Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-23 / 145. szám

KEDD, 1053. JUNIUS 23. 3 A tanácskozások új erőt adtak munkánkhoz Szegedi dolgozók A tanácskozások megmutatták feladatainkat Most fejeződött be a Béke-Világtanács budapesti ülése. Ezen az ülésszakon résztvettek a világ minden tájáról hazánkba érkezett békeharcosok, akik valamennyiünk nevében határozottan álltak kl a bcke megvédése mellett. Én, a Csongrádmegyei Seprőgyár ••esztergályosa, dolgozótársaimmal együttesen már jóval előbb felké szültem, hogy méltóképpen köszöntsem a békemozgalom hazánkba érkező vezérkarát. Vállaltam, hogy 125 százalékra teljesítem normámat és az exportgyármányok készítését kiváló minőséggel végzem. Nem kis feladat volt ez. Fogadalmamat naponta túlteljesítettem. A békeműszak alatt átlagteljesítményem 130 százalékra emelkedett. Különösen együttérzek a gyarmati országokban élő munkássággal, akik még most is a tőkés kizsákmányolók igája alatt élnek. Tanulmányoztam a gyarmati országok békeküldötteinek felszólalásait s beszámolójukból meggyőződtem arról, hogy miért szükséges, a világ minden békét szerető emberének összefogása a béke biztosítása érdekében. Hatalmasan megerősödött a békemozgalom a Béke-Világtanács legutóbbi ülésszaka óta. A budapesti ülésszak jelentós lépés a béke biztosításának további útján. A határozatok irányt mutatnak további békeharcunkhoz. A záróülésén a Béke-Világtanács újabb tagokat vett fel soraiba, olyanokat, akik élenjárnak a béke fennmaradásáért vívott harcban. Nekünk, magyar dolgozóknak, afcík békében termelhetünk, továbbra, is Jó munkánkkal kell támogatnunk a Béke-Világtanács munkáját. Elmondta Csonga István, a Csongrádmegyei Seprőgyár dolgozója. $ nyilatkozatai a Béke-Világtanács ülésszakáról Tovább javítjuk békebizottságunk munkáját A Béke-Világtanáes budapesti ülésén világosan határozták meg a békeharc legfontosabb problémáit. Nekünk, magyar dolgozóknak is hosszú időre megszabták feladatainkat. Áttanulmányoztam az újságban megjelent felszólalásokat. Különösen megragadtak Kou Mozsonak, a Béke-Világtanács alelnökének szavai: "Bármilyen vitás nemzetközi kérdést békés tárgyalások és kölcsönös eszmecsere útján meg lehet és meg kell oldani. Ez az egyszerű gondolat világszerte mind több ember helyeslésével találkozik®. Ebben a két mondatban is benne van a békét akaró százmilliók követelése. Szűnjön meg Koreában a háború, legyen vége az öldökléseknek. A mi üzemünk dolgozói tisztán látják az imperialisták provokációit és még keményebben harcolnak a termelésben a béke megszilárdításáért. Tudják, hogy igazságos ügyért harcolnak, hogy a békeszerető emberek hatalmas tábora percről-percre növekszik. A BékeVilágtanács budapesti ülése megmutatta, hogy ez a tábor ma már mind az Öt világrészen szilárd egységet képvisel. Feladatainkat abban látjuk a Béke-Világtanács ülése után, hogy még jobban megerősítjük békebizottságainkat, amelyek eddig is jó felvilágosító munkájukkal segítették a békeharc soronlévő feladatainak megvalósítását. Ügy igyekszünk a termelésben is helytállni, hogy minden tettünkkel a 800 milliós béketábort erősítsük. Fodor Dezső, Szegedi Kötél- és Hálógyár Munkánkkal kell blzonyílannnk, hogy harcolunk a békéért A békéért vívott harc nagy eseményeinek színhelyévé vált hazánk fővárosa. Budapestért ülő össze a békél nemcsak óhajtó, hanem érte keményen harcolni is tudó és akaró legkiválóbb é« legközismertebb békeharcosok, a világméretű lékeharc vezérkara. A Népek Békekongresszusa óta *<* népek békeharcát újabb lelkesedés hatja át" — állapítja meg a Béke-Világtanács titkárságának közleménye. A BékeVilágtanáes budapesti ülésével kívánt hozzájárulni a kongresszus határozatainak megvalósításához, legnagyobb kincsünknek, a békének megőrzéséhez. A magyar bé~ kemozgalom eredményeinek nagy megbecsülése és komoly elismerése az, hogy a világbékemozgajom vezérkara. hazánk fővárosában tartotta tanácskozásait. A békeseregének hü magyar katonái megkettőzött buzgalommal végzik most munkájukat, hogy eleget lehessenek a Béke-Világ tanács felhívásának. Munkájukkal nyújtanak bizonyságot arról, hogy Álagyarország a béke erős bástyája, a magyar nép a béke népe. A Jogi Kar dolgozói és hallgatói is megkettőzött békevédelmi, oktatói és tanulói munkával készülnek most •a minél jobb vizsgaeredmények elérésére. A Kar dolgozói és hallgatói most a Béke-Világtanács ülései után erőt merítve a tanácskozásokból mindenki a maga őrhelyén a legtöbbet adja abból, amit nyújtani tud. Csakis ezzel válhatilc valósággá a BékerVifágtanács felhlvásg: „A béke itt van kapunk előtt. Rajtunk áll, hogy elérjük." Perbiró József egyetemi tanár Béke-nagygyűlés lesz június 28-án Szegeden Egy hétig tartott a Béke.Világtanács ülése Budapesten. A külföldi küldöttek egyrésze továbbra ls hazánkba marad és ezidö a'att Iöbb vidéki városba ellátogatnak, ahol gyűléseken vesznek részt Ebben a megtisztelő kitüntetésben lesz része Szeged dolgozóinak is június 28-án. Szegedre egy több tagbó1 álló küldöttség érkezik, melynek tagjai résztvesznek a Városi Békeiroda által rendezendő béke-nagygyűlésen, mely délelőtt 9 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban. A nagygyüléiután ünnepi kultúrműsor lesz. A vezetők állandó kötelessége gondoskodás a dolgozókról Műszaki dolgozóink minden erővel segítsék a tervek teljesítését, túlteljesítését A Szegedi Gőzfűrész felkészült a harmadik negyedévi feladatokra Attg agy hét válasrt el attól, hogy fez üzemek befejezzék « második negyedévi tervüket. A Szegedi Gőz. füréuz dolgozói már teljesítették kötelezettségüket. A második negyedévi tervet és az első félévi ter. vet is sikeresen, minden részletében teljesítették. Tervünk sikeres teljesítéséhez hatalmas segítséget nyújtott a választási békéiver Sony és e Béke-Világtanáes budapesti ülésének tiszteletére tett felajánlások maradéktalan teljesítése. Az, hogy a Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlaját már kétszer elnyertük, nem tett bennünket elbizakodottá és még ' jobb munkával igyekszünk sikereinket tovább fokozni. Tudjuk azt, hogy a harmadik negyedévben feladataink tovább növekednek. Ez szükségessé teszi, hogy az eddiginél m'ég alaposabban tanul. mányozzuk ált a termelés minden problémáját. Minden segítséget meg kell adnunk dolgozóinknak tervük és vállalásuk teljesítéséhez, harcolnunk loell az új módszerek széleskörű elterjesztéséért. Pártunk Központi Vezetősége 1952 június 27-i ülésén a verseny megjavításának egyik legfontosabb feltételeként a műszakiak jobb be. kapcsolódását jelölte meg- Elsősorban, tőlünk, műszakiaktól függ, hogy minden egyéni és közön versenyvállalás megfeleljen az időszerű termelési feladatoknak. Tőlünk, műszakiaktól függ, hogy biztosítsuk a verseny előfeltételeit, a jobb anyagellátást, a munkaszervezést, az állási idő csökkentését, a gépek jó karbantartását, s nem utolsó sóiban a fegyelem megjaví. tását. Én, mint az üzem műszaki vezetője, már igyekeztem megtenni mindent a harmadik negyedév zavartalan beindulása érdekében. A harmadik negyedévben új cikket, vasúti talpfát is kell termelnünk. Ennak érdekében az első feladatom az volt, hogy megszerezzem a talpfa termelés szovjet technológiai el. járásának magyar fordítását ég ezt gondosan áttanulmányoztam, majd a műveizetőknek is kiadtam tanulmányozásra. Az üzemünk fő műve. zetójét elküldtük tapasztalatcserére egy olyan vállalathoz, ahol már talpfa gyártásával. Ehhez az új munkafolyamathoz a gépi berendezésünk sem volt megfelelő. Hiány" zott egy szalagfűrész gép, amit a legrövdehb időn belül megszereztünk és már M is szereltük. Szükséges volt a nyersanyag biz. tosítása is. Leveleinkkel felkerestük mindazokat az erdőgazdaságokat, amelyek a harmadik negyedévben nekünk talpfát szállítanak majd, s kértük az előszállításit azért, hogy július első napján már hozzáfoghassunk a termeléshez. Kéréseinket mindenütt kedvezően intézték el és most már nyugodtan várjuk a talpfa termelés megkezdését. A harmadik negyedévi tervünk sikeres beindítása érdekében jú nins 21-én sztahánovistákat, élenjárókat, eztahánovistakör értekezletre hívtuk össze és Ismertettük az előttünk álló feladatokat megbeszéltük azokaít a hibákat, amelyek gátolják a még jobb eredmények elérését. Kértük véleményű, ket az előttünk állq feladatok megoldásával kapcsolatban. Tervünk teljesítéséhez, elsósor. ban önköltségi tervünk sikeres teljesítéséhez döntő előfeltétel, az anyaggal való takarékoskodás. Nem pazarolunk, nem igényelünk több anyagot, minit amennyire a gyár. táshoz Bziiksóg van. A rendelkezésünkre álló gépeket az eddiginél jobban kihasználjuk és küzdünk az anyagtakarékosság legnagyobb el. lensége: a selejt ellen- Ebben a küzdelemben eflsősorban. a szovjet ta. pasztalatokat vesszük figyelembe. Mindezek segítségével, a párt, á szakszervezet egyiitttes munkájával, az élenjáró dolgozóinkra támaszkodva, kívánjuk sikerre vinni a harmadik negyedévi tervünket. Léderer Ferenc kétszeres sztahanovista műszaki vezető A szegedi Jutaárugyár DISZ fiataljai a VIT tiszteletére csatlakoztak a péntek mozgalomhoz A Szegedi Jutaáru gyár DISZ fia. táljai valamennyien teljesítették a Béke.Vitágtanácg ülésének tiszteletére tett felajánlásukat. A legjobb eredményt Gábor Ilona szövőnő érte él, aki négytagú brigádot alakított, a példamutatásával társait i.s magával ragadta. A BVT-re tett felajánlását messze túlteljesítette: azt vállalta, hogy naponta 20 méterrel túlteljesíti tervét, ezzel szemben a legutóbbi 10 nap alatt 384 méter szövetet készített terven felül. A brigád tagjai is jó eredményt értek el, s már július közepénél tartanak a tervteljesítéasel. A fiatalok most megfogadták, to. vábbi jó munkával készülnek a Világifjúsági Találkozóra. A Komszo. mol szedőbrigád tagjai is nagyszerűen dolgoznak- Valamennyien jól szerepelnek az üzem kul túrcsoportjában ia. Gyakran keresik fel kultúrműsorral a szegedikörnyéki tszcs-ket. Legutóbbi látogatásuk alkalmával elbeszélgettek a bő termésről is, a tszcs tagok elmondották, hogy az idén legalább háromszor annyi gabonásasákra lesz szűk. hosszabb idő óta foglalkoznak a ség a betakarításhoz mint tavaly. A fiatalok elgondolkoztak ezen, s mikor visszatérték, az üzem többi dolgozójával együtt vállalták, hogy miután behozták az eddigi tervlemaradást, a második negyedévi terven fe. lul 2500 gabonászsákot készítenek. Kocsó Erzsébet egy évvel ezelőtt került be faluról, s most az üzem legjobb copsoló sztahánovistája — javasolta, hogy a vállalás teljesítésére csatlakozzanak a bányászfiatalok kezdeményezéséhez, a péntek mozgalomhoz. A VIT tiszteletére felajánlotta, úgy dolgozik, hogy heti tervét minden pénteken befejezi, s szombati ter. vét is 85 kilóval túlteljesíti Kocsó Erzsébet már az első héten túlteljesítette vállalását, mert 960 kilós heti tervével szemben péntekig 1020 kiló vetülélket csévélt, szombaton pedig másfélszeresen túlteljesítette napi tervét. Kezdeményezéséhez már sok fiatal csatlakozott, s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem a vállalt 2500 gabonás zsákból már 2400-at elkészített. A kommunista pártok ereje abban van, hogy a legszorosabb kapcsolatban állnak a dolgozó tömegekkel, ismerik érzéseiket, vágyaikat, igényeiket és politikájuk meghatározásában a dolgozó nép érdekeit követik. Ez a tulajdonsága képessé teszi a kommunista pártot arra, hogy megértesse magát a dolgozó tömegekkel, vezetni tudja őket, a dolgozók pedig önként, *zlvesen kövessék a pártot Ez a politika kell, hogy vezérelje a mi pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját is. Magyarország valaha a népnyomor, a hárommillió koldus, a munkanélküliség országa volt. A mai Magyarországon nincs már nyomor, nincsenek koldusok és végleg eltűnt a munkanélküliség. Pártunk azonban nem elégedett az elért eredményekkel, tisztában van azzzal, hogy a szocializmus építése során rendszeresen, állandóan kell növekednie a tömegek életszínvonalának. Pártunk meggyőződött róla, hogy az életszínvonal emelkedését nem helyes csak a közelebbi vagy távolabbi jövőre előirányozni — szakadatlanul meg kell tenni minden lehetőt e cél érdekében. A dologzókról való gondoskodás politikája azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha valamenynyi vezetőnket az emberről való szakadatlan gondoskodás szelleme hatja át. Gazdasági és pártvezetőink rendelkeznek azokkal az állami eszközökkel, amelyeket a dolgozó nép életviszonyainak megjavítására szánunk; ők ellenőrzik a különböző intézkedések betartását, ők érintkeznek mindennap a dolgozókkal; az emberek problémái, ügyes-bajos dolgai az ő kezükben vannak letéve. A párt és az állam egyre hatékonyabb törekvése a nép életviszonyainak megjavítására, nem sikkadhat el egyes vezető funkcionáriusok közönyén, megnemértésén. A dolgozókról való gondoskodás politikai irányelve és a vezetők gyakorlati magatartása között semilyen törés, semilyen eltérés nem engedhető meg. Őszintén meg kell mondanunk, hogy sok párt-, állami és gazdasági vezetőnk nem fordít kellő figyelmet a dolgozók jogos igényeire. Az ipari üzemek vezetői, tanácsfunkcionáriusok, pártszervezetek vezetői sokszor annyira "beletemetkeznek® a termelés gondjaiba, hogy eközben megfelejtkeznek a dolgozókról, az élő emberről. De nemcsak "elfelejtkeznek®, sokszor tudatosan elhanyagolják ezt az elsőrangú ügyet. "A termelés mindenekelőtt!® — ezzel a jelszóval hárítják el maguktól a dolgozók jogos — látszólag a termeléssel össze nem függő — igényeit. Lebecsülni, másodrangú kérdésnek tekinteni a dolgozók mindennapos gondjait — a munkásosztálytól való elszakadás jele, jobboldali opportunista, embertelen vonás. Igy csak a kapitalizmusban néztek nz emberre. Az ember emberhez való lelketlen, burzsoá viszonya a mi országunkban tűrhetetlen. A gazdasági vezetőknek nagy körültekintéssel kell gondoskodniok a dolgozók egészségéről, a munk, biztonságáról. A jó üzemi vezeti gyakran körüljárja a műhelyeke; maga győződik meg arról, hog; nincsenek-e a munkások kitév® baleseti veszélynek, tiszta, egész séges körülmények között dolgoznak-e. A jó gazdasági vezető a leg szigorúbb takarékosságot valósítja meg üzemében, de nem tűr meg szűkmarkúságot a munkavédelmi beruházásoknál, nem fukarkodik ha a dolgozók egészségéről van szó. A jó vezető úgy tekinti t gyár, az állami gazdaság kollektíváját, mint saját családját és úgy óvja a dolgozók egészségét, biztonságát, mint saját családjáét. Sokhelyütt azonban a vezetők nem követik ezt az elvet. Gazdasági, állami és pártszervevezeti vezetőinknek biztosítaniok kell a dolgozók számára időt és lehetőséget a pihenésre, szórakozásra és művelődésre. Nem szabad eltűrni, hogy a dolgozók rendszeresen túlórázzanak, hogy szabadidejüket feleslegesen az üzemben töltsék. Hozzá kell segíteni a dolgozókat és családjukat a barátságos és kényelmes otthonhoz: példás rendet és tisztaságot kell teremteni a munkás-lakótelepeken és szállásokon, gondoskodni kell kulturális és szórakozási lehetőségekről. Számos példa van azonban arra, ltcgy a vezetők egykedvűen mennek el az ilyen ügyek mellett, sőt sokszor valamiféle alacsonyabbrendű, lealázó dolognak tartják, hog/ nekik ilyen ügyekkel törődniük kell. A legkisebb panasz, a dolgozót ért legapróbb sérelem ls megér® demli, hogy nagy figyelemmel és gyorsasággal vizsgáljuk ki. Ebben a kérdésben nem tűrhetünk meg semmiféle kibúvót. Ezeknek a feladatoknak az ellá* tása tagadhatatlanul komoly keve® telményt jelent vezető funkciód náriusaink számára. Sikeresen megvalósítani ezeket a feladatokat; csak akkor lehet, ha a vezetők vi® szonya a dolgozókhoz jó, elvtár* sías, ha vezetési módszerük helyes« kommunista módszer. Minden ve® zető több ember munkáját irá* nyitja, nagy felelősséget herd a vállán s ezért munkájában nélkül lözhetetlen a szigorúság, az igé® nyesség. De az igényesség a mun® kában nem válhat ridegséggé, ér* zéketlenséggé, szenvtclenséggé a dolgozók egyéni problémáival szem® ben. A jó vezető a dolgozóban nem egyszerűen "a termelöt®, -a munkaerőt® látja, hanem az érző embert is, akinek vágyai, gondjai vannak, akinek öröme, bánata le® het s ezért meg kell hallgatnia problémáit. A háborúban a jó pa® rancsnok sokat és behatóan foglal® kőzik katonáinak mindennapi éle® tével, meghallgatja őket és segít rajtuk. Az ilyen parancsnokot szeretik a katonák, az ilyenekről mondják, hogy a harcosok "tűzbe mennek érte®. Igy kell vezetni a gazdasági és államügyek minden posztján, hogy a dolgozók úgy érezzék: vezetőjük gondjukat viseli, s ezért szívesen dolgozzanak vele. (Részletek a "Szabad Nép® június 21-i vezércikkéből.) Gyűjtsünk minél több papír- és rongyhulladékot Fó eredménnyel folyik a gyűjtés Szegeden Nagy lelkesedéssel folyik Szegedem és a szegedi járás teriilején a papírgyűjtés. A hét eredményei megmutatták, hogy dolgozó népünk megértette a papír. és a rongygyűjtés nemzelgazdasági fontosságát, mi ad több papír é' rongyhuLladékot juttat el az ösz. szegyűjtő szervek raktáraiba. A házfelügyelőknél újabb kimagasló eredmények születtek. Vásárhelyi Sándorné, Deák Ferene-utca 22. szám alatti házfelügyelő 391 kiló papírt és 178 kilogramm rongyhulladékot adott át az átvevő szervelcnek. Haolcó Vilmosné, a RooSewelttér 13. számú ház felügyelője 132 kilogramm pűpírt és 86 kilogramm rongyot gyűjtött össze.. Molnár Imnéné további tételeket adott be és a 406 kilogrammos papírgyűjtésével, a 95 kilós rongygyűjtésével vezet a gyűjtésben. De jó munkát végezlek Káplár Józsefné, Atiila-utca 11, Romon Jakab Püspök-utoa 8., Körösi An'ial, Haj. nóczi-u, 1., Urbán István, Sztálin" krt. 22., Kálmán Antal Felsőtisza, part 1. és Csermis Sándorné, Du. gonics-tér 1. számú házak házfelügyelői is, akik igen komoly menynyiségu papír és rongy hulladékkal gazdagították a papírgyűjtő hetek eredményeit. Az iskolák közül a hét eredmé* nye álapján élenjár a Tömörkényutcai gimnázium halad az élen, amely egymaga 962 kg papírhulladékot gyüjjött össze. De szép eredménnyel dolgozott a Juháas Gyula általános iskola, 150 kg-os gyűjtéséivel. A többi iskolákban is nagy erővel folyik a gyűjtés munkája. Vannak azonban lemaradók is, így ti Szilléri-sugárúti iskola, ahol elhanyagolják a gyűjtést. A különböző vállalatok és in. tézményok majd hét vagon papír, hulladékot gyűjtöttek a héten. Igy a városi (anác3 maga 25 mázsa papírhulladékot adott he, A Szálloda és Vendéglátó Vállalat 27 mázsa papírhulladékkal járult hoz. zá a „Papírgyűjtő hetek" sikeréhez.