Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

4 \ VASÁRNAP, 1953. JUNIUS 14. A nemzeti opera megteremtője TJ atvnn évvel ezelőtt, 1893. ]ú. nius 15-én hall meg 83 éves leorálian Erkel Ferenc, a XIX. század kiváló mingyar zeneszerzője, ki hosszú életének gazdag alkotó, munkásságával. Fólia meg nem alkuvó harcos akaratával szolgál la, segllqte népét küzdelmes, nagy. szerű harcaiban. Étele állandó küzdelem volt a nomze|i jellegű, ma. gyár zeneművészet megteremtéséért. A XIX. század magyar zenetörténetének legkiemelkedőbb vívmányai, a nemzeli opera megszületése, önálló magyar zenei stílus megalkotása, vezető zenei intézményeink létrehozása Erkel Ferenc nevéhez fűződnek. Erkel Ferenc 1810. november 7én született Gyulán. MAr családjában zenei légkörben nevelkedett s mikor középiskolái végzésére Poz-sonyba került, Klein Henrik neves zenepedagógus irányíláíá- [ val elméletileg és gyukorlalllag • egyaránt nagypidású muzsikusáé j képezi miagát. Művészi pályafutá. | sát Kolozsvárott kezdi meg. ö ] maga n következőket írja őrről: I „Olt mívellem ki magamat zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, s ott kötötték szivemre a magyar zene elhcmyagolt ügyét, s ott telt mc0 n MÍvem a> szebbnél-szebb magyur népitalok árjával, melyektől nem, is tvdiam többé szabadulni, s nem Is nyugodtam meg addig, míg csalt ki nem öntöttem n telkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy kiöntenem kell," A Nemzeti Színház 1840-hon mulatja bo a közönség lelkes Ünneplése közepe; (e első operáját, a Bdtori Máriát, A mű drámai magva a zsarnoksággal való szem. bc mállás. A nyugati zenei formák kei eteiben megszólal n kor lelkesítő nemzeti muzsikájának, a ver. bunkósnak hangja. A kritika n.ég sok kifogásolnivalót talál. Erkel is elégedetlen önmagával, de hiszen a hajlítana feladta tóti amire vállal. koz<jtt, nem is hihetett egyszerre megoldani. A verbunkos zene kisatányú, dalszerű formáit az opera hatalmas kereteibe átplántálni sokak előtj s/inle lehetetlennek látszó feladatnak tűnt. De Erkel töretlen lelkesedével dolgozik to. vább, s 1844-ben nemzetét nagy ajándékkal lepi meg, a Hunyadi László című opcrájávul. A szemtanú szerint: „alig lehet leirnl a kedélyek, s lelkesedésnek azl a: óriási felkavaroáását, amely az J első előadás ülést* a városon erőt f vett. A közönség tömegesen fel- f kelt helyéről, kendőket, kalapokat lobogtatott, s zúgta az étjeiteket." A Hunyadi László című opera ko. r® heludó törekvéseinek nagyszerű kifejezési1, uz idegen, hitszegő király elleni harcra lelkesít. 1Ó/1/l-ben írja a Nemzeli Szín1 pályázatára Kölcsey versére a magyar Himnuszl. A Hunyadi Lá'izló főhőse a nemesség. A nép még nem kap szerepet benne. A szabadságharc leverése utáni időkben, de különösen n kiegyezés utáni években, mikor látja, hogy a nemesség a szabad, ság és a forradalom ügyé] elárulju, mind tudatosabban igyek. »zlk müveiben megszólaltatni n nép hangját, vágyait, forradalmi törekvéseit. A Bzsubndságharc utáni évtizedekben írja meg Bánk-bán című operáját, melynek uzöveg. könyvét Ka.jona József drámájából Egressy Béni készttette. A század nagy magyar drámájából n század nagy magyar operáját formálja Erkel művészete. Mindkettőt hazaszeretet, s a zsarnokság elleni gyűlölőt izzó szenvedélye fűti. A múltról szól, de minden savvá az áruló, népelnyomó utakat sújtja. Az opera drámai felépítése és zenei jellemzése nz eddigieknél elmélyültebb, kifejezőbb, Hőseinek jellemét gazdagon, sokszínű leg festi. Bánk.bán, Melinda, Tiborc alakját zenei eszközökkel is magyarrá, hősivé, nagyszerűvé formáljn. A verbunkos zene elemel természetesen vólnnk a drámai fejlődés és jellomábrázoláfi eszközeivé. Az opera tx>muta;ójft 1801. l»en volt. A kortárs, Ábrányi Koméi így emlékezik meg erről! oha opera a politikai világban még nem játszott oly fontos és kiható szerepet. minf n válságos időszakban Erkel Bánk-bán.ja. Könnyebb left mindig a közönség lelke, ha tomboláiig kilarpsolhalln magát Petur bordalára vagy Bánit' bán kifakadásalra az idegen uralom ellen. A magyar hazafiság, ki. tiirfás, lelkesedés élesztő forrásává vált s hatalmasan pótolLn nz erőszakosan feloszlatott országgyűlés elnémitotf szónoklatait." Á kormánykörök hamarosan betiltották n Bánk.bán előadásait. 1 ÍJA7 -ben, a kiegyezés 6véluu' ben mutatják be Dózsa György című operáját. Ebben n műben a népet már hatalmas, forradalmi tömegek képviselik. A fő. város 67.es namcsi és polgári közönréige fagyos közönnyel, sőt fo. szélyezve hallgatjia a mű előadását, hiszen már elfordult a forradalomtól, míg Erkel műveiben lovább harcol érte, s a problémák megértésébon egyre mélyebbre jut. A Dózeu György zenéjében Er. 'kel egyre inkább visszanyúl a verbunkos zene mögötli mélyebb népi hagyomány okhoz is, a kuniékor, a históriás énekek hagyományúihoz. 1874-ben került színre Brankovics György című operája. Az opera a török elnyomók elleni harcról s 0 harcban a szomszédos népek egy. rnásm utaltságáról, barátságáról szól. Ez a mű a Balkán felé törő német—oazlrák—magyar imperia. lista törekvések kezdeti idejében már tarinlmn miatt aem lőhetett népszerű, pedig ebben a müvében Erke] mesterien dolgozott fel gaz. dng anyagot a balkáni népek zenei elemeihői is. A névtelen hősök című operájában a szabadságharc egyszerű hő. telnek, jobbágy, paraszt fiatalok, nak állít emléket. "P" rkel Ferenc zeneszerzői mun. kássága melleit sokoldalú, széles tevékenységet fejlett ki. a Zenei élet minden területén. Évtizedekor, keresztül mint karmester működött a. Nemzeti Színházban, nevelőmunkája nyomán az opera, együttes mind magnhabb művészi színvonalra jutóit s így kerülhetett sor 1885-ben az önálló Operabúz megnyitására. 185.'í-bnn szervező, je, majd 15 éven kérésziül állandó vezénylője a budapesti Filhnrmó. nini Társulat zenekarának. Elsők között volt, akik felvetették a Zeneakadémia felállításának gondo. Ia|át, s mogvalósíláfiának Liszt Ferenccel együtt leglelkesebb harcosit; vott. A Zeneakadémiának megalakulásától, 1875-től kezdve több, mint egy évtizedig igizgatója és tanára voltos mindent megtett, hogy a kis tanárlétszámmal működő intézet a nemzeti szellemű zeneművészet központja legyen. Felismeri, hogy n zenei életnek igen fontos területe a kóruS.kul. |ú«L Az ő kezdeményezésiére alakul meg 1867-ben az Országos Magyar Dalúreigyesiilet, melynek horszű időn keresztül vezetője, irányítója volt. Egymás u(án rendezto az egyesület országos hangversenyeit, pTajátn titfin a reakciós zene-1-'- polillkn mindjobban igyekezett jelentőségét csökkenteni. A szocialista. zenekultúra azonban nagyra értékeli Erkel Ferenc mun. kásságitt. Alkotásait, mint legnemesebb nemze;i hagyományúinkat tartja számon, hazájáért, népéért utolsó lehelle'éig harcoló, lelkesedő ételét pedig példaképül állítja népünk elé. Erdős János n Vün-WM ígéretei és a valóság — Jugoszláviában I A JUGOSZLÁV NÉP nyomorúsaggal és szegénységgel terhelve lé. peft az 1953-as évbe. Az 1952.es év. bői, mint legélesebb emlék a szenvedés maradt meg s az új észten, dőtől sem remélhették helyzetük javulását Különösen azután nem, hogy elhangzóit Tito demagóg újévi rádióbeszéde. Tito beszélt az , 1952.es év" által okozott nehézségekről, amelyek kihatnak ugyan az „1953as 'évre is, de — mondotta ft mikrofon el fitt — nyugodt le!kii«merctlo! mondhatom, hogy ez nem fogja be. folyásolnl dolgozó embereink alkotó lendületét.. _ som pedig veszélyeztetni életszínvonalukul". Tilo még hozzátette: „...Még határozottat, ban kirajzolódott népcink nem lá. volt, hanem közeli boldog jövőjének távlata." A dolgozókra nehezedő terhek méreteiről már sokat elárult maga n költségvetés is. A költségvetés 78.6 százalékát kitevő hadikiadások a példátlan rablás és fosztogatás távlatait tárták fel az eszeveszett háborús készülődés keretében. Nem Ígért semmi jót a dolgozóknak az úgynevezett ,,1953-os társadalmi terv" sem, amelyben az ország ipa. rosításáról már csak olyan érlelem, ben esett szó, hogy- ilyen a továbbiakban egyáltalán nem tesz. A Tito-kttkk ezt azzal okolta, hogy az aszály okozta károk nem teszik le. hetövé az ipar fejlesztését. AZ IPAROSÍTÁS felszámolásának beismerésével megszűnt a lehetősége az e téren folyó Ígérgetéseknek. Az ígérgetések, amelyekben a Tito.klikk olyan bőkezű — jelenleg főleg a mezőgazdaság területére szorullak. A mezőgazdaság gépesítése^ talajjavítás, hatalma© területek öntözése, stb.) bőven szerepelt n titóisták 1953-as évre vállalt feladatai közötti Azonban úgylátezik megijedtek, hogy mindössze egy évre vállalták a sok igéret teljesítő, sél, aminek következtében kiderül majd az újabb hazugság, így hát beszélni kezdtek « „közeli boldog jövő" helyett egy „hosszúlejáratú mezőgazdasági tervről'', hhicly a többi között igéri, hogy tíz év alatt a mezőgazdaságot ,,felvirágoztaT. ják", ellátják gépekkel, nagy területen megvalósítják az öntözést, mocsarakat csapolnak le, stb. E nagy ígéretek hallatára a jugoszláv dolgo. zók képzelő'ében mégsem a „boldog jövő" képe jelenik meg. hanem oz ötlik eszükbe, hogy Titóék már 1040.ban,az „ötéves terv" keretében haBonVt ígéreteket tettek, így például, többezer traktort, 00 ezer mezőgazdasági gépet, 250 ezer ekét, 50 e/.er vetögépcl Ígértek. Az em. lített mezőgazdasági felszerelések még ma ls csalt Ígéretek, faeke vi. sZonj valórág — n jugoszláv mezőgazdaságnak ma Is egyik legfonto. sabb termelőeszköze. 1046-ban azt Ígérték, hogy 1951.ro a búza hektó, ronkénti hozama 15, a kukoricáé pedig 20 százalékkal lesz magasabb a háború előttinél. A FALVAKBÓL a földnélküli nincstelenéit tízezrei vándorolnak a városokba, hogy munkaalkalmat, kenyeret kapjanak. Ezek a kísérletek azonban csaknem kivétel n-élktll eredmény:eleriek, mért a gyárakból is szinte haponta bocsátják el a munkások ezreit. A munkanélküliek soraiban a dolgozók minden rétegé, nek képviselői megtalálhatókA falu«l (őkéí elemek hihetetlenül maga© áron adják el. vagy kegyet, len uzsorafeltételek mellett kölcsön. zij< ki terményfeleslegüket a kis. és földnélküli parasztoknak. A dolgo. zók rettenetes nyomorának közvet. len haszonélvezője a Tito-klíkk, amely csupán 1953 első negyedében, közvetlen adók fejében 6 milliárd dinárt szándékozott elrabolni a jugoszláv néptől. Azonban ez az elhatározásuk a széle© tömegek et. szánt, ellenállásába ütközött. Az ár. verízé»?k, a terror és minden más kísérlet ellenére országszerte kudarcot vallott nz adóbehajtás A titóisia hivatalos jelentésekből kitűnik, ho>gy n kivetet^ adókat Szerbiában mindössze 16 százalékban tudták behajtani. Sok járásban még ennél ls gyengébb eredményeket ér.tek el, így például a ramal járás, ban ,az előírt 25 millió dinár helyett alig egy milliót tudtak kényszerfel behajtani, vagyis az előirányzott, nak 4 százalékát. MÉG CSAK OT HÓNAP telt el 1953-bóL de máris lelepleződött nem egy hazugság. A jelenlegi nyomorúságot tetézve, tovább emelték a kenyér, a liszt, a zsír, az olaj és más fontos élelmezési cikk árát, A dolgozók szociális helyzet-ét az egészségügyi szervek úgynevezett „önállósításával" is súlyosbították. Ennek az a célja, hogy letörje a növekvő ellenállást, s megszilár. dítsa a kapitalista rendszert. A történelmi tapasztalat azonban arra ta. nít, hogy hazug igére'-ekro és a terrorra támaszkodó rendszereket nem lehet tartósan megszilárdítani* Qflrkíj, a nagy szovjet író, a szovjet írók első kongresszusán tartott elvi jelentőségű beszédében felhívta írótái-fiiii figyelmét a íolkflór, a dolgozó nép szóbeli leöl. lésze;ének jelentőségére: „Nem ismerheti a dolgozó nép igazi törtünetét az, aki nem ismeri a nép Íratlan alko'ásait." Rámutatott Gorkij arra, liogy n népköliészet végigkíséri n nemzett történelmet: megvan a maga véleménye a királyok, császárok, vezérek tetteiről, s ez a vélemény sokban eltér az uralkodó osztályok történetíróinak hivatalos nézeteitől. Kálmány Lajos, a szegedvidéki népköltészet klasszikus kutatója, ugyancsak rá. mujutott a történeti népköltészet nagy tanulságára egyik gyűjteményének jegyzeteiben: „Aid vagy átkoz, dicsér vagy gyaláz a nép, ref/anlhctetlsnül teszi. Felmagasztalja az elölte kedves embereket, leteszi azt, kit megvet. Lelkesül g harcra, ha stereti uralkodóját s meg van békülve a céllal, mclyne/c elérésére vérét ketl ontania; zokog as ellenkező rsetbon." S hozZálelzii „A történetírónak tehát katona és hazafiúi diadalainkat kell tekintenie-, ha a népnek valamely korról szóló fféletél akarja megismerni." Rákóczi Fovonc történelmünknek azok közé n nagy alakjai közé lottózik, nkik a nemzet szabadságáért, függc|len«égéért vívott harcunk, bntt nemensk osztályunk, de IIZ egéoz nemzet, 07. egész nép hősei, vó magasodtak. Mátyás királynak, Rákóczi mik, Kossuth Lujosnak u lakját a dolgozó nép évszázadokon át megőrizte emlékezetében: dúlok, mesék, legendák örökítik meg a nép róluk alkotott í;életét, ügyük és harcuk iránti forró szereidéi. Igen jellemző az is, hogy e legna. gyobbakról nemesink a mtipyannág, de a szomszéd népok körébon is gazdag néphagyomány 61, mely jól mutatja, hogy amikor népünk n ital ad ft a, a sxubndság érdekében küzdött, s olyan vezérel voltak, akik n zsarnokság ellen szállunk harcba, akkor velünk voltak ere. jükkel és szívükkel is a velünk kö" áh ó ezi a népköliész etben zös történelmi sorsú szomszédnépek is. (Qűltóezi-li a gyom án ga in k különösen két vidéken igen gazdagok, s ennek megvnnnak történelmi okai ís. Kárpátukrnj na föld. jén Rákóczi hős ukrán jobbágyainak ivadékai sokáig megőrizték a fejedelem emlékét, aki apáikat a szabadság zászlai flift hívták, s akiért őseik rajongtak. A levert szabadságharc után, újra elnyomatásban, jobbágyi (szolgaságban szomorú, lemondó szólás tá. madt közlük: „Bude, jak Rákóczi pryjde," A lehetetlenre, a remény, telenre mondták ezt- „Meglesz, amikor Rákóczi megjön" vagyis: Sohanapján. Leveri«égót>en is tömören fogalmazza meg ez n szólás a nép örök vágyát a fölszabadító, a sorsát megváltó vezér utáni Szeged é« kömyéko talán a log. gazdagabb a magyar nyelvterüle. ten a Rákóczi alakja köré fonódó néphagyoműnyban, amiért nemcsak a szerencfiéa kezű gyűjtőt, Kálmány Lajost Illett dlcsérej, de Rákóczi hÜ síegedl népét is, a,mely megőrizte a dicső harcolt emlékét. Szeged népének büszke hagyománya, hogy ősei nogy számban, lel. keaedézseí ée sikerrel ve ttok részt a Rákóczi-szabadságharcban, noha a ráront és környékét a labancok és rác zsoldoteik tnrlo]ták megszállva. A városból kiszökdöső szegődtek ott harcoltok űK ugyancsak szegedi Vak Bottyán seregében. s vízi nép lévén, ók kezelték a naszádokat, sajkákat. De voltak szegedi csapatok Bercsényi, Ocskay, llosvay zászlai ntn.jt is, melyeit főként n gerilla-harcokban, a por. tyázásokban tűntek kl, nagy kárt okozva a labancoknak. A győzelmes harcok és a bukás u;ánl bujdosás emlékét azért őrizte tehát oly híven a szegedvidéki nép, mert maga ás részese volt az eseményeknek. d szeg ed vidéki néphagyomány szerint Rákóczi örökéletű: nem halt meg, vissza fog térni, folytatni fogja a szabadságharcot! Az egész, alföldi magyar parasztság állhatatosan vártia vissza a fejedelmet. 1840ben egy írástudatlan Öreg sárréti pásztor azt kérdezte nz odavetődött debreceni legátusoktól, mikor jön már vissza Rákóczi Ferenc? Kossuth 1848-as szegedi látogatásakor a siegedvldélti öreg parasztok közt az íi hit élt, hogy Rákóczi Ferenc tért vissza, aki nem halt meg, hanem ismét a nép szabadságáért harcol. Makacsul állítolják, "hogy Rákóczi és Kossuth ugyanaz. Egy kiskunfélegyházi öreg paraszt még a mull század ö(veneis éveiben is így jósolgatott politizálás közben: „Bizony uram, most már in is bízom, hogy kiüt a szabadság. Ha. 30jön Rétkóczi. Mindig azl hal* tollam az apámtól: fiam, akkor, mikor a csikók foggal jönnek a világra, nemsokára hazajön a magyar nép vezére, Rákóczi Ferenc, aki messze országban bujdosik. Régóta vigyázom, lénsuram, az idén minden világjütt csikónak fogni találtam a szájábané' Rákóczi meneküléséről fa több népmondát ismerünk a hódmezővásárhelyi, szegedi nép hagyományaiból. Igen érdekes és Jellem, ző a nép felfogására, hogy vezérét a "épí hőst megillető Itt. Injdouiágokknl, tettekkel ruházza fol. Igy például nz, egyik szegedi mondin szerint Rétkóczi megfordítiafta lova lábán a patkót, hogy nyoma tévútra vigye üldözött. Ez. a mondaclem — amelyet egyébkén) mind n nemzetközi folklórból, .nind a vllágit-odiaJomból sok változatban ismerünk, — n betyárok és pásztóiról; szokásvllágából ruházódott Rákóczi, majd később Kossuth alakjára. A nép stilizáló és iL pusaJkojó munkája nem évszámok, adajok, eseményele pontos vissza. 1 emlékezésével Őrzi meg a múltot — ilyen érielembcn a „nagy népi emlékezet" történetietlen — hanem az események lényegét kifejezű, mély történeti érzéket és ösztönt eláruló motívumok alkalmazásával. Mennyire jellemző már az is, hogy népünk luda'ában, hngyomanyaiban összeolvadt Mátyás király, Rákóczi Fereno és Kossuth Lajos alakja, s amit egyikről meséllek, gyakran rullázódotj át a többiekre is. Még jellemzőbb, hogy Kálmány Lajosnak ni került a szinte egyeljen Dózsa-hagyományra bukkanta a szajúni nép emlékezetében, 9 ez n Dózin a nép száján már Rákóczival olvadt egybe. „A dal Dózsát — kit a nép Rákóczinak tart, a Dózsa nevet elfelejtette — mint a nép szabadítóját magasztalta, ki azért, mert ,a szögény emborgek jót akart" az urak elfog, tak, „elevenen nu>gsU| ütiek és hogy jobbun égjen: olajba mártották." CQákóryi hátiúzásárél, hazájából való kibuidoíásáról sok dal, ballada «zó|. Népünk dalni1 moteg együttérzésnél festik a szabadságharc nagy vezérének fájdalmas távozását. Egy öreg szegvári parasztember pmlékezete men;ette meg sz.ámunk. ra a népköltészet egyik szép alkotását Rákóczi búcsúzóját: Harcoltam én a hazaért, A haza szabadságéért. IVost bújdoaés a kenyerem. Sós a liőnnytSI, mikor ésZom. Egy szajúni dal a búcsúzás meL lett ismét kifejezi a nép vágyakozását ti szabadító Iránt, reményét vls EÍItérésében: Kioltódott RákórZI Szép Maqycrorf zSqbulj Ne-n tapcsrcl tíá-bat Szép Mágyaror. zagott Blzon, blzon mondom. Szépen, |ól is mondom, íja inéi Magyaroröíág Mindün I vadékost á, Méq a gvermöke is Mindcg sóhajt téqöd. Egész vidékünkön, Csongrádon, Mindszenten, Makón, Kiszomboron ismeri a néphagyomány a Telt. nyökaparót, aki a folkjór szerint á fejedelem Íródeákja volt, 8 Rá. kóczi klbujdosása után ezen a |á. Joh bujdokolt. Nagy tisztelettel emlegették régen ezt a titokzatos öreg embert, mert sokmindent ..megjövendöli", a Jeőkoményt, n lőcsellen kocsit, vagyis az autó;, s a vilftaháborűt is. Á Teknyőkaparó jöverttlőlé'ró —, hogy Rákóczi hazajön 1 sokáig erősítette parasztságunkban a Rákóczi örükétetiiségében és visszatérésében Való egyszerű, de mély jelentőségű hitet. Ccak mikor hamvai; haza. hozták, kezdték úgy magyarázni a Teknyőkaparó jóslatát, hogy az a fejedelem holttealének hozuhoza. tatára vonatkozott. Ám eredetileg nem holtan, hanem élve, seregei élén várta vissza népünk a sz'ibndrúgot hozó Rákóczi'! ^Dolgozó népünk hifi fészkeit, folklórja a Rákóczi öi'Öte. életűségéhen vnló őszinte hitével kiválóan kifejez! haladó hagyományaink-eleven hatóerejét, a múltnak jelent szolgáló, a ma föl. adatait előbbrevivő jelentőségét. Rákóczi Ferenc nagy alakja a fu'klőn segítségével halála alán évszázadokkal U népünk felsziafesdu* tilsáérl folytatott állandó kttzdel. mének táplálójává, segítőjévé, s a szabadságért, függelienfjégért vívott dicsőséges harcok emlékének ébrentartójává vátt. Rákóczi vissrovárása a szabadság és füg. grtlenség iránli vágyat « legsöté* |ebb társadalmi és nemzeti etnyo matús idején sem hag-yta elhamvad, ni népünk letkébon. " A Rákócziról szóló néphagyomány haladó, fórra, dalmnsító erő volt két éa fél évszá. zndon ál, s még ma is tanít ben. nünket hnzMJ&mtetré, a do'gozó nép és vezére közö;ti egybeforrott' ságra, a szabadság és függetlenség olthatatlan szerelőiére, s Rákóczi népének hősi példájához méltó honvédelemre. Dr. Péter László