Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

$L£Mg«P(ROLETARJAI egyesüljetek* ... ... A jobboldali szocialista Gny Mollet kapott megbízást a francia kormány megalakítására Országos ünnepségek u Rákóczi szabadságharc 250. évfordulója nlka'mából Június 17-én tartják az áltatános- fe küzépisko ák évzáró ünnepsége ket IX. ÉVF. 120. SZÁM ARA 50 FII.LÉR " VASÁRNAP, 1953. .MÁJUS 24. Jövő évi kenyerünkről van szó Felszabadulásunk óta a ternlény­betakarífás mindig rendkívül fon. jos harci terület volt, de az idén még keményebb, még szebb küzde­lemnek nézünk elébe. Az elmúlt aszályos esztendő után a növény­ápolással együtt a gyors és szem­veszteség nélküli betakarítással ar. ra kell törekednünk, hogy egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe s új u'án minden becsületes dolgo­zónak megfelelő mennyiségű kenyér jusson az asztalára. Féltő gonddal kell tehát vigyáznunk minden szem megtermelt gabonára. Pénteken vált ismeretessé a mi­nisztertanács határozata az idei ara­tás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás előkészítéséről és vég­rehajtásáról. Azóta a határozat kézről-kézre jár megyénk termelő, szövetkezeti tagjai, dolgozó paraszt­jai, a gépállomások traktoristái kö­zött. Azt vitatják, tárgyalják, hogy miként tudják legjobban végrehaj­tani ezeket az országos fontosságú feladatokat. Nem véletlen, liogy most, a Béke Világlauács buda­pesti ülésére való ünnepi készülő­dés közben, ilyen lelkes érdeklődést vál( ki megyénk mezőgazdasági dol­gozói körében is a minisztertanács határozata. A gyors és szemveszte­ecg nélküli aratással és csépléssel, a minél több másodveléssel nagy­mértékben hozzájárulunk a béke további megszilárdításához, a hábo­rús veszély elhárításához és for­dítva: a béke megőrzése azt is je­lenti, hogy nyugodtan arathatjuk le, csépelhetjük el saját vetéseinket és biztosíthatjuk az egész évi kenyér­nekvalót. Az ország gazdáinak előrelátását, gondoskodását fejezi ki a minisz­tertanács határozata, amikor ki­mondja: „A termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok és gép­állomások dolgozói, valamint az egyénileg termelők úgy készüljenek fel az aratás-cséplés végrehajtására, hogy azt a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemvesztc­séggel Hajtsák végre. Az idei ter­més szemveszteségmentcs betakarí­tása érdekében a búzát viaszérés­ben, a rozsot teljesérés kezdetén, az őszi- és tavasziárpát, valamint a zabof sárgaérésben kell learatni". De kormányzatunk amellett, hogy törvényesíti dolgozó parasztságunk akaratát, célját — az előfeltételek­rőt is gondoskodott. Az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek gabo­natermésének országosan DO, illetve 35 százalékát kell kombájnnal, ara­tógéppel learatni. Ez annyit jelent, hogy ma már a gép végzi el a ne­héz aratási munka jelentős részét és nem kelt 8—10 hétig húzni a kézikaszát, mint az Intézők és bo. tosispánok idején. Munkásosztá­lyunk úgyszólván szalagrcndszerrel bocsátja úljukra. a kombájnokat, aratógépekof, traktorokat, villany­cséplőket, hogy ezzel is segítse szö­vetségesét, a dolgozó parasz;ságot. Megyénkben az idén például már 37 gépállomási kombájn és 79 aratógép nyújt segítséget a termelőszövetke­zeteknek. Ez a nagy segítség azon­ban ne altassa el tsz.eink, tszcsnnk vezetőit. A gabona nagyobb részét az idén is kézi kaszával kell levágni nemcsak az egyéni gazdaságokban, hanem a tszcskbcn is. Most tehát rajtunk a sor, hogy sürgősen megtegyünk minden intéz­kedést az aratás, cséplés idejekorán való megkezdése érdekében. A ter­melőszövetkezetek, az asszonyok és családtagak bevonásával készülje, nek fel az előttük álló harci felada­tok megoldására, hogy nz aratást, behordást, cséplést saját, munka­erejükkel is a lehető legjobban meg­gyorsíthassák. Gépállomásainknak is teljes erővel arra kell töreked­niök, hogy határidőre minden arató­és cséplőgép, valamint traktor mi­nőségileg kijavítva legyen és bejá­ratva készer. álljon. Jó példaként említhetjük meg az árpadliatmi gép­állomást, amely még a derckegy. házi gépállomásnak is segítséget nyujtojl a gépeik időre való kija­vítására. Megszabja a minisztertanács ha­tározata, hogy az aratást n megkez­déstől számított nyolc Hiapon belől az egyéni gazdálkodóknak is be kell fejezniök. Semmiképpen sem fordulhat elő az az eset, hogy csak teljes érésben kezdjük meg a búza aratását, azzal az elavult jelszóval, hogy „akkor jobban fogja a kasza". A kulákok pontosan eféle „elméle­tekkel" hozakodnak elő és semminek sem örülnek jobban, mint annak, hogy esetleg jónéhány kis- §3 kö. zépparasztnak elszór a gabonája. Tudnia kell minden józan gondolko­dású, becsületes, hazáját szerető termelőnek, hogy amikor idejében nekiereszti kaszáját a gabonatáblák nak, akkor nemcsak magának tesz több gabonája, hanem egyút;al a nép, a béke ellenségeire is halálos csapást mér. Nem kisebb feladat a behordás jó előkészítése sem. Jól emlékezhetünk az 1951.es esztendőre, amikor a szervezetlenség miatt és a kulák­agitáciő hafására hetekig kint fe. keledtek egyes helyeken a keresztel; a tarlón. Némely részük beázott, vagy a madarak „csépelték ki" be­lőle a szemet. Ennek az idén nem szabad előfordulnia. A miniszterta­nács határozata világosan leszö­gezi; ,,A gabona behordását az ara_ tís befejezésétől számított nyolc na­pon belül el kell végezni. A behor­dóshoz minden felhasználható szállí­tóeszközt és rendelkezésre álló iga­erőt munkába kell állítani s szük­ség esetén a behordást éjjel is vé­gezni Icell". A tanácsok sem ülhetnek ölhetett kézzel az elkövetkező napokban.' A közös szérű kijelölése, a tűzvédelem bztosítása, a gépállomások igazga­tóival egyetemben a cséplőgépek te­rületi beosztása (vajonirozás) és a menetirányterv megállapítása — mindezek olyan feladatok, amelyek, nek idejében való végrehajtása lel­kiismeretes és gyors munkát kíván. A csongrádi gépállomást illesse di­cséret, mert már elkészítette a csép­lést körzetek térképéi és abban pon­tosan megjelölte minden egyes gép munkaterületéi. Különösen sok tennivaló vár a ta­nács és az állandó bizottságok tag­jaira. Ezekben a hónapokban tanú­jelét kell adniok, hogy méltók a falu népének bizalmára. Szívós fel­világosító munkával győzzék meg paraszttársaikat, hogy mindenben pontosan tartsák be a miniszterta­nács határozatát, de ugyanakkor egy pillanatig se hanyagolják el a ku. korica, vagy napraforgó kapálását. Ne felejtsük azt sem, hogy drága kincsünket, a szépen érő gabonát nem csupán a véletlen tűzveszély fenyegeti. Határosak vagyunk ugyanis a Tito-bandával. A kárte­vők, a kémek, gyújtogatok hada lesben áll, hogy túzesóvát dobjon vetéseinkre. Köztünk éló ügynökei­ket, a kulákokat is felbérelik az ilyen gyalázatos gaztettre. Ha tehát az elmúlt esztendőben jól megszer­veztük a gabonatáblák, az asztagok őrzését, most kétszeres éberségre van szükség. Ne legyen egyetlen szérű, asztag, vagy cséplőgép, amely őrizetlenül ki van téve az el­lenség prédájára. Okulva a tavaly is előforduló hi­bákon, a minisztertanácsi határozat értelmében minden termelőszövetke­zet nyolc napen belül, az egyéni termelők pedig legkésőbb 10 napon belül ugarolják fel tarlójukat és vessenek bele minél több másodnö­vényt. Ebben a munkában is a ter­melőszövetkezetek járjanak elől jó példával. Mutassák meg a kívülál­lóknak, hogyan kell fejlett agrotech­nikai módszerekkel szakszerűen gaz­dálkodni. Népnevelőink — különösen a kommunisták, DISZ-tagok, tömeg­szervezeti aktívák és békebizottsági tagok — ismertessék kisgyűléseken a minisztertanács határozatit, ma­gyarázzák meg minden egyes pon'. jának jelentőségét. Dolgozzék a megyében minden dolgozó paraszt a maga területén ebben az elközelgő nagy feladat vég­rehajtásában úgy, hogy munkájá­val kifejezze hűség/t, ragaszkodá­sát Rákosi elvtárs és a haza iránt. Ne felcljsük el, hogy jövő évi ke­nyerünkről!, hazánk további felvi­rágoztatásáról van szó. Két szegedi üzem elnyerte az éliizem címet A Szegedi Víz- és Csatornaművek másodszor Beit élüzem A Szegedi Víz. és Csatornaművek dolgozói — immár másodízben — nyerték el jó munkájukért a büszke éüizem csillagot. 1953 első negyed­évében tervüket 112.8 százalékra, az anyagtakarékossági tervüket pe. dig 125.5 százalékra teljesítették. A Közalkalmazottak Kultúrottho. nában tegnap délután nem sokkal négy óra után, a Vízművek vala­mennyi dolgozója együtt volt és Siprikó Gyula igazgató elvtárs megnyitotta az éHizemavató ünnep­séget. Az ünnepségen megjelent a városi pártbizottság kikül­dötte, Szűcs Erzsébet elvtárs­im és Palicz Mihály elvtárs, he­lyiipari miniszterhelyettes. Palicz Mihály miniszterhelyettes elvtárs be szélében többek között ezeket mondotta: — A Víz- és Csa. tornaművek minden dolgozója az elmúlt negyedévben saját ügyének tekintette a terv teljesítését/ és a munkavádelem, a baleset elhárítás területén is szép eredmények szü. lettek. Komoly gondot fordítottak az üzemben a munka szervezésére és a munkások száz százalékát bevonták a versenybe. A jó! szer­vezett munka eredménye ez a megtisztelő kitüntetés Is. A- továbbiakban kitért azokra a hiányosságokra, amelyek még meg. mutatkoznak a Vízműveknél. A mi­nőség és a technológiai fegyelem terén kell még javí ani a második negyeiévben Utána a SZOT képvi­letében Seprényi elvtárs, a párt ve­zetését, a kommunisták példamuta­tását hangsúlyozna ki. A Szeged Városi Pártbizottság nevében Szűcs Erzsébet elvtársnő a párt- és tömegek közötti szilárd kapcsolattól beszélt, amely elősegí­tette az éliizem cím másodszori el­nyerését és a kapcsolat további ki­szélesítéséről beszélt. Ezután még többen szólaltak fel a tömegszervezetek kiküldöttei és az üzem dolgozói közük Felszólalá­saikban a dolgozók megfogadták, hogy fokozódó munkalendülettel, fáradságot nem kímélve harcolnak, hogy harmadszor is birtokukban maradjon a büszke éiüzem zászló. A Vízmüvekkel kooperáló vál­lalatok kiküldöttel arra tettek ígéretet, hegy mindenben se­gítségükre sietnek a vállalat dolgozóinak, hogy fogadalmu­kat valóra válthassák. Jutalomban .részesítene Palicz Mihály elvtárs a minisztérium ré­széről azokat a dolgozókat, akik jó munkájukkal hozzájárultak a ki­váló eredményhez. Siprikó Gyula igazgató, Dcmaházf Aíital ir.ürzaki vezetői Görpényi István főköny­velő pénzjutalomban részesült. Ha­sonlóképpen az üzem fizikai és mű. szaki dolgozói közül Nagy Gyula, soős Pál, Náczi József, Juhász An­tal, Vanyó István, Kocsárdi Béla. Kovács István, Lakó Imre kaptak pénzjutalmat Siprikó civtárs az igazgatói alap. ból megjutalmazta a vállalat legré­gibb dolgozóit, • Kószó Istvánt, Szabó Sándort, Tornai Istvánt, Mári Jánost, Turu Antalt, Nagy Jánost és Czutli Józsefet. A juta­lomkiosztás után kultúrműsorral zá­rult a VÍZ- és Csatornaművek él­üzem avató ünnepsége. elüzemavatás a seprögyárban A helyiipari vállalatok közül az élüzem cím elnyeréséért folyó ver­senyben a Szegedi Seprőgyár dol­gozói vívták ki maguknak az első hnlyet. Már hosszabb idő óta ki­váló minőségű seprőket gyártanak és az export tervüket is rendszere­sen túlteljesítik. 1953 első negyedé­ben az export terve'- 126 száza­lékra, a negyedéves tervüket pe­dig 110 százalékra teljesítették. Az élüzem avató ünnepséget teg­nap délu'án tartották meg a szép n feldíszített szakszervezeti székház kultúrtermében. Az ünnepséget Se­reg Lajos elvtárs, a vállalat igaz. gató.ia nyitotta meg, ahol megje­lent Nyári Mihály elvtárs, a Megyei Pártbizottság termelési osztályának vezetője, Tulkán István elvtárs, a Szeged Városi Pártbizottság terme­lési osztályának vezetője, a helyi­ipari minisztérium részéről Pusz­tai Rudolf elvtárs, valamint Sziver János elvtárs, a Szakszervezet Ta­nácsának megyei kiküldötte. Az éUizem avató ünnepségen Pusztai Rudolf elvtórs, a miniszté­rium kiküldötte mondott beszédet. — Pártunk felhívására — mon­dotta többek között — pártta­gok és pártonkívüliek százezrei határozták el, hogy munkájuk megjavításával, feladataik túl­teljesítésével tesznek tanúbizony­ságot a párt és népünk iránti szeretetükről. Az élüzem címért folyó versenyből a 'helyiipari vállalatok is kivették részüket. A helyi ipari dolgozóinak szocialista munkaversenye segítette hozzá a heyiipar minisztériumát, hogy jelenthette, első negyedéves tervének 12 százalékkal való túltel­jesítését. — Első negyedévi jó munkája ré­vén a Szegedi Seprögyár krárde. melte a Megyei Tanács ipari osztá­lyának vándorsertegét is és munká­juk további eme.ésével elérték, hogy most birtokosai lettek a kitün­tető élüzem zászlónak. Pusztai elvtárs amikor átadta az élüzem zászlót Lsndász Rezső sza­Isgfürészes sztahánovista elvtársnak, a következőket mondotta: — Az éliizem zászlót azzal adom át az elvtársaknak, hogy tart­sák erősen kézbe, fokozzák még jobban a versenylendületet, fej­lesszék ki a jó kollektív szelle­met és további jó munkájukkal igyekezzenek az élüzem zászlót megtartani. Pusztai elvtárs a minisztérium nevében Seres Lajos elvtársat, a vállalat igazgatóját, Kővári Imre műszaki vezető4, pénzjutalomba részesítette. Ezután Seres elvtárs megjutalmazta az iizom legjobb dolgozóit. Molnár Sándor seprő­kötő, Csányi József, Lendánszki Rezső, Ur.gi Piroska, Nagy József, Gárgyán József. Bányai Péter, Kaczera Ferencné 300—300 forint, Szücs S Ferenc, Fái Etelka, Biacsi Jánosné 200—200 forint pénzjutalmat kaptak. Seres Lajos elvtárs zárószavai­ban az üzemi dolgozói nevében meg­fogadta, hegy a népgazdasági terv­ből vállalatokra eső részét minden­kor teljesítik, túlteljesítik, export­tervüket. hogy ezzel is erősítsék a béketábort, s úgy harcolnak, hogy az élüzemzászlót továbbra is megtarthassák fl mínlszferíanáss íiatározaíol hozott az ipari tanulók ingyenes állasul ellátásáról és a tanulóképzés színvonalának emeléséről A minisztertanács az ipari tanuló­képzés rendszerének továbbfejlesz­tése érdekében határozatot hozott az ipari tanulók ingyenes állami el­látásáról és a tanulóképzés színvo­nalának emeléséről. Népi demokráciánkban az ipari tanulók már eddig is sokoldalú ál­lami gondoskodást 'élveztek, A ta. nulók ingyenesen kaptak köpenyt, egyenruhát, munkaruhát, tanszert és tankönyvet. A tanulók jelentős része otthonban lakik. A betegségi biztosítás az ipari tamilokra éppen úgy kiterjed, mint a felnőtt dolgo. zókra. A minisztertanács új határozata továbbfejleszti az ipari tanulók ré­szére már eddig is biz'-osíiott ked­vezményeket és ezzel teljessé teszi az ipari tanulókról való ingyenes állami gondoskodást. A jövőben a tanulók ingyen kap­nak fehérneműt!, cipőt, illetve bsk­kancsot és más ruházati cikkeke'-. Az ipari tanulólntézményeik gondos­kodnak az egyenruházat és lábbeli javításáró', tisztításáról, fedezik nz e'őírt foglalkozásokkal kapcsolatos közlekedési kiadásokat és biztosít­ják a tanulók kulturális szükségle­teinek kielégítését. Az otthonban lakó tanulók ingyenes szállást és lngyenes teljes étkezés' kapnak. A többi tanu'-ó részére az okta'ási és munkanapokon ingyenes ebéd jár. Az állami ellátás keretében adott ruházati cikkek túlnyomó része a használati idő eltelte után a tanuló tulajdonába megy át. A minisztertanács a tanulóottho­nok hálózatának további fejleszté­sét rendelte el, a jövőben a tanulók 50 százaléka fog otthonban lakni. A természetbeni ellátáson felül az ipari tanulók ellátást is kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért vas. ipari tanulók a tanulóidőtől függően 30-tól 110 forintot kapnak havonta. A vájár és kohász tanulók 50-tol 210 forint havi ellátásban részesül­nek. Az új rendszert az 1953/54- évben beiratkozó elsőéves ipari tanulókra vezetik be először. A másodévesek­re a következő tanévben még a je­lenlegi ellátási és fizetési rendszer marad érvényben, A minisztertanács határozata számos intézkedést tartalmaz a ta­mulóképzés színvonalának emelé­sér?. Korszerű gépekkel kell bőví­teni a vasipari tanműhelyek gép­parkját, begy az elsőéves tanulók 90—95 szé.„tékát tanműhelyekben foglalkozt sák Különös gondot fordít a határo­zat a mesterzk képzésére és tovább­képzésére. A mesterek továbbképzés ú'ján. oktatómunkájuk me lett sa. játitják el a megfelelő szakképieit­cégrt. Az utánpótlást az 1953/5I.es tanévben induló 4 éves mesterképző technikum fogja biztosítani. A mű­szaki tanárképző főiskolát végzett tanárok egy részének továbbképzé­séről a műszaki egyetemen gondo ­kodnak Az otthonok nevelői szá­mára lehetővé teszik a lar.itói képe­sítés megszerzését Alá rták a magyar-k nai kuliu rá is egyezmény 1953. évi munkatervének jegyzőkönyvét Peking (Üj-Kína). Május 19-én Pekingben aláírták a magyar-kínai kulturális egyezmény 1953. évi munkatervének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvet Vu Hsziu-csuan. a Kínai Népközi'ársasá-g központi népi kormánya külügyminiszterhelyettese és Safranko Emánuel, a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövete írta alá Csvhsslovalt tSliahosáh az olass kormán) nál Prága (TASZSZ) A „Csehszlovák Távirati Iroda" jelentése szerint a Csehszlovák Köztársaság olaszor­szági követe május 22-én jegyzé­ket nyújtott át az olasz külügy­miniszternek, amelyben a csehszlo. vák kormány tiltakozik a csehszlo­vákiai és más népi demokratikus országokbeü tényleges helyzete' meghamisító római kiállítás meg. rendezése ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom