Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-17 / 114. szám

PARTELET • A kommunisták munkaszeretete, példamutatása lendíti* tovább a munkaversenyt VASÁRNAP, 1953. MÁJUS 11. 3 'A mai napon hitet tesz népünk fez első ötéves terv befejezése és a második ötéves terv cé kitűzései mellett, amelyek szeretett Rákosi elvtárs szavai szerint: •„.. a jómód, az erő és a kullúra országóvá változtatja hazánkat"% Dolgozó népünk egységes kiállása, a mult kisemmizettjeiből cvszágvezotókké lett munkások, parasztok, értelmiségiek minden egyes 6zavazafa a pártba, annak vezetőibe és minden egyes tagjába vetett határtalan bizalom jele, E bizalom alapjaa valóraváltott Ígéretek sokasága Amit pártunk megígért, az mindiq vatósáqgá lett. Mindez azért,, mert a kommunisták a tervek megvalósításának élharcosai voltak, mert tetteikkel, munkaszeretetükkel magukkal ragadták az ipari munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi tömegeket. Párttagjaink, tagjelöltjeink megértették, hogy a termelésben való személyes helytállásuk a dolgozók elölt való példamutalásuk és jó felvilágosító szavuk biztosíték arra, hogy a kommunisták nem élnek vissza a nép bizalmával. Ma, amikor népünk a jövőre szavaz, tudja, hogy ha hazánk első kommunistája. Rákosi Má'vás elvtárs azt mondotta, akkor a jómód, ez erö és a kultúra országé fel i» épül. Ezért vonaitkorik minden kommunistára örökké élö, bölcs tanítónk, Sztálin esküje: „Nincs nagyobb tisztesség mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs..." És mert nincs nagyobb tisztesség, ezért kell további harcainkban is élenjárniok a párt tagjainak. Hatalmas mozgósító erő a kommunista példamutatás abban a harcban, amit a kommunisták céltudatosan a lenini-sztálini eszme által vezettetve a béke, a Jólét és tel emelkedés országának megvalósításáért vívnak. Ezt a programmot most fogadja el a dolgozo nép. Szavazata egyben ígéret nrra, hogy csetokvö részese lesz valóraváltásának, a szocializmus felepilésének is. Szavazata egyben kijelentés, amely mindtn kommunistához szóii Vezess bennünket a jómód, az erő és a kulturj országának felépítésében I Vezess te'teiddei és vezess szavaddal! Mutass példát a munka minden szakaszán. Neveli, taníts bennünket, akik még a mult sötét öröksége miatt nem látjuk tisztán az egyenes utatI Eddigi munkánk alap és Jó alap arra hogy biztos léptekkel haladjunk tovább. Rákosi elvtárs megmutatta szánrunkra a követendő utat. „...tegsúrgőseob az ötéves terv hátralévő részének jó befejezése." A választási békeversenyben kimagasló eredmények ezülettek. Üzemeinkben, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon, termelőszövetkezeteinkben, a hivatalokban etaök között teljesítették feL njínlásaikat a párttagok és tagjelöltek. A Szegedi Juta,áru gyárban Juhász Ferencné 176, Gulyás Mihályné 144 és Palócz Gézáné 124 százalékra emelte eddigii teljesítményét a választási békeverseny során. Elismerést érdemel a Paprikái eldolgozó Vállalatnál Sümegi Júlia kétszeres sztahánovista, aki 113 százalékos átlagot ért el. A Seprőgyárban Bányai Pétórné 110 százalékról 125-re emelte norma, teljesítményét és kivá'ó minőségű seprőket gyártott. Nagy Vince a Via- és Csatornaművek egyik legjobb dolgozója a váltalt 60 darab vízmérő helyett 92 darabot javított meg. ők a munikavtrseny tovább, vitelének élharcosai. Amit pártunk ígér, az megvalósul, ha a célokéri fo'-yó harcban a kommunisták az elsók ha ők kezdeményezik és szélesítik a szocializmus építésének legfőbb forrását, a szocialista muakaversenyt. Ezt értették meg és tették magukévá ;u Üjszegedi Kender- Lenszövő Vállalat dolgozói és példamutató kommunistái is, mint Faragó Szil. veszler, Szeles Jánosné és Bite Józsefné szövőnö, alti 100 százalékos minősége mellett 116 százalékos átlaggal dolgozott a békeversenyben. Ezért határozták el a Szegedi Cipőgyár dolgozói cs kommunistái, hogy a Béke Világtanács június 15-i budapesti ülésére és augusztus 20 tiszteletére tovább folytatják a munkaversenyt. A szocialista munlcaverseny tehát nem áll meg a mai nappal, hanem a kommunisták vezetésével tovább lendül, még nagyobb erővel ötéves tervünk hátralévő részének gyors befejezéséért. Munkaversennyel építjük a szocializmust, és ebben a munkaversenyben, mint eddig, továbbra is a párttagoknak, tagjelölteknek kell élenjárniok. Pártszervezeteink karolják fel és segítsék a párttagok, tagjelöltek és a pártonkivö'tai fcez. deanéinyezéseit. Népn°veió munkájukkal biztosítsák, hogy ne lanyhuljon a versenyszellem, haaem a kommunisták vezetésével a p&ttonkívü'.iek mind nagyobb tömegét magukkal ragadva újabb l*«düW>tel haladjon továhb Ma elsőként adjuk szavazatunkat a Népfront programttjára, utat mutatva ezáltal a tömegéknek. Holnap álljunk a szocialista muukaverseny élére, matassuk meg azoknak, fckik tetteiken keresztül a pártban bíznak, ezen az úton kövessenek és közös erővel meg is valósttjuk a szocializmus építésének programmját NEMZETKÖZI SZEMLE Az elmúlt hét kiilipoliiikai eseményeiből I* V Újult erővel a párt oktatási év feladatainak megvalósításáért Pórlsiervezeteinlc egyik leg. fooitosabb föladata ftz országgyűlési választás lezajlása utáa a párt. oktatás szervezett kereteinek viszszaáilitása és megtenni minden szükséges intézkedést, a tanfolyamok zökkenőmentes továbbfolytatására. Elsősorben arról van szó, hogy azok a politikai iskolák és konferenciák, melyekért a pártszier- . vezdtek a felelősek, újjászervezzék 1 és fe'tölteék. A holnapi nappal ismét megindulnak a tanfolyamok és el kell érni, hogy az alsótoké oktatás hallgatói a választási tanfolyamra újonnan bevontakkal együtt, a hétfői szemináriumokon és ezt követően is hiánytalanul megjelenjenek. A jó elöké«zitö munka érdekében be kell vonni a párt aktíván kívül a tomegszer vezeti funkcionáriusokat éa a gazdasági vezetőket. Ott, ahol meglazult az oktatás szervezeti kerete, különös gonddal kell ügyelni arra. nehogy szétessenek a tanfolyamok. Hogyan biztosíthatják párszervezeteink. hogy zavartalanul tovább follyanak a politikai tanfolyamok? Először is meg kett valósítani azt, hogy minden szemináriumi hallgatót személyesen lelátogassanak és megbeszéljék vele az oktatásban -veló' további részvételét. Ebben a munkában a pártszervezet vezetőségén, a a propagandistákon kívül elsősorban vonják be a népnevelőket és a pártcsoportvezetőket. Pártlitkárain'f a népnevelöknek adják feladatul, hogy ez üzemben és a kerületben mozgósítsák a pároktatás hallgatóit a hétfőn folytatandó tanfolyamokra. Az j elkövetkező héten a felvilágosító | munka eredményeként el kell érni, hogy minden hallgató megért-, se, mennyire szoros összefüggés. van a Magyar Függetlenségi Nép.. Ír ont programún járnak magvalósítása 69 az ő politikai felkészültségük között. Ebben a felvilágosító munkában igen fontos feladat hárul a pártbizaimAafcra is. A pártbiza'miak érezzék felelősnek magukat a hozzájuk tartozó összes párttagok és tagjelöltek politikai fejlődéséért. Ennek a felelősségérzetnek kell megnyilvánulni abban, hogy a hét lolyamán rendszeres foglalkozás közben ellen-1 őrizzék, hogy a hozzájuk tartozó párttagok hogyan kapcsolódtak be újólag a pártoktatüsba, s hogyan készülnek fel a szemináriumi vitára El kell érni pártbiaailmiainknak." hogy biztosítsák valamennyi párttag rendszeres és pontos megjctenésót a foglakozásokon. A pártbizalmtak és a népnevelök politikai feJvi'ágoritó munkéiába kapcsa'ódjanak bc'.e a propagandisták is. Ne legyen egyetlen o'yan propagandista sem városunk területen, eki az elkövetkező hét fo-' lyamán maga is ne keresné fel hallgatóit és ne beszélgetne el az oktatasban való részvétei jelentőségéről. A fömegsiervezetek vezetői saját oktivahálózatukon keresztül foglalkozzanak azokkal a pártonkívüli dolgozókká], akik akár eredetileg, okár pedig újótag a választási agiteciós tanfolyamok beindulj *aVor lettek bevem-a a párt. c,.kt?.*á*ba és érjék el, hogy valer me-nylen továhbra is látogassák a prtttikai iskolákat. Pártszervezeteink e szétes aktívahá'ózjat mozgósításán kívül elsősorban azon keresztül biztosítják a pártoktaitás foglalkozásain yaló felkészült megjelenést, hogy a kötnmunista vezetőkhöz mé.ttóan, saját maguk mutassanak Dildát. Mutassanak példát elsősorban a párt. és a tömegszervezetek vezetői és a gazdasági funkcionáriusok. Lelkiismeretes pádnmutatassai jár. janak nz élen a népnevelők és a pártésoporlvezetók' is. A felvilágosító, megyyőzö munkájukat, személyes példamutatással támasszák alá. A párttagsáqban és a párton, kívüli aktívákban megvan most az a lendület, melyet ha helyesen ültetnek át pártszervezeteink a párt. oktatásba, akkor elérhető lesz, hogy sikeresen folyjon tovább a pártoktatási év és a hátralévő időt jól használva fel, eredményesen fejeződjön be az 1952/53-as párt. oktatási év. mely újabb Jelentós állomása lesz a párttagság politikai ömturlatónak emeléséért folytatott harcnak. Nasszer ezredes nyísatkozala az angol-egyiptomi tárgyalásokról Nasszer ezredesnek, az úgyneve-i zett egyiptomi forradalmi tanács1 'tagjának sajtónyilatkozatáról számol be a ..Reuter" hírügynökség. Nasszer elmondotta, hogy nz angol-egyiptomi megbeszéléseken egyiptomi részről beterjesztett javasat főkövetelése a brit csapatok kivonása volt. A csapatok létszámáról szó'va hangsúlyoz ta, hogy még Churchill nyilatkozata szerint is 80 000 főből áll az angol csapatok száma, holott az 1936 évi szerződés értelmében legfeljebb 10.000 fö lehetne. Ezután e következőket mondotta: ..Nincs szándékomban itt felsorolni, hogy az angolok hány ízben sértették meg ezt n szerződést, amelyet úgy tekintettek, mintha csak arra szolgálna, hogy jogokat biztosítson nekik, amelyeket kényük-kedvük szerint még túl is léphetnek." Nasszer hozzáfűzte: ez a szerződés összeegyeztethetetlen a mai kor és az ENSZ alapokmánya szellemével. Arra az angol követelésre, hogy az angol szakértők Szuezban maradjanak, Nasszer a következőket válaszolta: „Nem tiltakoztunk az ellen, hogy meghatározott 6zámú külföldi szakértő továbbra is a támaszpon'ton maradhasson bizonyos technikai munkák ellátására, de csak azzal a feltétellel, hogy ezek a külföldi szakemberek kötelezik magukat arra, hogy megállapított határidőn belül egyiptomiakat képeznek ki ezeknek a munkáknak ellátesára. Az angol kormány azonban a szakemberek kérdését arra akarta felhasználni, hogy Egyiptom jogtalan megszállását törvényessé és örökössé tegye. Egyiptomnak a 'támaszpont területe feletti szuverenitását névlegesen elismerték vo'na: — azzal a feltétellel, hogy a támaszpontot továbbra is Londonból igazgassák és ellenőrizzék." A továbbiakban elmondotta Nasszer, hogy egyiptomi részről azért mentek beje a tárgyalásokba, mert az angolok kijelentették, hogy valóban meg akarnak egyezni. „A megbeszéléseken azonban bebizonyosodott, hogy az angolok cselekedeteit még mindig a régi imperialista törekvéseik irányítják." Felfüggesztettük a megbeszéléseket, mert rájöttünk, hogy az angolok célja: Uj elnevezés a'att tartani fenn Egyiptomban az idegen megszállást — fejezte be nyilatkozatát Nasszer ezredes. Az egész világ feszült figyelemmel k.sérl a Koreában fo yó fegyverszüneti tárgyalásokat. Erre mutat a koreai-kínai lét 'egutóbk beterjesztett ja» as utalnak kedvező visszhangja az e*ész vi.ágcn. Kivétel az amerikai kormány, amely ismét zsákutcába akarja juttatni a tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a korea'-klnai fél javaslataira adott amerikai válaszok. Az amerikaiak ,'adminisztratív nehézségekre" hivatkozva, különböző korlátozások alka'maz.'s.ival igyekeznek m glilusítani az cdeJg elért crcdmér.yeke!. E korlátozó nk Igazi cé'ja — mondotta Nam Ir tábornok — a l-.adL foglyok hazatérésének megakadályozása. A koreai-kinal fél javaslata vl vgrs: a hidlfngyok hazafc építését két szakaszban kell végrehajtani a nem közvet'cnül hazatelepített haditog'yi.knt a sem:egrs nemzetek képvHitéítoől álló hazatclepftésl bizot'Ság őrizetébe kell adni, hogy bizt- sítani lehessen hazaíelepfféslik kérdésének Igazságos rendezését. Ezt a világos és egy»z-r'i javaslatot az egész világ közvéleménye üriimmel fogadta. igyanakkor az amerikaiak, mla'ntt bék"s?ő'amokat hangoztatnak Panmivdze,mban Kináf bonibáziák. haktérlumhonibákat <1ibi"»l Koreára és műiden erővel szabotálják a tárgyalásokat. A vl'ág Uüzváteinényc azonban a korca] béke medert yan. Különrsrn jelentős j »r a lény Is, hogy erősödik a koreai híttw.ru befejezéséért vívott ht.ee Amerikában, Az nmertka' szakszervezetek és más társadalmi »r„-r«,.z,-tek Eisenhowerbez Intézett Mblvásal azonnal! fegyverszünetei követelnek Koreában. Az nme-kai kormány halogató politikája m'attl felháborodás Amerika Koreában hnreotó ,.szövetségesei" körében ta tapasztalható. Erre mutnteak Churchill, angol miniszterelnök májns 11-1 a'sóliáz! külpolitikai beszámolójának egye* részel és ez ezt köveiő alsóházi vita, nem nto'só sorban Altlep fr'szótó'ása. Churchill a többi között a koreai kérdéssel lieszefüggésben ezeket mnndo'ta: „Legközelebbi célkitűzésünk természetesen a koreai fegyverszünet megkötése''. A koreaikínai fél legutóbbi javasla'aival kapcsolatban Churchill kijelentette: >,Nem ke'l ubhó' kitódulni, hogy azok nem szolgálhatnak a megegyezés alapjául". Atalec, a Munkáspárt vezetője a koreai kérdéssel kapcsolatban maga Ls bevallotta, hogy az EgyiSlitt Állomokban vannak c'cmek, amelyek nem kívánják a koreai kérdés békés rendezését. A néhány hete megkezdett angolegyiplnmi tárgya'ások megszakadtak. A tárgyatások azért szakait ak meg, inert Egyiptom nem volt hajtandó teljesíteni Ang'.'a provokációs követeléseit. I'ycn köveicés vo>: Egyiptom egyezzen bele hogy az angol szakértők határidő né kül n Szuezi övezetben maradjanak, nzni egyértelmű lenne az övezel angol megszállásának fenntartásává'. Álláspontja, hogy ezek a szakértek I Egyiptom utasítása: szerint működ| jenek és csak korlátozott ideig tnr! tózkodhasnauak a Szuezi-rsaíornaÖveze-rbcn Anglia viszont azt kö] vetette, hogy a szakértők kizárólag csak Angliától kaphassanak utaslj ti'aokat. Egyiptom ebbe nem egy-e' zett bele. sőt még h&iúrozoitfebbrn követette: nz nngo'ok minden fe'tétc| nélkül azonnal vonják ki <sapataihat a Sznerl-esatoma övezetéből. F.'őre Iái'ha'ó vo't le1- I. i houy c "ét gyökereden r'lcntétt"á'lá»pont ilszehangoldsa nem fog elkerülni. A tárgya'ások mevsza| kariak, helvcscbberi kudarcba ' u'; tó'Tak. Azóta a KWyzet mindinkább é'e=rdik. Mint az „EgvIpMen Güzette" eimíi lap k'ta'i. Naglb kl'elcn'cfie: „Végérvényesen e'hntároztok. hogv megszabadulunk n megszállástól és az 'angnf tt-reswvlófó'." Ang"a katonaság és hadihajók áf-snpo-tij. sTt'ásávRl Igyekszik nvnmási cyak-ro'ni Egyiptomra. Nem fe'rs'cers kiemelni, hogy n tárgya'ésnk hű"cSmnesztiát EtapsU a Csslisiiovák riztámsái elnikétü) W. Oaüs, az „ ssocsa'sd Prsss* voH prágai fuilésitá a Prága (TASZSZ). A „Csehszlovák Távirati Iroda" közli, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnökének döntése értelmében amncsz':át kapott AVilliam Oitis, az Egvesü't Átiamok ál ampoteára, az ..Associalcd Press" hit ügynökség volt prágai tudósítója. Wí'ltam Ont'st a prágai birósóg 1951 július 4-én kémkedés és egyéb állpmettcnes tevékenvráe miab 10 évi szabadságvesztésre ítélte. Az elitéit W. Oatis felesége 1052 novemberében a washingtoni 'csehszlovák követségen keresztül a Csehsz'uvák Köztársaság elnökéhez intézett levelében kegyelmet kért W. Oatis számára. A köztársasági elnök — amint a • Csehszlovák Távirati Iroda1' közle| ménye mondja — eleget tett a kérében egyre világosabban kirajzoló* dik az angol-amerikai küzde:cm Egyiptom nagy stratégiai és gazdasági jelentőségű Szuczi-csatorna övezetének ellenőrzéséért. Bár Eden megegyezett Etaenhowerrcl a Szue7.i csatorna kérdésében folytatandó kőzi s politikát illetően, mégis e megegyezés í» a hiznnyaSfokú cgyiittműküéiés ellenére mindinkább c'őtérbe kerül az an&al-amcrikal ellentét c kérdésben. Erre mulatnak a nagyfokú bizalmatlanságról tanúskodó angol ftajtókommentárok, Duticg közép- és közelkclcli körútjával kapcsolatban. Az angolok ugyanis ailól tartanak, hogy Dulles a kiizrikeleti paktum összetá* ko'ísán túlmenően — ami az imperialisták közös törekvése — még jobban meg akarja vetni lábát Egyiptomban. Anglia rovására, Du'les ugyan hangsúlyozta, hogv csak „Informálás" cé'jáhól utazik! Közép' és Köze'-Kctetre. Az arab országok néprlt azonban nem lel\C( becsapni. Ezt igaro'ják azok « tiltakozó tömegtüntetések, amelyekkel az arab országok dolgozói „iidvöz'ik" Dullcst. nem is beszelve a félreérthetetlenül cl'ensígc.s sajtókangoltró'. Az egyiptomiak Joggn' bizalmatlanok mindkét gyarmatosító hatalommal szemben. Győzelmesen halad) Vietnam né* pclnck felszabadító harca, . A legutóbbi ha<í'l|e:entísck arról számolnak be, hogy a Vicimlnh éa Parfét Lao néphadserege újabb csapásokat mér a francia gyarmatosítókra és kiszo'gá'óikra. Amerika Itt sem maradt ki a játékból, „Ki* használva a gyors egymásutánban elszenvedett vereségek következtében beállott és egyre fokozódó francia pánikhangulatot, Amerika szeretné mcgva'ósitani régóta dédt Igetett írrvét: a vietnami szennyes háború „nenizetkiiz'vététeic" útján második Koreává változtatói Indoklnit. Ezért követeti Amerika, hogy Franciaország vigye az ENSZ elé a vietnami háború kérdését. A vlcte nuuij. események tükrében megmutatkozik az egész Amerikát ktazo'* gátéi francia g-arma'rendszer rothadtsága. Annak, hogy a francia kormány nein követte Amcr'ka sugalninzását a vietnami háború ENSZ elé Vltolébrn, igazi oka — mint n ',1/Humanité" írja — az, hogy: „Az tndokfnn' háború" ; neinzt'lközlvó tétele" csak megpecsétel* né azt a tényt, hogy n tcngfTenti'.ti francia gvannntok mtodjölban kirs taznak p. francia Imperia'isfák kezéből az Egyesűit Ál amok javára. Az Indokínai kérdésnek az ENSZ előtt történő megtárgyalása egyben az egész francia gyarmati rendszer kipcliengérezését jeéenicné." Az Indokínai kérdés ENSZtárgya'ásaíí ugyanis az artih ázsiai országok Ismét felhasználnák arra, hogy nz egész vitág c ött Icfeplrzzélt a francia Imperln'izmus tndoKfnában. Tuniszban, Marokkóban gyakoro't véres tecrorura'mát. A kapkodó francia próbálgatások és az amerikai ícgyvccszállfiások fokozása cl'enérc egyre szélrselib körben Ismerik cl. hogy m'nt n svájci ,,Vo'k.srech!" irja: ,.A francia korerínv po'itikájn csődbe jutott In<tokto han". Csődbe jutott uz n» amerikai provokáció is amely e-z' nróbó'ta e'hite'ni a vi'ágen". hogy a Szovjetunió és Kína egyezményt köiötf a Vte'mlnh-het az Indokfnat hábo-ű támoga'.'sára. Szovjetunió rá Kína hajározottan visszau'asiMÜi ezt a koholmányt, "'aga Churchill is cVsni-rtc kütno'ltlkai brszédében nnnrk az á'Utósr.ak légbf"ka-oitgígát. • Ezek az események különösen az n — iné- bizonyos ro'gárl körükben is ba'árazottan támegataií — ncmze'közi y!s"-!ianir amoiyct C!mreh'll r.lsó'-áz] be zé ténck ar a része vá'toti k', n—c'vbc-i u nagvhatalrok ki'z'jtt' t'r-yo'ás' fayaso+a — arra se-kenfík a« r-yes orsiá-ok hékec fit hogv tovább fek-zzák a nyomtat ko'r-.áp'al'ma a hékés VárK'a'ésok. n nemre'bözl be'yzct enyhii'ésc érdekéhen. Letartóztatták és az Lllis Islandm szálthoiták Beltratte-t, a The National Gurird'an" faszer készt öt él London (MTI). Már korábban je. 'entettük, hogy a htéhed! Mc-CarthyJjizottság két napon át k'ho'lgitta a „The National Guardian' című haladó amerikai hetitó'i srerkcsztő-égének két vezeti"'c - B'lfragc-t —, aki angol á' ampolgár — és .Tanves Aronson-I. Mirt a lóidon! rádió és az ..AFP" •eqú'ntib jrte-té"> k"z'i az nm-r:kr: b v''"doriási hedóságok ,-kilotoncolás cé'. jáltéi" őr'z't'ip vették és a tiHiréEllis Islandra szállították Belíraget. Brownc'l amerikai igarságiigynrniszter közötte: — .•Ir-lf.-.ge el. I len az a gyanú merü t fel, hogy | részt vesz az Egyesü't Al amok Kommunista Pártjának tevékenységében.'' Bclfrnge a Mc-Carthy-félc szená. tus. bizo 1 súg dőlt — mint a jeI'C.Tés kö-íj — nem vo!i haj'a'.idó vá a?zt adni arra a kérdésre vájton kpmmunis'n-" A lendm- ..News I Chronic'e" pén'teki száma ezzel kapcsolnt' an k.">-li Br frage nvi atkozalát mc'yhen mcgáEaöftja: -.Nem kommunista ugyan azonban .ehhez is teljes joga lenne, ha szükségesnek tartaná.'' /