Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

I^AtesPROIjETÁRJAI EGYESÜLJETEKt V. Sz. Szemjonov németországi szovjet főbiztos Berlinbe érkezett Megkezdődött a Magyar Történész-kongresszus Három a kislány A szegedi Nemzeti Színház előadása AZ MDP CSÖNG TBIZOTTSAGAN AK LAPJA IX. ÉVF. 132. SZAM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1853. JUNIUS 7. A nevelőket ünnepli ma az ország tt, „A hazát Igazán szeretni any­nyit Jelent, mint a hazát lakó népet szeretni, minden erővel a , nép boldoqulására törekedni". (Andlcs Erzsébet) \ mikor n II. Pedagógus Nap " alkalmával a nevelők felé for­dul az ország gzeme, nem is juthat eszünkbe szebb, felemelőbb gondo­lat, mint en.tek az épülő, szépülő, szocializmus felé haladó drága ma­gyar hazának a szeretete A felénk emelkedő sok-sok virágcsokor, a há­lásan csillogó gyermekszemek, me­leg kézszorítások a szülőkkel — édesapákkal és édesanyákkal — ar­ra serkentenek, hogy végezzünk egy kis számadást. Eszünkbe jut a régi pedagógus, akinek azt zúgták fiilébe, hogy akkor végez j,", mun­kát, ha más népek lebecsülésére, sovinizmusra é8 vad naciona! Izmus­ra neveli tanítványait. Ha foltos kö­nyökénél és kopott ruhájánál fénye­sebb volt it szíve és haladó, vagy éppen forradalmi gondolatokra merte volna nevelni kis növendé­keit, rövid úton tudomására hoz­tak, hogy ő a nemzet napszámosa, — kizsákmányolt, gúzsbakötött dolgozója, akinek nemcsak munká­ját, hanem gondolatait és a szi­vét ls láncraverték. „Sok volt rajtam a nehezék: Iskola, papok, vas törvények fogták be az ember szemét..." — vallja Kónya Lajos pedagógus-köl­tőnk ls „Évgyűrűk" című versében. A múltra való visszaemlékezés a számadásnak csak egyik fele: rossz álom, fekete emlék, dc arra jó, hogy jobban lássuk a felszabadulás utáni életünket, a máig megtett útat és a jövőbe vezető kilátásokat. jU ogtettünk-e mindent, hogy a szabad hazában lakó felszaba­dult nénet igazán szeressük? Volt-e elég erőnk, hogy a nép boldogulá­sra törekedjünk? Valljuk be őszin­tén. hogy az első időkben télován lépkedtünk, zsibbadt lábakkal, mint aki hosszú időn keresztül a lápot járja. A felszabadítás, a párt Irá­nyításával munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk újjáépítő és építő munkája csakhamar szilárd talajt teremtett a mi lábunk alá Is, Népünk ellenségeinek a leleplezése, földből kinövő alkotásaink sora meg­győzte az ingadozók többségét is. Együtt változtunk cs együtt nőttünk dolgozó népünkkel. Rákosi elvtárs május 10-i vár sztásl beszédében ls megállapítja ezí a tényt: „Megvál­tozott az elmúlt négy év alatt értei, miségünk is. A régi értelmiség kö­zül négy esztendővel ezelőtt sokan meg tétováztak, kétkedéssel nézték hatalmas, crszágátalakitó tervein­ket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, hogy a népi demo­kráciában meglcli-a a helyét. Az ér­telmiség zöme nz elmúlt négy esz­tendő alatt meggyőződött róla, hogy e kétségei alaptalanok. Meg­győződött róla. hegy a néni demo­krácia fel tudja emelni a nemzetet elescttségéfcől, hogy megbecsüli és nagyra értéke i a hazájához hű ér­telmiség munkáját és olyan lehető­séget nyújt képességeik kifejtésére, amiről a kapitalista viszonyok kö­zött álmodni sem lehetett. A tudó­sok, művészek, orvosok, mérnökök, pedagógusok százai részesültek jól­végzett munkájuk legnagyobb elis­merésében, a Kossuth-díjban. Népi demokráciánk a kitüntetések révén is n'áhúzta, hogy nagyra tartja és tiszteli a tehetségeg alkotómunkát." Igen! Mi pedngóSusok is érezzük a kitüntetéseken keresztül Is, ami­kor váiárokkal, vasontőkkel, trak­torvezetőkkel, orvosprofesszorokkal állunk egy sorban a kitüntetések­nél, hogy a nemzet napszámosaiból a nemzet megbeesü t szakmunká­saivá léptünk elő. »évai elvtárs május elején, Szögeden tartott beszédét a megye dolgozói — és pedagógusai — közül sokan halottak, később meg olvasták. A nagyszerű ered­ményekről ssáló számszerű adatok megdobogtatták szivünket, öröm­mel méregettük a jövő nagyszerű útjait, amikor az új ötéves tervről Ré szólott. Vele együtt féltettük a ha­zát, amikor a bennünket fenyegető veszélyekről szólott. Együtt érez­tük a biztonságot, amikor arról be­szélt, hogy elég erősek vagyunk ah­hoz, hogy megvédjük békénket — cs napról-napra még erősebbek le­szünk. Együtt zúgott a taps, együtt kiáltott a sok tízezer torok, amikor felszabadítónkról és nagy segítőnk­ről, a Szovjetunióról beszélt. Volt ennek a szegedi beszédnek azonban egy igen érdekes, nagyon mélyreható, egyénekhez szóló ré­sze is: amikor a dolgozó népről, a munkáról, a munkához való új vi­szonyról, ennek nyomán ragyogó jövőnkről volt szó. Arról beszélt Révai elvtárs, hogy mennyit nőtt, mennyit változott dolgozó népünk a munkához való viszonyában. Be­szélt értelmiségünk szerepéről is. Elismeréssel szólott arról, hogy so­kat nőtt az értelmiségünk az utóbbi években. Az értelmiség tag­jai döntő többségükben jó munkát végeznek. Szaktudásukat, tapaszta­lataikat örömmel bocsátják d.ol­gozó népünk rendelkezésére. -IVÍi azonban nemcsak szaktudásukat, hanem szivüket is kérjük® — nem kevesebbről van itten szó, mint a hazaszeretetről, a szocialista hazá­nak a szeretetéről. Illyés Gyulának a -Két férfi® című írása jut eszünkbe — a regénynek is az c részlete, amikor Bem apónak és Petőfi Sándornak az első találko­zását örökíti meg az író: -A fegy­vernél is értékesebb dolgot bízok önre. A katonáim lelkét. A sereg jó szellemét! Azt erősítse!® A mikor a nevelőket ünnepli az 7 egész ország, azt kell érez­nie minden nevelőnek, amit a re­gényben szereplő két férfi meleg emberi közelsége példáz. Minden­nél értékesebb dolgot bízott ránk dolgozó népünk: a jövendő bányá­szainak, vasöntőinek, dolgozó pa­rasztjainak, orvosainak, mérnökei­nek és nevelőinek a szocialista em­berré való kiformálását. Nem kell ehhez csoda, csak szív és meleg emberszeretet — tegyük hozzá: az ellenségnek a kérlelhetetlen gyű­lölete is. Oh, hogy zúgnak a traktorok, milyen szépek az egyenes baráz­dák, hogy biztat az új kenyér re­ménysége a zöld vetésekben. A legszebb zene a gyárakban a gé­pek zenéje, emelkedő új gyárak ké­ményének a füstje a jövőről szóló költemény. Emberek rakják egy­másra a téglákat, hogy házak nííj­jcnek a földből, meleg otthonná, emberek számára, új, szocialista városok emelkednek új üzemekkel, hogy megteremjen bennük a boldo­gabb jövő. IV cm tagadjuk, jól esik az, hogy -1-" bennünket is ünnepel az or­szág. Ilyenről a múltban nem is álmodhattak a pedagógusok, de nem álmodhattak más dolgozók sem. Büszkék vagyunk azokra, akiknek a mellén ott csillog a ki­tüntetés, büszkék vagyunk a Kos­suth-díjasokra, a kiváló tanítókra és kiváló tanárokra, büszkék va­gyunk a köznevelés érdemes dolgo­zóira. Az egCsz pedagógusközös­ség tudja, a jólvégzett munka el­ismerése ez a kitüntetés. Az ün­neplés fényében magunk előtt lát­juk mindenekelőtt a legdrágább kincset, a gyermeket, a falusi, ta­nyai és városi iskolák hosszú sorát, a dolgozó szülőket, az egész ma­gyar népet, amelynek a részéről az a bizalom a legszebb és lcgfcieine­lőbb kitüntetés minden nevelő szá­mára, hogy a legféltettebb kincset, a jövőt építő szocialista ember ki­alakítását bízta ránk. A virágok, a csillogó gyermek­szemek, a meleg szülői tekintetek megacélozzák a mi erőnket és száz­szoros, ezerszeres erővel érezzük az ünneplés fényénél: szaktudá­sunk mellett lelkesedésünket, szi­vünket is odaadjuk e drága hazá­nak. Bányászokkal, parasztokkal, katonákkal-, tudásokkal, vasöntök­kel, kohászokkal együtt tudjuk, hogy az a ml hivatásunk, hogy minden erővel a dolgozó nép bol­dogulására törekedjünk. DÖME MIHÁLY 5 Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953-54. évi termény begyűjtésről A (erménybe gyűjtés sikerének biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a következőket határozza: I. AZ ÁLLAMI TERMÉNYBE. GYŰJTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGSZERVEZÉSE 1. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa fölhívja a dol­gozó parasztságot, a termelőszö­vetkezeteket ós állami gazdaságo. Irat, valamint a földművesszövet­kezetekel, hogy: A betakarítási munkákat a leg. megfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszjeséggel végez­zék el. A begy Uj lésről szóló törvény, erejű rendelet alapján minden be. adásra kötelezett közvetlenül a cséplőgéptől köleles eleget tenni az állam Iránti kötelezettségének. A cséplőgép;ől való azonnali be. adással a község a cséplés befeje­zésével egyidejűleg megszerzi a szabadpiaci értékesítés jogát Fo­kozott éberséggel leplezzék le a feketccsépléseket, valamint a ter. ménybeadás ellen irányuló ellen­séges aknamunkát. Az államnak jóminöségű, gon­dosan tisztítóit, száraz gabonát ad­janak be. A termelőszövetkezetek gondoskodjanak n szállításhoz szül:, réges igaerök biztosításáról, az, ál­lami gazdaságok (célgazdaságok, közületi és vállalati gazdaságok) saját vetőmagszükségletük kivé­telével teljes kenyérgabonatermé. süket nz államnak adják át. A föld. művesszövetkezetek o saját keze. lésükben lévő állami tartalékföl­dekről — az arató" és cséplőmun­kásrész kivételével — n teljes szalmatermcst az államnak ad­jál: át. 2. A begyűjtési miniszter és a belügyminiszter: a többi között szervezzék meg a begyűjtés terv. szerű és folyamatos ellenőrzésé­nek rendszerét és az érdekelt minisz­terekkel egyetértésben gondoskod­janak arról, hogy a megyei és já. rási tanács végrehajtóbizottsága a begyűjtési osztályokat, a főbb idény­ben a végrehajtóbizottság egyéb osztályainak dolgozóiból erősítse meg. A cséplőgépekhez és a kombájnok­hoz ellenőröket, valamint átlago­san 18 gépre számítva egyegy kör. zeti ellenőrt állítsanak be. Szervezzék meg a cséplés! ered. mények pontos jelentését. A ha­mis jelentéseket n népvagyon hűt. len kezelésének minősülve kell bűn. tefni. 3. A begyűjtési miniszter megyei és járási meghatalmazottjai: Ellenőrizzél; a gabonubegyüjtős előkészítésével kapcsolatos intéz­kedések végrehajtását, az állami, vállalati és köz.ülefi gazdaságok beadási terveinek teljesítését. 4. A begyűjtési tervek teljesíté. séért területükön a tanácsok vb.­ejnökei felelősiek. A megyei és járási végrehajlő. bizottságok biztosítsák a begyül­tésben dolgozók felkészülését fel­adataik ellátására. A községi végrehajlóbizottságok elnökei közvetlen felelősek a be­gyűjtésért és a hátralékosokkal szemben EZ előírt szankciók hala. dékta.'an alkalmazásáért. Rendszeres ellenőrzésükkel és társadalmi ellen­őrzés útján is biztosítsák, hegy minden gabona hiánytalanul gépi cséplésre kerüljön. E célból szervez, zé-k meg a tarlón a keresztek ellen, őrzését. A községi tanácsok a termények továbbszállításának és berakásának folyamatos lebonyolításához szükség esetén bocsássanak igneríjt a ,J»e­gyüjtőbelyeJ; rendelkezésére és nyújtsanak segítségei a munkaerők biztosításához. 5 A terménybegyüjtö vállalatok, valamint az állami 'éa földművesszö. vetkezni! begyűjtőtelepek működési területükön felelősek a rájuk vonat, kozó kormányhatározatok maradék­ta'an végrehajtásáért. 6, A csíplési ellenőrök, valamint a cséplési körzeti ellenőrök feladata a törvényesség betartásának bizto­sítása mind a csépl'ésnél, mind a cséplőgéptől történő gabonabeadás­tvál. 7. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa felkéri a MEDOSZ-t, a DISZ-t és az MNDSZ-t, hogy te. kintsék az elkövetkezendő hónapok, ban a terménybegyüjtés előmozdí á. sát, sikerének biztosítását központi feladatuknak. 8. A helyi tanácsok, az állandó bizottságok, valamint a tömegszer­vezete]; tagjai személyes példamu­tatással járjanak élen a termény­beadás teljesítésében, n. A BEGYŰJTÉSI TERVEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a jelen határozat ki. adiásával egyidejűleg megállapította a megyéknek a termény, állat és állati termékekre vonatkozó be. gyűjtési tervé"-. A megállapított ter­vek terménynél az 1953/54. gazda, sági évre, vágósertésnél és vágó­marhánál az 1953- évi II. félévre, míg tejnél, tojásnál és baromfinál az 1953, évre szólnak. A begyűjtési miniszter a megál­lapított begyűjtési terveket június hó 15. napjáig küldje meg a me­gyéknek. A begyűjtési tervek minden me­gyére kötelező érvényűek. 2. Az élőállat és állati termék beadási kötelezettséget 1954. évi január 1-től, a terménybeadási kötelezettséget pedig 1954. évi jú­lius hó 1-től kezdődő hatállyal több évre szóló érvényű, egyszerű és a termelő számára áttekinthető rend­szerben kell megállapítani. III. A TERMÉNYEK ÁTVÉTELE, TÁROLÁSA, KEZELÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA 1. A terményraktárak kitisztítá­sára és fertőtlenítésére kötelezett minisztériumok a begyűjtési minisz­ter által megadott végrehajtási uta­sítás alapján szabályozzák a vég­rehajtás módozatait, rendeljék el a folyamatos ellenőrzést. 2. A begyűjtési miniszter gondos­kodjék arról, hogy a cséplőgéptől való közvetlen beadás minden fennakadás nélkül történjék. A vételi jegyeket és »T® utalvá­nyokat a begyüjtőhelyeken a be­adással egyidejűleg állítsák ki. Vé­teljegyezni csak ténylegesen be­adott terményeket szabad. A visz­szaéléseket a népvagyon hűtlen ke­zelésének minősítve kell büntetni. A főidényben az átvevőhelyeket reggel 6 órától este 8 óráig folya­matosan üzemeltessék. Szükség esetén a begyűjtési miniszter ren­delkezései szerint vasárnap és ün­nepnapokon is vegyenek át termé­nyeket. 3. A begyűjtési miniszter gondos­kodjék a begyűjtött termények biz­tonságos és szakszerű tárolásáról és az állami készletek mennyiségi és minőségi átlagának maradékta­lan megóvásáról. Ennek biztosítá­sa érdekében gondoskodjék arról, hogy a raktárjavítósok és helyre­állítások legkésőbb július 1 napjáig befejeződjenek. Biztosítsa a termények minősé­genkinti külön tárolását. A belügyminiszterrel együtt vizs­gálja felül a raktárak őrzésének rendszerét és a fokozottabb bizton­ság követelményeire tekintettel jú­nius hó 20. napjáig tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az élel­miszeripari miniszterrel együtt gon­doskodjék arról, hogy a gabona­szárító berendezések június J5. napjáig üzemanyaggal ellátva üzemképes állapotban legyenek. 4. A terményszállítások zavarta­lansága érdekében: A begyűjtési miniszter június hó 20. napjáig állapítsa meg a szállí­tási csúcsforgalom időszakára a napi kocsiszükségletet és a közle­kedésügyi miniszter gondoskodjék annak biztosításáról. IV. TERMÉNYBEGYÜJTÉSI VERSENY A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa felkétl a tömegszer­vezeteket és felhívja a megyei, já­rási, városi és községi tanácsokat, valamint a begyüjtöszervekct, nyújtsanak messzemenő támoga­tást a dolgozó parasztság, a terme­lőszövetkezetek, az állami gazdasá­gok, a földművesszövetkezetek, a községek, a járások és megyék ver­senyének előmozdításához és kiszé­lesítéséhez a gabonák betakarításá­nak, cséplésének és begyűjtésének gyors végrehajtása érdekében. A terménybegyüjtésl verseny a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának vándorzászlajáért fo­lyik. A terménybegyüjtési verseny két szakaszra oszlik: a verseny első szakasza alkotmányunk ünnepén, második szakasza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­ján zárul. V. GYORSBEGYÜJTÉSI JUTALOM Az 1953. július hó 5-ig »A«-f »B®-f--C® vételijegyre beadott ga­bonák után a megállapított árakon felül mázsánként 5 forint, a július 5. és 15. napja között beadott ga­bonák után pedig mázsánként 3 forint gyorsbeadási jutalmat kell fizetni. VI. A SZABADPIACI ÉRTÉKESÍTÉS SZABALYOZASA A forgalmi korlátozások gabona­félékre 1953. jultus hó 1. napján átmenetileg újból életbelépnek. A forgalmi korlátozások akkor szűn­nek meg ismét, ha a megye, a já­rás, valamint a község, illetőleg a termelőszövetkezet gabonabegyiij­tési tervét teljesíti. A begyűjtési miniszter a népmű­velési miniszterrel együtt gondos­kodjék arról, hogy a gabonabe­gyüjtés teljesítésével és a forgalmi korlátozások megszüntetésével kap­csolatos határozatokat és intézke­déseket a rádió, mind a központi, mind a helyi sajtó széleskörben ismertesse. Á községi tanácsok eze­ket a rendelkezéseket a közérdekű hírszolgálat és dobszó útján tuda­tosítsák. Átadták a közoktatás légjobb dolgozóinak „Kiváló Tanár", a Kiváló Taní'ó" kitüntetéseket A II. országos pedagógus nap al­kalmából szombaton délben adta át a parlament épületében a szo­cialista nevelés és oktatás terén legkiválóbb munkát kifejtett álta­lános- és középiskolai nevelöknek a -Kiváló Tanár® és -Kiváló Ta­nító® kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Az ünnepségen megjelent Révai József népművelési miniszter, Ró­nai Sándor, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Szabó Piroska, az Elnöki Ta­nács titkára, Joború Magda, a közoktatásügyi miniszter elsö he­lyettese, Kovács József közoktatás­ügyi miniszterhelyettes, Cseterki Lejos, a SZOT titkára és többen az oktatás, az irodalom Kossuth­díjjal kitüntetett dolgozói közül. Darvas József közoktatásügyi mi­niszter megnyitó szavai után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet. Dobi István nagy tapssal foga­dott beszéde után átnyújtotta a ki­tüntetteknek népi demokráciánk elismerő oklevelét, jelvényét, to­vábbá 3—3000 forint pénzjutalmat. Csongrád megyében Völgyes Lajos makói álíalánosis­kolal tanító kapta meg a -Kiváló Tanító® kitüntető címet. Kelemen Jánosné, a szegedi Pe­dagógiai Főiskola 1. sz. gyakorlóis­kolájának igazgatója -Kiváló Ta­nár® kitüntetést kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom