Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

Egység az építésiben — egység a választásokon! Győzelmi jelentés: Szeged dolgozó parasztjainak választási békeversenyéről A tszcs-k között lolyó versenyben a Táncsics tsz került az élre Az elmúlt hónap első napjaiban a hódmezővásárhelyi Alkotmány és Dózsa-tsz választási bókeversenyre hívia ki a megye valamennyi ter. mc'.őcsoporiját. Ehhez a kihíváshoz a szegedi termelőcsoportok is nagy lelkesedéssel erét lakozlak ós vállalták, hogy május 17 ét a tavaszi m +ögazdasági munkák h=nári<J5 előtti elvégésével és a félévi feSodáai kötelezettségük teljesítésével ünneplik meg. A versenykihívás óta a term csoportokban jelen'ősen megjavult a munkafegyelem s a tagság szorgal. masabban vógezte munkáját, mini addig s ennek eredményeképpen kimagasló eredmények szülei'ek a ter nie'őcsoportokban. E nemes versenyből a szegedi termelöcsoportok közölt a Táncsics tsz kerü't ki győztesen, ugyanakkor a beadási kötelezettség határidő előtti túlleljesí;ésévol me. gye: viszonylatban is kivívta magá. nak 01 első helyet. Vállalását ma. rndékiaianul teljesítette. A szarvasmarháknál bevezette a háronwzort fejést éi ezzel a tejhozam 110 százalékkal emelkedett. Buromfibeadásuknak 101, tejbeadásuknak 125, tojásbeadásuknak pedig ugyancsak 101 százalékban teltek eleget. A versenyben a második helyet az újszegedi Ha'adás tszcs érte cl. Tagjai néhány munka kivételével csaknem valamennyi 'vállalásukat teljesítették és az építő btignd terven felül még kéj szerayámkumrái is épített A kertészeti brigád a kapálásokat határidőre teljesíjelt.e Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult Dobó Andrásié. Szabó Mihályné, Vízhányó Janómé, Beita Sándor, Boj/ó Imre, haczi Mihály, Pósa István, ifj Paplógó István, Juliéin János, ifi. Kószó Ferenc, akik a rájuk bízott feladatot becsű le'.csen hajjották végre. A harmadik az alsóvárosi Új Élet.tszes. A negyedik a baktői FeLszabadulás-tszcs. Mind a növényápolás, mind a kerjészelbsn jó eredményt, értek el. Jó munkát végeztek Bír. csök Sándorné, Tóth Józsefné, Zsarkó Istvdnné, Heg-dús Mihály, Binbusz Kálmán, • Márton János, Hegedűs Ferenc, Szili Mihály, Eve. man Jakab, Vámosi István és Fcrá József. Az ö'ödik, hatodik és a heietjik helyre az Ötéves Terv, a Dózsa és az Alkotmány jcrmelőcsoportok kerültek, A termelöcsoportok között folyó verseny magával ragadta Szeged egyénileg dolgozó paraszljait is és május 17 tiszteletére 1010 egyénileg do'gozó paraszt vállalja, hogy félévi beadási kötele, zeit/égét teljesíti. Ezek közül 460 dolgozo paraszt 100, 145 dolguzó paraszt 100 százalékon felül telje" sílctje, 405 pedig nagyrészben teljesítette félévi baromfi- és tojásbe. adásál. A begyűjtés és u mezőgazdasági munkák végzésében élenjár Tóth Mihály Tündér.utea 4. szám alatti dolgozó paraszt félévi tojás, beadásának 105, baromfibeadásának pedig 310 százalékban tett ele. get. Karácsonyi János Rókusi ff. 239 szám alatti hét holdas dolgozó paraszt tojásbeadásának 100, barunifibeadásának pedig 200 százalékban tejt eleget. Pintér Lajos Széesi-utca 31., Nagyi István Alsóvárosi ff. 91., Oltványi János Közép-utca 5.. Tari Jánoa Alsónyo. mássor 8., Ábrahám István Kisfaludy.ulca 31-, Szécsi József Titeliulca 4., Szekeres I>ajos Pásztor, utca 69. Szám alatt lakó dolgozó paraszt is tojásbeadásának 100 százalékon túl, baromfibeadásának pedig 200 százalékban tett eleget. Ezek a lényeik azt bizonyítják, hogy Szeged dolgozó paraszjjai nemcsak szavakkal, de tettekkel is készültek a mai napra s az állammal szembeni kötelezeljségük határidő előtti teljesítésével is a Népfrontra, szépülő jövőnkre, boldo életünkre és a békére szavaznak. A BERG-CSALÁD A NÉPFRONTRA SZAVAZ Szabó tizedes először szavaz népi demokrácia mely lelkes ifjúságunk előtt minden téren szabad utat nyitott «zé. lesobbre tárta ki szamukra az Alkotmány kapuit. üdvözjljük az Ifjú szava-ókat és sok sl. kert kívánunk nemzetépítő munkájukhoz..." (Rákos-* Mátyás elvtárs május 10-1 beszédéből). Ha az ember éle'őnck egy fontos állomásához jul cl. önkénytelenül is megáll egy pillanatra. Emlékezetében felvillannak a régi képek, amelyeket már-már elfelejtett, vugy nem szívesen omlókezelt reájuk. Ilyenkor azonban lázas gyorsasággal peregnek le előjle ezuk az emlékeik. Szabó Sándor államvédelmi tizedes is megállt egy pilláimra. Életének fontos állomásához érkezeit. Szavazni fog. Életében először. Mult, jelen, jövő doknmcnlumai fekszenek a laktanya egyik termében. Életünkről löszéinek... s amit elmondanak, mind igaz, maga az élet. •. A megsárgult lapok a mult szomorú emlékeit idézik, a kegyetlen szenvedést. Államvédelmi harcosok forgatják n megsárgult lapoka;... Ráismernek saját sorsukra, családjuk elmúlt életére s felszítják szivükben ez emlékezés pásztortü" zeit... Szabó Sándor tizedes elvjárs figyelmesen lapozgatja „Szeged Szabad Királyi Város méltóságos polgármester urához" intézett kérvényeket. 1933 április 29-én kelt sorok. Könyvesi István és családja (Szeged, Somogyi.telep XI. ujca 707. szám alatti lakosok) kérelme: ... már napok óla nem ettünk... ké" havi lakbérrel el vagyunk ma. r*iva, ha nem fizetünk, kitesznek bennünket az utcára... Alázattal kérjük Méltóságos Polgármester úr azon jószívűségét, hogy Méltóztassék, ha egy mód van rá. a rendkívüli segély alapján csekély 10 pengői részünkre kiutalni, mivel ezzel egy családot fog megmenteni az cl. pusztulástól.. Újabb kérvény akad a kezébe. 1934 február 7. „Méltóságos Főtapán úri öl kis esoiádommal együtt nagy nyomorúságban szenvedünk. Kis szobánk plafonja leszakadt, lakhatatlanná váll... Esdezcm, hogy egy kis segélyt uinljon ki, mert bizony nem is judom, mi fog velünk történni. Kezeit csókolja: Horváth Isfvánné és öt kis családja. Szeged, Háló. utca 1. sz." Megérkezett a válasz a 911/934. főisp. sz. alatt „Szeged szab. Kir. város Főispánjától- „Segélykiutalás iránti kérelmére érte ítom hogy az fedezet hiányában teljesíthető ncm volt". Kenyeres István. Horváth Istvánná s kl tudja hány nyomorgó prolclárcsalád élete nem ért nt"v »z uraknak 10 pengőt... Szabó Sándor ezekben az idődében Coak két esztendős Vo't. Nem ér. lelte uz élet értelmé}, csak a szemé, ben izzott, parázslott az éltesig kínja. Az ö apja életsora is a Kenyeres Istvánok élelsora volt. A szegedi Háló-utcában, a Nincstelen telepen éppúgy „álmodott a nyomor'', mint Újpesten, Angyalföldön ... S azóta eljött n nap, amikor a boldogság, jóléj átlépte a Könyves Istvánok házának küszöbét, „leült az asztalhoz" s megszegte a felsza* badult élet kenyerét... Az emlékezet azonban mégis nagy ajándék. Különösen a mi számunkra, akik a nagyszerű élet biztos talaját érezzük a lábaink alatt a úgy gondolhatunk vissza a régmúlt sötétségre, mint az álmából felébredi ember lidércnyomástól terhes rossz álmaira... Szabó Sándor leletté a megsárgult lapokat... Elég a külvárosi nyomortanyák, csendőrsorliizek, ki. látústalan élet emlékeiből. Elég, hogy soha ne felejtsen, hogy kemény kézzel fogja a fegyver}, amelyet a nép állama adoij kezébe... Hogy szilárdan és elszántan őrköd, jék nzért, hogy soha többé vissza ne térhessen a mult... — Nem értek a szép beszédhez, de most úgy érzem, valami igenigen szép dolgot kell mondanom — kezd[e a beszédet Szabó elvtárs. Aztán elakad a szava. Egyült indulunk a terem másik része felé, ahol ötéves tervünk nagyszerű alkotásainak képeit szemléljük. — It[ a szegedi Texlilkombiná}, a legfejlettebb szovjet gépekkel, a ruhagyár, a Faragó-utcai munkásházak — mutatja a képeket büszkén. — Úgy érzem, nem lehel igazabbat, szebbe} mondani most, mint azt, hogy; „Boldogan szavazok a Népfrontra s szavazok cselekedeteimmel is..." Szabó Sándor tizedes elvtárs most járul életében először a szavazó ur. nához. De már szavazott. Telteivel szavazott. Mellén ott díszeleg a kiváló harcosok jelvénye, amely bizonyítja, hogy Szabó elvtárs éberen őrködik a határon, tudja, mivel |artozik népének s annak a párjntik, amely megnyitotta előtte az élet kapuit ... — le. jÉdesanyám, szavazz a népfrontra Szalma Gézáné levele édesanyjához Édesanyám! Kellemes pihenést kívánok és remélem, olyan jól érzi magát Sióiokon, mint ahogy mi unokájával s az üzem dolgozóival együtt kívánjuk. Az üzemben mindenki szeretettel beszél magáról. Büszkék arra, hogy mint 53 éve* asszony, élmunkás lett, két/elvényes sztahanovista és most elnyertg a íaipari szakma legjobb dolgozója" címet, örömmel tudtam meg. hogy a választás tiszteidére tét! felajánlását is túlteljesítette Nem 115 százalékos átlagteljesítményt ért el az elmuit hetekben, mint ahogy vállalta, hanem 126 százalékot. Ez nagyon szép eredmény édesanyám. Azt bizonyltja cz, tudja, mivel tartozik államunknak mindazért, amit a felszabadulás é.ta kaptunk. Megbecsült emberek lettünk, olyanok, akikre számít államunk és pártunk. Soha ne feledje ezt el, erre gondoljon vasárnap is, amikor szavazni megy a m-llékellen küldött névjegyzék! kivonattal. Gondoljon arra, menyit dolgozott a múltban, amikor az egyenrakó gépnél reggel fi órától este 6 óráig, sokszor még tovább is dolgoztak. Esténként mindig holtfáradtan jött haza. még arra sem volt kedve, hogy megkérdezze tőlem, mit tanuljam, mit csináltam egész nap. Ritkán, nagyon ritkán tó"am mosolyogni. Mindezért mit kapott a gyárban? kat, hogy ne fürödhessenek. Szavazati joga sem volt, mert az ilyen asszonyoknak, mint édesanyám csak a robothoz volt joguk, ahhoz, hogy kora hajnaltól késő estig dolgozzanak. Emlékezzem, 4í-ben felszabadulás után 45 éves korában szavazott először. Én sokszor gondolok ezekre. Elnézem, amikor este hazajön. Haja bár fehér a mult gondjaitól, de arca mosolyog, elégedett. Ha besötétedik, lelgyújtja a villanyt, bekapcsolja a rádiót, lágy zene tölti be a konyhánkot. A leiszabadulás elölt minderről csak álmodni mertünk. Ma gázon melegíti esténkint a vacsorát s közben az asztal mellett a kicsi Gézának mesét olvas a kismamáról, és a csökönyös kisfiúról. A felszabadulás óta pártunktól szép otthont, békés, nyugodt életet kaptunk, ami még egyre szebb és gazdagabb lesz, hisz Rákosi elvtárs vasárnap mondott beszédében megígérte s amit ő megígér, az meg is valósul. Ez m ír bebizonyosodott az elmuit évek során. A Tavasz van. A Szikra-lakások hatalmas kertjében a gyümölcsfákon tömött fürlökben lógnak a majdnem érett cseresznyék, a, barackok. A gyerekek hancúroznak a dúslombú fák tövében a füvön, n homokban s alig várják a nyarat, hogy a fürdőmedencében a zuhany ahAl fürödhessenek, aztán labdázzanak, tornázzanak, játszanak, éljék örömteli gyermekkorukat. A felszabadulás u'án építették a gyufagydri dolgozók a medencét, a zuhanyozókat, az egész játszókéi M. Azelőtt uz élet göröngyös kálváriáját • járták a Gyufagyár munkásai is, ezekben a Szikra-lakásokban. A kis bér, a szegényes bútoi'aat, az aggodalom és a gyermekik féltése, hogy ilyenkor tavasszal, nyáron, az r.tcán játszadozó gyermeküket el ne üsse a villamos — meri bizony csalc oda szorulhattak ki —, Icescriíscguel telítette lelküket. Most a felszabadult öröm, ezernyi lehetőség költözött a Szikra-lakásokba. Több dolgozónak a gyermeke a Gépipari Technikumba, a tanítóképzőbe, az egyetemre jár. Egyes lakúsokban pedig már otl csillog a dolgozók ezreinek a jövője is... } * Baloldali épület, második emelet 8-as ajtó. Ift lakik a Berg.család. Nckilc is ugyanolyan lakásuk van, mint. cr többi lakóknak. Az ö mai eletük hasonló ezer és ezer családéhoz, ahol a férj és a feleség •••zó'r galmc&an dolgozik és tanul. A nagy kertben egy kis rész az övéké. Benne zöldség, hdyyma és egyél> konyItalterli vetemények frissen zöldéinek. A disznóól előterében egy (cis Malac sütkérezik a napon. Berg József a Gyufagyárban, dolgozik már 17 éve. Azelőtt mint gép. lakatos, három éve pedig a dobozosztály művezetője. Jelenleg miívezetöképzöre jár. A rábízott üzemrész túlteljesítette a választási békeversenyben tett felijánlását. A felesége az Újszegedi Kender.Lenszövő Vállalatnál segédrrlüvezetó a szövőben, 16 éve dolgozik az újszegedi gyárben. A felszabadulás utón elvégezte a szakmunkásképző tanfolyamot, azlán a müvezetöképzöt és most művezetői továbbképzésre jár. Kél éve van, ebben a beosztásban; üzemrésze egyike a legjobbaknak a gyárban. Körülbelül két és félezer forintot keresnek meg ' kellen havonta. Bergék azok közé a „szerencsésebbek" közé tartoznak, akiknek a felszabadulás előtt volt kerékpár juk. Megvonták a szájuktól. Kelten dolgozlak, gyerek nem volt, úgy, ahogy cléldegéHek, ói.ben aztán megszületett a Kctika, 0-ban peijig a Jóska. 1950-ben 1860 forintéri veitek egy rádiót. A gyerekeknek is végtelenül tetszett és bizony kbmoly „nevelő munkára" volt szükség, hogy ne csavargassák folyton, A Katika különösen szerette a zenét hallgatni, még láncolgatctt is rá. Amikor iskolába került, be. is lépett cz úttörő tánccsoporlba. Balettra is jái t. Aztán egyszer odaült az apja elé: — Apukám. Szeretnék megtanulni zongorázni. Ezzel nem fejeződött be a beszél* getés, hisz a kis Kati hosszan sorolta fel az „érveket", hogy: más munkásgyerekek is tanulnak már, — még nevet is említett bizonyságul —, meg aztán van az Úttörőházbűn zongora és ö már próbáit is rajta... — szóval nagy kedve van hozzá. Kívánsága teljesült. Kati már ősz óta tanul zongorázni, az egész család örömére. • Az öröm nem jár egyedül. Az ősszel Bergné boldogan mutatta férjének a tagjelölt könyvét. Az átölelte és így szólt; — Ez a legnagyobb kitüntetés, ami érhet, jó munkád után. Nagyon becsüld meg a pártkönyvedet. Nemsokkal utána egy vasárnajri napon, amikor az egész család együtt volt, Dekker Bélámé sztahánovista. művezető, Bergné munka, társa látogatott el hozzájuk a tízéves Kati lányával. Szóba került ott sok minden, aztán elhatározták, hogy elmennek a moziba. Miközben a gyerekeket öltöztették, a nyitott szekrényajtó láttára Dekkemé megkérdézlv Bergnéf. t — Hány ruhád van? — Van abban a szekrényben any. riyi ruha, hogy... — válaszolt felesége helyett a férj és hangja egy kis büszkeséget árult el. — Nekem is van két ünneplöm, meg több hét. köznapló ruhám. Pedig most gyerekek is vannak és még azok is csinosan. járnak. Közben persze a gyerekek sem hallgviltak ét a kis Kali megtudta a nagy Katitól, hogy nekik már ven saját zongorájuk. —1 Apu, anyukám, nekem is kell zongora — fogta mindjárt kérőre a dolgot. A szidok összenézlek. És hogy akkor elkerüljék a további vitát, így válaszolt az apa: — Kaj)3Z zongorát, ha jól tanulsz és kiérdemled. Kati nagyon jól tanult. A szülök pedig nem voltak elég óvatosak, mert négy hónappal ezelőtt beszélgetésükből elárulták, hogy éppen egy zongorát akarnak vásárolni. — Én is elmegyek — örvendezett a kislány. A meglepetés nem sike. riill, hogy csak a lakásban mulassák meg neki a zongorát, együtt mentek el megnézni. A Katika mindjárt mellé is ült, „kipróbálta". Pár nap múlva már otthon volt « zongora, ötezer forintért vették. • Esténként a kis Szikra-lakásban zongora szól. A szülők boldogan hallgatják, hogyan tanul, fejlődik gyermekük. A kis öcsi is már néha „próbálkozik" rajta. Kait ősszel beiratkozik a Zenekonzervatóriumba cs a kis Józsi is majd két év múlva. Ölt nem tudják, hogy valaha, nem is olyan réaenf a Tolbuchinsugárúton játszadozó proletárpyerekeknek eszükbe sem juthatott, hogy zenét tanuljanak és saját zongorájuk legyen. Ez csak a mi hazánkban le. hetséges. S a boldog szidok gyermekeikért, a gyönyörű jövőjükért szavaznak a Népfrontra. Markovlts Tibor Boldog életünket védik szüleink, ha a népfrontra szavaznak A Magyar Népköztársaság'a'.ig 81 Repüljünk az ország felett, néz. ragyogni 1953. május 17. A vdiamoi plakátjain. újságokban szinte da'ol cz a két kis piros szó: „Szavazz u Népfrontra I'' Vájjon mij dalol cz n két kis szó? Hallgassuk csak datét, egy boldog népről meséi. egv boldog ország nagy családjáról. A daj o'ykor olyan, mini a trombitaszó, most a hatalmas Néphadseregről mesél, majd dala lágy duruzsoló lesz. mint az arar.ysárgi húzatáb'án muzsikáló kombájn. Csak •nézem, nézem, amint a Uirakntban a sok színe* szövet, selyem között da'o| Inzámról a felirat. Megpróbálom leírni, mit meséli. Valamikor ez az ország 3 millió ko'dus hazája volt. Akkor is volt választás, de becsapták n szegény népet. Fűt-fát ígérlek neki amelyeket a választás utén e'f'ftledtek. Er. ről az országról szól Mikszáth Kálmán; ..Két válusztüs Magyarorizá. gon'' című könyve. A nyomorban, a sötétségben, miit fáklya villant a Szovjet hadsereg szuronya. Eltűnt a rossz világ. F'kezdtük azt éves könyvében téngbelűkkej fog|ziik meg az ötéves terv csodás bé10—12 pengő fizetést. amelyből mindig volt levonás hünte'ésre. Az | <>yjr"'"-dYu,,'-,n "" igazgató még a meleg vizet is zaj* "ontra szavazunk nálta maciiktól, olzórada a esonoboldog mára,, s a szebb holnapra építeni, amit régi uraink 'eroinliollák. Nézd. mind magasabbra hágunk az életszínvonal lépcsőm s már nincs messze n szocializmus. A kollektív gazda kodás csodíF művel. Az elhagyott magyar ugaron gvapot nő. rizskatészok ringanak a szikes talajokat dús erdősáv védi a tűző naptól, s a szá.itófö'dek Rózsi zsenge hajlúsait. V szavaz édesanyám a Néplrontra adott szavazatával. Ugy, ahogyan megígérte, dolgozótársaival együtt Révai elvtársnak a választási nagygyűlésen, amikor megfogadták: „Gyulagyáriak vagyunk — a Népkea'kolásuil. Ez irt Szláiinváros; tétod, itt épül a viagy kohó. mely ontja majd magából a friss ezüstszínű fémet. Ez itt a November 7. Erőmű. Népköztársaságunk egyik legnagyobb energiaforrása, A csillegó huzalokon szerte árad majd az áram, mini uz ereken a vér. kultúrát, jólétet adva. Az ott Tiszalök. Látod a hatalmas vízlépcsőt, melyből másodpercenként 00 köbmé'er víz jut n ibzúntútt főcsatornába, tey kapcsolódik be a Hortobágy gazdasági életünk vérkeringésébe, S ki tudná mind elsorolni fejlődésünk egy-egy ragyogó állomását. Ifjúságunk új iskotéban tanul. igazi tudományt. Az egyetemek szétésro tárt kapuján a dolgozó nép fiai jutnak bc. S mily ragyogó lávtatokat tár e'énk a jövő Ezt a boldog élete akarja tönrezúzni a töke hatalma. De mi nem engedjük főbbé bi'incsbe verni kezünk. Ezért kej| szüleinknek és valamennyi dolgozónak fe'sorakozilia ii pártunk vezette Függetlenségi Népfron mellett. Legvcn taVfus 17. dolgozó né. punk egvségének hutalmas seregsrem'éje. Hirdesse in'nden s-avazat egy boldog ország fiainak nagy családját. Hunyd, Mátyás, a Dózsa György ált. isk. raj. i tanács elnöke