Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-25 / 147. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1933 JUN1UÍ 35, A kultűrmunka tapasztalatai az Egyetemeken és a Főiskolán c4 most btfejtzBdA tanév a szegedi egyetemi és főiskolai életben a kultúrmunka terén dünlő jelentőségű volt. A felszabadulás óta többször megismétlődő kísérletezések után ebben a tanévben — ha egyelőre csak nagy vonalakban is — kialakult n szegedi egyetemi ós főiskolai ifjúságot, nz egyetemek es a főiskola tanszemólyzetévcl, dolgozóival együtt átfogó szervezeti forma, mely alkalmas intézményeinkhez méltó kultúrmunka biztosítására. Természetesen nemcsak szervezési eredményekről beszélhetünk. Egyes területeinken (a Főiskolán, az Orvosegyetemen, az Állam- és Jogtudományi Karon, stb.) a tevékeny kultúrmunkúban a már korábban is megmutatkozó eredmények nz elmúlt tanév folyamán elmélyültebbek, álfogóbbak, színvonalasabbak lettek. Szinte minden karon és intézményünkben a szervezési munkával egyidőben összerendeződtek az eddig alkalmi, szétforgácsolódó — egyébként Igen értékes erők és örvendetes eredményeket produkáltak. ci faarc tleffn a központi kultúrbizottság célul tűzte kl, hogy mindent megtesz, nehogy a nagy reményekre jogosító központi népi együttes továbbra ls elszigetelt helyzetben maradjon az egyetemi ifjúság és dolgozók szempontjából, hogy műsora színvonalas és szegedi legyen, hogy hivatalos szerveink mint sajátjukat ismerjék és támogassák. E célkitűzések megvalósításához moszemenő támogatóst koptunk Pártbizottságunktól. Művészi munkánk megjavításában rendkívül értékes segítséget nyújtott Szeghy Endro és Szatmári Géza, majd Paulusz Elemér elvtárs. Az együttes szereplései egyre inkább igyekeztek az egyetem életéhez kapcsolódni (például ajándékműsor a Hákosi-ösztöndíjasoknak). Egyetemeink dolgozói és Ifjúsága magáénak érzi az együttest. Erre szép példa az Orvosegyetem áldozatvállalása. Lehetővé tette, hogy az együttes bemutatkozhassék Budapest dolgozóinak és megérdemelt sikert arasson. Sajnos azonban akadnak állami és szakszervezeti vezetőink között, akik nem jutottak el addig, hogy valóságosan, tevékenyen támogassák is az együttest. Oiyan tyy üttetünk vau, melyet számos ismert és keVésbbé tisztán látott hibája ellenérc a környék és Szeged dolgozói is színvonalasnak ismernek. A II. országos kultúrvcrscnyen elért eredménye országos Viszonylatban is felhívta rá n figyelmet. Az Állami Néplegyiittepsel, a Budapesti Agrártudományi Egyetem együttesével folytatott tapasztalatcserék ugyanezt bizonyítják. Éppen intézményeink állami vezetése és szakszervezeteink volnának azok, okik nem tekintenék magukénak a központi együttest? Az együttesnek ís tovább kell javítania munkáját. Végleg alakítsa kl vezetőségét. Szívlelje meg Pártbizottságunk ezév tavaszán hozott, vele kapcsolatos határozatait. Szilárdítsa meg a művészi munkában is nélkülözhetetlen fegyelmet és dolgozzon tervszerűbben. A kővetkező tanévben nyújtson rendszeresen segítséget a kari kultúrbrigádoknak szakkérdésekben ls, s amilyen hamar csak lehetséges kellékekben is. Végül, de nem utolsósorban önképzéssel biztosítsa további jó eredményeit. '<7?karikuUácmunkát még a második félévi fellendülés ellenére is n tapogatózás Jellemzi. A kan bizottságok gondoskodjanak a folyamatos kultúrmunkáról. Ez korántsem állandó műsoros esteket, bevételi elszámolásokat jelent. Biztosítsák a hallgatók ós dolgozók kulturális igényelnek kielégítését minden vonatkozásban, de ugyanakkor neveljék igényessé, a szocialista kultúra lelkes híveivé, igaz hazafiakká, az emberiség kultúrája kincseinek alapos ismerőivé és megbecsülő! vé őket. Megfontolt célkitűzések vezessék a kari bizottságokat. Vigyék olyan tömegben és olyan színművek, operált megtel;intésére hallgatóikat, minta Pedagógiai Főiskola KultUrbizottsága. Az elmúlt hónapokban kari kultúrblzottságaink általában jól felhasználták azt a helyzeti előnyt, mely abból adódik, hógy területük minden kultúraktívája — már a szervezés körültekintő volta miatt is— velük együtt dolgozik. Tegyék még szorosabbá a DISZ, a Szakszervezet. az MSZT és az állami vezetés kapcsolatát körükben. Készüljenek fel azokra a feladatókra, melyek új hallgatóink megérkezésével adódnak. Előnyös helyzetüket használják fel további munkájukban úgy. hogy az egyetemi előadók, professzorok érdeklődését Ó3 támogatását is munkájukhoz kapcsolják. Ne elégedjenek meg nz -átlagos igények* kielégítésével, ahogy ez például a bölcsészkar egyik rendezvényében megmutatkozott. Csak egyféle igénnyel számolhatnak: a maximálissal. Az elmúlt tanév eredményei, tanulságai alapján leszögezhetjük; leraktuk alapjait egyetemeink és főiskolánk színvonalas kultúrmunkájúnak. Kiépítettük kultúrbizottságaink hálózatát, összefogtuk a rendelkezésünkre álló erőket. Pártunk és államunk megadta az erkölcsi és anyagi alapokat a jó munkához. Központi együttesünk Olyan fejlődést ért el, hogy képes helves irányt mutatni kari brigádjainknak. F.z.ért hívunk fel minden elvtársunkat a további még Jobb munkára, Nacsidy József Berlin (MTI) A Berlin demokratikus övezetében lefolyt provokáció felszámolása után a Német Demokratikus Köztársaság bíróságai megkezdték a Nyugat-Berlinből küldött fasiszta ügynökök felelmségrevonésát. Mint a -Neues Deutschland- jelenti, a berlini kerületi bíróság 1. számú büntetőtanácsa hétfőn oékéellenes bűncselekmények elkövetése miatt hatévi fegyházra ítélle W'olfgang Gottschling 25 éves nyugatberlini lakost, aki június 17-én tevékenyen résztvett a zavargások irányításában. Gottschling beismerte, hogy a Német Ifjúsági Szövetség n#vü fasiszta terrorszervezet 50(1 nyugati márkáért fogadta fel a rendbontók egyik csoportjának irányítására. Nagy-Berlin városi bírósága « provokációban való részvételért Ürsula Riemer 33 éves nyugatberlini tisztviselőt 3 évi, Herbert Menza] 27 éves gépkocsivezetőt 2 évi fegyházbüntetésre ítélte, SZEGEDKORNYÉKI MUNKÁSHAGYOMÁNYOK •Több mint száz esztendeje x gyűjtik hazánkban a nemzedékről-nemzedékre szálló száj hagyományokat. Erdélyi János és Krlzn János adták ki az első gyűjteményeket, melyek népi kultúránk magas színvonaláról tettek tanúbizonyságot. Szebbnél-szebb balladák, dalok kerültek elő a gyűjtések során. A gyűjtés azonban igazán értékessé nkkor vált, mikor Bartók és Kodály megkezdték a dallamok lejegyzését ls. A mai népi kultűrmozgalom felhasználja hagyományaink haladó elemeit és a hagyományos nemzeti forma szocialista tartalommal telítve magasrendű művekké ötvöződik, mint a kultúrversenyek bemutatóin Is láthattuk. A közelmúltban országos gyűjtés indult meg, hogy ennek során üszszegyüjtsék a csak kevesek által ismert néphagyományokat. Minden csongrádmegyei faluba eljutottak a kérdőívek. Á beérkező adatokból világos kép derül a falu élő hagyományaira és mai kultúrájára is. Ahonnan értékes anyag érkezik, oda kimennek az illetékes múzeum és a Népművészeti Intézet szakemberei. Részletesen felgyüjtik a talált anyagot, hogy kultúrcsoport jaink — elsősorban az illető helység kultúresoportja — fel' használhassák munkájukban. pddig a néprajzkutatók kizárólag a parasztság hngyomanyait gyűjtötték, holott a mult század 70—00-as éveitől kezdve —• a kapitalizmus fejlődésével együtt — megerősödött a munkásmozgalom és szervezetté váltak nz eddig kis műhelyekben, manufaktúrákban dolgozó ipari munkások seregei. Ennek n hősi korszaknak ls — a céheslpartól a szervezett, öntudatos munkásosztállyá való alakulásnak — szintén megvonnak a maga hagyományai, dalai, történetei, melyek vizsgálaténál fény derül a munkások örömére, bánatára, problémáira: — életére. A Mórn Ferenc Múzeum néprajzkutatója Szeged kőrnvékén utánajárt a helyi munkáshagyományoknak és értékes anyaggal tért vissza. Ebből a gyűjtésből közlünk néhány jellemző részletet. A munkába való belenevelődés, az évekig tnrtó sanyarú inasélet a sötét mult világába tartozik. Vidám Ipari tanulóink ámuló szemmel hallgatnák ezeket n történct-ket. Régen, amikor felszabadult az inas, megkapta munkakönyvét és nyakába vette a világot. Bejárta a városokat, de mindenütt továbbhajtotta a munkanélküliség kényszere, vagy a kapitalisták kizsákmányolása. De szembeszálltak a gőgös munkaadókkal. Ennek a hangja feszül a Mesterlegények dalában: Ml mes erjcqényeli n»qy urak vagyunk Mester úrnak nem dolgozunk Msrt ml adói nem fíeiünk. Mikor lelsz k élmeheiünk. Mester lir, mi nem do'qozunk Inkább felejznii hordoiunk Fe ejzni siíJi a kesembe Igy sítálunk a herberkre. A felejzni egy katonai -borjukhoz hasonlító hátizsák-féle, a horberk pedig az akkoriban divatos -munkásszáló*. A dal herberkröl szóló része idillikus képet fest a munkáséletről, melynek keserűségét legalább a dalban Igyekeztek enyhíteni: Herberkszfa ler gyújts világot Van o kökényszemű lányod. Ma nincÉ kokénv-zermü lányod. Aluqgyon e; a világod. Sörím is van. borom Is van, Kbkényszcmú lányom 's van, Pecsenye, bor vacsorára. Szép k s |eltiy éjszakára. A reális kép ennél sokkal sötétebb. Mondják az öregek, hogy sokat koplaltak, áztak-fáztak. míg az országutakon bolyongtak munka nélkül, pénz nélkül. Az alábbi dal ezt példázza: Azt a kutva m'ndmlt a világnak, nosezabb életem van mint a ku" "yának, Mert a kulva bebúv'k a lukába, Én meg pedig bólyongok a világba A Szegedi Központi Együttes ** által bemutatott . -Szegedi Vásár«-nak az egyik motívuma volt a -foghúzás* Utána néztünk ennek is. hogyan történt a valóságban. Dorozsmán találtunk rá egy ilyen történetre. Régebben, mikor az orvosok sem igen voltak, a foghúzást a falusi gyógykovács Végezte: -...Arra megy a fogfájós a kovács felé. Jófiapot János bécsi — köszönt rá. — Látom már frü baja van — mert fel volt dagadva a képe az illetőnek — jöjjön be, majd elbánunk ezzel a kutya foggal. — Vasat tett a kohóba, futatta. Majd erős kendercérnát kötött a fájós fogra és a cérna végét odakötözte az üllő lyukához. Közben vicceket mondott B páciensnek. hogy jobb kedve legyen n -műtéthez*. Mikor jő meleg lett n vas a tűzben, azt mondta a fogfájósnak — hunnyja be a szemét. Akkor kivette a vasat a tűzből ós az orra elibe tartotta: — Na, most nyissa ki a szemét. — Megijedt az illető a tüzes vastól: elrántotta a fejét és kiszakadt a fájós fog. Akkor odaadta az üveget az inasnak: — eredj Miska, hozzál egy deci pálinkát. Az itallal azután a mester és a páciens is kiöblítette a torkát. Ez volt a fizetség*. Ilyen és hasonló történetek nap, mint nap megestek a vándorló mesterlegényekkel. Sokat mesélnek még a győztesen megvívott sztrájkokról, vezetőik bátor kiállásáról, munkatársaik szolidaritásáról is. pgy új társadalmi osztály fellépésének kezdeti szakaszából valók ezek a történetek és ma a munkaharcokban diadalmas munkásosztály büszkén emlékezik vissza harcos, bátor és vidám elődei: dalokba és haf",r>máhyokba szőtt alakjára. Nagy Dezső néprazjkutató Ahol a szovjet emberek szabadságukat töltik A ..Lityeratirnaja Gaíe'a" tudó?, Már évek óta vltorláíással töí* Éltél küjtnböíő városökbati a 'eo-, tütu a szabadságomat. Ez a sport irn?«.r Í2iq,srtvjr«7n»«'íkiiünöí" v^J i?rri «a, - - - - 1— gyors clhatározo'kés/S'éget és erős összpontosítást, kitartást és fegyel. mezetísigct igényel"? | , K. AHMEPOV, ' TASKENTI KERTESE I így válaszolt: ,,Most torunk fit. üj öntözési rend. szerre és ezért igen sok a dolgunk. •Sok munkánk lesz nyáron is. Megegyeztem a szakszervezet köztársa' Sági hízottátrávoC 0s n földművelés7 ilgyi szervekkel, hogy őszre a féle. ségemmei egyiitt beutalást kapok egy jaltai szanatóriumba. Nyolc gyermekem van. Mint min. dig idén is valanu'rt.ivicn úttörőtAborokban vagy üdülőkben 16".tik a nyarát. Idén á húrom legnagyobb turlslBklrúndulásra megy a hegyekbe Úttörőcsapatával, A két legkisebb számúm beutalást kapok a gye. fek-ymatóriumha, Egyszóval üdülni fog az egész eSalad'1. T. OSZTUOVS/KAJA. AZ ORVOSTUDOMÁNYT FŐISKOLA HALLGATÓJA „Családunk idei nyári tervel már tavaly ősszel kialakultak, amikor Vlnirytmlr bátyám, a Maratövi egyetem nspiránsa viaszaiért a Vclga—Domcaniornán totj útjától, Amikor elbeszélését hallgattuk, ntiyémmni együtt ejha tárnáink, hogy feltétlenül megnézzük n csatornát é« a Clmljanazki-tengert el. látogatunk Sztálingrádba és ltosrtovbn, Azytán otthon fogok nyaralni, Inzietvlne fuílubnn, a tembovl terűletett. Sokat fogok kosárlabdázni. Ontü'.om mindeddig megőrizte elsőségét egyetemi versenyeit. ö»*. rJtél kerül sor a döntő ménkőttésAkre és remélem, hogy addigra a teg)öbh formában leszek". szándékoznak ezévi Szabadságukat tölteni AZ alábbiakban köiöljttk níhárty dolgozó válaszát A. KONOPATYINA, A PENZAI 4. SZ. LEÁNYISKOLA IGAZGATÓNŐJE az alábbiakat válaszoltál „A ml vidékünkön sok n történelmi emlékmű festői hely, folyópart cs erdőség, ahol Jól pihenhet uz ember és érdekes benyomásokat szefeihet, Iskolánk növendékei, tft" itíirtrkkal együtt már löbb kifúrt* du'ást teltek a Szur.l'olyórt, ellátogattak a környékbeli városokba és erdri nyaralókba. Sokan üdültek út. lörŐlúhorokban és • ttthntórl Untok"! ban, egyeseknek osztályrészül jutóit az a szerencse, hogy végigutazhatták n Volga—Döiresatortiát és járták a Cimljnnszki tengernél A tanulók Idén újból klrúodmá. sokat tesz.lek több tanárukkal a nevezetes helyekre, megnéz'k a tájtöfténetl múzeumokat. A íelsőosz* tá'vosok nz ipart és mrzöga-d.niígi újítók munkájával Ismerkednek meg fin is a lanu'ókkn' töltöm sín' bánságomat. A Tanítók Háznnk kó. rutával etmegvek n sztálingrádi V. ztarfimfl építéséhez, A kórus ott feltén a csatornaépítők előtt mn:d együttesén VÖtf'mit ázunk a csatornán a Cimljanszki-tengerig" G. GOROSESENKO. A POLIGRAFIAI FŐISKOLA TANÁRA a következőket mondotta: „Minden tavasszal örtl'ök, ha újra megindul az élet központi vitor lúzóklubunkbSn, a „Tudomány", klubban. Március végén többen kl. úlaztunk már a kljuzminí vfztúro'óhoz és megkezdtük a hajók dtőké" szitését a nyári évadra. Rákóczi Szegeden Halléban a ravensbriieki női koncentrációs tábor volt parancsnoka irányította a fasiszta provokációt ták a fogházból, ahol á 15 éVl Szabadságvesztésre ítélt -ravensfirtickl rém* büntetését töltötte. Erna Dern kiszabadítása utón a provokátorok élére állt. Erna Dornt a népi rendőrség néhány órával később letartóztatta, a hallei kerületi bíróság pedig hétfőn kötéláltali halálra ítélte. Berlin (MTI) Mint a -Neues Deutschland- közli, június 17-én átmenetileg Halléban is utcai rendzavarásokra és provokációkra került sor. Halléban a zavargások egyik irányítója Erna Dorn, u hitleri fasiszták hírhedt ravenábrücki női koncentrációs táborának egykori parancsnoka volt. Urna Donit fasiszta cinkostársai klszabadítotA francia kormány tiltakozó jegyzéket intézett Lt Szín Manhoz Párizs (MTI) A francia kormány a következő tiltakozó jegyzéket intézte a délkoreai kormányhoz: -A francia kormány kínos meglepetéssel értesült arról, hogy a koreai hatóságok — megsértve az ENSZ által gyakorolt paraneznokság egységére vonatkozó kötelezettségét — jelentősszámú hadifoglyot szabadonbocsátottak azokból o táborokból, ahol fogva tartóttáköket. A francia kormány tudomására ki* vánja hozni a koreai kormánynak, hogy rosszalja ozt a lépését, amely azzal fenyeget, hogy megakadólyozza a vérontás megszüntetését és veszélyezteti a béke helyreállítását*, Szeged népe nehéz időket élt át n 130 éves tűrök megszállás alatt. De még nehezebb lett helyzete, amikor a tilrök helyeit a várba német katonaság került, s n német adószedők mindent elvittek. II. Rákóczi Ferenc hazatérését a szegediek llPS-ban örömmel hallották, és felesküdtek Rákóczi zászlajára. A vár német kapitánya ezért sok polgárt és katonát fogságba vetett, s a környéki szerb határőrökkel megerősítette a várőrséget. A Szerbek 'beszállásolása még inkább fokozta a fels ivaros! és alsóvárosi magyar lakosság gyűlöletét Bécs ellen. Már 1073 nyarán megjelentek a kuruc portyázó csapatok Szeged alatt. Rákóczi ls tervbevette Szeged felszabadítását. Globitz várparancsnok ykkor a lakosságot is be akarta smnnl a vár védelmére. A lakosság azonban ellenszegült, s nagyon sokan a német zsarolások elől átköltöztek Kecskemétre. 1704 májusában volt Szeged első ostroma, amely r.em Ji'frt eredménnyel. Rákóczi 1701 júliusában érkezett Szegedre. A külső várt, a Palánkot a kuruc esauatok rohammal bevették, a belső várral azonban Ismét nem boldogultak: az ágyúk nem érkeztek meg kellő időben Szolnokról. Rákóczi cgy hónapig volt itt Szegeden, s ez az idő igen jelentős a szabadságharc történetében. Itt kapjft a hírt. hogy Erdélyben fejedelemmé választották, hogy már szinte az egész ország mellette van. Itt adja ki a protestánsok vallásszabadságáról szóló törvényt, amellyel a Bécs által szított felekezeti ellentétet igyekezett megoldani. Dc itt kapta a hírt a francia szövetségesének súlyos vereségéről. s ide hozták a hírt, hogy a török Szegedet magának követeli. Ezek a külső és belső események arra késztették Rákóczit, hógy elhagyja Szegedet. Rákóczi seregévet együtt elvonult Szeged lakosságának nagyobbik része, s Kecskeméten és Gyöngyösön telepedtek te Ideiglenesen. A férfiak betiltattuk Rákóczi seregébe, Bottyán csapatába. Vakmerő portyáiról volt híres szegedi Kiss Miska és csapata. Rákóczi és a kuruc csapatok Szeged elfoglalását a következő években még többször megkísérelték. 1700 februárjában, amikor a várárokban befagyott a víz, rajtaütést kíséreltek meg a kuruc csapatok. de a német várőrség idejében fel tudta húz.ni a felvonó hidakat. A szabadságharc ügyéért I szeged sokat áldozott, a német várI kapitány a szegedi főbírót felakasztatta. a szerb katonák felégették az ' Alsó- és Felsővárosi, elfoglalták a 1 szőlőket, a földeket. A szegedlek | mégis, még sz utolsó Időben is küldték az adót Rákóczinak, s a szabadságharc bukása után Is vtszs',a várták a fejedelmet. A nép szivében Rákóczi és a szabadság Összeforrott. Giday Kálmán At 1953^54. évi termény begyűjtésről tzóló minisztertanácsi határozat V. pontjának módosítása r**< A Minisítof'anács flgyelembcvé* ve at ái-afás mftgkftsdfaének st Időjárás miatti elhúzódását, nz 19»'l— 54. évi teritiőnybcgylljtúsről szóló hütároaftjónak V. poniját mrtdoeflólta. A ntódoííjás értelmében «í 1953. július 15-ig „A" „R" „G" Vé. leli jegyre beadott gabonák után megállapított árakon felül Múzsán ként 5.— forint, mfg Július 15-* 23 köíö't máza/inként 3 forint gyorsbcudúíl jutalmat kell kiflzeini Rnr- i kifizetni. sod. Heves, Nógraü. Győr, és Va« mcsyóklwn. SÖomin! a szobi és a szentendrei ffcrásdk, (Pes| meaye) továbbá a zirci és a devecsori járások (Veszprém megye) területén A fel nem «0rolt meyyókbtn 1953. július 10-ig „A" „B* ,,G' vételi jegyre oeodoit galxmák után múzvinkónt B forint, míg július 10—20 között mázsánként 3-* forint gyorBbeadáfl jutalmat kell a Német Demokratikus Kifz'ársas&g bíróságai megkezdték a fasiszta pro/ckáiorok feleJőssógrevonásót