Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

2 SZOMBAT, 1053. JUNIUS ÍS. 1 Befejezte munkáját a nők világkongresszusa Kopenhága (TASZSZ). Kopenhngában befejezte munkáját a nők világkongresszusa. A kongresszus június 10-i éjtszakal ülésén Maria Maddalena Ivossi (Olaszország) elnökölt. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a nők jogainak deklarációját, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tevékenységét támogató határozatot és a világ nőihez intézett felhívást. Ezután a kongresszus megválasztotta a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezető szerveit. A szövetség tanácsának tagjává választották 66 ország demokratikus nemzeti nőszervezetének képviselőit. Megválasztották a szövetség végrehajtó bizottságát is. Elnökké Eugénle Cottont, alelnökké Anglia, Magyarország, Németország, Egyiptom, India, Spanyolország, Olaszország, Kína, Nigéria, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Svédország és Japán képviselőjét választották meg. A szövetség főtikárává Marle Claude Vaillant Couturiert választották. A niih jogainak deklarációja Kopenhága (TASZSZ) Hetven ország sokszázmillió asszonyának küldöttel a nök világkongresszusán egyhangúlag elfogadták a nök jogainak deklarációját. A deklaráció a többi között a következőket hangoztatja: "Minden nő számára — fajra nemzetiségre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül — el kell ismerni azt a biztosított jogot, hogy dolgozhassák, szabadon választhasson hivatást és foglalkozást, betölthcssen bármilyen közigazgatási, vagy közéleti tisztséget, egyenlő lehetősége legyen a haladásra a tevékenység bármely ágazatában, egyenlő munkáért egyenlő bért kapjon, egyenlően részesüljön a társadalombiztosításban. A deklaráció a továbbiakban kimondja, hogy a nőknek joguk van uz állami anya- és gyermekvédelemre, ezen belül fizetett terhességi és szülési szabadságra, a városokban, ipari központokban és falvakban kellő mennyiségű szülőotthonok, női és gycrmcktanácsadók, bölcsődék és ovódák létesítésére. A deklaráció kijelenti, hogy a mezőgazdasági munkásnőknek egyenlő jogot kell adni az ipari munkásnőkkcl. El kell ismerni a parasztasszonyok jogát a föld birtoklására és használatára, a nők jogát a művelődés és szakmai képzés minden formájára. • ff> •>•<• <» « «MO*«MI Most Jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál Szász Imre fiatéi Iró „Szól a síp" cimű, a Rákóczi-szabadságharcról szóló lör. lénelml regénye. Ebből közöljük az alábbi részletet. Estére főzték meg a halat. A. bajszos német portán járt egész nap, nem jött meg, hát nem követelte senki a rf gy csukát. Kata Ambrust is hívta, egyék az is mást, "" rsak hagymát, meg kenyeret. Vízben és levelek, füvek közt főzte meg az asszonynép, zsírt nem adhatott rá, de így Is jó volt. Parázs fehér húsa szárazon és omló• s 17? nyílt lei a hosszú cserép/álon. Már csak Nagy Ambrust várták s jötf 6 ts; topogás és hardkolás hangzott künn, csoszogás, hogy leváljon a talpról a rátapadt hó. Es belépett a legény és utána egy ismeretlen vén paraszt. Az öregasszony egy pillanat alatt rádobott valami kendőt a haha. Ambrus zavartan topogott— Elhilfam ... László bátyámat — nyögte ki végili is. — Veled akar beszélni János, A háziak idegenkedve, 1 bizalmat" Ionul nézegették a jövevényt. Katii mégis kihúzott neki egy széket, letörölgette a kötényével: — Üljék le már nálunk. El ne vigye az álmunkat. Az öreg megköszönte és leült. Nagy Ambrus azonban állva maradt a kínálásra is. — Atgyüttck — lihegte. S oz ajtó felé kérdezett szemmel, hogy itthon-e a katona. Jánosban megakadt a lélekzcl, összehúzott szemmel, gyanakodva figyelte az Idegent. — A t gyüt tok? — kérdezte vontatottan. — Át. — bólintott az öreg paraszt. — Mult éccaka. Beállt fönn a Duna. — Lálla őket saját két szemével? — Én.e? Vélök gyüttem. — Kurucokkal? — Azokkal hát. — Rákóczi úrral is? — Avval tjem. Kár old küdle át. A deklaráció követeli, hogy minden nőnek adják meg minden hatalmi szerve a választás és választhatóság jogát korlátozás és megkülönböztetés nélkül, a férfiakkal egyenlő polgári jogokat a vagyon, a házasság és a gyermekek szempontjából, jogot demokratikus nőszervezetek létesítésére és ezek szabad tevékenységére, valamint a más demokratikus szervezetekben való részvétel jogát. "Mindezeket a Jogokat — emeli ki a deklaráció — törvényben kell kimondani és meg kell teremteni a szükséges feltételeket tényleges megvalósí fásukra.* -Szükséges a lakásépítkezés kibővítése és a szociális szükségletekre szánt összegek növelése a háborús előirányzatok rovására, mert csak a lakosság életszínvonalának emelése és a béke fenntartása alapján lehet javítani a nők életén és biztosítani a boldog családi tűzhelyet.* A nők világkongresszusa felhívja a világ asszonyait a szoros együttműködésre, a szervezett és állhatatos harcra, az anyák, a dolgozók és az állampolgárok jogaiért. Békehangverseny Kiskundorozsmán Az Országos Filharmónia rendezésében június 15-én, hétfőn este 8 órakor Kiskundorozsmán, a Tanácsháza udvarán (rofsz idő esetén a filmszínházban) Béke-Hangverseny ikeretében operett estet rendez. Köz. reműködik: a Szegedi Filharmonikusok 50 tagú hangversenyzenekara Páulusz Elemér, a szegedi Nemzeti Színház karnagya vezényletével, Iván Margit, Papp Júlia, Köles Zoltán, Pataki Béla és Inke László a szegedi Nemzett Színház művészei. A műsorban a Három a kislány, a Cigánybáró, a Leányvásár a Mosolyországa, a Szabad szél, a Havasi kürt, stb. legszebb dalai. Vasámaí) Rákóczi ünnepély az egyetemen Június 14-én, vnsámap délelőtt fél 11 órakor a Történelmi Társulat az egyetem aulájában (Dugonics-tér) Rákóczi ünnepélyt tart. Az ünnepi előadást Szűcs Jenő, az Országos Levéltár levéltárosa tartja. Az előadás után rövid kultúrműsor lesz. A Rákóczi ünnepség során a Városi Múzeum és Levéltár anyagából kirakatkiállítást rendez a Lenin, utcában a Történelmi Társulat. (Fegyverek, levelek, címerek.) A Somogyi Könyvtár kiállításban állította össze a Rákóczi-kor irodalmát üzemekben, iömeg6zervezetek. ben pedig mintegy 80 előadást tart a Történelmi Társulat. Fgy hamburgi bíróság döntése elismeri, hogy Adenauer katonai diktatúrára törekszik Hamburg (ADN) „Azt oz állítást, hogy Adenauer katonai dikta. túrát akar a nép ellen, igaznak kell tekinteni." Erre a döntésre jutott a hamburgi járásbíróság abban a perben, amelyben Adenauer utasítására .rágalmazással" vádoltak meg egy hazafit röpcóduJák terjesztése miatt. A „Deutsche Volkszeitung" kivonatokat közöl az ítélet indoklásából, amely a többi között a következőkel állapítja meg: „A vádlott azzal az állításával, amely szerint Adenauer katonai diktatúrát akar a nép ellen, valóságos tényt szögezett le. Sem a vádlott ki. jelentéseinek formája, sem azok eL hangzásának körülményei nem bizonyítják a rágalmazás fennállását, éppen ezért a vádlott nem esik a 185. paragrafus büntetőrendelkezései alá. A vádlottat tehát fel kellett menteni." Amcrikacllcncs tüntetések Iránban (MTI) A *Rangin Kiaman* című iráni lap szerint az iráni munkaügyi minisztérium tisztviselői «yankee go home!* kiáltásokkal fogadták azokat az amerikaiakat, akik amerikai film vetítését akarták ott megszervezni. Az amerikaiak e foSzól a stf* 0 0 Megint bizalmatlanul nézték az öreget, hátha valami csaló, vámejck kutyasütője. Én se hinnék — dörmögte a jövevény. — Még az édes egy szillőaay&mnak se. Itf van la, nézzék. — Elővett ringyrongy ködmöne alól egy papirost. János csak nézte, nem sokat értett belőle, de Ambrus tudott valamit a betűhöz, a paptól tanulta, — A 3 úr, Rákóczi őnagysága pátense — mondta izgatottan és reszketett kezében a papir. János röstelkedett a bizalmatlanság miatt. — Megengedjen már kéd, édes bátyám, — mentegetődzött. — De sose tudhatni, kit fuj ide a szél. Vigyázni köll az egérrel Is. — Vigyázni — bólintott az öreg békésen• — Én is igy lőttem volna. Akkor már az asszonyok előadták a halat, tányért is lettek az idegennek és kínálták szívesen: — Egyék már. Biztosan megéhezett. — Egy kl rossz vizbefőtt hal — mondotta az öregasszony. — Üljenek csak f.e, — kérte az asszonynépet az öreg. — Ha gyiin valaki, nagyon megakad igy a szeme rajtam. — Egyel se harapott, míg azok szót nem fogadtak. Akkor jóéi-vággyal nekilátott a halnak, — Nagy erre is a szögénység — dörmögte teli szájjal. — Mindenfele. A többiek nem ettek, nézték a vendég lassan mozgó száját, a bajuszát, melyben fönnakadt egif egy fehér haldarabka. Csak Kata tépdesett ki magának a csuka hátéiból hosszú csíkokat. Az öreg egy darabig szó nélkül cvetf. — Majd hozunk sót is — bólogatott egyszer, kivett iszákjából . egy kis rongyol, szélbontotta, gadtatás láttán sietve eltávoztak. A lap a továbbiakban arról ír, hogy hasonló fogadtatásban részesítették a teheráni pályaudvar mögötti külvárosban az ott fényképező amerikait, akit a rendőrök mentettek meg a veréstől. megsózta az ételt, a többit, néhány darabica kősót, odaadta az aszszonynak. Többet se szólt, mlg be nem fejezte. Akkor megköszönte az ételt s megtörölte a száját. — Hát mosf innen hamar et megy a német — mondta. — Ha már a hálát látni, minden fegy verbiró ember kaszát egyenesítsen, kardot, puskát szőrözzön. Itten majd fi beszéljelek mindenkivel, mert nékem mennem köll lovább. Ha egyes németet találtok, üssétek le, mint a kinnjáró ebet. Azzal is fogy. — Mire émek ide? — kérdezte János. — Azt nem tudom, de meglehet nagyon hamar. Akkor aztán felüljön mindenki. Addig, ha gyűrt valaki, s aszongya: écaaka beáll » fagy, az hites ember, be lehet engedni. Hát elválik, milyen kurucok vannak erre .., Mert nagy haddal gyün a Károli úr. Kiveri a németet. Aki katonának áll, az az országért harcol.,. Nem kötelei a földesurának. Még a házanépe se. Igy parancsolta a fejedelem őnagysága. S ha a németet kiver, lük, fog többet is parancsolni. Emberséges élete leszen végre a parasztnak ... Mert akkor mind az egész parasztság kikerül a jobbdgysorbul, hajdúszabadságra. De azok mindenképpen, akik oll voltaJc a harcon. Elhallgatott, fújt, látszott rajta a fáradtság a hosszú úttól s milyen öreg ember, mégis magára vesz ekkora járást. Mindenki lehajtotta fejét, hallgatott s a földet nézte, a két férfi s az öregasszony komolyan, nehéz, lassú lélekzettel. Kalit kicsi mosollyal a szája szögletében; egyszer-egyszer Nagy Ambrusra futott a tekintete. A vendég felcihelődött: — Köszönöm a jóllartást. Ad majd az Isten tízszer annyit. Senkisem mozdult, nézte, őket: — Éccaka. fagy jön. De azért útra kell indulnom. A békevilágmozgalom vezérkarából JEAN LAFFITTE Jcan Laffitle a Bélce-Világtanács főtitkára, író, 1910-ben született Franciaország délvidékén. Már ifjú korában, mint cukrász, résztvett a munkásmozgalomban. 1932-ben csatlakozott a Henri Barbusse és Romáin Rolland által megindított békemozgatomhoz. A második világháborúban német fogságba esett, dc meg. szökött és résztvett a francia nép földalatti harcában a náci megszállók ellen. 1942-ben a Gestapo elfogta, és M<r uüiausenbe deportálta, A deportáció alatt szervezte az internálótáborban az ellenállást és igyekezett fenntartani a kapcsolatot a jcülvilággal. Jean Laffitle számos könyvet írt az internáltakról, a francia partizánok németellenes tevékenységéről, a francia nők harcáról a német megszállók ellen, „A szolgaság és a halál között nincs különbség: egyik olyan, mint a másik" — írja Jean Laffitte egyik könyvében, amelyben a hős francia ellenállóknak állít emléket. Most negyedik regényén dolgozik. <5, maga is kiemelkedő alakja voll annak a harcnak, amelyet a francia hazafiak a német fasizmus ellen folytaltaJc a második világháború alatt. 1943-ban a mauthauseni, majd as cbenseei haláltár borba zárták. A felszabadulás után nagy reményekkel tért vissza Laffitle hazájába. „A rabság véget ért, a hazában jobb életet rendezünk be" — igy álmodott ő is, mint annyi becsületes francia dolgozó, de az amerikai zsoldban álló lakájlcormányok dollárokért áruba bocsá. tották Franciaország függetlenségét, Jean Laffitte egyik szervezője lett annak a hősi harcnak, melyet a francia dolgozók a békéért, a szabadságért és nemzeti függetlenségért vívnak- A francia békemozgalomban kifejteit kiváló munkája elismeréséül a BékeVilágtanács Állandó Bizottságának tagjává választották. Később a Békc-Világlanács főtitkára lett. Rendületlenül küzd azért, hogy d bckevilágmozgálom minél átfő. góbb egységet alkosson. A kiblönböző kongresszusokon ennek ad egységnek megteremtésére irányítja lángoló szavakkal a közve!* lemény figyelmét. A Béke-Világtanács berlini ülésszakán besző, mólóidban hangsúlyozta: „A béka Védelméért létrehozott egység lehetséges és szükséges. Előszőtt minden egyes országon belül, azután pedig nemzetközi viszonylatban kell ennek az egységnek létrejönnie. Az egyes országok határain belül azért, morf a világ, béke ügye ma mindenütt szorosan összekapcsolódik a nemzeti érdek ügyével; nemzetközi viszonylat» ban pedig azérl, mert az olyan béke, emelyből kirekesztenének valamely országot, vagy az országok egész csoportját, valójában, nem lenne béke." 1950-ben a varsói Békc-Vilny kongresszuson ismét megváló ,*ztolták a Béke-Világtanács főtitkárává. A békevilágmozgalombari kifejtett kiváló munkájával valamennyi békeszerető nép megbecsül lését és szeretetét kiérdemelte? Ezért tekintik példaképüknek és zárják szívükbe a magyar dolgo. zók is Jean Laffittc-ct, aki mát hazánkba érkezett a BékerVHAgtev nács ülésére. Budapestre érkezett KUO MO-ZSO vezetésével a Béke-Világtanács ülésén résztvevő kínai küldöttség 14 tagja és két ausztráliai békeküldött Pénteken délelőtt a Béke-Vlláglanács ülésén résztvevő kínai küldöttség 14 tagja érkezeti Budapestre. A küldöttség vezetője Kuo Mo-zso, a központi népi kormány közigazgn. tási tanácsának alelnöke, a BékeVilágtanács alelnöke. A küldöttség tagjai közölt vannak: Mao Tun író, a B'éke-Világtanács irodájának tagja, U Jao-cung, a Kínai Keresztény Ifjak Egyesülése Országos Bizottságának tagja, Llu Ning.ji, az összldnai Szakszervezett Szövetség alelnöke, az ázsiai béke összekötő iroda főtitkára. A kínai küldöttséggel együtt érkezteik meg az ausztráliai küldöttek, A küldöttségek fogadására megjelent Andics Erzsébet egyetemi ta. nár, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja, Rónai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Darvas József közoktatásügyi miniszter, az írószövetség elnöke és közéletünk több més kiváló személyisége. Jelen volt a fogadáson n Szovjetunió magyarországi nagykövetsége részéről I. F. Filippov, ta. nácsos, valamint a nagykövetség több tngja, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykőkövete, a nagykövetség több tagja. A küldöttek fogadására megjelent a Béke-Világi anács korábban Budapestre 'érkezett több tagja is. A küldöttségeket Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte* Kuo Mo-zso. a'kínai küldöttség vezetője az üdvözlésre válaszolva köszönetet mondott a baráti fogadtatásért s a kínai nép testvéri üdvözletét tolmácsolta a magyar dolgo. zóknak. • Pénteken délben a Béke-Világtanács ülésszakára Budapestre érkezett Lí Tö-csuan, egészségügyi miniszter, a Kínai Demokratikus Nőszövetség alelnöke. (MTI) Ujabb kUlfiilrii békeharcosok éraezfeh a üéke-Vsiág an^cs budapesti ülésére Csütörtökön este Budapestre érkezett Jan Iwaszklcwicz wrcclawi egyetemi tanár, a Lengyel Béketanács elnöke és Mahmonde Hormize, az iráni békemozgalom egyik vezetője, akik részt vesznek a Béke. Világtanács budapesti ülésén. A külföldi vendégek fogadására a pályaudvaron megjelent Veres Péter kél. szeres Kossutti-díjns író, az Országos Béketanács elnökségének tagja, Hevesi Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nemes György, az Országos Béketa. nács osztályvezetője. Jelen volt a fogadáson a Lengyei Népköztársaság budapestt követségének képviselője is Zavar a római tőzsdén a kormánykoalíció választási veresége miatt A „DPA" nyugatnémet hírügynökség jelentése megállapítja, hogy ,,A római tőzsde uz olasz képviselőházi választások eredményére negn. tívan reagált. A tőzsdén zavart és í bizonytalanságot váltott ki, hogy a kormánykoalíció nem kapja meg a többségi prémiumot", amit a csaló választójogi törvénynek kellett voL na biztosítaina számára. — A tőza. dén lanyha volt az irányzat és „csütörtökön délben már az eladásra kínált részvények iránt sem volt megfelelő keresleti"