Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-27 / 122. szám

s7erda. 15153. május 27. 0 Kedden folyiatódoii a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése Kedden délelőtt együttes üléssel folytatódott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1953. évi nagygyű­lése. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikus, külügy­miniszter, Erdey-Gruz Tibor Kos­suth-díjaS akadémikus, felsőokta­tási miniyzter, Erdei Ferenc Kos­suth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, földmű­velésügyi miniszter, Altomáre Iván élelmiszeripari miniszter, Rusz­nyák István Kossuth-díjas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia el­nöke, Osztrovszki György, a Ma­gyar Tudományos Akadémia meg­bízott főtitkára, valamint számos Kossuth-díjas akadémikus, egyete­mi tanár, tudományos dolgozó. Részt vett az ülésen az Akadémia nagygyűlésére hazánkba érkezett külföldi tudományos delegáció szá­mos tagja is. Nagy Imre elvlárs székfoglaló előadása Erdei Ferenc levelező tag, föld­művelésügyi miniszter nyitotta meg .az ülést, majd Nagy Imre, a Ma­gyar Tudományos Akadémia leve­ilező tagja, a minisztertanács el­nökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja tartotta meg székfoglaló elő­adását: «A kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet néhány közgazdasági problémája a népi •demokratikus országokban- cím­mel. Sztálin hagyatékában szinte fel­becsülhetetlen az a tudományos .kincs, amit zseniális tanításában az emberiségre hagyott örökül — kezdte székfoglaló beszédét Nagy Imre. Sztálin tanítása volt és marad a vezérlő eszméje a kapitalizmus béklyóiban, az imperializmus igá­jában sínylődő népek felszabadító harcának épp úgy, mint a kapita­lizmusból a szocializmus felé ha­ladó népi demokratikus országok eredményekben gazdag munkájá­nak is a szocialista építés minden területén. Közgazdasági tudományos éle­tünkben és tevékenységünkben az előttünk álló legnagyobb és hozzá­tehetem, legnehezebb feladatot, Sztálin új tudományos művében lefektetett tételeknek a népi demo­krácia viszonyai közé való átülte­tése, az átmenet szakaszán való alkalmazása jelenti számunkra. Nagy Imre ezután ismertette Sztá­lin elvtárs tanításait a természet és a közgazdaság tudományos tör­vényeiről és azok működéséről, majd így folytatta: Magyarország és a többi népi demokratikus ország társadalom­gazdasági fejlődése a kapitalizmus­ból a szocializmusba való átmenet szakaszában van. Ezt az átmeneti szakaszt az jellemzi, hogy népgaz­daságunkban mind a kapitalizmus, mind a szocializmus objektív gaz­dasági törvényei érvényesülnek. A népi demokrácia viszonyai kö­zött a gazdasági fejlődést a kapita­lizmus és szocializmus erőinek harca, az elhaló kapitalizmus és a szocializmus erőinek fokozódó el­lenállása jellemzi, amiből követke­zik, hogy a fejlődés nem mentes hirtelen fordulatoktól, a gazdasági és tulajdonviszonyokban végbe­menő gyors és radikális változá­soktól. Az átmeneti szakaszt a népi de­mokrácia viszonyai közölt egyide­jűleg a népgazdaság tervszerű fej­lesztése, a szocializmus gazdasági alapjainak lerakása is jellemzi, amely viszont fokozatos változások útján megy végbe. Nagy Imre elvtárs ezután a népi | demokratikus rendszerben az állam gazdasági szerepének, valamint a politika és a gazdaság kölcsönös viszonyának kérdését tárgyalta, részletezte a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet terme­lési viszonyait. Majd azt fejte­gette, hogy milyen változásokat ho­zott létre a népgazdaságban az, hogy kapitalista országból szocia­lizmust építő népi demokratikus országgá lettünk. A népi demokra­tikus országokban a termelési esz­közök még meglévő magántulaj­dona a mezőgazdaságban gátolja a termelés fejlődésének ütemét, amely ugyan összehasonlíthatala­nul gyorsabb, mint volt a kapitaliz­musban, de messze elmarad az ipari termelőerők fejlődése mögött. A mezőgazdaság lassúbb fejlődése viszont hátráltatja az egész nép­gazdaság szocialista fejlődését, az ipart is beleértve. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a népgazdaság két fő termelési ága tartósan nem nyu­godhat különböző alapokon, mert ennek előbb, vagy utóbb a népgaz­daság felbomlásához kell vezetni, amiből világosan kirajzolódik a népi demokratikus állam gazda­sági tevékenységének egyik legfőbb feladata — a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. Magyarországon és a többi népi demokratikus országban jelenleg a fejlődésnek abban a szakaszában vagyunk, amidőn ez a történelmi feladat lépett döntően előtérbe — hangsúlyozta a továbbiakban Nagy Imre, majd a magyarországi ál­lami gazdaságokról szólva kijelen­tette, hogy azoknak mihamarább a szocialista mezőgazdaság vezető erejévé kell válniok. A város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság közötti gazdasági együttműködés, a munkás-paraszt szövetség egyik lényeges kérdése az ipar munkaerőszükségleténck és a falu munkaerőtartalékának kér­dése, amit a mezőgazdaság gépesí­tésével felszabadult munkaerőnek a faluból a városba való vándor­lása van hivatva biztosítani —fej­tette ki a továbbiakban Nagy Imre. A népi demokrácia viszonyai között a faluból a városba, a me­zőgazdaságból az iparba való el­vándorlás a gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedés jele. A munkás-paraszt szövetség meg­erősítésében és a munkásosztály veZető szerepének biztosításában nagy szerepe van annak, hogy a város megszűnt a falu kizsákmá­nyolásának központja lenni és ma már a falu megsegítésének, fel­emelésének és szocialista átszerve­zésének kiapadhatatlan forrása. Nagy Imre elvtárs befejezésül J. V. Sztálin halhatatlan művének jelentőségét méltatta. Hozzászólások Nagy Imre székfoglaló előadásá­hoz elsőnek Dégen Imre, a SZO­VOSZ főtitkára szólt hozzá. Fekete Ferenc és Csizmadia Er nő aspiránsok hozzászólása után Erdei Ferenc Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja, földmű­velésügyi miniszter beszélt. A délutáni ülésen Jevgenyij Ka­menov átadta a Bolgár Tudomá­nyos Akadémia elnöke, Todor Pav­lov és az Akadémia üdvözletét. Erősítsük lovább megyénk békemozgalmát Hevesi Gyula elvtárs előadása Ezután Hevesi Gyula, az Akadé­mia levelező tagja tartotta meg előadását -A tudomány és a terme­lés kapcsolata a szocializmus épí­tésében* címmel. Hevesi Gyula bevezetőben hang­súlyozta, hogy a tudomány és a termelés dolgozóinak egyre széle­sebbé és általánosabbá váló együtt­működése a szocializmus építésé­nek egyik legjellegzetesebb jelen­sége, szocialista népgazdaságban az elmélet és gyakorlat dialektikus egységének egyik legjellegzetesebb megjelenési formája és egyidejű­leg a fizikai és szellemi munka kö­zötti -ellentét és a közöttük fenn­álló lényeges különbség felssimo­lásának egyik fő tényezője. Sztálin elvtárs zseniális műve új megvilágításba helyezi az élenjáró szovjet tudomány különleges sajá­tosságait, e sajátosságok kialakulá­sát és jelentőségét. Hevesi Gyula ezután a magyar tudomány helyzetéről és feladatai­ról szólva elmondotta. Ami a tudomány és a termelés dolgozóinak alkotó együttműködé­sét illeti, úgy érinek a szovjet tu­domány példájába, nálunk is szá­mos formája kezd már kialakulni. Ezek egyike-másika egyes esetek­ben már elég számottevő ered­ménnyel is járt, túlnyomórészt azonban még csak igen kezdetle­ges és gyenge csíráiról beszélhe­tünk és még igen sokat kell mun­kálkodnunk azon, hogy a szovjet üzemek magas műszaki kultúrájá­nak talaján könnyen és rohamosan fejlődő módszerek hazánkban is meghonosodjanak. Hevesi Gyula előadásához első­nek Vadász Elemér kétszeres Kos­suth-díjas akadémikus szólt hozzá. A következő hozzászóló . Géleji Sándor Kossuth-díjas, az Akadé­mia levelező tagja volt, majd Gil­lemot László Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja szólalt fel. Ezután Korach Mór, a Műszaki Tudományok Kandidétusa szólalt fel. Wlnter Ernő kétszeres Kossuth­díjas, az Akadémia levelező tagja után a vita során felszólalt még: Freund Mihály Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja, Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja és Markos György, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanóra. D szegedi Táncsics tsz tagsága további iá munkát ígérve vette át a Csongrádmsgvei Pártbizottság versenvzásziaját Hétfőn este 7 órakor rendkívüli gyűlésre Jött össze a szegedi Tán­csics-tsz tagsága, hogy átvegyék a Csongrádmegyei Pártbizottság és a Csongrádmegyty Tanács verseny­zászlaját, a választási békeverseny­ben elért kiváló eredményeik ju­talmául. Csúcs Mihály tsz-elnök üdvözlő beszéde utón Hegedűs Imre elv­társ, a Csongrádmegyei Pártbizott­ság mezőgazdasági osztályának he­lyettes vezetője tartott beszédet: — A Csongrádmegyei Pártbizott­ság nevében üdvözlöm megyénk termelőszövetkezetei közül annak tagságát, akik jó munkájukkal el­nyerték a Csongrádmegyei Pártbi­zottság Vándorzászlaját. A tsz tag­sága büszke lehet az eredményeire, mert a jelenben megyei területen nemcsak a mezőgazdasági munkák íuőbeni elvégzésében, hanem az ál­lam iránti kötelezettség teljesíté­sében is az élenjár. — A hódmezővásárhelyi Dózsa azonban közvetlen a sarkában ha­lad a szegedi Táncsics-tsznek. Hogy ez a versenyzászló továbbra is a Táncsics-tsz tulajdonában maradjon, ehhez az szükséges, hogy a csoport a következő negyed­évi tervét is becsületesen hajtsa végre és továbbra is fokozott szor­galommal végezze feladatát. A beszéd után Farkas Sándorné elvtársnő, a csoport párttitkára a jelenlévők tapsvihara közben vette át a zászlót és a tagság nevében ígérte, hogy minden igyekezetük­kel azon lesznek, hogy a zászló to­vábbra is náluk maradjon. Olasz Imre elvtárs, a Csongrád­megyei Tanács küldötte elmondot­ta, amilyen örömmel adja át a zászlót, olyan szeretettel és harccs­sággal őrködjön a tsz azért, hogy a Csongrádmegyei Tanács vándor­zászlaja továbbra is itt maradjon. A zászlót Csúcs Mihály elvtárs vette át. ördögh C. Istvánné hozzászó­lása után Mladi Sándor elvtárs, a hódmezővásárhelyi Dózsa küldötte is üdvözölte a Táncsics tagságát, — Figyelemmel kísértük a sze­gedi Táncsics eredményeit — mon­dotta — s a hódmezővásárhelyi Dózsa-tsz nevében sok sikert kí­vánunk további munkájukhoz, de egyben bejelenthetem, hogy a vá­sárhelyi Dózsa-tsz tagsága a jövő­beh még keménvebben harcol a jobb eredményekért. » A Táncsics tagsága hangos taps­sal fogadta Mladl elvtárs szavait, de a taps közben már szavakkal is válaszoltak az újabb versenyki­hívásra. — Nem adjuk a zászlót és va­lóra váltjuk azt, amit a télen ígér­tünk Rákosi elvtársnak: nemcsak a megyében, de az országba, :x t.z elsők közé kerülünk. Ertekezletet tartottak a „Szegedi Egyetem" levelezői Vasárnap délelőtt gyűltek össze a „Szegedi Egyetem" levelező', tu­dósítói, hogy megbeszéljék a lap fennállása óla elért eredményeket, hiányosságokat. A 1ap és a levele­zők eddigi munkájáról és jövő fel­adatairól Tari Jattos elvtárs, a ..Szegedi Egyetem" szerkesztője számolt be. A beszámoló után töb­bén szólaltak fel. A hozzászólá­sok a leve'ezői munkával foglal koztak. A levelező és tudósító értekezle­tei julalomkiósztás fejezte be. Több mini 20 levelező és tudósító elv­társ kapott értékes kőnyvjuta'mat Dulles 6s Sfassen a tűrök minisziereinöititel és a külügyminiszterrel tárgyalt London (MTI). Dulles amerikai külügyminiszter és Stasaen, az úgy. nevezett kölcsönös biztonsági hiva­tal igazgatója kedden reggel Isz. tanbulból Ankarába érkezett Mind­ketten tanácskozást folytattak a |ö­riSk miniszterelnökkel és kliHigymi­-Jszterrej. Néhány hét múlva, június 15-én hazánk gyönyörű fővárosában, Bu­dapesten, ülésezik a Béke Világta. nács. Minden magyar hazafit büsz. keséggel tölt el ez a hír Eljönnek hazánkba a világ minden tájáról 'a legkiválóbb békeharcosok, hogy megtárgyalják: mi a feladatuk a vi. Iág dolgozóinak a béke biztosítása érdekében. Nagy esemény színhelye lesz hazánk és erre a nagy napra megyénk békeharcosai, dolgozói is nagy lelkesedéssel készülnek. Hogyan készülhetünk fel legmél­tóbban a világ békemozgalom vezér, karának fogadására? Csakis több és jobb munkával. Rákosi elvtárs mondotta május 10-i beszédében: ,.A béke megvédésének nálunk min­denki közvetlenül harcosa, akt jól végzi munkáját," Megyénk dolgozói közül sokan ériették meg ezt n tanú tást. Számos üzem termelési ered. ményei bizonyítják, hogy a munká. sok megfogadták Rákosi elvtárs ta­nítását. De még jobb eredményekre törekednek: ezért határozták el a békeharcosok, hogy békeőrségekkel köszöntik a június 15-i tanácsko­zást. Az Újszegedi Kender, és Len­szövőgyárban Regdon Imre ifjú. munkás vállalta, hogy június 15-ig békeőrséget áll. Megyénk minden üzemében cselekedjenek így n béke. harcosok; álljanak békeőrségeket, hogy a Béke Világtanács ülésének tiszteletébe határidő előtt teljesítsék félévi tervüket. Járuljanak hozzá a technológiai fegyelem megszilárdí­tásához. Javítsák tovább a minősé­get és csökkentsék a selejtet. Mind­ezzel rendszeresen csökkentsék az önköltséget, hogy már most előké­szíthessük az elkövetkezendő évek­ben végrehajtandó árleszállításokat. A béke igaz hívei az üzemekben dolgozzanak még jobban, termelje­nek még többet — ezzel erősítsék hazánkat. Zárkózzanak fel ipari üzemeink­hez a mezőgazdaság dolgozói is. Kössenek békevédelmi szerződéseket az állami gazdaságok, gépállomá­sok dolgozói, termelőszövetkezetek tagjai. Csatlakozzanak a békever­senyhez az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is, hiszen számos követendő példa áij már elöltük A gyáiaré i Koniszonuü Isz Dlíi/J fia­taljai felajánlásukban vállalták, hogy bók'őrséget állnak a határ, szé.cn, Vállalták, hogv 105 hold gabona aratását 8 nap alati elvég­zik.. A szegedi üzemek, teratelőcso­porlok dolgozó!, egyénileg dolgozó parasztok, ' értelmiség ek egyaránt,' lelkesen készülnek a Bék>'.Világ» | tanács budapesti ülésszakára. Eddig közei 700 levetet küldtek a Béke.! Világtar.acshoz, amelyben fogadal­maikat irlák le. Napról-napra ini.ttl többen kőinek békevédelmi szerző­dést Szegeden és a szegedi járás­ban is. Ujabb felajánlást tesznek és féluján! ásaik teljesítésével köszöntik a Béke. Világta nács ülését. Fejér me­gyében a választások tiszteletére 11 ezer békevéd.'Imi szerződést kötöttfka dolgozók. Legyen ez követendő pé'du a mi megyénk fcékeharcosai előtt is. A békeverseny mozgalóm kiszélesí. tésével harcoljunk a félévi terv si­keréért, a jó növényápoláséri, a beadási kötelezettség teljesítéséért, a pontos adófizetésért az ara ás. cséplés és a betakarítás jó előkésZL tágéért. A békeharcosok járjanak mindig az élen Legyenek olyanok megyénk békeharcosai, amilyen Süli János tömörkényi egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt, aki félévi tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettrégét teljesítette és béke­gyűléseket tart, amelyeken meg­győzi dolgozó paraszitérsait arról, hogy a jó növényápolás, n beadás teljesítése és a béke kérdése Össze­függ. így tesz Ábrnhám József zá. kányszéki, Konkoly Istvánné tő. mÖrkényi béke harcos is. De sorol, hatnánk végnélkül azoknak a beke harcosoknak neveit, akik tettekkel küzdének n tartós bókééri. Legméltóbban akkor készülhetünk a világbékcmo7gaIom vezérkarának fogadására, ha megerősítjük béke. bizottságainkat. Az elmúlt évek so­rán ezrek kapcsolódtak be a béke­bizottságok munkájába Mindég ala. kuinak újabbak, de szükséges, hegy aktivan dolgozzanak a régebbiek is. Az 1700 bókebizot-ság munkáját — amennyi jelenleg megyénkben van — lendílsük fel a Béke Világtanács ülése tiszteletére. Különösen a ma­kói járásban Csanádpalota, Pitva. ros, Maros".ele községbe n és a sze­gedi járás néhány községében töb­bek között Kiskundorozsmán, Ezek. ben a községekben a békebizottsá­gok jó munkáját a termelési ered­mények tükrözzék vissza. A kivá'ó békeharcosok munkájuk példájával, felvilágosító szavukkal nyerjenek meg egyre löbb becsületes embert a békemozgalom nak. újabb százak és ezrek kapcsolódjanak be a béke. bizottságok munkájába, hogy minői több becsületes ember legyen nálunk is öntadatos harcosa a békének. Né_ hány hete megyénk legjobb béke. harcosai értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a Béke Világtanács ülésének ti3&. telebére háromszáz új béke­bizottságot alakítanak. Lelkesítse őket munkájukban az a tudat, hogy minden egyes békeharcossai tovább erősödik megyénk békemozgalma. Dolgozzanak úgy a békeharcosok, hogy június 15-re megalakítsuk me­gyénkben a kétezredik békebizott­6ágot. Dolgozzunk még jobban, mint ed. dig, termelési eredményeinkkel, a kötelezettségek pontos teljesítésével bizonyítsuk be: „A mi elemünk a teremtő béke! A mi hazánk a béke országa! A magyar nép a béke népe!" A mi termelési eredménye­ink büzdítólag hatnak a világ min­den békeharcosára, ha tudatjuk is velük a Béke Világtanács tagjain keresztül. Kövessük Nagypál Má. tyásné csongrádi békeharcos példá­ját, aki többek között a kövé-kezö­ket írta Pablo Nerudának. a Béke Világtanács egyik tagjának: .,K"­rem önt, mondja tneg hazájában a békeharcosokmak, hogy én azzal se­gítem az ő nehéz küzdelmüket, hogy földemet mindig pontosan megmű­velem, beadásómat mindig pontosan teljesítem Mdst is már majdnem az egész évi tojás- ég baromfi, beadásomat teljesítettem. Ezzel üd. vözlöm a Béke Világtanács buda­pesti ülését. El ls szoktam mondani családomban és ismerőseimnek, hogy ők is teljesílsék beadásukat — ezzel harcoljanak a békéért Erről beszéltem Muladi Imrénével, aki szomszédom és ő is teljesítette be. adását. Mi nem találkozhatunk, de tudom,' hogy mégis egy célért küz­dünk." írjuk meg a levelekben eredmé­nyeinket, amelyeket elértünk; vi­gyék hírül ezek a levelek a világ minden tájára a ml napsugaras 'Me. tünket a mostani boldog jelenün­ket. amely ragyogó jövőnk bizto. sítéka. Sugározzák a levelek Cson­grád megye munkásainak. dolgoZó p.iraszijainak. értelmiségeinek, há­ziasszonyainak, anyáinak, fiataljai, nak — egyszóval minden becsületes embernek elszánt békeakaratai. ír­ják meg az orvosok, mérnökök, pe­dagógusok. művészek, hogyan bár. colnak a békéért, hogyan alkotnak a népnek szabadon a béke országé? ban. Adjunk hangot B békemozgalom, nak minden eseménynél. Ne legyen a (ömegszervezeteknek egyetlen olyan akciójuk sem, amelyen ne be­szélnének a Béke Világtanács jún.us 15-i budapesti üléséről. Minden kul­turális és sporteseményen beszél­jünk erről. Elevenítsük fel módo­sítva a népek bécsi kongresszusa előkészítésének jelszavát; ,,Járjál házróLházra. terjeszd a Béke Vi­lágtanács budapesti ülésének híré!!'' Berde Mihály a csóngrádmegvei békebirottság I. ' titkára Nagy sikerrel szerepeli Budapesten a MÁV kultúrcsoporlja Szombaton ós vasárnap Buda-; pesten a MAVAG kultúrtermében ; rendezte meg n Vasútas Szakszer.! vétet a VaiÚtítfi kultúresoportok versenyének országos döntőjét. Csongrád megyéből a megyei döntő alapján a MÁV szegcdi kullúrcSQ- i I portja lett az első és így ő vett j ! részt az országondöntőn Is. | A szegediek műsor számaira szombaton került ©or. A 25 tagú fúvószenekar műsorszámával kez­dődött a verseny. Erkel: Ünnepi nyitány-át játszották. A Szegedi vasútag központi kultúrotthon szín­játszói nagv sikerrel adlák elö Mikszáth: „Kántor fia" című szín. művét. Alig maradtak el mögöttük a kultúrotthon rlgmusbrlgfidjának tagjai. Sok tapsot kapott az 56 tagú énekkar is. Legnagyobb sikert a szombat esti utolsó műsorszámuk­kal Kodály. Kállai kettős-ének elő. adásával aratták. Ezzel a műsor­számmal a MAV szegedi közpohii kultúrotthonának ének-, zene- fa táhccsoportja méltán kiérdemelte a nagyszámú budapesti közönség lel" szését. A vasúlas kultúresoportok országos verseny első napjának valóságos fénypontját jelentette ez a műsorszám. A kultúresoportok tagjai megelégedéssel [értek visz­sza Szegedre, fáradtságos munká. juk eredménnyel járt. Az erszáe vasutas kultúresoportja! közül a legjobbak közé küzdölték fel ma­gukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom