Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

wjyfcrf PRGLETÁRJtAI EGYESÜL JÉjTEKt Több szegedi faipari dolgozót tüntettek ki a „szakma legjobb dolgozója" címmel A szegedi Táncsics tsz lett az első a választási békeversenyben Megkezdődtek az egyetemi vizsgák HHK i-z MDP CSÖNG RADM EGYEI IIZOTTSAGAN AK LAPJA ^ IX. ÉVF. 118. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1953. MÁJUS 22. Lankadatlan begyűjtési versenylendiileltel a népfront programm megvalósításáért megteremtésével, s nem építették A választási békeverseny igen jelentős erőpróbája volt megyénk parasztságának. Mezőgazdasági dolgozóink az ipari munkásság eredményei és hőstettei nyomán felzárkóztak a szocializmus építőinek élcsapatához és ebben a versenyszakaszban is igen sok lelkes győzelem ízületeit, Csongrád megy ében 4441 dolgozó paraszt kötött egymással begyűjtési versenyszerződést a választások tiszteletére. A versenyzők közül 3136'an teljesítették, 926-cn pedig túlleljesiteilék vállalásukat. A megye számos községében pártunk helyes irányításával, a tanács jó szervezésével, a társadalmi szervek komoly mértékű bevonásával, de nem utolsó sorban a begyűjtési állandó bizottságok odaadó munkájával a begyűjtésben komoly mértékben lendítették előre a dolgozó parasztok községeik terv teljesítését és ezzel jelentősen hozzájárultak A közellátás megjavítása, hoz. A szocializmus építésében legtöbb irányelv a szükségletek maximális kielégítése. Dolgozó paraszté Ságunknak az a feladata, hogy ennek az irányelvnek megfelelően, a közös teherviselés e vének alapján felépült begyűjtési rendszerünkben a törvény által kirótt kö. telezettséget maradéktalanul teljesítse. A kötelezettség teljesítése1 azt jelenti, hogy megyénkben is még több iskola, napközi otthon, még több kultűrlétesítinény és üzem építése váljék lehetővé, ami a dolgozó parasztságnak is, de a megye valamennyi lakosának életszínvonal emelkedését, kulturális fejlődését, egészségvédelmének biztosítását eredményezi. A választási békeverseny eredménye, hogy a megye számos községében megszervezték a tízes, csoportrendszert. Az, hogy számos helyen a tízes-csopor'vezetőket maguk a dolgozó parasztok választották meg, egyben mutatja, hogy a falu dolgozó parasztságának mind szélesebb rétege kapcsolódik bele a begyűjtés munkáján keresz. tül a falu é'etének irányításába. Ezek a tizes-csoportok. magukévá 'éve pártunk iránymutatását, a népfront választási felhívásában közölt célkitűzéseket, biztosan látják az új, boldog haza felépítését és ezen keresztül meg tudják győzni a faluban még ingadozó gazdatársaikat és le tudják leplezni a kulákot és az osztályellenség uszályába jutott olyan egyéneket, akik a begyűjtési kötelezettségüket elmulasztják. A tizes-csoportok feladata, hogy ezek ellen az elemek ellen küzdjenek, mert az egyenlően elosztott közteherviselés elvének a nemteljesítésével fékjei, akadályozói a falu kultúrájának, egészséges fejlődésének és lemaradásukon keresztül bé. kénk erősítését, i szocializmus mielőbbi Iclépítését veszélyeztetik. Tanácsszerveinknek legfőbb fel. adataikként kell 'ekinteniök, most a választási békeverseny után is, hogy ezeket a tizes-csoportvezetöket, mint a falu építésének előre'endítöit, kellőképpen megbecsüljék. Fontos az is, hogy a tízes-csoportok időnként együttese® órtékeliék a begyűjtési munka eredményeit; a teljesítményeket hozzák nyilvánosságra és állapítsák meg a munkában mutn'kozó hiányosságokat és a párt irányítása mellett szabják meg ennek a ha. talmas hálózatnak a következő feladatait. Az e'következö hetek legfontosabb tennivalói közé tartozik, hogy megfelelően felkészüljünk a begyűjtési munka • legjelentősebb szakaszához: a kenyérgabona begyűjtéséhez. Ez a felkészülés elsősorban azt jelenti, hogy a tej-, tojás, és baromfibegvüjtésben a legrövidebb időn belül teljesítsük kötelezettségeinket, mert ezeknek a lemaradásoknak a felszámolása biztosítja a további feladatok jó végrehajtásának előfeltételeit. Vannak megyénk területén még olyan községek, ahol a tanácsapnarátiis nem foglalkozik kellő gonddal ezeknek az előfeltételeknek a ki egészséges szellemben az aktivahálózato1. Ezek a tanácsok nem foglalkoznak kellően a dolgozó parasztsággal, nem lámaszkodnak becsületes, jól teljesítő dolgozó parasztok tömegeire és a néptől való elszakadás veszélye fenyegeti őket. Ennek következtében a begyűjtési munkában számos helyen komoly lemaradás tapasztalható. Vegyenek példát ezek tanácsok az olyan községektói, mint például Magyartés, Pusztamérges, Sándorfalva, Mindszent és még jónéhány községünktől, ahol nem félnek a tanács vezetői a feladatok végrehajtásától, bíznak a dolgozó parasztság kezdeményező és lendí'ő erejében, tanulmányozzák a párt- és kormányhatározatokat és az azokban foglaltak megvalósítását a jól szervezett aktívahálózatokon keresztül maradéktalanul biztosítják. Ilyen például a kártérítések elengedésével kapcsolatos minisztertanácsi határozat, amely lehetővé teszi a lemaradóknak is: ha tej-, tojás- és baromfi", valamint élőállat beadási kötelezettségüket teljesítik elengedik részükre a már kivetett súlyos kártérítési összegeket. Csongrád megyében ezidáig 3842 dolgozó parasztnak egymillió 368.706 torint kártérítést engedett el népünk állama, holott a megyében sokkal több dolgozó paraszt van, akit kártérítéssel sújtottak. Ezek a 6zámok azt mutatják, hogy nem használják fel tanácsaink kellően pártunknak, kormányunknak ezt a nagyjelentőségű határozatát, nem tudatosítják a dolgozó parasztsággal megfelelő módon és nem magyarázzák azt meg, hogy a kártérítéseknek elengedése, a dolgozó parasztság anyagi erejének megszilárdításához járul hozzá akkor, ha a begyűjtési tervek teljesítésével becsületes építőivé válnak saját községüknek és ezen keresztül szeretett hazánknak. A békeverseny választási szakaszának mostani lezáródása nem je'enti és nem jelentheti a begvüjtési verseny lezáródását. A tej., tojás-, baromfi- és élőállatbegyüitésénél mutatkozó lemaradás kiküszöbölésót, a szénabegyüjtés maradéktalan teljesítését további igen komoly versenyszervezéssel kei] biztositanunk. A megye dolgozó parasztságának a begyűjtés során Rákosi elvtárs szavaira kell különösen felfigyelni, amikor azt mondotta, hogy a mi országunk a béke országa, s valamennyien békés körülmények között művelhettük földjeinket, építhetjük az új társadalmat. Éppen ezért a BékeVilágtanács közelgő budapesti ülésére újabb lendülettel kell fokoznunk az állam iránti kötelezett, ségek teljesítését, hogy ezzel is bebizonyítsuk: a mi békeakaratvnk erős és dolgozó parasztságunk tervének tcljesílésével ezt az erősséget még szilárdabbá kívánja tenni. A Béke Világtanács ülésének tiszteletére tett versenyt még jobban ki kell szélesíteni az egész megye dolgozó parasztsága között és el kell érnünk, hogy aki szereti hazáját, a hazaszeretete ne csak szavakban, hanem a versenyben való tevékeny részvételben, a begyűjtési tervek teljesítésében, mint tettekben nyilvánuljon meg. Megyénk dolgozó parasztsága mí-r nem egy eselbcn bebizonyította, hogy kezdeményezésével, fáradhatatlan szorgalmával és az eredmények fokozásával méltó tagja a világ béketáborának. Az eddig elért eredményeink- megbecsülése jutalmaként a begviijtési miniszter elvtárs már e'küldte hozzánk az általa adományozott négy vándorzászlót, mint a megye első járása és legjobb három községe szorgalmas • munkájának jutalmát, A vándorzászlók és jutalmak átadása a közeljövőben történik meg kibővített tanácsülések és ünnepélyek keretében. Sorakozzunk fel tehát nemes szocialista versengéssel ezeknek a zászlóknak és jutalmaknak elnyerésére. Borbély Imre a begyűjtési miniszter rsong-ádmegyei meghatalmazottja A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az 1953 évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint a tarlóhántás I rr I r #, # r ff | r f I • , f r r I elokesziteserol es vegrenajtasarol A mezőgazdaság dolgozói előtt a növénytermelés legnagyobb feladata: az ország gabonatermésének betakarítása áll. Ezért a termelőszövetkezetek tagjai, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói, valamint az egyénileg termelők úgy készüljenek fel az aratáscséplés végrehajtására, hogy azt a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel hajtsák végre. Az aratás-csépíés munkáival egyidőben végezzék el a másodvetést és f tarlóhántást. A másodvetéssel az állatállomány takarmánybázisát, az aratással egy. időben végrehajtott tarlóhántássál pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövőévi jó termést. Az 1953. évi aratás, cséplés, másodvetés, valamint tarlóhántás előkészítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbi határozatot hozta: I. A gabonafélék aratása 1. Az idei termés veszteségmentes betakarítása érdekében a bú. zát viaszérésben, a rozsot 4elj es érés kezdetén, az őszi- és tavasziárpát, valamint a zabot sárgaérésben, a sörárpát pedig teljes érésben kell learatni. való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkeze' köteles legkésőbb a kombájn aratás megkezdéséig elvégezni. A termelőszövetkezet e'nöke köteles gondoskodni arról, hogy minden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folyamatos elszállításához szükséges számú fogat legyen beosztva és a szállításhoz zsák, illetve ponyva álljon rendelkezésre. Mindezekről az állami gazdaságokban az igazgató köteles gondoskodni. 7. Június 20-ig minden termelőszövetkeze' elnöke és á'-lami gazdaság igazgatója az egyes növények vetéséből jelölje ki azokat a táblákat, vagy táblarészeket, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmen'es) termést áldják. Termelőszövetkezetek, nél a vetőmagnak alka'mas gabona kiválasztásáért az illetékes gépállomás agronómusa is felelős. A kijelölt vetőmag-táblákat keveredésmentesen külön kell aratni. 8. Az aratás gyors befejezése és a soronkövetkező munkák elvégzése érdekébe® a learatott gabonát még az aratás napján keresztekbe kell rakni. A keresztekberakásnál — különösen vasútvonal men'én — a tűzrendészeti előírásokat szigorúén be kell tartani. A kombájnnal 2. A termelőszövetkezetek, az ál- , . . „, „„„í-^z lami gazdaságok és az egyénileg jLS^ÍTtZSSt teimelok az aratást ugy szervezzék mag, hogy gazdaságukban az öszibúza, valamint a rozs aratását annak megkezdésétől számító" jának összegyűjtését és kazalozá fát a kombájnolással egyidőben meg kell kezdeni és legkésőbb a kombájnolás befejezésétől számított öt napon belül el kell végezni nyolc napon beül, Minden leara'ott területet az araa tavasz.buza az oszi- e a tava- ™ befejezésé,öl számíto„ 48 órán sziarpa, valamint zab aratását an- , .... , , ,7? nak megkezdésétől számító" öt!beul fel kel1 gereblyezm. napon belül befejezzék. 3. A traktorvontatású aratógépekkel legalább százötven kat. holdat, a kombájnokkal pedig 290 ka', holdat arassanak 'e. A lófogaté aratógépekkel és aratásra átalakított fűkaszákkal egyenkint legalább 80 kat. hold gabona aratását végezzék el. Az állami gazdaságok gabonavetésüknek országosan legalább 9t! százaléka', a gépállomások, a termelőszövetkezetek gabonavetésének országosan legalább 35 százalékát kombájnnal és aratógéppel kötelesek learatni. A kombájnokat és az ara'ógépeke' az ősziárpa aratásától kezdve az aratás befejezéséig üzemeltetni kell. A kombájnok és az aratógépék legalább napi 16 órán át, harmatmentes éjszakákon pedig — az üzem" közbeni karbantartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak. 4. A gépállomás igazgatója a körzetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök meghallgatásával június 10-ig köteles elkészíteni az OTatógépek és kombájnok menetiránytervét és azt a járási tanács végrehajtóbizo"ságia elnökének bemutatni. A menetiránytervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja. 5. Termelőszövetkezetben a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója együttesen, állami gazdaságban az igazgató június l-ig kötees mindé® gép számára kijelölni a gépi aratásra legalka'masabb, sík, jól elmunkált gabonatáblákat. Az ara'ógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát kell kijelölni, amely kombájnnál 20 kat. ho'-dnál kisebb ne legyen. Minden kombájn számára legalább 200 kat. hold területet kell kijelölni- A kombájnok részére kijelölt területen csak kivételesen, taitós műszaki hiba vagy elemi kár esetén szabad más módon aratni. 6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén kell megkezdeni. A kombájnokhoz a termelőszövetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója o'yan szérűhelyet köteles kijelölni, arrvslv a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség esetén szárításra alkalmas. A szérű előkészítését és berendezését, valamint a szükséges eszközökkel j 9 A szemveszteség csökkentése kötelessége minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, minden egyénileg termelőnek, nz állami gazdaságok és a gépállomások minden dolgozójának. A mezőgazdasági irányítószervek az aratás egész időszakában kötelesek ellenőrizni, hogy az ara'ási szeniveszteség a legkisebb mértékű legyen. Azokat, akik szándékosan, vagy gondatlanságból növelik a szemvesz'eséget, szigorú felelősségre kell vonni. II. A gabonafélék behordása 1. A gabona behordását az aratás befejezésétől számító" nyolc na. pon belül el kell végezni. A behor dáshoz minden felhasználható száL lítóeszközt és rendelkezésre álló iga. erőt munkába kell állítani s szükség esetén a behordást éjjel is végezni kell. 2. A cséplés folyamatos biztosi, fása ériekében minden gabonát lehetőleg asztagba kell hordani. A ve. tőmagra kijelölt gabonát külön kell hordani és asztagolni. Az asztago. lást és az osztagok hajazását különös gonddal kell végezni, hogy az asztagok beázás ellen védve legyenek. 3. A cséplés meggyorsítása végett az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok, hasonlóan az egyénileg termelők, gabonatermésüket lehetőleg minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tűzrendészeti előírásoknak megfelelő közös rakodóhelyre (szénire) hordják. A közös rakodóhelyeket a községi (városi) végrehajlóbizottság elnöke, illetve az I. típusú termelőszövetkezeti csoport elnöke június l'ig köteles kijelölni. A közös rakodóhelyek kijelölésénél külön figyelemmel kell lenni a villamoscséplésre alkalmas területekre. Annak a termélőnek, aki közös szérűn csépeltet, a csép. Iési díjból 10 százalék kedvezményt kell nyújtani. 4. A gabonát elsősorban a másodvetés céljára kijelölt területekről kell behordani. 5. Az ősziárpát, a favaszibúzát, ezen belül a durum búzái feltétle(rasta, lapát, ponyva, zsák, stb.) r.ül külön asztagba kell hordani. 6. A fokuzott tűzbiztonságról vé. döbarázdák szántásával, a szérűk fokozott őrzésével és az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. A behordást * vasutak mentén kell elkezdeni. III. A gabonafélék cséplése í. Gabonát kizárólag cséplőgéppel, vagy kombájnnal szabad csépelni, kivéve a zsupszalma nyeréséhez történő cséplést, amelyhez külön engedély szükséges. A cséplést haladéktalanul meg kell kezdeni, amint egy.egy gép részére a folya. ma [os üzemeltetéshez szükséges termény asztagba van hordva. A gabonafélék cséplését legkésőbb augusztus 20.ig az ország egész területén be kell fejezni. 2. Minden gépállomás igazgatója a járási tanács végrehajtóbizottsága elnökével együtt a cséplőgépek rajonirozási tervet május 27-Ig köteles elkészíteni és azt jóváhagyás végett június l-ig megküldeni a megyei tanács végrehajtóbizottsága elnökének. A megyei tanács végrehajtóbi. zottságának elnöke a rajonirozási terveket június 5-ig köteles elbírálni és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának június 15-ig kell elkészíteni' minden cséplőgép menetiránytervétA rajonirozási tervet csak a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnöke, a menetirány tervet pedig a gépállomás igazgatója módosíthatja, 3. A jóminőségű vetőmag biztosítása érdekében a termelőszövetkeze. lekben és az állami gazdaságokban a vetőmag céljára alkalmas táblák (I. fej. 7. pont) terméséi külön kell csépelni. Mindenütt meg kell szer"vezni az ősziárpa, tavaszibúza, ennek keretében a durum búza kevere. désmentes cséplést, külön begyűjtését és tárolását. 4. A cséplésnél az osztályozó henger használata kötelező. Az osztályozó hengert és a doliot úgy kell beállítani, hogy az ocsúban két százaléknál |öbb ép, fejlett szem ne legyen, a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsépelt termésmennyiség súlyának 3 százaléka. A szalmában, törekben és a pelyvában maradt szemek súlya nem haladhatja meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát. A cséplőgép vezetője köteles betar. tani, a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrtzni, hogy a szemveszteséig a fent felsorolt százalékoknál nagyobb ne legyen. 5. A bánya- és energiaügyi miniszter, a földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogy a gépállomások mintegy 1100, az állami gazdaságokban legalább 400 cséplőgépet vtilamos meghajtásra állítsanak be. 6. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere és a MEDOSZ segítsék elő, hogy a gépállomások és az állami gazdaságok minél nagyobb mértékben Bredjuk-módszerrel csépeljenek. 7. A kombájnnal aratolt.esépelt termés mennyiséget a tisztított és szárított _ termény súlya alapján kell megállapítani. IV. Egyéb (örmények betakarítása és eséplésc 1. Az egyéb növények aralásál az alábbiak szerint kell végrehajtani. a) A köleg aratását kombájnnal a teljes érés elején, egyéb gépi és kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni. b) A hüvelyeseket; (bab, borsó, lencse, bükköny stb.) a korai reg. geli, vagy az esti órákban v0nodá|| (Folytatás a méíoitfl? »l?f8Ioml