Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

IUlÁG PRPhETÍRJAI EGYESÜLJETEK! Űjabb szegedi üzemek teljesítették télévi tervüket A forgóeszközök forgási sebességének gyorsítása az Üjszegedi Kender-Lensíöva Vállalatnál A szegedi határban az ősziárpa 90 száazlcka már keresztekben áll AZ Vi DP CSŐN G RA DM EGYE IX. ÉVF. 151. SZÁM ARA 50 FILLÉR As első gabonát a hasának KEDD, 11153. Jl N'll'S 30. Megyénk dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel és lendülettel kezdett hozzá a békearatás mun­kájához. Ennek a munkának már­is az az eredménye, hogy Cson­grád megye területén az ősziárpa aratása szinte befejezés előtt áll. De jól halad a rozs aratása is. A szegedi járásban például eddig több mint 8000 holdon vágták le az árpát és a rozsot, amely — te­kintve a szeszélyes időjárást — igen komoly erőfeszítést követelt meg az aratásban résztvevő dolgo­zóktól. Ahhoz, hogy a békearatás és bé­kebegyüjtés munkáját határidő előtt, augusztus 12-re maradékta­lanul befejezzük, az szükséges, hogy minden erőt mozgósítsunk a már kellő módon keresztekben megérett árpa behordására és csép­lésére. A behordásnak a jó meg­szervezésétől függ, hogy egy né­hány nap alatt, vagy csak hosszú idő ulán tudjuk a behordás nagy munkáját végrehajtani. A jó meg­szervezés azt jelenti, hogy a me­gye területén számos helyen meg­lévő tízescsoportok fogataikkal kö­zösen kezdjék el a behordást, mert így kellő módon biztosítani tudják a fogaterők teljes kihasználását és megakadályozhatják, hogy a ko­csikról való fel és lerakodás mun­kája hosszú időt vegyen igénybe. Különösen nagyjelentőségű ez az összefogás azokon a területeken, ahol a kellő felvilágosító munkán keresztül biztosítani tudják a kö­zös szérűre való behordást. A kö­zös szérű á dolgozó parasztság számára nem kényszer. Mindenki csak abban az esetben hord közös szérűbe, ha belátja, hogy az reá nézve kedvező, mert hiszen a kö­zös szérűn jobban biztosítható a gabonának az esetleges károktól való megőrzése. Ugyanakkor ha­marabb kerül az elcséplésre a sor, és a közös szérűn való cséplés azt jelenti, hogy a termelő 10 százalé­kos cséplési engedményben része­sül. Ezért tehát feltétlenül tudato­sítani kell a tízescsoport vezetők­nek a közös szérű jelentőségét. Biztosítani kell a betakarítás mun­kájának zavartalan, gyors ütemét, mert ezáltal lehetővé válik a gyorscséplés is, a csépléssel egv­időben pedig a begyűjtés mielőbbi teljesítése, ami pedig a szabad­piacra való jogot jelenti. Minden termelő előtt ezekben a napokban az a gondolat lebegjen, hogy mihamarabb átadhassa az első gabonát a hazának. »Az első gabonát a hazának* — azt jelenti, hogy ötéves népgazdasági tervün­ket győzelmesen diadalra vihessük, egész dolgozó népünk életszínvo­nalát tovább emeljük és az el­múlt aszályos év következtében fennállott közellátási zavarukat mielőbb teljes egészében megszün­tethessük. Pártunk és kormányunk, az el­múlt év begyűjtési tapasztalatait leszűrve, nagyjelentőségű határo­zatot hozott, mely szerint a csép­lőgéptől közvetlenül gyűjtjük be az idén a gabonát. Ez a törvényerejű rendelet biztosítja mindenki szá­mára egyrészt a tervek gyors tel­jesítését, másrészt a szabadpiac teljes jogát. A szabadpiac valamennyi becsü­letes dolgozó paraszt számára azt jelenti, hogy amennyiben teljesí­tette gabonabegyüjtési tervet, sza­badon árusíthatja a bőséges ter­mésből a begyűjtés és saját szük­séglete után fentmaradó termésfe­leslegét. Annak biztosítása érde­kében, hogy minden termelőnek a szabadpiacra minél több terménye maradjon és az elmúlt évről szár­mazó hibáinkat egyszer és minden­korra kiküszöböljük, az elmúlt év­ről fentmaradó gabonabegyüjtési hátralékokat, vagy gépállomási tartozásokat senkitől sem követel­jük. Ezzel széjjelverjük az ellen­ségnek azt a propagandáját, .hogy több évre szóló terményt kell most beadni, vagy pedig az állam min­den terményt elvisz a dolgozó pa­rasztságtól. A mi begyűjtési törvényünk a dolgozó parasztság igazságérzetére épült fel, éppen ezért pártunk és kormányunk biztosítani kívánja dolgozó parasztságunk jogait ak­kor, amikor a kötelezettségét dol­gozó parasztságunk teljesiti. A mult évi tartozásokra vonatkozóan tehát szigorú álláspont az, hogy ez a mennyiség egyetlen termelőtől sem kerül a cséplőgéptől való be­gyűjtésre, leblombált zsákokba való átvételre. Amennyiben dolgozó pa­rasztságunk a bőséges termésre való tekintettel a mult évi tartozá­sát is rendezni kívánja, azt s^ját akaratából, önkéntesen szállíthatja el külön zsákban a begyűjtő­helyre, ahol az érte járó megfelelő utalványt megkapja a felvásárló szervektől. Ugyanez vonatkozik a túlteljesí­tésekre is. Már több esetben leszö­geztük, hogy a begyűjtési terv tör­vény és annak maradéktalan telje­sítése minden termelő számára kö­telező. Több gabonát, mint amit a termelőnek az 1953. évre beüteme­zett és beadási kiskönyvében be­jegyzett terve, senkitől sem gyűj­tünk be. Ha valaki mégis arra való tekintettel, hogy a bőséges csapa­dék mellett gazdag termést taka­rít be és az összes szükségletét íi­gyelembevéve bőségesen marad a szabadpiac számára is és hazája iránt érzett szeretetét, a pártunk és kormányunk által oly sok eset­ben nyújtott segítséget és kedvez­ményeket oly módon kívánja ha­lájával kifejezni, hogy a gazdag termésből terven felül is akar az ország közös azstalára is adni, ezt a mennyiséget sem lehet a cséplő­gépnél semilyen körülmények kö­zött sem elővételi jegyezni, leblom­bált zsákokban átvenni. Amenriyi­ben a termelő beadási tervét túl kívánja teljesíteni, akkor minden befolyástól mentesen, szabad aka­ratából, önkéntesen viheti be a be­gyűjtő helyre, külön zsákban, ahol aztán a begyűjtő szabad felvásár­lási áron átveszi. Pártunknak és kormányunknak ez az intézkedése ugyancsak azt bizonyítja, hogy a munkás-paraszt szövetség további megerősítésével, a dolgozó parasztság gazdasági ere­jét növelje és biztosítsa számára a szabadpiaci forgalomban való mi­nél erőteljesebb értékesítés lehető­ségeit. »Az első gabonát a hazának* — tehát nemcsak azt jelenti, hogy a közellátási nehézségeinket mara­déktalanul felszámoljuk, hanem megteremti az előfeltételét a dolgo­zó parasztság számára, hogy a gyorbehordás, cséplés, begyűjtés be­fejezésével a szabadpiacra való bőséges felhozatalt biztosítsuk. En­nek a nagy feladatnak csak ekkor tudunk megfelelni, ha az egész megye területén dolgozó parasztsá­gunk, termelőszövetkezeteink tag­jai minden igyekezetükkel biz­tosítják a teljes szervezettséget és munkájukat tervszerűen, minden kapkodástól mentesen, a kollektív szellem kialakításának jegyében szervezik meg. A helyesen megtett előkészüle­tek, valamint a jó szervezés végre­hajtása a döntő előfeltétele, hogy megyénk dolgozó parasztsága a bé­kearatás és békebegyüjtés "erse­nyében olyan mértékben vegye ki a részét, hogy Csongrád megye az országos ranglistán az első helyen szerepeljen. A verseny lendülete természetesen nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy éretlen gabo­nát vágjunk le, vagy vizes gabo­nát csépeljünk, mert ez a munka­versenynek helytelen értelmezése volna. A nagy betakarítási és be­gyűjtési békeversenynek azt kell jelentenie, hogy a bő termés mi­nőségi megóvásával és idejekorán való betakarításával, elcséplésével, begyűjtésével harcolunk a szocia­lizmus építéséért, dolgozó népünk boldogulásáért s a béke további megszilárdításáért. Borbély Imre, a begyűjtési miniszter cson­grádmegyei meghatalmazottja A kormányok tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket A béke melletti hatalmas tüntetés volt a vasárnapi szegedi békenaeygyűlés Czeged dolgozói vasárnap már a kora, délelőtti órákban vé­geláthatatlan sorokban vonultak a magasba ívelő Rákosi Mátyás hídon keresztül Újszegedre, a szabad­téri színpadon rendezett békenagy­gyűlésre. A Szegedi Textilmüvek dolgozói kék zászlókkal vonullak, a Ruhagyár dolg0zói előtt úttörők ha­ladtak, kezükben magasra tartott kék zászlókkál A Szegedi Cipőgyár dolgozói több táblát vittek. Az egyiken Jelirat hirdette: „Tervtel­jesítéssel harcolunk a békéért." A Jutaárugyár dolgozói vidáman, énekelve vonultak a Kossuth Lajos­sugárúton és a Rákosi Mátyás hí­don keresztül. A felvonuló szín­pompás csoportok lábiái, zászlói is hirdetlek, hogy a magyar nép a béke népe, a mi országunk a béke országa. Eljöttek a nagygyűlésre a. sze­gedi Táncsics-termelőszÖvelkezet tagjai is, akik az árpa aratásá­nak befejezése után már az első gabonát is beadták az államnak, ezzel is kifejezve a béke ügye mel­letti harcos kiállásukat. Ez a har­cos békevágy hozta el a, környék, a határmenti Szőreg. Deszk, magyar és délszláv dolgozó parasztjait, a szomszédos Tápé község népvise­letbe öltözött bélahareos asszo­nyait és leányait i3. A merre jöttek a dolgozók, az útvonalakat kék- és nemzeti­színű zászlóerdö övezte. A béke színeit viselő lobogók lengtek a Rákosi Mátyás hídon, s az üjszege­di liget évszázados platánjain. Szeged és környékének dolgozói, békeharcosai, délelőtt 9 órára zsú­folásig megtöltötték a szabadtéri színpad többezer személyt befo­gadó nézőterét. Több, mint tíz­ezren gyűltek össze a. nagygyűlésre. Akiknek nem jutott hely (i szabad­téri színpad nézőterén, a liget fáira felszereli hangszórókon ke­resztül hallgatták a békenagygyű­lés közvetítéseit. A kék drapériák­kal díszített színpadon többnyelvű felirat, a békél hirdette. „A nép­nek joga van ahhoz, hogy békél teremtsen az egész világon és meg­van az ereje is ennek a megte­remtésére.'' — hirdette Kuo Mo-zso kínai békeharcos szavait egy kék­betűs felirbt. la.lt az elnökség, hatalmas lelkese­dés. éljenzés, szűnni, nem akaró tans köszöntötte a külföldi láváié békeharcosokat, a Békc-Világlauicn tagjait: Sahib Szing Sokhei ve. zérörnagyot, indiai küldöttet, Lui* Carlos Peres-t, kolumbiai küldöttet és Brucc Mickebourgh-ot, kanadai küldött lapszerkesztőt. Áz eln'ik­ségben helyet foglalt még Pcmuk István elvtárs, a Csóngrádm,egyei Pártbizottság agit prop, titkára, 7,cm.bori János elvtárs, a S:egecH Városi Pártbizottság titkára, Eper­jesi Júlia elvtársnö, a Szegedi Vá­rosi Pártbizottság párt- és tömeg­szervezetek osztályéinak vezetője, Simon Béla elvtárs, a Városi Párt­bizottság agit. prop. titkára, Nagy Sándor elvtárs, Sztálin- és Kossu fő­díjas iro, Bcrdc Mihály elvtárs, a Megyei BélccbizoHság titkára, Lo­vsán Mihályné elvtársnö, a Várost Békebizotisiig titkára, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács vb.-elnöke Fodor Gábor elvtárs, Kossuth-dí­jas akadémikus, az Egyetem re,lg tora, Barsy Béla Kossuth dija* L1 zl a hatalmas erőt jelképezte színművész, Molnár Antal belvárosi a szegedi dolgozók egybe- esperes-plébános és a tömegszer­gyűlt hatalmas tízezres tömege is. j vezetek vezetői, az üzemek, terme­Amikor a színpadon helyet fog-' löcsoporlok kiváló dolgozói színpadon helyet fog-' löcsoporlok kiváló dolgozói. Nagy Sándor elvtárs megnyitó beszéde A himnusy, elhangzása után Nagy mellett nem halidhalnak el .szó r.él­Sándor elvtárs, Sztálin, és Kossuih.; kül az imperialisták. díjas író mondott megnyitó beszé­det. — Ezen a gyűlésen is — mon­dotta a többi közölt — tanúi lehe­tünk annak, hogy az a politika, me. lyet a Szovjetunió vezette béketá­bor, közöltük hazánk kormányzata is folytat, az ia szilárd akarat, mely e népek szívének legmélyéről fa­kad — az egész világ dolgozó né­pének szívében visszhangra talált. — A Béke-Világtanács budapesti ülésére érkezett küldötiek felszó­lalásából is ismételten nőbizonyoso­dott, hogy a.z imperialista propa­ganda vasfüggönyt akart vonni kö­zénk. Ez a törekvésük azonban megsemmisült. A Béke-Világi anács ülése hatalmas jelentőségű hatá­— Meg kell szüntetni a népek közölt mesterségesen szított ellensé­ges légkörét is. „Minden újabb késlekedés csak növeli a gyászt, a romokat, a szenvedéseket." — mondja & Béke-Világtanács i.yilat. kozata. A világ népei ma új erő-. vei követelik, hogy a kormányok vegyék fel a nemzetközi tárgyalá­sok fonalát. — Mi, magyarok végtelenül büszkék lehetünk arra, hogy ez a történelmi ülés országunkban zaj­lott le, hogy Budapesten lobog, hatott az a lángoló máglya tűz, amelyben a világ minden békehai­cosának fáklyalángja találkozott. E tűz fényének, — amelyet nálunk viruló ifjúságunk mosolya, szép rozatekat hozott. E határozatok i országunk építésének forradalmi Sahib Szing Sokhi beszéde éljen. Mi a gyarmati idők- gvair állampolgár számára. Az Önök lendülete, népünknek a gonosz­sággal szembeni nemes haragja táplál, — nem szabad kihunynia többé­Nagy Sándor elvtárs nagy taps­sal fogadott beszéde u>án a sze­gedi üzemek, Íernielocsóportok, egyénileg dolgozó parasztok. nz egye'emek és a főiskola, a társa­dalmi szervezetek képviselői a dol­gozók határtalan szeretetének ki­fejezéseként virágokai, ajándék­tárgyakat nyújtottuk át a külföldi küldöttelcnek. Karádi István egye­temi tanár, a felszabadulás utáni évek orvosi ludományos iíVta ló­munkájából összeállított néhány tanulmányt nyú.ilolt ál Sahib Szing Sokbi-nak. A Tánc?ics-tsz küldöt­tei az új termésből font búzako­szorút adtak át a világbékéért fo­lyó harc élvonalában küzdő külföl­di küldötteiknek. Ezután Sahib Szing Sokhi emel­kedett szólásra: — Kedves barátaim! A meghatottság érzését váltotta ki bennem az a szívélyes fogadtatás, amelyben Szeged egész népe, a dol­gozók, az ifjúság engem részesített — mondotta. Nagyon boldogok va­gyunk, hogy Önök között lehetünk ezen a nagyszerű békegyűlésen. Mi­lyen nagyszerűbb céit tűzhet- varn­ki maga elé, mint a békéért való harcot. Budapesten, a Békevilágtanács ülésén, több mint háromszáz dele­gátus jött össze a világ minden Iá­járól és ez az ülés is megmutatta, hogy a békeharc erői egyre növeke­dőben vannak. Semmi kétség n'-m lehet az iránt, hogy a koreai kér­dés békés megoldása szántén a bé kemozgalom erősödésének köszönti'.', lő. Tudom, hogy vannak olyan erők, amelyek meg akarják semmi­síteni a koreai egyezmény!, de az ő törekvésük nem jár sikerrel. A népek ereje ma már elég nagy ah­hoz, hogy kényszerítsék kormányai­kat arra, hogy megtartsák Ígéretei­ket- Ha egy problémát nli;'g lehet békés tárgyalások útján oldani, ak. kor miért ne lehetne valamennyit. Örü'tnek keli lenni ahhoz, hogy va­laki azt higyje, hogy a háború meo­e'dhatja a vilás nemzetközi kér­déseket. A mi kötelességünk léhát, hogy saját kormányainkat is a jó­zan gondolkodás útjára tereljük és követejük, hogy tárgyaló asztalhoz üljenek. Biztosílhatom Önöket arról, hogy India 300 millió lakója velünk van ebben a harcban (hatalmas líips), Indiában a népnek hagyománya és minden vágya, bogv jó viszonyban é jen a környező népekkel és hogy valamennyi nemzet jó barátságban bői egy egész alacsony élet­színvonalat vettünk át. Népünknek több mint 60 százaléka naponta egytúl rendes ételhez sem jul, 80 százaléka nem jut iskolához. EL mondh áfall am nyomorban és gon­dok között él népünk. A mi kor­mányunk is kezdeményezett egy öt­éves fejlesztési tervet és ahhoz, hogy azt végre hajtsuk, békére vau szükségünk. Biztosíthatom önöket arról, hogy az ir.diai nép kéz kéz­ben fog harcolni önökkel a béke biztosításáért (hatalmas tapij. Sem­milyen érzés nem olyan valódi és mély nálunk, mint a béke érzése. Most, hogy részünk van abban a boldogságban, hogy itt lehettünk önök között, láthattuk a magyar nép hatalmas építő munkáját, már nem fogunk h:nni a hazug impe­rialista propagandának. Ha haza­megyünk, cl fogjuk mondani né­pünknek, hegy nincsenek jobb ba­rátaink a. földön, mint a Szovjet­unió, a nagy Kína, mint Magvar­ország és a többi népi demokrá­ciák (szíínai nem akaró ütemen taps). Nagyon boldoggá lesz bennünket, bogv közelről nézhettük meg azt a bo.dog életet, amit 11 magyar nép magúnak épít. Az a ku'tui-ális étet és az a magas életszínvonal, ame­lyet már a múltban is követeltek, de nem kaptak meg, ma minden, kinek önöknél születésétől kezdve a jogai közé tartozik. Mint orvos, különös örömmel tapasztalam, mi­lyen niagasfokú Önöknél a.z orvosi oparaja, balettje, színházai, joggal teszik büszkévé önöket. A legmé­lyebben Állami Népi Együttesük sztrepióae ragadott meg. Tudomá­som van arról, hogy ilt az üze­meknek, különféle szervezeteknek saját kulíúrcsoportjuk vau, bogv •ezzel is magasabbra emeljék a kul­turális színvaralat az országban. Ez a kulturális élet örömet és boldog­ságot visz az ország minden sarká­ba s ha megengedik, meg fogom mondani népemnek, hogy kövessék ezt a példát. Azzal, hegv önök fejtödmek, al­kotnak, segítik az egész világ dol­gozóinak békeharcát, önök mu'ap j'-k az útat Ázsia. Afrika és Latin­Amerika elmaradt nép inek, ame­lyek csak most akarnak a magsai­nép nyomába lépni, ü.'ök megmu­tatják, lvogy pk is létrehozhatnak és alkothatnak ilyen életet, ha béké­ben élnek, ha kövepk pé'dújukat és ez az egyet'en út. amellyel új éle­tet teremthetnek maguknak. Amikor a háború befejeződött, mindeviki azt hitte, hogy a kapi<a. listáik magukhoz fognak térni. A népek más vezetést követettek, de az ő vezetőik becsapták őket. Minden módon félre veziették a népet, min. denfátéve! megpróbálkoztak, így töb­bek között a MershaT-segéllyel. Mindez hanyatláshoz vezetett- A népek most már felébredtek és biz­tos vagyok benne, hogy a követke­ző időkben a he'yer, útra fogják te­relni kormányaikat. Mióta itt vagyunk Mcgvarorszá" i-t- a rü , ,. .ff°ii> egy napi* sem éreztük hoi'v ellátás. A csec irmóhalandóság* ará" oW/vnáC i - , ' , ,„ , , in gének kozot-E vagyunk l'sv ér." «ya itt olyan alacsony, ami) s-hol, „,;„,.,., r ,. f; , , ' , • egyet'en nyugati országban sem !«• "-JÍ5* /<*• J»r«ok kozt vol he! találni. Á tanulási és uTkoIÓ" BMk- ak?kke| c«>'u:t tü,tott;i" lehetőség ny íva áll minden ma- (Folytaié* n második oldaion.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom