradalom kiváló sztratégájának halhatatlan érdemeit, kérlelhetetlen harcát az opportunizmus ellen, kiemelve ennek óriási jelentőségét minden ország forradalmi mozgalmának fejlődése szempontjából. -Az OSZDMP* II. kongresszusa fordulópont volt a világ munkásmozgalmában* — mutat rá befejezésül a tézisek első fejezete, n» A Kommunista Párt harca a proletárdiktatúráért A tézisek második fejezete elöljárójában hangsúlyozza, hogy az oroszországi szociáldemokrata munkáspárt II. kongresszusától a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig a bolsevikok bizonyultak az egyetlen forradalmi — marxista erőnek Oroszországban, Lenin ebben az időszakban zseniálisan megalapozta a bolsevikok taktikáját, világos perspektívát adott az orosz marxistáknak a polgári demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnöveléséről. Lenin bebizonyította, hogy az akkor kialakult történelmi helyzetben a forradalom győzelmének elengedhetetlen feltétele a munkásosztály szövetsége a parasztsággal, a proletáriátus vezető szerepének biztosítása mellett. A második fejezet a továbbiakban a bolsevikok vonala és a mensevi. kek vonala közötti harccal foglalkozik. Ez a harc — mutat rá — kü. lönösian kiéleződött az 1905—1907-es években, az első orosz forradalom idejón_ A bolsevikok egy népi for. ra'dalom megindítására és győzelemrevitelére, a cárlzmus fegyveres felkeléssel való megdöntésére, a murikások és parasztok képviselői, bői álló ideiglenes forradalmi kormány alakítására törekedtek. Ezzel gzemlben a mensevikek amellett kar. doiskodtak, hogy a forradalomban a libeirális burzsoáziát illeti meg a vezető szerep és a forradalom felgöngyölítésére törekedtek. Az 1905.ÖS orosz forradalom veresége után, a sztolipini reakció ne. hóz éveiben, a bolsevikok az új forradalom előkészítésének irányvonalát követték, s fáradhatatlanul gyiij. tötték az erőket a forradalmi moz. galom újabb fellendítéséhez. A men. sevikiek ebben az időszakban egyre jobban eltávolodtak a forradalomtól, a proletáriátus illegális forna. dalmi pártjának felszámolását kö. veteiték, nyílt likvidátorokká váltak. A reakció niehéz körülményei között csak a bolsevikok, a leninisták maradtak hűek a marxizmushoz — emeli ki a II. fejezet. A sztolipini reakció időszakának legfontosabb eseménye az OSZDMP Prágai Kon. ferenciája (1912) volt. A párt ezen a konferencián kiűzte soraiból a mensevik likvidátorokaf és ezzel megteremtette az alapját annak, hogy a bolsevikok politikai csoport, ból önálló párttá alakuljanak. A Prágai Konferencia tehát megvetette az alapját az újtipusú pártnak, a leninizmus pártjának, a Bolsevik Pártnak. Ezután a tézisek az 1912—1914 közötti években bekövetkezett újabb forradalmi fellendülés jelentőségével foglalkoznak ég kiemelik azt a fontos szerepet, amelyet az 1912 tavaszán alapított „Pravda", a pán Legális napilapja töltött be a fórra, dalom sikeres előkészítésében. A továbbiakban a tézisek a bolsevikok pártjának az 1914—1918.as világháború nehéz időszakában vívott harcát ismertetik A II. fejezet rámutat, hogy a II. Internacio. nálé árulóival szemben a bolsevikok a marxista-leninista elméletet kö. vetve, következetesen harcoltak az imperialista háború polgárháborúvá való változtatásáért, az imperialisták oroszországi hatalmának megdöntéséért, az imperialista háború ellemi harc minden országban való támogatásáért. Az egész világ munkásosztályára nézve óriási jelentőségük volt Le. nin háború alatt írt elméleti mun. káinak, elsősorban „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című művének Lenin ebben a könyvében kimutatta, hogy „Az imperializmus a proletáriátus szociális forradalmának az előestéje". Lenin történelmi érdeime az, — hangsúlyozzák a t'ézisek —, hogy az imperializmus elemzésével ha. talmas tudományos felfedezést tett; megfogalmazta és megindokolta azt a lángeszű következtetést, hogy le. het&éges a szocializmus győzelme kezdetben egynéhány, sőt egy or. Faágban. Ez a szocialista forradamányosan megalapozott útmutatásai alapján. programra hazafiság — hangoztatják a tézisek. A III. fejezet ezután rámutat: A Szovjetunió aikotmánya lerögzítette a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű győzelmeit, a kommunis. ta párt XVl'ÍI. kongresszusa (19391 pedig meghatározta a szovjet társadalomnak a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenetéről Szóló programmját. A szocializmus 'elépítése a Szovjetunióban Lenin végakarata telje sílésének eredménye, a kommunista párt bölcs vezetésének .eredménye a párt politikáját egységeién támogató munkások, parasztok, értelmiségiek hősies munkájának eredménye. A párt azért győzedelmeskedett és győzedelmeskedik, mert hű a leni. nizmrisboz. J. V. Sztálin 1941. áp» rilis 22-én mondott felszólalásában beszélt Lenin nagyságáról és LenSn végakaratának jelentőségéről: ö. A Kommunista Párt, — leküzd-, Lenin, tanított minket úgy dolgozva a hatalmas gazdaságii nehézsége, ni, ahogy a bolsevikoknak do goz, kot és a belső ellenfarnadlalam láza?' ni kell, nem ismerve félelmet éa dáeait, — a szovjet népet teljes győzelemre vezette az intervenciósok és a fehérgárdisták fölöttAz intervenciót leküzdve a szovjet nép óriási építőmunkáha fogott, amelyet a szocializmus építésének lenini terve irányított. A Szovjetunió dolgozói a Kommunista Párt vezetésével elsőnek indultak meg a szocializmus építésének feltáratlan útjain, utat törve az egész em. beriségnek a sziaibad és boldog élet felé — emeli ki a III. fejeret. Ezután a tézisek rámutatnak, hogy a proletáriátus győzelmes diktatúrájának közepette a pórt é* a nép ellenségei, a trookisták. buharinisták, burzsoá-nacionalfeták. ezek a mensevik maradványok kapiíuláns álláspontot foglaltak el a szocializmus felépítése kérdésében. A Kommunista Párt központi bizottsága, amelynek é&én J. V. Sztálin V. I. Lenin ügyének nagy toiy. tatója áűt — vezetésével, azétzúzla az árulókat és kapitulánsokat, megvédelmezte a leninizmust és határozottan irányt vett a szocializmus fejépítésére a Szovjetunióban. A párt abból a lenini tételből indult ki, hogy a Szov jel unióban mindaz megvan, ami szükséges és elégséges a teljes szocialista társadalom felépítéséhez — hangsúlyozza a III. fejezet. A tézisek a továbbiakban rámn. ta'nak azokra e hatalmas eredményekre, amelyeket a szovjet nép a háborúelőtti ötéves tervek idején ért el a párt által kidolgozott tervek alapján és amelyek révén s Szovjetunió elmaradt agrárországból hatalmas szocialista ipari., kol. hozhatalommá változott, A Szovjetunióban véglegesen felszámolták a kizsákmányoló osztályokat, örökre megsemmisítették nz embernek ember által való ki zsákmányolását- A szovjet nép a Kommunista Párt vezetése alatt e történelembein elsőnek építette fel az új társadalmi rendszert, a szocializmust A szocializmus győzelme felszámolta a munkanélküliséget és megteremtette a dolgozók jómódú, kultúrált ételének feltétéleit. A Kommunista Párt a leniralsztálini nemzetiségi politikát követ. ve megszabadította Oroszország népeit az évszázados társadalmi és nemzetiségi elnyomástól és megte. rémtette a hatalmas, soknemzetiségű szocialista államot, a (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé. gét. A szocializmus győzelmének1 alapján kibontakoztak és megerősödtek a szovjet társadalom olyan hatalmaa mozgató erői, mint az erkölcsi-politikai egység, a Szovjet unió népeinek barátsága. a szovjet nem riadva vissza aemilyen nehézségtől" — emeli ki a fejeret. A tézisek ezután méltatják annak a lénynek történó-mi jelentőségét, hogy a Szovjetunió társadalmi és államrendszere fényesen kiállta a Nagy Honvédő Háború hatalmas próbáját — majd rámutatnak, hogy a háború napjaiban a párt a fasiszta hódítók elleni ösriznépi harc lelkesítőjeként, szervezőjeként lépett tai > az országot egységes harci táborrá alakította. A háború évei alatt a kommunista párt még jobban összeforrt a néppel, még szorosabb kapcsolatokat teremtett a dolgozók Széles tömegeivel. A há. ború legnagyobb megpróbáltatásá. nak napjaiban a párt ismét bebizonyította, hogy az egyetlen harci szervezet, amely nem ismer ingado. zást és ellentéteket soraiban. A kommunista párt vezette szov* jet nép és a hős Szovjet Hadsereg szétzúzva a fasiszta agresszorokat, megvédelmezte hazája szabadságát és függetlenségét, megmentette Európa és Ázsia népeit a fasisztarabság veszélyétől. A szocializmusnak a fasizmus felett a második világháborúban aratott győzelme eredményeként a kapitalizmus rendszeréről levált Európa és Ázsi több országa, amelyekben megszilárdult a népi demokratikus hatalom. A szocializmus és a demokrácia ügyének kimagasló győzelme volt a népi forradalom győzelme Kínában és a Kínai Népköztársaság megalakulása. Mérhetetlenül megerősödött a Szovjetunió helyzete, igen megnövekedett a Szovjetunió tekintélye és befolyása az egész nemzetközi fejlődésre —• emeli ki n III. fejezet. A fejezet a továbbiakban azokat a hatalmas sikereket méltatja, amelyeket a háború utáni években a kommunista Dárt lelkesítette szovjet nép páratlanul rövid idő alatt ért el a népgazdaság valamennyi ágában és a kultúra minden területén. A III. fejezet ezután hangsúlyozza a Szovjetunió Kommunista Párt. ja XIX kongresszusának történelmi jelentőségét, a szovjet nép további előrehaladása szempontjából, majd megállapítja, hogy a párt valóra váltva a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának törté, oelmi jelentőségű határozatait, az egész néppel való legszorosabb egységben biztosította a népgazdaság valamennyi ágának és a kultúrának új fellendülését. Mindez a kommunista párt által kidolgozott, a tömegek alkotótevékenységére Iá. maszkodé, és az egész szovjet tár. sadalom támogatását élvező politika következetes valóraváltásának ered', ménye. A Szovjetunió törhetetlen ha falóimmal és alkotóerővel sikeresen halad előre a kommunista társada. lom építésének úlján — emeli ki befejezésül a III. fejezet. (Folytatás a harmadik oldaloní 9